Petőfi Népe, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-04 / 209. szám
2 • PETŐFI NEPE • 1976. szeptember 4. események sorokban LI.SS/ VI’.ON Péntekre virradóra két bombamerénylet történt az észak-portugáliai Porto városában. Az egyik bomba az északi katonai körzet parancsnokának, Antonio Pires Veloso dandártábornok lakásánál robbant. (Veloso jelenleg kórházban van.) A másik merénylet célpontja a Portugál Szocialista Párt egyik irodája volt. A robbanások következtében egy járókelő megsérüli, az anyagi károk jelentősek. A merényletet feltehetőleg szélsőjobboldali elemek hajtották végre. FOKVÁROS ______' T öbb ezer színesbőrű fiatal vonult fel pénteken fokváros utcáin, tüntetve a Vorster-rezsim politikája ellen. Legújabb jelentések szerint a csütörtökön lezajlott véres összecsapások halálos áldozatainak száma háromra emelkedett. A SAPA dél-afrikai hírügynökség közlése szerint az áldozatok között egy 10 éves kisfiú is van, akit agyonlőttek NEW YORK ______________* *"*' Az amerikai szövetségi bíróság azzal vádolja a Phillips Petroleum Compunyt, hogy 1963 és 1971 között bevételéből mintegy hárommillió dollárt nem vallott be nz-'wnertkni adóügyi szerveknek. A be nem vallott összeget megvesztegetésre és más erkölcs- telen célokra használtak! fel. MANILA A Fülöp-szigeteken pénteken működésűé lépett a hat éve békésen szunnyadó Taal vulkán. A tűzhányó másfél kilométer magasba lövellte a hamut és a köveket. A tudósok attól tartanak, hogy a mostani szeizmikus működés csak előjele egy még nagyobb kitörésnek. WASHINGTON • Gerald Ford elnök magánjellegű beszélgetést folytatott az Európába indult Henry Kissinger külügyminiszterrel a Fehér Házban. Az amerikai diplomácia vezetője a hét végét Londonban, illetve Zürichben tölti; a svájci városban megbeszélést folytat John Vorstcr dél-afrikai miniszterelnökkel. Leonyid Brezsnyev felszólalt a kazahsztáni aktívaértekezleten ÚJRA A CSILLAGVÁROSBAN (Folytatás az 1. oldalról) leti pártbizottságok első titkárai, a területi vb-elnökök, a köztársasági minisKtériumok és főhatóságok vezetői, valamint a társadalmi élet képviselői fogadták. A kazdh főváros lakossága egyébként régi ismerősnek kijáró lelkesedéssel üdvözölte Leonyid Brezsnyevet, aki az ötvenes években egy ideig a Kazahsztáni KP Központi Bizottságának titkáraként dolgozott, s a későbbiekben Is többször látogatott el Alma-Atába. Legutóbb 1973. márciusábatn járt ott, s a köztár- salsági aktívaértekezleten élénk visszhangot keltett beszédet mondott az SZKP mezőgazdasági politikájának fő irányairól. Értékelte a szűzföldprogrom sikeres végrehajtásának eredményeit. És ismertette a nem-feketeföld övezetbe tartozó mezőgazdasági területek fellendítésével kapcsolatos terveket. A moszkvai televízió csütörtökön közvetítést adott Brezsnyev moszkvai elutazásáról, illetve al- ma-atai érkezéséről. A televízió kommentátorának szavaiból is kitűnt, hogy Leonyid Brezsnyev látogatása időben egybeesik a mezőgazdasági betakarítási munkálatok csúcspontjával. Kazahsztán egykori szűzföld vidékein az idén 7 millió hektáron vetettek szemesterményeket, s eddig a termés 50 százalékát aratták le. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára pénteken nagy beszédet mondott Alma Atában, Kazahsztán fővárosában, a köztársaság párt- és gazdasági aktívaértekezletén. A tanácskozás résztvevői nagy ünneplésben részesítették az SZKP főtitkárát, akinek jelenlétét ezen az aktívaértekezleten Dinmuha- med Kunajev, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Kazah KP KB első titkára „nagy jelentőségű politikai eseményként” jellemezte. Az értekezletet, melyen a Kazahsztáni Kommunista Párt Központi Bizottságának tagjai, a köztárslaság párt- állami, és gazdasági vezetők tudományos és kulturális közéletének kimagasló személyiségei vesznek részt, Din- muhamed Kunajev nyitotta meg. Bevezető szavaiban hangsúlyozta, hogy Kazahsztán dolgozói jelenleg legfontosabb feladatuknak nz SZKP XXV, kongreszusán jóváhagyott tizedik szovjet ötéves terv végrehajtását tekintik. Kunajev megnyitó szavai után Leonyid Brezsnyev mondott beszédet. m Az emberiség érdekét szolgálja Az ENSZ-közgyíílés elé terjesztik a konvenciótervezetet Oltványi Ottó, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Pénteken tartotta nyári ülésszakának zárótanácskozását a genfi leszerelési bizottság, amely úgy döntött, hogy a környezeti hadviselés eltiltásáról kidolgozott konvenció tervezetet az ENSZ- közgyűlés közelgő őszi ülésszaka elé terjeszti. A környezetmódosító technikák katonai vagy bármely más ellenséges célú használatának betiltására vonatkozóan először a Szovjetunió tett kezdeményezést. Az ENSZ-közgyűlés 1974-es ülésszakán benyújtóit szovjet javaslat kedvező fogadtatásra talált, s a tervezetet a genfi leszerelési bizottság elé utalták megvitatásra. A szovjet javaslat széles körű és intenzív megtárgyalása után, 1975 nyarán a Szovjetunió és az Egyesült Államok azonos szövegű tervezetet nyújtott be a leszerelési bizottságban. Ennek a konvenciótervezetnek vitája, valamint szövegszerű kidolgozása végződött eredményesen a most záródott ülésszakon. Ismét tűzszünet lesz Libanonban? A 16 hónapja tartó libanoni polgárháború új eleme, hogy az ország déli területein is növekszik a feszültség, s a jelek szerint bizonyos körök minden erejükkel arra törekednek, hogy a polgárháborút Dél-Libanonra is kiterjesszék. Az utóbbi napokban jelentések érkeztek arról, hogy jobboldali keresztény erők izraeli csapatokkal együtt vettek tűz alá dél-libanoni településeket. Ali Khalil parlamenti képviselő csütörtökön hangoztatta, hogy Izrael csapatösszevonásokat hajt végre a libanoni határ mentén és Dél-Libanonban Tel Aviv-i ügynökök folytatnak aknamunkát, hogy előkészítsék Izrael katonai intervencióját. Hírügynökségi jelentések szerint egy izraeli katonai szóvivő csütörtökön elismerte, hogy izraeli egységek Dél-Libanonban palesztin állások ellen intéztek támadásokat. A szóvivő kijelentette, hogy Izrael „fokozódó figyelemmel” követi a Libanonban lejátszódó eseményeket, de tagadta, hogy Izrael csapatösszevonásokat hajt végre a libanoni határ közelében. Bejrutban úgy tudják, hogy á Palesztinái ellenállási mozgalom és a jobboldali keresztények képviselői pénteken megbeszélést tartottak az újabb tűzszünet kihirdetésének lehetőségeiről. Egy bejrúti rádió csütörtökön este azt jelentette, hogy a találkozóra 24 órán belül sor kerül. Amennyiben létrejön a megállapodás, a 16 hónapja tartó polgárháború 55. tűzszünetét hirdetnék ki. Mint ismeretes, az előző 54 tűzszünet a jobboldali fél sorozatos provokációi miatt meghiúsult. A libanoni haladó erők bejrúti rádióadója szerint Eliasz Szárkisz megválasztott elnök Asszad szíriai államfőtől a szíriai csapatok liba- nonból való kivonását kérte és ezt a válság politikai megoldása kiindulópontjaként jelölte meg. A rádió pénteki jelentése szerint Szárkisz azután fejtette ki álláspontját Asszadnak, hogy a Palesztinái ellenállási mozgalom megismételte azt az ígéretét, hogy tiszteletben tartja !a palesztinok libanoni jelenlétét szabályozó, 1909-éá1 kairói megállapodást. A baloldali adó arról is beszámolt, hogy a megválasztott elnök üzenetet küldött Dzsumblattnak, a hazafias erők vezetőjének. Üzenetében kifejtette a válság megoldásával kapcsolatos nézeteit és tájékoztatást adott damaszkuszi megbeszéléseiről. A libanoni haladó pártok a pénteki nap folyamán megtartott ülésükön — Dzsumblatt elnökletével — megvitatták Szárkisz üzenetének tartalmát és a tanácskozás után adják meg végleges válaszukat. Karnál Asszad, a libanoni parlament elnöke pénteken Damaszkuszba érkezett, hogy a szíriai vezetőkkel tárgyaljon. (UPI, MTI) A környezeti hadviselés betiltására vonatkozó egyezmény-tervezet bevezetőből, tíz cikkelyből és mellékletekből áll. A bevezető a szerződés alapvető céljait és jelentőségét határozza meg. annak hangsúlyozásával, hogy a környezet-módosító technikák alkalmazásának betiltása az emberiség érdekét szolgálja. A mellékletek utalásokat tartalmaznak egyes eljárási folyamatokra, s megmagyarázzák azokat a kifejezéseket. amelyek körül vita volt, de végül is. értelmezésükben egyetértés jött létre. • Borisz Volinov és Vitalij Zsolobov, a Szojuz—21 űrhajósai a baj- konuri űrrepülőtérről visszaérkeztek a CsillagváFosba. (Telefoto — TASZSZ - MTI _ KS.) " Budapestre látogat a mozambiki külügyminiszter Joaquim Alberto Chissano. a Mozambiki Népi Köztársaság külügyminisztere. Púja Frigyes meghívásának eleget téve, szeptember 4-én. szombaton néhány napos hivatalos, baráti látogatásra érkezik Magyarországra, Joaquim Alberto Chissano életrajza Joaquim Alberto Chissano 1939-ben született Chibutu-ban. Középiskoláit Lourenco Marques- ben végezte. 1960-ban Portugáliába ment tanulmányait folytatni, de 1961-ben politikai okokból el kellett hagynia az országot. Ifjúkora óta részt vesz politikai mozgalmakban. Aktív és vezető szerepet játszott a mozambiki függetlenségi harcokban is. 1974 szeptemberében az átmeneti kormány miniszterelnökévé nevezték ki. .4 függetlenség kikiáltása óta Mozambik külügyminisztere. Magyar-mozambiki kapcsolatok A mozambiki Népi Köztársaságot 1975. június 25-én. a mozambiki íelszabadítási front, a Frelimo megalakulásának 13. évfordulóján kiáltották ki. A köztársaság külpolitikájának elveit — miként a függetlenségi ünnepségeken elhangzott programnyilatkozat, valamint a nyilvánosságra hozott alkotmánytervezet tartalmazza — az afrikai egység erősítésében, u nemzeti felszabadító mozgalmak támogatásában,; a kolontalizmús, a neokolooia- lizmusi és az imperializmus..elleni harcban jelölte meg. Külön szól az alkotmány a szocialista országokkal való kapcsolatok erősítéséről is. A portugálok uralta Mo/.am- bikkal kapcsolataink kismértékű kereskedelmi forgalomban jelentkeztek. amelynek keretéoen elsősorban textíliát, épület/árut és izzólámpát szállítottunk. Közvetlen importunk Moznmbikból nem volt. A gazdasági kapcsolatok szintje lényegében a függetlenség kikiáltása óta sem változott, de kölcsönös n törekvés a kapcsolatok minden téren történő fejlesztésére. Hazánk — lehetőségeihez mérten —. a többi szocialista országgal együtt támogatta a mozambiki népnek a Frelimo vezetésével folytatott függetlenségi harcát, s jelenleg is nagy rokon- s/envvel kíséri az újonnan függetlenné vált ország fejlődését. Az együttműködés korábban a szolidaritási bizottság keretében, s lényegében három fö területen bonyolódott le: orvosi felszereléseket., .gyógyszerek^, ruhájúi cikkeket és élelmiszereket szállítottunk, illetve.. .sebesültek . kef.. zelését ösztöndíjasok fogadását ajánlottuk lel. 1975. júniusába i l’orbándi János a Minisztertanács elnökhelyettese vezetésével magyar pártós kormányküldöttség vett részt a függetlenség kikiáltása alkalmából a mozambiki fővárosban rendezett ünnepségeken. A Magyar Népköztái sasag 1975. június 26-án elismerte a független Mozambiki Népi Köztársaságot, s Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke levélben hivatalos magyarországi látogatásra hívta meg Summa Macáéi elnököt. (MTI) A nyugat-berlini egyezmény évfordulója ¥ acques Chirac távozásával ** — ha némely francia kommentároknak hinni lehet —• nemcsak a Matignon-palota kapuja záródott be a gauellisták mögött, hanem egy korszaknak is vége szakadt. A gaulleista V. Köztársaság után, 1976. augusztus 25-ével megalakult a giscardista VI. Köztársaság — írta egyebek közt a Le Monde. A Inborn >i< egykori hívei és a jelenlegi államfő. Giscard d’Estaing követői között a válás bekövetkezett, de kétséges, hogy gaulleisták és független köztársaságiak képesek-e egymás nélkül élni? Hátrányos érdekházasság A kormánytöbbséget alkotó három párt közül az előző kettő a legtekintélyesebb, ám a köztük fölgyülemlett ellentétek egyre jobban akadályozták Giscardt politikai elképzeléseinek megvalósításában. A „házasság” különben is csak érdekből született. Pompidou halála után nyilvánvalóvá vált, hogy u gaulleizmus önmagában vereséget szenvedett volna a baloldaltól az elnökválasztásokon. Így Chiracnak sikerült rábírnia pártbeli híveit, hogy a független köztársasági Giscard elnökjelöltségéit támogassák. A közös jelölt még így is csak hajszállal győzött a szocialista Francois Mitterrand előtt. Az elnöki széket elfoglaló Giscard a kormányfői poszttal honorálta a gaulleisták támogatását, akik azonban nehezen bírták elviselni az Elysée-palota — az államfői tisztség — elvesztésének gondolatát. Az 1974. jés az 1976. augusztus 26. közötti" szaPILLANTÁS FRANCIAORSZÁGRA Megjött a hatodik? kasz már csak „fél gaulleizmus- nak” számított. Az elnök láthatóan saját terveinek megvalósításán dolgozott, míg kormányfője a De Gaulle-i politika folytatására tette a hangsúlyt. Giscard d’Estaing felfogása szerint Franciaországot — a reformok útján — „középről” kell kormányozni. Azaz: számba véve a politikai erőarányokat, a francia baloldal rendkívüli megerősödését, poli ti- kai-gazdasági reformok révén kell szavazókat átcsábítani balról. A taktika főként Mitterrand szocialista szavazóinak megosztására irányult és frányul ma is. A gaulleista párt, az UDR viszont ezzel homlokegyenest ellenkező felfogást vall: Chirac volt kormányfő szerint az elnök reformista politikája a jobboldali szavazórétegek rohamos elvesztésével jár. Az UDR nyíltan és kendőzetlenül vállalta belpolitikai konzervativizmusát. Giscard nyilatkozik Hazai tájakon a súrlódások az elnök reformjai és a gaulleisták „fékezése” miatt keletkeztek; a külpolitikában fordítva állt a helyzet. A De Gaulle-i koncepcióval ellentétben, amely Franciaország nagyságát és dicsőségét — a „gloire”-t — katonai, gazdagsági és diplomáciai területen a döntésszabadságra alapozta, Giscard nagyobb hajlandóságot mutat az Egyesült Államokkal való együttműködésre, s a közös piaci szálak további erősítésére. Különörtp megmutatkozol t ez ;; katonapolitikában: De Gaulle annak idején kilépett a NATO katonai szervezetéből Párizs viszont ma egyre nagyobb jelentőséget tulajdonít az elszakított szálak összefonásának. A két eltérő politikai felfogás összeütközése a két politikus személyes konfliktusává is változott. Szűkebb körben a miniszterelnök nem egyszer bírálta az elnököt, s viszont. A nyár közepére már elkerülhetetlennek látszott a végkifejlet: a gaulleista miniszterelnök távozása. A Chirac leköszönését követő tévéinterjújában Giscard d’Estaing kifejtette: nem lehet szó kettős hatalomról; le kell szögezni, hogy Franciaország első embere az elnök és nem a kormányfő. Üj miniszterelnöke kinevezésével támasztotta alá ezt a kijelentését: Raymond Barre közgazdász nem hivatásos politikus, nem tagja egyetlen pártnak sem. Mindez biztosíték arra, hogy nem fogja keresztezni az elnök terveit (miként Chirac tette, illetve meglehette). Politikai programnyilatkozat helyett is inkáb gazdasági kérdésekről beszélt kinevezése után, ezzel is érzékeltette, hogy főként a technikai jellegű kérdések megoldása hárul majd rá, míg a „nagypolitikát” személyesen az államfő veszi kézbe. A „VI. Köztársaság”, ameny- nyiben Chirac távozlával valóban megszületett a hangsúlyozot- tabb elnöki hatalom, a preziden- cializmu» jegyében működik majd. A kérdés azonban az, hogy miként. A gaulleista tábor egyelőre tépelődik a kényszeredett támogatás és a szembenállás gondolata közt. A/, UDR egyes tagjai — nem pártjuk képviseletében — részt vesznek a kormányban. de a párt nem vállal részt a kormányzati felelősségben. Némely kommentátorok hajlanak rá, hogy a csalódott gaulleisták — akik eddig is lázadoztak időnként a parlamentben Giscard ellen — most ..gerillaháborúi” indítanak. Az UDR számára azonban ez egyet jelentene az elszigetelődéssel, a francia jobboldal esélyeinek rontásával. A „furcsa párnak" — UDR-nek és Giscard- nak — akarata ellenére is folytatnia kell a parlamenti együttélést. A baloldal erősödésével szemben a jobboldal csupán a megosztottságot mutatja. „Válaszd a rögös utat...” A párizsi változásokat elemezvén, a kommentátorok nem sik- lanak el a személyes vonatkozások fölött sem: a 44 éves Jacques Chirac — De Gaulle-tól kölcsönzött — ünnepélyes szavakkal a „köztársaság tartalékába” helyezte önmagát. Bizonyára utalni kívánt ezzel is a tábornok időleges visszavonulására, majd politikai pályájának másodszori felívelésére. Valószínűleg szem előtt tartotta De Gaulle szavait: „Ha választanotok kell két út között, menjetek a rögösebben, mert ott sokkal kisebb a forgalmi dugó..Major László BERLIN Kocsis Tamás, az MTI tudósítója jelenti: A Német Demokratikus Köztársaságban a dokumentum nagy jelentőségének megfelelően emlékeznek meg az 1971. szeptember S‘én aláírt nyugat-berlini egyezmény ötödik évfordulójáról. A rádió és a televízió csütörtök esti kommentárjai után péntekért valamennyi. az NDK fővárosában megjelenő napilap elemző cikkben foglalkozik a négyoldalú egyezmény jelentőségével, halasával és tanulságaival, hangsúlyozza, hogy az egyezmény ..« következetes békepolitika eredménye", s „a béke és biztonság egyezménye". A Neues Deutschland Pjotr Abruszimovnak, a Szovjetunió berlini nagyköveiének — az egyezmény szovjet aláírójának — nagytér jedelmű cikkét közli. A tekintélyes szovjet diplomata rámuUtt, hogy a nyugat-berlini egyezménynyel nagy jelentőségű nemzetközi problémát szabályoztak, s nagy lépést tettek előre Európában a béke és a biztonság megszilárdításának útján, a helyzet megjavítására Az egyezmény kiállta nz idő próbáját, annak eredménye összességében feltétlenül pozitív. A szovjet nagykövet a Neues Deutschlandban megjelent cikkben megerősítette a Szovjetunió készségét a Nyugat-Berlinnel való baráti és kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztésére a négyoldalú egyezmény konkrét tartalmának megfelelően. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • A panasz oka: a Sismik—1 A görög kormány „belső kabinettje" pénteken rendkívüli ülésen vitatta meg az Egei-tengeri török olajkutatások felújítása nyomán előállt helyzetet. A kormány szóvivője közölte, hogy a Sismik—1 török kutatóhajó újbóli megjelenése az Égei-tenger keleti térségében arra indította Görögországot, hogy újabb panasszal forduljon az ENSZ Biztonsági Tanácsához. A Biztonsági Tanácshoz intézett levél azzal vádolja Törökországot, hogy megszegi a világszervezet múlt hónapi, s a feszültség enyhítésére felszólító határozatát és ezzel megnehezíti a görög—török tárgyalások megkezdését. • Magyar—NDK televíziós munkaterv Pénteken a Magyar Televízió Székházában aláírták az 1976—77-es évekre szóló magyar—NDK televíziós munkatervet. Az okmányt Nagy Richárd. a Magyar Televízió elnöke és Helmut Lange, az NDK Minisztertanácsa mellett működő Állami Televíziós Bizottság elnökhelyettese látta el kézjegyével. Az új munkaterv újabb lehetőséget teremt országaink televíziós kapcsolatainak megszilárdítása, további gazdagítására. Többek között magasszintű konzultációk, szemináriumok, nem utolsósorban pedig kölcsönös bemutatók rendezését írja elő.
