Petőfi Népe, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-24 / 252. szám
1976. október 24. • PETŐFI NÉPE • 3 Ifjúságpolitika a ZIM-ben Átszervezik Kecskemét tömegközlekedését A Közlekedéstudományi Egyesület ajánlásai Pénteken délelőtt ülést tartott a Közlekedéstudományi Egyesület kecskeméti csoportja, ahol megvitatták dr. Torna László és Irsa Ernő társadalmi munkában készített, Kecskemét tömeg- közlekedésének átszervezésével kapcsolatos elképzelését. Az egyesület tagjai — neves közlekedési szakemberek, a Volán Vállalat, a városi tanács képviselői, autóbuszvezetők — ajánlásokat fogadtak el, amelyek lehetővé teszik elfogadásuk esetén a megyeszékhely tömegközlekedésének jelentős mérvű javulását. Mielőtt az ajánlások részletezésére térnénk, elmondjuk, hogy az elmúlt évben csupán a megye- székhelyen a Volán Vállalat autó. buszai 19 millió utast szállítottak, amely 1970-hez viszonyítva 58 százalékos emelkedést mutat. S ez még nem a végső szám, ugyanis a felmérések szerint ebben az évben már 20,5 millió utas elszállítása várható. Mondani sem kell, hogy a. 9- számú Volán főleg eszközökben — autóbuszokban — szegény, a járműpark túlnyomó része elöregedett, selejtezésre vár. Talán megnyugtató, hogy ebben az évben tizenegy Ikarus—280 típusú, 178 személyes autóbuszt kapnak, s 1977-ben öt ugyanilyen járművel egészül ki a Volán autóbuszparkja. Ezt a tizenhat, nagy befogadóképességű, a városi forgalomban jól gyorsuló autóbuszt kizárólag Kecskeméten üzemeltetik. E?''éb- ként a 9. számú Volánnak jelenleg összesen 259 autóbusz áll rendelkezésére, amelyből az V. ötéves terv során 220 autóbuszt cserélnek ki korszerű, panorámás járművekre. Ezek előrebocsátása után rátérünk azokra az ajánlásokra,, amelyeket a Közlekedéstudományi Egyesület javasol a városi tanács vezetői számára: Az 1-es autóbuszvonal megváltoztatása nem szükséges, ám az átszállási lehetőség javítása érdekében a Kom- szomol téren, illetve a Beloiannisz téren is megállókat kell kialakítani. Ennek határideje legkésőbb ez év október 31-e. Az 17c autóbuszvonal megszüntetése indokolt, ugyanis a járatok Kis- kecskemét-Homokbánya szakaszon kihasználatlanul közlekednek. Célszerű az új La jelzésű vonal létesítése a Felszabadulás- parki alközpont és Kiskscskemét között. Ezek a járatok az 1-es számú autóbusz járatai között' közlekednek reggeli és a délutáni csúcsidőben. A Felszabadulásparki alközpont 1977. ianuár 2-i üzembe hel verésétől kezdődően az 1-es és az 1/a jelzésű járatok a vasútállomásnál a vasútkert, oldalában állnak meg felszállás céljából. A 2-es számú autóbuszvonal útvonalában a megállóhelyekben nem szükséges változtatást végrehajtani, ám a. vonal végállomását a Komszomol tér helyett a Hock János utcában célszerű kialakítani. A 3-as a 4-es számú vonalra ugyanaz vonatkozik mint a, 2-es számú autóbuszvonalra, azonban a túlzsúfoltság elkerülése céljából a 4-es autóbusz nem közlekedik a Mintagyümölcsösig, az onnan induló és odaérkező utasokat a helyközi járatok szállítják azonos díjért, illetve a bérletek is érvényesek. A 4-es vonalán egyébként forgalomszámlálást végeznek, s az újonnan üzembe helyezett Ikarusz—280-as típusú autóbuszok némileg csökkentik a zsúfoltságot. Az 5-ös számú autóbuszvonalon Széchenyi tér—Mária,város között nem lesz változás, viszont javasolják meghosszabbítani az útvonalát a kiskörúton, Rákóczi úton, a Bethlen körúton át a Felszabadulás-parki alközpontig. Ezzel közvetlen utazási lehetőséget biztosítanának a Széchenyiváros, Honvédkórház, az épülő megyei kórház, a vasútállomás és az autóbuszállomás között. A 6-os számú a,"tóhnszvonalon különleges változtatás nem történik az útvonalban és a megállóhelyeken. Célszerű azonban a reggeli és a délutáni csúcsidőben az eddigi 30 percenkénti közlekedés helyett a járatokat 15 percenként közlekedtetni. A 7-es számú autóbuszvonalat meghosszabbítják a Felszabadulás parki alközpontig a kiskörúton, a Rákóczi úton, a Bethlen körúton keresztül. Javasolják, hogy későbbi útvonalát az út helyreállítása után a felüljáró helyett a Juhász utcára visz- szahelyezni a muszályi lakóterületen lakók jobb közlekedése érdekében. A 8-as számú autóbuszvonalon nem javasolnak változtatást, a 8 Y-jelzésű autóbuszvonal január 2-tól kezdődően 18-as jelzéssel vesz részt a forgalomban. A 9-es számú autóbuszvonal végállomását a Hock János utcából át kellene helyezni a Széchenyi térre és a Jókai utca helyett kifelé menetben a Lugossi utca—Kodály tér—nagykörút—Budai kapu útvonalra módosítani. A 10-es számú autóbuszvonal végállomását javasolják áthelyezni a Komszomol térről a Széchenyi térre és útvonalát a Jókai utca,—Budai kapu—Budai út útvonal helyett Széchenyi tér—Lugossi utca— Kodály tér—Irinyi utca—Akadémia * körút—Budai út útvonalra módosítani, ezzel bekapcsolni a Széchenyiváros Budai út felé eső részét. A 12-es és a 13-as számú autóbuszvonalon nem történne változás. Űj vonalként lépne be a. 14-es számú, amely ugyancsak a Széchenyiváros Budai út felé eső részének kiszolgálása érdekében kezdetben 30 percenkénti járatsűrűséggel közlekedne a következő útvonalon: Széchenyi tér —Lugossi utca—Kodály tér— nagykörút—Budai kapu—Budai út—Akadémia körút— Sziéchenyi- városi alközpont. A 16-os vonal végállomását a Hock János utcából a Széchenyi térre kellene áthelyezni és útvonalát kifelé a Jókai utca helyett a Lugossi utca— Kodály tér—nagykörút útvonalban meghatározni. A 17, 20, 24-es számú autóbuszvonalakon nem javasolják a változtatást, a körjárat azonban a Felszabadulás parki alközpont üzembe helyezésétől kezdődően nem érintené a Széchenyivárosi alközpontot. Az új tömegközlekedési elképzelés megvalósítása érdekében jó lenne a Miklovicsfalu és a Vacsi- közi lakóterületek forgalmának érdekében a két útszakaszt ösz- szekötő külsőkörút mielőbbi kiépítése, s ezután a 9-es és a 16-os számú autóbuszvonalakat összevonni, úgynevezett húrokjáratban közlekedtetni. Ezzel a jelenlegi harminc, illetve hatvan percenkénti járatsűrűséget 15 percre, illetve 30 percre lehetne csökkenteni, a csúcsidőben. Ügy tűnik, ha a javaslatot elfogadják, a jelenlegi átszállási gondok lényegesen csökkennek, s új átszálló- hely alakul ki a Beloiannisz téren, illetve a Hock János utca és Széchenyi tér viszonylatában. Mindezek mellett olyan javaslat is született, hogy a Hock János utca melletti területen (a Széchenyi tér 10. számú épület esetleges szanálásával) központi átszállóhely létesüljön. Az új tömegközlekedési elképzelésekre a városi tanács végrehajtó bizottsága, teszi fel a pontot, de ezek a javaslatok — úgy érezzük — megfelelően szolgálják a megyeszékhely jelenlegi tömeg- közlekedési helyzetének javítását. Gémes Gábor Az ifjúsági parlamentek története néhány év. A munkahelyi demokrácia e fóruma tehát gyermekkorát éli. Ennek ellenére bőségesek a tapasztalatok, s elemzésük, a tanulságok levonása azért is folyamatos feladat a gazdasági-társadalmi élet minden szintjén, mert a párt ifjúságpolitikai határozatának, s az ifjúsági törvénynek a végrehajtása sem egy időszakra szól, nem kampányfeladat. A parlamentek — e szó eleve feltételezi a demokráciát — sikere a rendszeres tájékoztatás és annak eredményeként a fiatalok tájékozottságának a függvénye. Csak a Kettő együtt lehet alapja annak, hogy demokratikus jogaival bárki jól éljen, ne visszaéljen. Ha valaki nem ismeri kellő mélységben munkahelyének adottságait, helyzetét — tehát tájékozatlan —, az lehetőségeit is tévesen ítéli meg, s a legjobb esetben különvéleményt mondhat csak el, nem pedig érdemit, általánosabb érvényűt. A Lampart Zománcipari Művek kecskeméti gyárában már augusztus elejére elkészült a beszámoló az ifjúsági törvény végrehajtásáról, s egyik igen sarkalatos megállapítása e mindenre kiterjedő kollektív munkának, hogy reálisan értékeli az előző, vállalati parlamentet, amely 1974. március 15—16-án volt, s „eredménytelenül fejeződött be, ugyanis a gazdasági vezetés felkészültsége hiányos volt”. Néhány hónappal később a másodikon természetesen le kellett vonni a tanulságot és éppen emiatt teremtődtek jobb feltételei az érdemi munkának, s nem maradtak el az intézkedések sem, azok hatására pedig Tájékoztatás, tájékozottság, demokrácia eredményeket értek el a kecskeméti gyárban is. A ZIM-ben az ifjúság nevelésében központi feladat a szakmunkásképzés. A személyzeti osztály ezért minden évben felmérést készít dolgozóinak családi körülményeiről, s beszélgetnek azokkal a szülőkkel, akiknek 8. áltálSnosba jár a gyermeke. Ha fiú, szakmát akar tanulni, kérik a szülőt, hogy a gyárral kössenek iparitanuló-szerződést. Ehhez tartozik az is, hogy a kezdő szakmunkások bérét tavaly a tanulmányi eredménytől függően módosították, s egy jeles tanuló már 10 forintos órabérrel kezdhet. De még ennek ellenére is gond marad, hogy a szakmunkásképzésből részt nem vállaló szövetkezetekés más gyárak csábítása nagy. Ugyanis azonnal magasabb órabéreket ajánlanak. Hogy a ZIM-ben milyen komolyan veszik az ifjúsági törvény végrehajtását, bizonyítja, hogy a vezető beosztású dolgozók minősítésekor az is egyik szempont, hogy az illető miként vette ki részét az ifjúság neveléséből, az ifjúságpolitikai feladatok végrehajtásából. Idézhetnénk még jónéhány dolgot, amely az ifjúság sajátos érdekeinek védelmét segíti, mint amilyen ez is: „A külföldre (hivatalosan) kiküldhetők névsora a gyári KISZ-bizottság jóváhagyásával készült, s a 30 éven aluliak aránya 20 százalék.” Nem kell különösebben fejtegetni, hogy ez a fiatal műszakiak és közgazdászok számára milyen előnyös, hisz hosszú távra szóló szakmai tapasztalatok gyűjtésének legjobb formái a külföldi szakmai utak. De az sem pusztán a nőpolitikái határozat végrehajtását szolgálja, hogy a szülési szabadságukat töltő édesanyák is éppúgy részesülnek fizetésemelésben, mint dolgozó társaik. A fiatalok lakásépítését és lakásvásárlását például három év alatt összesen 408 ezer forinttal támogatta a gyár; tizenhármán kaptak eddig 15—52 ezer forint közötti összegeket, többségben fizikai dolgozók. Meg kell említeni még azt is, hogy a gyárban 1975. december 17-től ifjúsági felelőst neveztek ki, akinek hivatali kötelessége az ifjúsági törvénnyel kapcsolatban megjelent vállalati és gyári határozatok, intézkedések végrehajtásának szervezése, összehangolása és ellenőrzése. Még hosszan sorolhatnánk, hogy a ZIM miben jár élen az ifjúságpolitikában. De visszatérve a bevezető gondolatokhoz, hogy az ifjúsági parlamentek előkészítésében már vannak megfelelő tapasztalatok, ismételten azt emeljük ki, hogy a munka tartalmasabbá tétele e fórumokon csak úgy lehetséges — ez pedig a jövő teendőit is meghatározza —, ha a gazdasági vezetők rendszeresen és őszintén tájékoztatnak, s a fiatalok mind tájékozottabbak lesznek a gyári, munkahelyi közösség eredményeit, terveit, gondjait illetően. A parlamenteknek ebben van nagy jelentőségük. Csató Károly * Korszerű textilipari termékek készülnek Baján • Hiezl Erzsébet és Kalmár Mária üzem közben tisztítja a Schlumberger gyűrűs fonógépek orsóit. KONGRESSZUS ELŐTT (3.) A nagyipar hasznos kiegészítői Az ipari szövetkezetek még eredményesebb működéséhez arra is szükség van, hogy az OKISZ és minden területi, illetőleg szakmai szövetség aegit.se a szövetkezeteket a tervezésben, tennivalók) egységes értelmezésében és elvégzésében, s a központosítottan kezelt fejlesztési alapok ésszerű felhasználásában. Mindezt természetesen úgy, hogy ne érje sérelem az egyes szövetkezetek önállóságát, s ne csökkentse a bennük dolgozók munkakedvét, kezdeményezőkészségét. Nélkülözhetetlen ez a többi között ahhoz is, hogy az ipari szövetkezetek hasznos kiegészítői legyenek az állami nagyiparnak. Ez a cél természetesen nem különíthető el a többitől, s összefügg azzal a sarkalatos kérdéssel is, hogy miképpen alakuljon az ipari szövetkezetek termelési szerkezete, szakosítása és mekkorák legyenek üzemi méreteik. Érdemes sorra venni a munkamegosztást néhány minisztérium vállalatai és az ipari szövetkezetek között. Hazánkban — a magánkisiparosoktól eltekintve — csak szövetkezetek gyártanak stílbútorokat. Évről évre növelik ruházati ipari termelésüket. A Textilipari Kutató Intézet segítségével ruhaipari mintaüzemszervezési rendszert dolgoztak ki a szakosított szövetkezetek részére. Az OKISZ-LABOR erre hivatott részlege alkalmazza a szervezési megoldásokat az egyes szövetkezetekre, amelyek nadrág vagy zakó, illetőleg gyermeklruha előállítására szakosodtak. Elkezdték ugyanezt a cipőipari szövetkezetekben is. A Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz tartozó vállalatokat is segítik a szövetkezetek abban, hogy gazdaságosabbá tegyék termelésük szerkezetét. Az állami iparban gazdaságosan nem gyártható termékek és termékcsoportok gyártását vállalták át az ipari szövetkezetek, hogy a nagyüzemekben kapacitást szabadítsanak fel nagy sorozatú, korszerű áruk előállítására. A szövetkezetek készítenek különféle speciális járműszekrényeket, egyebek között baromfi-, vagy tejszállító gépkocsikhoz. Ezek nélkülözhetetlenek, de kevés kell belőlük. Gyártanak főzőlapokat elektromos tűzhelyekhez, kizárólag szövetkezetek állítanak elő villanyvasalót, húsdarálót stb. Csinálnak 300 ezer ka- lóriásnál kisebb kazánokat, hordozható, kisebb méretű hegesztőgépeket, ipari röntgengépeket s műszereket fekete-fehér és színes tv-készülékek gyártásához, javításához. Az Építésügyi, és Városfejlesztési Minisztérium vállalatait a szövetkezetek részben mentesítik az egyedi és a csoportos, írem magas házak építésétől, karbantartásától, tatarozásától. Többszintes, korszerű technológiával készülő házak építésére jelöltek ki 47 szövetkezetét, tatarozásra húszat, a lakosság házkiarbantartási igényeinek kielégítésére pedig huszonötöt. Hosszú listát adna mindazoknak a cikkeknek a felsorolása, amelyeknek a gyártásával az ipari szövetkezetek egyrészt mentesítik az állami ipart a neki nem gazdaságos termeléstől, másrészt választékot bővítenék, az ellátást javítják. A már említetteken kívül ide tartoznak például a gyermekjátékok, az úgynevezett szabadidő-ruházati cikkek, az Ika- rusznak készített villogók, lámpatestek, s az autóbuszok belső világításához szükséges' borítóbúrák. Vagy a kis sorozatú műszeripari termékek, a műszaki gumiáruk, a finomvegyszerek, az autóápoló szerek, a bukósisakok, a sportszerek, a bőr- és a ruházati iparban használatos keretek, veretek, díszítőelemek. Tavaly hét és fél milliárd forintot tett ki a nagyiparnak való „bedolgozás” értéke az ipari szövetkezetekben. Terveik szerint ez az összeg 1980-bán a múlt évinek a kétszerese lesz. Az ipari szövetkezetek eddigi eredményeiben is fontos szerepe volt annak a támogatásnak, amit az érdekelt minisztériumoktól, tanácsoktól kaptak. További, egészséges fejlődésüknek, a népgazdasági érdekekkel egyeztetett terveik sikeres megvalósításának is nélkülözhetetlen feltétele ez a jól bevált együttműködés. Gulyás Pál (Folytatás az 1. oldalról.) A rekonstrukciós tervek reális volta a termelés és értékesítés gyakorlatában igazolódik. A növekvő mennyiségben előállított textíliákra megfelelő a kereslet. A gyártókapacitást kellőképpen ki lehet használni, a bajai gyárban tavaly óta folyamatos munkarendben dolgozik a körkötő üzem is. Ezzel az időalapot, s a A RÁDIÓ MELLETT 4 Hangszínházak A rádiózás kedvelői a héten több érdekes hangjáték „fültanúi” lehettek. A harmadik műsor rendszeres sorozata, a zsebrádiószínház hétfő délután sugározta Vámos Miklós Panoptikum című groteszk hangjátékát. A történet hőse egy szürke átlagpolgár, aki gyermekeivel együtt vasárnapi múzeum- látogatásra indul, és ott végül a „kor hőseként” kiállítási tárggyá válik a hasonlóan jelentéktelen figurákból készült viaszbábok között. Az egyetlen ötletre épülő rövid darab nem tudta kiaknázni a témában rejlő lehetőségeket. Koppányi György Varázslat című hangjátéka az akusztikai hatások helyett inkább a lírai hangulatokra épült. Tulajdonképtermelést 22 százalékkal tudták növelni. A Finomposztó termelési sikereinek egyike: a Gloria nevű jersey-termékcsaládja az idén a lipcsei vásáron aranyérmet, idehaza az ősszel BNV-díjat nyert. 1976-ban egyébként már összesen majdnem 6 millió négyzetméter különféle kelmét gyárt a vállalat. A Finomposztó Vállalat termékei közül közvetett úton sok expert monodrámát írt — mellék- szereplőkkel —, hiszen az elhangzó történet színhelye a hajdani szépségének romjait őrző Berta asszony legbelsőbb világa, ahol a magány üvegburka alatt sajátosan ötvöződik össze valóság és illúzió. Az önáltatás védőpajzsai mögé rejtőzködő törékeny asszony drámáját gyöngéd megértéssel rajzolta meg az író — és keltette életre Kohut Magda. Csütörtökön Forgách István hangjátékát közvetítette a Petőfi adó. A Papírhold a színház világába vezette el a hallgatóságot. A darab azonban a színpadi díszleteket, kellékeket, függönyöket, egyszóval a környezetet elsősorban klisék gyanánt szerepeltette. Az író célja ugyanis nem a színház emberi környezetének valósághű ábrázolása, hanem egy vértől csepegő, gyilkosságoktól hemzsegő krimi olykor-olykor sántító fordulatainak egybeszerkesztése volt. A. melodrámai hangulatokon, a cselekmény nehézkességén, a portra kerül, de törekszenek a közvetlen kivitel növelésére is. Folyamatban van egy kooperációs tárgyalás is egy nyugatnémet céggel. A tőkés partner know- how-t ad át egy jó minőségű takaró gyártásához a Finomposztónak, s ellátja kiegészítő gépekkel. Ennek fejében takarókat vesz át, 1977-ben 25 ezer darabot. Az együttműködést hosszabb távra tervezik. A. T. S. dramaturgiai gyengeségeken viszont még a kitűnő szereplőgárda és a rendezés sem tudott segíteni. A hét legérdekesebb hangjátéka kétségtelenül a világszínház bemutatója volt. A péntek esti adásban az indiai Sudraka király az V. században írott Az agyag- kocsika című darabjának rádióra való átdolgozása hangzott el. A hallgatók ritka irodalmi és színházi élménnyel gazdagodhattak. Megismerhettek ugyanis egy 1500 éves érdekes alkotást, amely nem a mi, európai drámai gondolkozásunk szerint építkezik. Varga Géza rendező és Mesterházi Márton dramaturg sikerrel kísérelték meg a hang művészi lehetőségeire átültetni az eredeti látványokat és elhihetően tudták érzékeltetni a kor tőlünk távoli etikai normáit, szokásait. Az adást — és ez is dicséretes —, ma este sztereo változatban is megismétlik a harmadik műsorban. P. M.
