Petőfi Népe, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-27 / 281. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, egyesüljetek r A nemzetközi enyhülés új eredményeiért, PETŐFI NÉPE az európai biztonság megszilárdításáért, az európai együttműködés fejlesztéséért AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 881. szám Ára: 90 fillér 1976. november 87. szombat Kádár János Ausztriába látogat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tag­ja dr. Bruno Kreiskynek, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancel­lárjának a meghívására a közeljövőben hivatalos látogatást tesz Ausztriában. (MTI) A magyar pártküldöttség hazautazott Bukarestből Bukarestben pénteken be­fejezte munkáját a Varsói Szerződés tagállamai Politi­kai Tanácskozó Testületének ülése. A résztvevők megvitatták a nemzetközi enyhülés új eredményeiért, az európai biztonság megszilárdításáért és az európai együttműködés fejlesztéséért folytatandó további harc időszerű kérdéseit. A résztvevők kétnapos tanácskozásuk befejezéseként fon­tos dokumentumokat fogadtak el. KÖZLEMÉNY BUKAREST Pénteken a késő délutáni órák­ban Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának vezetésével elutazott Bukarestből a magyar küldöttség, amely részt vett a Varsói Szerződés tagállamai Poli­tikai Tanácskozó Testületének ülésén. A delegációt a Baneasa pálya­udvaron Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, a Román Szocia­lista Köztársaság elnöke, Manea Manescu, az RKP PVB tagja, miniszterelnök, Ilié Verdet, az RKP PVB tagja, a KB titkára, Ion Dinca, az RKP PVB tagja, az RKP Bukaresti Pártbizottságá­nak első titkára, főpolgármester, Stefan Andrei, az RKP PVB pót­tagja, a KB titkára, Iosif Banc, az RKP PVB póttagja, a KB tit­kára, George Macovescu, az RKP KB tagja, külügyminiszter bú­csúztatta. Jelen volt dr. Biczó György, a Magyar Népköztársa­ság bukaresti nagykövete, vala­mint a nagykövetség vezető mun­katársai. (MTI) Elutazott a román fővárosból a Leonyid Brezsnyev vezette szovjet delegáció is. A távozó vendége­ket a bukaresti repülőtéren Nico­lae Ceausescu és számos más ro. mán hivatalos személyiség bú­csúztatta ünnepélyesen. Moszkvában a küldöttséget az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagjai és póttagjai, a Közpon­ti Bizottság titkárai, valamint más szovjet párt- és állami veze­tők fogadták. Az Edward Gierek vezette len­gyel küldöttség szintén tegnap ér­kezett haza a politikai tanácskozó testület üléséről. Bukarestben 1976. november 25 —26-án megtartották a barátság­ról, együttműködésről és kölcsö­nös segítségnyújtásról szóló Var­sói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülését. Az ülésen részt vettek: A Bolgár Népköztársaság részé­ről — Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bi­zottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság államtanácsának elnöke, a küldöttség vezetője; Sztanko Todorov, a BKP KB Po­litikai Bizottságának tagja, a BNK minisztertanácsának elnöke; Petr Mladénov, a BKP KB Poli­tikai Bizottságának póttagja, a BNK külügyminisztere; Milko Ba- lev, a BKP KB tagja, a BKP KB első titkára irodájának vezetője; Dimitr Sztanisev, a BKP KB tag­ja, a BKP KB külpolitikai és nemzetközi kapcsolatok osztályá­nak vezetője; A Csehszlovák Szocialista Köz­társaság részéről — Gustáv Hu- sák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság elnöke, a kül­döttség vezetője; Lubomir Strou- gal, a CSKP KB elnökségének tagja, a CSSZK kormányának el­nöke, Vasil Bilak, a CSKP KB elnökségének tagja, CSKP KB titkára; Bohuslav Chnou- pek, a CSKP KB tagja, a CSSZK külügyminisztere; An­tonin Vavrus, a CSKP KB tagja, a CSKP KB nemzetközi politikai osztályának vezetője; A Lengyel Népköztársaság ré­széről — Edward