Petőfi Népe, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-15 / 244. szám
IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: országszerte erősen felhős idő. Ismétlődő esővel, záporral. Mérsékelt napközben kissé megélénkülő változó irányú szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 9—14, legmagasabb nappali hőmérséklet 15—20 fok között. (MTI) VTLÄG PROLETÁRfAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 244. szám Árat 90 fillér 1976. október 15. péntek Föld körüli pályán a Szojuz-23 szovjet űrhajó Csütörtökön földkörüli pályára bocsátották a Szojuz—23 jelzésű szovjet űrhajót Vjacseszlav Zudov parancsnokkal és Valerij Rozsgyesztvenszkij fedélzeti mérnökkel a fedélzetén. (TASZSZ — MTI) MOSZKVA A csütörtök este, moszkvai idő szerint 20 óra 40 perckor földkörüli pályára bocsátott űrhajó repülésének célja a tudományostechnikai kísérletek folytatása és a Szaljut—5 orbitális tudományos állomással való kísérletek végzése. A Szaljut—5 űrállomás ez év július 7-én kezdte meg közös programját a Szojuz—21 űrhajóval. A Szojuz—23 űrhajó fedélzeti Rendszere normálisan működik, a legénység közérzete jó. Az űrhajósok megkezdték a repülés programjának végrehajtását. (TASZSZ) Befejeződtek a magyar-perui tárgyalások Miután Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Cuczo és környékén tett kétnapos látogatásáról visszatért Limába, újabb megbeszélést tartott Francisco Morales Bermudez perui elnökkel Morales Bermudez elnök magyar kitüntetésével, majd ezt követően a perui elnök tiszteletére adott díszvacsorával véget ért Losonczi Pál ötnapos, élményekben gazdag perui látogatása. (MTI) 'fe' •-Yv. Csütörtökön délelőtt 11 órakor a Parlamentben megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka. A legfelsőbb államhatalmi testület ülésén részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Részt vettek a tanácskozáson az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének megnyitó szavai után a megemlékezés percei következtek. A legutóbbi ülésszak óta elhunyt Radios Győzőné, a Nógrád megyei 5. sz. választókerület országgyűlési képviselője, a szécsé- nyi Mikszáth Kálmán általános iskola igazgatója. Radics Győzőné érdemeit az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg, emlékének néma felállással adózott. Az országgyűlés elnöke ezután bejelentette, hogy az Elnöki Tanács a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését — az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően — az országgyűlésnek bemutatta A jelentést a képviselők tudomásul vették. A Minisztertanács megbízásából Pozsgay Imre kulturális miniszter benyújtotta az országgyűlésnek a közművelődésről szóló, dr. Korom Mihály igazságügyminiszter pedig a tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés ezt követően elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. A közművelődésről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. A tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 3. A nehézipari miniszter beszámolója a nehézipari minisztérium által irányított központi fejlesztési programok végrehajtásának jelenlegi helyzetéről és az 1976—80. évek közötti szakasz fejlesztési célkitűzéseiről. Anapirendnek megfelelően ezután Pozsgay Imre kulturális miniszter emelkedett szólásra. Pozsgay Imre expozéja ne a közművelődést törvény útján is szabályozni. A XIX. és a XX. században több alkalommal került napirendre egy közművelődési törvény megalkotásának javaslata. Ezek a javaslatok azonban szükségszeren maradtak mindvégig csupán javaslatok. Hiszen addig, ameddig a nép a „nemzet alatti” vegetációra kényszerült gazdasági, politikai, szociális viszonyaiban, nem emelkedhetett fel kulturálisan sem. Ezért a köz- művelődésről nem születhetett törvény a felszabadulás előtt. A felszabadulás után soha nem látott lendülettel indult hazánkban a közművelődés, amelyet a szellemi élet legjobbjai, kommunisták, szövetségesek és szimpatizánsok, a háború előtti haladó szellemi mozgalmak irányítói és résztvevői, a legjobb értelmiségiek szerveztek — mutatott rá Pozsgay Imre, majd áttekintést adott a felszabadulás utáni esztendőktől napjainkig terjedő időszak művelődési politikájáról. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett az 1958-as korszakos jelentőségű művelődéspolitikai határozatra. — Társadalmunk fejlődésének gyorsulásával egyidőben fordult a figyelem egyre erősebben a közoktatásra, a közművelődésre, a teljes közösség művelődésének tartalmi és intézményi kérdéseire. Ennek a folyamatnak az eredménye előbb a tudománypolitikai állásfoglalás, majd az állami oktatásról és a közművelődés fejlesztéséről hozott párthatározat. E határozatok már az intenzív társadalomfejlesztés jegyében születtek, s ennek megfelelően a kultúra fejlesztésének intenzitását szorgalmazták, s a művelődési tevékenység minőségi fejlesztését segítették elő. Népművelés, közművelődés — Erre az időszakra, az utóbbi évtizedre esik a „népművelés”^ fogalmának felcserélése a közművelődés fogalmával. A népművelés fogalmát, amely művelőkre és művelendőkre, alkotókra, terjesztőkre és passzív befogadókra osztotta mechanikusan az embereket, Váltottuk fel a közművelődés fogalmával. Ez demokratikusabb és közösségibb magatartásra ösztönöz. Olyanra, amely tudomásul veszi, hogy a művelődés az egész közösség és minden egyes állampolgár joga, lehetősége és feladata. A közművelődés fogalma tartalmazza azt is, hogy a művelődés nem egyszerűen elfogadást és passzív ismeretszerzést jelent, hanem az alkotás és terjesztés fo(Folytatás a 2. oldalon.) / Huszonöt éves a Magyar Néphadsereg 2. Katonai Kórháza Ma ünnepli fennállásának 25. évfordulóját a Magyar Néphadsereg 2. számú Katonai Kórháza. Ebből az alkalomból csütörtökön ünnepi program kezdődött. A kórház 25 éves fejlődését, tudományos kutatómunkáját, gyógyító tevékenységét, a csapatoknál és a polgári lakosság körében végzett orvosi munkát kiállításon mutatták be. • Dr. Losoncz A kiállítást Radnai Sándor al- Mihály ezredes nyitotta meg. A megmegnyitja nyitón megjelent Forgács András a tudományos ezredes, Sándor György, ezreértekezletet. des, dr. Vámos László orvos ve- • A kiállítás zérőrnagy, a Magyar Néphadse- szemlélői. reg Egészségügyi Szolgálatának főnöke, dr. Sugár Béla orvos ezredes, valamint a Magyar Néphadsereg csapatainál szolgálatot teljesítő egészségügyi szolgálat- vezetők, a testvér-kórházak képviselői, vezető- és beosztott orvosok. A tudományos értekezletet dr. Losoncz Mihály orvos ezredes, a Magyar Néphadsereg 2. számú Katonai Kórházának parancsnoka nyitotta meg. Az első napon igen gazdag, sok kérdésre választ adó előadásokat hallgattak meg a résztvevők. Az integrált beteg- ellátás rendszeréről, az egészség- ügyi etikáról, majd az alap- és szakgondozás módszereiről hangzott el referátum. Később a hivatásos állomány szűrővizsgálatával kapcsolatos kérdésekről, a katonakórház és csapategészségügyi szolgálat együttműködéséről az utókezelésben és rehabilitációban, valamint a népesedéspolitikai határozatból adódó feladatokról, illetve más fontos egészségügyi problémákról hangzott el előadás. A,z első nap programját kórházlátogatás zárta. A tudományos ülés ma folytatja munkáját. G. G. Tennivalók a népfront-kongresszus után Ülésezett a