Petőfi Népe, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-04 / 209. szám

2 • PETŐFI NEPE • 1976. szeptember 4. események sorokban LI.SS/ VI’.ON Péntekre virradóra két bomba­merénylet történt az észak-por­tugáliai Porto városában. Az egyik bomba az északi katonai körzet parancsnokának, Antonio Pires Veloso dandártábornok la­kásánál robbant. (Veloso jelenleg kórházban van.) A másik me­rénylet célpontja a Portugál Szo­cialista Párt egyik irodája volt. A robbanások következtében egy járókelő megsérüli, az anyagi ká­rok jelentősek. A merényletet fel­tehetőleg szélsőjobboldali elemek hajtották végre. FOKVÁROS ______' T öbb ezer színesbőrű fiatal vo­nult fel pénteken fokváros utcáin, tüntetve a Vorster-rezsim politi­kája ellen. Legújabb jelentések szerint a csütörtökön lezajlott vé­res összecsapások halálos áldoza­tainak száma háromra emelke­dett. A SAPA dél-afrikai hírügy­nökség közlése szerint az áldo­zatok között egy 10 éves kisfiú is van, akit agyonlőttek NEW YORK ______________* *"*' Az amerikai szövetségi bíróság azzal vádolja a Phillips Petro­leum Compunyt, hogy 1963 és 1971 között bevételéből mintegy hárommillió dollárt nem vallott be nz-'wnertkni adóügyi szervek­nek. A be nem vallott összeget megvesztegetésre és más erkölcs- telen célokra használtak! fel. MANILA A Fülöp-szigeteken pénteken működésűé lépett a hat éve béké­sen szunnyadó Taal vulkán. A tűzhányó másfél kilométer ma­gasba lövellte a hamut és a kö­veket. A tudósok attól tartanak, hogy a mostani szeizmikus mű­ködés csak előjele egy még na­gyobb kitörésnek. WASHINGTON • Gerald Ford elnök magánjelle­gű beszélgetést folytatott az Európába indult Henry Kissin­ger külügyminiszterrel a Fe­hér Házban. Az amerikai dip­lomácia vezetője a hét végét Londonban, illetve Zürichben tölti; a svájci városban meg­beszélést folytat John Vorstcr dél-afrikai miniszterelnökkel. Leonyid Brezsnyev felszólalt a kazahsztáni aktívaértekezleten ÚJRA A CSILLAGVÁROSBAN (Folytatás az 1. oldalról) leti pártbizottságok első titkárai, a területi vb-elnökök, a köztár­sasági minisKtériumok és főha­tóságok vezetői, valamint a tár­sadalmi élet képviselői fogadták. A kazdh főváros lakossága egyébként régi ismerősnek kijá­ró lelkesedéssel üdvözölte Leo­nyid Brezsnyevet, aki az ötvenes években egy ideig a Kazahsztáni KP Központi Bizottságának tit­káraként dolgozott, s a későb­biekben Is többször látogatott el Alma-Atába. Legutóbb 1973. márciusábatn járt ott, s a köztár- salsági aktívaértekezleten élénk visszhangot keltett beszédet mon­dott az SZKP mezőgazdasági po­litikájának fő irányairól. Értékel­te a szűzföldprogrom sikeres vég­rehajtásának eredményeit. És is­mertette a nem-feketeföld öve­zetbe tartozó mezőgazdasági terü­letek fellendítésével kapcsolatos terveket. A moszkvai televízió csütörtö­kön közvetítést adott Brezsnyev moszkvai elutazásáról, illetve al- ma-atai érkezéséről. A televízió kommentátorának szavaiból is kitűnt, hogy Leonyid Brezsnyev látogatása időben egybeesik a mezőgazdasági betakarítási mun­kálatok csúcspontjával. Ka­zahsztán egykori szűzföld vidékein az idén 7 millió hektáron vetet­tek szemesterményeket, s eddig a termés 50 százalékát aratták le. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára pénteken nagy beszédet mondott Alma Atában, Kazahsztán fővá­rosában, a köztársaság párt- és gazdasági aktívaértekezletén. A tanácskozás résztvevői nagy ün­neplésben részesítették az SZKP főtitkárát, akinek jelenlétét ezen az aktívaértekezleten Dinmuha- med Kunajev, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Kazah KP KB első titkára „nagy jelentősé­gű politikai eseményként” jel­lemezte. Az értekezletet, melyen a Ka­zahsztáni Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának tagjai, a köztárslaság párt- állami, és gaz­dasági vezetők tudományos és kulturális közéletének kimagasló személyiségei vesznek részt, Din- muhamed Kunajev nyitotta meg. Bevezető szavaiban hangsúlyozta, hogy Kazahsztán dolgozói jelen­leg legfontosabb feladatuknak nz SZKP XXV, kongreszusán jóvá­hagyott tizedik szovjet ötéves terv végrehajtását tekintik. Kunajev megnyitó szavai után Leonyid Brezsnyev mondott be­szédet. m Az emberiség érdekét szolgálja Az ENSZ-közgyíílés elé terjesztik a konvenciótervezetet Oltványi Ottó, az MTI kikül­dött tudósítója jelenti: Pénteken tartotta nyári ülés­szakának zárótanácskozását a genfi leszerelési bizottság, amely úgy döntött, hogy a környezeti hadviselés eltiltásáról kidolgozott konvenció tervezetet az ENSZ- közgyűlés közelgő őszi ülésszaka elé terjeszti. A környezetmódosító techni­kák katonai vagy bármely más ellenséges célú használatának be­tiltására vonatkozóan először a Szovjetunió tett kezdeményezést. Az ENSZ-közgyűlés 1974-es ülés­szakán benyújtóit szovjet javas­lat kedvező fogadtatásra talált, s a tervezetet a genfi leszerelési bizottság elé utalták megvitatás­ra. A szovjet javaslat széles körű és intenzív megtárgyalása után, 1975 nyarán a Szovjetunió és az Egyesült Államok azonos szövegű tervezetet nyújtott be a leszere­lési bizottságban. Ennek a kon­venciótervezetnek vitája, vala­mint szövegszerű kidolgozása végződött eredményesen a most záródott ülésszakon. Ismét tűzszünet lesz Libanonban? A 16 hónapja tartó libanoni polgárháború új eleme, hogy az ország déli területein is növek­szik a feszültség, s a jelek sze­rint bizonyos körök minden ere­jükkel arra törekednek, hogy a polgárháborút Dél-Libanonra is kiterjesszék. Az utóbbi napokban jelentések érkeztek arról, hogy jobboldali keresztény erők iz­raeli csapatokkal együtt vettek tűz alá dél-libanoni települése­ket. Ali Khalil parlamenti képvi­selő csütörtökön hangoztatta, hogy Izrael csapatösszevonásokat hajt végre a libanoni határ men­tén és Dél-Libanonban Tel Aviv-i ügynökök folytatnak aknamun­kát, hogy előkészítsék Izrael ka­tonai intervencióját. Hírügynökségi jelentések szerint egy izraeli katonai szóvivő csü­törtökön elismerte, hogy izraeli egységek Dél-Libanonban palesz­tin állások ellen intéztek táma­dásokat. A szóvivő kijelentette, hogy Izrael „fokozódó figyelem­mel” követi a Libanonban le­játszódó eseményeket, de tagadta, hogy Izrael csapatösszevonásokat hajt végre a libanoni határ köze­lében. Bejrutban úgy tudják, hogy á Palesztinái ellenállási mozgalom és a jobboldali keresztények kép­viselői pénteken megbeszélést tar­tottak az újabb tűzszünet kihir­detésének lehetőségeiről. Egy bej­rúti rádió csütörtökön este azt jelentette, hogy a találkozóra 24 órán belül sor kerül. Amennyiben létrejön a megállapodás, a 16 hó­napja tartó polgárháború 55. tűz­szünetét hirdetnék ki. Mint isme­retes, az előző 54 tűzszünet a jobboldali fél sorozatos provoká­ciói miatt meghiúsult. A libanoni haladó erők bejrúti rádióadója szerint Eliasz Szárkisz megválasztott elnök Asszad szíriai államfőtől a szíriai csapatok liba- nonból való kivonását kérte és ezt a válság politikai megoldása ki­indulópontjaként jelölte meg. A rádió pénteki jelentése szerint Szárkisz azután fejtette ki állás­pontját Asszadnak, hogy a Palesz­tinái ellenállási mozgalom meg­ismételte azt az ígéretét, hogy tiszteletben tartja !a palesztinok libanoni jelenlétét szabályozó, 1909-éá1 kairói megállapodást. A baloldali adó arról is beszá­molt, hogy a megválasztott elnök üzenetet küldött Dzsumblattnak, a hazafias erők vezetőjének. Üze­netében kifejtette a válság meg­oldásával kapcsolatos nézeteit és tájékoztatást adott damaszkuszi megbeszéléseiről. A libanoni ha­ladó pártok a pénteki nap folya­mán megtartott ülésükön — Dzsumblatt elnökletével — meg­vitatták Szárkisz üzenetének tar­talmát és a tanácskozás után ad­ják meg végleges válaszukat. Karnál Asszad, a libanoni par­lament elnöke pénteken Damasz­kuszba érkezett, hogy a szíriai vezetőkkel tárgyaljon. (UPI, MTI) A környezeti hadviselés betil­tására vonatkozó egyezmény-ter­vezet bevezetőből, tíz cikkelyből és mellékletekből áll. A beve­zető a szerződés alapvető céljait és jelentőségét határozza meg. annak hangsúlyozásával, hogy a környezet-módosító technikák al­kalmazásának betiltása az embe­riség érdekét szolgálja. A mellék­letek utalásokat tartalmaznak egyes eljárási folyamatokra, s megmagyarázzák azokat a kife­jezéseket. amelyek körül vita volt, de végül is. értelmezésükben egyetértés jött létre. • Borisz Volinov és Vitalij Zsolobov, a Szojuz—21 űrhajósai a baj- konuri űrrepülőtérről visszaérkeztek a CsillagváFosba. (Telefoto — TASZSZ - MTI _ KS.) " Budapestre látogat a mozambiki külügyminiszter Joaquim Alberto Chissano. a Mozambiki Népi Köztársaság külügyminisztere. Púja Frigyes meghívásának eleget téve, szeptember 4-én. szombaton néhány napos hivatalos, baráti látogatásra érkezik Magyarországra, Joaquim Alberto Chissano életrajza Joaquim Alberto Chissano 1939-ben született Chibutu-ban. Középiskoláit Lourenco Marques- ben végezte. 1960-ban Portugá­liába ment tanulmányait foly­tatni, de 1961-ben politikai okok­ból el kellett hagynia az orszá­got. Ifjúkora óta részt vesz poli­tikai mozgalmakban. Aktív és vezető szerepet játszott a mo­zambiki függetlenségi harcokban is. 1974 szeptemberében az átme­neti kormány miniszterelnökévé nevezték ki. .4 függetlenség kiki­áltása óta Mozambik külügymi­nisztere. Magyar-mozambiki kapcsolatok A mozambiki Népi Köztársa­ságot 1975. június 25-én. a mo­zambiki íelszabadítási front, a Frelimo megalakulásának 13. év­fordulóján kiáltották ki. A köz­társaság külpolitikájának elveit — miként a függetlenségi ünnep­ségeken elhangzott programnyi­latkozat, valamint a nyilvános­ságra hozott alkotmánytervezet tartalmazza — az afrikai egység erősítésében, u nemzeti felszaba­dító mozgalmak támogatásában,; a kolontalizmús, a neokolooia- lizmusi és az imperializmus..elle­ni harcban jelölte meg. Külön szól az alkotmány a szocialista országokkal való kapcsolatok erősítéséről is. A portugálok uralta Mo/.am- bikkal kapcsolataink kismértékű kereskedelmi forgalomban je­lentkeztek. amelynek keretéoen elsősorban textíliát, épület/árut és izzólámpát szállítottunk. Köz­vetlen importunk Moznmbikból nem volt. A gazdasági kapcsola­tok szintje lényegében a függet­lenség kikiáltása óta sem válto­zott, de kölcsönös n törekvés a kapcsolatok minden téren tör­ténő fejlesztésére. Hazánk — lehetőségeihez mér­ten —. a többi szocialista or­szággal együtt támogatta a mo­zambiki népnek a Frelimo ve­zetésével folytatott függetlenségi harcát, s jelenleg is nagy rokon- s/envvel kíséri az újonnan füg­getlenné vált ország fejlődését. Az együttműködés korábban a szolidaritási bizottság keretében, s lényegében három fö területen bonyolódott le: orvosi felszerelé­seket., .gyógyszerek^, ruhájúi cikkeket és élelmiszereket szál­lítottunk, illetve.. .sebesültek . kef.. zelését ösztöndíjasok fogadását ajánlottuk lel. 1975. júniusába i l’orbándi Já­nos a Minisztertanács elnökhe­lyettese vezetésével magyar párt­ós kormányküldöttség vett részt a függetlenség kikiáltása alkal­mából a mozambiki fővárosban rendezett ünnepségeken. A Ma­gyar Népköztái sasag 1975. júni­us 26-án elismerte a független Mozambiki Népi Köztársaságot, s Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke levélben hivatalos ma­gyarországi látogatásra hívta meg Summa Macáéi elnököt. (MTI) A nyugat-berlini egyezmény évfordulója ¥ acques Chirac távozásával ** — ha némely francia kom­mentároknak hinni lehet —• nem­csak a Matignon-palota kapuja záródott be a gauellisták mögött, hanem egy korszaknak is vége szakadt. A gaulleista V. Köztár­saság után, 1976. augusztus 25-ével megalakult a giscardista VI. Köztársaság — írta egyebek közt a Le Monde. A Inborn >i< egykori hívei és a jelenlegi ál­lamfő. Giscard d’Estaing követői között a válás bekövetkezett, de kétséges, hogy gaulleisták és füg­getlen köztársaságiak képesek-e egymás nélkül élni? Hátrányos érdekházasság A kormánytöbbséget alkotó há­rom párt közül az előző kettő a legtekintélyesebb, ám a köztük fölgyülemlett ellentétek egyre jobban akadályozták Giscardt politikai elképzeléseinek megva­lósításában. A „házasság” kü­lönben is csak érdekből született. Pompidou halála után nyilván­valóvá vált, hogy u gaulleizmus önmagában vereséget szenvedett volna a baloldaltól az elnökvá­lasztásokon. Így Chiracnak sike­rült rábírnia pártbeli híveit, hogy a független köztársasági Giscard elnökjelöltségéit támogassák. A közös jelölt még így is csak haj­szállal győzött a szocialista Fran­cois Mitterrand előtt. Az elnöki széket elfoglaló Giscard a kormányfői poszttal honorálta a gaulleisták támoga­tását, akik azonban nehezen bír­ták elviselni az Elysée-palota — az államfői tisztség — elveszté­sének gondolatát. Az 1974. jés az 1976. augusztus 26. közötti" sza­PILLANTÁS FRANCIAORSZÁGRA Megjött a hatodik? kasz már csak „fél gaulleizmus- nak” számított. Az elnök látha­tóan saját terveinek megvalósítá­sán dolgozott, míg kormányfője a De Gaulle-i politika folytatá­sára tette a hangsúlyt. Giscard d’Estaing felfogása szerint Fran­ciaországot — a reformok útján — „középről” kell kormányozni. Azaz: számba véve a politikai erőarányokat, a francia baloldal rendkívüli megerősödését, poli ti- kai-gazdasági reformok révén kell szavazókat átcsábítani bal­ról. A taktika főként Mitterrand szocialista szavazóinak megosztá­sára irányult és frányul ma is. A gaulleista párt, az UDR viszont ezzel homlokegyenest ellenkező felfogást vall: Chirac volt kor­mányfő szerint az elnök refor­mista politikája a jobboldali sza­vazórétegek rohamos elvesztésé­vel jár. Az UDR nyíltan és ken­dőzetlenül vállalta belpolitikai konzervativizmusát. Giscard nyilatkozik Hazai tájakon a súrlódások az elnök reformjai és a gaulleisták „fékezése” miatt keletkeztek; a külpolitikában fordítva állt a helyzet. A De Gaulle-i koncep­cióval ellentétben, amely Fran­ciaország nagyságát és dicsőségét — a „gloire”-t — katonai, gazdag­sági és diplomáciai területen a döntésszabadságra alapozta, Giscard nagyobb hajlandóságot mutat az Egyesült Államokkal való együttműködésre, s a közös piaci szálak további erősítésére. Különörtp megmutatkozol t ez ;; katonapolitikában: De Gaulle an­nak idején kilépett a NATO ka­tonai szervezetéből Párizs vi­szont ma egyre nagyobb jelentő­séget tulajdonít az elszakított szálak összefonásának. A két eltérő politikai felfogás összeütközése a két politikus sze­mélyes konfliktusává is változott. Szűkebb körben a miniszterelnök nem egyszer bírálta az elnököt, s viszont. A nyár közepére már elkerülhetetlennek látszott a vég­kifejlet: a gaulleista miniszterel­nök távozása. A Chirac leköszö­nését követő tévéinterjújában Giscard d’Estaing kifejtette: nem lehet szó kettős hatalomról; le kell szögezni, hogy Franciaország első embere az elnök és nem a kormányfő. Üj miniszterelnöke kinevezésével támasztotta alá ezt a kijelentését: Raymond Barre közgazdász nem hivatásos politi­kus, nem tagja egyetlen pártnak sem. Mindez biztosíték arra, hogy nem fogja keresztezni az elnök terveit (miként Chirac tette, il­letve meglehette). Politikai prog­ramnyilatkozat helyett is inkáb gazdasági kérdésekről beszélt ki­nevezése után, ezzel is érzékel­tette, hogy főként a technikai jellegű kérdések megoldása há­rul majd rá, míg a „nagypoliti­kát” személyesen az államfő ve­szi kézbe. A „VI. Köztársaság”, ameny- nyiben Chirac távozlával való­ban megszületett a hangsúlyozot- tabb elnöki hatalom, a preziden- cializmu» jegyében működik majd. A kérdés azonban az, hogy miként. A gaulleista tábor egye­lőre tépelődik a kényszeredett támogatás és a szembenállás gon­dolata közt. A/, UDR egyes tag­jai — nem pártjuk képviseleté­ben — részt vesznek a kormány­ban. de a párt nem vállal részt a kormányzati felelősségben. Né­mely kommentátorok hajlanak rá, hogy a csalódott gaulleisták — akik eddig is lázadoztak időnként a parlamentben Giscard ellen — most ..gerillaháborúi” indítanak. Az UDR számára azonban ez egyet jelentene az elszigetelődés­sel, a francia jobboldal esélyei­nek rontásával. A „furcsa pár­nak" — UDR-nek és Giscard- nak — akarata ellenére is foly­tatnia kell a parlamenti együtt­élést. A baloldal erősödésével szemben a jobboldal csupán a megosztottságot mutatja. „Válaszd a rögös utat...” A párizsi változásokat elemez­vén, a kommentátorok nem sik- lanak el a személyes vonatkozá­sok fölött sem: a 44 éves Jacques Chirac — De Gaulle-tól kölcsön­zött — ünnepélyes szavakkal a „köztársaság tartalékába” helyez­te önmagát. Bizonyára utalni kí­vánt ezzel is a tábornok időleges visszavonulására, majd politikai pályájának másodszori felívelésé­re. Valószínűleg szem előtt tar­totta De Gaulle szavait: „Ha vá­lasztanotok kell két út között, menjetek a rögösebben, mert ott sokkal kisebb a forgalmi dugó..Major László BERLIN Kocsis Tamás, az MTI tudósí­tója jelenti: A Német Demokratikus Köztár­saságban a dokumentum nagy jelentőségének megfelelően emlé­keznek meg az 1971. szeptember S‘én aláírt nyugat-berlini egyez­mény ötödik évfordulójáról. A rádió és a televízió csütörtök esti kommentárjai után péntekért va­lamennyi. az NDK fővárosában megjelenő napilap elemző cikk­ben foglalkozik a négyoldalú egyezmény jelentőségével, hala­sával és tanulságaival, hangsú­lyozza, hogy az egyezmény ..« következetes békepolitika eredmé­nye", s „a béke és biztonság egyezménye". A Neues Deutschland Pjotr Ab­ruszimovnak, a Szovjetunió ber­lini nagyköveiének — az egyez­mény szovjet aláírójának — nagy­tér jedelmű cikkét közli. A tekin­télyes szovjet diplomata rámuUtt, hogy a nyugat-berlini egyezmény­nyel nagy jelentőségű nemzetközi problémát szabályoztak, s nagy lépést tettek előre Európában a béke és a biztonság megszilárdí­tásának útján, a helyzet megja­vítására Az egyezmény kiállta nz idő próbáját, annak eredménye összességében feltétlenül pozitív. A szovjet nagykövet a Neues Deutschlandban megjelent cikk­ben megerősítette a Szovjetunió készségét a Nyugat-Berlinnel va­ló baráti és kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztésére a négyoldalú egyezmény konkrét tartalmának megfelelően. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • A panasz oka: a Sismik—1 A görög kormány „belső kabinettje" pénteken rendkívüli ülésen vi­tatta meg az Egei-tengeri török olajkutatások felújítása nyomán elő­állt helyzetet. A kormány szóvivője közölte, hogy a Sismik—1 török kutatóhajó újbóli megjelenése az Égei-tenger keleti térségében arra indította Görögországot, hogy újabb panasszal forduljon az ENSZ Biztonsági Tanácsához. A Biztonsági Tanácshoz intézett levél azzal vádolja Törökországot, hogy megszegi a világszervezet múlt hónapi, s a feszültség enyhítésére felszólító határozatát és ezzel megnehezíti a görög—török tárgyalások megkezdését. • Magyar—NDK televíziós munkaterv Pénteken a Magyar Televízió Székházában aláírták az 1976—77-es évekre szóló magyar—NDK televíziós munkatervet. Az okmányt Nagy Richárd. a Magyar Televízió elnöke és Helmut Lange, az NDK Mi­nisztertanácsa mellett működő Állami Televíziós Bizottság elnökhe­lyettese látta el kézjegyével. Az új munkaterv újabb lehetőséget teremt országaink televíziós kapcsolatainak megszilárdítása, további gazda­gítására. Többek között magasszintű konzultációk, szemináriumok, nem utolsósorban pedig kölcsönös bemutatók rendezését írja elő.

Next

/
Thumbnails
Contents