Gierek, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára, a küldöttség vezetője; Piotr Ja­Erdei Ferenc életművéről TUDOMÁNYOS KONFERENCIA KECSKEMÉTEN A Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, a Forrás szerkesztősége, a Ma­gyar írók Szövetsége Duna—Tisza közi cso­portja és a TIT Bács-Kiskun megyei szerve­zetének közös rendezésében kétnapos szoci­ográfiai tanácskozást rendeztek Kecskemé­ten „Futóhomok” címen. Az Erdei Ferenc életművéhez kapcsolódó konferencián többek között megjelent dr. Tóth Dezső, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-he­lyettese és Dobozi Imre, az írószövetség el­nöke is. A megyei tanács nagytermé­ben tegnap délelőtt megkezdő­dött tanácskozást dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke nyitotta meg. Bevezetőjében át­tekintette a Duna—Tisza közé­nek gazdasági múltját, a homok hasznosításának problémáit, a szőlő-gyümölcs és zöldségter­mesztési kultúrák jelenét, táv­latait, és szólt a tanyai körzetek gondjairól is. A rendezvény első előadója­ként dr. Romány Pál miniszter méltatta Erdei Ferenc agrár-köz- gazdasági munkásságát, aki a szövetkezeti kérdésekben, a ta­nyák problémáinak felismerésé­ben^ és a magyar mezőgazdaság fejlődésének több más jelentős kérdésében is a valóság éles sze­mű megfigyelője, jól felkészült elemzője volt és mindmáig ér­vényes útmutatásokat fogalma­zott meg e szerteágazó szakterü­leten. Dr. Czine Mihály, egyetemi ta­nár Erdei Ferenc és a magyar Irodalom kapcsolatairól szólva felvázolta egy író portréját, akit paraszti származása és a haladás melletti elkötelezettsége a való­ság közvetlenebb feltárásának és vizsgálatának szakterületére so­dort, de ennek ellenére egész éle­tén át sok szállal kötődött a kor­• Az Erdei Ferenc életművéről kibontakozó vitát Cseres Tibor ír vezette. • A résztvevők egy csoportja. társ irodalom alkotóhoz. A Magyar Tudományos Akadémia főtitká­raként közismert, méltán népsze­rű és nagy hatású tudósról és politikusról dr. Huszár Tibor egyetemi tanár tartott előadást, A tanácskozás meghívottal a délutáni órákban megtekintették a naiv festők kecskeméti állandó kiállítását, majd Cseres Tibor ve­zetésével vitát rendeztek az el­hangzott előadásokról. A nap utolsó programjaként este került sor a megyei művelődési köz­pontban megrendezett Erdei Fe­renc emlékkiállítás megnyitásá­ra, amelyen S. Hegedűs László. a Hazafias Népfront titkára mon­dott beszédet. A kétnapos tanácskozáson — feltehetően a szervező munka hiányosságainak következmé­nyeként — többen is lehettek volna. Az érdekes és tartalmas előadások, illetve Erdei Ferenc Bács-Kiskun megye számára különösen jelentős szellemi ha­gyatéka ennél nagyobb figyel­met érdemelt volna. P. M. VÉGET ERT A VARSÓI SZERZŐDÉS TAGÁLLAMAI POLITIKAI TANÁCSKOZÓ TEST II LET ÉN E k Ü L ÉSE A Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége részéről — Leo­nyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának főtitkára, a küldött­ség vezetője; Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke, Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjet­unió külügyminisztere; Konsztan- tyin Katusev, az SZKP KB tit­kára; Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB titkára; Konsztan­tyin Ruszakov, az SZKP KB tag­roszewicz, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, a LNK Mi­nisztertanácsának elnöke; Ed­ward Babiuch, a LEMP KB Po­litikai Bizottságának tagja, a LEMP KB titkára; Stefan Ol- szowski, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, a LNK kül­ügyminisztere; Ryszard Frelek, a LEMP KB titkára; Jerzy Wasz- czuk, a LEMP KB tagja, a LEMP KB titkársága irodájának veze­tője: A Magyar Népköztársaság ré­széről — Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt KB első titkára, a küldöttség vezetője; Lázár György, az MSZMP Politi­kai