Petőfi Népe, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-05 / 210. szám

1976. szeptember 5. • PETŐFI NÉPE • 3 * Köszöntjük a bányászokat A bányászhimnusz meghatóan szép dallamai csendülnek fel ma sokfelé az országban. A bányá­szokat ünnepeljük, akik fáradsá­gos, kemény munkával hozzák felszínre a Föld mélyének kin­cseit. A mai nap egyben emléket állít azoknak az osztályharcos magyar bányászelődöknek is, akik 1919. szeptember 6-án csendőrsortűz áldozatai lettek, mert szabadabb, emberibb életért harcoltak. Bács-Kiskunban jelenlegi isme­reteink szerint nincs a mélyben sem érc, sem szén, sokáig az olajról, a földgázról sem tud­tunk. A század elején ugyan már gyanították, hogy az Alföl­dön is van olaj, a második vi­lágháború végéig azonban a ku­tatófúrások eredménytelenek vol­tak. Éppen 25 évvel ezelőtt — 1951 őszén —, alapították meg a Nagy­alföldi Kőolaj- és Földgáztermelö Vállalat jogelődjét, a MASZOLAJ RT Mezökeresztesi Nyersolajter­melő Üzemét. Ettől az időtől kezdve terjesztették ki a kutató­fúrásokat az Alföld középső ré­szére is. Kisebb-nagyobb sikerek után 1964-ben következett be döntő fordulat, gazdag gáz- és olajmezőre bukkantak Szánkon, majd egy évvel később Algyőn. A kutatások kiterjedtek ezután Kelebiára, Tázlárra, Bugacra, s jelenleg Kiskunhalas környékén folynak sikerrel kecsegtető fú­rások. A szanki mezőn folyó ter­melés ma már számottevő szere­pet játszik az ország energia- ellátásában. Az ott dolgozó bá­nyászok jó munkáját dicséri, hogy az idei első félévben közel egyharmadával növelték a föld­gáztermelést. Az elmúlt 12 év alatt Bács-Kis- kunban is meghonosodott az új A FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK ÉS A HÁZTÁJI GAZDASÁGOK DR. MOLNÁR FRIGYES A HÍRŐS NAPOKRÓL, A ZÖLDSÉG- ÉS GYŐMÖLCSTERMESZTESROL A kecskeméti kiállítás jól tükrözi a fejlődést szakma. A megyében közel ezer­re tehető azoknak a száma, akik megtanulták a kőolaj- és a föld­gázbányászatot, s ott dolgoznak a kutatófúrásoknál, a kitermelés­nél. A mai napon őket köszönt­jük azokkal a bányásztársaikkal együtt, akik az ország más te­rületeiről jöttek ide felszínre Élelmiszeriparunk a Hírős Napokon Méltán tarthat figyelemre szá­mot, a Hírős Napok forgatagá­ban Bács-Kiskun megye élelmi­szeripara, hiszen a vásárló nap mint napi találkozik, termékeivel. Az egyik tablóról azt olvashatjuk le, hogy a megye mezőgazdasá­ga évente mintegy 25 milliárd fo­rint értékű árut termel. Ennek tekintélyes részét az élelmiszer- ipar dolgozza fel, majd a keres­kedelem eljuttatja a bel- és kül­földi fogyasztókhoz. S hogy mi­lyen mennyiségben, minőségben, gusztusos csomagolásban, az most, itt együtt láthatjuk a Hí­rős Napok kiállítási pavilonjai­ban. Az áruk ázépek, kínálják ma­gukat, s őszintén szólva nehéz is nekik ellenállni. Még jó, hogy a legtöbb üzem elárusítóhelyet is nyitott árubemutatója előtt. Hogy mi a titka mindennek? Az ipar és a mezőgazdaság képviselői egyaránt hangsúlyozzák: a1 köl­csönösen jó partneri kapcsolat, a termelés biztonságosságára való törekvés, a magas szintű agro­technika, a feldolgozóiparban pe­dig a korszerű technológia. Szinte minden élelmiszeripari üzem dicsekedhet kitüntetéssel, aranyéremmel, amelyet a Hírős Napok zsűrijétől kapott. Ez tűnik szemünkbe a kalocsai Fűszerpap­rika és Konzervipari Vállalatnál is, amelynek világhírű paprikaőr­leményeit nem kell külön be­mutatni. Az idén már Amerikát is meghódították, 42 vagonnal küldtek az USÁ-ba. Most az íz­léses csomagolásért kaptak kitün­tetést. Gazdag a választék a Kecske­méti Konzervgyár árubemutató­ján, sőt újddnságot is találunk: a csemege kukoricát. Ott látjuk mellette az aranyérmet, s aki megkóstolja a sokféleképpen el­készíthető új konzervcikket, azt állapíthatja meg, hogy nem jutott érdemtelen helyre a kitün­tetés. Évente több mint 100 ezer ser­tést, s közel 18 ezer szarvas- marhát vág a megyei húsipari • Kelendő volt a BOV sUlt grillcsirkéje. frissen vállalat. A félegyházi székhelyű üzem ellátási körzete egész Bács- Kiskun megye. Csaknem 500 va­gon különböző fajta húskészít­mény is kerül innen ai fogyasz­tók asztalára, amelyek közül a sonkaszalámin díszeleg az arany­érem. A kiállítás azt is igazol­ja, hogy a vállalat az alacsonyabb árfekvésű, vagyis az olcsóbb hús- készítmények előállításával igyek­szik a lakosságot szolgálni. ; A jó falatokra természetesen szívesen felhajtunk egy pohárka jó bort. A Közép-magyarorszagi Pincegázdaság 9 fajta minőségi és 16 fajta asztali és pecsenye­bort sorakoztatott fel. A minősé­gi borok kategóriájából ezúttal öt nyert aranyérmet. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy a pincegazdaság a mértéktelen bor- fogyasztás érdekében fejt ki pro­pagandát. Az általai készített Már­ka üdítőitalok reklámozására sok­kai nagyobb összegeket költ. Nem véletlen, hogy a Márkát is­merik szerte az országban, sőt a határokon túl is. s az idén 50 millió palackot töltenek meg be­lőle a kecskeméti üzemben. Az egyliteres Márka üdítőitalok is elnyerték a Hírős Napok arany­érmét. Százegy termékkel áll a vá­sárlóközönség rendelkezésére a Kecskemét és Vidéke Sütőipari Vállalat. Üj készítményei: a pap­rikás kifli, a kilós fehér kenyér, a tejsavós , (több napig frissen tárolható) kenyér, a rozsláng ke­nyér (ez is friss marad) és az egykilós rozskenyér. Az utóbbiért egyébként aranyéremmel jutal­mazták a vállalatot. A Kalocsai és Vidéke Sütőipari Vállalat ugyancsak kiállította ké­szítményeit a Hírős Napokon. A Ropi és a babapiskóta már ország­szerte ismert. 180 terméke közül ezúttal a halászlébe való gyufa­metélt jelentett aranyat a válla­latnak. Legnagyobb élelmiszeripari üzem a Kecskeméti Baromfifel­dolgozó Vállalat. Áruinak köz­kedveltségére jellemző, hogy ex­portját is csökkentenie kellett a belföldi igények növekedése mi­att. Közismert árucikkeit nem kell külön bemutatni, az arany­érmet azonban ezúttal az egyik új termékért, a házinyúlért kap­ta. A seregszemléről természetesen nem hiányzik a Közép-magyar­országi Tejipari Vállalat sem, amelynek ellátási körzetében 200 ezer lakos él. Amint megszámol­tuk, 62 féle tejtermékkel látja el a fogyasztókat. S végül ves­sünk egy pillantást a malomipar­ra is. Jó minőségű liszttel látja el a sütőipart és a háztartásokat, emellett dinamikusan növeli a takarmánykeverék-termelését. En­nek jelentőségét akkor látjuk igazán, ha számításba vesszük a háztáji állattartás fontosságát. hozni az Alföld kincsét. Egyben köszöntjük a fennállásának ne­gyedszázados jubileumát ünneplő Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáz­termelő Vállalat valamennyi dol­gozóját, s jó szerencsét kívánunk V. ötéves tervi célkitűzéseik si­keres végrehajtásához. N. O. Bányászok kitüntetése Szolnokon a Nagyalföldi Kő­olaj- és Földgáztermelő Vállalat tegnap a XXVI. bányásznapon ünnepelte fennállásának 25. év­fordulóját is. Az, ünnepség kere­tében kitüntetések átadására ke­rült sor. A vállalat szanki üze­mének dolgozói közül Vimláti Dezső művezető a Bányász Szol­gálati Érdemérem ezüst fokoza­tát, Bartos Béla gépkocsivezető a Bányászat kiváló dolgozója kitün­tetést kapta. Csütörtökön délelőtt gyorsan megtudtam, hogy a kertészeti ki­állításon aligha készíthetek inter­jút dr. Molnár Frigyessel, a MK- SZÖV elnökével. Percenként szó­lították meg ismerősei, üdvözölték idősebbek, fiatalok. Látszott az is, hogy alaposan szemügyre veszi, vizsgálgatja a közszemlére tett eszközöket, termékeket, behatóan tanulmányozza a föltüntetett ada­tokat. A tájékozódás lehetőségé­nek tekintette a pavilonok meglá­togatását, nem formalitásnak, ud­variassági gesztusnak, rutinfeladat­nak. Számára különösen sokat mond­tak a kiállítási tárlók: hosszúidon át egyik irányítója volt a mező- gazdaság átszervezésének, tovább­fejlesztésének. A tudományos tanácskozás előtt jegyeztem fői a látottakról elmondott véleményét. — Nagyon tetszik, nagyon. Olyan szerencséi helyzetben va­gyok, hogy a hatodik hírős napo­kon veszek részt , és így viszo­nyíthatok. A kiállítás jól reprezentálja az elmúlt 15 esztendőben elért nagy­arányú fejlődést, a kertészeti ter­melés, a feldolgozóipar, a táro­lás és a kereskedelem korszerű­södését. Csak vertikálisan fej­leszthető az ágazat, tudták és tudják ebben á megyében, tanú­sítja egyebek között ez a bemu­tató is. Jókor rendezték ezt a kiállí­tást, hiszen a kormányzat éppen ezekben a napokban foglalkozik a zöldség- és gyümölcstermeléssel, -ellátással. A politikai döntések nyomán állami intézkedések ké­szülnek. Nagyon örülök a nagyüzemek szép eredményeinek, a mind álta­lánosabban érvényesülő korszerű törekvéseknek. Ez a kiállítás talán nagyobb át­tekintést ad a korábbiaknál, szé­lesebb metszetben mutatja be, hogy hol tart a kertészet, a fel­dolgozás Bács-Kiskunbah. Az összkép kedvező. A látottak nemcsak tanulságo­sak, hanem gyönyörödtetőek is. Jó szórakozást - kívánok a Petőfi Népe útján valamennyi- látoga­tónak. — Molnár elvtárs korábbi tisz- ségében. jelenlegi munkakörében (Tóth Sándor felvétele.) sokat foglalkozott a zöldség- és gyümölcstermeléssel. Napjainkban olyan nézeteket is hallani, hogy a nagyüzemek alkalmatlanok zöldségfélék tömeges előállítására. Egyetért-e ezekkel a vélemények­kel? — Minden egyoldalúság veszé­lyes, A nagyüzemekben és a há­zikertekben együtt lehet, kell megteremteni a szükséges meny- nyiséget. A borsó gépi művelését megoldottuk, a zöldbabnál is je­lentős előrehaladás van és véle­ményem szerint a hagymánál többet tehetünk, mint amennyit tettünk. Vannak zöldségfélék, amelyek számára a kiskert, a konyhakert előnyösebb. Nem biztos, hogy a nagyüzemi termelés azt jelenti, hogy min­den műveletet géppel, a legideáli­sabb módon végeznek. A nagy­üzem akkor ia segítheti a kerté­szeti termelési, ha bizonyos mun­kákat „hagyományosan”, kisüze­mi módszerekkel végez. A nagy­üzemi szántás, talajelőkészítés, öntözés stb. előnyeiről hiba lenne lemondani, azért, mert valameny- nyi munkafolyamat nem gépesít­hető. Mi az új? Járom Kecskemétet — úgy a Vasúikért és a Me­gyei Művelődési Központ közöttes térben —, s a Kada Eleknek, a hírős város nagy polgármesteré­nek szavai járnak eszemben. Amiket a városháza avatásán mondott. Hogy például: „...Minden új, csak egy van itt régi: az égbolt...” S ugyan­csak akkor — ragyogó igékkel rajzolva meg Kecs­kemét múltját és jövőjét — megindító érzéssel ün­nepelte népének egy tulajdonságát: „a józan ma­gyar észt”. Annyi de annyi nagyszerű alkotás lét­rehozóját ezen a tájon. Minden új itt.. . Mitől támadt föl bennem Kada Elek szép és igaz gondolata? Attól, hogy elkapott a Hírős Napok érzelmi varázsa? De hisz voltak itt ilyenek régebben is. Még az antivilágban is ren­deztek Hírős Hetet... Vásárváros levegője volna Kecskemétnek? De miért csap meg előző Hírős Na­pok emlékei, élményei után olyan „követelőzőén” az újdonság szele — a mostanin? Mi van amögött a benyomás mögött, hogy — miként egy házaspár­nak, nekem is — a BNV légkörét idézi az idei Hí­rős Napok. Nem a lokálpatrióta szerénytelen elfo­gultsága munkál bennem? Nem, mert nem a BNV- hez mérem — ez nagyképűség volna —, hanem annak légköréből érzek valamit, amennyi „arányo­san” juthat egy megyeszékhely rendezvénysoroza­tára. Amik nemcsak hogy sokrétűbbek, mint az eddigiek — tehát ez is új —, hanem jellegzetesen kecskemétiek, sőt Duna—Tisza köziek... Ám ha­gyományaiból, fekvéséből folyóan ez a város sugá- roztatja országos hatással mindazt, amire Bács- Kiskun népe — Móricz Zsigmond szavaival az ,(Or­szág legokosabb, legserényebb és levállalkozóbb” földművessége — és földje képes. Persze, sok új van a külsőségekben is. Nem a kalocsai, s nemzetiségi vidékek képrázatos színvi­lágát idéző zászlók girlandjára gondolok, melyek főútvonalaink, tereink fölött lengenek, ilyenek is voltak máskor. A gépkocsik új honfoglalására már inkább, hiszen ahogy az állomásból, busz-pályaud­varról kiteszi a lábát a városba érkező, amerre csak megy, a belvárosig, szinte világvárosi méretű autóparkolás tanúja. Az utak, utcák jelentősen keskenyebbek lettek. Két oldalukon „egy tűt nem lehetne elejteni” a gépkocsik elmozdíthatatlan osz­lopai miatt. Hanem az arányok — általában! Emlékszünk a hatvanas évek Hírős Napjaira, amikor például a Nagytemplom mögötti prérin, a Don-kanyar ölelé­sében elfért mindannak legjava, aminek megszem­lélésére, tanulmányozására, kóstolására akkor is jo­gos büszkeséggel hívtuk meg a megyét, s az or­szágot. Hogy állíthatott volna ki akkora helyen 87 kiállító, akik — közöttük tíz állami gazdaság és ötven mezőgazdasági szövetkezet — most a Vasút- kertben fülelnek visszafojtott lélegzettel a látoga­tók véleményére. És boldogan jegyzik meg, to­vábbadásra, az elismeréseket. Lehet, nem jól em­lékszem, de mintha régebbi Hírős Napokon nem vonultak volna ennyire szűnös-szüntelen és ilyen tömött sorok a magas rendezői kultúrával kiállítóit mezőgazdasági termékek előtt. No igen, fejlett ki­állító kultúra... De mindenekelőtt annyi — nem­csak hazai, hanem világszínvonalon is kiváló — szóló szőlő, csengő barack és mosolygó alma — no meg zöldség, baromfi, kenyér, sütemény, márkás bor, s mi minden még — kellett a nagy érdeklő­déshez, mint amennyi most van ... Mennyi arany­érmes, ezüstös, bronzos gyümölcs! — s úgyszólván skatulyányi hely jutott egynek-egynek. Mert oly sok a kiváló termelő gazdaság! __ Pedig itt aztán a z ország legigényesebb szakemberei zsűriztek, akik Mathiász Jánosra, Kocsis Pálra, s a többi nagy elődre való tekintettel sem elnézőek, ha minőség­ről van szó. Űj tehát a minőség „mennyiségi” növekedése is. Itt már a tudományos-technikai forradalom tér­hódítása, a korszerű termelési rendszerek kialaku­lásának hatása is mutatkozik. A Kada Elek ünne­pelte „józan magyar ész” teremtő, továbbfejlesztő, jókedvű nyugtalansága. A kutatóké és a kor tech­nikai—tudományos forgalmaiban egyre járatosabb kétkezi parasztok tízezreié. Üj fajták, technológiák, művelésmódok, kisgépek, nagygépek. Apropó, gé­pek. Üj birodalmat — területet — vívtak ki ma­guknak. S három-négy belőlük — betölt most ak­kora helyet, mint valamikor az egész „belső” Hí­rős Napok. S hol voltak oly népes családdal az elő­zőn a háztáji gazdálkodást felpendítő kisgépek! De ez még mind olyan, ami kívülről szemlélhe­tő, csodálható. Ám hány belső esemény kísérte nap mint nap ezt a vidám, színes-forgatagos, gusztusos, ámulatra méltó és ennivaló vásárt! Országos Kerté­szeti Napok... Országos tanácskozás a mezőgaz­daság korszerű információs rendszeréről... ügyvi­tel szervezésről... Szekció ülések sora ... Országos rangú szakemberek közreműködésével... Ez is újabb, magasabb nívó — a korábbi Hírős Napok­kal is megalapozva. Meg, hogy az ország másik végéből is jöttek ki­állítók! Kormányférfiak személyes részvétele. Két kezünk aligha volna elegendő a számbavé­telre, hány országos vetületű esemény színhelye volt e pár nap alatt Kecskemét. Erre — ily rövid idő alatt — képtelen lett volna még a legutóbbi Hírős Napokon is. Hogy most simán megoldotta, az — többek közt a Tudomány és Technika Háza, a Megyei Művelődési Központ, mint új létesítmé­nyek, belépésének köszönhető. S a Kertészeti Fő­iskolai Kar, a tudományos kutatóintézetek, válla­latok, rendezők és a hatalmas munkából részt vál­laló százak érdemeit elhallgáthatnánk-e?!... S is­mételten a pompás értékeket előállító kétkeziekét, a tudósokét... Akik — az igazán kellemetlenül jött fagyok, majd aszály ellenére — „a józan magyar ész” és harcos szorgalom párosításával ennyi érté­ket tudtak felvonultatni a Hírős Napokra. Az anya­gi produktumok mellett a Duna—Tisza közi em­berek derűs lelkivilágát, „célszerű” észjárását kife­jező kulturális kincseket is . . . Hogy a Hírős Na­pok nemsokára méltóvá tegyék Kecskemétet a múltjából is következő — vásárváros rangjára. Tóth István Bács-Kiskun megyének az volt és most is az a jellemzője, hogy nem sablonokban gondolkodott, megtalálta a helyhez, a körülmé­nyekhez legcélszerűbb megoldá­sokat. — Az MSZMP XI. kongresszu­sának határozata kimondta: „to­vábbra is támogatjuk a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését”. A fogyasztási szövetkezetekre az eddiginél nagyobb feladat hárul a kisgazdaságok segítésében. E tevékenységük: fontos területe az úgynevezett háztáji kertészetek termelékenységének növelése. Mit tesznek az adott program ér­dekében a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek? — Szakcsoportokat szerveznek, a meglevőket erősítik. Gondos­kodnak a tapasztalatok, jó mód­szerek összegyűjtéséről, terjeszté­séről. Kiadványokkal népszerűsí­tik a jó termelési módszereket. Támogatásunkkal eddig mintegy tíz füzet jelent meg. Arra törekszünk, hogy minél közvetlenebb, hatékonyabb kap­csolat alakuljon ki a termelés és értékesítés minden szakaszában a háztáji és kisegítő gazdaságokban érdekeltek és- a fogyasztási, érté­kesítő, beszerző szövetkezetek kö­zött. A jobb eszközellátásért sokat tesz a HERMES. A szomszédos országokból i8 beszerez kisgépe­ket például. Dicséretes a kecske­méti UNIVER kezdeményezése. A homokbányái mezőgazdásági áru­házban szinte minden olyan cikk kapható, ami a termeléshez szük­séges. Nagy felületű fóliasátrak­ban nevelt palántákat kedvez­ményesen adnak tagjaik részére, szaktanácsadásra is vállalkoznak. Általában arra törekszünk, hogy komplex módon segítsük a mező- gazdasági kistermelőket. Meggyő­ződésem, hogy a szövetkezetek fáradozásai is hozzájárulnak a termelői kedv erősödéséhez, a termelés és értékesítés szervezet­tebbé, korszerűbbé tételéhez. Mindez hasznos az egyén és a kö­zösség számára. Köszönjük a tájékoztatást. H. N. Hírős Napok vasárnapi záróprogramja Ma véget ér a Hírős Na­pok eseménysorozata. Reggel 9 órakor térzene köszönti Kecskemét lakóit a Május 1. téren, a Lenin- városban, Hunyadiváros­ban, Széchenyivárosban. □ □ □ A térzenét a kecskeméti Munkásőrség, a mélykúti úttörők, a kecskeméti Ifjú Gárda fúvószenekar és a madarasi úttörők zenekara adja. □ □ □ A térzenével egyidöben folytatódik a KTE-pályán az országos lovasbajnok­ság második fordulója. □ □ □ A Helvéciái Állami Gaz­daságban ugyancsak reg­gel 9 órakor kezdődik a szüret, amelyen a Külügy­minisztérium meghívására részt vesznek a Budapes­ten akkreditált diplomáciai testületek képviselői. □ □ □ Délután 14 óra 30 perc­kor kezdődik a szüreti fel­vonulás a Széktói Stadion­ban, amely a kecskeméti Rákóczi út végén szüreti utcabállal folytatódik. □ □ □ A Hirös Napok esemé­nyei este a Május 1. téri tűzijátékkal zárulnak.

Next

/
Thumbnails
Contents