Petőfi Népe, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-23 / 277. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1976. november 23. események sorokban BUDAPEST____________________ Dr. Szabó János építésügyi és városfejlesztési minisztériumi ál­lamtitkár vezetésével hétfőn de­legáció utazott Moszkvába a ma­gyar—szovjet építőanyagipari ál­landó munkacsoport ülésére. A tárgyaláson értékelik a kétoldalú együttműködés eredményeit, és meghatározzák a kapcsolatok to­vábbfejlesztésének feladatait. (MTI) TASKENT Hétfőn hazautazott Taskentból Birendra Bir Bikram Sah Déva nepáli király. Az uralkodó a Leg­felsőbb Tanács Elnökségének meghívására hivatalos látogatást tett a Szovjetunióban. (TASZSZ) LAGOS_______________________ Hivatalos baráti látogatásra La­gos kikötőjébe érkezett a Bravij elnevezésű szovjet romboló. A szovjet haditengerészek megis­merkednek maid a nigériai fővá­ros nevezetességeivel, s találkoz­nak közéleti személyiségekkel is. (TASZSZ) BUKAREST Vasárnap gazdasági kormány- küldöttség élén Bukarestbe érke­zett Elliot L. Richardson ameri­kai kereskedelmi miniszter, hogy részt vegyen a román—amerikai gazdasági vegyes bizottság 3. ülés­szakának munkájában. Richard­son még a nap folyamán találko­zott Ion Patán miniszterelnök-he­lyettessel, külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági együttmű­ködési miniszterrel. A felek hosz- szú lejáratú, 10 évre szóló meg­állapodást írtak alá a gazdasági, ipari és műszaki együttműködé­séről. A megállapodás kiterjed a gazdasági élet szinte minden te­rületére. (AGERPRES) SZÓFIA Todor Zsivkov, a bolgár állam­tanács elnöke vasárnap hazaérke­zett Indiából, ahol kormánykül­döttség élén ötnapos hivatalos lá­togatáson tartózkodott. (MTI) DAMASZKUSZ Damaszkuszban szombaton hi­vatalosan bejelentették, hogy Szí­ria hozzájárul az ENSZ megfigye­lő csapatok mandátumának újabb hathónapos meghosszabbításához a Golan-magaslaton. (TASZSZ) PÁRIZS_______________________ A kommunistákat, szocialistá­kat és radikálisokat tömörítő bal­oldali erők jelentős sikert értek el a november 7—21 között meg­tartott franciaországi parlamenti pótválasztásokon. Két választóke­rületben a baloldal jelöltjei (mind­kettő szocialista) elhódították a nemzetgyűlési mandátumot a kor­mánypártok képviselőitől. (TASZSZ) (Folytatás az 1. oldalról.) SZKP Központi Bizottságának titkára, K. V. Ruszakov, az SZKP KB tagja, az SZKP KB főtitkárának tanácsadója, A. M. Alekszandrov, az SZKP KB pót­tagja, az SZKP KB főtitkárának tanácsadója, N. N. Rogyionov, az SZKP KB tagja, külügyminisz­ter-helyettes, L. M. Zamjatyin, az SZKP KB tagja, a TASZSZ ve­zérigazgatója. Helyi idő szerint pár perccel délután három óra után landolt az otopeni nemzetközi repülőté­ren a Leonyid Brezsnyevet és kí­séretét szállító különrepülőgép. A gépből kilépő Leonyid Brezsnye­vet, valamint a kíséretében levő szovjet személyiségeket Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, ál­lamfő üdvözölte. A fogadtatáson román részről jelen volt még Manea Manescu miniszterelnök, és számos más magasrangú párt- és állami vezető. Az ünnepi díszbe öltözött re­pülőtéren az üdvözlő szavak után