Biozttságának tagja, az MNK Minisztertanácsának elnöke; Gye- nes András, az MSZMP KB tit­kára; Púja Frigyes, az MSZMP KB tagja, az MNK külügyminisz­tere; A Német Demokratikus Köz­társaság részéről — Erich Ho- necker, a Német Szocialista Egy­ségpárt KB főtitkára, a Német Demokratikus Köztársaság állam­tanácsának elnöke, a küldöttség vezetője; Willi Stdph, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tag­ja, az NDK minisztertanácsának elnöke; Herman Axen, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, az NSZEP KB titkára; Oskar Fi­scher, az NSZEP KB tagja, az NDK külügyminisztere; Paul Markowski, az NSZEP KB tagja, az NSZEP KB nemzetközi kap­csolatok osztályának vezetője; Herbert Krolikowski, az NSZEP KB tagja, államtitkár, az. NDK külügyminiszterének első helyet­tese; A Román Szocialista Köztársa­ság részéről — Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt fő­titkára, a Román Szocialista Köz­társaság elnöke, a küldöttség ve­zetője; Manea Manescu, az RKP KB politikai végrehajtó bizottsá­gának tagja, az RSZK miniszter- elnöke; Ilié Verdet, az RKP KB politikai végrehajtó bizottságá­nak tagja, az RKP KB titkára; Stefan Andrei, az RKP KB poli­tikai végrehajtó bizottságának póttagja, az RKP KB titkára; Aurel Duma, az RKP KB titká­ra; George Macovescu, az RKP KB tagja, az RSZK külügyminisz­tere; európai együttműködés fejleszté­séért című nyilatkozatot. A Varsói Szerződés tagállamai úgy vélik, hogy a béke, a bizton­ság és az országok és népek kö­zötti bizalom megszilárdításának megfelelne, ha a Záróokmányt aláírt valamennyi állam kötele­zettséget vállalna, hogy nem al­kalmaz egymás ellen elsőként nukleáris fegyvert. A Varsói Szerződés tagállamai az általuk jóváhagyott szerződés- tervezetet a megfelelő felhívás­sal együtt tanulmányozás céljá­ból megküldik az európai bizton­sági és együttműködési értekezle­ten részt vett valamennyi többi államnak. A nyilatkozat és a szerződés- tervezet szövegét külön teszik közzé. Határozatot hoztak arról, hogy • A magyar küldöttség, Lázár György és Kádár János a Varsói Szer­ződés tagállamai politikai tanácskozó testületének ülésén. (MTI-fotó — Vigovszki Ferenc felvétele — KS.) ja, az SZKP KB főtitkárának ta­nácsadója; Andrej Alekszandrov, az SZKP KB póttagja, az SZKP KB főtitkárának tanácsadója. Az értekezlet munkájában részt vett továbbá Anatolij Gribkov hadseregtábornok, a Varsói Szer­ződés tagállamai egyesített fegy­veres erői főparancsnokának első helyettese és Nyikolaj Firjubin, a Varsói Szerződés tagállamai Po­litikai Tanácskozó Testületének főtitkára. A Politikai Tanácskozó Testület ülésén véleménycserét folytattak a békéért és a nemzetközi feszült­ség enyhítésének elmélyítéséért, az európai biztonság megszilárdí­tásáért és az együttműködés fej­lesztéséért folytatandó további harc időszerű kérdéseiről. A politikai tanácskozó testület ülésének résztvevői egyhangúlag elfogadták a nemzetközi enyhü­lés új eredményeiért, az európai biztonság megszilárdításáért, az a Politikai Tanácskozó Testület szerveként megalakítják a kül­ügyminiszterek bizottságát és az egyesített titkárságot a szerződés keretében megvalósuló politikai együttműködés gépezetének to­vábbi tökéletesítése végett. A Politikai Tanácskozó Testü­let meghallgatta a Varsói Szerző­dés tagállamai egyesített fegyve­res erői törzse főnökének beszá­molóját az egyesített parancsnok­ság gyakorlati tevékenységéről. A Politikai Tanácskozó Testü­let ülése a teljes kölcsönös meg­értés, a testvéri barátság és a szoros együttműködés légkörében végezte munkáját. A lezajlott véleménycsere bizonyította a Varsói Szerződés tagállamai né­zeteinek a világpolitika alapvető kérdéseiben meglevő egységét, alátámasztotta a békéért és a szo­cializmusért, a nemzetközi együtt­működésért és a népek barátsá­gáért