Petőfi Népe, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-21 / 223. szám
19*6. szeptember 21. • PETŐFI NÉPF. • 3 Munkaadójuk a nagyüzem A tiszakécskei Építő és Vegyesipari Szövetkezet a múlt évben szerződést kötött a BRG kecskeméti gyárával, melynek értelmében lakiteleki részlegükben bérmunkát végeznek részükre. Az itt dolgozó ötven lány és asz-- szony Verebély János üzemvezető irányításával a gyártól kapott műszerek és berendezések kezelését hamar elsajátította. Fő tevékenységük a BRG által gyártott magnetofonok kazettáinak összeszerelése, ezenkívül fejkábeleket stereo-csévéket, rádiókábeleket és hangszóró-csatlakozókat szerelnek. Az üzem dolgozói közül harmincán két műszakban, a kismamák és többgyermekes asszonyok részére viszont egy műszakot szerveztek. Ebben az évben várhatóan 2,8 millió forint értékű munkát végeznek a BRG részére, • Szakavatott mozdulatokkal, gyorsan szereli össze a kazettákat Nyitrai Ferencné. ha azonban fejlesztési elképzeléseiket sikerül megvalósítani, akkor még ennél többet is vállalnak. Jelenleg bérelt épületben dolgoznak, saját telkükön anyagi eszközök! hiányában még nem tudtak megfelelő épületet létesíteni. A szövetkezet 11 szocialista brigádjának 180 tagja vállalta, hogy társadalmi munkával is segíti majd az új műhelycsarnok építését. Felvételeink a szorgalmas lakiteleki nők munkájából adnak Ízelítőt. O. L. • A lakitelekiek kényesek arra, hogy a nagyüzem csak kiváló minőségű terméket kapjon tőlük. Az egyik biztosíték erre Faragó Vilmosné meós gondos és pontos munkája, aki egy műszak alatt átlag 1500 magnókazetta minőségét ellenőrzi műszereivel. • Az elkészült kazettákat szorgalmas női kezek töltik fel. A gyárból érkezett tárcsákról tekercselik át a szalagokat. Felvételünkön: Aradi Éva, Orbán Józsefné, Kordik Mária és Bense Edit munka közben. KÉPERNYŐ Halljuk a zenét! A Lássuk a zenét stábja elsősorban arra törekedett, hogy hallgassuk a zenét. Az értékest, színvonalast. Többen az eddiginél. Másfél évtizede a rádió zenei osztálya műsoraik fogadtatása felől tájékozódott Kecskeméten. Arra voltak kíváncsiak, hogy milyen művek tetszenek jobban és melyek kevésbé. A bevezető szavakat követő ünnepi csendben felállt valaki. „Örülök, hogy végre megmondhatom az illetékeseknek. Mi fizetjük a rádiót, nekünk ne szimfóniázzanak. Legfeljebb a Petőfin.” Sokak véleményét képviselte. Rögtönzött közvélemény-kutatásom némi óvatossággal általánosítható tapasztalatai szerint rengetegen ott maradtak a képernyő előtt a Lássuk a zenét! adásainál a szimfóniázástól vi- szolygók közül. Csupán ezért is tapsot érdemelnek a kezdeményezők. A versenyizgalom, a beavatott- ság tudata feledtette előítéletüket. Az ügyes csomagolás kívánatossá tette a remekműveket, a csillogó keret az értékes műveket. Fáradozásaik eredményeként, remélhetően kevesebben kapcsolják ki a készüléket a jövőben, ha körítés nélkül kínál zenei élményt a tévé. A mostani sorozat jó iskolája volt a fülnek, szemnek. A sorrend lényeges. Olykor a versenyzők, rendezők szándéka ellenére is így hatott. (A látvány csak szolgálója, röptetője, elfogadtatója lehet a zenének.) A zsűritagok pontszámot indokló magyarázatai, a zenemű szerkezete és a közvetítés struktúrája, formája közötti kapcsolatkeresés értőbbé tett bennünket. Megkönnyíti a tartós kapcsolat, vonzalom kialakulását, mert minél jobban ismerünk valamit, annál többféle szépséget fedezhetünk föl benne. A rendezők tehetségesek. Remélhetően csak a verseny csábításának, a valamivel ki kell tűnnöm ösztönzésének és modoros divatáramlatok hatásának tudható, hogy a nagy igyekezetben néha elvonták figyelmünket a hangzó művészettől. Csak egy példa: Maros Rudolf Kaleidoszkóp című kompozíciójának Molnár György rendezésében látotthallott közvetítésekor hosszú másodpercig egy kézfejen kidudorodó érre meredt a kamera. A zsűritől sok okos dolgot hallottunk, bár a rögtönzés akadályozta egyiküket-másikukat a lényeg frappáns, szemléletes megfogalmazásában. Talán több segítséget kaphattak volna. Vasárnap néhányan megjegyezték, hogy ők is először hallották a már említett Maros-művet. Kérdés, hogy véleményük így menynyire megalapozott. Gondolom, szívesen fordítottak volna egy ólát a számukra ismeretlen alkotások tanulmányozására, részt vettek volna a főpróbán, meghallgattak volna egy magnószalagot. Racine A Britannicust kedvelte művei közül Racine leginkább. A mondandóját gyémántkeményre csiszoló francia klasszikus arra figyelmeztetett, hogy a korlátlan hatalom eltorzítja az embert, megcsúfolja a legnemesebb érzelmeket. Néró Tacitus és Racine felfogása szerint uralkodása első éveiben a közösség javára dolgozott, bár csíráztak rossz hajlamai. („Zsarnoknak is szelíd a szárnypróbálgatása.") Szenvedélyén ő sem győzhet: „a szerelem bajt hoz miránk”. Egry István érti, érzi Racine világát, de a nem eléggé átgondolt színészválogatás miatt a szükségesnél alacsonyabb hőfokon izzott a dráma. Haumann Péter a zsarnokká válás folyamatának az ábrázolásával maradt adósunk. Junia (Egri Mária) elrablása, Britannicus (Balázsovits Lajos) megmérgezése a fordulat. A féktelen féltékenység, vágy söpri el az addigi gátlásokat és lesz Róma megrontója. Az erény, a bölcsesség és a romlottság közötti vívódás Racine művének tárgya, lényege, egy egyéniség végleges eltorzulása. Haumann már az első képsorokban a közismert Néró-portrét adja. Váratlanul... Az egyik szemünk sír, a másik nevet.. . Vasárnap délután váratlanul levetítették a Bács-Kis- kun megyei Filmstúdió Játék című díjnyertes kisfilmjét. (Szarvas Judit, Vékás Péter alkotása.) örültünk, hogy láthattuk, de többet érdemel ez az alkotás műsorkitöltésnél. Az előzetes programban nem szerepeltették. Kár ... A szombaton sugárzott Holló László-portréfilm jelentőségét egy már, sajnos, bevégezett életmű súlya növeli. B. Farkas Tamás tisztelettel, értően örökítette meg a félegyházi származású művész egyéniségét, ihlető környezetét. Heltai Nándor Kezem munkája Egy éve alakultak — és már termékbemutató kiállítást is rendeztek. Nem is akárhol. A megyei művelődési központban, melynek keretében a Kecskeméti Kertbarát Kör is működik. Gondolható, hogy megválogatták, milyen minőségi zöldség, szőlő, gyümölcs, virág került a közönség elé. Az igényes kiválasztás mellett is 25 kiskerttulajdonos termékei váltak méltóvá kiállításra szeptember 11—12-én. Értékmérő az is, hogy egy első és 5 második díjat, valamint közönségdíjat adtak át. Hogy méltó kezekbe kerültek a díjak, az első helyezett Besenci Mihály terményeiről — azok gusztusos, ízléses elrendezéséről, „körítéséről” készült felvételünkből érzékelhető. Mi a nyitja például ennek a sikernek? Egyik kulcsa nyilvánvalóan a szervezettség, hogy egy esztendő során közel nyolcvan kiskerttulajdonos tömörült a Kertbarát Körbe. A kertbarátmozgalomban egyedül Kecskeméten 1000—1200 kertészkedőt számlálhatnánk már. Azért is fejezzük ki ilyen „tág” hozzávetőle- gességgel, mert számuk egyre nő. A mozgalom többéves. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa már az érdeklődés fokozódására való tekintettel hozta létre hat évvel ezelőtt a Kertbarátok Országos Társadalmi Szövetségét. A kertészkedők rendszeres, céltudatos informálása, tájékoztatása és érdekképviselete céljából. A Hazafias Népfront azóta is szorosan együttműködik a művelődési házakkal, szakszervezetekkel, ÁFÉSZ-ekkel, melyek keretében országszerte igen sok kertbarátközösség — kör, klub, szakcsoport — működik már. Mint megyénkben is a példánkbeli Kecskeméti Kertbarát Kör és társ- közösségei Baján, Kalocsán és más helységekben. A megyében 149 ezer hektár a kistermelők — háztáji, házikertek, zártkertek, hétvégi kertek — művelése alatt álló terület. Családtagokat is beleszámítva 382 ezer ember foglalkozik tehát háztáji és kisegítő gazdálkodással, kertészkedéssel. Évente 8 milliárd forint értékű zöldség, gyümölcs, kisállat kerül ki ezekről a kisföldekről. A meggy 89 százaléka, a cseresznye 82, a szilva 70, a kajszi 61, az őszibarack 41, a szőlőnek is mintegy 50 százaléka. Igen jelentős mennyiségek ezek a közellátás egészének igényeit tekintve is, ugyanakkor persze legszámottevőbb szerepük a kertészkedő, kistermelő családok önellátásában van. Több mint három és fél százezer ember a megye népességéből. Természetesen a piacra, üzletekbe is szépen jutnak a kiskerti termékekből. Annyira, hogy egyre-másra adódtak a gondok is a kertekben jelentkező fölöslegek értékesítéséről. A rendszeres felvásárlás megszervezése a helyi ÁFÉSZ feladata. A nyár elején is foglalkozott a Hazafias Népfront Országos Elnöksége a kistermelés fejlesztésével. Ekkor javasolta a MÉK-, ÁFÉSZ- és tsz-szervek- nek, hogy a tanácsi koordináció szerint építsék ki körzeti felvá- sárlótelep-hálózatukat. Eddig a kertészkedés gazdasági előnyeiről szóltunk. Kylön fejtegetést érdemel majd, mi a jelentősége a szabad idő célszerű kitöltése, az egészség, kondíció megóvása, az alkotómunka nyújtotta siker- s örömélmény szemszögéből is. Tóth István DOKUMENTUMOK A FELSZABADULT KECSKEMÉTRŐL Könyv a demokratikus átalakulás kezdetéről Dunántúli barangolások A Dokumentumok Kecskemét történetéből I. 1944—1945. kötet megfelel a kiadásának elhatározásakor kialakított követelményeknek. A közölt 156 dokumentum eléggé árnyaltan adja visz- szatükrözi a város felszabadulásától az európai fegyvernyugvásig eltelt fél esztendő helyi eseményeit a politikai, gazdasági, kulturális élet kibontakozásának folyamatát. A kötetet összeállító Iványosi- Szabó Tibor széles körben kutatott, nagyjából a teljes, fellelhető iratanyagot számba vette. A köz- gyűjteményeken kívül magánosoknál levő dokumentumokat is besorolt a gyűjteménybe. Helyet kaptak a várostörténeti szempontból értékes Tóth László-féle hagyaték korábban ismeretlen iratai, feljegyzései is. Meggyőződésünk, hogy az ezzel a kötettel is megrajzolt összképet az esetleg előkerülő dokumentumok lényegesen nem módosíthatják. A szerkesztő körültekintően válogatott. A most 3 ezer példányban hozzáférhető jelentések, röplapok, újságcikkek minden fontosabb életmegnyilvánulást felölelnek. A közigazgatás megszervezése, a pártok megalakulása és tevékenysége, a termelés megindítása mellett — helyesen — teret kaptak a kultúrára, sportra vonatkozó közlemények is. Különösen a felszabadulást követő hetekkel kapcsolatos iratok publikálása jelentős tett, mivel ezeket még a szakemberek sem nagyon ismerték, összeállíthatnék egy hiánylistát, hogy miről olvastunk volna még szívesen. (Tudjuk, hogy november 3-án már működött a Munkahivatal, más forrásokból ismerjük az Ideiglenes Nemzetgyűlés kecskeméti képviselőit megválasztó gyűlést... Nyilván a terjedelmi korlátok miatt tekintettek el ezek közlésétől. Örömmel állapítható meg azonban, hogy a 300 oldalas könyvben található dokumentumok szinte kivétel nélkül fontosak, az adott kor ismeretéhez nélkülözhetetlenek. Talán egy-két kisebb üzem részletes dokumentálása felesleges. (Például a Bó- dogh József vegyészeti gyárról adott szakvélemény közlése.) Csak rövidlátó, rosszul okoskodó emberek tagadják a demokratikus átalakulás gondjait, ellentmondásait, a háborús helyzetből következő problémákat, az útkeresés bizonytalankodásait. Sokszor elmondták már vezetőink, hogy azok ártanak az ügynek, akik akár múltunkat, akár jelenünket feleslegesen szépítge- tik. A história — a felszabadulást követő fél esztendő már ennek tekinthető — netáni kozmetikázása olyan bumeráng, amely a valódi értékeket is megkérdőjelezheti, A kötet nagy erénye, hogy nem titkolja a gondokat. A dokumentumok érzékeltetik a kényszerű kiürítés szomorú következményeit. (A tűzoltók maguk húzták a kocsikat, mivel a németek elrabolták a lovakat. A közbiztonság helyreállítása nehezen sikerült. Nélkülözhetetlen nyersanyagok hiányoztak.) Ma is lelkesítő, ahogyan a felszabadult nép úrrá lett a nehézségeken, amilyen gyorsan kialakította az új élet kereteit. A dokumentumok a tények erejével győzik meg az olvasót arról, hogy a munkáspártok voltak az átalakulás motorjai. Elsősorban az ő kezdeményezéseik, állásfoglalásaik szolgálták a közérdeket, mutatták a jövőt. Ügyelt arra a szerkesztő, hogy összefüggésükben láttassa az országos és helyi törekvéseket; így kerülte el a beszűkítő vidékiesség veszélyeit. Néha talán túlságosan is szűkszavú, ám mindig pontos, lényegre utaló jegyzetei jól segítik az eligazodást, a dokumentumok értékelését. Gondos, jó munka tehát a városi tanács támogatásával, Gódor József tanácselnök előszavával megjelent kötet. Többféle igénynek felel meg. Segíti a kutatókat, történészeket. Nélkülözhetetlen segédeszköz a hazafias és a honvédelmi neveléshez, mint Gyapai József elnökhelyettes korábban megfogalmazta, köti az ifjúságot az ország és a város történelméhez. A reális történeti helyzetek feltárásával elmélyíti és megerősíti haladó hagyományainkat. A kötet sok dokumentuma bizonyítja azt, hogy a szovjet csapatok a város felszabadítása után nem legyőzöttként bántak a kecskemétiekkel. Remélhető, hogy a Tóth Sándor által szépen tipografizált kötet — csupán a jegyzeteket nyomattuk volna olvashatóbb betűkből — sok csatornán jut el az olvasókhoz. Javasoljuk, hogy diákok részére kedvezményes akciókat szervezzenek, mert számukra a 60 forintos vételár kicsit sok. Szükségesnek tartjuk, hogy minél több középiskolás, szakmunkástanuló polcára kerüljön ez a kötet. Végül példaként kell állítanunk a Kecskeméti Városi Tanácsot: szakított az évfordulós szemlélettel. Korábban főként nagyobb események, 10—20 éves, negyedszázados évfordulóján adtak ki valamilyen művet. A rendszerint nagyon rövid határidő miatt elkapkodott, hiányos munkák kerültek forgalomba. Nem árulunk el titkot, ha nyilvánosságra hozzuk, hogy eredetileg ezt a kötetet is a város felszabadulásának 30. évfordulójára szánták. Szerencsére belátták, hogy egy elhibázott kiadvány csak rontja az ünnepi hangulatot, bosszúságot okoz. Időt adtak a források gondos tanulmányozására. Mindez hasznára vált a kiadványnak. H. N. Mögöttünk van a kőszegi • vár, a szombathelyi ízisz- templom. Haladunk a híres jaki templom felé. Esik az eső. Átlátszó ólomfüggönyt eresztenek kö- rénk a felhők. Az ördög kövei Nem zavar bennünket a gyönyörködésben a szemerkélő eső, s a hűvös szél. A jáki templom világhírű, idegenforgalmi csalogató: arányai lenyűgözőek, a részletek összhangja magával ragadó. Akármelyik oldalról is nézzük, az esztétikai élmény nem marad el. Kapubéllete egyszerű, díszes és monumentális egyszerre. A szépség ragyogása! Kit érdekel most a gallér alá bemászó esőcsepp? A 72 esztendős Palkovics Kálmán helybeli születésű. A messze földön ismert műemléktemplom harangozója. Vele beszélgetünk, miközben körülsétáljuk Ják falu és az ország büszkeségét. — A helybeliek örülnek neki? — Nekünk ez megszokott. De azért jó látni, hogy a világ minden részéből jönnek hozzánk. — Mit tud ezekről a nagy kövekről? — mutatok rá az egyikre, mely ott hever a lábunk előtt. — Három van ilyen. Nagyapám, Koltai György, aki elkísérte Kossuth Lajost Törökországba menet a határig, egy legendát mesélt róluk. Amint jött hazafelé, Kecskemét környékén Iái ott homokbuckákat, s azt kérdezte, hogyan kerültek oda? Ezt a választ kapta egy alföldi embertől: Valamikor az ördög köveket vitt Jákra, megtelt a bocs- kora homokkal, s kiszórta belőle. Abból lettek a halmok. Akkor nagyon örült a nagyapám, hogy a jákiak híre olyan messzire elért. — Valójában milyen kövek ezek? — Valamikor a római időkben faragták őket. Lehet, hogy egy környékbeli templom részei voltak ... — Mire gondol, amikor nézi az öreg templomot? — Olyankor nem gondolok én különösebben semmire. Csak gyönyörködök benne ... Legfeljebb arra, hogy múlik az idő. Az őrség szerelmesei Közel az ország nyugati határához találjuk öriszentpétert, az őrség egyik jellegzetes települését. Ez a néprajzi és történeti szempontból egyaránt sajátos arculatú táj sokak kíváncsiságát felkelti ma is még. Kevés vidék őrzött meg többet sajátos hagyományaiból — élőbeszéd, építészet, szokások, folklór stb. — mint az őrség. Gellért Károlyné, Szikszai Edit, a falumúzeum létrehozója, aki őriszentpéter monográfiáját is megírta, ezt mondja: — Történelem szakos tanár vagyok. Amikor láttam, hogy a gyerekeknek fogalmuk sincs a régi világ tárgyairól, eszközeiről, elhatároztam: a családlátogatásokat összekötöm a padláslátogatásokkal. így kezdett szaporodni az anyag a múzeumhoz. Az a tervünk, hogy a szomszédos Szalafőn az egyik szert alakítjuk ki a vidék tájmúzeumává. Az első lépések már megtörténtek. — Mi az a szer? — ősi paraszti településforma. Nagyjából a kalocsai szállásokhoz hasonlítható. Egyes községekben ma is fellelhető még. A férj, Gellért Károly szobrász. Örömmel üdvözöljük személyében szűkebb hazánk fiát. A Kiskőrös melletti Páhin született és sokáig Baján élt. Jól ismeri az ott élő művészeket: B. Mikii Ferencet például. Közeli ismeretségben volt annak idején id. Éber Sándor és Nagy István festőművészeinkkel is. Eddig Budapesten, Szombathelyen és másutt szerepelt kiállításokon. A kerámiát is kedveli, de mostanában inkább távol dolgozik. Egyik félig kész domborművén régi bajai élménye kel életre. Csónaká- zók a Sugovicán. „Ha az ember elkerül messzire, előjön a nosztalgia” — mondja eltűnődve. Miközben beszélgetünk, meglátom az asztalon az Élet és Irodalom új számát, benne Gellért Károly egyik művének reprodukcióját, s azt a verset, amit Somlyó György e mű ihletésére írt, Hajnal címmel. Kiderül, hogy a költő nemrégiben náluk járt, s akkor születtek meg ezek a sorok róla. Megtudjuk a családi vendégkönyvből, hogy írók, művészek, néprajzosok és riporterek tucatjai lépték át e ház küszöbét eddig. A helytörténész feleség. s a szobrász férj otthona csalogatja azokat, akik erre az érdekes — szép vidékre kíváncsiak. S a nagymama, aki a környék ismert mesemondója; szerepelt már a rádióban is. Nyugdíjas tanítónő: negyvenöt évig tanította a falu kicsinyeit. Akárkit megkérdezünk a faluban, ismeri-e, igennel válaszol. Érdekes történeteket tudnak róla. Mondják, szokása volt, hogy tanítványainak azt mondta: mutassanak rá egy tárgyra, kedvük szerint. Bármit is mondtak, ő ráépített arra egy mesét, kapásból. Volt úgy, hogy egy fej káposztára, máskor egy palatáblára vagy éppen egy cső kukoricára mutattak rá. Most az idős asz- szony itt ül a kiskonyhában; emlékezik és mesél a látogatóknak a régi időkről. Míg a lánya régi tárgyak, múltbéli iratok után kutat, s míg a veje beszédes, szép szobrokba faragja álmait, emlékeit. Üjra és újra erre az érdekes családra — az Őrség szerelmeseire — gondolok, míg a meseszép zalai tájakon, a romantikus, erdős-dombos vidékeken áthaladunk. A Balatonhoz igyekszünk. (Folytatjuk.)
