Petőfi Népe, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-12 / 241. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1976. október 1«. Kötelességeik tudatában élnek jogaikkal itiTüS a kecskeméti Fémmunkás fiataljai gyárának dolgozói jelentős eseményre gyülekeztek az ipar­vágány körül. A szakmunkások, technikusok, műszaki rajzo­lók, mérnökök kis ünnepséget tartottak abból az alkalomból, hogy két hónappal a határidő előtt útnak indították Uszty- Ilimszkbe az 530. vagon csarnokszerkezetet, s ezzel teljesí­tették idei kötelezettségüket. Nem sokkal ezután egy értekezleten a gyár termelési főmér­nöke elmondta, hogy nagyrészt a fiatalok munkájának kö­szönhető, hogy 1974. óta a kecskeméti Fémmunkás 1250 va- gonnyi főtartót, vasoszlopot, tetőszerkezetet, automata, illet­ve kézi erővel működő speciális ajtót szállított a tajgán épülő cellulózkombinátnak. Szocialista brigádokban A gyárban dolgozó fiatal szak­munkások becsületes, lelkiisme­retes munkája, aktivitása egyér­telműen kitűnik abból a doku­mentumból is, amely nemrég a megyei pártbizottság mellett mű­ködő ifjúsági bizottság elé kerUlt megvitatásra. Átfogó jelentésük­ben a gyár vezetői ugyanis az ifjúsági törvény végrehajtásának elemzésekor azt a lényeges kér­dést is részletezték, hogy a pa­ragrafusokban meghatározott kö­telességeiknek hogyan tesznek eleget a fiatalok. Amint kiderült, a KGST közös beruházásában épülő tajgal cel­lulózkombináthoz szükséges vas­szerkezetek készítése mellett az ifjúmunkások védnökséget vál­laltak egyebek között a Solti Kossuth-adó, a Hejőcsabai Ce­mentművek, a paksi atomerőmű, g bélapátfalvi Cement- és Mész- mű, a gyulai húskombinát építé­se felett is. Gyakran szabad ide­jükből Szakítanak órákat, hogy társadalmi munkában segítsenek a kecskeméti gyárban épülő úgy­nevezett revétlenítő és a festő műhely kialakításában. Az ifjúsági bizottság egyik tag. ja a fiatalok aktivitásával kap­csolatban a jelentésből két lé­nyeges mondatot idézett: „A fia­talok munkához, gyárhoz való viszonya elsősorban a szocialista brigádmozgalom eredményeinek mérlegelése útján mérhető... az ifjúmunkások csaknem fele bri­gádban dolgozik.’’ Ez annyit je­lent, hogy a 684 brigádtag közül 371 harminc éven aluli fiatal, vagyis az ifjúmunkások több mint fele brigádban dolgozik. A kezdő szakmunkásoknak a beilleszkedésben rendkívül nagy segítséget jelent az, hogy miután valamelyik csarnokban, műhely­ben munkába állnak, felveszik őket a szocialista brigádba, ahol rendszeresen foglalkoznak velük. Hegesztő szakkörök, gyárlátogatások Hat évvel ezelőtt a Fémmun­kásban 250—300 szakmunkásta­nuló sajátította el szakmáját, el­sősorban a hegesztést, illetve a szerkezetlakatos szakmát. A 70- es évek elején elsősorban a Nyír­ségből és Bács-Kiskun megyéből jelentkeztek a kecskeméti gyárba tanulónak. Most csak Bács-Kis- kun megye általános iskolái ad­ják az utánpótlást. Jelenleg alig több mint száz szakmunkástanu­lójuk van. Gondja a gyárnak, hogy a létszám évről évre csök­ken. Problémájuk enyhítéséért együttműködési szerződéseket kötöttek elsősorban a Kecskemét járás területén levő általános is­kolákkal. A gyár ifjúmunkásai szemléltető eszközöket, iskolai felszereléseket készítenek a diá­koknak, elhívják őket gyárláto­gatásra, s például a hetényegy- házi iskolában hegesztő szakkört hoztak létre, s a tanulókkal szak­oktató foglalkozik. Hasonló szak­kör kialakítását tervezik a ke­rekegyházi központi iskolában is. Iskola a Fémmunkásban Amellett, hogy a szakmunkás­utánpótlás jelentős részét Bács- Kiskun megye adja a kecskeméti Fémmunkásnak az ország szinte valamennyi részéből érkeznek, többnyire szakmával nem ren­delkező munkásfiatalok. Tudásuk fejlesztésére, ismereteik bővíté­sére sok gondot fordítanak. A ki­helyezett általános iskolában rö­vidített képzés keretében elvé­gezhetik az V—VI—VII, illetve a VIII. osztályt, öt év alatt nyolcvanegyen kapták meg itt az általános iskola befejezését igazo­ló bizonyítványt. A tanulók mun­kaidőkedvezményt, ingyen tan­könyvet, jó vizsga esetén jutal­mat kapnak. Kérésükre egyes tantárgyakból korrepetálják őket. Az idén is folytatják a kihelye­zett oktatást. A különböző politikai oktatás­ra a fiatalok közül 238-an jár­nak. Tavaly a gyár pártszerveze­te a gazdasági vezetőkkel, a szakszervezettel, s a KlSZ-esek- kel együtt ötéves politikai kép­zési tervet dolgozott ki. Jó kapcsolat a vezetők és a fiatalok között A kétszáz ifjúkommunista ve­zetői megfelelő helyet kapnak a gazdasági és politikai vezetésben — olvashatjuk a jelentésben. Ezt bizonyítja az is, hogy az igazga­tói tanács, a gyár vezetői érte­kezlet ülésein a KISZ szervezet titkára rendszeresen részt vesz. A döntések előtt a vezetők szá­mítanak a fiatalok véleményére, javaslataira. Mint megállapították, az ifjú­sági törvény szellemében sok se­gítséget kapnak a fiatalok az életkörülményeik javításához. A IV. ötéves tervidőszak alatt pél­dául negyvenhat ifjúmunkásnak adott a gyár kölcsönt lakásvá­sárláshoz. Anyagi körülményeik javítására csupán egy példa: négy évvel ezelőtt egy kezdő szakmunkásnak 8 forint 20 fillér, jelenleg 11 forint 20 fillér az óra­bére, vagyis három forinttal több. A gyár ifjúsági klubja, az ön­álló üzemi könyvtár, a tiszaugi és a cserkeszőlői üdülő jó lehe­tőséget ad a művelődésre, szóra­kozásra, pihenésre. A jelentés megvitatása után az ifjúsági bizottság megállapította, a kecskeméti Fémmunkás vezetői az ifjúsági törvény alapján sok«-; oldalú támogatást adnak a kö­telességeiket jól teljesítő fiata­loknak. Tárná] László Még néhány hónap és véget ér a gazdasági esz­tendő a lakiteleki Szikra Termelőszövetkezetben is. Az idén sok gond kísérte ebben a kedvezőtlen ter­mőhelyi adottságú szövetkezetben a gazdálkodást. A tél és a koratavaszi fagy csaknem teljes egészé­ben tönkretette a kajszitermést, és 2 milliós veszte­séget okozott. A szőlő is elíagyott, a szokásos termésnek csu­pán 25—30 százalékát takaríthatják be, ami ezer tonnával kisebb, mint más években. A nyári szá­razság a szálastakarmány, valamint a kertészeti nö­vények termesztésében csökkentette a hozamot. Mégsem várható mérleg- vagy eszközhiány 1978 végén. Az időjárás okozta veszteség kiegyenlítésére a Szikra Tsz szorgalmazta az öntözést, 40 hektár nap­raforgót vetett silótakarmánynak, s másodvetésként 15 hektár zöldborsót és uborkát, amelyhez ingyen .vetőmagról a MEZÖTERMÉK Vállalat gondosko­dott. Dr. Deák István tsz-elnök éppen tíz esztendővel ezelőtt vette át a közös gazdaság vezetését, Ez idő platt a Szikra Tsz termelésének értéke megnégy- szerződött, a közös vagyon két és félszeresére a téesz-tagság jövedelme a kétszeresére emelkedett. Az utóbbi tíz évben céltudatosan fejlesztette a la­kiteleki szövetkezet a szőlő- és gyümölcstermesztést, a nagyüzemi állattartást. Négyszáz férőhelyes sza­kosított tehenészet, ezer tonnás almatároló, 2 ezer tonnás magtár, továbbá lucernaliszt üzem, növen­dék- és hízómarha istálló épült, s három év alatt 36 hektár kajszibarackot, 80 hektár almát telepített a közös gazdaság. A gyenge termőhelyi adottság kö­vetkezményeit körültekintően előkészített tervekkel és megfelelő munkával lehetett ellensúlyozni, a szö­vetkezeti gazdálkodást a következményeknek meg­felelően fejleszteni. Az előző években sok gondot okozott a Szikra Tsz-ben dolgozó nőknek rendszeres foglalkoztatása. A közös gazdaság ezért kiegészítő tevékenységre szánta el magát, műanyagflakon és műszaki gu­miáru gyártó üzemet nyitott, ahol jelenleg hetven nő dolgozik. Amikor a munka úgy kívánja, a sző­lőben vágy a zöldségkertészetben és gyümölcsösben foglalatoskodnak. Körülményeik megfelelőek, öltö­zők, zuhanyozók s étkezőhelyek vannak a különbö­ző munkahelyeken. A Szikra Tsz-ben a nagyüzemi termelés mellett a háztáji gazdálkodást is fejlesztik. Megszervezték a növényvédő szer és műtrágya, valamint az állat­tartó kisgazdaságoknak a szalma- és a takarmány­ellátást Ennek eredménye többek között, hogy az elmúlt három évben lényegében nem csökkent a háztájiból értékesített sertés, vágómarha és a tej mennyisége, sőt a kisüzemi szőlő-gyümölcs-és zöld­ségtermesztés még emelkedett is. K, D. Teljes üzemben az olefingyár „Egészségügyi város” A Rámái Teherautógyár dolgo­zóinak Naberezsnije Cselmiben „egészségügyi várost” építenek. Május közepén kezdték meg az első tömb építését. A kórház-komplexum készítői felhasználják a modern építészet minden eredményét és irányza­tát. A tervezők igen nagy gondot fordítottak az ésszerűségre. Min­den gazdasági és kisegítő részleg — mint például a laboratóri­umok, konyhák, gyógyszertárak, sterilizálók — a központi tömb­ben kapnak helyet. S ezt a töm­böt alagutak kötik majd össze a 40 hektárnyi területen elhelyez­kedő épületekkel. A kényelmi és egészségügyi előnyök mellett ez aiz építkezési mód lényeges meg­takarítással jár. Az „egészségügyi várost” moszkvai építészek tervezték és moszkvai vállalatok fogják fel­építeni. (BUDAPRESS—APN) ÉVENTE 2300 TONNA HŰS Csirkeprogram Császártöltésen Régi hagyománya van a csir­kenevelésnek a császártöltési Kossuth Termelőszövetkezetben. A megyében. 1969-ig ebből a, szövetkezetből kerül ki a legtöbb hízott baromfi. Három éve bory- ler csirkéket ad el a eazdasáe. Tavaly 420 ezer baromfit nevel­tek, amely 540 tonna húsnak fe­lel meg. Nemrég kezdték el a csibenevelés korszerűsítését, az 1980-ig szóló baromfiprogram megvalósítását. Terveik szerint a program befejezése után évente csaknem 2 millió csirkét értéke­sítenek, amely annyit jelent, hogy a császártöltési Kossuth Termelőszövetkezet 2300 ton­na húst ad el évente. A naposcsibéket a rémi Dózsa Tsz szállítja a gazdaságnak, s itt nem egészen két hón^p alatt 1.6 kilóra hizlalják. A régi épületek­ben, az istállók padlásán tartják az állatokat. Alig több mint két és fél kiló takarmányt használ­nak egy-egy Hybro fajtájú csir­ke felneveléséhez. Az elkövetke­zendő két évben nyolcezer négy. zetméter alapterületű csirkene­velő épül. Közülük a felében mélyalmos, a másik felében pe­dig brttériás tartásmódot való­sítanak meg. Ezekben egyszerre 280 ezer csirkét nevelnek. A már meglevő két épületükkel együtt, évente csaknem kétmillió csir­két tudnak tartani. A munka termelékenysége is nő, ugyanis jelenleg 5—8 ezer állatot gondoz egy-egy dolgozójuk, a jövőben pedig a modern épületek és a technológia lehetővé teszi, hogy egy gondozó 16 ezer csirkére vi­gyázzon. Most is éjjel-nappal felügyelnek az állatokra, azon­ban a munkaidő 12 óra, amely nyolc órára csökken, amikor el­készülnek a modern baromfine­velő épületek. Tegnap még háztartásbeliek voltak Néha egy-két mondatból kö­vetkeztet — mondhatnám ráérez az ember valakinek a munka­stílusára. Idén tavasszal munkavédelmi tájértekezlet volt Dunavecsén. Felszólalt ezen Tabajdi Lukács­né, a TEMAFORG kunszentmik- lósi üzemének szb-titkára is. Két mondatát megjegyeztem: „Az iparosítás sokkal gyorsabb üte­mű, mint az emberek tudatának átalakulása. Ezért amíg magatar­tásuk, szemléletük átformálódik, alkalmazkodik az új technikához, — addig vigyáznunk kell ne­künk is a munkásokra. Nem elég csak az ő felelősségüket han. goztatni, s hogy ők is ügyelje­nek magukra •. Okosan és szívéből beszélt a törékeny, ám határozott fellépésű asszonyka. Neve mellé oda is írtam ma­gamnak: '.Megnézni, milyen ná­luk a szervezeti munka.” Aztán a „nóta bene” úgy is maradt — a noteszben. Legutóbb K. Tóth Ferenctől, a nagyközségi pártbizottság tit­kárától afelől is érdeklődtem, mely üzemekben jó a szakszer­vezeti munka? Másodikként a TEMAFORG-ot említette. Ekkor jutott eszembe a be- • jegyzés­• Részlet az üzemből. Teljes kapacitással dolgozik hazánk legkor­szerűbb vegyiüzeme, a TVK Olefingyára. Csupán etilénből naponta 720 tonnát állítat nak elő. A TEMAFORG szakszervezeti irodájában séma szerint indulunk a témának Tabajdi Lukácsnéval. — összlétszám? — Négyszázhetven körüli. — Szervezettség foka? — Több mint kilencvenszáza­lékos. Négyszázhuszonkét szerve­zett dolgozónk van. Itt már el kell időzni kissé. Mert az már igazán nem „ma­gától értetődő”, hogy fennállása — 1971 óta ennyi „taggal” gya­rapodott az üzemben a szakszer­vezet. ötvenen kezdték a terme­lést, azóta évente 80—100 em­berrel emelkedett a létszám. Há­romnegyed részben nők, — olyan első generációs munkások, akik tegnap még „háztartásbeli” mi­nősítést viseltek személyi okmá­nyaikban. Nem mintha az nem volna rangos munka, de mégis. Más az életritmus a fakanál, por­törlőrongy, bevásárlókosár s ru­haszárító kötél mellett, mint ami. kor egy üzem zárt falai között kell végigdolgozni — egyfolytá­ban — 8 óra hosszát. — Ezt szokták meg legnehe­zebben, s ezt kellett megkönnyí­teni számukra — szögezi le Ta­bajdi Lukácsné. — Sokfélekép­pen próbáltuk ellensúlyozni tö- redelmüket, amíg a műszakot megszokták. — Sokféleképpen?... Mi volt a legcélravezetőbb? — Annak érvényesülése, hogy ne csak a munkában legyenek együtt, hanem gyáron kívül is csináljunk közös programokat, amikor kellemes körülmények között érlelődik bennük az együ- vétartozás érzése, tudata. Jártunk színházba — Kecskemétre, Bu­dapestre, Szegedre vonaton, bu­szon, egyszerre ötvenen-hatva- nan. Hajókirándulást szerveztünk Esztergomba, elmentünk Har­kányba. — Hallottunk már finnyáskodó véleményeket, hogy „sablonos” módszerek már ezek. Afféle ki­pipálható vállalások a hármas jelszó egyikére- Inkább szórakoz­tató alkalmak, mint „elmélyült” művelődést szolgálók — jegyzem meg. Az szb-titkár nyomban riposz­toz. — Olyanok éreznek így. akik csak „felmérésekbe” gyűjtik a szavakat — színház-, mozi-, tár­latlátogatás, kirándulás —, de ma­guk fintorognának az ilyen kö­zösségi élményektől.. • Pedig úgy ismerjük meg egymást igazán, ha nemcsak gépzajban, termelőtárs­ként találkozunk, hanem könnye­debb időtöltésben is ... — A névadóra mindnyájótokat szeretettel várunk. nyes, szőke fiatal férfi lép be. Látszik, felméri, van-e most szá­mára ideje az szb-titkárnak. Ezért csak bejelenti: — Még egy dolgot szeretnék megbeszélni a holnapi esemény­nyel kapcsolatban ... Majd ebéd alatt is ráér. Kimegy. — Holnap két gyerek névadója lesz soron — magyarázza Tabaj­di Lukácsné. — Ez is mindig si­keres esemény nálunk. Május­ban nyolcas névadót tartottunk. Jövő májusban legalább tizes az „előirányzat”. Egyik kisgyereket Kunadacson ünnepeltük. Rátérünk a munkafegyelemre is. — Mind az üzemi viszonyok­hoz való alkalmazkodásban, mind a fegyelem megszokásában jelen­tős eszköz a brigádverseny. Ti­zenkettő van, s ezekből négy vi­seli már a szocialista címet, kettő pedig „zászlós”... — Ne haragudjon a kőzbeszó- lásért, de csak megkérdezem: fegyelmezni, büntetni nem kellett, míg ...? — Büntetéssel? — szélesen in­gatja fejét. — Azzal aztán nem lehetett volna fegyelmet tartani. Sokkal hatásosabb út volt jó bé­rezési rendszer bevezetése. Lé­nyegében csoport- és egyéni bé­rezés van nálunk. A szalag száz- százalékos eredménye után kapja meg ki-ki a besorolása szerinti bért. Erre jön az úgynevezett konténerpénz, súlypénz — az egyéni teljesítésre, ami egysze­rűen mérhető. — Érthető; minél jobban, fe­gyelmezettebben dolgozik valaki, annál többet keres. — De nem hagyhatja figyelmen kívül senki, hogy a szalag telje­sítménye miként áll. Ha sántít a tempó, nem hagyják szó nél­kül a többiek; ha valaki kien­ged, vagy többször tart ciga­rettaszünetet. Mikor a társa szól az emberre — „Csináld gyorsab­ban!” — „Már megint kimégy?” — sokkal inkább szívére veszi, mintha a művezető noszogatná. Kiderül, hogy a társadalmi munkában is haitóerő a brigád. Olyan parkos, virágos az új üzem külső belső frontja, mint egy üdülőé. Ahol csak szöglet is van az épületek között, virág és dísz­cserje tölti be. • Az olefingyár központi vezérlöterme. (MTI-fotó — Horváth Péter — KS.) Tabajdiné szavait ajtónyitás szakítja félbe. Kék munkaköpe­— Ez is az asszonyok, lányok műve? — Az „alapozásé”. Például a rózsafákat közösen vettük, há­rom-három forinttal járultunk hozzá. De olyan kedvvel licitál­tak egymásra a brigádok, hogy a folytatást már szakkertészre bíztuk ... Találtak súlyosabb tár­sadalmi tennivalót a brigádok. Az „Angela Davis” brigád az öregek napközijét istáoolia. Szin­te hetenként belátogatnak,, taka­rítják az udvart, gondozzák a parkot. Meghívták az öregeket az üzembe, büszkén mutogatták, milyen modern gépszalagokkal dolgoznak, s meg is vendégelték a látogatókat ... Míg ki nem /fe­lejtem, az első félévben 1500 óra • — Hoztam egy kis olvasniva­lót, Julika néni. társadalmi munkát végeztek bri­gádjaink ... A „Hámán Kató” kollektívája iskolát patronál, be­leértve abba gyermeknapi aján­dékot, nyári takarítást, bábkészí­tést vagy kerítésfestést egyaránt. Mielőtt elköszönnénk, Tabajdi Lukácsnéval útba ejtjük a délutá­ni műszakos csomagolókat. Meg­hívja őket a másnapi névadó ünnepségre. Persze — ez nem­csak szürke tényközlésből áll. Felelnie kell minden kérdésre, ami a babákra, kismamákra, mű­sorra vonatkozik. Aztán egy tűzről pattant me­nyecske „vezetésével” távozunk a TEMAFORG vidám munkásnői köréből. Németh Istvánná, a „Bo. lyai János” ifjúsági szocialista brigád tagja halad előttünk kis­motorján, Elkísérjük őt özv. Lam­bert Gyulánéhoz, a 78 éves ma­gányos nénihez, akit ez a brigád vett pártfogásba. Most például ezzel köszön be az idős asszony­hoz: — Julika néni, azt üzeni a brigád, hogy holnapra tessék ösz- szeszedni minden mosnivalót ... Szíves szavától jókedvre derül Lambert Gyuláné arca, meleg­séggel telik meg az apró, sivár szoba, amelynek minden ócska bútordarabja, tárgya, papírja, agyenkopott kis térítője az egye­düllét sivárságát viseli magán. Csak mikor a kedves munkásnők fölkeresik a szinte földig gör- bedt öreg nénit, — akkor éled itt fel minden. Olyankor újra meg újra megmutatja a csöpp zugoly egyetlen becsét a néni. Édesapja, néhai Duzmath György főmolnár hatalmas oklevelét. Még 1916-ban kapta az atyus, a szak­mában kifejtett munkásságáért. S míg kinyújtott kezét az okle­vélre tartja, folyékonyan, könyv nélkül mondja az írott szöveget Julika néni. A munkásnők megértik, miért lehet büszke valaki egy oklevél­re. Még így is. Tóth István lÉiiBiílliliili

Next

/
Thumbnails
Contents