Hazafias Népfront Bács-Kiskun megyei bizottsága Tegnap délelőtt ülést tartott a Hazafias Népfront megyei bizottsága. Farkas József megyei népfronttitkár köszöntötte a megjelenteket, köztük a népfront Országos Tanácsának tagjait, majd dr. Bodóczky László, a népfront megyei elnöke tartott előadást a Hazafias Népfront VI. kongresz- szusának határozataiból adódó mozgalmi feladatokról. Beszélt a kongresszusi állásfoglalás legfőbb megállapításairól, azután a megye eddigi fejlődésének, illetve az V. ötéves terv célkitűzéseinek legfontosabb mutatóit ismertette. Ezekre vetítve szólt arról, mik a népfront fő tennivalói a nagyszerű megyei tervprogram valóraváltásának segítésére. Tömör előadásban sikerült áttekinthető képet adnia a népfront igen sokirányú tevékenységéről. Kiemelve a feladatok sokaságából is a párt szövetségi politikájának érvényesítését a mozgalom sajátos módszereivel és eszközeivel; a munkás-paraszt szövetség továbbmélyítését; újabb értelmiségi rétegek megnyerését a közéleti munkára; a kisiparosok, kiskereskedők, ktsz-tagok eddigi készségének növelését; a nők, fiatalok sajátos gondjainak megoldását; az öregekkel való fokozottabb törődést; a demokratizmus kiszélesítését, aminek legközelebbi színtere a lakóterület. Tizenegy felszólalás hangzott el, és ezek mondanivalója még- inkább „megyésítette” az előterjesztésben is kiemelt kérdéseket. Csernák József (Kiskőrös) a népfront és a szakszervezetek együttműködésének szorosabbá tételét szorgalmazta, s felvetését Princz László SZMT-titkár erősítette még gyakorlatibb’^! Szinte az egész vitán végigvonult az öregek, fiatalok, nagycsaládosok problémáinak, helyzetének, törekvéseinek, igényeinek átérzés- sel és felelősségtudattal végzett fejtegetése. Bagi János (Jánoshalma), Fekecs Gézáné (Tisza- kécske), Müller Márton (Madaras), Terecskei Jánosné (Kecskemét), Deák István, a pénzügyi munkabizottság vezetője (Kecskemét, OTP), vagy Kollár Ti- borné (Méntelek), hozzászólásai-' ból egyaránt azt tűnt ki, hogy az élet igen változatosan állítja fel azokat a feladatokat, amelyeket az imént említett társadalom- és szociálpolitikai kérdésekben meg kell oldani. Dr. Mi- halovics István (Kiskunfélegyháza) a népfront közjogi tevékenységéről szólt, míg Fehér Sándor (Kecskemét) azt húzta alá, hogy a tennivalók sorrendjében első helyen az V. ötéves terv célkitűzéseinek elérése áll, amiért az öt év minden napján meg kell dolgoznunk. Hegedűs István a megyei pártbizottság képviseletében kívánt jó és lelkes munkát az új megyei népfrontbizottságnak. Hangsúlyozta: előrehaladásunk kulcskérdése, hogy mindenki lelkiismeretesen tegyen eleget a társadalmi munkamegosztásban rá jutó kötelezettségeknek. T. I. A " -------------------------------------------------------------------------------------- t A közművelődési törvényjavaslat vitájával megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka A miniszter bevezetőben hangoztatta : — A társadalmi haladásért és nemzeti függetlenségünkért folytatott küzdelmeink egyúttal a „közművelődésért vívott küzdelmek voltak. A haladás és a művelődés igényének konkrét összekapcsolódása volt ez mindenkor, s ezért lehetséges az, hogy minden nagy történelmi harcunk, forradalmunk — a sorozatos vereségek ellenére — kulturális értelemben századokra érvényes nyereséggel járt. Mert ezek a har- i cok sajátos új értékekkel gazdagították kultúránkat, egyre erősítve legalább a felismerést: a kultúrát demokratizálni kell, a nép művelődése nélkül a nemzet nem léphet előre, nem fejlődhet to- ' vább. — Első ízben mái' a reformországgyűlések során felmerült annak gondolata, hogy szükség len-