felcsendült a szovjet és a román állami himnusz, miközben 21 ágyúlövés dördült el. Leonyid Brezsnyev és Nicolae Ceausescu BEJRUT Eliasz Szárkisz libanoni elnök vasárnap este az ország függet­lensége elnyerésének 33. évfor­dulója alkalmából rádióbeszé­det mondott. Történelmi ese­ménynek nevezte az arabközi biztonsági erők bevonását és köszönetét mondott az arab or­szágoknak és a többi baráti ha­talomnak a libanoni polgárhá­ború befejezéséért tett erőfeszí­téseikért. A soronkövetkező fel­adatokról szólva Szárkisz hang­súlyozta az erős nemzeti had­sereg szükségességét, amelynek segítségével az ország belső biz­tonságát a jövőben szavatolni lehet. Kifejtette, hogy a bizton­ság kérdését abszolút előnyben kell részesíteni az összes többi problémával szemben. Az ezt követő legfontosabb feladat a 19 Hétfőn Budapestre érkezett Dusán Gligorjevies, a Szerb— Kommunisták Szövetsége köz­ponti bizottsága elnökségének tagja, a kommunisták szövetsége belgrádi városi bizottságának el­nöke vezetésével a belgrádi párt- bizottsága négytagú küldöttsége Fogadására a Ferihegyi repülő­téren megjelent Katona Imre, az MSZMP budapesti bizottságának első titkára, Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke, Somo­gyi Sándor, a budapesti párt­ellépett a felsorakozott díszegység előtt. A repülőtérről Leonyid Brezs­nyev és Nicolae Ceausescu nyi­tott gépkocsin elindult a román főváros központja felé. Az út mentén a bukaresti dolgozók tíz­ezrei a két ország zászlócskáit lengetve, a két nép barátságát éltető jelszavakat kiáltozva üdvö­zölték a magasrangú szovjet vendéget. A Scinteia-téren Ion Dinca, az RKP PVB tagja, a bukaresti pártbizottság első tit­kára, főpolgármester meleg üd­vözlő szavak kíséretében átnyúj­totta Leonyid Brezsnyevnek a román főváros kulcsát. Az SZKP KB főtitkára néhány szóban kö­szönetét mondott a meghívásért és a vendégszerető, meleg fogad- tatásért Azután az SZKP KB főtitkára és kísérete szálláshelyére hajta­tott. • Leonyid Brezsnyev és Nicolae Ceausescu hétfőn megkezdte tárgyalásait. Meleg, elvtársi lég­körben lezajlott találkozójukon véleményt cseréltek néhány köl­csönös érdeklődésre számot tar­tó kérdésről. (TASZSZ) hónapos polgárháborúban szét­zúzott libanoni gazdaság hely­reállítása. Szárkisz felhívta az arab országokat és az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy nyújtsanak továbbra is segítsé­get az országnak. Vasárnap az arabközi bizton­sági erők Szíriái kontingensei harc nélkül elfoglalták állásai­kat Tripoliban és Szidonban is. így most a zöldsisakosok a li­banoni—izraeli határvidék kes­keny sávjának kivételével az egész országos ellenőrzésük alatt tartják. Vasárnap késő este váratlanul Kairóba érkezett Jasszer Arafat, a PFSZ végrehajtó bizottságá­nak elnöke. Arafat előzőleg Da­maszkuszban tárgyalt a Szíriái vezetőkkel a legutóbbi libanoni eseményekről. bizottság titkára, a Központi Bi­zottság tagjai. 'Ott Volt 'dr.'*Vito­mir Gasparovics Jugoszlávia magyarországi nagykövete. A megérkezést követően a belgrádi delegácót a budapesti partszékházban fogadta Katona Imre, es tájékoztatást adott az MSZMP budapesti bizottságának tevékenységéről, a XI. kongresz- szus határozatainak végrehajtá­sáról. Jelen volt a megbeszélé­sen Somogyi Sándor, Király Andrásné, dr. Molnár Endre, a budapesti pb titkárai és Boros Béla, a KISZ budapesti bízott- saganak első titkára. Flétfőn délután a belgrádi vendégek városnézésen vettek részt, megismerkedtek a budai vár látnivalóival, s ellátogattak a Budapesti Történeti Múzeum­ba. (MTI) KUBA A forradalmi fegyveres erők napja « Húsz esztendeje, 1956. decem­ber 2-án ért partot Kuba Orien­te tartományának délnyugati ré­szén a Granma fedélzetén Fidel Castróval és a forradalmárok egy maroknyi csoportjával. De­cember 2-a a kubai forradalmi fegyveres erők napja is — ebből az alkalomból tartott sajtótájé­koztatót hétfőn Pedro E. Oro- pesa ezredes, a Kubai Köztársa­ság budapesti nagykövetségének katonai, légügyi és tengerészeti attaséja. Emlékeztetett a 20 éve történtekre, arra, hogy a Castro vezette tucatnyi ember rövid idő alatt hadsereggé gyarapodott, parasztok, munkások, halászok álltak a forradalom zászlaja alá. Alig két esztendő alatt számos emlékezetes csatában verték tönkre a diktátor, Batista had­seregét, s 1959. január 1-én Ku­ba népe úrrá lett hazájában, kezébe vette sorsa irányítását. Ez a harc betetőzte Kuba népé­nek évszázados küzdelmét ha­zája szuverenitásáért, független­ségéért, s elindította azt a folya­matot, amelynek eredményeként létrejött Latin-Amerika első szo­cialista állama. Az észak-amerikai imperializ­mus azonban máig sem nyugo­dott bele annak az országnak az elvesztésébe, amelyet még két évtizede is szinte gyarmatként birtokolt. Szervezte, pénzelte a belső forradalmi erőket, támo­gatta a szabotázs- és terrorak­ciókat. Ahogy azonban a har­cokban edződött kubai hadsereg képes volt megvédeni hazáját a Playa Gironnál partraszállt zsol­dosok ellen, úgy ez a korszerű eszközökkel fölszerelt sereg ma is és a jövőben is éber őrzője a Kubai Köztársaság határainak. És nemcsak alapvető feladatait teljesíti: katonái önkéntes mun­káját felépült gyárak, új utak, hidak, iskolák dicsérik. (MTI) Dr. Szekér Gyula az NDK-ban Dr. Szekér Gyula, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, a, magyar —NDK gazdasági és műszaki-tu- ß doiHánygs.-egjfüt.twűj^déáiabizott- ság magyar tagozatának elnöke hétfőn a Német Demokratikus Köztársaságba érkezett, a bizott­ság elnökeinek találkozójára. Tár­gyalásokat folytat Wolfgang Rauchfuss-szal, az NDK minisz­tertanácsának elnökhelyettesével, a bizottság társelnökével. Dr. Sze­kér Gyula kíséretében van dr. Szalai Béla külkereskedelmi ál­lamtitkár, dr. Gadó Ottó, az Or­szágos Tervhivatal elnökhelyette­se és Rabi Béla, kohó- és gépipari miniszterhelyettes. A drezdai repülőtéren fogadta­tásukra megjelent Wolfgang Rauchfuss. A SZOCIALISTA ORSZÁGOK ÉLETÉBŐL Az átalakuló bolgár gazdaság Szárkisz rádióbeszéde a libanoni biztonság kérdéséről Belgrádi pártkUldöttség Budapesten A SZAKÍTÁS UTÁN... Felháborodás a CDU köreiben Bulgária gyors iparosodása kö­vetkeztében az elmúlt évtizedek­ben a mezőgazdasági és az ipari termelés aránya gyökeresen meg­változott. Míg 1944-ben — az el­maradott gazdaság jellemzőjeként — a mezőgazdaság és ipát- aránya 4:1 volt, napjainkban ez jelentős fordulatot vett, s ma már a vi­szonyszám 1:5. Az ipar a gazda­sági élet alapvető ágazata lett. Különösen gyors ütemben fej­lődött a termelőeszközök gyártá­sa. 1956-ban a társadalmi összter­melés 56 százaléka volt termelő- eszköz, jelenleg részaránya eléri a 70 százalékot. Bulgáriában 1957-től 1975-ig a villamosenergia-termelés több mint tízszeresére növekedett, 2393 millió kilowattóráról 25 232 mil­lióra. Jelentős anyagi erőket fordítot­tak a kohászat fejlesztésére. 1975-ben a fémkohászat már 30-szor annyit termelt, mint 1956-ban. Számos kohászati ter­mék előállítását tekintve Bulgá­ria egyre közelebb kerül a szo­cialista országok középmezőnyé­hez. Ebben az időszakban nagy fi­gyelmet szenteltek a nehézipar alapját képező gépgyártásnak. Bi­zonyos gépeket, berendezéseket és műszereket már nemcsak hazai fogyasztásra. hanem külföldi piacra is gyártanak. A gépipar és a fémfeldolgozó ipar termelése 1975-ben 24-szerese volt az 1956. évinek. A bolgár gépgyártás egy­re inkább megközelíti a világ­színvonalat. A leggazdaságosabb ágazatokat — a műszeripart, a rádióelektronikát, a hajógyártást, az elektromosipart — fejlesztik és tökéletesítik. Az elmúlt öt év alatt az ország exportjában jelen­tős mértékben nőtt a gépipari ter­mékek aránya: a gépexport 1956­ban az összes kivitel 2,6 százalé­kát, 1974-ben már 38,7 százalékát tette ki. Lendületesen fejlődik a nehéz- vegyipar is. A fajlesztés fő irá­nyát a szintetikus kaucsuk-, a műanyag-, és a műszálgyártás al­kotja. 1956-ban mindössze 1,3 ezer tonna műalnyagot, műgyantát és ragasztót állítottak elő 1975-ben már ennek 120-szorosát, 155,7 ezer tonnát. A vegyipar termelése a tervek szerint 1980-ban 1,8-sze- rese lesz az 1975. évinek. Bulgária tehát fejlett ipari-me­zőgazdasági országgá vált. Az az ország, amely egykor még a leg­egyszerűbb ipari termékeket is importálni kényszerült — gépek és berendezések exportőre lett. A gépipar többek között traktort, hajót, korszerű esztergapadot, kü­lönféle elektromos szállítóeszkö­zöket és számítástechnikai beren- odezéseket szállít exportra. A termelőeszközök gyártásának kiemelt fejlesztése és a kivétele­sen gyors ütemű technikai fejlő­dés lehetővé tette, hogy meg­kezdődjön a termelés koncentrá­ciója és specializációja. A fogyasztási javakat előállító iparágakban, a könnyű-, és élel­miszeriparban. valamint a mező- gazdaságban is haladó strukturá­lis változások mentek végbe. Az elmúlt húsz évben áz élelmiszer- ipar termelése 4,4-szeresére, a tex­tiliparé pedig 4,2-szeresére növe­kedett. A fejlődésre utal az állati ter­mékek részarányának növekedése, de javult a növénytermesztés szer­kezete is. Az agráripari komplexu­mok, az ipari eljárások és tudo­mányos-technikai vívmányok el­terjesztése pedig új lehetőségeket teremtenek a mezőgazdasági ter­melés további javítására. (SO­FIAPRESS) Sándor István, az MTI tudósí­tója jelenti: A Nyugatnémet Keresztényde­mokrata Párt (CDU) elnöksége és parlamenti képviselőcsoportja hétfőn’délelőtt külön-külön rend­kívüli ülésen tárgyalta meg a CSU hét végi döntése nyomán előállt helyzetet. A Keresztény- szociális Unió parlamenti kép­viselőcsoportja — mint jelentet­tük — titkos szavazással úgy döntött, hogy felbontja a CDU- val való parlamenti uniót és ön­álló ellenzéki frakcióként tevé­kenykedik tovább. Franz-Josef Strauss, a CSU el­nöke és Friedrich Zimmermann, a parlamenti' frakció új vezetője vasárnapi nyilatkozataikban igye­keztek megnyugtatni a mélysége­sen felháborodott keresztényde­mokratákat. Strauss felajánlotta, hogy a két kereszténypárt a jö­vőben egyfajta „fedőszervezet” irányítása alatt egyeztesse tör­vényhozásbeli taktikáját az SPD —FDP kormánykoalícióval szem­ben. Ezt a javaslatot Helmut Kohl, a CDU elnöke azonnal visszautasította. „Hogyan beszél­hetnénk egy tető felépítéséről, amikor éppen most robbantották fel az alapokat.” — jelentette ki vasárnapi televíziós nyilatkozatá­ban. A CDU vezetésében és tagsága körében azonban tovább tart a felháborodás. Kohl már a CDU- elnökség sebtében összehívott szombati ülésén, majd vasárnapi saj tónyilatkozataiban leszögezte: október 3-án a parlamenti válasz­tásokon „az egész Német Szövet­ségi Köztársaságra vonatkozóan” kapta meg a szavazatokat és to­vábbra is az országos ellenzék vezetőjének tekinti magát”. Meg­figyelők ebből arra következtet­nek, hogy a CDU komolyan fon­tolóra vette egy bajor pártszerve­zet felállítását. (Az ellenzék ed­digi „munkamegosztása szerint” a CSU csak Bajorországban mű­ködött, a CDU viszont nem tevé­kenykedett ebben a tartomány­ban.) Jól értesült keresztényde­mokrata körök szerint a CDU ve­zetésében sokan vannak olyanok, akik követelik, hogy a párt vál­jék végre valóban országossá, mi­előtt még a „hűtlenné” vált CSU is kiterjeszti tevékenységét vala­mennyi tartományra. Willy Brandt, az SPD elnöke rádiónyilatkozatban fejtette ki ál­láspontját az ellenzéki pártok válságáról. Emlékeztetett arra, hogy néhány hete a parlamenti választások előtti kampányban a CDU—CSU még a kormányzás felelősségét akarta közösen vál­lalni, most pedig már az együttes ellenzéki taktikában is képtele­nek megállapodni. Az SPD—FDP kormány munkája nem lesz sok­kal könnyebb a következő négy évben attól, hogy a parlamenti ellenzékben nem egy pártunió, hanem két külön párt tevékeny­kedik — mondotta Brandt. A parlamenti erőviszonyok megvál­tozása azonban mégis „nemvárt pluszt” jelent a szociálliberális koalíció számára — jelentette ki. Brandt elvben nem zárta ki an­nak lehetőségét, hogy a későbbi­ek folyamán egy — a CSU nél­küli — nagykoalíció is kialakul­hat tartományi szinten, a közel­jövőre nézve azonban teljesen valószínűtlennek mondotta, hogy pártja a kereszténydemokraták­hoz közeledjék. (MTI) „Az edzett ifjúságért” Barabás János a KISZ 1977/78. évi akcióprogramjáról A KISZ Központi Bizottsága legutóbbi ülésén megtárgyalta és elfogadta a KISZ 1977,78-as ak­cióprogramját, amely ebben az évben „Az edzett ifjúságért!’’ cí­met viseli. Ezúttal külön akció- program készült a dolgozó és a tanuló fiatalok KlSZ-szerveze- teinek. Milyen törekvést szolgál az újítás, milyen főbb teendőket tartalmaz az MSZMP XI. kong­resszusa célkitűzéseinek valóra- váltása, a KISZ IX. kongresszusa határozatainak végrehajtása ér­dekében? — erről tájékoztatta az MTI munkatársát Barabás János, a KISZ KB titkára. — A KISZ 800 ezres tagságá­nak legfontosabb tennivalója, hogy becsülettel, legjobb képessé­gei szerint helytálljon a mun­kában, a tanulásban és a haza védelmében. Gazdasági feladata­ink. megoldása valamennyiünktől fokozott erőfeszítéseket kíván. A szocialista brigádokban dolgozó KISZ-tagok közösségi megbíza­tással vegyenek részt a brigád gazdasági, közösségi és kulturális tevékenységében. Az „Alkotó if­júság" nevet viselő országos ak­cióba minél több kollektívát és fizikai dolgozót szeretnénk bevon­ni: elsősorban a közvetlen terme­lő tevékenységet szolgáló pálya­munkák készítésére ösztönözzük a fiatalokat. A „Vedd észre, tedd szóvá, oldd meg” jelszó jegyében irá­nyítjuk figyelmünket az ésszerű anyag- és energiatakarékosságra, a munkaidő és termelőberendezé­sek jobb kihasználására a KISZ Radar-akcióban. Folytatjuk véd­nökségeinket, amelyeket a szegedi kőolaj- és földgázipari létesítmé­nyek, a Tiszai Kőolajipari Válla­lat, a Tiszai Hőerőmű Vállalat építése, a könnyűszerkezeti építé­si mód programja, a Tisza II. vízlépcső és öntözőrendszerei má­sodik ütemének megvalósítása, a számítástechnikai program, a hús­program, a környezetfásítás és az oktatási-nevelési feltételek javí­tása felett vállaltunk. A KISZ- építkezések során az orenburgi gázvezeték magyar kivitelezésű szakaszának építésére mozgósít­juk a munkában élenjáró, politi­kailag és szakmailag felkészült fiatalokat. További feladatunk: a paksi atomerőmű építésének megteremteni az ifjúsági mozgal­mi munka alapjait, előkészíteni a KISZ-építkezés megindítását. A 300 fős „Kun Béla” ifjúsági épí­tőbrigád a távoli Uszty-Ilimszk- ben teljesíti a faipari kombinát ü építésében i reá váró feladatokat. A társadalmimunka-akciók, kom­munista műszakok, a környezet- védelmet szolgáló önkéntes fel­adatvállalás dolgozó és tanuló if­júkommunistáknak egyaránt fel­adata, kötelessége. A diákok sza­bad időben végzett közhasznú társadalmi munkával, építőtábo­rokkal kapcsolódjanak be a nép- gazdasági szempontból fontos feladatok megoldásába. A diákok számára azonban tanulmányi kö­telezettségeik teljesítése a legfon­tosabb. Meghirdetjük az iskolák­ban is a KISZ-radart, amelynek lényege: a középfokú tanintéze­tekben legyünk kezdeményezői az oktatási rendszer további korsze­rűsítésének, népszerűsítsük az új tanulási módszereket, lépjünk fel az oktató-nevelő munkát akadá­lyozó jelenségekkel, a közösség- ellenes magatartással szemben. Az egyetemeken és főiskolákon szélesíteni kell a tudományos di­ákkörök kapcsolatát az üzemek­kel. a tudományos intézetekkel és egyesületekkel, s kezdeményez­zük az intézményekben is a több tudományterületet átfogó diák­körök szervezését. — Amint erre az akcióprogra­mok címe is utal, a kiemelt fel­adatok sorába tartozik az ifjúság tömegsportjának a fellendítése, A KISZ által kezdeményezett „Az edzett ifjúságért" tömegsport-ak­ció 1977 tavaszától a fiatalok minden rétegét és korosztályát átfogó, az ifjúsági tömegsportnak keretet adó mozgalommá bővül. „A tömegsport feltételeinek ja­vításáért”, a „Tízezer aktivistát az edzett ifjúságért mozgalom­nak”, a „Sportolók a tömegspor­tért”, a „Tábori tízpróba”, az „Ifjúsági turizmus” elnevezéssel meghirdetett akciók mindkét programban megtalálhatók. Leg­főbb követelmény, hogy nagyobb eredménnyel mozgósítsuk a fia­talokat a tömegsport versenyeire, a KISZ-szervezetek kezdeményez­zék a fiatalok igényéhez, érdeklő­déséhez, a helyi igényekhez job­ban igazodó új tömegsportformák kialakítását, népszerűsítését. Az akcióprogramok „Célunk a mű­velt, közösségi ember” jelszóval határozzák meg a dolgozó és ta­nuló KISZ-esek feladatait az ál­talános szakmai - és politikai mű­veltség gyarapítása érdekében. — Az ifjúsági szövetség egésze számára fontos politikai cél a szocialista hazafiság és a prole­tár internacionalizmus erősítése, a társadalmi haladásért küzdő erők­kel vállalt cselekvő szolidaritás. A KISZ nemzetközi feladatait a jövőben is az „Antiimperialista szolidaritás, béke, barátság” jel­szó jegyében .teljesíti. Jó házi­gazdája kíván lenni az európai ifjúsági' leszerelési konferenciá­nak és felkészül az 1978-ban Ha­vannában sorra kerülő XI. Vi­lágifjúsági és Diáktalálkozóra — mondotta befejezésül Barabás János. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Elutazott a laoszi küldöttség A Laoszi Hazafias Front küldöttsége, amelyet Phoumi Vongvichit, a Laoszi Forradalmi Néppárt Politikai Bizottságának tagja, miniszter­elnök-helyettes, a Laoszi Hazafias Front főtitkára vezetett, elutazott Budapestről. A képen: Sarlós István, az MSZMP PB tagja, a Hazafias Népfront főtitkára búcsúzik Phoumi Vongvinchittől a Ferihegyi repü­lőtéren. (MTI-fotó — Tóth István felvétele — KS.) • Vélemények a szovjet—amerikai szerződésről A szovjet—amerikai gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok fejleszté­sében „kiemelkedő fontosságú gyakorlati lépésként” értékelik szovjet részről azt a szerződést, mely az elmúlt hét végén jött létre Moszkvá­ban az A. Hammer vezette Occidental Petroleum és a szovjet SZO- JUZHIMEXPORT képviselői között. A szerződés értelmében a Szov­jetunió 1978-tól kezdve tíz éven át összesen 3,5 millió tonna ammó- niákot szállít az Egyesült Államoknak. Armand Hammer Los Angeles-ből telefonnyilatkozatot adott a szov­jet sajtónak, melyben „rendkívül jelentőségű lépésnek” nevezte a szerződést a két ország gazdasági együttműködésében, s kifejezte meggyőződését, hogy az Egyesült Államok üzleti körei a kereskedelmi­gazdasági kapcsolatok kiszélesítésére törekednek. Ennek bizonyítéka az Occidental Petroleum elnöke szerint az is, hogy az amerikai- szovjet kereskedelmi tanács november 30-án kezdődő moszkvai ülé­sére várhatóan 200 vezető amerikai nagyiparos utazik a szovjet fővá­rosba. (MTI) • Bolgár—indiai közös közlemény Szófiában hétfőn bolgár—indiai közös közleményt hoztak nyilvános­ságra Todor Zsivkov bolgár államfő múlt heti indiai látogatásáról. A közlemény megállapítja: A találkozón a felek kifejezték azt az óhajukat, hogy továbbfejlesszék a két ország politikai, gazdasági, mű­szaki-tudományos és kulturális együttműködését. Ennek megfelelően a látogatás során a két ország képviselői államközi megállapodást ír­tak alá. Todor Zsivkov bulgáriai látogatásra hívta meg Fakhruddln Ali Ahmedet és Indira Gandhit. (MTI) L. Brezsnyev Bukarestben

Next

/
Thumbnails
Contents