Petőfi Népe, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-10 / 214. szám

1976. szeptember 10. • PETŐFI NÉPE • 3 BEFEJEZÉS ELŐTT a kiskunfélegyházi tejüzem építése • A Vörös Csillag Tsz építőinek egy csoportja már az udvaron dolgozik. • A pasztőröző' gép meghajtó­motorját szereti Némecfi László villanyszerelő. (Opauszky László felvételei) Pályakezdők hava A kiskunfélegyházi Vörös Csillag, Egyesült Lenin, Petőfi, Dózsa és Kiskunság Termelő- szövetkezet elhatározta, hogy társulást hoz létre és a Közép­magyarországi Tejipari Vállalat­tal együtt tejüzemet létesít. A közös gazdaságok 49, a válla­lat 51 százalékos arányban lesz gazdája az új üzemnek. A hely­beli Vörös Csillag Tsz építői mindent elkövettek az építkezés mielőbbi befejezéséért. Most alig néhány héttel az üzemi pró­bák megkezdése előtt arról ér­deklődtünk Patyi József üzem­vezetőtől, mikorra várják az el­ső tejeskocsit? — Bár már ott tartanánk — mondta kissé elégedetlenül Pa­tyi József. — Szeretnénk no­vember közepén, legkésőbb a hónap végén megtartani az üze­mi próbát. A Vörös Csillag Tsz építői már a befejező munká­kat végzik, a csempézéssel, fes­téssel, mázolással elkészülnek a határidőre. A helybeli Építőipa­ri Szövetkezet szakemberei is példamutató szorgalommal fára­doznak a csőszerelési munkák befejezésén. Biztosak vagyunk abban, hogy a fűtés, valamint a szellőzőberendezések szerelésé­vel sem lesz baj. Nem vagyunk biztosak viszont abban, hogy a fővárosi Klíma Ipari Szövetke­zet, amely a hűtővonal szerelé­sét vállalta, elkészül-e időre? Reméljük ugyanakkor, hogy a városi tanács és a DÉGÁZ is segítséget nyújt ahhoz, hogy legkésőbb október végéig elér­kezzék üzemünkbe a földgáz. A közeli Tulipán utcában épül a gázfogadó állomás — ily módon az üzempróbát talán nem akadá­lyozza majd a gázhiány. A továbbiakban az üzemve­zető, aki 21 éve dolgozik a tej­szakmában — és távoli vidék­ről jött haza dolgozni — rész­letesen bemutatta a befejezés előtt álló létesítményt: — A város új üzeme mintegy 30 millió forintba kerül és na­ponta 20 ezer liter tej feldol­gozására lesz képes. A tervek szerint ötven dolgozót foglalkoz­tatnak majd. öt-hat tartálykocsi hozza-viszi a tejet, a város, va­lamint négy község közös és háztáji gazdaságaiból. Magyar, Az idén a mezőgazdasági üze­mekben lényegesen kevesebb kárt okoztak a növényi kárte­vők és betegségek, mint az el­múlt évben, ez azzal magyaráz­ható, hogy a termelők mintegy 250 féle vegyszerből — tehát bőséges kínálatból — válogat­hatták ki a számukra legmeg­felelőbb készítményeket, s így módjuk volt a korszerű növény­fajták megóvására, a termésho­zamok növelésére. A termelők szovjet és NDK gyártmányú gé­peink korszerűek, s bízunk ab­ban, hogy a sikeres üzempróba után sem lesz velük baj. A kecs­keméti tejüzemtől nagy segítsé­get kaptunk: lehetőséget nyúj­tottak arra, hogy jövendő dol­gozóink egy része több hétig ott gyakorolja, illetve sajátítsa el a szakma fogásait, a gépek kezelését. — Milyen lesz a tej útja? — A beérkezett tejből először mintát veszünk, majd mérőórás éltek a lehetőséggel; augusztus elejéig összesen 3,4 milliárd fo­rint értékű készítményt vásá­roltak az AGROTRÖSZT háló­zatában. Az igények kielégítésére a MÉM újabb készítmények fel- használását engedélyezte. Közöt­tük nagyhatású, keresett szere­ket. Az egyik speciális vegyszer importból származik, felhaszná­lásával a leszüretelt alma héjá­nak elszíneződését akadályoz­szivattyú szűrve juttatja a le­mezes hűtőn keresztül az előtá- rolóba. Innen kerül azután a tej pasztőrözés és fölözés után a különböző feldolgozó gépek­be. A tervek szerint egy- és fél­literes zacskós, valamint