Petőfi Népe, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-13 / 242. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1916. október 13. > KISKÖZSÉGEK A MEGYÉBEN • KISKÖZSÉGEK A MEGYÉBEN • Mátételki telkek A falu közepén kis híd ível át a lassan csörgede­ző Kígyós-patak fölött. Magasra nyúlt nyárfák zi- zegtetik leveleiket, fűzfák hajtják le az ágaikat. Egy kicsit magasabban, a művelődési ház mögött — ahol valamikor a harangláb állt — sövényes, bokros park húzódik. Bármelyik városlakó megirigyelné ezt a természeti idillt. Vagy melyik város nem örül­ne annak, hogy minden gyereket fel tudnak venni az óvodába? Mátételkén nincs elutasított felvételi igény, túli zsúfoltság. Ennek persze az is oka, hogy csökken a gyerekek száma: huszonhármán járnak óvodába. A nyolc tantermes iskolában nem egészen százan ta­nulnak. Az idén fejezték be az ipari politechnika- oktatásához szükséges gyakorlóműhely építését. A fölöslegessé vált tantermekből tornaszobát alakíta­nak ki. • Tőszomszédságban a nádtetős régi, illetve az egyik szőlőlugasos, felújított épület: a téesz irodaháza. Egy híján ezren A bácskai kisközségben egy híján ezren élnek a népességnyilvántartás adatai szerint. Természetesen nem mindent irigyelnének tőlük a városi emberek. A körzeti orvos a szomszédos Tataházán lakik, he­tente egyszer, szerdai napokon rendel itt. (Az is igaz viszont, hogy a két községet mindössze két ki­lométer választja el egymástól.) Bár ritkábban, de rendszeresen megjelenik a gyermek- és nőgyógyász is. Sokan fölpanaszolják, hogy elavult a művelődési ház, amely egyetlen nagyteremből áll. Mások azt vetik fel, hogy nincs asztalosuk és szobafestőjük. Mégsincs teljesen mostoha helyzetben a szolgáltatás: férfi- és női fodrász, villanyszere­lő kisiparos, kőműves és két var­rónő igyekszik megfelelni az igé­nyeknek. A bajai GELKA heti egy-két alkalommal összegyűjti a javításra szoruló háztartási gépe­ket, elektromos készülékeket. Viszonylag apró településről lé­vén szó, miért ne lehetnének büszkék például arra, hogy min­denütt — a környező tanyák zö­mében is — villany világít? Vala­mennyi utcába eljutott a víz, a 346 lakásnak csaknem a felét már rákötötték a kétmillió forintos hálózatra. A konyhák egy részé­ben gáztűzhelyen főznek 1973 óta, amikor átadták rendeltetésének a 90 palackos propán-bután csere­telepet. Alig néhány kilométer hiányzik ahhoz, hogy teljesen ki­épüljön a járda. Az élelmiszere­ket és a fontosabb vas-műszaki cikkeket vegyesbolt árulja, a bú­torokat, illetve a nagyobb árufé­leségeket a közeli Bácsalmás fo­gyasztási és értékesítő szövetke­zete szállítja háztól házig. A hús­ellátást javította meg a tataházi— mátételki termelőszövetkezet be­ruházása. Az egyik gazdasági rak­tárépületből vágóhidat alakítottak ki 800 ezer forintos ráfordítással, hetente 30—35 sertést dolgoznak föl. A hús- és töltelékáru egy ré­sze helyben marad, a többit Ba­ján értékesítik. • A falualapító Piukovlcsok mai utódai: Piukovlcs Béla és Pálmai Lajosné, született Piukovlcs Katalin. szerint néhai Piukovlcs János hu­szártiszt kapott adományul Má­ria Teréziától. Nem mintha egye- neságl leszármazásra vallana, de Piukovics Bélának hívják a tár­sadalmi megbízatású tanácselnö­köt és Pálmai Lajosné végrehajtó­bizottsági titkár leánykori neve: Piukovics Katalin. Szerb hang­zású volt a község előző neve is, amely a Matheovlcs pusztai bir­tokrészt jelölte. Akadnak a kör­nyéken. akik még mindig úgy mondják, hogy megyek Matovics- ra. Néhány jel arra mutat, hogy inkább elfele mennek Matovics- ról, azaz Mátételkéről, ebből a£ egyébként marasztalóan kedves, barátságos kisközségből. Akik ko­ra reggel, vagy a déli órákban Baja, illetve Bácsalmás ipari üze­meibe Indulnak dolgozni az autó­buszokkal, azok vissza is térnek a műszak végeztével. Kik mon­danak hát végleg búcsút a szülő­háznak, kik költöznek el? Hiszen az 1960-as évek népszámlálása még 1136 lakót mutatott fel, 1970 óta pedig csaknem további 100- zal csökkent az egyébként sem óriási lélekszám. A fiatalok helykeresése termé­szetes dolog. Ugyanilyen termé­szetes folyamat az Is, hogy elnépj telenednek a tanyák. Az egykori uradalmi földterület, az, , Ilma- major lakóinak lehetővé tette a Költöznek a tanyákról Mátételken vegyesen laknak magyarok — a népesség 70 szá­zaléka — és nemzetiségiek, akik közül a délszlávok vannak több­ségben. Az egyik leggyakoribb név, a Piukovics, nem cseng va­lami magyarosan. Valamikor szin­te kizárólag Piukovicsok éltek a településen, amelyet a krónika • A munkások helyére fektetik a csőkígyót. Bácsalmási Állami Gazdaság, hogy lebontsák a szegénységre emlé­keztető régi cselédházakat és ta­nyákat. A bontási anyagból már a nagyközségben, Bácsalmáson építkeztek a háztulajdonosok. A majorban munkásszállás emelke­dik, üzemi konyha működik, és csak a gazdasági létesítmények — magtárak, raktárak, tehénistállók — maradtak. Nincs abban semmi különösebb praktika, hogy Mátételke is sze­retné megtartani a lakóit. Bőven van föld, s közülük évente leg­alább kettő gazdára talál a Vö­rösmarty utcában. A nagy vállalkozás A kisközség belevágott eddigi történelme alighanem egyik leg­nagyobb vállalkozásába. A tanács belvízrendezés! tervet dolgozta­tott ki szerény fejlesztési alapjá­nak kétharmadából: 68 ezer fo­rintért. A megvalósításhoz 3 mil­lió forintos állami támogatást kapnak. Nem lehetett tovább várni. Az esőzések után megrekedő víz és az emelkedő talajvíz házakat tett tönkre, családokat kellett kilakol­tatni. Nyílt és zárt árokrendszert alakítanak ki, csöveket fektetnek le. amelyek a Kígyós-patakba ve­zetik a vizét. Nemrég fogtak hoz­zá a rendezéshez, és 1980-ra feje­zik be a munkát sürgősségi sza­kaszonként. S mit tudnak mondani a taná­csi vezetők azoknak — főleg a fiataloknak — akik bővebb szóra­kozási és sportolási lehetőségeket kérnek számon? — Jogos az igény — jelenti ki Pálmai Lajosné. — Igyekszünk segíteni. Mégpedig oly módon, hogy 1978-ra — a járási hivatal támogatásával — 700 ezer forin­tos költséggel felújítjuk a műve­lődési házat. A vetítésekre szolgá­ló nagytermet klubszobákkal egé­szítjük ki, és ideköltöztetjük a 3500 kötetes könyvtárunkat is. A művelődési otthon szomszédságá­ban, a parkban játszótér kap he­lyet. Az ötéves terv végéig, 1980- ig bővítjük a sportpályát is. Öl­töző épül, s a foci mellett né­hány más labdajáték kedvelői is megtalálhatják majd a pályáju­kat. Halász Ferenc MIT TETTEK A FIATALOKÉRT? Tények, adatok az ifjúsági törvény végrehajtásáról Az ifjúsági törvény végrehaj­tását rendszeresen ellenőrzik az állami, társadalmi, politikai szer­vek. A megyei tanács mellett mű­ködő ifjúsági bizottság legutóbbi ülésén a résztvevők arról tanács­koztak, hogy az elmúlt években Baján milyen intézkedéseket tet­tek a fiatalok érdekében. Mint az a jelentésből kiderült, a Duna-parti városban élő 13—14 ezer fiatal többsége ipari üze­mekben dolgozik. A különböző iskolákban pedig több mint tíz­ezer diák tanul. Közülük sokan kollégiumokban laknak. A várósi tanács felmérése szerint körülbe­lül kétezer fiatal ingázik, vagyis a környező községekből naponta ennyi ifjúmunkás és diák jár be a bajai üzemekbe, iskolákba. A velük való foglalkozás jelentős feladatot ad a városnak, minde­nekelőtt a munkahelyek vezetői­nek, s a KISZ-szervezeteknek. Minden iskolában, munkahelyen ahol sok a bejáró, lehetővé tet­ték, hogy megfelelő helyen, kul­turált körülmények között töltsék el idejüket az autóbusz vagy a vonat indulásáig. Az ifjúsági klu­bok is jó lehetőséget adnak erre. Óvodák, iskolák • 1971-től. évente Baján átlag 100 —120 óvodai helyet adtak át. A nagy erőfeszítések ellenére sem tudták azonban teljesen kielégí­teni az igényeket. A nyolc bajai általános iskolá­ban háromezren tanulnak. Okta­tásukat. nevelésüket lelkiismere­tes, szakmájukat jól értő peda­gógusok végzik. Az iskolaépüle­tek sajnos, általában elmaradnak a követelményektől. A nyolc kö­zül csak három iskolában van tornaterem, illetve tornaszoba,, de nem sokkal jobb a helyzet a középiskolákban sem, hiszen a hat közül két iskolában nincs tornaterem. A városban működő 9 ifjúsági klub élete, tartalmi munkája még javításra szorul, a klubéletnek sokhelyütt még nincs egy jól be­vált, kialakult formája. Egyre jobban működik viszont a Tóth Kálmán irodalmi ifjúsági klub, amely az irodalmat kedvelő, iros dalommal foglalkozó üzemi mun­kásfiatalokat fogja össze. A mű­velődési központban működik az egyik legjobb ifjúsági klub. Művelődés, sportolás Az ipari üzemekben dolgozó fiataloknak és a diákoknak két év óta színházi előadássorozatot tartanak, hangversenybérletet vá­sárolhatnak. Ifjúsági filmvetíté­sekre is rendszeresen sor kerül. A bajai fiatalok jelenleg há­rom labdarúgópályán, a két sportcsarnokban, a Petőfi-szige- ten, s a Bokodi úti parkerdőben sportolhatnak. Nem élnek meg­felelően a víz közelségével, pedig a Sugovicán, a Dunán lehetőség lenne vízisportolásra. Mint azt a város vezetői az if­júsági bizottsági ülésen elmond­ták, 1978-ra tervezik az úttörő­ház átadását, s az V. ötéves terv­időszak végére befejeződik a Pe- tőfi-sziget fejlesztésének első sza­kasza, így a szigeten kulturált körülmények között szórakozhat­nak, sportolhatnak majd a fiata­lok. A városi tanács tavaly nyitotta meg az úgynevezett ifjúságpoliti­kai ala,pszámlát, amelyre eddig a tanács és a vállalatok 21 ezer fo­rintot fizettek be. A tervek sze­rint 1980-ig csaknem 200 millió forintos költséggel 15 ifjúsági lé­tesítmény épül a Duna-parti vá­rosban. T. L. * • - -v- . / 11 fcilfí «' .Cl AÄIUUíi V U J *» i1*>US Geológusok tenger alatti munkája A KGST-tagországok geológu­sainak koordinációs központja Rigában működik. A szervezet a tengeri geológia és geofizika kér­désével foglalkozik. Az INTER- MORGEO — ahogy a szervezetet nevezik —a tengerek és az óceá­nok medre alatt található kőolaj-, földgáz-, vas-, magán, és bauxit- készletek feltárásán fáradozik. 1973 és 1975 között több mint 30 különböző intézmény kutatói vet­tek részt a munkában. A konti­nentális talapzat és a világóceán térségében 13 expedíció dolgo­zott; ezekben a szocialista orszá­gok geológusai vettek részt. Len­gyelország, az NDK és a Szov­jetunió javasolta, hogy hozzák létre s. Petrobaltik nevű szerve­zetet, a Balti-tenger kontinentá­lis talapzatának kutatására. A közös munkának már ha­gyományai vannak. 1975-ben Lengyelország, az NDK és a Szovjetunió geológusai a Balti­tengeren, n. Novator nevű szov­jet hajó fedélzetén próbálták ki a mélyrétegek kutatásához ké­szült legmodernebb felszerelése­ket. A tengerek alatti kőolajku­tatásban részt vesz az összes ér­dekelt KGST-ország. A két „kon­tinentális” állam, Csehszlovákia és Magyarország is segíti a ku­tatómunkát. Ennek fő célja, hogy ellássák a tagországok népgazda­ságát a, legfontosabb ásvánvi nyersanyagokkal. Mindez lehető­vé teszi azt is, hogy tovább bő­vüljön — a hosszú távú célprog­ramok alapján — az együttmű­ködés a, geológia minden terüle­tén. (APN—BUDAPRESS) HOZZÁSZÓLÁS CIKKÜNKHÖZ Részletes és pontos terv alapján A jánoshalmi Petőfi Termelőszövetkezet csak­nem ötezer ötszáz hektárnyi földterületen gazdál­kodik, ebből több mint négyezer a szántó. Ez év január 1-től tértek rá a korábbi üzemegység­rendszerről az új, ágazati szervezetre. A növény- termesztésben legjelentősebb a gabonaféle, ame­lyet mintegy 1300 hektáron termesztenek, valamint a kukorica, amelynek vetésterülete megközelíti az 1700 hektárt. Ezekben a napokban a legfontosabb tenniva­lók egyike a kukorica betakarítása. A másik so- ronlevő feladat a búzavetés. A gazdaság vezetősége részletes, pontos tervet készített az őszi munkák megszervezéséről. Varga Imre főagronómus így tájékoztat: — Három John Deere kombájnnal és egy nem­rég vásárolt Claas Dominátorral takarítjuk be a mintegy 1200 vagonra becsült kukoricatermést. A korai tengerit — ez csaknem 300 hektár — egy műszakban, a többit két műszakban. Figyelembe vesszük a szárító berendezések teljesítményét A betakarítás és a szárítás összhangja nagyon fon­tos, mert arra számítunk, hogy elég magas a ku­korica várható nedvességtartalma. A betakarítás első tapasztalatai ugyanis ezt bizonyítják. Arra a kérdésre, hogy körülbelül mikorra szá­mítják a tengeri szedésének befejezését ezt vála­szolja: — Az időjárási tényezőket is számbavéve, no­vember 20-ra szeretnénk végezni a munkával. Az őszi feladatok között rendkívül fontos a jövő évi kenyérnekvaló időben történő elvetése. — Már végeztünk 160 hektár káposztarepce, 44 hektár új telepítésű lucerna magjának földbe he­lyezésével. Befejeztük a rozsvetést is — kapcso­lódik a beszélgetésbe Bátyai József, a termelőszö­vetkezet elnöke. — Jelenleg a búza vetése van so­• Hatezer mázsa silótakarmányt tárolnak a télre a juhállomány számára. Képünkön: a silógödör tete­jét igazgatják Lábodi István és Dobos Vince terme­lőszövetkezeti tagok. ron. Ha az időjárás nem zavar bennünket, naponta száz hektáron kerül földbe a mag és október 20-ig be tudjuk fejezni a munkát. Nagy gondot fordítunk a jó magágy készítésére, a technológiára, a vetési sorrend betakarítására. Az idén is ennek köszönhetjük, hogy ötveif mázsán felüli átlagter­mést takarítottunk be hektáronként. A termelőszövetkezetben egyébként a terve­zettnél magasabb kenyérgabona és káposztarepce termésnek köszönhetően, több millió forint bevé­teli többletre tettek szert. Ez bőven pótolta az egyéb ágazatokban jelentkező kieséseket. K. 8. A történelmi hűség kedvéért • A termelőszövetkezet szárítóberendezéseit az ősszel valószínűleg Lapjuk szeptember 24-25-1 számi­ban kétfolytatásos cikket közölnek a csemegeszőlő-termesztésről. Az írá­sokban két olyan tévedés van. ame­lyet nem lehet sző nélkül hagyni. A cikkek Írója azt állítja ugyanis, hogy a Szőlőskertek királynője nevű cse­megeszőlőt Kocsis Pál állította elő, továbbá, hogy ez a szőlőfajta az Afus Ali után érik. Ezzel szemben az a valóság, hogy az említett csemegeszőlőt Mathlász János hírneves szőlészünk állította elő. A fajta augusztus végén, szep­tember elején érik, az Afus Ali pedig szeptember végén, október elején. Az élőbbl hosszabb ideig nem tartható el, de kiváló zamatú, mig az Afus All kimondottan télálló, eltartható és jól szállítható csemegeszőlő. Baradlal Mihály aranydiplomás agrármérnök Nem szikrázó fém A Tbiliszi Gépgyártási és Elekt­rotechnikai Kutatóintézet mun­katársai kidolgoztak egy olyan speciális ötvözetet, amely ütés és súrlódás következtében nem vet szikrát. Ebből az ötvözetből ké­szített szerszámok veszély nél­kül, nyugodtan felhasználhatók bányákban, alagutakban, vegyi­üzemekben és más robbanásve­szélyes munkahelyeken. A tbiliszi kísérleti gyárban már megkezd­ték a szerszámok sorozatgyártá­sát az úl ötvözetből. két műszakban kell hasznosítani (APN—BUDAPRESS)

Next

/
Thumbnails
Contents