Petőfi Népe, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-26 / 253. szám

8 • PETŐFI NÉPE • 1976. október 86. e s e m c n v e k sor« ko an ULÁNBÁTOR _____________________ V asárnap visszaérkezett Ulán­bátorba a Mongol Népköztársa­ság párt- és kormányküldöttsé­ge, amely Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első tit­kára, az MNK nagy népi hurál- ja elnökségének elnöke vezeté­sével hivatalos baráti átogatást tett a Szovjetunióban. (TASZSZ) HANOI Vasárnap délután dr. Hanga Mária oktatásügyi miniszterhe­lyettes vezetésével négytagú kül­döttség érkezett Hanoiba. A ven­dégeket a repülőtéren Vo Thuan Nho oktatásügyi miniszterhelyet­tes és a minisztérium több veze­tő beosztású munkatársa fogadta. Jelen volt Karsai Lajos magyar nagykövet is. (MTI) BELGRAD Dr. Tímár Mátyás államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke hétfőn Braniszlav Csolanovics- nak, a Jugoszláv Nemzeti Bank kormányzójának meghívására né­hány napos baráti látogartásra Ju­goszláviába érkezett. A Magyar Nemzeti Bank elnöke jugoszlá­viai tartózkodásának ideje alatt megbeszéléseket folytat vendég­látójával és más személyiségek­kel a két ország bankjainak együttműködéséről, vidéki kőr­útjai során pedig megtekinti a magyar—jugoszláv együttműkö­déssel épülő létesítményeket. ATHÉN___________________________ A Rizoszpasztisz, a Görög Kommunista Párt Központi Bi­zottságának lapja közleményt ho­zott nyilvánosságra arról, hogy összehívják a GKP X. kongresz- EEusát. A kongresszus időpont­ját és napirendjét később teszik közzé. NEW YORK_____________________ A z Egyesült Államok parti őr­ségének jelentése szerint tíz nap­ja , nincs hír a 23 éves Robert Gáiner-ről, aki az első amerikai­ként körül akarta vitorlázni a Földet. Feltehető, hogy hajója a hírhedt „Bermuda-háromszög”- ben tűnt el. Egyébként az év végén egy olasz tudományos, ex­pedíció keresi fel a Karib-ten- ger „halál-háromazögnek” is ne­vezett térségét, hogy megpró­báljon fényt deríteni az ott be­következett titokzatos katasztró­fák okára. (UPI, AFP) NICOSIA A ciprusi minisztertanács hét­főn olyan törvénytervezetet ha­gyott jóvá, amely fegyelmi eljá­rást helyez kilátásba az állam- apparátus, a nemzeti gárda és a rendőrség olyan tagjai ellen, akik részt vettek az 1974. júliusi fasiszta puccsban. A kormány ezzel az intézkedésével a közvé­lemény széles körei követelésé­nek tesz eleget. (ADN) Magyar nyelvoktatás a delhi egyetemen DELHI Dr. Polinszky Károly profesz- szor, a Magyar Népköztársaság oktatásügyi minisztere ünnepé­lyes keretek között iktatta be a magyar nyelv diploma-kurzusát a delhi egyetemen. Indiában 1970 óta tanítják a magyar nyel­vet a delhi egyetem modern európai nyelvek tanszékén, de eddig csak egy évfolyam elvég­zésére volt lehetőség. A „Tagore-hall”-ban rendezett ünnepélyen U. N. Szingh pro­fesszor, az egyetem rektorhelyet­tese fogadta dr. Polinszky Ká­rolyt. Beszédében méltatta a ma­gyar és az indiai nép szoros ba­rátságát, a delhi egyetem vezető­sége fontos feladatnak tartja a magyar nyelv oktatását és min­dent megtesz annak fejleszté­séért” — mondotta. Dr. Polinszky Károly azoknak a szakembereknek a szerepéről beszélt, akik távoli kultúrák ta­nulmányozásával, azoknak leg­jobb eredményeivel és színeivel gazdagítják saját népük művelt­ségét.” A magyar oktatásügyi Intézmények mindent megtesz­nek, hogy elősegítsék a magyar nyelv és irodalom oktatását In­diában, az indológiái tanulmá­nyokat Magyarországon” — mon­dotta. A magyar nyelvet tanuló diákok nevében p. K. Kapur ma­gyarul köszönte meg Polinszky Károly látogatását, és