Petőfi Népe, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-15 / 244. szám

1976. október 15. • PETŐFI NÉPE • 3 Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka értelmiség legjobbjait is. Örökö­sei vagyunk annak a kulturális ne­velő munkának, melyet az illegális és legális munkásmozgalom a két világháború között végzett, s ame­lyet a marxista baloldali, a népet szerető értelmiség legjobbjai tá­mogattak. Közösségi élet és művelődési igény Az, hogy a közművelődési tör­vény megalkotására most kerül sor, szorosan összefügg társadal­munk fejlettségi szintjével. Az eddig elért politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális eredmé­nyekkel éppúgy, mint azoknak a feladatoknak a természetével, amelyeket a Magyar Szocialista Munkáspárt programnyilatkozata nemrég körvonalazott. A közművelődés kategói iája — és így szerepel ez az előttünk fekvő törvénytervezetben is — összekapcsolja a kulturális élet különböző oldalait, egységbe fog­lalja a politikai, az ideológiai, a szakmai és az általános művelt­séget, kiegészítőén és teljes jog­gal idekapcsolva a szocialista er­kölcs, életmód, életforma, a szo­cialista fogyasztás kultúráját is. Ezt összekapcsolja a termeléssel, a közösségi élettel, a közélettel, a szocialista demokratizmussal, az örökölt társadalmi feltételkü­lönbségek, egyenlőtlenségek, a fizikai és szellemi munka közti különbségek csökkentésének tár­sadalompolitikai gyakorlatával. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ma már nem csupán népműve­lésről van szó, hogy ma már a tömegek tudatos, önkéntes aktív tevékenysége, művelődése mint történelmileg újszerű tényező lé. pett a továbbra is szükséges és fejlesztendő kultúraterjesztés és -befogadás mellé. A munkásosztály műveltsége Ezért egész társadalmunk fej­lődésének egyik kulcskérdése és nélkülözhetetlen feltétele a tudati viszonyok gyorsabb, erőteljesebb változása, a szocialista erkölcs és életmód általánossá válása. A szocialista társadalom bővülő le­hetőségeket teremt a személyiség sokoldalú fejlődéséhez. A műve­lődés az egyén fejlődésének, kö­zösségi kapcsolatainak nélkülöz­hetetlen tényezője, közösségte­remtő erő. A fejlett szocialista társadalom építése szükségessé teszi, az egyes emberek és a kö­zösségek sokoldalú továbbképzé­sét szolgáló közművelődési rend­szer szervezeti és eszmei erősí­tését. El kell érni. hogy az önmű­velés. a kultúra öröme u társa­dalom minden tagjának szemé­lyes és állandó szükségletévé váljék. Egy ilyen törvény elfogadása során felelős mérlegelésre van szükség. Az elmondottak alapján meggyőződésem, hogy ezt a tör­vényjavaslatot alátámasztják ed­digi eredményeink, és elfogadá­sát megkívánják holnapi felada­taink. Kérem, engedjék meg, hogy a közművelődési törvénytervezet rendkívül szerteágazó vonatko­zását 'közül a munkásművelődés — meggyőződésem szerint — köz­ponti'' 'jelentőségű kérdésére hív­jam fel a figyelmet. A munkás­művelődés ügye szorosan vett politikai kérdés is; összefügg a munkásosztály társadalmi vezető szerepével. A tudás: hatalom. Tudásra éppúgy elengedhetetle­nül szüksége volt a munkásosz­tálynak a hatalom megszerzésé­ért folytatott harcban, mint ma a hatalom gyakorlásához. Ha szemügyre vesszük a közművelő­dés tényezőit — a termeléssel, a politikai, ideológiai, közösségi élettel, az erkölccsel összefüggő tényezőit — látnunk kell. hogy mindezek kibontakoztatásában ma is elsősorban a munkásosz­tály érdekelt. Ezt az érdeket nap­jainkban is a munkásosztály leg­fejlettebb rétegei ismerik fel és képviselik a legöntudatosabban. Ez mindenekelőtt a munkásság 60 százalékát felölelő szocialista brigádmozgalomban, annak hár­mas jelszavában és társadalmi méretű gyakorlatában fejeződik ki. Ez a mozgalom teszi kézzel­foghatóvá, hogy a művelődés a közösség — elsősorban a mun­kához kapcsolódó közösség ré­vén terjed ki a termelő, a ta­nuló, a közéletet élő, a szórako­zó ember egész tevékenységére, mégpedig úgy, hogy egyben az adott közösséget is erősíti. S a szocialista brigádmozgalom egy­ben azt is kifejezi, hogy a mun­kásművelődés legfőbb bázisa, ereje maga a munkásosztály. A munkásművelődés ügyét éppen ezért csakis vele együtt, kezde­ményezéseire. igényeire építve lehet előbbre vinni. Amit azonban hangsúlyozni szeretnék, az. hogy a munkásosz­tály műveltsége meghatározó ér­vénnyel bír kulturális életünk, a közművelődés tartalmának egé­szére is. Ahogyan a munkásosz­tálynak történelmi hivatása, hogy a többi dolgozó osztállyal, réteg­gel szövetségben az ö érdekeiket is szolgaló szocialista társadalom felépítését vezesse, ugyanúgy kultúrájának kibontakoztatása is az egész társadalom kulturális fejlődésének záloga. Munkásosztályunk internacio­nalizmusa kulturális életünket el­sősorban a szocializmust építő társadalmak, a testvéri szocialis­ta népek, nemzetek, a nemzetkö­zi munkásmozgalom kulturális- közösségeihez, szellemi erőihez kapcsolja. Közművelődésünk tar­talma elsősorban a velük — min­denekelőtt a Szovjetunióval — való kulturális, tudományos mű­vészeti, oktatási együttműködés révén gazdagodik. Különös érdek­lődéssel, mély rokonszenvvel fi­gyeljük és ismerjük meg a gyar­mati elnyomás alól nemrég fel­szabadult népek erőfeszítésein, a nemzeti felszabadító és demokra­tikus mozgalmak harcain érlelt- született kulturális értékeket. Az 1975 nyarán Helsinkiben megrendezett európai biztonsági és együttműködési, konferencia záróokmányának megfelelően őszintén törekszünk minden or­szág, így a kapitalista országok szellemi életével megfelelő kap­csolataink bővítésére és elmélyí­tésére is. A kortárs nyugati irodalom szinte valamennyi humanista ér­téke megjelent, megjelenik Ma­gyarországon ; filmimportunkban, a televíziós műsorcserében, szín­ház-. zene- és képzőművészeti életünkben is fontos szerepet töl­tenek be nyugati partnereink. Csak az elmúlt 5 év alatt több tízezer tudományos célú utazás irá­nyult a nem szocialista országokba. A békés egymás mellett élés és a nemzetközi ideológiai harc kere­tei között a polgári társadalom­mal fenntartunk és fejlesztünk minden olyan kapcsolatot, amely a népek kölcsönös szellemi es anyagi gazdagodását, a népek kö­zötti bizalom növekedését, a béke légkörének fenntartását szolgál­ják. Ugyanakkor elutasítjuk az ember és népellenes „szel­lemi termékek átvételét, az or­szágunk életébe való beavatko­zást és szdrgalmazzuk a kulturá­lis csere tényleges kölcsönösségét. Egy felszólalás, amelynek be­vallott célja, hogy támogasson egy törvényjavaslatot, az indoklás he­vében könnyen egyoldalúvá vál­hat. Csak a törvénytervezet alá­támasztása volt szándékomban, de nem szeretném, na ez azzal a látszattal járna, mintha el kí­vánnám hallgatni azokat a ne­hézségeket, szemléleti, anyagi, szervezeti problémákat, amelyek­kel — mint minden más terület — a közművelődés is küszködik. Ellenkezőleg, az a meggyőződé­sem, hogy ha az előttünk fekvő tervezetet a törvény rangjára emeljük, nemcsak eredményeket rögzítünk, nemcsak feladatokat jelölünk, de ezzel együtt jelen­tős támogatást is nyújtunk az e téren előttünk álló nehézségek leküzdéséhez. A közművelődés ügyének elő­mozdítását, még gyorsabb fejlő­dését magukénak kell érezzék a társadalmi és főleg a gazdasági elet vezetői, bármilyen beosztás­ban dolgozzanak is. S ahogyan- erről eddig is áldozatosan tett ta­núságot: érezze még inkább ma­gáénak az a szocialista értelmiség, amely a dolgozó nép részeként járul hozzá a szocializmus építé­séhez. Mindenekelőtt a pedagó­gusok. a hivatásos és nem hivatá- sós népművelők, a művelődésügy közvetlen szervezői ég irányítói. Csatlakozzanak hozzájuk még na­gyobb számban a műszaki, az agrár, a közgazdász, az orvos, a jogász értelmiség újabb rétegei. Az igazi értelmiségi mindig belső hivatottságának, ezért kötelessé­gének tudta, érezte, hogy megosz- sza másokkal, népével mindazt a szellemi értéket, amelynek bir­tokában van. Járjon élen ebben a fiatal értelmiség, kapcsolódjon ebbe a munkába a diákság, amelynek a szocialista! társada­lomban megszerzett művelődésé­re, lelkesedésére, kezdeményező erejére joggal számíthat az a közművelődési munka, amelynek eredményeit a jövő, egyben a fia­talság jövője hozza meg. A. közművelődési törvényjavaslat megvitatása és megszavazása nagy felelősséggel jár. Olyan kérdések­ről van szó, ami — közvetlenül vagy közvetetten, de szorosan összefügg társadalmunk szocialista jellegével, egyben történelmi ver­senyével és győzelmével. Olyan törvényről van szó. amely népünk kulturális felemelkedésének, kul­túrateremtő erőinek kibontakozta­tását rögzíti és előbbre viszi, s amely egyszersmind elvileg jut­tatja kifejezésre, hogy az emberi fejlődés lehetőségeinek melyik út­ját választottuk. Tudom, hogy e törvény megsza­vazásával maradéktalan megvaló­sításának nem kis gondját is vál­laljuk. Nyugodtan állíthatom, en­nek is megvan a fedezete. S van egy tényező — nem az illúziók — hanem a tudás, a meggyőződés, a hit, ami eddig is reális segítőnk volt. Munkásosztályunk, paraszt­ságunk, értelmiségünk, egész né­pünk hite, meggyőződése abban, hogy a szocialista társadalom nemcsak a tegnapból a mába, de a mából a holnapba is biztosan vezet. Mindezek alapján a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében a benyújtott törvénytervezetet elfogadom és a A közművelődésről szóló, az országgyűlés elé terjesztett tör­vényjavaslatot elfogadásra aján­lom. Tágul a világ az előtt, aki a műveltségét tágítja. Az MSZMP Központi Bizottságának határo­zata felmérte a közművelődés eredményeit, gondjait és távla­tait. A mai helyzetet leginkább az a szemléletváltozás jellemzi, amelyet a közművelődéspolitika megismerésében és helyének meg­ítélésében tapasztalunk. E mun­kát ez a törvény méltó rangra emeli. Az előkészítésbe a lakos­ság szinte minden rétege bekap­csolódott. Ily módon a végrehaj­tása is könnyebb lesz. A közmű­velődési törvény szükséges és időszerű, az anyagi eszközök ol­daláról ig helyesen érvényesíti a közművelődés egységét. Lehető­séget teremt a jó gyakorlati meg­valósításra, hogy akkor születik meg, amikior a közművelődés a politikai munka eredményeként az egész társadalom ügyévé vált. A Báes-Kiskun megyei hely­zetre áttérve, a következőket mondta: a helyi hatóságok min­denekelőtt a lakosság összetéte­lében nyilvánulnak meg. A mun­kások jelentős része elsőgenerá­ciós munkás, s az utóbbi tíz esz­tendőben a mezőgazdaságból ke­rült az iparba. A változó idő­szakban szembetűnő a parasztság műveltségének! fejlődése. Tovább­ra is gond viszont a tanyák köz­művelődésének javítása. Az em­berek itt is igénylik a közösségi és kulturális életet, és az erre való joguk sem vitatható. A köz- művelődési különbségek általában mérséklődtek, a fejlődés üteme helyenként nagyobb, mint az or­szágos állag. A feladataink meg­valósításának számottevő része azonban még hátra van. bár je­lentős erőfeszítések javítják a fel­tételeket. Megszerveztük például a mozgó ellátást, és korszerű komplex intézményeket hozunk létre. A beruházásból és a fenn­tartásból részt vállalnak a gaz­dasági szervek, elsősorban a ter­melőszövetkezetek. A Szükségből erényt kell csinálnunk. Jó dolog, hogy egyre több te­lepülésünkön dolgoznak képzett főfoglalkozású népművelők, de azért továbbra sem nélkülözhető a pedagógus kollégák politikai, pedagógiai és sokféle szakmai te­vékenysége, amelyet túlnyomó többségük eddig is szívesen és jól végzett, olykor nehéz körül­mények között. A társadalmi— anyagi megbecsülés viszont sok­szor elmaradt. A jövőben főként nem szervező, hanem érdemi, tar­talmi munkára, a fiatalok és az újabb értelmiségi rétegek töme­ges mozgósítására gondolunk, amit az elvégzendő munka növe­tisztelt országgyűlésnek elfogadás­ra javaslom. * Győri Imrét követően felszólalt Szurgyi Istvánná (Szolnok m.), Pctrovics Emil (Budapest), Gu­lyás Emilné (Szabolcs-Szatmár m.), és Guba Sándor (Somogy m). majd Mándics Mihály Bács- Kiskun megyei képviselő, a Ma­gyarországi Délszlávok Demokra­tikus Szövetségének főtitkára emelkedett szólásra. Mándics után kedése, tartalmi differenciálódá­sa indokol. Az illetékes központi szervek­től továbbra is kérjük, hogy a már megkezdett folyamatok gyor­sítása érdekében tegyenek intéz­kedéseket az egyetemi és főisko­lai (nappali és levelező) képzés kereteinek bővítésére. A szak­emberképzés jelenlegi üteme sze­rintünk lassú. Szükségesnek tart­juk. hogy a készülő távlati köz- művelődési tervekkel egy időben készüljön az egyes intézmények­re vonatkozó létszámnormatíva is. Enélkül a tényleges szükségletek és a jelenlegi sok! színű gyakorlat közti ellentmondás nem oldható fel, ugyanis a felügyeleti munka szintén igényel néhány szervezeti változtatást. Feltétlenül fontosnak tartjuk emellett, hogy a fluktuá­ció lényeges csökkentése érdeké­ben a közművelődési szakemberek azonos szintű és mértékű anyagi, valamint erkölcsi megbecsülésben részesüljenek, mint a pedagógu­sok. Bács-Kiskun a több nemzetisé­gű megyék közé tartozik. A nem­zetiségiek közül legtöbben szű- kebb pátriámban — választókör­zetemben —•, a bajai járásban él­nek. Szép eredmények tanúskod­nak a nemzetiségi művelődés és kultúra ápolásáról. Nem egy or­szágosan is jó hírű énekkart, tánccsoportot, pávakört ismerünk. Fejlődött a helyi nemzetiségek törénetével, gazdasági életével, néprajzával kapcsolatos helytörté­neti gyűjtőmunka. A több nem­zetközi rangú rendezvény közül ezúttal csak egyet emelek ki. a népek barátságának eszméjét ápoló hagyományt, a Duna menti folklórfesztivált, amelyet érde­mes támogatni és az igényeknek megfelelően továbbfejleszteni. A jelenlegi jó politikai közhan­gulat, a nem maigyar anyanyel­vűek megbecsülése biztos alapul szolgál a magyar és a nemzetisé­gi lakosság kapca üatainak továb­bi erősödéséhez. Ez a gyümölcsö­ző együttműködés most már má­sodik évtizede töretlen. Engedjék meg — folytatta a képviselő a magyarországi nem­zetiségi szövetségek nevében is —, hogy ne idézzem mindazt, ami pártunk! XI. kongresszusának be­számolójában és dokumentumai­ban, valamint a Hazafias Nép­front — amelynek égisze alatt te­vékenykedünk — VI. kongresz- szusa alkalmából „A szocialista nemzeti egységről” szóló vita­anyagban, majd az állásfoglalás­ban megfogalmazódott. Egyre több helyen találkozhatunk ha­sonló állásfoglalásokkal. Most pe­dig a törvényjavaslat 9. paragra­fusában. Mi e szellemben min­dent együtt, közösen teszünk, ta­lán ebben rejlik az erő, a biza­lom, innen fakadnak a sikereink is. A törvényben meghatározott leladaltok végrehajtását a nemze­tiségi szövetségek sajátos eszkö­zeikkel — lehetőségeik hatéko­nyabb kihasználásával — kíván­ják segíteni a szocialista nemzeti egység jegyében, a közös haza fel­virágoztatásáért. A hazánkban élő délszlávok, németek, szlovákok, románok hozzájárulhatnak, hogy a szocialista országok népei mind jobban megismerjék mindazt, ami kultúrájukban, törekvéseikben közös. A meghatározó nemzetiségi jegyek fenntartásával, sőt tudatos ápolásával, fejlesztésével tarto­zunk bele a szocialista nemzet po­litikai egységébe. A hazaíiság a nemzetköziséggel egybeforrva vá­lik szocialista hazafisággá: Végezetül Mándics Mihály a közoktatás és közművelődés köl­csönhatásáról szólt. A nemzet- tiségi oktatásügy az egész nemze­tiségi kulturális tevékenység alapjá. Az óvodában kezdődik minden, s ha ez nem kielégítő, szaporodnak a gondjaink. A jó nemzetiségi oktatás a nemzetiségi lét megőrzésének is előfeltétele. Ezért kérem, hogy pedagógusje­löltjeink az anyanyelvűk szerinti országban részesüljenek teljes, vagy részleges felsőfokú képzés­ben, mivel a nemzetiségi peda­gógusok megfelelő színvonalú fel­készítése az anyanemzetek hatha­tós támogatása nélkül nem old­ható meg. Az anyanyelvű oktatás az adott ország nemzetiségi politi­kájának talán legérzékenyebb mérőeszköze. Hazánkban ez az ügy jó kezekben van. További feladat a színvonal javítása. Ugyanezt javaslom a nemzetiségi területen dolgozó közművelődési szakemberek képzését illetően. A délutáni vitában felszólalt még Hargitai Agnes (Borsod-Aba- ú.i-Zemplén m.), Varga Zsigmond (Békés m.), Deutsch Erzsébet (Baranya m.) és Horváth Miklós (Vas m.). Ezzel a parlament csütörtöki ülése amelyen Apró Antal mel- ülése — amelyen Apró Antal mellett felváltva elnökölt Inokai Janos. Péter János és Raffai Sa­rolta — véget ért. Ma délelőtt 10 órakor a közművelődési törvény- tervezet fölötti vitával folytatja munkáját az országgyűlés. (MTI) Mándics Mihály felszólalása MOSZKVA Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitká­ra szívélyesen üdvözölte Azer­bajdzsán dolgozóit abból az al­kalomból, hogy felemelt szocia­lista vállalásainak megfelelően adtak el az államnak gyapotot, ízemestakarmányt, szőlőt, zöld­ség- és gyümölcsféléket és teát. A Kremlben szerdán átnyújtot­ták a Lenin-rendet és másodízben a Sarló és Kalapács arany érdem­rendet Andrej Kirilenkónak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának. Andrej Kirilenko az SZKP-nak és a szovjet államnak Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke táviratban üdvözölte Thorbjörn Fälldint, a Svéd Ki­rályság új miniszterelnökét. Púja Azerbajdzsán dolgozói a me­zőgazdasági termékek rekord mértékű beszolgáltatásával je­lentősen hozzájárultak az SZKP. XXV. kongresszusán hozott ha­tározatok gyakorlati megvalósí­tásához — írja Leonyid Brezs­nyev a köztársaság vezetőihez küldött táviratában. (TASZSZ) tett nagy szolgálataiért és 70. szü­letésnapja alkalmából kapta a magas kitüntetéseket. A kitüntetések átnyújtásánál je­len volt Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, valamint a párt és az állam több más veze­tője. Frigyes külügyminiszter Karin Söder külügyminiszternek kül­dött táviratot. (MTI) BEJHÜT A csütörtökön délelőtt Bejrút­ból érkezett híradások a liba­noni polgárháború összes front­jairól a harcok kiújulását jelen­tették. A libanoni fővárostól keletre, a Damaszkuszt Bejrút paleszti­nok ellenőrizte nyugati negyedei­vel összekötő út mentén, vala­mint Szidon dél-libanoni kikötő­város irányában elkeseredett har­cok folynak a Szíriái hadsereg támadó alakulatai, illetve a liba­noni nemzeti hazafias erők és a palesztin ellenállási mozgalom összevont osztagai között. Bej- tótban is csák rövid időre szűnik meg a fegyverropogás, hogy az­tán ismét teljes erővel újulja­nak ki a harcok. Csütörtökön — a Dél-Libanon- ban folyó hadműveletek „ellen­őrzésére” — az izraeli légierő gépei felderítő repüléseket végez­tek a frontvonal, illetve Szidon városa felett. Tovább folynak az elkeseredett harcok a kelet-libanoni Bham- dun és Aley helységek birtoklá­sáért is. Egy csütörtökön reggel kiadott palesztin kommüniké szerint a palesztinok és a haza­fias erők egységei minden ere­jüket latba vetik, hogy feltar­tóztassák az előrenyomuló Szíriái és jobboldali keresztény egysé­geket. (AP, UPI, AFP, Reuter) NEW Y®RK Szerda este az ENSZ Biztonsági Tanácsa felújította a namíbiai vitát, ég felszólalásokat hallgatott meg. Az Afrikai Egységszervezet miniszteri tanácsa képviseletében Harold Walter mauritiusi külügy­miniszter kijelentette: az AESZ minimális programnak tekinti és támogatja azokat a követeléseket, amelyeket a SWAPO, a Délnyu­gat-afrikai Népi Szervezet Namí­bia kérdésében előterjesztett. E követelések lényege, hogy konfe­renciát kell rendezni az ENSZ égisze alatt, amely keretet bizto­sít a SWAPO és a dél-afrikai kor­mány közötti tárgyalásoknak és előkészíti a namíbiai ideiglenes kormányzat létrehozását. A mau­ritiusi külügyminiszter felszólalá­sában követelte Namíbia függet­lenné válása időpontjának új meghatározását, mégpedig az ere­detileg 1978 végére kitűzött ha­táridőnél jóval előbb. A vitában felszólalt Mihail Harlamov, a szovjet küldöttség helyettes vezetője. A szovjet dip­lomata kifejtette: a Szovjetunió kitart azon álláspontja mellett, hogy az Afrika békéjét és biz­tonságát, a fajüldöző rendszer utolsó maradványainak felszámo­lását támogató valamenyi BT- tagországnak mindent el kell kö­vetnie annak érdekében, hogy a Biztonsági Tanács végre eleget tegyen az antikolonialista többség követelésének, és hatékony intéz­kedéseket foganatosítson a Namí­biát jogellenesen megszállva tar­tó dél-afrikai fajüldöző rendszer ellen. Hangsúlyozta, hogy a Szov­jetunió a namíbiai helyzetet a nemzetközi békét és biztonságot veszélyeztető tényezőnek tekinti. Különösen nyugtalanítja a világ közvéleményét, elsősorban pedig az afrikai államokat, hogy a faj­üldöző Dél-Afrika namíbiaii ural­mának fenntartására szőtt tervei megvalósításához imperialista ha­talmak. mindenekelőtt a NATO- tagországok segítségére támasz­kodik. Véget kell vetni annak, hogy a nyugati hatalmak aktívan támogatják: a dél-afrikai fajüldö­ző rendszert Peter Florin, az NDK állandó ENSZ-képviselője felszólalásában támogatásáról biztosította a SWAPO programját, amely — mint mondotta — megfelel a tényleges helyzetnek, A Biztonsági Tanács ma este folytaltja a vitát. (DPA, ADN, UPI, AFP) , . T Harcok az összes libanoni fronton Andrej Kirilenko kitüntetése • • Üdvözlő távirat Svédországba Leonyid Brezsnyev üdvözlete Azerbajdzsán dolgozóihoz Plenáris ülés Bécsben Csütörtökön a bécsi Hofburg nemzetközi konferencia-termében megtartották a haderőcsökkentési tárgyalások újabb plenáris ülését Tizenkilenc ország küldöttségei zárt ajtók mögött tanácskoztak a közép­európai fegyveres erők és fegy­verzet kölcsönös csökkentéséről. Ezúttal J. W. de Vos van Steenwyk nagykövet, a holland delegáció vezetője szólalt fel. Az ülés után rendezett sajtótájékoz­tatón egy nyugati szóvivő közölte: Hollandia képviselője támogatta a NATO-országok múlt év decem­berében előterjesztett indítvá­nyát. A legközelebbi plenáris ülést október 21-én tartják. (MTI) A Biztonsági Tanács folytatta a namíbiai vitát

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents