Petőfi Népe, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-12 / 241. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1976. október 1«. Kötelességeik tudatában élnek jogaikkal itiTüS a kecskeméti Fémmunkás fiataljai gyárának dolgozói jelentős eseményre gyülekeztek az iparvágány körül. A szakmunkások, technikusok, műszaki rajzolók, mérnökök kis ünnepséget tartottak abból az alkalomból, hogy két hónappal a határidő előtt útnak indították Uszty- Ilimszkbe az 530. vagon csarnokszerkezetet, s ezzel teljesítették idei kötelezettségüket. Nem sokkal ezután egy értekezleten a gyár termelési főmérnöke elmondta, hogy nagyrészt a fiatalok munkájának köszönhető, hogy 1974. óta a kecskeméti Fémmunkás 1250 va- gonnyi főtartót, vasoszlopot, tetőszerkezetet, automata, illetve kézi erővel működő speciális ajtót szállított a tajgán épülő cellulózkombinátnak. Szocialista brigádokban A gyárban dolgozó fiatal szakmunkások becsületes, lelkiismeretes munkája, aktivitása egyértelműen kitűnik abból a dokumentumból is, amely nemrég a megyei pártbizottság mellett működő ifjúsági bizottság elé kerUlt megvitatásra. Átfogó jelentésükben a gyár vezetői ugyanis az ifjúsági törvény végrehajtásának elemzésekor azt a lényeges kérdést is részletezték, hogy a paragrafusokban meghatározott kötelességeiknek hogyan tesznek eleget a fiatalok. Amint kiderült, a KGST közös beruházásában épülő tajgal cellulózkombináthoz szükséges vasszerkezetek készítése mellett az ifjúmunkások védnökséget vállaltak egyebek között a Solti Kossuth-adó, a Hejőcsabai Cementművek, a paksi atomerőmű, g bélapátfalvi Cement- és Mész- mű, a gyulai húskombinát építése felett is. Gyakran szabad idejükből Szakítanak órákat, hogy társadalmi munkában segítsenek a kecskeméti gyárban épülő úgynevezett revétlenítő és a festő műhely kialakításában. Az ifjúsági bizottság egyik tag. ja a fiatalok aktivitásával kapcsolatban a jelentésből két lényeges mondatot idézett: „A fiatalok munkához, gyárhoz való viszonya elsősorban a szocialista brigádmozgalom eredményeinek mérlegelése útján mérhető... az ifjúmunkások csaknem fele brigádban dolgozik.’’ Ez annyit jelent, hogy a 684 brigádtag közül 371 harminc éven aluli fiatal, vagyis az ifjúmunkások több mint fele brigádban dolgozik. A kezdő szakmunkásoknak a beilleszkedésben rendkívül nagy segítséget jelent az, hogy miután valamelyik csarnokban, műhelyben munkába állnak, felveszik őket a szocialista brigádba, ahol rendszeresen foglalkoznak velük. Hegesztő szakkörök, gyárlátogatások Hat évvel ezelőtt a Fémmunkásban 250—300 szakmunkástanuló sajátította el szakmáját, elsősorban a hegesztést, illetve a szerkezetlakatos szakmát. A 70- es évek elején elsősorban a Nyírségből és Bács-Kiskun megyéből jelentkeztek a kecskeméti gyárba tanulónak. Most csak Bács-Kis- kun megye általános iskolái adják az utánpótlást. Jelenleg alig több mint száz szakmunkástanulójuk van. Gondja a gyárnak, hogy a létszám évről évre csökken. Problémájuk enyhítéséért együttműködési szerződéseket kötöttek elsősorban a Kecskemét járás területén levő általános iskolákkal. A gyár ifjúmunkásai szemléltető eszközöket, iskolai felszereléseket készítenek a diákoknak, elhívják őket gyárlátogatásra, s például a hetényegy- házi iskolában hegesztő szakkört hoztak létre, s a tanulókkal szakoktató foglalkozik. Hasonló szakkör kialakítását tervezik a kerekegyházi központi iskolában is. Iskola a Fémmunkásban Amellett, hogy a szakmunkásutánpótlás jelentős részét Bács- Kiskun megye adja a kecskeméti Fémmunkásnak az ország szinte valamennyi részéből érkeznek, többnyire szakmával nem rendelkező munkásfiatalok. Tudásuk fejlesztésére, ismereteik bővítésére sok gondot fordítanak. A kihelyezett általános iskolában rövidített képzés keretében elvégezhetik az V—VI—VII, illetve a VIII. osztályt, öt év alatt nyolcvanegyen kapták meg itt az általános iskola befejezését igazoló bizonyítványt. A tanulók munkaidőkedvezményt, ingyen tankönyvet, jó vizsga esetén jutalmat kapnak. Kérésükre egyes tantárgyakból korrepetálják őket. Az idén is folytatják a kihelyezett oktatást. A különböző politikai oktatásra a fiatalok közül 238-an járnak. Tavaly a gyár pártszervezete a gazdasági vezetőkkel, a szakszervezettel, s a KlSZ-esek- kel együtt ötéves politikai képzési tervet dolgozott ki. Jó kapcsolat a vezetők és a fiatalok között A kétszáz ifjúkommunista vezetői megfelelő helyet kapnak a gazdasági és politikai vezetésben — olvashatjuk a jelentésben. Ezt bizonyítja az is, hogy az igazgatói tanács, a gyár vezetői értekezlet ülésein a KISZ szervezet titkára rendszeresen részt vesz. A döntések előtt a vezetők számítanak a fiatalok véleményére, javaslataira. Mint megállapították, az ifjúsági törvény szellemében sok segítséget kapnak a fiatalok az életkörülményeik javításához. A IV. ötéves tervidőszak alatt például negyvenhat ifjúmunkásnak adott a gyár kölcsönt lakásvásárláshoz. Anyagi körülményeik javítására csupán egy példa: négy évvel ezelőtt egy kezdő szakmunkásnak 8 forint 20 fillér, jelenleg 11 forint 20 fillér az órabére, vagyis három forinttal több. A gyár ifjúsági klubja, az önálló üzemi könyvtár, a tiszaugi és a cserkeszőlői üdülő jó lehetőséget ad a művelődésre, szórakozásra, pihenésre. A jelentés megvitatása után az ifjúsági bizottság megállapította, a kecskeméti Fémmunkás vezetői az ifjúsági törvény alapján sok«-; oldalú támogatást adnak a kötelességeiket jól teljesítő fiataloknak. Tárná] László Még néhány hónap és véget ér a gazdasági esztendő a lakiteleki Szikra Termelőszövetkezetben is. Az idén sok gond kísérte ebben a kedvezőtlen termőhelyi adottságú szövetkezetben a gazdálkodást. A tél és a koratavaszi fagy csaknem teljes egészében tönkretette a kajszitermést, és 2 milliós veszteséget okozott. A szőlő is elíagyott, a szokásos termésnek csupán 25—30 százalékát takaríthatják be, ami ezer tonnával kisebb, mint más években. A nyári szárazság a szálastakarmány, valamint a kertészeti növények termesztésében csökkentette a hozamot. Mégsem várható mérleg- vagy eszközhiány 1978 végén. Az időjárás okozta veszteség kiegyenlítésére a Szikra Tsz szorgalmazta az öntözést, 40 hektár napraforgót vetett silótakarmánynak, s másodvetésként 15 hektár zöldborsót és uborkát, amelyhez ingyen .vetőmagról a MEZÖTERMÉK Vállalat gondoskodott. Dr. Deák István tsz-elnök éppen tíz esztendővel ezelőtt vette át a közös gazdaság vezetését, Ez idő platt a Szikra Tsz termelésének értéke megnégy- szerződött, a közös vagyon két és félszeresére a téesz-tagság jövedelme a kétszeresére emelkedett. Az utóbbi tíz évben céltudatosan fejlesztette a lakiteleki szövetkezet a szőlő- és gyümölcstermesztést, a nagyüzemi állattartást. Négyszáz férőhelyes szakosított tehenészet, ezer tonnás almatároló, 2 ezer tonnás magtár, továbbá lucernaliszt üzem, növendék- és hízómarha istálló épült, s három év alatt 36 hektár kajszibarackot, 80 hektár almát telepített a közös gazdaság. A gyenge termőhelyi adottság következményeit körültekintően előkészített tervekkel és megfelelő munkával lehetett ellensúlyozni, a szövetkezeti gazdálkodást a következményeknek megfelelően fejleszteni. Az előző években sok gondot okozott a Szikra Tsz-ben dolgozó nőknek rendszeres foglalkoztatása. A közös gazdaság ezért kiegészítő tevékenységre szánta el magát, műanyagflakon és műszaki gumiáru gyártó üzemet nyitott, ahol jelenleg hetven nő dolgozik. Amikor a munka úgy kívánja, a szőlőben vágy a zöldségkertészetben és gyümölcsösben foglalatoskodnak. Körülményeik megfelelőek, öltözők, zuhanyozók s étkezőhelyek vannak a különböző munkahelyeken. A Szikra Tsz-ben a nagyüzemi termelés mellett a háztáji gazdálkodást is fejlesztik. Megszervezték a növényvédő szer és műtrágya, valamint az állattartó kisgazdaságoknak a szalma- és a takarmányellátást Ennek eredménye többek között, hogy az elmúlt három évben lényegében nem csökkent a háztájiból értékesített sertés, vágómarha és a tej mennyisége, sőt a kisüzemi szőlő-gyümölcs-és zöldségtermesztés még emelkedett is. K, D. Teljes üzemben az olefingyár „Egészségügyi város” A Rámái Teherautógyár dolgozóinak Naberezsnije Cselmiben „egészségügyi várost” építenek. Május közepén kezdték meg az első tömb építését. A kórház-komplexum készítői felhasználják a modern építészet minden eredményét és irányzatát. A tervezők igen nagy gondot fordítottak az ésszerűségre. Minden gazdasági és kisegítő részleg — mint például a laboratóriumok, konyhák, gyógyszertárak, sterilizálók — a központi tömbben kapnak helyet. S ezt a tömböt alagutak kötik majd össze a 40 hektárnyi területen elhelyezkedő épületekkel. A kényelmi és egészségügyi előnyök mellett ez aiz építkezési mód lényeges megtakarítással jár. Az „egészségügyi várost” moszkvai építészek tervezték és moszkvai vállalatok fogják felépíteni. (BUDAPRESS—APN) ÉVENTE 2300 TONNA HŰS Csirkeprogram Császártöltésen Régi hagyománya van a csirkenevelésnek a császártöltési Kossuth Termelőszövetkezetben. A megyében. 1969-ig ebből a, szövetkezetből kerül ki a legtöbb hízott baromfi. Három éve bory- ler csirkéket ad el a eazdasáe. Tavaly 420 ezer baromfit neveltek, amely 540 tonna húsnak felel meg. Nemrég kezdték el a csibenevelés korszerűsítését, az 1980-ig szóló baromfiprogram megvalósítását. Terveik szerint a program befejezése után évente csaknem 2 millió csirkét értékesítenek, amely annyit jelent, hogy a császártöltési Kossuth Termelőszövetkezet 2300 tonna húst ad el évente. A naposcsibéket a rémi Dózsa Tsz szállítja a gazdaságnak, s itt nem egészen két hón^p alatt 1.6 kilóra hizlalják. A régi épületekben, az istállók padlásán tartják az állatokat. Alig több mint két és fél kiló takarmányt használnak egy-egy Hybro fajtájú csirke felneveléséhez. Az elkövetkezendő két évben nyolcezer négy. zetméter alapterületű csirkenevelő épül. Közülük a felében mélyalmos, a másik felében pedig brttériás tartásmódot valósítanak meg. Ezekben egyszerre 280 ezer csirkét nevelnek. A már meglevő két épületükkel együtt, évente csaknem kétmillió csirkét tudnak tartani. A munka termelékenysége is nő, ugyanis jelenleg 5—8 ezer állatot gondoz egy-egy dolgozójuk, a jövőben pedig a modern épületek és a technológia lehetővé teszi, hogy egy gondozó 16 ezer csirkére vigyázzon. Most is éjjel-nappal felügyelnek az állatokra, azonban a munkaidő 12 óra, amely nyolc órára csökken, amikor elkészülnek a modern baromfinevelő épületek. Tegnap még háztartásbeliek voltak Néha egy-két mondatból következtet — mondhatnám ráérez az ember valakinek a munkastílusára. Idén tavasszal munkavédelmi tájértekezlet volt Dunavecsén. Felszólalt ezen Tabajdi Lukácsné, a TEMAFORG kunszentmik- lósi üzemének szb-titkára is. Két mondatát megjegyeztem: „Az iparosítás sokkal gyorsabb ütemű, mint az emberek tudatának átalakulása. Ezért amíg magatartásuk, szemléletük átformálódik, alkalmazkodik az új technikához, — addig vigyáznunk kell nekünk is a munkásokra. Nem elég csak az ő felelősségüket han. goztatni, s hogy ők is ügyeljenek magukra •. Okosan és szívéből beszélt a törékeny, ám határozott fellépésű asszonyka. Neve mellé oda is írtam magamnak: '.Megnézni, milyen náluk a szervezeti munka.” Aztán a „nóta bene” úgy is maradt — a noteszben. Legutóbb K. Tóth Ferenctől, a nagyközségi pártbizottság titkárától afelől is érdeklődtem, mely üzemekben jó a szakszervezeti munka? Másodikként a TEMAFORG-ot említette. Ekkor jutott eszembe a be- • jegyzés• Részlet az üzemből. Teljes kapacitással dolgozik hazánk legkorszerűbb vegyiüzeme, a TVK Olefingyára. Csupán etilénből naponta 720 tonnát állítat nak elő. A TEMAFORG szakszervezeti irodájában séma szerint indulunk a témának Tabajdi Lukácsnéval. — összlétszám? — Négyszázhetven körüli. — Szervezettség foka? — Több mint kilencvenszázalékos. Négyszázhuszonkét szervezett dolgozónk van. Itt már el kell időzni kissé. Mert az már igazán nem „magától értetődő”, hogy fennállása — 1971 óta ennyi „taggal” gyarapodott az üzemben a szakszervezet. ötvenen kezdték a termelést, azóta évente 80—100 emberrel emelkedett a létszám. Háromnegyed részben nők, — olyan első generációs munkások, akik tegnap még „háztartásbeli” minősítést viseltek személyi okmányaikban. Nem mintha az nem volna rangos munka, de mégis. Más az életritmus a fakanál, portörlőrongy, bevásárlókosár s ruhaszárító kötél mellett, mint ami. kor egy üzem zárt falai között kell végigdolgozni — egyfolytában — 8 óra hosszát. — Ezt szokták meg legnehezebben, s ezt kellett megkönnyíteni számukra — szögezi le Tabajdi Lukácsné. — Sokféleképpen próbáltuk ellensúlyozni tö- redelmüket, amíg a műszakot megszokták. — Sokféleképpen?... Mi volt a legcélravezetőbb? — Annak érvényesülése, hogy ne csak a munkában legyenek együtt, hanem gyáron kívül is csináljunk közös programokat, amikor kellemes körülmények között érlelődik bennük az együ- vétartozás érzése, tudata. Jártunk színházba — Kecskemétre, Budapestre, Szegedre vonaton, buszon, egyszerre ötvenen-hatva- nan. Hajókirándulást szerveztünk Esztergomba, elmentünk Harkányba. — Hallottunk már finnyáskodó véleményeket, hogy „sablonos” módszerek már ezek. Afféle kipipálható vállalások a hármas jelszó egyikére- Inkább szórakoztató alkalmak, mint „elmélyült” művelődést szolgálók — jegyzem meg. Az szb-titkár nyomban riposztoz. — Olyanok éreznek így. akik csak „felmérésekbe” gyűjtik a szavakat — színház-, mozi-, tárlatlátogatás, kirándulás —, de maguk fintorognának az ilyen közösségi élményektől.. • Pedig úgy ismerjük meg egymást igazán, ha nemcsak gépzajban, termelőtársként találkozunk, hanem könnyedebb időtöltésben is ... — A névadóra mindnyájótokat szeretettel várunk. nyes, szőke fiatal férfi lép be. Látszik, felméri, van-e most számára ideje az szb-titkárnak. Ezért csak bejelenti: — Még egy dolgot szeretnék megbeszélni a holnapi eseménynyel kapcsolatban ... Majd ebéd alatt is ráér. Kimegy. — Holnap két gyerek névadója lesz soron — magyarázza Tabajdi Lukácsné. — Ez is mindig sikeres esemény nálunk. Májusban nyolcas névadót tartottunk. Jövő májusban legalább tizes az „előirányzat”. Egyik kisgyereket Kunadacson ünnepeltük. Rátérünk a munkafegyelemre is. — Mind az üzemi viszonyokhoz való alkalmazkodásban, mind a fegyelem megszokásában jelentős eszköz a brigádverseny. Tizenkettő van, s ezekből négy viseli már a szocialista címet, kettő pedig „zászlós”... — Ne haragudjon a kőzbeszó- lásért, de csak megkérdezem: fegyelmezni, büntetni nem kellett, míg ...? — Büntetéssel? — szélesen ingatja fejét. — Azzal aztán nem lehetett volna fegyelmet tartani. Sokkal hatásosabb út volt jó bérezési rendszer bevezetése. Lényegében csoport- és egyéni bérezés van nálunk. A szalag száz- százalékos eredménye után kapja meg ki-ki a besorolása szerinti bért. Erre jön az úgynevezett konténerpénz, súlypénz — az egyéni teljesítésre, ami egyszerűen mérhető. — Érthető; minél jobban, fegyelmezettebben dolgozik valaki, annál többet keres. — De nem hagyhatja figyelmen kívül senki, hogy a szalag teljesítménye miként áll. Ha sántít a tempó, nem hagyják szó nélkül a többiek; ha valaki kienged, vagy többször tart cigarettaszünetet. Mikor a társa szól az emberre — „Csináld gyorsabban!” — „Már megint kimégy?” — sokkal inkább szívére veszi, mintha a művezető noszogatná. Kiderül, hogy a társadalmi munkában is haitóerő a brigád. Olyan parkos, virágos az új üzem külső belső frontja, mint egy üdülőé. Ahol csak szöglet is van az épületek között, virág és díszcserje tölti be. • Az olefingyár központi vezérlöterme. (MTI-fotó — Horváth Péter — KS.) Tabajdiné szavait ajtónyitás szakítja félbe. Kék munkaköpe— Ez is az asszonyok, lányok műve? — Az „alapozásé”. Például a rózsafákat közösen vettük, három-három forinttal járultunk hozzá. De olyan kedvvel licitáltak egymásra a brigádok, hogy a folytatást már szakkertészre bíztuk ... Találtak súlyosabb társadalmi tennivalót a brigádok. Az „Angela Davis” brigád az öregek napközijét istáoolia. Szinte hetenként belátogatnak,, takarítják az udvart, gondozzák a parkot. Meghívták az öregeket az üzembe, büszkén mutogatták, milyen modern gépszalagokkal dolgoznak, s meg is vendégelték a látogatókat ... Míg ki nem /felejtem, az első félévben 1500 óra • — Hoztam egy kis olvasnivalót, Julika néni. társadalmi munkát végeztek brigádjaink ... A „Hámán Kató” kollektívája iskolát patronál, beleértve abba gyermeknapi ajándékot, nyári takarítást, bábkészítést vagy kerítésfestést egyaránt. Mielőtt elköszönnénk, Tabajdi Lukácsnéval útba ejtjük a délutáni műszakos csomagolókat. Meghívja őket a másnapi névadó ünnepségre. Persze — ez nemcsak szürke tényközlésből áll. Felelnie kell minden kérdésre, ami a babákra, kismamákra, műsorra vonatkozik. Aztán egy tűzről pattant menyecske „vezetésével” távozunk a TEMAFORG vidám munkásnői köréből. Németh Istvánná, a „Bo. lyai János” ifjúsági szocialista brigád tagja halad előttünk kismotorján, Elkísérjük őt özv. Lambert Gyulánéhoz, a 78 éves magányos nénihez, akit ez a brigád vett pártfogásba. Most például ezzel köszön be az idős asszonyhoz: — Julika néni, azt üzeni a brigád, hogy holnapra tessék ösz- szeszedni minden mosnivalót ... Szíves szavától jókedvre derül Lambert Gyuláné arca, melegséggel telik meg az apró, sivár szoba, amelynek minden ócska bútordarabja, tárgya, papírja, agyenkopott kis térítője az egyedüllét sivárságát viseli magán. Csak mikor a kedves munkásnők fölkeresik a szinte földig gör- bedt öreg nénit, — akkor éled itt fel minden. Olyankor újra meg újra megmutatja a csöpp zugoly egyetlen becsét a néni. Édesapja, néhai Duzmath György főmolnár hatalmas oklevelét. Még 1916-ban kapta az atyus, a szakmában kifejtett munkásságáért. S míg kinyújtott kezét az oklevélre tartja, folyékonyan, könyv nélkül mondja az írott szöveget Julika néni. A munkásnők megértik, miért lehet büszke valaki egy oklevélre. Még így is. Tóth István lÉiiBiílliliili