ígéretet tett, hogy legjobb tudásuk szerint élnek az új évfolyam adta lehe­tőséggel. Dr. Polinszky Károly ezután látogatást tett a delhi Nehru Egyetemen, ahol nagy sikerű elő­adást tartott „A magyar oktatás helyzete és tervezése” címmel. (MTI) IZRAELI KÖZBEAVATKOZÁSSAL Dél-Libanonban még mindig harcolnak TRANSKEI FÜGGETLENSÉGE Rezervátumból „önálló” állam Miközben az arab csúcskonfe­rencia Kairóban a libanoni kér­dés megoldásáról tárgyal, Liba­non déli részén tovább folyta­tódnak az összecsapások. A Ka­mat Dzsumblatt vezette libanoni „Nemzeti Mozgalom” a csúcs- konferenciához intézett memo­randumában felhívja a figyelmet arra, hogy a dél-libanoni helyzet összeomlással fenyegeti a csü­törtökön életbe lépett legújabb tűzszünetet. A déli országrész kivételével 90 százalékosnak! mondják a tűz­szünet megvalósulását. Bejrút­ban már csak szórványosan for­dulnak elő lövöldözések. A jobb­oldaliak által ellenőrzött Amsit rádióadó viszont vasárnap azt adta hírül, hogy előkészületek folynak a palesztinok és szövet­ségeseik eltávolítására a déli körzetből. A UPI amerikai hír- ügynökség véleménye szerint egy ilyen akció a harcok kiújulásá- nak veszélyével járna, hiszen a palesztinok és a baloldali haza­fias erők értésre adták, hogy nem hagyják pozícióikat felszá­molni. Értesülések szerint a jobbolda­li erők vasárnapra 13, eredetileg baloldali-palesztin ellenőrzés alatt álló falut és települést fog­laltak el, ezek közül nyolcat a csütörtökön életbe lépett tűzszü­net idején. Szemtanúk szerint a települések elfoglalásakor a jobb­oldali erők izraeli felségjellel el­látott harckocsikat vetettek be. A falangista erők rádióadója THAIFÖLD A junta új alkotmányt tákolt össze Kibontakozóban az ellenállás A thaiföldi katonai junta nyil­vánosságra hozta az ország új „alkotmányát”, és a király köz­reműködésével beiktatta az an- tikommunista polgári és katonai elemekből álló új kormányt. A néhány nap leforgása alatt ösz- szetákolt, huszonkilenc cikkely­ből álló alkotmány egyetlen ' cél­ja az, hogy a „törvényesség” lát­szatát kölcsönözze a katonai diktatúrának és tizenhat évi „osztályismétlésre” kényszerítse az ország lakosságát a polgári demokrácia elsajátításának tá­bornokok kigondolta intézményé­ben. Mindezzel párhuzamosan az országban folytatódik a haladó erők ellen megindított boszor­kányüldözés. A katonai vezetők mindenkit kommunistának mi­nősítenek, aki valamennyire is haladó nézeteket vall. Ezrével tartóztatják le a diákokat, ta­nárokat, írókat és szakszervezeti, valamint szocialista párti ak­tivistákat. Bangkokban és más városokban kigyulladtak a né­met fasizmus idejéből jól ismert könyvmáglyák, ameiyeken tonna­számra égetik el a „kommu­nista irodalmat’^ azaz a kato­naság és a rendőrség által össze­gyűjtött haladó jellegű könyve­ket. A kormányhivatalokban és a minisztériumokban megkezdték azoknak a tisztviselőknek az el­távolítását, akik a polgári kor­mány hároméves tevékenysége során kivívták a tábornokok el­lenszenvét. Első helyen állnak az eltávolítandó listáján azok a diplomaták, akik tevékeny sze­repet játszottak az Egyesült Ál­lamok thaiföldi támaszpont jái- nak felszámolásában. A katonai terror elől illegalitásba mene­kült szocialista párti politiku­sok közül többen megszólaltak már a Thaiföld Hangja elneve­zésű rádióban, és bejelentették: csatlakoznak a kormány ellen fegyveres harcot vívó kommu­nista gerillákhoz, hogy megdönt- sék a katonai junta és a kor­mánynak nevezett jobboldali klikk uralmát. Megfigyelők rámutatnak, hogy Thaiföldön napról napra élező­dik a belpolitikai helyzet. Az új alkotmányban