vívott harcban követett céljaik azonosságát. (MTI) A Varsói tagállamainak Szerződés nyilatkozata A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Né­met Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetsége képviselői, a Var­sói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó testületének 1976. no­vember 25—26-i bukaresti ülésén áttekintették a békéért, a nem­zetközi enyhülés elmélyítéséért, az európai biztonság megszilárdí­tásáért és együttműködés fejlesz­téséért folytatott további harc időszerű kérdéseit. Az ülés résztvevői megelégedés­sel állapítják meg, hogy az utób­bi években lényeges, kedvező változások mentek végbe a nem­zetközi kapcsolatokban: elkezdő­dött a nemzetközi feszültség eny­hülésének folyamata, megerősö­dik a különböző társadalmi rend­szerű országok békés egymás mellett élése. Európában békés eszközökkel oldottak meg a má­sodik világháború utáni rende­zetlen, fontos kérdéseket és az európai államok kapcsolatát egy­re inkább az egyenjogú együtt­működés szilárd alapjaira helye­zik. A Varsói Szerződés tagállamai megállapítják, hogy e pozitív vál­tozásokban a legfontosabb szere­pet a tagországok együttes és egyéni erőfeszítése, aktív fellépé­se. továbbá a Politikai Tanács­kozó Testület ülésein elfogadott olyan dokumentumok játszották, mint az 1966-os bukaresti nyilat­kozat, az 1969-es budapesti fel­hívás, az 1970-es berlini nyilat­kozat, az 1972-es prágai nyilatko­zat. és az 1974-es varsói közös közlemény. Hangsúlyozták a töb­bi európai állam és különösen a kontinens néptömegeinek, haladó és demokratikus erőinek szere­pét is. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet — amelynek összehívásában és munkájában fontos kezdeménye­ző szerepet, játszottak a Varsói Szerződés tagállamai, s amelyen 33 európai állam, az Egyesült Ál­lamok és Kanada vett részt — történelmi jelentőségű nemzetkö­zi esemény volt. I. A Varsói Szerződés tagállamai abból indulnak ki, hogy az euró­pai biztonsági és együttműködé­si értekezlet eredményei vala­mennyi részvevő közös sikere, a józan ész és a politikai realizmus győzelme. A Helsinkiben elfoga­dott elvek és megállapodások széles és határozott alapot nyújta­nak a béke további megszilárdí­tásához. A megállapodásokban hatalmas erő rejlik, amely a föld­részen hosszú távon kedvezően befolyásolja az államközi kapcso­latokat. Ezen elvek és megállapo­dások következetes valóraváltása új Európát teremt: a biztonság és az együttműködés Európáját. Az európai értekezleten részt vett államok a záróokmányban kifejezték azt a meggyőződésü­ket. hogy közös erőfeszítéssel az enyhülést tartóssá, egyre életké­pesebbé, sokoldalúbbá és általá­nos érvényű folyamattá kell ten­ni. Az értekezlet felmérte az Európában végbement változáso­kat, megerősítette a földrészen kialakult területi és politikai rea­litásokat, amelyeket a népek an­tifasiszta harcának győzelme, a háború utáni fejlődés eredménye­zett, megerősítve a népek akara­tát, hogy a béke és a biztonság feltételei között éljenek és együttműködj enek. Az európai értekezleten részt vett államok kötelezték magukat, hogy mindegyikük a következő elvekre építi a többi résztvevő államhoz és minden más állam­hoz fűződő kapcsolatait: szuve­rén egyenlőség, a szuverenitásban foglalt jogok tiszteletben tartá­sa; tartózkodás az erőszáktól vagy az erőszakkal való fenyege­téstől; a határok sérthetetlensé­ge; az államok területi épsége} a viták békés rendezése; a bel- ügyekbe való be nem avatkozás) az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tar­tása; a népek egyenjogúsága és önrendelkezési joga; az államok közötti együttműködés; a nem­zetközi jogi kötelezettségek be­csületes teljesítése. Meghatároz­ták és egyeztették a kölcsönösen (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents