Petőfi Népe, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-15 / 244. szám
4 • PETŐFI NÉPÉ • 1976. október 15. Kinek jó a túlóra? Klubot építenek a brigádok és a KISZ-fiatalok • Anyagmozgatás az október 4-i társadalmi munkaakcióban, melyben a tmk-s szocialista brigádok vettek részt. A kérdésre — hogy kinek jó a túlóra? — voltaképpen akként kell válaszolni, hogy senkinek és mindenkinek. Nem jó, mert ugyan ki szeret napi 10—12 órákat dolgozni, egéáz napját a munkahelyen tölteni, holtfáradtan hazamenni, valamicskét aludni és másnap újrakezdeni, és nem jó, mert ugyan hol nem számolnának az ilyenkor alaposan rneg- növekedett bérköltségekkel, a romló minőséggel és a rohammunka megannyi elkerülhetetlen következményével ? De ugyanakkor jó dolog ez a „túlóra—találmány”, mert alaposan megnövelhető a havi bér, mert segítségével — ha akárhogy is — teljesíthető a havi, a negyedévi terv, mehet a jelentés, dugig telhetnek a raktárak... Egyszóval, ha nincs más mód, megteszi ez a tűzoltó módszer is. A munkások megszokták Soha senki nem vizsgálta, hogy a jó és rossz következmények közül ki, mikor és miért részesít előnyben bizonyos motívumokat. Valószínűsíthető csak, hogy a vállalatok csupán kényszerből folyamodnak a túlóráztatáshoz; egyetlen tervperiódus elején sem azzal a felkiáltással látnak munkához, hogy „ha nem sikerül időre befejezni a dolgunkat, akkor majd túlóráztatunk”. Azt azonban már konkrét szociológia vizsgálatok bizonyítják, hogy a munkások jó része előszeretettel dönt a túlórázás mellett, sőt adott esetben, bizonyos eszközökkel, módszerekkel ki is kényszeríthetik a túlórázást. Nem szabad ezen csodálkozni. Hosszú évek alatt megszokták, hogy — mert hol van munka, hol nincs — bi- aonyog időszakokban, a túlórák révén alaposan megnövelhető a kereset összege. E két tényező — tudniillik a termelés szervezetlensége és a munkások alkalmankénti „túl- órázási kedve” — együttes hatásaként értékelhető csak a túlórahelyzet mindenkori alakulása. Mellyel kapcsolatban meg kell jegyezni: a helyzet évek óta nem változik, sőt romlik. Idézhetném most n legújabb túlóra statisztikákat, ám hadd közelítsem a témát ezúttal más oldalról. A szakembereknek 1968 táján az volt a feltevése, hogy a naptári időszakhoz igazadó tervel- sízámoltatás feloldása, a termelők versenyének kialakulása, a szak- szervezetek érdekvédelmi szerepének növekedése, és a nyereségérdekeltség olyan feltételeket teremt majd, amelyek eleve egyenletesebb, tehát „túlóramen- tesebb” termelésre ösztönzik a munkahelyeket. Nem így történt. Árulkodnak a tények Nézzük a legújabb tényeket. A gépipari ágazatok termelési tó- lengései tavaly erősödtek a korábbi — és joggal bírálható — helyzethez képest. A negyedévek elején mélyen a 100 százalékon aluli teljesítmények, a negyedévek és különösen az év végén 130—140 százalékot is meghaladó1 teljesítmények — túlórákkal! Vegyipar: (ami már csak azért is érdekes, mert még a laikus ember is akként vélekedik, hogy ahol automata gépek diktálják a termelés ütemét, ott bizony a termelőmunkának folyamatosnak kell lennie). Nos, úgy látszik az automatizálás, a termelési folyamatok magasszintű, automatikus folyamatszabályozása sem segít alapvetően a rohammunkán, mert a vegyipar termelésének egyenletessége tavaly, még az ipari átlagnál is rosszabb volt. Lényegében hasonló volt a helyzet az egész nehéziparban és csak a könnyűiparról mondható el, hogy valamelyest javult a termelés ütemessége. A lázgörbe háttere A termelési ütemtelenség, a rohammunka, vagy ahogy szakmai zsargonnal fogalmazzák az „ipari lázgörbe” mindig aránytalan munkaidő-felhasználást, vagyis túlórázást feltételez, S tegyük fel ismét a kérdést: kinek jó az ütemtelenség. a túlórában, a rohammunkával teljesített havi, vagy negyedéves termelési program? A munkásnak, aki a túlórapótlékkal megfejelt bért kapja? Anyagilag valóban megéri, de csak abban a néhány esetben, amikor túlórázik, és ezért pótlékot kap, ám mit fizet ezért? Szabad időt, pihenőidőt, és nem is keveset. Ha ez a túlórapótlékkal megfejelt jövedelem, egyenletes termelés esetén egyenletesen oszlana meg, féléves vagy éves átlagban a munkás nem vesztene semmit. Vajon kiszámolta-e ezt már valaki? A munkahely számára a túl- óráztartás egyértelmű kényszer- intézkedés. Olyan kényszerintó^; kedés, aminek csak és kizárólag negatív hatásai vannak. Ezek egy részét a bevezetőben már említettem, de hadd egészítsem ki: növekednek a készletek, emelkednek a kötbérek, lassul a forgóeszközök forgási sebessége, emelkednek a bértételek, a bérköltségek, ennek megfelelően csökkennek a béremelési lehetőségek, s mert ezek csökkennek, a munkások könnyen jutnak arra az álláspontra, hogy — a jövedelemnövelés reményében — „túlórakényszerbe” hozzák magukat, tehát ___ K itörés a körből ... tehát ördögi kör ez, amire végül is mindenki ráfizet. A megoldás? Sokan és sokszor leírták, elmondták már: a termelőmunka jobb, racionálisabb megszervezése, a folyamatos munka elemi feltételeinek biztosítása. Az efféle gondok enyhülését, vagy éppen megszűnését nem lehet valamiféle általános bázisú, közgazdasági csodaszertől várni. Tudatos és koncentrált szervezőmunkára van — illetve: lenne szükség, no és arra, hogy az üzem- és munkaszervezés világszerte alkalmazott módszereit és ezek adaptálási. kísérleteit, itthon^ ne gyanakvással fogadják. E módszerek megismerésével, következetes alkalmazásával lehet csak lépésről-lépésre megvalósítani, hogy csillapuljon az ipari lázgörbe, hogy kevesebb legyen a túlóra, s hogy ez az állapot mindenkinek — úgymond — ..jó üzlet” legyen. V. Cs, A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat vezetőit már régebben foglalkoztatta a gondolat, hogy a kecskeméti gyárban otthont kellene teremteni a KISZ- fiataloknak, s megfelelő helyet létrehozni a brigádmegmozdulások számára. A megvalósítható ötlet az idén nyáron született meg: fel kell számolni a használaton kívüli tekepályát, s annak a helyén építeni egy klubot, melyet a mozgalmi célok mellett a különféle oktatások alkalmával is hasznosítani lehet. Nyomban megalakítottak egy öttagú bizottságot a szervezésére. A klub tető alá hozására és berendezésére nem kevesebb, mint félmillió forintot szánt a vállalat. A költségekhez hozzájárult a KISZ megyéi bizottsága is 50 ezer forinttal, s anyagi támogatást kaptak az ÉDOSZ megyei bizottságától, s úgyszintén a helyi szakszervezeti bizottságtól. A leendő klub leendő gazdái, a szocialista brigádok és a KISZ-fiatalok társadalmi munkát ajánlottak fel a közérdekű terv valóraváltásához. A Baromfifeldolgozó Vállalat KISZ-esei az építészeti tervels elkészítése végett fölvették a kapcsolatot a Bács-Kiskun megyei Tervező Vállalat ifjúsági szervezetével. Balogh János vállalkozott a klub tervének pnpírravetés^re, a belsőépítészeti elképzeléseket pedig a baromfi- feldolgozóban ténykedő Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsának tagjai rögzítették, társadalmi munkában. A kivitelezés szintén társadalmi munkával kezdődött: munkaidő után lebontották a tekepályát, alapoztak, majd megkezdték a falazást a szocialista brigádok. A nyílászárók egy részét ugyancsak társadalmi munkában gyártották. A klubot még az idén szeretnék birtokukba venni a szocialista brigádok és a KlSZ-fiata- lok. Építése jelenleg a tervek szerint halad, már a befejezése felé közeledik a falak felhúzása. Mimién remény megvan rá, hogy a hideg idő beállta előtt tető alatt lesz u klub. A leglendületesebb társadalmi munkaakcióra eddig október 4- én került sor, amikor a tmk- műhely négy szocialista brigádja 42 taggal falazott. Aki a kőműves munkához nem értett, az azt kinevezték segédmunkásnak, s igen lelkesen folyt a munka. Korábban a gépházban dolgozó Április 4., a gépkocsiszerelő Ikarus és a gépjavító műhelybeli Egyetértés és Nagy János szocialista brigád jeleskedett a klub építésében. A KISZ-esek a bontásból származó tégla tisztításában vettek részt. A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat megyeszékhelyi gyárában épülő klubban játékterem. olvasó- és klubhelyiség lesz. A brigádok és a KlSZ-fin- talok heti programok szerint használják majd művelődésre, szórakozásra. Író-olvasó találkozókat, TIT-előadásokat, vetélkedőket rendeznek majd. Tudják! nem elég a klubot felépíteni, ki is kell használni. A. T. S. Korszerű munkaszervezés, ösztönző bérezés A Fékon szabadszállási üzemegységben A kis üzemek fölötti korábbi — mostanára elcsendesült — vitában általában két álláspont mellett törtek lándzsát toliforgatók és közgazdászok. Az egyik vélemény: kis hatékonysággal működnek, szétaprózottságot idéznek elő, — kárt okoznak a népgazdaságnak, tehát nem kívánatosak az ipari szövetkezetekben. A másik állás- foglalás abban összegezhető, hogy igenis, a kisüzemek jól beépíthetők a gazdasági struktúrába. Ügy vélem, hogy a kétféle — fentebb leegyszerűsített — állásponttal szemben alzok találták fején a szöget, akik különbséget tettek kisüzem és kisüzem között. Ugyanis köztudott, hogy egyes iparágakban á csekélyebb létszámmal termelő üzem a városi nagy gyárral egyforma hatékonysággal képes működni. Ehhez az szükséges, hogy az adott vállalat a kis üzemében a gyáréval azonos műszaki és szakmai feltételeket teremtsen meg, s a dolgozók jogai és csorbítatlanok legyenek. Továbbá, hogy a kis üzemet minden szempontból bekapcsolják a vállalati vérkeringésbe, akkor is ha az távol esik a központtól. Mindezek megvalósítására lehetőség van például a textilfeldolgozó üzemek esetében. Példaként kínálkozik a Fékon Férfi Fehérneműgyár szabadszállási varróüzeme, amely a tárca- Ipafba átvett Kalocsai Textilfeldolgozó Vállalat egységeként ez év január 1-én került a vállalathoz. A Fékon mostani kalocsai gyárándk C-jelzésű üzemegységeként számontartott varrodát szervesen beépítik a vállalatba, ami garáncia lehet arra, hogy a kis üzem nem lesz veszteségeket előidéző nyűg a Férfi Fehérnemű- gyár nyakán. Dabis lstvánné, a szabadszállási üzem vezetője elmondotta, hogy 136 felnőtt munkás és 15 szakmunkástanuló dolgozik a varrodában. A munkát irányító stáb mindössze háromtagú: rajta kívül Púnak Judit technikus és Bó- sza Imréné gazdasági adminisztrátor tartozik bele. Júniusban a vállalatnál jól bevált, úgynevezett egységcsomagos megmunkálást vezették be a kis üzemben, az egy délelőttös és egy délutánná, valamint a „köztes” kismamaszalagon. Az új munka- szervezésben az a hasznos, hogy lehetővé teszi a munkaidő és az egyéni rátermettség, a gyorsaság és ügyesség optimális kihasználását. Az új termelésszervezéssel egy időben áttértek az egyéni darabbérezésre, ami az eddigi tapasztalatok szerint ösztönzően hat a teljesítményekre. A minőségromlás veszélyét, • A „vezérkar”: Bósza Lajosné szb-titkár, Dabis lstvánné üzemvezető, Bósza Imréné adminisztrátor és Púnak Judit technikus. (Opauszky László felvételei.) • Flanell lérlipi/.samákat varrnak a délelőttösök. amit a darabbérezés magában hord, kiküszöböli az új munka- szervezés. Ugyanis a pizsamaalkatrészeket tikettekkel látják el, amelyek jelzései a meo kifogása, vagy a vevői reklamáció esetén elárulják, hogy ki végezte az árun a rossz munkát. A hanyag munkát végző dolgozónak saját magának kell, s természetesen ingyen kijavítania a hibát. A tikettek alkalmazása arra is jó, hogy az akkordlapját vezető dolgozó a műszak bármelyik órájában kiszámíthatja megkeresett bérét. Ez a módszer ösztönző. A szabadszállási varrodába folyamatosan és idejében érkezik az anyag. A pizsamák megvarrá- sához elfogadhatóan korszerű Textima típusú gépek állnak rendelkezésre. A termelési eredményekről és az esetleges problémákról naponta tudósítják a vállalatot telexen. 1977. január 1-re a szabadszállási üzem dolgozóinak el kell érniük a Fékon-normákat. A megközelítés több lépcsőben történik, jelenleg már a harmadiknál tartanak. Az üzem kollektívája eddig még mindig elérte, sőt túlteljesítette az újra meg újra felemelt normát. A vállalat azokat a dolgozókat, akiknek 100 százalék alatt marad a teljesítménye, január 1-ig bérkiegészítésben részesíti. A szabadszállási Fékon-varró- dában kialakulóban vannak a követelményeknek megfelelő szociális ellátás feltételei. Az üzem mellett a vállalat épületében ÁFÉSZ-bolt működik, amely a • Rácz Paine a gallérkifordító gépen dolgozik. műszak végére üzenőfüzet segítségével a leadott kosarakban számlálva együtt előkészíti a megrendelt élelmiszereket, kisebb háztartási cikkeket. Ez nagy segítség az asszonyoknak. A fürdő és az öltöző korszerűsítésre szorul, de mar erre is előirányzott a vállalat 200 ezer forintot. Tökéletesítik majd a munkatermek világítását és szellőzőberendezést építenek be. Tervbe vették a kézi anyagmozgatás modernebbre váltását is. A szabadszállási „kísérlet” eredményekkel biztat... A. Tóth Sándor Kalocsa Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága a közelmúltban foglalkozott a város ipari üzemeinek közegészség- ügyi helyzetével. Ezúttal nem az egyes üzemek higiéniai helyzetét vizsgálták, hanem azt, hogy az üzemi dolgozók mi-, lyen jellegű foglalkozási ártalmaknak vannak kitéve. Az üzemek túlnyomó részében a technológia során az egészségre ártalmas vegyi anyagok kerülnek felhasználásra. Így például az EKA festőműhelyében dolgozók 35 százalék xilolt tartalmazó festékkel bánnak. (A xilol bőrön át felszívódó és bőrre ártalmas szerves vegyület.) A vállalat azonban hiába gondoskodik a szükséges és előírt védőfelszerelésekről, mert a dolgozók nem viselik. E cégnél — és hasonló ' okokból az AFIT I. telepén — bírságolást kellett alkalmazni. Az ÉPGÉP Vállalatnál kifogásolható egyebek között hogy a nagy munkadarabokat a szabadban festik és szárítják. A dolgozók orvosi vizsgálatát nem végezték el. Súlyosbodtak a munkaegészségüggyel kapcsolatos gondok a. BUDAMOBIL festőműhelyében. Bár itt is vegyszerekkel dolgoznak, az elszívók egy része nem működik, az egyetlen használható elszívónak nedig a hatásfoka nem kielégítő. A helyzet annyira tarthatatlanná vált, hogy a, festőműhely működésének felfüggesztésével is számolni kell. Jó példát mutatott az említettekkel szemben az Asztalos Ktsz, a- mely poliészter üzemrészében a veszélyes érték alá szorította a légtér stilor-szennyezettségét. Hasonló hiányosságokat szüntettek meg a Bács-Kiskun megvei Műanyag- és Gumií'eldolgozó Vállalat fröccsüzemében is. A harkovi Kirov gépgyárban elkezdték az első 1 millió kilo- wattos atomerőmű-turbina gyártását. Az új turbina úgynevezett monoblokk üzemben fog dolgozni: a reaktor tehát nem kettő, hanem csak egy nagy teljesítményű turbinát hajt meg. Ez meggyorsítja és olcsóbbá teszi az energetikai berendezés üzembe helyezését. Lényegesen kevesebb A Kalocsai Nyomda régi horganyzó üzemrészének működését — tűrhetetlen közegészségügyi hibák miatt — fel kellett foegesz- teni, Az úi műhely viszont már kellőképp el van látva védőfelszerelésekkel. -berendezésekkel. Közismert tény, hogy a hegesztésnél keletkező ívfény kötőhártya-gyulladást okoz. Ez védőszemüveg viselésével megelőzhető. Ilyen eredetű foglalkozási megbetegedés a város üzemeiben 1974. óta nem fordult elő. A védőfelszerelések alkalmazása tekintetében tagadhatatlan a fejlődés, itt is meg kell azonban említeni, hogy ezek a dolgozók nem mindegyike hajlandó viselni. Emiatt több helyütt kellett megfelelő intézkedéseket hozni, illetve szabálysértési el járást indítani. Az Asztalos és Építőipari Ktsz- ben a fa megmunkálása jelentős pork,épződéssel jár, az AFIT csiszoló műhelyében pedig fémfelületeket csiszolnak. E két üzem e- gyike ellen sem merült fel kifogás, a védőeljárások megfelelőek, s a városban a porártalom mint foglalkozási megbetegedés évek óta nem fordult elő. A mezőgazdaságban munkaegészségügyi vonatkozásban a legtöbb gondot a vegyszeres növény- védelem okozza. Az utóbbi esztendők határozott intézkedései a növényvédőszer-raktározás és -felhasználás helyzetét közegészségügyi helyzet nagymértékben javították. __ k ezelőre és kevesebb kigészítő technikára van szükség. A turbinát a Kirov gyárban a legmodernebb berendezések segítségével készítik. A száztonnás tömböket mikrométeres pontossággal munkálják meg a programvezérlésű maró- és esztergagépeken. A most születő energetikai óriást a Dél-ukrajnai automerőmű- ben szerelik majd fel. • Lelkesen és szakszerűen folyt a falazás. Üzemegészségügy Kalocsán Az első 1 millió kilowattos...
