Petőfi Népe, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-22 / 224. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1976. szeptember 22. Lakások a tervezőasztalon Mé§ egyszer Tűnődés a nagyüzemi házgyártásról A házépítés keserves és ma- kasztos munka. Fészekrakás. Minden sor tégla kOzelebb viszi az építőjét, saját vágyainak a teljesüléséhez. A házépítők száma azonban jóval kevesebb, mint a lakásra- váróké, vagy a szerencsés beköltözőké. Az otthont alapítani szándékozók zöme nincs abban a helyzetben, hogy sajátkezűleg emeljen tetőt családja feje fölé. Sok helyen, — főként városokban — a területi adottságok sem kedveznek a kislakásos építkezésnek, sokkal célszerűbb felfelé terjeszkedni. így kis helyen, többen és gyorsabban Jutnak kényelmes, összkomfortos lakásokhoz. A nagyüzemi termelés térhódítása, az építőiparban is szükségszerű. Egyedül a gépesítés, a termelékenység megsokszorozásával lehet megnyugtatóan kielégíteni, a számában és szükségleteiben minduntalan fejlődő lakosság igényeit. A tömeggyártásnál azonban fennáll az a veszély is, hogy nemcsak a jót sokszorosítja, de a rosszat is. A házgyári technológiával egyidőben jelentek meg a nyomasztóan egyhangú lakótelepek. Sivár egyhangúságuk, elszomorító szfntelenségük sok vitára adott alkalmat. Es joggal. Ezek után érthető, ha a közvélemény kissé bizalmatlanul fogadja a házgyárak „termékeit”. Mit szól ehhez Elekes László, az Általános Épülettervező Vállalat építésze, a kecskeméti házgyár tervezőmérnöke? Azért őt kérdezem, mert az emberek általában úgy vélik: a házgyár csak „kiszolgálja” a tervező elképzeléseit, tehát az építészek lelkén szárad, ha uniformisházakba költöztetnek tízezreket? — Először, talán azt emelném ki — válaszol készségesen —, hogy a házgyári tervezés más mint a hagyományos. Komplex feladat. Egymásra vagyunk utalva, tervezők a házgyáriakkal, s mindketten azokkal a külső vállalkozókkal — fémmunkás, faipari vállalatokkal — akiken sok múlik, hogy korszerű és gazdaságos anyagok kerüljenek fel- használásra. Most éppen Doroggal egyeztünk meg olyan ablakok gyártására, amelyek remélhetően tökéletesebben záródnak majd az eddigieknél. Visszatérve a magunk dolgára, nekünk sem könnyű egyeztetni a lakosság jogos kívánságait, az évről évre növekvő Igényeket a házgyár technológiájából adódó kötöttséggel. Természetesen a tervező is tévedhet, de talán ennek ez esetben kisebb a lehetősége, hiszen nem egyedül vállalja sem az esetleges kudarcot, sem a dicsőséget. A kecskeméti házgyár típusait egy tervező csoport hozta létre és tervezi ma is. Nem kisebbíti az alkotói kedvet az a tudat, hogy a mű végül is közöl termék, nincs rajta feltüntetve — mint egyet körúti bérházakon, márványtáblán — a tervező neve? — Szerintem nem ezen múlik - a jó közérzet. Teljesen mindegy, hogy az ember a nevével, vagy névtelenül vesz részt egy nagyszabású társadalmi összmunkában, az a fontos, hogy tisztában legyen a tevékenység horderejé- vel. A házgyári építkezéseknek ■okkal nagyobb a gazdasági, társadalmi és politikai hatásfoka, mint egy egyedi, luxusberuházásnak. Ha például egy operaházat valaki kiválóan tervez meg, vagy csapnivalóan, az nem sokat változtat a társadalom összképén. Sokkal nagyobb felelősség szembenézni azzal, hogy kezünk nyomán városok születnek még és emberek tízezrei fognak jó, vagy rossz lakásokba beköltözni. Az asztalán halomnyi pausztekercs, parányi lakásmakettek. A házgyári lakások kicsinyített modellje, a centiméterekkel való okos gazdálkodást mintapéldája. A tervezők mindenre gondoltak, ami egy mai lakásban kell m főzéshez, tisztálkodáshoz, pihenéshez, viszont nincs egy felesleges zug az időközben felgyülemlő holmiknak, szerszámoknak, játékoknak? Tudom, mégsem leket minden lakást tízezrek testéhez szabni és végül is a legszűkebbre méretezett saját otthon is jobb az albérletnél, de nem lehetne ezen mégis, valahogy segíteni? — Igyekszünk, persze ez nem tervezői elhatározás, hanem anyagiak kérdése. A kecskeméti házgyár lakásai egyébként már tágasabbak, korszerűbbek, mint a másutt, korábban készültek. Jelenleg 3—4 féle épülettípust tervezünk, 2—5 férőhelyes lakásokkal, később 10—15 fajta is épülhet. A mostaniakat addig gyártják, amíg a sablonpark kimerül, de már menetközben megkezdődik a következő típusok előkészítése. Olyan ez, mint az élet. Vannak menő, elhaló és születő típusok. A házgyári sablonok élettartama határozza meg egy-egy típus átfutási Idejét, ez Időben mintegy 5 évnek felel meg. Tehát a váltások tulajdonképpen az ötéves tervek programjaihoz kötődnek. Milyen érzés részt venni egy fiatal, végső soron most induló házgyár munkájában? — Szép és felelősségteljes, mint minden kezdet, amikor az ember maga elé teszi a fehér papírt. Ezen még nincs se jó, se rossz. El kell indulni egy jó Irányba, hogy minden tollvonás eredményes legyen. Azzal kezdtük, hogy sorravettük a többi házgyár tapasztalatait, volt amit átvettünk, volt amiben újítottunk. Újdonság, az úgynevezett F-típusú lakások variálhatósága. Ezekbe elmozdítható válaszfalakat terveztünk, tehát a lakó szükség esetén háromszobássá alakíthatja eredetileg kétszobás otthonát. Kidolgoztunk egy új szerkezeti rendszert a tízszintes épületeknél, erre még nem volt példa a szakirodalomban. Az eddigi módszertől eltérően az alsó öt emelet kap erősebb vasalást, a többi pedig arányosan gyengébbet, mert kevesebb terhet visel. Ezzel sok acélt lehet megtakarítani. A kétféle panelt pedig eleve úgy gyártjuk, hogy ne lehessen összecserélni. Eltér a hagyományoktól, a fordított tető alkalmazása is. Előnye, hogy a szigetelés előre gyártható, lepedőkben. Ugyanis minél több előregyártóit elemet viszünk az építkezésbe — a paneltől a víz- szigetelő lepedőkig — annál nagyobb a garancia a jó minőségre. Az a cél, hogy olyan megoldásokat keressünk és találjunk, amelyek egyre kevesebb helyszínt szereléssel járnak, s ezzel szinte kizárják az összes hibalehetőségeket. Jövőre már az ajtók is. a gyárban készülnek, lakköntött kivitelben, ez is fontos minőségi előrelépés. Mit tesznek annak érdekében, hogy a panelépületek közismert egyhangúságát is megtörjék? — Az alaptípusok tervezője, vagyis jelen esetben jómagam, abban a szerencsés helyzetben van, hogy nemcsak magát az épületet, de a városrendezést is tervezheti. Ilyen elvek alapján fogtam hozzá Kecskeméten a széchenyivárosi, valamint a bajai újvárosi telepek kialakításához. Rendkívül nehéz és izgalmas feladat, ebből a keserves cement- és betontömegből kigyúrni egy lakást, egy épületet, egy egész városrészt. A bajainak különösen örültem, mivel egy történelmi városba kellett bevinni az építészet modern elemeit. Mindjárt mutatja a tervrajzot. Egy nagy sétálóút vezet majd a városból a változatos csoportosításban megépülő házak közé. Ezt a sétányt, sehol sem keresztezi közúti forgalom, tehát a sétálóknak nem kell majd tartani a jármüvektől. Nagyszerűen élt a természet kínálta páratlan környezeti lehetőségekkel is, a vasbeton keménységét mindenütt dúslombú fák oldják, szelídítik. — Az az elvem, hogy éljünk bátran azzal a lehetőséggel, amit a természet felkínál. Persze, még sokat kell várnom ennek a tervnek a megvalósulására, hiszen 13 éves lakásépítési programról van szó, arra fejeződik be, mire nyugdíjba megyek. Szeretném, ha majd az akkor beköltöző családalapító fiatalok, örömüket találnák benne. Egyébként közelebbi terveink is vannak a panelházak változatosabb megjelenítésére. A bontott tömegű típusokból elég változatos utcaképet lehet formálni, ehhez jön még a loggiák, szerelőszlntek színezése. Keressük a megoldást a homlokzati panelek színesítésére, vagy más anyaggal való burkolására Is, ez azonban nagyon munkaigényes, a mostaninál több gyártási tapasztalat kell hozzá. Egy bfeo- nyos, hogy a házgyár nagyon termelékeny, kifogástalanul csinálják a paneleket, s ha már berázódtak a rendes ütembe, sok mindent ki lehet hozni az üzemből. Rengeteg lehetőséget tartogat, amivel élni is szeretnénk. Az egész város Javára és valameny- nyi beköltöző legnagyobb megelégedésére. Ehhez még csak ' annyit fűznék hozzá, hogy a gyár vezetői a közeljövőben, vándorkiállításon szeretnék a megye lakosságával megismertetni e termékeiket. Bemutatják, hogy mit tudnak a házgyári lakások, mi készül náluk jelenleg és mit kívánnak gyártani később? Minden észrevételt és javaslatot kíváncsian várnak és örömmel fogadnak. A másik, igen hasznos elgondolás, hogy a kecskeméti telepen min- talakásokat rendeznek be, a városban felépülő Domus Áruház készletéből. Így kívánnak segítséget nyújtani a lakások barátságos és ésszerű berendezéséhez. Mindebből látszik, hogy a saját termelési kötelezettségeiken túl azt is szeretnénk, ha az emberek, akiknek a panelházak készülnek jól is éreznék magukat benne. Vadas Zsuzsa A nyár közepén lapunkban rövid cikket közöltünk arról, hogy a megyében sokfelé kivágják a közutakat szegélyező jegenyefákat, nyárfasorokat, és ezzel lecsupaszítják útjaink környezetét. Cikkünkkel kapcsolatban többen, szóban is, írásban is kifejtették véleményüket. A hozzászólók közül elsőként a KPM megyei Közúti Igazgatóságának véleménye kívánkozik a nyilvánossúg elé. Szerkesztőségünknek címzett levelükben a következőket írják: ,.A Közúti Igazgatóság kezelésében levő utak mellett évek óta rendszeresen termeli, illetve termelteti ki a száraz és haszonfákat, de különösen azokat, amelyek a közlekedésbiztonsági igényeket nem elégítik ki. Így az útpadkán, a veszélyes útka- nyarokban és csomópontokban veszélyes ütközések elkerülése, valamint a megfelelő belátási szempontok érvényesítése céljával kerülnek a fák kivágásra. Minden fakivágást gondos tervező és előkészítő tevékenység előz meg, amely során nemcsak a közlekedésbiztonsági, de a környezetvédelmi szempontokat is igyekszünk kielégíteni. Igazgatóságunk évente 1—1,5 millió forintot fordít erre a célra. Ezt a tényt az is bizonyítja, hogy az elmúlt évek átlagában minden kitermelt fa helyett hat darab facsemetét ültetünk el, és így nemcsak pótoltuk, de jelentősen bővítettük utaink mellett a faállományt. Ott ahol megfelelő hely áll rendelkezésre, előtelepitéseket végzünk és csak a fiatal fák megerősödésével körülbelül 4—5 év után termeljük ki a kivágásra Ítélt fákat. Ezt, sajnos, minden esetben megtenni nem tudjuk, de mesz- szemenően törekszünk arra, hogy az utak mellett a biológiai egyensúly, valamint a természet és a 22 Táplál az óceán A tengerben élő parányi élőlények, gránátgarnélák, tarisznyarákok, algák és halak különböző fajtáinak ipari jellegű tenyésztésére rendkívül kedvező adottságokkal rendelkezik a Szovjetunió távol-keleti partvidéke. Szahalin és a Dél-Kurili szigeteken, az Amúron már régen sikerrel tenyésztik a lazacokat. A halnevelő telepek évente mintegy 720 millió apró lazacot bocsátanak a tengerbe. Dél-Primorje vidékén kísérleti gazdaságokat létesítettek, ahol táplálkozásra alkalmas parányi élőlények, tengeri fésűskagylók és osztrigák tenyésztésével foglalkoznak. A mesterséges szaporítás kérdését is sikerrel megoldották. Kiderült, hogy egy hektárról 10— 20 tonna „termést” takaríthatnak be. A barnamoszat termesztésére berendezkedett kísérleti gazdaságok hektáronként 60—70 tonnás termést takarítottak be. A jövőben a primőrjei tengerparton 4—5 ezer hektáros barnamoszat és hasonló plankton-ter- rftesztő telepeket létesítenek, amelyek az előbbiből 200—250 ezer tonnát, az utóbbiból 50— 100 ezer tonnát adnak a népgazdaságnak. APN—KS Édesvíz atomerővel A Kaszpi-tenger keleti partján fekvő Mangislak- félsziget olaj-, vas-, réz-, mangán-, foszforit- és szénkészleteiről híres. Ám édesvize nem volt eddig a félszigetnek. A Kaszpi-tenger közeli kikötőiből, Bakuból és Mahacskalából tartály ha Jókon szállították az édesvizet. Ma már azonban a félszigetnek van édesvize. A világ első gyorsneutronokkal működő atomerőművének olcsó energiája hatalmas vízsótalanító berendezéseket működtet, amelyek naponta 120 ezer köbméter édesvizet adnak. Ebből a sziget minden egyes lakosára naponta 400 liter jut. APN—KS • A félsziget energetikai szive a 350 ezer kilowatt teljesítményű gyorsneutronokkal működő sev- csenkói atomerőmű, amely a termelt energia kétharmadát a napi 120 ezer köbméter édesvizet előállító víztisztító berendezéseknek adja. • Alig több mint tiz évre volt szükség, hogy a Mangislak-fél- szlgeten levő pusztaságban korszerű, minden kényelemmel ellátott várost építsenek. Az új városnak, Sevcsenkónak jelenleg több mint egymillió négyzetméter beépített lakóterülete van. A többemeletes épületeket egy helyi épftőanyagból, a rózsaszínű mészkőből épfttk. Sevcsenko városa a Mangislak- félsziget ipari központja, hatalmas tengerviz-sótalanftó berendezéseiről Is hires. (Fotók: APN—KS— V. Voronin felvételei) közlekedő ember közötti kapcsolat kedvezőtlenül ne alakuljon.” Az igazgatóság által közöltek- kel sok tekintetben szemben áll dr. Beregszászy Zoltán körzeti főorvos véleménye is, aki Kunbajáról küldte el levelét szerkesztőségünknek. „Elég sokat járom az országot, és felháborodom azon a vandál pusztításon, amelyet az utak menti gyönyörű fasorok kiirtásával azok követnek el, akiknek feladata lenne az utazás kulturáltságának biztosítása. Eleink, akik a környezetvédelemről nem hallottak,< minden út mellé fákat telepítettek. Még nyolc-tíz évvel ezelőtt is gyönyörű nyárfa- és jegenyesorral szegélyezett úton közlekedhettünk a megyében sokfelé. Aki mostanában meg akar pihenni egy árnyas fa alatt, tudja, mennyit kell keresnie, amíg ilyet talál. Nem vitatom, hogy nem fordul elő baleset azért, mert valaki útmenti fának ütközött. De ez vagy azért történt mert ittas volt, vagy nem az előirt sebességgel közlekedett és úgy csúszott a fának. Tehát sohasem a fa volt a hibás, hanem a járművezető. A közúti igazgatóságok tehát a fák kiirtásával akarják megoldani a balesetek számának csökkentését. Mi történik azonban az útmenti villany- és telefonoszlopokkal, a kilométerkövekkel, a jelzőtáblákkal? Ezeket is kivágatják, hogy ne ütközzön beléjük senki? Ha valahol ki kell a fákat vágni, helyükre már évekkel korábban ültetni kell és csak akkor szabad az irtást megengedni, ha a csemeték a 6—8 évet megérték és megerősödtek ., Az újságíró egymaga nem tudja eldönteni, vajon minden kivágott fa helyett valóban hat csemetét ültetnek-e Bács-Kiskun megyében. Csupán annyit tehet, hogy fényképez amerre Jár. Most egyetlen képet közlünk, amely jól tanúsítja, hogy a Bócsa felé vezető „megkopasztott” úton sem kanyar, sem nehezen belátható kereszteződés nem zavarhatta a közlekedést, tehát az utat szegélyező szép jegenyesor kiirtásának ez nem lehet indoka. A képen ugyanakkor még a figyelmes szemlélő sem fedezhet fel egyetlen új, vagy néhány éve telepített facsemetét sem. Pavlovlts Miklós Csősz a szőlők között A nap méltóságteljésen ontja sugarait, légmozgás híján fülledtté vált a levegő. Ez kedvez a szőlő érésének, amit szívesen dézsmálnak a seregélyek, ha alkalom adódik, az emberek is. A Kiskunhalasi Állami Gazdaság tajói kerületében kevéssé van erre lehetőség, mert szőlőcsősz őrzi az ültetvényeket. Harkal Benő nyugdíjas már közel jár a hetvenhez. — Azelőtt is az állami gazdaságban dolgoztam — mondja a magas szikár ember, akinek vállán fémdoboz és karikásostor lóg. — Nyugdíj-kiegészítésként jól jön az a kis kereset, közel is lakom, Kiskunmajsán. Így nem fárasztó az utazás. — Elnézést egy pillanatra... sietve kapott az általam ismeretlen célt szolgáló fémdoboz után. A benne levő karbidot megnedvesítette, majd gyufát tartott az alján fúrt kis lyukhoz. Durr...! A madarak ijedten röppentek föl, de távolabb ösz- szeverődve ismét a szőlőre vetették magukat. — Biztosan nagyon éhesek. — Jegyeztem meg, erre csak legyintett. — Inkább megszokták a durrogást, amitől, ha meg is riadnak kissé, nem annyira, hogy ne jönnének ismét vissza. Látja, amott a kövesúton túl, mutatja ostornyelével az irányt, érik a kunbarát meg az ezerjó, a madarak kedvenc csemegéje. Bizony, többször is arra kell kerülnöm naponta, mert egyébként a szőlőtermésnek csak a csumáját hagynák. Akkor meg mit szüretelnénk? Nem is mernék a brlSzovjet gépek A Techmashexport Szovjet Külkereskedelmi Egyesülés a közelmúltban ünnepelhette fennállásának tizedik évfordulóját. Ezekben az években a szovjet köny- nyű-, élelmiszer-, vegyi-, nyomda-, elektronika- és cellulóz-papíripari szállítások mintegy négyszeresükre emelkedtek. A szovjet külkereskedelmi egyesülés által szállított gépekkel számos bolgár, magyar, NDK- beli, kubai, lengyel, román és csehszlovák fonó- és szövőgyárat szereltek fel teljes egészében vagy részlegesen. 1075-ben például Lengyelországban egy kohászati üzemnek szállította a világ egyik legnagyobb — egyetlen berendezésből álló — oxigéngyárát, amelynek teljesítménye óránként 30 000 köbméter oxigén. • Tessék, ilyen ez a durrantó szerkezet, mutatja készségesen a fémdobozt a szőlőcsősz. (Szilágyi Mihály felvétele) % gádvezető szeme elé kerülni, ha az én hibámból van a termés- kiesés. Inkább dicsérjenek, mint szidalmazzanak. Ez utóbbira még nem igen került sor az állami gazdaságban, annál többször, amikor napszámos ember voltam. A kulákoknak sohasem dolgozott eleget az ember. Most a jó munkáért dicséret Jár. Erre igyekszem rászolgálni, úgy őrzöm az ültetvényeket, mintha a sajátom lenne. B. Z. 74 országba Szovjet gépeket és berendezéseket vásárolnak angol, NSZK- beli, francia, finn, indiai stb. cégek, összesen 74 országból. Az utóbbi időben Franciaországba szállítottak 130 sűrített levegővel üzemelő textilipari gépet és 400 szövőgépet. Az NSZK 300 szedőgépet vásárolt. Nagy tételben vásárolt malmokat és gabonatároló berendezéseket Afganisztán, Irán, Pakisztán. Egyedül 1974— 75-ben a Techmashexport 24 külföldi létesítményt látott el berendezésekkel. A tizedik ötéves tervben a szovjet külkereskedelmi egyesülés forgalma jelentősen megnövekszik. A gépek és berendezések szállításának volumene 30—35 százalékkal fog növekedni. (BUDAPRESS—APN)