kannás tejet juttatunk a fogyasztókhoz. A tejföl szintén kannás és poha­ras lesz, s a túrót is kannában, illetve fél kilogrammos műanyag zacskóban adjuk át a kereske­delemnek. O. L. hatják meg a több hónapos rak­tározás alatt. Üj készítményt kaptak a paradicsomtermesztők is, a Daconil készítmény alkal­mas arra, hogy megelőzze a fi- toítória-fertőzést, és jó hatással alkalmazható a burgonyavész ellen is. A Hostathiont az NSZK-ból importálják, a készít­ményt a gyümölcskertek kárte­vői ellen „vethetik be”, de szán- ' tóföldi növényi kultúrákra is ki­permetezhetik. (MTI) BUDA PEST—MOSZK VA Meggyorsul a vonatközlekedés Az évtized végére várhatóan lerövidül majd Budapest és Moszkva között a vasúti utazás időtartama. Amint arról Alek- szander Golovatij vasútügyi mi­niszterhelyettes moszkvai sajtó- tájékoztatóján beszámolt, Lvovtól Csapig nagyszabású építkezések kezdődtek már az elmúlt évek­ben, s a munkák legkésőbb 1980- ra befejeződnek. A nagy beruhá­zási program: a második vágány­pár megépítése az ukrajnai vá­rostól a Szovjetunió nyugati ha­táráig. A feladat nem egyszerű, hiszen a Kárpátok hegyvonulata­in és völgyein keresztül vezet majd a vasútvonal. Szakemberek a nehézségek érzékeltetésére nemegyszer a bajkál-amuri vas­útvonalhoz hasonlítják ezt a be­ruházást. A tervek szerint az elkészült szakaszt azonnal villa­mosítják, hogy megteremtődje­nek a feltételek a legkorszerűbb villanymozdonyok munkába állí­tásához. Egyidejűleg bővítik a határállomásokat is, hogy a megnövekedett forgalomnak ma­radéktalanul eleget tudjanak ten­ni. Alekszander Golovatij beszá­molt arról is, hogy a Szovjet­unióban sikeresen folynak az űj, nagy teljesítményű villanymoz­donyok kísérletei. A próbapályán az új mozdony óránként 211 ki­lométeres sebességgel futott, ami több mint a tervezők elképzelése volt. Elkészültek az expressz-se- bességhez szükséges személyva­gonok is, s a próbajáratok rövi­desen ezekkel folytatódnak. Az új vonat, amely már a jövő szá­zad igényeit is kielégíti, első út­ját feltehetően a Moszkva—Le- ningrád szakaszon teszi majd meg. (F. A.) Készülék leégés ellen Mennyi időt tölthetünk fürdés közben a nap közvetlen sugárzá­sa alatt anélkül, hogy azt koc­káztatnánk, hogy égési sérülése­ket szenvedünk? A lebarnulás kedvelői e kérdést általában „szemmértékre” válaszolják meg. Az idén az NSZK-ban olyan ké­szüléket bocsátottak ki, amely meghatározza a napon való tar­tózkodás lehetséges maximális időtartamát. A berendezést ugyanúgy állították össze, mint a fotóelektromos fénymérőt, az­zal a különbséggel, hogy a fény­ellenállás ablakát olyan speciá­lis üvegből készítették, amely át­engedi az ibolyántúli sugarakat. A készülék skáláján be kell ál­lítanunk bőrünk érzékenységét (három fokozat van: nagyon ér­zékeny, normális, kevéssé érzé­keny), s a készüléket a nap felé kell tartanunk. A mutató meg­mutatja, hány percen keresztül napozhatunk. A készülék jól használható a lámpákkal fölsze­relt téli napozókon is. • Statisztikusok és szociológu­sok jól ismerik a jelenséget: a legtöbb munkahely-változtatás a pályakezdés utáni első három- négy évben történik. Ennek sem­mi köze ahhoz a másik jelenség­hez, amelyet a társadalom a meg­gondolatlan vagy megrögzött munkahely-változtatók révén is­mer. Sokkal inkább ahhoz van köze, amit egy szovjet szocioló­gus az ifjúság „szerep-morató­riumának” nevez. Ez a társada­lomtudományi szakkifejezés azt jelenti, hogy az ifjúkor valóban a felnőttkorra és azokra a sze­repekre való készülődés jegyében telik el„ amelyeket majd a fiatal nemcsak játszani, hanem tény­legesen alakítani fog társadalmi élete során. Ezek közé tartozik a szakma- és hivatásszerep. E szereppróbálgatás megerősödik és még határozottabbá válik a szak­képzés során, s kialakulnak a vá­rakozások is a választott pályá­val kapcsolatban. Viszont a hala­dék, az a bizonyos „moratórium” megszűnik mindjárt az első nap, amint benyitott első munkahelyé­nek ajtaján. Ekkor , megkezdődik az álmok, vágyak, elképzelések szembesítése aI valósággal. Ha az a bizonyos szám, amely az első években bekövetkező munkahely- változtatásokat mutatjai, túl ma­gas, akkor figyelmeztető jel a társadalomnak: vizsgálja meg job­ban és készítse elő jobban társa­dalmi mértékben is ezt a szem­besítést a valósággal. Kövessen el mindent, hogy a munkaszerve­zetbe, a termelőmunkába, a kö­zösségbe váló beillesizkedés mi­nél kevesebb zökkenőiekéi men­jen végbe. I Nálunk ez a szám elég magas. S erről már sok fontos fórumon szó esétt. • Ami a fiatal pályakezdők fogadásának formai részét ille­ti, igen sok helyen pozitív vál­tozás tapasztalható az előzőekhez képest. A legszínvonalasabban vezetett munkahelyeken e fontos aktust, az igazgatók, helyettesek, az intézmények vezetői maguk­nak tartják fenn. Igyekeznek sze­mélyesen is üdvözölni, megismer­ni, bemutatni az újonnan jötté­két, s e példával is felhívni a figyelmet az ügy fontosságára. Sőt, előkészítik a munkahelye­ket, tisztázzák a munkaköröket, rábízzák a fiatalokat a tapasztal­tabbak gondjaira. Van, hol egye­nesen úgy kezdik, hogy minde­nekelőtt az üzem, a gyár, a vál­lalat egészével ismertetik meg a jövevényeket. Néhány helyen egyenesen kötelezővé teszik, hogy meghatározott időt töltsenek el különböző üzemrészekben, osztá­lyokon dolgozva, hogy a későb­biekben lássák a saját, személyes munkájuk és a gyár, hivatal egész tevékenysége közötti összefüg­gést, s egyúttal legyen még vá­lasztási lehetőségük: hol dolgoz­nának legszívesebben. Okos vezető legalább is így cselekszik, hiszen ha nem mind­egy, hogy egy nagy értékű, új termelőeszközt hová állítanak be és hogyan dolgoznak vele, még kevésbé lehet közömbös, hogy a legértékesebb és legnehezebben pótolható termelőerő,- az ember, a szakember, milyen feltételek és körülmények között dolgozik. A baj, a hiba többnyire ott van, hogy „egyhetes a lakodalom” örö­kös a bonyodalom”. • Az ünnepélyes és barátságos formaságok, köszöntések után ép­pen akkor szűnik meg a gondos­kodás a pályakezdők továbbveze­téséről, amikor a legnagyobb szükség lenne rá, amikor a mun­kás hétköznapok következnek. Pedig a fiatal pályakezdő az első, felületes, tapasztalatok után ilyen­kor kezdi el az igazi tájékozódást. Kitartása, alkalmazkodó képessé­ge még csekély, s minthogy a cso­port, amelyhez tartozik, még nem ismerte el, olykor türelmetlen is. Tudásanyaga még jórészt köriyv- szagú, viszont friss szemmel ké­pes látni és ezért kritikusabb is. Fésületlenül gubancolódnak még benne jó és rossz tulajdonságok, amelyek aszerint bontakoznak ki, vagy fejlődnek vissza, hogy u to­vábbiakban mik hatnak rá leg­inkább környezetében. A munka­hely-változtatás tehát — még mi­előtt a fiatal megállapodott vol­na — vagy a konfliktusok kike­rülését szolgálja nála, vagy ab­ból a nagyorí sokszor téves meg­győződésből ered, hogy az egyéb­ként természetes, szinte elkerül­hetetlen ütközéseket és a mun­kával kapcsolatos súrlódásokat nem tudja- megoldani. Vagy úgy érzi, hogy képességénél és kép­zettségénél lényegesen alacso­nyabb szintű feladatot bíztak rá, vagy éppen ellenkezőleg: túlzot­tan nagy feladattal és ezzel együtt túl nagy felelősséggel terhelték, s ha kudarc éri, nem tudja meg­felelően elrendezni magában. • Természetesen, egyáltalán nem lenne helyes minden mun­kahely-változtatást negatívnak tekinteni, sem a vállalat, sem az egyén szempontjából. Hiszen va­lóban vannak esetek, amikor a „szerepkeresés” még egyáltalán nem fejeződött be, és a ..kény­szerpályán” mozgó szakember — még, ha marad1 is — nem képes igazán kibontakozni és tudásának, legjavát adni. Viszont az esetek többségében a szerepmódosítást az üzemen, a vállalaton belül is meg lehet valósítani. Az ilyesfaj­ta, üzemen vállalaton belüli moz­gások kifejezetten egészségesek. Az ‘üzemek, vállalatok közötti mozgást azonban mindenképpen csökkenteni lehet és kívánatos a fiatal szakemberek körében. Csakhogy az ezzel kapcsolatos tennivalókat most kell hosszú táv­ra is átgondolni, a „pályakezdők havában”. R. L. r­Újabb nagyhatású növényvédő szerek TESTVÉRMEGYÉNK ÉLETÉBŐL Szimteropoli televíziók A Szimferopoli Televíziókészülékek Gyára a Szovjetunió egyik fiatal, de már széles körben ismert vállalata. Itt ké­szítik azokat a fekete-fehér „Krím” televíziókat — a kép­ernyőjük 61 centiméteres átlójú —. amelyek eddig 38 nem­zetközi kiállításon szerepeltek, és vívták ki a szakemberek elismerését. A magyarországi testvérmegyében, Bács-Kis- kunban 1973-ban mutatták be ezeket a készülékeket a krími ipari termékek Kecskeméten megrendezett kiállításán. szüléket — a „Krím—218”-at — A televízió-szabályozó és -ellenőrző részlegben. Kiállítások a Szépművészeti Múzeumban Szeptember 18—26. között, a képzőművészeti világhét alkal­mából Budapesten is több ren­dezvényre kerül sor. A Szép- művészeti Múzeumban szeptem­ber 22-én nyitják meg Az em­ber és környezete című kiállí­tást. Azokat a grafikai alkotáso­kat mutatják be, amelyeken hangsúlyozott a környezet ábrá­zolása. Mintegy 120 alkotás lát­ható majd a több hónapig nyit- vatartó tárlaton: a grafikus- művészet nagy mestereinek, Dü­rernek, Rembrandtnak, Goyának, Toulouse Lautrec-nek a művel. Októberben Tiziano és követői címmel nyílik kiállítás a Szép- művészeti Múzeumban. Tiziano halálának 400, évfordulója al­kalmából érzékeltetik a velen­cei festőóriás által továbbfej­lesztett művészeti örökséget. A kiállításon fő helyen látható majd Tiziano két műve: Marc- antonio Trevisani dózse képmása és — a legújabb kutatások ered­ményeként — szintén a mester­nek tulajdonítható Pietro Bem- bót ábrázoló portré, a múzeum gyűjteményéből. A festmények zöme először kerül a közönség elé a múzeum tanulmányi gyűj­teményéből. Szerepel a tárlaton Bonifazio Veronese Krisztus és a házasságtörő nő képe, ame­lyet a szoros stílusrokonság miatt századokon át Tiziano mű­veként tartottak számon. Egy­két jellegzetes alkotás képviseli a művész egyik tanítványának, Polidoro da Lancianónak, egyik követőjének Domenico Cam- pagnolának és annak a Palma Giovannénak a festészetét, aki Tiziano utolsó művét befejezte. A XXV. pártkongresszus mél­tó fogadtatására a szimferopoli gyár új színes televíziókészülé­ket dolgozott ki, h „Foton—710”- et. amelynek első példányai már elkészültek. A szovjet televíziók között jelenleg ez a leggazda­ságosabb, és egyben a legjobb műszaki jellemzőket felmutatói modell. A kép minősége vetek­szik a színes diapozitívekkel, s a hangja szintén megközelíti a természetest. Mindez a teljes „jelenlét érzését” kelti a né­zőkben. A különböző zajokat és zavaró hatásokat a készülék csaknem teljesen kiszűri. Az elismerést nem volt köny- nyű kivívni. A gyár körülbelül akkor kezdett el működni, ami­kor a lakosság televízió iránti igénye lényegében már kielégí- tetté vált. Ez magas követelmé­nyeket állított a konstruktőrök elé mind a műszaki paramétere­ket, mind az ipari formaterve­zést tekintve. A kilencedik öt­éves terv időszaka alatt a vál­lalat kollektívája négy új mo­dellt dolgozott ki egymás után, a műszaki jellemzőik fokozato­san javultak. Az egyik leg­újabb fekete-fehér televízióké­már integrált áramkörök fel- használásával állították elő, ami ma még jelentős újdonságnak számít a televíziógyártásban. Az üzemben nem tagadják. hogy volt olyan időszak, amikor a gyár folyosóin egymásra tornyo­sulva álltak a hibás készülékek. S hosszú út vezetett a meó egy­szerű szemrehányó szavaitól a jelenleg érvényben levő, úgyne­vezett komplex minőségvezérlő rendszer bevezetéséig, amely a XXV. pártkongresszusra való felkészülés napjaiban született meg. Kezdetben csak a termékek hibáit és a hibák elkövetőit ke­resték. A rossz minőségű for­rasztás nyomai általában vala­melyik szerelőmunkáshoz vezet­lek, aki vagy rossz szerszámmal dolgozott, vagy erősebben volt megterhelve, mint a többiek. A hibát és az okokat ugyan meg­szüntették, de a selejtszázalék ezzel a módszerrel csak kismér­tékben csökkent. Később elterjedt az „első el­lenőrzésre hibátlan terméket” mozgalom. A párt-, az ifjúsági­és a szakszervezetek jelentős nevelőmunkája, valamint a bri­gádmozgalom révén elérték, hogy a dolgozók fokozott fele­lősségtudattal végzik munkáju­kat. Amikor a mozgalom eredmé­nyeképpen a termékeknek már a 90 százaléka hibátlannak bi­zonyult az első bemutatásra, és csupán egyre nagyobb erőfeszí­tések árán lehetett továbblépni, új munkaértékelési módszer született. Az új módszer kulcsa az úgynevezett „minőségi szor­zó” lett. Az értékelés során a tökéletes, hibátlan munkáért egy pont jár. Minden elkövetett hi­báért pedig bizonyos előre meg­határozott értéket vonnak le ebből az egy pontból. Például ha a meó visszaküldi a termé­ket, az míniusz 0,01 pont, a technológia be nem tartása mí­nusz 0,05 pont stb... A levo­nások után fennmaradó „minő­ségi szorzó” értéke alapján dől el. kap-e a dolgozó prémiumot, s ha igen, akkor mennyit. Az új módszer lehetővé tette a dolgozók — a munkások, tech­nológusok, konstruktőrök és me- ósok — illetve a kollektív mun­kák objektívebb minősítését. A mozgalomban részt vesznek a nem termelő osztályok is. Pél­dául az anyagbeszerzési osz­tály, amely a selejtmentes ter­melésért folytatott korábbi ver­senyből kimaradt. Most már az ő felelősségük is határozottabban jelentkezik, ami az anyagellátás számottevő javulásával járt. A „minőségi szorzó” mozgalom keretében több mint 150 szab­ványt dolgoztak ki a gyárban — ezek alkotják a minőségve­zérlő rendszer egységes alap­ját. Az intézkedések nyomán ma már a termékek 98 százaléka az első bemutatásra hibátlan. Le­hetővé vált, hogy eleinte egyes dolgozók, líésőbb pedig már egész brigádok engedélyt kap­janak a termékek meózás nél­küli leadására. Két brigád — Pjotr Szidorov és Dimitrij For- manszkij brigádja —, valamint több száz más kollektívában dol­gozó munkás rendelkezik ezzel a joggal. A komplex minőségvezérlés- sel és a vele járó ellenőrző te­vékenységgel jelenleg speciális' részlegek foglalkoznak a gyár­ban. A közeljövőben automati­zált irányítórendszert vezetnek be, és az ezzel kapcsolatos teen­dőket elektronikus számítógépek látják majd el. A, vállalat életében fontos szerepet játszanak a nemzetközi kapcsolatok. Például azok, ame­lyeket a BRG kecskeméti mag­netofongyárával alakítanak ki. A két kollektíva delegáció- és szakembercserével ápolja a kap­csolatokat, tanulmányozzák egy­más tapasztalatait. A magyar szakemberek szovjet kollégáik­kal közösen egy központi jelge­nerátorral működő' televízió- szabályozó és -ellenőrző beren­dezést készítettek el a szimfe­ropoli gyár részére. Sz. Santir az APN tudósítója

Next

/
Thumbnails
Contents