Petőfi Népe, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-26 / 253. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 253. szám Árai 90 fillér 1976. október 26. kedd. Elvetették a búzát Rövidesen betakarítják a kukoricát Csávoly on Hosszú évek óta jó termést takarít be kenyérgabonából a csávolyi Egyesülés Tsz. Megfelelő tápanyag-gazdálkodással, magashozamú gabonafajták termesztésével, a legmegfelelőbb időben történt vetésével alapozza meg ezt a közös gazdaság. Ez idén 995 hektár őszi kalászost terveztek, — ennek háromnegyed része búza —, amelyet október 22-re tettek a földbe. Ily módon a járásban elsőként fejezték be az őszi kalászosok vetését. A szövetkezet gazdái a kukoricabetakarítást szorgalmazzák. Vasárnap is dolgoztak, hogy ezen a héten mind a 687 hektár tengeri termése magtárba kerüljön. Képünkön Varga Gyula és Hauk Győző kombájnnal takarítják, be az érett kukoricát, amelyet a szövetkezet szárítójában raktározásra alkalmassá víztelenítenek. Öt százalékkal több tej KILENC HÓNAP FELVÁSÁRLÁSI MÉRLEGE Ülést tart J' a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését október 26-ára összehívták. A Politikai Bizottság a párttagság marxista-leninista fel- készültségéről. a párt propagandamunkájának főbb tapasztalatairól szóló jelentés megvitatását és egyéb soron levő kérdések tárgyalását javasolja a Központi Bizottságnak. (MTI) TÉMA: A LIBANONI KÉRDÉS Megkezdődött Kairóban az arab csúcskonferencia A népgazdaság-fejlesztési tervről tanácskozik az SZKP KB plénuma Hétfőn Moszkvában megkezdődött a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése. A plénum meghallgatta Nyiko- laj^ Bajbakovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettesének, az állami tervbizottság elnökének beszámolóját a Szovjetunió 1976—1980-ra szóló népgazdaságfejlesztési állami ötéves tervéről és az 1977-es évre vonatkozó népgazdaságfejlesztési állami tervéről, valamint Vaszilij Garbuzov pénzügyminiszter beszámolóját a Szovjetunió 1977- es állami költségvetés-tervezetéről és az 1975-ös állami költség- vetés végrehajtásáról. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára a plénumon nagy beszédet mondott. A beszámolókról folytatott vitában több párt- és állami veszető felszólalt. A plénum ma folytatja munkáját. (TASZSZ) Hétfőn délelőtt tizenegy órakor megnyílt Kairóban az arab országok államfőinek értekezlete. A csúcstalálkozót — amelyet eredetileg a nyolcadik arab csúcs- konferenciának nyilvánítottak — a külügyminiszterek vasárnapi döntése értelmében hivatalosan most az arab államok első rendkívüli államfői értekezletének nevezik. A konferencián az Arab Liga 21 tagállama közül 20 van jelen; Líbia küldöttsége a megnyitóig nem érkezett meg az egyiptomi fővárosba. Az ülésteremben tizenöt államfő volt jelen, köztük Hafez Asz- szad szíriai, Szárkisz libanoni elnök, Khaled szaúd-arábiai, Husz- szein jordániai király — akik Jasszer Arafattal és a vendéglátó Szadat elnökkel a csúcskonferencia főszereplőinek tűnnek. A megnyitó ülésen Mahmud Riad, az Arab Liga főtitkára és Anvar Szadat egyiptomi elnök beszélt. Az „arab égbolton el kell oszlatni a fellegeket” — mondta Riad. Anvar Szadat hangsúlyozta, hogy véleménye szerint a ri- jadí konferencia határozatai "jó alapot biztosítanak a libanoni rendezésre. Az arab szolidaritás helyreállítása fontos alapfeltétele a libanoni rendezésnek is. A konferencia nevében elutasította Libanon kettéosztását és szólt arról, hogy az arabok kötelessége a palesztinok igaz ügyének támogatása. Ugyanakkor kifejtette véleményét, hogy a palesztin mozgalom a libanoni események során súlyos veszteségeket szenvedett, a hullámvölgyből való kiemelkedéshez szükség van a palesztinok sorainak szorosabbra zárására is. A külügyminiszterek vasárnapi értekezlete ugyanakkor megmutatta, hogy az értekezlet nem lesz vitamentes. Nem minden ország tartja elegendőnek a libanoni rendezéshez, a palesztin érdekek védelméhez a rijadi határozatokat. Heves vita bontakozott ki a vasárnapi ülésen arról, hogy Irak szükségesnek tartotta a rendezés alapfeltételei közé bevenni — a rijadi kilenc ponton kívül — a szíriai csapatok Libanonból való visszavonásának kérdését is. A vitát nem zárták le, hanem a csúcsértekezlet elé utalták. A tényleges vitákat azonban zárt ajtók mögött tartják, mert a napirend alapján a megnyitó után a csúcsértekezlet a nyilvánosság kirekesztésével folytatta munkáját. A csehszlovákiai választások eredményei A Csehszlovák Nemzeti Front központi választási bizottsága vasárnap jelentést tett közzé az 1976. október 22—23-án megtartott választások eredményéről. A jelentés szerint a több mint 10,5 millió választásra jogosult 99,7 százaléka élt szavazati jogával. A nemzeti front által a csehszlovák szövetségi gyűlés népi és nemzetek kamarájába javasolt képviselők az érvényes szavazatok 99,97 százalékát kapták meg. A cseh nemzeti tanács tagjait 99,96, a szlovák nemzeti tanács testületét 99,98 százalékos aránynyal választották meg. A kerületi (megyei), valamint a prágai és a pozsonyi városi nemzeti bizottságok új tagjai az érvényes szavazatok 99,96, a járási nemzeti bizottságok, valamint Brno, Ostrava, Plzen, Kassa és a prágai kerületek vezető testületek a szavazatok 99,94, a községi és városi helyi nemzeti bizottságok a szavazatok 99,94 százalékát nyerték el. (MTI) Tervének túlteljesítésére készül a VSZM Az állami ipar tejfelvásárlása 1976 első kilenc hónapjában 5 százalékkal, kereken 56 millió literrel haladta meg az előző év azonos időszakában átvett mennyiséget. A megyében az elmúlt esztendő kilenc hónapja alatt 739 ezer hektoliter tejet vettek át a termelőktől, az idén több mint 775 ezer hektolitert. Az emelkedés tehát azonos az országossal. Az említett eredmény a tehe- nenkénti tejhozam növekedésének köszönhető. A gondosabb takarmányozás, a tenyésztési színvonal emelkedése elősegitette a magasabb tejtermelést. Mindehhez hozzá kell tenni, hogy csökkenő tehénállomány mellett jelentkezett a magasabb felvásárlási arány. Az állomány a kistermelőknél mérséklődött. Nemcsak országosan, a megyében is. A kisüzemek tehénállománya az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva az idén több mint kétezerrel kevesebb. Némi csökkenés van a termelőszövetkezeteknél is. Ezekben az üzemekben döntően a tejet nem termelő improduktív tehenek kiselejtezése miatt kevesebb az állomány. Nemrég a Tejipari Vállalatok Trösztjének vezérigazgatója sajtótájékoztatót tartott a tejtermelésről, valamint a felvásárlásról. Dr. Simka István vezérigazgató hangsúlyoztá, hogy az eddigi eredményeket csak örvendetes kezdetnek lehet tekinteni, a fogyasztói igényekkel való összhang megteremtése érdekében további előrehaladásra van szük- ség._ A termelés növeléséhez a jövőben fokozottabb mértékben járulnak hozzá a jobb tejelő fajták, a magyartarka keresztezése intenzívebb fajtákkal. Változatlanul szükség van azonban a hagyományos magyartarka-állo- mány tejtermelő képességének jobb kihasználására, illetve javítására is. Annál is inkább, mert a tenyészetekben nagyobbrészt még ez a fajta van. A tejipar 1976-ban kiemelt feladatának tartotta, hogy saját eszközeivel is elősegítse a termelést. Mindenütt megoldották a zavartalan átvételt. A tejgyűjtők korszerűsítésére az idén mintegy 55 millió forintot fordítanak. Megjegyzendő, hogy az ipar az V. ötéves tervidőszak alatt a megyében nyolc új tejgyűjtőt épít 10 millió forint beruházással. A régiek rekonstrukciójára 5 millió forint áll rendelkezésre. A tanyai tehéntartók segítése céljából 5 millió forinttal járulnak hozzá az idén a szállítás költségeihez. A megyében ez év júliusától fuvartérítés címén literenként 0,12 forintot fizet az ipar, amely az idén több mint egymillió forintot tesz ki. A kistermelői tehéntartás országosan és a megyében is továbbra is csökkenő irányzatú. Az V. ötéves terv időszakában a nagyüzemi tehénállomány növelése mellett nélkülözhetetlen a kistermelők tehénállományából származó tej. Az összes felvásárolt mennyiségen belül ez országosan még most is 33 százalék, a megyében ennél jóval magasabb, több mint 40 százalék. Ebből is látszik, hogy mennyire fontos a kistenyésztők támogatása. Ebben sokat segíthetnek a közös gazdaságok háztáji agronó- musai. Tapasztalatcserékkel, az abrakellátás megszervezésével, szaktanácsadással támogathatják a kisüzemi tenyésztőket. Természetesen elsődleges az állami gazdaságok és a termelő- szövetkezetek tenyésztői színvonalának korszerűsítése. Ide tartozik az iparszerű tejtermelési rendszerek fokozatos terjesztése, amelyekben a tejipar is közreműködhet. Az ipar eddig három rendszerhez csatlakozott, mintegy száz gazdasággal van kialakulóban együttműködése. A megyében is több gazdaság csatlakozott már a korszerűbb tenyésztést elősegítő kezdeményezésekhez. A vaskúti Bácska Termelő- szövetkezet gesztorságot is vállalt a KATEJ néven alakult tejtermelési rendszerben. Az V. ötéves tervidőszak alatt tovább növekedik az ipar termelő kapacitása. 1980-ra naponta mintegy 6 millió liter tej feldolgozására lesz képes. Négy új tejüzem és egy tejporgyár építését fejezik be. Az idén a termelőszövetkezeti társulások és a tejipari vállalatok együttműködésével épülő közös üzemek közül több megkezdi a termelést. Ebben az évben elkészül a kiskunfélegyházi termelőszövetkezetek és a tejipar együttműködésével az új tejfeldolgozó is. K. S. Ezerszázan dolgoznak a Villamosszigetelő és Műanyaggyár kiskunfélegyházi gyárában. Az egyre jobban összeszokott munkáskollektíva, a gondos, előrelátó vezetés, a megfelelő munka- és üzemszervezés, valamint a széles körű szocialistabrigád-moz- galom a tervek teljesítésének szilárd biztosítéka. Ozsvári Lajos, a gyár termelési igazgatóhelyettese — amikor a háromnegyedévi eredményekről érdeklődtem — tényekkel, adatokkal bizonyította, hogy mire képes ez a gyár; — A múlt évben 380 millió forintos termelési értéket teljesítettünk — mondotta a többi között. — Szinte magától értetődő, hogy az idei tervünk ennél jóval magasabb, 432 millió forintos eredmény elérését tette kötelezővé. Az első félévben kisebb anyagellátási zökkenőkön kívül nem is akadályozta semmi a célkitűzések teljesítését, időarányosan megtettük a magunkét. Ekkor jött a váratlan tervmódosítás. Vállalatunk vezetői közölték: a közös érdek úgy kívánja, hogy gyárunk „ne álljon meg a 432 milliónál”. Nem sok időnk volt a gondolkodásra, a gyors helyzetfelismerést intézkedési terv kidolgozása követte, amelyben meghatároztuk a főbb. tennivalókat. Üj megrendelőink is vannak. A Borsodi Sörgyár például üdítő italok szállítására szolgáló rekeszeket kért. A második félévben ennek a gyárnak 4 millió forint értékű árut szállítunk. Talán még ennél is sikeresebb volt a kapcsolatfelvétel azzal az NDK céggel, amelynek már el is küldtünk 3 millió forint értékű porszívó-gégecsövet. 1977-ben már 300 ezer gégecsövet várnak tőlünk, s ez mintegy 20—25 millió forinttal növeli eredményeinket. Szó van arról is, hogy öt évre szóló szerződést kötünk velük. Gyárunk műszaki gárdája, a szocialista brigádok, s mondha• A szerszámüzem ezüstjelvényes Petőfi-brigádja sokat tesz a gépek kapacitásának növeléséért. Felvételünkön Horváth József és László János, a brigád tagjai az egyik gép átszerelésén dolgoznak. tóm, hogy az egész kollektíva lelkesen vállalt részt a felemelt terv teljesítésében, miután természetesen ezt széleskörűen ismertettük. Egymás után születtek az újítások, az ésszerűsítések. Különösen sokat segített, illetve segít a felemelt terv teljesítésében a szerszámüzem. Több gépet soron kívül átalakítottak, automatizáltak, s növelték a termelékenységét. A nagyobb teljesítményű gépeknél biztosítják a folyamatos üzemelést, azt, hogy ezek három műszakban termelhessenek. A harmadik negyedévet ily módon már jelentős túlteljesítéssel zártuk, a tervhez viszonyítva időarányosan mintegy 9 millió forinttal többet termeltünk. Bízunk abban, hogy az év végéig sikerül elérnünk az eredeti 432 millió helyett a 442—446 milliós termelési eredményt. • Szőke Kálmánné a porszívókhoz használatos gégecsövek gyártásánál dolgozik. Lakossági szolgáltatások Kecskeméten Az iparosodással a munkáslétszám emelkedésével jelentősen növekedett a lakosság vásárlóereje, egyre több család jutott tartós fogyasztási cikkek birtokába. Ugyanakkor, eddig soha nem tapasztalt mértékben épültek új lakások, korszerűsítettek régebbi épületeket, s mindezek a körülmények a javító-átalakító szolgáltatások iránti igényt növelték. Nem hanyagolható el az sem, hogy megvalósult a nők szinte teljes körű foglalkoztatása, ami a háztartási’ munkát megkönnyítő, lerövidítő gépek használatát helyezte előtérbe. Az elmúlt ötéves tervidőszakban Kecskeméten a szolgáltatások értéke 83 millió forintról 124 millióra emelkedett, az- egy lakosra jutó 1970-es 1074 forint pedig 1377-re növekedett. Milyen változásokra van kilátás 1990-ig? Az előre mérhető igények, valamint az egyre nöElkészült a távlati fejlesztési terv vekvő kapacitások alapján végzett számítások szerint a tavalyi 124 millió forint helyett a huszadik század utolsó évtizedének kezdetére 263 millió forint értéke lesz Kecskeméten a lakossági szolgáltatásoknak, az egy főre jutó érték pedig meghaladja a 2300 forintot. Szakágakra bontva ezek a számok azt jelentik, hogy például a gépjárműjavítás és karbantartás alapvetően fejlődik, hiszen akkorra már az egész megyét átfogó szervizhálózat is kiépül, sőt, a most még városok, nagyközségek vonzáskörzetébe tartozó községekben is létesülnek kisebb karbantartó egységek a helyi igények kielégitésére. A tervekben szerepel, hogy Kecskeméten 2—3 gépkocsimosó ápoló állomást is építenek. A nagyobb lakótelepen a híradástechnikai cikkek és elektromos háztartási gépek felvevőhálózatát hozzák létre, és felépítenek egy új GELKA szervizüzemet is. A Széchenyivárosban és a Ka- da Elek utcában szalonmosoda, a Műkertvárosban pedig felvevőhely áll majd a lakosság szolgálatára, és 1980 után megkezdődik az önkiszolgáló rendszerű kisebb mosodák átadása a lakótelepeken. Ezzel egyidőben — olvasható a fejlesztési célkitűzések között — be kell vezetni Kecskeméten is a fővárosban már bevált bérleti rendszerű ágynemű és egyéb textíliák kölcsönzését. Mindennél többet mond azonban az, hogy 1990-re a jelenleginél mintegy négyszerié magasabbra emelkedik a mosás és a vegytisztítás. Cipő gyorsjavító egységet hoznak létre a városközpontban, a Széchenyivárosban megnyílik egy méretescipő-készítő műhely, és javító-felvevő lehetőség is lesz. Ismervén azt a tényt, hogy egyre kevesebben tanulják a cipész szakmát, a városi tanács végrehajtóbizottsága által készített fejlesztési koncepcióban kifejtik: a cipészeket — szektorra való tekintet nélkül — támogatásban kell részesíteni, akár helyiség juttatásával, akár méltányos adóztatással. A személyi szolgáltatások fejlesztése is nagyívű lesz, s egyre jelentősebbé válik majd a szerepe mindennapjainkban. A fényképészetnek már ebben az ötéves tervben meg kell nyitnia a szé- chenyivárosi új műtermét, majd — lépést tartva az igényekkel — újabb és újabb fejlesztéseket kell megvalósítania. B. J.
