Petőfi Népe, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-03 / 234. szám

1976. október 3. • PETŐFI NÉPE • 3 Újabb feladatok előtt a nőpolitikái munkabizottságok Elfelejtett műemlék A Hazafias Népfront — nyár elején megtartott — megyei küldöttértekezlete megújította a mozgalom választott testü­letéit, öt munkabizottság létrehozásáról döntött és megvá­lasztotta e bizottságok elnökeit is. A munkaközösségek közül három már megalakult. Legutóbb szeptember 7-én a nőpoli­tikái munkabizottság tartotta meg alakuló ülését, s ugyan­akkor megtárgyalta a nőpolitikái határozat végrehajtásának megyei tapasztalatait és jóváhagyta a félévre szóló munka­tervét is. Amikor a közösség összetéte­léről, a maga elé tűzött fon­tosabb feladatokról érdeklődve a munkabizottság elnökét keres­tük fel, Iván Istvánná személyé­ben a megye közvéleménye előtt jól ismert közéleti emberhez fordultunk. Ismeretes, hogy az év elején mint a megyei párt­bizottság párt- és tömegszer­vezetek osztályának vezetője, nyugdíjba vonult. Természetes tehát, hogy első kérdésünk sze­mélyes jellegű: — Hogyan érzi magát nyugdí­jasként, mivel tölti napjait a nagyon is mozgalvias élethez, sokrétű tevékenységhez szokott Jván Istvánná? A válasz előbb szívből jövő nevetés, majd: — Jól érzem magam, s igazán nem unatkozom. A legpontosab­ban talán így fogalmazhatom meg: csak a munkaviszonyom szűnt meg, munkám akad bő­ven. És csupa olyan feladat, amely nagyon is közel áll hoz­zám. Délelőttönként természete­sen háziasszony vagyok, szeretek főzni. A délutánok pedig? A megyei pártbizottság tag­jaként a pártépítési munkabi­zottságban tevékenykedem. E na­pokban például előadásokra ké­szülök, amelyeket a megyei ik­tatási igazgatóság pártépítési tanszékén tartok majd a párt belső életének kérdéseiről. Hir­telen összeszámolva: októberben hat előadást tartok ... A küldöttértekezlet bizalmá­ból a Hazafias Népfront megyei alelnöke vagyok, ebből adódóan is vannak kötelezettségeim. Ter­mészetes, hogy hetenként egy- szer-kétszer ellátogatok a megyei titkárságra. S még valami: kézi­munkázom is! Nagyon szeretem a kalocsai motívumokat; kivarrtam már' ‘néhány térítőt. Erre koráb­ban nemigen jutott időm. — Hadd kérdezzük ezek után, mint a nőpolitikái munkabizott­ság elnökét. Van-e valamilyen változás a korábbihoz képest a munkabizottság összetételében? — Minthogy a nőpolitika egész társadalmunk ügye, és koránt­sem csak a nőket érinti, az egyik változás, hogy három férfi tag­ja is van az újjáalakult nőpoli­tikái bizottságnak. A másik, hogy a korábbi, több mint ötventagú közösséggel szemben, az újjáala­kult munkabizottság huszonnégy tagú. Aktivistái, akiket a megyei elnökség javaslatára kértünk fel a közreműködésre, valamennyien lelkes, a nőpolitikát jól ismerő, ügyszerető, cselekvésre kész em­berek. Hiszem, hogy munkabi­zottságunk eredményesen ellátja feladatát: ötletekkel, kezdemé­nyezésekkel, jelzésekkel segíti a nőpolitikái tennivalók végrehaj­tásában a megyei népírontbi- zottságot. — A megyei nőpolitikái mun­kaközösség programja irányadó lehet a helyi népfrontbizottsá­gok hasonló munkaközösségeinek. Ezért szívesen vennénk, ha fel­vázolná Iván elvtársnő, melyek azok a legfontosabb feladatok, amelyek végrehajtásával jól szol­gálhatják a VI. kongresszus által megjelölt célok elérését? — Valamennyi népfrontaktí- vista számára alapvető a VI. kongresszus állásfoglalásainak is­merete. Hiszen részt vállalni a munkából, önzetlenül cselekedni csak a jó cél ismeretében lehet. A népfront nőpolitikái munkája elsősorban a lakóterülethez kap- csalódik. Nélkülözhetetlen ugyan­akkor, hogy a helyi munkabizott­ság tartson szoros kapcsolatot a lakóterületen működő valameny- nyi — üzemi, intézményi stb. — nőbizottsággal. Ezek után megpróbálom lega­lább felvázolni azokat a terüle­teket, ahol közreműködésükkel rendkívül sokat tehetnek — számtalan új aktivistát is ellát­hatnak tennivalóval — a nőpo­litikái munkabizottságok. Igen fontos szerepük van a tu­datformálásban. Hatni az egész társadalomra, a marxista néze­tek érvényesülése céljából —ez az elsődleges. Csakis ez segít­heti elő, hogy mindenki számá­ra világos legyen, értse a párt nőpolitikáját, jól értelmezze pél­dául az egyenjogúságot, a csa­lád szerepét társadalmunkban és így tovább. Hogyan végezhetik ezt a mun­kát a nőpolitikái munkabizottsá­gok? A mindennapi politikai fel- világosító tevékenységen túl, tö- tömegpropagandával, ismeretter­jesztéssel. Oly módon például, hogy segítenek mozgósítani a különböző ismeretterjesztő elő­adásokra, hogy azokon mind többen, mind szélesebb rétegek vegyenek részt. Népszerű kerete a tudatformálásnak a nők aka­démiája. E tekintetben a kecs­keméti nőpolitikái bizottság kí­nál követendő példát. Kiskőrö­sön a szülők akadémiája és a nők vitafóruma tartozik a be­vált, népszerű ismeretterjesztő, tudatformáló módszerek közé. Nagyon jelentős a munkabi­zottságok szerepe a közéleti te­vékenység szélesítésében. Annak elősegítésében, hogy még több nő vegyen részt hozzáértően a közéletben. A népfrontmozgalom kitűnő közéleti előiskola, ezért ■ is fontos, hogy minél több új aktivistát vonjanak be a mun­kabizottságok tevékenységébe. Annál is fontosabb ez, mert a kongresszusra készülve, a Haza­fias Népfront választott testüle­téiben növekedett a nők száma, változatlanul nem kielégítő azon­ban a különböző munkabizottsá­gokban való részvételük. A Hazafias Népfront alkotmá­nyos feladata a tanácstagi, or­szággyűlési képviselőválasztások előkészítésében, lebonyolításában való ténykedés, illetve a megvá­lasztottak munkájának segítése. A nőpolitikái munkabizottságok elősegíthetik, hogy a közéleti megbízatást teljesítő nők minél eredményesebben ellássák fel­adatukat. A gazdaságpolitikai agitáció a VI. kongresszus által is kiemelt feladat, s a nőpolitikái munka- bizottságok sokat tehetnek érte, hogy a nők ismerjék és értsék a gazdaságpolitikai célokat, tenni­valókat, azok összefüggéseit. Ezért helyes, ha részt vesznek a feladatok helyi megvitatásá­ban; szükséges, hogy a lakosság észrevételeit, így például a kül­területen élőket foglalkoztató gazdaságpolitikai kérdéseket el­juttassák a helyi népfrontbizott­ságokhoz, amelyek az illetékes szervekhez továbbítják azokat. Ugyancsak szép feladat a bé­ke és barátsági munka segítése. Ennek jelentőségét a nőknek aligha szükséges külön hangsú­lyozni. A béke és barátság mun­kabizottsággal együttműködve a nőpolitikái munkaközösségek igen hasznosan szolgálhatják a béke, a más népekkel való őszinte ba­rátságunk ügyét. Lám, felsorolni is nehéz a számtalan területet, ahol ezer­nyi tennivalót találnak a nőpo­litikái munkabizottságok. Pedig még nem esett szó a családvé­delem és szociálpolitika körébe tartozó, rendkívül sok feladatról, vagy arról a tömérdek tenniva­lóról, amit a közművelődési cél­jaink diktálnak. ‘ A nagyon is vázlatos áttekin­tést hadd szegjem be azzal, hogy a nőpolitikái munkabizottságok eredményes tevékenységéhez nél­külözhetetlen a helyi népfront­bizottság munkájának ismerete. Nagyon fontos tehát, hogy rend­szeresen kapjanak tájékoztatást a választott testületektől, hogy sajátos eszközeikkel segíthesse­nek a feladatok ellátásában. Mert a munkaközösségeknek — aho­gyan a nevük is jelzik —. nem az ülésezés, hanem a munka, a népfrontbizottságok hatékony te­vékenységének elősegítése a cél­ja — mondotta végül Iván Ist­vánná. P. I. Kevesen tudják — sem útjelző tábla, sem idegenforgalmi pros­pektus nem jelöli —, hogy a fővá­rostól alig 20 km-re, Érden talál­ható hazánk egyik igen értékes, török-korabeli műemléke, egy mi­naret. A török hódoltság alatt 1552 és 58 között Hamza székesfehérvári szandzsák bég, Érd török hűbér- ura, a Duna-menti hadiút védel­mére palánkvárat építtetett. E kicsiny erődítményt, amelyben mecset és imaház is állt, a XVII. század elején megerősítették, s a megháromszorozódott őrségnek hirdették az iszlám igéit. A mű­emlékfelügyelőség kiegészíttette és rendbehozatta a minaret marad­ványait, amelynek azonban igen kevés látogatója van. (MTI Fotó — Danis Barna — KS) Hétfőtől próbaadás Szentesről A Posta befejezte a szentesi te­levízió-adó rekonstrukcióját, amelynek során az állomás új, 20 kilowattos berendezést kapott. Az új adót a jobb vétel érdekében más csatornára, az antennát pe­dig függőleges irányúra állítják át. Ezzel az adó nagyobb terület besugárzására képes, s vételkör­zetében csökkennek a külföldi adók okozta zavarok. A szentesi tv-adó október 12-től az eddigi 11-es helyett az OIRT 10-es csatornán sugározza a mű­sort. Ahhoz, hogy a minőségjaví­tó intézkedés ténylegesen is szol­gálja az érintett tévénézőket, a Posta lehetőséget nyújt a szüksé­ges vételtechnikai változásokra való felkészülésre. Ennek érdeké­ben október 4—11 között hétfőn egész nap, a többi napokon pedig adásszünetekben, próbasugárzást tartanak a 10-es csatornán. A Szentes környéki előfizetők az eddigi 11-es csatornához felszerelt antennáikat változatlanul hasz­nálhatják a 10-es csatorna véte­lére. Az adótól távolabb lakó té­vé-előfizetőknek viszont javasol­ják, hogy antennáikat az eddigi vízszintes síkból állítsák át függő­legesre. 8 Vállalat- és gyárigazgatóink sok „érdekeset, izgalmasat'’ tud­nának beszélni arról, mennyivel igényesebbek, kényelmesebbek a piaci partnerek most, mini mond­juk öt évvel ezelőtt. Hogy „nem jó” már nekik az a termék, amit öt-hat éven át zokszó nélkül meg­vásároltak. Nem azért, mert azok „rosszabbak” lettek azóta, hanem mert a közvetlen vásárlók már tökéletesebbet, divatosabbat, fino­mabban kidolgozottat kívánnak. S a vevők óhaja — jó kereske­dők szemében — szent. Másképp nyakán marad a portéka ... így van ez nagyban és kicsiben. Az emberek mind a mindennapi élet, mind a termelés szférájában kulturáltabbak, amivel együttjár az igényesség fokozódása. Mun­kahelyen kívüli életünkben prí­mább cipőt, ruhát keresünk az üzletben; az üzemben is szóvá- tesszük, ha korszerűtlen géppel — nagyobb erőkifejtéssel, kisebb biztonsággal — vagyunk kényte­lenek dolgozni, holott máshol... már ... Summázva: ma már csak a korszerű, minden tekintetben versenyképes termékeket lehet el­adni. Bejutni és benn is marad­ni a világpiacon csak magas mi­nőségi, műszaki színvonalú áru­cikkekkel lehet. Midannyiunk ér­dekében szükségszerűen írja tehát elő az V. ötéves tervtörvény a termelési és gyártmányszerkezet korszerűsítését. Fő feladatként hangsúlyozva a hatékonyság nö­velését és a minden piacon elad­ható termékek előállítását. • Az SZMT közgazdasági osz­tályának legutóbbi jelentése az 1376-os esztendő gazdasági fel­adatainak I. félévi végrehajtásá­ról megállapítja, hogy a termelési szerkezet korszerűsítésében — a korábbi évekhez képest — előbbrelépés történi megyénkben. Ez a folyamat különösen azok­ban az üzemekben gyorsult fel. ahol a termelés országos prog­ramokkal van összefüggésben. Nagyobb gondot fordítanak a profiltisztításra, profilmódosítás­ra. a sorozatnagyság növelésére, — új, korszerű termékek gyártá­sának bevezetésére, a gazdaság­talan termékek gyúrásának meg­szüntetésére! Például. A SZIM Kecskeméti Gyárában az elmúlt évben megkezdett 11 — új típusú fékszerelvény elő­állítását indítottak el sorozat­gyártásban. Terveik szerint — 1980-ig 2,4-szeresére emelkedik az új gyártmányok termelése. A BKG Kecskeméti Gyárában a tőkés export növelése és a gazdaságos termékszerkezet ki­alakítása céljából megváltoztat­ták a késztermékek és az alkat­részek, szerelvények gyártási ará­nyát, ® A Ifijai Finomposztó Válla­lat gyártmányfejlesztési munkája új termékcsoportok és termékek kialakítását tükrözi. Az idei első félév készáru termelésének 57.1 százalékát új termékek képezték. A VSZM Kiskunfélegyházi Gyárában a műszer- és jármű­ipar igényeihez alkalmazkodva tervezik a választékbővítést és korszerűsítést. A bakelit fröccs­öntésre való átállás az egy gyárt­mányra eső elkészítési idő 40 szá­zalékos csökkenése várható a hő­re lágyuló termékeknél. Az új szerelési rendszerek műanyag al­katrészeinek kifejlesztésével le­hetőség nyílik a hagyományos importanyagok — fa, színesfém — műanyag termékekkel való he­lyettesítésére. A Kismotor és Gépgyár Bajai Gyáránál az 1974-ben gyártani kezdett MTZ 80-as traktor fék­szerelvényeinek előállításához eb­ben az éven 20 000 készletet gyár­tanák. — ami jövőre 32 000-re emelkedik. Ezzel, valamint MAN motorszerelvények készíté­sével alapvetően megváltozóit a termékszerkezet, mivel e két gyártmányból származó árbevétel adja a teljes árbevétel 90 száza­lékát. # A fentiekből is kitűnik, hogy a termelési szerkezet korszerűsíté­se a nagyobb termelő egységek­nél élénkült fel az idén. azoknál, ahol korábban is foglalkoztak e fontos feladattal. A biztató ered­mények elismerése mellett azon­ban azokról a tapasztalatokról is szol az SZMT közgazdasági osz­tályának jelentése, amelyek sze­rint nincs még megfelelően koor­dinálva — összehangolva a vál­lalatoknál a gazdaságtalan tér né- kek előállításának felszámolása és az áruhiányok, hiánycikkek ke­letkezésének megelőzése, helyet­tesíthető termékek gyártása. T. 1. Gyorsfalatozó épül Kiskunmajsán Megkülöböztetett gondot fordít a helyi közétkeztetésre a Kiskun- majsai ÁFÉSZ, melynek igazga­tósága a legutóbbi tanácsülésen kapta meg az elismerő oklevelet és emlékplakettet. A felnőtt ét­keztetést közmegelégedésre ellátó Akác éttermének konyhai kapaci­tása ma már kicsinek bizonyul. Az eredetileg 250 adagos konyha csak nagy erőfeszítéssel győzi ma már a több mint megkétszerező­dött vendégforgalom ellátását. A megnövekedett és tovább nö­vekvő igény kielégítése céljából az ÁFÉSZ a szóban forgó konyha kapacitásának bővítése mellett egy kétszáz—kétszázötven személyes gyorsfalatozó létrehozását tervezi. Az új szövetkezeti áruház jóvol­tából a tőszomszédságában meg­üresedett divatáru-üzlet helyén még az idén hozzákezdenek a gyorsfalatozó kialakításához, s jövőre átadják rendeltetésének. A gyógyszertár melletti, ugyan­csak kicsi és korszerűtlen cuk­rászdából pedig felújítással i és mégnagyobbítással az igényeknek megfelelő presszót alakítanak ki. <4.) Ebéd a Troccaz családnál • Marcel Trigon, Arcueil polgármestere (középen) a magyar delegáció tagjaival. • A jobb oldali képen: a Notre Dame árnyékában. A háttérben a tüntetők, elől a rendőri készült­ség. Marcel Trigon, a város polgár- mestere azt mondta az egyik al­kalommal : — Ha egy Párizsba került ide­gen végigmegy a Champs Ely- sées-n, meglátja a gyönyörű ki­rakatokat, a csillogást, könnyen tévedésbe eshet. Lenyűgözi a lát­vány. Pedig emógött sok a fe­szültség. Egyre éleződnek Fran­ciaországban a társadalmi kü­lönbségek, a gazdagok és a sze­gények ellentéte. Ne turistaszem­mel nézzék Párizst, hanem a ma­ga valóságában. Ezt kérem a ma­gyar delegációtól. Egy idegenbe szakadt hazánk fia így nyilatkozott: — Nagy az áruválaszték, a bő­ség, de azért is van ez, mert a vásárlóerő egyre csökken. Nem tudunk versenyt tartani az ár­emelkedéssel. Az idei aszály még jobban nehezítette a helyzetet Maga a köztársasági elnök is nemzeti csapásnak nevezte. Mind több a munkanélküli, ami növeli az elégedetlenséget. Kissé rezignáltan hozzátette: — ®lyan még nem volt, hogy ha a frank és a dollár átszámítási ará­nyát veszem, a kávéházban egy pohár sör egy dollárba kerüljön. Lassan erről is le kell mondani. A párizsi kisember gondjairól beszélgettünk a Troccaz családnál is. akik voltak szívesek ebédre meghívni néhányunkat. A férfi elektroműszerész, az asszony egy áruházban dolgozik. Egy fiuk van. — Mi elégedettek lehetünk, hi­szen van munkánk. Ha nem is keresünk valami sokat, de meg­élünk, — mondta a családfő be­szélgetésünk során. Megkérdezte, hogy mit láttunk Párizsban. Beszélni kezdtem a Montmartre romantikájáról, a Louvreról. ahol majdnem egy na­pot töltöttem, az esti kivilágított Párizsról, a fény városáról. Házigazdánk nagy türelemmel, kissé mosolyogva hallgatta beszá­molómat. — Önök többet tudnak Párizs­ról. mint én — monda kissé iro­nikusan. — Mi csak dolgozunk, aludni járunk haza és nincs időnk gyönyörködni a város szépségei­ben. Szórakozásra nincs időnk és pénzünk. Számolgatni kezdték a feleségé­vel. hogy mennyit keresnek, és ahogy elosztották a pénzt, be kel­lett látnom: igazuk van. Most több is a kiadásuk, hiszen a la­kást alakítják át. — Nagyon kíváncsi vagyok Ma­gyarországra — mondta Henri Troccaz. — Tudom, hogy önök mélyről indultak, egy elmaradott országot kaptak örökül és nagyon szép eredményeket értek el. Ezért szeretnék minél előbb látogatást tenni önöknél. Sajnos, egyelőre nincs rá pénzünk, de elhatároztuk a feleségemmel, hogy takarékoske- duk és néhány év múlva elláto­gatunk Magyarországra. Szeret­nénk látni a szocializmust a ma­ga valóságában. Az itteni propa­ganda eléggé torzít, félrevezet. A L’Humanitén kívül kevés lap tük­rözi a valóságot. Alig kapunk in­formációt az önök hazájáról. A franciáknál szokás megkér­dezni az idegenektől: — Milyenek vagyunk mi. Hogyan ítéli meg viselkedésünket. magatartásun­kat? Számtalan esetben megkér­dezték tőlem is, mi a véleményem róluk. Szinte az első kérdés min­dig az volt, milyenek vagyunk mi, franciák? Ez egyúttal a közvetlenebb kapcsolatok kialakí­tásának egyik módja is; hiszen őszinte véleményt, kérnek. Francia barátaink azonban arra is kíváncsiak, hogy milyenek va­gyuk mi, magyarok. Ezért — mint mondták — szeretnék a kapcsolatokat tovább bővíteni. Kecskemét és Arcueil e tekin­tetben megtette az első lépéseket. Kereskedő Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents