Petőfi Népe, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-19 / 274. szám
4 • PETŐFI NfiPE • 1976. november 19. A párttagság javaslatai nyomán Beszélgetés Geri Istvánnal, Kalocsa tanácselnökével Közeledik az év vége a megye termelő üzemeiben az éves tervieladatok teljesítésére összpontosítanak. Eközben a párt alapszervezeteiben szinte egymást követik az ünnepi tag- könyvkiosztó taggyűlések. Egyidejűleg folyamatban van a párttagokkal folytatott eszmecseréken felvetett észrevételek, javaslatok hasznosítása; beillesztése végeredményben a XI. pártkongresszus határozatainak végrehajtását szolgáló tervekbe, a mindennapi tevékenységbe. Erről beszélgettünk Geri Istvánnal, a Kalocsa Városi Tanács elnökével, azt tudakolva, mi a sorsuk, miként hasznosítják a beszélgetéseken a helyi tanács munkájával kapcsolatban elhangzott javaslatokat. — Hadd bocsássam előre: a város tanácsa decemberi ülésén tárgyal és határoz majd Kalocsa területi tervének elfogadásáról. Ez a terv lényegében tudatos előkészítése az 1980—1985- ben induló további tervidőszaknak. összetevői: a tanácsi fejlesztési terv, a helyi üzemek ugyanilyen programjai, s ezeken túl mindazok áz igények, amelyeket különböző testületek részint határozattal megerősítettek már, másrészt a társadalmi szervek által összegyűjtött és rangsorolt jogos igények. Mindezekhez csatlakoznak az alapvető politikai testületek, a pártalapszer- vezeti taggyűlések által beterjesztett javaslatok. Ezek feldolgozása nem könnyű, de megéri a fáradságot. Hogy ez miként történik? Egyik módja, hogy leülünk a vállalatok, vezetőivel: az igazgatókkal, párttit- károkkal, szb-tltkárokkal és sorra megvitatjuk mindazon feladatokat, amelyeket 1980-ig meg akarunk valósítani. Lényegében tervmunka ez; tájékoztatás és egyeztetés mindarról, ami az adott üzemet érinti. Szót értünk arról, hogy mit lehet és mire futja erőnkből. Mindezt az üzemek képviselői közvetítik a dolgozókhoz. — A tanács tevékenységével kapcsolatosan milyen Jelzésekkel, illetve javaslatokkal szolgáltak a párt tagjai a tag- könyvcserét előkészítő megbeszéléseken? — Talán a leglényegesebbeket emlitem. A bejárók gondja meglehetősen gyakran felmerült. Ez sajátos probléma Kalocsán. A várost 15 kilométeres gyűrűben, együttesen 18 ezer lakost számláló települések veszik körül. Nem is olyan túl kicsi községekről van szó, hiszen akad közöttük kétezer lakosú is. A közlekedést helyi jellegűvé szervezni, ez a feladat. Megoldásának fontossága sokoldalúan indokolt. Hiszen összefügg például a továbbtanulással, a pártoktatással. Ha valaki nyolc kilométerre lakik Kalocsától, nem tűnik nagy távolságnak, de ha az oktatás befejeztével gyalog kellene megtenni ezt az utat... Ugyanígy szorító a gond a szakmunkásképzésben, az általános iskola nyolc osztályát el nem végzettek esetében is. A munkáslakáshoz juttatás kérdése is sokoldalúan jelentkezett. Az erre vonatkozó észrevételek tovább erősítették azokat a tapasztalatainkat, amelyek- a többi között a munkáslakás- elosztás elveiben való megállapodást sürgették a fővárosi központú nagyvállalatokkal. Újólag előjönnek régi témák is a beszélgetéseket összegező taggyűléseken. Például a strand. A valamikori strandunk — mert tulajdonképpen szennyvíztározó gödörré vált — sok éve le van zárva. A Dunában való fürdőzés bizonytalan, a Szelldi-tó mesz- sze van; autóval nem mindenki rendelkezik. A IV. ötéves tervi feladatokból viszont ki kellett hagynunk ezt a feladatot, sokkalta fontosabb volt a regionális vízmű, amelynek átadása épp a közelmúltban megtörtént. A jelenlegi tervidőszakban 4 milliót irányoztunk elő a strandra. A Dél-Bács-Klskun megyei Vízmű Vállalat szerint 28 millióra lenne szükség. Ennyi pénzünk nincs. Kompromisszumot kötöttünk tehát a KöJAL-lal: a régi 100 méteres medencét kettéválasztjuk, felújításával megoldódik a strandmedence. A vízmű vállalattal megegyeztünk, hogy 1978-ra a tanács a medence rendbehozatalát, a vállalat Járulékait vállalja. — Hallhatnánk ezekután az említett javaslatok sorsáról, hasznosításáról? — Mint már utaltam rá, az üzemek gazdasági és politikai vezetőivel folytatott tanácskozásnak az a nagy haszna, hogy három-három és fél óra alatt tételesen megvitattunk minden problémát. Jó alkalom volt arra is, hogy külön megkértük a párttitkárokat: a nekünk, tanácsnak szóló jelzéseket, ezentúl folyamatosan továbbítsák. Tapasztalatok tanúsítják, hogy ez máris gyakorlattá lett. A párt tagjainak a tanácsi munkára vonatkozó észrevételeit, javaslatait mintegy vezérfonalként, a városi párt-vb jelölte meg a helyi üzemek vezetőivel folytatott tárgyalásokhoz. Mivel Kalocsa üzemeinek többsége budapesti központú, fontos volt az anyavállalatok vezetőivel való szótértés. Erre a találkozásra október 26-án találtunk lehetőséget, amikoris a fővárosi művelődési ház klubjában hét anya- vállalat vezetőivel: vezérigazgatókkal, pártbizottsági titkárokkal, szb-titkárokkal, illetve a nagy- vállalati KISZ-titkárokkal tárgyaltunk. Ez nagyon hasznosnak bizonyult. Sorra véve valamennyi közös érdekeltségű témát, kölcsönösen egyetértésre, megegyezésre jutottunk. Megállapodtunk például a munkáslakáshoz juttatás elveiben, ami egyebek mellett kizárja a visszaélés lehetőségét ezzel a kedvezménnyel. Akadt ugyanis példa erre, főleg amiatt, hogy az elosztás jogát korábban magának fenntartó anyavállalatnál nem ismerhették a helyi körülményeket. Megállapodtunk abban is, hogy az üzemi nagycsaládosokat — munkahelyi egyetértéssel — 1977 végéig lakáshoz juttatjuk. örvendetes, hogy a budapesti megbeszélésen olyan anyavállalatokkal is sikerült tisztázni a mun- káslakás-támogatás mértékét, amelyek eddig nem foglaltak állást. Jólesőn említhetem a végeredményt: Kalocsán tizenhárom vállalat támogatásával, 280 munkáslakás létrehozásával számolhatunk az V. ötéves szakban. Előbbre jutottunk a közlekedést, a bejárást illető észrevételekkel kapcsolatban is. Megegyeztünk, hogy az adott buszvonalakon — grafikonnal kiegészített — tanulmányt készítünk a város üzemeibe bejárók helyzetéről, amit majd a Volán Vállalat kapacitásával való egyeztetés követ. Örömmel említhetem az anya- vállalatok vezetőinek megértő tettrekészségét; a BVKM vezérigazgatója például autóbusz-vásárlásával is kész segíteni. Ugyancsak lényeges a lépcsőzetes munkakezdésről való elvi megegyezésünk is. " — Hadd kérdezzük meg végül: akadtak-e a beszélgetések során a tanácsi ügyintézést véleményező észrevételek, javaslatok, s miként történik azok hasznosítása? — Joggal, vagy ok nélkül ilyenek is akadtak. Például az építési engedélyezés, vagy éppen a te’ekrendelet bonyolultságának kifogásolása. Örömünkre szolgál azonban, hogy nem hiányzott a munkánk elismerő nyugtázása sem. Főleg a tájékoztató irodát dicsérték, s azt, hogy könnyen elérhető, jók a különböző eljárásokban eligazító tájékoztatóink; hogy bevezettük a nyújtott munkaidőt — szerdán és csütörtökön fél hatig van az ügyfélszolgálat; hogy szombaton általános félfogadást tartunk. Ugyanitt hadd említsem meg, hogy körülbelül fél éve bevezettük az üzemi ügyfélszolgálatot is. lényege, hogy műszakváltási időben, 13—15 óra között az államigazgatás valamennyi területén járatos tanácsi dolgozók tájékoztatnak, útbaigazítanak, milyen ügyben hová, kihez, mikor lehet fordulni, szükség szerint oly módon is segítenek, hogy le- dlktálják a folyamodványt. Az egyelőre havonta egyszeri ügyfélszolgálatot 9 üzemben vezettük be. A már említett üzemenként! tárgyalásokon e szolgálatunk propagálásához is kértünk segítséget. Élva az alkalommal, gondolom, hasznos megemlíteni: a tanácsi szakosztályoknál a nyújtott munkaidőt azért vezettük be, hogy ügyes-bajos intéznivalója miatt az állampolgár ne kényszerüljön a termelőmunkát félbehagyni és az üzemből távozni. E fontos cél eléréséhez fűzött reményeink azonban eddig nem váltak be teljes mértékben. Ügyintézőink szeptemberben összegezték mely üzemből hányán jöttek, indokolt volt-e a munkaidőben való távozás. Akadt olyan osztály, ahová az ügyfelek több mint 50 százaléka mű- érkezetti A kérdésre pedig, .hogy miért nem műszak után jött, szinte sablonszerűén hangzott a válasz: „Akkor más dolgom van”. Akadt olyan nap a felmérés idején, hogy negyvenöt dolgozó jelent meg műszakidőben, indokolatlanul E tapasztalatok arra interífek. hogy érdemes a termelést segítő politikai nevelőmunkában ilyen kérdésekről is szót érteni. — mondotta befejezésül Geri István. Perny Irén Vezetékes vizet kérnek a Kékfestő utcaiak! Kecskemét északi peremkerülete, a Dárdaiitelep is egyre épül, sfcépül. Az örvendetes fejlődésnek ékes bizonyságai a modern családi házaké melyek a nemrég kialakított utcákat szegélyezik. Az arrajáró idegen első benyomása — látva a díszfákat, a pázsitszigetecskéket, meg a gondozott kerteket —, hogy mindinkább kertvárosi jelleget ölt ez a környék is. A lakosság pedig csak megerősíti e véleményt, amikor alig titkolt büszkeséggel vallja, hogy a területnek — a kedvező égtáji fekvése közvetkeztében füst- és kormentes, tehát nagyon tiszta a levegője és csupa egészséget jelent. Ám ez utóbbi korántsem mondható el az ivóvízről, ami jobbára al magánerőből létesített kutakból szármázik. Bajok is vannak! a minőségével, a felhasználhatóságával. Félreértés ne essék, a Dárdai- telep nincs kizárva a közműfejlesztésből, hisz sokhelyütt van az Utcákban vízvezeték, csakhogy e hálózat további bővítése kissé lassú ütemű, még ott is, ahol a lakók vállalják a költségek zömének fedezését. Mint például a Kékfestő utcaiak, akik nevében Molnár Péter kérte segítségünket. Megtudjuk olvasónktól, hogy az utca egyik felében már ott a vízvezeték, a többi helyen azonban még kiépítésre vár körülbelül nyolcvan méternyi szakaszon a csőhálózat. E munkák elvégzésére vonatkozó lakossági kérelmet biztatóan Is fogadták a tanácsnál, mi több, költségvetést készítettek és a családok részéről történő hozzájárulás ötven százailékáb, a tizenkettő- és> félezer forintot, át is vették, de a kivitelezés nem akarta kezdedét venni. És az ismételt sürgetés sem építőmunkát eredményezett, hanem egy váratlan hivatali közlést, miszerint a költségek időközben megduplázódtak, s az érdekelteknek most már összesen negyvenezer forintjukba kerül a hálózatbővítés. A túlnyomórészt kisgyermekes családok, akik a házépítésből eredően is borsos OTP- és i egyéb tartozást törlesztenek havonta, persze nem vállalhatták a növelt összeg kifizetését, erre a hatóság visszaadta a pénzüket. Az ügyben azóta semmi kedvező hír nincs, legfeljebb csakbosz- szankodásra okot adó más értesülés: nemrégen a közeli Pusztaszer utcát közművesítették, amnak ellenére, hogy egyetlen forintnyi hozzájárulást is kértek volna előre az ottani lakóktól. „Mi, az aínyagi lehetőségeinkhez mérten fizetünk, de társadalmi munkát is szívesen végzünk, miért nem kaphattunk hát vezetékes vizet? A típustervek alapján létesített fürdőszobás lakásaink vízcsapjai meddig, szolgálnak még csupán dísztárgyakként?” — kérdezik a Kékfestő utca lakói. Sezt kérdezzük mi is, remélve, hogy a válasz, no meg az érdemi intézkedés nem várat magára sokáig! Tízórai — péksütemény nélkül ? Köztudott, a gyermek szervezetének egészséges fejlődését döntően segíti a helyes táplálkozás. Amelynek étrendjéből nem hiányozhat a gazdag fehérje- és vitamintartaümú tej. Ehhez ma már szinte minden megyei alsófokú oktatási intézményben hozzájuthatnak a diákok. Az iskolákba a megrendelt mennyiségben érkezik nap mint nap a tej, a tejes kávé, a kakaó, meg a hozzávaló kifli vagy zsömle, s a tanulók a szünetekben tízóraiznak, így tesznek immár harmadik éve a kaskant,yúi általános iskolások is, aikiknek az idei tanév óta gyakori kellemetlenségben van részük, Bővebbet Kiss Pál igazgatótól tudunk meg. Mint a szerkesztőségünkhöz küldött levelében írja, a helyi iskolában naponta csaknem másfélszáz pohárnyi tej, illetve kakaó fogy el, főleg a hosszú szünetben, vagyis a fél tízutáni időben. De egyetlen péksütemény nélkül, hisz azt rendszerint csak jóval később szállítják. Az igényelt háromszáz kifli általában a déli órákban jut el az Iskolába, ahol a tanulók olyankor már az ebédet várják. Ahhoz viszont nincs szükség, ilyesféle péksüteményre, melynek ‘zöme kárba vész. A visszás helyzettel a községi vezető testületek nem egyszer foglalkoztak,! határozatokat is hoz. tak, de kedvező változásra máig sem került sor. A kiskőrösi sütőüzem azzal a ténnyel tekinti a magai részéről lezártnak az ügyet, hogy nincs elég szállítóeszköze, s a kaskantyúi fuvart csak akkor végezheti el, ha éppen szabad valamelyik — egyéb rendeltetésű — gépkocsija. „Amennyiben mások nem találnak1 «regoldást gondjaikra, kénytelenek vagyunk mi intézkedni, mégpedig oly módon, hogy vagy másnapos kiflit adunk a tízóraihoz, vagy lemondjuk az isko- latej-akciót...” — zárul a levél. Melynek tartalmát abban a reményben hozzuk nyilvánosságra, talán mégis csak akad valaki, aki a k&skantyúi diákok segítségére tud lenni! tervidő-.u, SZakidőben SZERKESZTŐI ÜZENETEK Dudás Margit, soltvadkert: Elhelyezkedés érdekében az illetékesek közbenjárását kértük, akik Ígéretet tettek, hogy az ön segítségére lesznek. özv. Horváth Emilné, Orgovány: A szerkesztőségünkhöz érkezett több alá- írásos levelükben foglaltakkal kapcsolatban vizsgálatot folytattak a Bács-Klskun megyei Mesterséges Termékenyítő Főállomás Illetékesei akik megállapították, hogy a kérdéses or- goványi külterületen, ahol alacsony a tehénlétszám, nem indokolt létesíteni ÚJ Inszemináló állomást. E döntés helyességét bizonyítja a tény Is, hogy a környékbeli három mesterséges termékenyítő helytől alig négy-öt kilométerre laknak a tenyésztők, akik e távolságot akadálytalanul tudják megtenni a teheneikkel. „öreg olvasó” jelige. Kecskemét: A városban havonta megrendezelt autópiac, ahol minden alkalommal félezernél jóval több személygépkocsi várja új gazdáját, hovatovább már országos látogatottságnak örvend, igy hát indokolt, hogy e hírnévhez a helyszín is méltó legyen. Való igaz az eddigi, a műkertvárosi környezet már nem felelt meg az egyre növekvő piaci forgalom szabta követelményeknek. ezért a városi tanács illetékesei úgy döntöttek, hogy idén novembertől már a Széktói Stadion menti igen tágas parkírozó területen kerül sor a magánautók adásvételére. E színtér végleges lesz, s a rendeltetésének megfelelő kiépítése rövidesen megkezdődik. Posztobányl Józscfné, Úszód: A kisiparosként szolgálati időt szerzett férje a nyugdíjának kiegészítéseként mindaddig kaphatja a házastársi pótlékot, amíg az ön havi jövedelme — melyet bedolgozóként is szerezhet — néni haladta meg az özvegyi nyugdíj legalsó határát a havonta folyósítandó 570 forintot, illetve az annak évenkénti rendszeres emelésével módosított összeget. „Rendszeresen utazunk” jelige, Kecskemét: Közérdekű bejelentésük, miszerint a helyi MAV-nagyállomás Illemhelyeinek tisztasága és műszaki állapota sok kívánnivalót hogy maga után, megfelelt a valóságnak. Az intézkedésekről Lőrincz Antal állomás- főnök tájékoztatott. Soraiból megtudjuk hogy az évtizedekkel ezelőtti utasforgalomhoz méretezett W. C... elromlott felszereléseit kijavították, október elsejétől pedig még egy takarítót alkalmaznak, aki a nappali órákban folyamatosan tartja tisztán e helyiségeket. összeállította: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a Telefon: 12—516 Tervtúlteljesítésre készül a jubiláló szövetkezet A Kecskeméti Autó- és Gépjavító Ipari Szövetkezet júniusban ünnepelte alakulásának negyed- százados évfordulóját. A 250 dolgozót foglalkoztató kollektíva a múlt évet 24,2 millió forintos árbevétellel zárta. Külön említésre méltó, hogy ebből az ösz- szegből 8 milliót a lakosság, 4 milliót pedig a közületek fizettek a javító-szolgáltató tevékenységért. Most, alig hat héttel a jubileumi esztendő befejezése előtt, arról beszélgettünk Csontos Gáspár elnökkel, hogy milyen eredményeket várnak a fennállásuk második negyedszázadának, valamint az V. ötéves terv első évének végére. — Szövetkezetünk vezetősége nagy gonddal készítette el az Idei tervet — mondta a többi között az elnök — Igyekeztünk figyelembe venni minden reális lehetőséget, s ezek szerint az év végére szeretnénk teljesíteni a 24,7 millió forintos árbevételt. Nem is csalódtunk az elképzelésekben, mert várhatóan a jubileumi esztendőben elérjük a 25 millió forintot. — A terv túlteljesítése mellett mi teszi emlékezetessé ezt az évet? > — Erre a kérdésre Igen sok újdonságot tudnék felsorolni, vegyük azonban csak a legfontosabbakat. Gépjavitó részlegünk jó munkáját bizonyítja, hogy cgyre-másra kapják a megrendeléseket. Dolgoztak az idén a várpalotai szénbányáknak, ahol már használják az Itt gyártott darupályákat. A fővárosi Ipari Szerelvény- és Gépgyár részére mintegy 2 millió forint értékű komplett festőműhely berendezést szállítottunk. A konzervipar részére mintegy 10 féle — régebben nálunk gyártott — berendezés javítását végeztük, ezenkívül 1000 darab új típusú papríkaszárító tálcát készítettünk a kalocsai Fűszerpaprika Feldolgozó Vállalatnak. A Lampart Zománcipari Művek kecskeméti gyárának is dolgoztunk, nemrégen adtuk át a közel félmillió forint értékű zománc-alapanyag keverő berendezést. A gépjármű javító részlegnél a legfontosabb újdonság az, hogy október 1-től hozzánk tartozik a szabadszállási Gépjavító és Szol- száltató Ipari Szövetkezet autójavító részlege. Az itt dolgozó tizenhárom szerelő korábban csak a motorkerékpárok garanciális javítását végezte, ezt a szolgáltatást viszont most — valószínű sok-sok környékbeli autós örömére — kiterjesztjük a gépkocsikra is. Már megkezdtük a műszerek beszerzését, s remélhetőleg január 1-től már Szabadszállás is „belép” a gá- ranciális szolgálatba. A kecskeméti szervizben a napokban kezdtük meg egy új szolgáltatás — az alvázvédelem — elvégzését. Teljes erővel folyik Kecskeméten az új alkatrészboltunknak a berendezése, s november 20-tól már itt Is beszerezhetik a motorkerékpár- és gépkocsitulajdonosok a különböző alkatrészeket és autóápolási cikkeket. Az árukészlet feltöltésénél különös gondot fordítottunk a régi típusú autók és motorok tulajdonosat igényeinek kielégítésére. Még Moszkvics 407-es kocsikhoz, és régi Skodákhoz szükséges alkatrészek is kaphatóak lesznek boltunkban. Újdonságnak számít az is, hogy a kecskeméti telepünk szélén levő roskatag épületet lebontottuk, ennek helyén egy 30 gépkocsi elhelyezésére alkalmas parkolót alakítunk ki. Itt tudjuk majd elhelyezni a javításra váró illetve kijavított gépkocsikat. — További terveik? — ötmillió forintot költünk beruházásokra. Ebből felszereljük a szabadszállási autójavító részleget, kecskeméti műhelyünkben korszerű diagnosztikai sort állítunk be, de jut a pénzMOTOUÉSZEK j AUTÜFEtSZIKLÉ ÁRUSÍTÁSA CIKKEK PANNÓNIA I MZ. 3AN A I SIMSON L... RIGA BABETTA KOMAR ZSIGULI WARTBURG TRABANT SKODA MOSZKVICS , FIAT • Megnyitás előtt áll az autósbolt. Kovács Sándor, a tmk dolgozója az utcára nyíló ajtók biztonsági zárainak felszerelését végzi. • Balra: Vecsei Mihály karosszérialakatos, a szövetkezet alapító tagja munka közben. • Készül az autóparkoló a lebontott öreg épület helyén. (Opauszky László felvételei.) bői a motorkerékpár-javító műhely rekonstrukciójára is. Az ipari hűtőgépeket javító részlegünk új műszerekre 200 ezer forintot kap. Ez a részleg különben megérdemli a további segítséget, hiszen a múlt évben is mintegy 3,6 millió forinttal járultak hozzá a közös bevételhez — mondotta befejezésül Csontos Gáspár elnök. O. L. 1—■
