Petőfi Népe, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-22 / 224. szám
1976. szeptember 22. • PETŐFI NÉPE • 5 A bajai Duna Futóklub tagjainak munkáiból • Kovács László: Ház előtt. Egy FAO-vizsgálat A Föld nyolc országában kell embereknek még mindig éhezniük. Ez derül ki a FAO negyven országban végzett vizsgálatából, amelynek az eredményeit nemrég tették közzé. A legsúlyosabb a helyzet Bolíviában, ahol a naponta szükséges kalóriának 78 százaléka áll rendelkezésre. A lista így folytatódik: Zaire (83 százalék), Banglades (84), Mozambik (85), Fülöp-szigetek (87), Etiópia (88), India (89), Guatemala (91 százalék). Zaire-ben és Mozambikban a táplálék fehérjetartalma a napi 40 grammot sem éri el. Bang- ladesben zsiradékból jut kevés a szervezetbe, naponta fejenként csupán 14 gramm zsiradékot fogyasztanak, ami a Német Szövetségi Köztársaságban fogyasztott mennyiség egytizedének felel meg. Az MSZMP Politikai Főiskolájának alap- oktató intézmény ugyanakkor fontos tudomá- vető feladata a párt-, társadalmi és állami nyos műhely is, a marxizmus—leninizmus, a szervek vezető munkatársainak elméleti-poli- politikai tudományok művelésének egyik ha- tikai képzése és továbbképzése. A marxiz- zai központja. A Politikai Főiskolán folyó turnus—leninizmus alaptárgyait és a párt poli- dományos munkáról beszélgettünk dr. Vészi tikájának fő területeit egyetemi színvonalon Béla rektorhelyettessel. — Hogyan szolgálja a főiskola oktatóinak tudományos munkája az oktatás hatékonyságát? — Pártunk tudománypolitikai irányelveinek egyik nagyon fontos megállapítása, hogy a felsőoktatási intézményekben az oktatás és a tudományos munka szerves egységét kell hogy képezzen, s a kutatás mindenekelőtt a képzés színvonalának növelését kell hogy előmozdítsa. A tudományos kutatás irányának meghatározásakor számunkra is ez az elsődleges. Különös figyelmet fordítunk azokra a területekre, amelyeken a ml főiskolánk Jelenti a legfőbb kutatási bázist. Ilyen például a nemzetközi munkásmozgalom fejlődési törvényszerűségeinek kutatása. A nemzetközi munkásmozgalom történetét feldolgozó kétkötetes művet — amely a mi tanáraink alkotása — méltán nevezhetjük úttörő jellegűnek, hiszen ilyen munka mindeddig nem született hazánkban. Ez a könyv elsősorban az oktatás szükségleteit elégíti ki, de ezen túlmenő jelentősége fs van. — Ugyancsak a képzés igényei követelték meg a pártépités kérdéseinek rendszerezett, tudományos igényű feldolgozását, amiben ezzel foglalkozó tanszékünk végzett úttörő munkát. Korábban e tárgy oktatása bizonyos gyakorlati tapasztalatok ismertetésére, átadására szorítkozott. A gyakorlati pártmunka szükségletei igényelték a túllépést ezen, s e tárgy tudományos megalapozását. Végzett hallgatóinkkal folytatott beszélgetéseinken kitűnt, hogy az e munka eredményeit összefoglaló könyvet — melynek egyébként a közeljövőben már a második, átdolgozott kiadása jelenik meg — sokan mindennapi politikai tevékenységükben Is közvetlenül hasznosítani tudják. De ugyanígy az oktatás szükségletei vezettek el oda, hogy — hazánkban elsőként — kidolgozzuk a szociológia tárgyának rendszerezett felépítését, s ezt egy tankönyvbe foglaljuk. Ebben természetesen nemcsak a mi kutatási eredményeinket rögzítettük, hiszen a szociológiai kutatómunkának nem mi vagyunk a központja. Egy meghatározott területen, a politikai magatartás kutatásában viszont jelentékeny önálló eredményei vannak szociológiai tanszékünknek, s ezek nagyon jól hasznosíthatók a nálunk folyó oktatómunkában. — Ez már átvezet következő kérdésünkhöz: Miként il- leszkedik a főiskola tudományos tevékenysége a hazánkban folyó társadalomtudományi kutatás rendszerébe? — Itt mindenekelőtt az érdemel említést, hogy tevékenyen részt veszünk abban a komplex kutatómunkában, amely a XI. kongresszuson megjelölt feladatok megvalósítását, a párt soron következő kongresszusa döntéseinek elméleti előkészítését szolgálja. Az erre készült középtávú kutatási tervben megjelölt témák közül hat téma kidolgozásában vesznek részt tanszékeink, oktatóink. Ezek a témák: a fejlett szocialista társadalom jellemző vonásai; a gazdasági fejlesztés fő iránya; a társadalmi struktúra fő kérdései; a szocialista demokrácia problémái; a szocialista életmód; a tudat fejlesztésének feladatai. Tanáraink egy-egy csoportja foglalkozik e témák valamely meghatározott kérdéskörével. — Részt veszünk továbbá a szocialista vállalat kérdéseinek elemzésében, amely a társadalomtudományi kutatásnak egyik kiemelt feladata ezekben az években. Ezen az összetett kérdéskörön belül mi az üzemi demokrácia problémáit vizsgáljuk, elemezzük. — A szélesebb közvélemény is mindjobban tudomást szerez a szocialista országok társadalomtudósainak, tudományos műhelyeinek bővülő közös tevékenységéről. Minden bizonnyal a Politikai Főiskola is részt vállal ebből... — Valóban, tudományos tevékenységünknek ez fontos része. Tanszékeink részt vesznek olyan nemzetközi kollektívákban, arhe- lyek együttes munkával kutatják a mai valóság lényeges összefüggéseit. Ilyen témák a kapitalizmus általános válságának mai szakasza, a munkásosztály szerepe a nemzetközi forradalmi folyamatokban, a szocialista internacionalizmus tartalma, a nemzeti felszabadító mozgalmak sajátosságai, a szocialista demokrácia problémái, a szocialista társadalmi rend előnyei. Ezek többségében az együttes munka már megkezdődött. — Két- és többoldalú megállapodások alapján együttes kutatómunkát folytatunk szocialista országokban működő testvérintézményeinkkel is. A pártfőiskolák pártépítési tanszékei közösen monográfiát készítenek a párt fejlődésének és vezető szerepe fokozódásának kérdéseiről. Közreműködünk a fejlett szocialista társadalom és a szocialista életmód kérdéseit tárgyaló közös munka elkészítésében is, melynek munkálatai prágai testvérintézményünk koordinálja. — Mindezek alapján levonható a következtetés, hogy a tudományos kutatás az utóbbi időben fokozódó szerepet játszik a Politikai Főiskola tevékenységében... — Ez kétségtelen, hiszen az említett komplex kutatásokban tanárainknak mintegy 40—45 százaléka vesz részt. Emellett vannak ezekbe nem foglalható egyéni kutatások is, melyek szintén fontos valóságfeltáró és ideológiai nevelő szerepet játszanak. Tudományos tevékenységünk súlyának növekedéseként értékeljük, hogy egyre gyakrabban vagyunk ml a házigazdái vagy egyik rendezői a párt által szervezett nemzetközi és hazai tudományos tanácskozásoknak. Ezeken főiskoláink tanárai szinte minden alkalommal referátumot vagy korreferátumot tartanak, felszólalnak. A kutatómunka eredményeink bővülését jelzi, hogy most már hosszabb ideje évenként négyszer megjelentetjük a politikai Főiskola közleményei című kiadványunkat, amely egyik fóruma az eredmények publikálásának. Az ilyen tevékenység iránti érdeklődést jelzi, hogy az eddig csak szűk körben terjesztett kiadványt, miután az egyik pártfolyóiratban ennek lehetőségét meghirdettük, több mint háromezren fizették elő. — Természetesen sohasem tévesztjük szem elől, hogy intézményünk alapvető feladata az oktatás. A tudományos kutatómunka eredményei beépülnek az oktatott tananyagokba, s ezen az úton is, de más csatornákon keresztül is a szélesebb társadalmi közgondolkodás részeivé válnak. Ezen a módon igyekszünk segíteni a tudat szocialista formálását — fejezte be nyilatkozatát dr. Vészi Béla. (KS) • „Paprikafúró” gépekkel dolgozó asszonyok a szabadszállási telepről. „Itt vették kezükbe az első könyvet” A Kecskeméti Konzervgyár szabadszállási telepén 52 állandó munkás, leány és asszony dolgozik. Az előkészítő üzemben jelenleg paprikát szeletelnek, és „fúrnak”, lecsó, illetve zakuszka gyártásához. A fúrást a paprika magvas belsejét egészben kivágó gépekkel végzik. A szabadszállási asszonyok naponta 70—80 mázsa nyersanyagot dolgoznak fel és küldenek Kecskemétre. A paprikafeldolgozás augusztus 24-e óta tart, előtte kajszi- és sárgabarackot feleztek, vöröshagymát tisztítottak a konzervgyár telepén, A borsószezon idején három műszakos munkavégzésre bejárt az asszonygárda a vállalat kecskeméti gyárába, hogy segítsen a gyors feldolgozásban. A telep dolgozó női a zöldkoszorús Dobó Katalin és a bronz- koszorús Zrínyi Ilona brigádba tömörültek. A kollektívák idei felajánlásaikban többek közt anyagtakarékosságra tettek ígéretet. A normához viszonyítva sárgabarackból 11,8, hagymából pedig 8 százalékos megtakarítást értek el. De nemcsak termelési eredményeket produkáltak a telep dolgozói: társadalmi munkában felújították, otthonossá tették az étkezőtermüket, kommunista műszakot szerveztek, segítettek nehéz helyzetű dolgozótársaikon, javították a sérült ládákat, TIT- előadásokat' hallgattak és kirándultak közösen. A szocialista brigádmozgalomnak, a munkahelyi kollektíva nevelő hatásának köszönhető, hogy nem egy meglett korú asszonyban igény támadt a művelődésre, nevezetesen az olvasásra, — Sokan itt a telepen vették kezükbe életükben az első könyvet — mondta el Mondok Jánosné csoportvezető. A munkásnők a telep kettőszáz kötetes kis könyvtárából kölcsönöznek, melynek könyvállományát havonta cserélik. Az ellátó a kecskeméti vállalati könyvtár. A telep olvasó asszonyai olvasmányaikat rendszeresen megbeszélik. A.T.S. • Pelikán Sándorné, Dézsi Gyuláné és Balogh Lajosné — mindhárman fejkendőben — Mondok Jánosnéval nézegetik az újonnan érkezett olvasnivalót. (Opauszky László felvételei) (50.) Digó. Sóhajtottam és meghatóan próbáltam Anikóra nézni: — Akarsz velem jót tenni? — Hát persze. — Nevetett. — Mit mondjak neki? — Azt kellene;, hogy holnap postára adok neki utánvéttel egy űlemtanhönyvet, hogy este háromnegyed tízkor nem illik békés caadádokra rátelefonálni, de inkább csak azt mondjad, hogy már úgy horkolok, hogy a szomszédok riasztották miattam a földrengésjelző intézetet. —i Jó, megmondom, hogy alszol. — Anikó a fejét ingatta. — Jó éjt. — Nektek is — mondtam. Amikor becsukta az ajtót, akkor jutott el a tudatomig, hogy Anikó szexalakján ugyanolyan pöttyös pizsamái volt, mint az enyém. Es ebből a felismerésből rendkívül lényeges következtetést kell levonnom. Nevezetesen — mint Makrai kezdi a konkrétumok bevezetését —, nevezetesen azt, a következtetést, hogy azért kaptam a múlt héten ezt a pöty- työs pizsamát, mert Anikó bement a boltba, hogy pizsamát vegyen magának, és mivel magának vett, párhuzamosain nekem is vett. Vagyis jogosan dereng bennem a következő felismerés is: valahányszor új bugyikat kapok, vagy új kombinét, ezek azért kerülnek a szekrényembe, mert Anikó sohasem vásárol magának úgy ilyen cuccokat, hogy nekem ne venne. Prolongálva a logikát: nem lennék meglepve a fordítottján sem, vagyis ha az volna a cselekmény menetrendje, hogy Anikó azért megy be a boltba, hogy nekem vásároljon, de ha már úgyis bent van, hát kiutal saját magának is ugyanolyant, mint amit nekem vett. Végkövetkeztetés, de ez már morális, vagyis etikai: azt hiszem. megjobbultam attól, hogy szerelmes vagyok. Felszabadult bennem a képesség, hogy jó vonásokat fedezzek fel a sógornőmben, sőt, nemcsak felfedezem, de talán szinte keresem is benne a jeleket, amelyek biztassanak, hogy engedjem közelebb magamat hozzá. Attila, tudd meg: ha nem vagy is itt, én mégis veled alszom. Mert szeretlek, cáfolhatatlanul és visszafordíthatatlanul. ATTILA Június 11, szerda Tegnap este mondat közben hagytam abba az írást. Mert valami kattant bennem, mint amikor az ébresztőóra csöngetni készül. Ketten voltunk itthon: anya meg én. Éva Elemérrel ügybuz- gott valahol a városban, apa szolgálatban volt. Fel kellett ugranom és ki a szobámból, mert tudtam, hogy anya miatt kattant bennem az ébresztő. A nagyszobában volt, a heve- rőjén feküdt. Feje fölött égett az olvasólámpa. Láttam, hogy semmi színe. A szeme pedig fátyolos volt Megint annyit ivott... — ez volt sfa első gondolatom. — Rosszul vagy? Gyámoltalanul mosolygott. — Nagyon rosszul. Mégis meghallottad, hogy szóltam... De hiszen nem is hallottam. Olyan halkdn szólíthatott hogy nem halatszott be a szobámba. De megéreztem. Ezért volt bennem a kattanás. — Felhívom Deák doktort — mondtam, és már ott is voltam a telefonnál. Nincs memóriaegységem telefonszámok tárolására, Deák doktor száma mégis azonnal eszembe jutott, — Betegnél van — mondta a doktor felesége. — Telefonon talán utolérem.; Hogy ne Jöjjön haza, hanem előbb magukhoz. Mondja csak a címet... Deák doktor tudja a elmünket, de azért megmondtam a feleségének. Aztán vissteamentem anyához. Idétlenül ácáorogtam ott mellette, mert az a leghülyébb érzés, amikor az ember nem tudja, mivel segíthetne. — Mi fáj? — kérdeztem. Adjak a fejedre nedves kendőt? — Nem — Intett a szemével. — Nem a fejem. Az egész közérzetem ... Ilyen elesett még sohate voltam. Ülj ide hozzám. Leraktam magam törökülésbe a heverő mellé. Anya a kezemért nyúlt. Hagytam, hogy megfogja. Közben rühellem, amit gondoltam. Mert nem akartam gondolni, de bizonyos agyáramokat az ember ugyanúgy nem tud akaratlagosan vezérelni, mint ahogy a simaizmok mozgását se (legutóbb éppen a sima- és a harántcsíkolt izmokból feleltem biológia keretében). Tehát akaratom ellenére gondoltam azt, hogy anya talán nincs is rosszul, hanem azért adja elő a színházat, hogy sajnál- tassa magát. Az eszem tudta, hogy ilyen ocsmányat gondolni undorító. és nem is hittem. De azért hatékonyan utáltam magam ott törökülésben. Meg azt is tudtam, hogy mondanom kellene neki vet- laml jó kedveset, de nem jutott eszembe, hogy mit. Emiatt párhuzamosan utáltam magam. Rá-ránéztem az órámra; hogy mikor jön már Deák doktor. Ismeri anyát, ő kezelte, amikor a tarhosrévi mellhártya- meg tüdőgyulladás után mindenféle ikomplikációk akartaik föllépni anya szervezetében (tehát tudja, hogy mi sose szórakozásból hívjuk). Beszélgetnem kellett volna anyával. Dumálni mindenféle súlytalan szöveget, ne figyelhessen oda a rosszullétére. De csak ültem ott, mint egy gyépés törpe, és hallgattam a nehéz lélegzését, figyeltem — lopva — a sápadt arcát, és kihagyás nélkül utáltam magam. Végre (negyven perc múlva!) megszólalt a csengő. Kidobtam magam az előszobába, ég ajtót nyitottam a doktornak. Elég régen láttam. Nem változott, ugyanolyan soványas (szikár), csak mintha őszebb volna. Kivontam magam a nagy szoba légteréből, amíg a vizsgálat bevégződött. Deák doktor halkan kérdezgette anyát Anya még halkabban adta meg a válaszokat neki. Ittam egy pohár vizet de a felét kiköptem, olyan rohadt vegyszeríze volt. Aztán Deák doktor kiszólt, hogy menjek be. Éppen az injekciósfecskendőt rakta vissza a táskájába. — Elszaladsz gyógyszerért? — kérdezte. i Morogtam, hogy hát persze. A heverő szélén ülve a doktor megírt két receptet.' Aztán megszorította anya kezét. — Nem kell, hogy itthon maradjon. Az ilyen idegi eredetű panaszok ... Járjon nyugodtan dolgozni. ott kevesebbet foglalkozik Önmagával. Rendben van? Anya bólintott. Az arcába már kezdett visszaosonni a szín. Nyíl. ván az injekciótól. — Holnap azért újra felugrok, hogy megnézzem — mondta a doktor. Együtt mentünk le a lépcsőn. Hagyta, hogy vigyem a táskáját A kapuban elvette tőlem. — Vigyázz jobban anyádra — mondta. Morogtam, hogy oké. De közben nem néztem rá. Pedig nem tudhatja, hogy anya az én rohadt magatartásom miatt is... Deák doktor elpörkölt a Fiatjával, én meg elrohantam a patikába. Zárva volt. „Szabadságolás miatt zárva!” Földobtam magam a buszra, nyomás tovább. A Forgógépgyár melletti patika is zárva volt, de égett a lámpa, hogy van ügyelet. Beadtam a hapsinak a kisablakon a recepteket. — Korábban nem volt ideje ki. váltani? — vakkantott,ki az ablakon. A nyelvem hegyén kész volt a válasz, hogy nem volt időm, mert természetesen ellógtam az egész napomat, plusz legyen meghatva a világ, hogy egyáltalán eszembe jutottak ezek a rühes receptek. De lenyeltem a gondolati szöveget, s tisztáztam magammal, hogy egy ilyen öregedő és ügyeletes hapsi részéről éppen az a természetes, hogy az életkorom a fenti megnyilatkozást váltja ki a szókészletéből. (Folytatjuk.)