még csak utalás sem található a polgári szabad­ságjogokra, és a szélsőségesen jobboldali kormány elhatározta a hírhedt kommunistaellenes törvény felújítását. Ennek a ko­rábbi katonai rendszerek által meghonosított törvényeknek a segítségével fosztják meg a la­kosságot a legelemibb emberi és szabadságjogoktól. A jobbrator- lódás azonban nemcsak a kato­nai rezsim belpolitikájára, ha­nem külpolitikájára is rányom­ja bélyegét. Ennek pedig belát­hatatlan következményei lehet­nek a térség békéjére és bizton­ságára nézve — mutatnak * rá politikai megfigyelők. (MTI) DACOLVA AZ IDŐJÁRÁS SZESZÉLYEIVEL Jó gabonatermés a Szovjetunióban A nehéz időjárási vizsonyok ellenére a Szovjetunió az idén nagyon jó termést takarított be. Ennek kapcsán a gabonaprobléma egyik legilletékesebb szovjet szakértőjével, Anatolij Golcov mezőgazdasági mi­niszterhelyettessel beszélgetett az APN szovjet sajtóügynök­ség munkatársa. — A nyugati sajtóban már többször olvashattuk, hogy a Szovjetunióban az idei jó gabo­natermés csupán „a rendkívül kedvező időjárási jeltételek” kö­vetkezménye. Mi erről a véle­ménye? — Nem volt könnyű esztendő. Természetesen az idei helyzet összehasonlíthatatlanul jobb volt, mint a tavalyi, vagy az 1972-es, amikor az országot kegyetlen aszály sújtotta, de az idei mező- gazdasági évet nem nevezném „kedvezőnek”. Tovább megyek: nálunk gyakorlatilag soha sincs a nyugat-európai paraszt, vagy az amerikai farmer számára megszokott bő esztendő. A szov­jet mezőgazdaságnak a legnehe­zebb éghajlati viszonyokkal kell megbirkóznia: az ország a gabo­nának mintegy kétharmad részét olyan körzetekben termeli meg. amelyek állandóan aszálynak ki­szolgáltatottak, méghozzá ke­gyetlenebbek, mint „az évszázad meteorológiai katasztrófája”, amely az idén Nyugat-Európát sújtotta. A Szovjetunió fő élés­tárai az ún. kritikus földművelés övezetében vannak, ahol a ter­més csaknem mindig bizonyta­lan. Szárazság az idén is volt, az Észak-Kaukázusban és Nyugat- Szibériában. Az őszi vetések je­lentős része jókora területen ki­fagyott, s szükségessé vált a ta­vaszi vetés. A tavasz elhúzódott és hideg volt. A betakarítás nap­jaiban csaknem mindenütt hosz- szú esőzések áztatták a földe­ket, helyenként még hó is esett. Mint látjuk, a jó termésért a szövetkezeti és állami gazdasá­gok dolgozóinak megfeszített munkával kellett fizetniük, a le­hető legteljesebb mértékben fel­használva az intenzív termelés minden tényezőjét — technikát, műtrágyát, talajjavítást. Mind­ezt az időjárás szeszélyeivel da­colva. — Tavaly azonban még ez sem segített? — Ezt így nem mondanám. Ha országunk a súlyos aszály közepette be tudott takarítani 140 millió tonna gabonát, ez egyáltalán nem rossz eredmény. Egyébként még 1962-ben, vagyis nem is olyan régen az ilyen ter­més az ország történetében re­kordnak számított. — Nyugaton eléggé elterjedt az az állítás, hogy az Októberi Forradalom előtt Oroszország gabonát exportált, most pedig importál; ez, úgymond, a mező- gazdaság hanyatlását bizonyltja. — Ez komolytalan állítás. Közismert tényekre utalok: igaz ugyan, hogy az 1909—1913. évek- ben a világ gabonaexportjának több mint negyed része Oroszor­szágból származott, de a cári Oroszország nem „feleslegeit” adta el. Így például 1911-ben, hétfőn bejelentette, hogy a jobb­oldali erők Dél-Libanon 75 szá­zalékát ellenőrzik, pozíciókat- foglaltak el a libanoni—izraeli határ teljes hosszában, Ankub térségében is. Az amerikai Time magazin legutóbbi számában arról tudó­sít, hogy Izrael széles skálájú katonai támogatást nyújt a liba­noni jobboldali keresztény erők­nek. Izraeli helikopterek lőszert és fegyvert juttatnak el a jobb­oldali erőkhöz, az utakat izraeli desszant-alakulatok ellenőrzik és megpróbálják elvágni azt a pa­lesztin és baloldali erőktől, mi­közben az izraeli tüzérség támo­gatást nyújt a város bevételére készülődő jobboldali alakulatok­nak. A helsinki elvek megvalósulásáról tanácskoztak A helsinki záróokmány elvei­nek megvalósításáról tárgyalt Brüsszelben megtartott ülésén az európai biztonságért és együtt­működésért küzdő nemzetközi bizottság. Az ülésszakon a ma­gyar nemzeti bizottságot Papp Anna, a bizottság titkára képvi­selte. A kontinens számos országából érkezett küldöttek megállapítot­ták: több mint egy évvel a záró­okmány aláírása után egyelőre csupán részeredmények vannak helsinki határozatok végrehajtá­sában. A bizottság elhatározta: felkéri az aláíró kormányokat, ismertessék, mit tettek eddig az európai biztonsági és együttmű­ködési konferencia döntéseinek megvalósításáért és miben lát­ják a problémákat. A beérkező válaszokat a bizottság feldolgoz­za, hogy a közvéleményt még az aláíró országok belgrádi konfe­renciája előtt mozgósíthassa a nagyobb eredmények érdekében. Sok felszólalás húzta alá a ta­nácskozáson azt, hogy a politikai enyhülést feltétlenül követnie kell a katonai enyhülésnek is. A .bizottság külön tanulmányozza az ezzel kapcsolatos kérdéseket, s a jövő év tavaszán nemzetközi szakértői tanácskozást hív egy­be.. Ugyanakkor kiadványokban ismertetik meg a közvéleményt a leszerelés legsürgősebb tenniva­lóival. amikor mintegy 14 millió tonna gabonát szállítottak külföldre, az országban 30 millió ember, vagy­is minden ötödik lakos éhezett. A kollektivizálást megelőzően (az 1926—1929. években) évente átlagban 55 millió tonna gabonát takarítottak be. Az 1971—1975. években annak ellenére, hogy az időjárási viszonyokat tekintve 5 esztendő közül 4 kedvezőtlen volt —, az átlagos évi betakarított gabonamennyiség meghaladta a 138 millió tonnát. A Rómában nemrég megtartott élelmezési konferencián szóba került, hogy az egyre növekvő gabonakereslet kielégítése érde­kében a világ gabonatermelésé­nek, amely jelenleg körülbelül 1200 mollió tonna, évente hoz­závetőleg 25 millió tonnával kell növekednie. Ilyen ütemmel a vi­lág gabonatermése 48 esztendő alatt kétszereződne meg. A szov­jet gyakorlat bizonyítja — ez a növekedési ütem jelentősen túl­teljesíthető. — Térjünk vissza a jelenbe. A ga bonatermelés 1976. évi terv elő­irányzatát tehát valószínűség sze­rint teljesítjük. Azt jelenti ez, hogy a Szovjetunió teljesen ki­elégíti saját gabonaszükségleteit? — Nem, ez így nem lenne igaz. Van egy általában elfogadott számítás: az ország minden la­kosára számítva egy tonna ga­bonára van szükség. Ebben az esetben teljes mértékben ki lehet elégíteni a lakosság élelmiszer­szükségleteit, létre lehet hozni a szükséges tartalékalapokat, telje­síteni lehet az exportkötelezett­ségeket. Hiszen a Szovjetunió nemcsak vásárol, hanem el is ad gabonát. Tehát már most lega­lább évi 250 millió tonna gabo­nára van szükségünk. Ezt a fel­adatot egyelőre nehéz megoldani, ezért a jelenlegi ötéves terv (1976—1980) évi 20 millió tonna gabona termelését irányozza elő. Az optimális mennyiség előbb- utóbb reális gyakorlati cél lesz. Akkor majd — és csakis akkor — elmondhatjuk, hogy a Szovjet­unióban a termelés elérte a szük­séges szintet. (APN) Ma, október 26-án kikiáltják a Dél-afrikai Köztársaság legna­gyobb területű bantusztánjának, Transkeinek a függetlenségét. Transkei az első bantusztán a Dél-afrikai Köztársaság területén levő tíz, afrikaiak számára léte­sített rezervátum közül, amelyet „önálló állammá” nyilvánítanak. A tervezett „önálló állam” 150 tagú egykamarás parlamenttel (75 tagja a vezető törzsfőnökök közül kerül ki, 75 tagját pedig választják) rendelkezik majd. A kormány székhelye a bantusztán területén levő egyetlen város, Umtata lesz. A végrehajtó hatal­mat a köztársasági elnök a vég­rehajtó tanácsra (kormány) tá­maszkodva gyakorolja majd. A dél-afrikai parlament — el­ső lépésként Transkei független­sége elnyeréséhez — még 1963 májusában megszavazta Transkei alkotmányát. A parlament ülésén egyetlen afrikai sem vehetett részt. Az alkotmány értelmében Transkeiben törvényhozó gyűlés működik, de határozatait csak a Dél-afrikai Köztársaság államfő­je hagyhatja jóvá. A törvényho­zó gyűlésnek az alkotmány mó­dosítására nincs joga. A legutób­bi parlamenti választásokat Transkeiben 1973 novemberében tartották. A választások megerő­sítették tisztségében az 1963 óta főminiszteri rangot betöltő Kai- zer Matanzimát. Transkei függetlenné nyilvání­tása beleillik a fajüldöző fehér kisebbségnek az afrikai többség kizsákmányolására irányuló po­litikai stratégiájába. A fehér te­lepesek által mesterségesen lét­rehozott bantusztánok „önálló állammá” nyilvánítása lényegé­ben a fehér telepes rendszer kon­zerválását jelenti. Annak a rend­szernek a megörökítését, amely a rezervátumok segítségével a fe­kete lakosság. megosztottságát akarja törvényesíteni. A „ban- tisztán-törvény” az apartheid szellemében született. Ezeket a területeket deportálások és tele­pítések révén — a bennszülöttek elkeseredett ellenállása közepette — népesítették be. A pretoriai kormány annak idején gondosan kitervelt ban- tusztántelepítési politikájával a bennszülött lakosságot az ország legrosszabbul művelhető, ás­ványkincsekben legszegényebb, tehát a legrosszabb megélhetési feltételeket nyújtó területeken összpontosította. így a gazdasági helyzetét tekintve modellként szolgáló Transkei és a közeljö­vőben sorra „függetlenné” váló rosszabb helyzetben levő ban­tusztánok önállósítása csupán a fajüldöző rendszer érdekeinek leplezését szolgálja. Mindez azt mutatja, hogy Dél-Afrika semmi­be veszi az afrikai és a világköz­véleményt és azokat az ENSZ közgyűlése és az Afrikai Egység­szervezet, valamint az el nem kötelezettek értekezlete által megerősített határozatokat, ame­lyek elítélik a dél-afrikaiak ban- tusztán-politikáját és felszólítják a tagországokat arra, hogy tar­tózkodjanak Transkei független­ségének elismerésétől. Bár politikailag függetlenné nyilvánítják, Transkei a benn­szülött lakosság kevesebb mint 25 százalékának tud állást bizto­sítani. A többi transkei lakosnak a területen kívül; a fehér tele­pesek farmjain, gyáraiban és bányáiban kell megélhetés után néznie. PEKINGI VEZÉRCIKK Mao elnök és az összeesküvők Hétfőn a három legfontosabb pekingi lap, a Zsenmin Zsipao, a KKP központi lapja, a Hung- csi, a KKP elméleti folyóirata és a Csiefangcsün Pao, a népi fel­szabadító hadsereg lapja közös vezércikkben foglal állást Hua Kuo-feng kinevezése mellett és a „szétzúzott összeesküvő cso­port” ellen. A vezércikk, amelyet az Üj Kí­na hírügynökség teljes terjedel­mében közöl, leszögezi, hogy Hua Kuo-fenget még Mao elnök je­lölte ki utódjául. A cikk meg­állapítja, hogy a „négyek bandá­ja” már hosszú idővel ezelőtt szövetkezett a párt megosztására. Mao elnök tisztában volt ezzel, és újra meg újra szigorú bírá­latban és oktatásban részesítette őket. 1974. július 17-én Mao elnök ígybíráltá a csoportot: „Jobb len­ne vigyáznotok; ne alakítsatok négyfőnyi kis frakciót!” Ugyan­azon év december 24-én Mao elnök ismét bírálta őket. Ekkor ezt mondta: „Ne alakítsatok frakciót. Aki ezt teszi, elbukik”. Ugyanazon év novemberében és decemberében, amikor a vezető központi szervek a negyedik or­szágos népi gyűlés összehívásá­ra készültek Mao elnök ezt mond­ta: „Caiang Csingnek féktelen ambíciói vannak. Azt akarja, hogy Vang Hung-ven, az orszá­gos népi gyűlés állandó bizottsá­gának elnöke legyen, ő maga pe­dig a párt központi bizottságának elnöke akar lenni”. 1975. május 3-án Mao elnök a párt központi bizottsága politi­kai bizottságának ülésén három alapelvét hangoztatva, óva intet­te a csoportot az összeesküvés­től, az intrikától, és kiadta az utasítást, hogy „afmennyiben a kérdést nem rendezik az év első felében, rendezni kell a második felében, ha nem ebben az évben, a következőben, ha nem a kö­vetkezőben, akkor aiz azt követő évben”. A „négyek bandája” — folyta­tódik a cikk — ezt követően az ellenforradalmi kétkulacsosság magatartását választotta, a nyil­vánosság előtt egyetértett, de ti­tokban ellenzéki maradt. Amikor Mao elnök súlyos beteg volt, és miután elhunyt, sietősebbé vál­tak kísérleteik a párt és az ál­lam legfelső vezetésének meg­ragadására. „Ebben a válságos pillanatban — hangoztatja a cikk — a párt Hua Kuo-feng elvtárs vezette központi bizottság, az egész párt, az egész nép és az egész had­sereg álapvető érdekeit és közös elvárását képviselve szigorú in­tézkedéseket hozott a pártellenes csoport ellen, szétzúzta összees­küvésüket, és megmentette a for­radalmat és a pártot”. A cikk a továbbiakban meg­lapítja, hogy miután sikerült a „négy gonosztól” megszabadulni, „a párt még egységesebb, még erőteljesebb és még tettreké- szebb és a proletáriátus diktatú­rája az országban a lehető leg­stabilabb”, MTI LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Püspöki helynök A magyarországi görögkeleti román egyházmegyei konzisztó- rium Mészáros Tivadar gyulai lelkészt választotta meg püspö­ki helynökhek, áki hétfőn Mik­lós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke előtt esküt tett a Magyar Népköztár­saság alkotmányára. (MTI) • Keserű Jánosné hazaérkezett Hazaérkezett az a könnyűipari delegáció, amely Keserű Jánosné miniszter vezetésével — a len­gyel könnyűipari miniszter meg­hívására — hat napot töltött a Lengyel Népköztársaságban. Ke­serű Jánosné partnerével tárgyalt többek között a két ország köny- nyűiparának fejlesztési előirány­zatairól, az alkalmazott techni­káról és technológiákról, az im­portgépek és berendezések ha­tékonyabb üzemeltetésében való együttműködésről. • Üdvözlő táviratok Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte dr. Rudolf Kirchschlágert, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnökét Ausztria nemzeti ünnepe alkal­mából. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke dr. Bruno Kreisky nek, az Osztrák Köztár­saság szövetségi kancellárjának, Apró Antal, az országgyűlés el­nöke Anton Benyának, az Oszt­rák Köztársaság nemzeti ta­nácsa elnökének küldött üdvözlő táviratot. Losonczi Pál, az iráni nemze­ti ünnep alkalmából táviratban üdvözölte Mohammed Reza Pah- lavit, Irán sahját. (MTI) • Építésügyi delegáció Dr. Szabó János államtitkár ve­zetésével építésügyi delegáció utazott hétfőn Berlinbe, a KGST építésügyi állandó bizottsága 42. ülésére. Az ülésen a tagországok ipari építésének és műszaki ter­vezésének legfontosabb kérdéseit tárgyalják meg és javaslatokat dolgoznak ki e területeken at országok közötti integráció to vábbi elmélyítésére. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents