Petőfi Népe, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-21 / 223. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1976. szeptember 21. • Ma még csak lecke a pénztárgép kezelése, de holnap már munkaként gyakorolják a Marikák. Balra: készül a borospalackok Ízléses, tetszetős köntöse. (Szilágyi Mihály felvételei.) ÁRUISMERET, CSOMAGOLÁS, VÁSÁRLÁS Látogatás az oktatási kabinetben A Belkereskedelmi Minisztérium már évek óta lépéseket tesz a kereskedelmi szakmunkásképzés korszerűbbé tétele érdekében. E feladat jelentőségét felismerve, a kezdeményezés gyümölcse az elmúlt ötéves tervszakaszban érett be: ekkor kezdődött el az úgynevezett oktatási kabinetek szervezése. Köztudott, hogy államunk a jelentősebb, nagy eladótérrel biró kereskedelmi egységek fejlesztését anyagilag is támogatja. Ennek előfeltétele azonban, hogy az ilyen üzletekben, áruházakban oktatási kabinetek létesüljenek, ahol a fiatalok, a kereskedelem leendő szakemberei a szakiskolában szerzett elméleti tudásukat a gyakorlati ismeretek elsajátításával gyarapithatják. Magyarán: a mindennapos munka keretei közt, vevőközeiben készülhetnek fel az életpályára. Bács-Kiskun megyében Kecskeméten, a BÉK széchenyivárosi ABC áruházában hozták létre az első ilyen kabinetet. Ennek életre hívását a minisztérium szak- oktatási főigazgatósága 200 ezer forintos hozzájárulással segítette elő. Ma már egyébként a megye több kereskedelmi szerve is büszkélkedik hasonló jellegű intézménnyel. Golyóstollal és fényképezőgéppel fölszerelve a napokban a fentebb említett legpatinásabb oktatási kabinetünkbe — vagyis a kecskeméti széchenyivárosi ABC áruházéba — látogattunk! el. Kiss Ferencné szakoktató nyolc, másodéves élelmiszer kereskedelmi tanulóval foglalkozik. A lányok egyik csoportja a palackcsomagolás „rejtelmeivel” ismerkedik, néhány pedig a pénztárgép kezelését gyakorolják. — Az oktatás rendje úgy alakul — tájékoztat Kissné —, hogy tanulóink a hét három napján a Nyíri úti iskolában kapnak elméleti képzést, a másik három nap pedig a bolti gyakorlaté, amelyből négy órán át itt a kabinetben folyik a szakoktatás. — Mi minden sajátítható el itt, ebben a formában? — A tanterv alapján: gyakorlati áruismeret, a bolti tárolás és felhasználás tudnivalói, pénztárgép-kezelés, mérleg-beállítás, valamint az úgynevezett árufel- töltés. — Az ilyen csomagolási gyakorlatnál például milyen szempontokra kell ügyelni? — Nem mindegy, mibe és hogyan göngyöljük az árut. Így például ebben nz esetben a hét decis palacknak stabil és esztétikus „ruhái" kell készíteni. Ügyesen, gyakorlottan csomagolnak a lányok. A terem másik részében pedig egy vásárlást bonyolítanak le: Hajagos Mária, a pénztáros, Bende Mária a vásárló. Egy évi kabinetgyakorlat utána jól halad ez a feladat is. Ezután pedig a másodévesek levonulnak az áruház eladóterébe. — Mi lesz ott a tennivalójuk? — Kelemen Agnes például „töltöget”, gondoskodik az áruutánpótlásról, Adamik Margit a kenyér-részlegen kiszolgál. Kőrös Mária a vevőknek segít a vásárlásban, tájékoztatja őket: mi hol található. A lányok — csak róluk beszélhetünk, hiszen ez a szakma lassacskán elnőiesedik — másodévet kezdő első foglalkozásának voltunk tanúi. Még két tanulóév áll előttük, s utána bekerülnek majd a „mélyvízbe”. Ehhez, a későbbi, sok gonddal-bajjal is járó kereskedő-élethez nyújt hasznos tapasztalatokat, jó segítséget. sokrétű Ismereteket a korszerű — talán nem túlzunk, ha azt mondjuk: napjainkban nélkülözhetetlen — kabinetoktatás. Jóba Tibor Tovább élő, többet őszibarackfák egy fáról Szerte az országban lehangoló képet mutatnak mostanában az őszibarackfák. Komoly kárt tett bennük már a tél végi fagy, aztán megszenvedték a levéltetvek példátlan invázióját, mindezt tetézte az idei nyár aszályos időjárása. Sok helyütt gyenge termés mutatkozik a fákon, az ültetvények egy része vergődik, sőt kipusztulóban van. Sokan teszik fel mostanában a kérdést: érdemes-e egyáltalán őszibarackkal foglalkozni a kertekben ? Visszatérő gondok Legkedvesebbnek tartott nyári gyümölcsünkkel mindig is sok gondja volt a termesztőknek. Fája a közfelfogás szerint — és sajnos, sokjelé a gyakorlatban is — igen rövid életű. Van, ahol hat—nyolc évenként rendszeresen újratelepítik. Gondozása örökös küzdelem a rettegett felkopaszodás, a mézgásodás, a rá- kosodás okozta ágelhalások ellen. A legfőbb panasz, hogy kevés és bizonytalan a terméshozam, a minőségről nem is beszélve. Pedig tudásban és akaratban általában nincs hiány. Mi lehet hát a bajok alapoka? tenni nyomban, hogy nem az őszibarackfákban keresendő a hiba. A metszés elmélete szorul gyökeres felülvizsgálatra. Rozsé helyett gyümölcs Általános panasz: töméntelen felesleges hajtást hoznak a fák, sűrüek, gyümölcs alig van rajtuk. A hajtások megerősödnek, és a következő tavasszal az előző évi vesszőhozam javát újra lemetsszük. Eközben a vastag ágak csupaszodnak, a termőövezet mind feljebb kerül. Nem túlzás tehát: a hagyományos metszésmóddal egyre több mihaszna „rozsét” termelünk a fán, gyümölcs helyett. Ma még kevesen tudják, hogy lehet másképpen is metszeni. Két évvel ezelőtt lett államilag védett szabadalommá Hegedűs Antal és dr. Gulyás Sándor közös találmánya, amely az őszibarackfák gyógy- metszése elnevezést viseli. Harmincéves, minden részletre kiterjedő tudományos munka eredménye. Nézzük mit ígér ez a ma még szakmai „eretnekségnek” beillő találmány: 1. Gyógymetszéssel a fák terméshozama két-háromszo- rosra növelhető. (Szeged mellett, Domaszéken, ahol a Hegedűs— dr. Gulyás féle találmány szerint alkalmazzák a gyógymet- szést, egy-egy őszibarackfa terméshozama átlagban 1 mázsa gyümölcs). 2. Megszűnik a felkopaszodás, a mézgásodás minimálisra csökken, 3. a fák fagy- tűrőbbek lesznek. 4. Kevesebbet kell permetezni a levéltetvek és a gombabetegségek ellen. 5. A gyümölcsök korábban érnek, színesebbek, zamatosabbak, naMásképpen kell metszenünk! Kevés olyan gyümölcsfajunk van, amelynek kialakult metszésmódja annyira befolyásolná a fák teljesítőképességét, mint az őszibarack. Ez is oka lehet annak, hogy az elmúlt évtizedben újabb és újabb elméletek, variációk gazdagították a metszési szakirodalmat. Sajnos, az akut problémákat — fagykár, felkopaszodás, korai kipusztulás —, nem sikerült megszüntetni. Hazánkban — őszibarack vonatkozásában — az úgynevezett csercsapos váltómetszés terjedtél széles körben. Szakszerű alkalmazásával — különösen kiskertekben — szép terméseredmények érhetők el A rövid metszés hátrányos élettani hatásait azonban csak ideig óráig lehet mérsékelni : elkerülni, kiküszöbölni azonban nem sikerült. Hozzá kell • A korai érésű fajták is darabosabbak és színesebbek lesznek. Jobbra: a gyógy metszés eredménye: egy fáról egy mázsa barackot szednek (részlet egy' Ilyen „átállított” fáról). A TÁRGYALÓTEREMBŐL: KÜLÖNÖSEN nagy kárt okozó csalás, sikkasztás és hűtlen kezelés vádjával került Kukoricázók a vádlottak padjára a közelmúltban a hercegszántói Lenin Termelőszövetkezet három vezetője: Bállá István elnök, Grosity Márton főkönyvelő és Barna Gergely főagronömus. A Bajai Járásbíróság tárgyalta az ügyet, s abban néhány nappal ezelőtt született ítélet. Mit követtek el a közös gazdaság vezetői, akik már nem voltak gyakorlatlanok, hiszen az elnöki és ál főagronömus 1970 márciusa óta, a főkönyvelő pedig 1969 márciusától látta el a rábízott teendőket. Az említett termelőszövetkezet 1975-ben 1400 hektáron vetett kukoricát. s ezen a területen összesen 1038 vagon termést takarítottak be — májusi morzsoltra átszámítva. A tervek szerint ebből értékesítésre szántak 500 vagonnal, a tagoknak háztáji kukorica címén 35Q vagonnal akartak szétosztani, feldolgozásra 160,5 vagonnal és takarmányozásra pedig 11,5 vagonnal terveztek. Ha ezeket összeadjuk, máris kitűnik, hogy több a tervezett mennyiség, mint ami ténylegesen termett. A múlt év szeptemberében a tsz három vezetője mégis arra az elhatározásra jutott, hogy nem ötszáz vagonnal adnak el a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnak, hanem többet, mert csak így tudják teljesíteni árbevételi tervüket, s annyira növelni a gazdálkodás eredményességét, hogy a 20 százalékos kiegészítő részesedést maradéktalanul ki tudják fizetni. Ehhez pedig 630 vagon kukoricát kellett eladni. Az említett mennyiséget el is adta a termelőszövetkezet a vállalatnak, s az a vételárait kifizette a közös gazdaság részére. De mivel a felvásárló tárolási ne. hézségekkel küzdött szerződést kötött a tsz-szel arra, hogy a megvásárolt termény egy részét tárolja. Ezért természetesen a vállalat tárolási bért fizetett a hercegszántói Lenin-nek. Ugyanakkor a közös gazdaság vezetői kiosztották a tervezett mennyisé, get a tagoknak, feldolgozásra és gyobbak és alig van hullás. A gyümölcs jól bírja a szállítást és a tárolást. Ami a végrehajtást illeti: Nyugalmi állapotban nincs metszés, nem nevelünk csercsapokat, a már egyszer termett vesszőket meghagyjuk a fán ... A szabadalom már bizonyított A Hegedűs—dr. Gulyás féle találmány, mi tagadás megkérdőjelezi és jórészt cáfolja mindazt, amit eddig az őszibarackfák metszéséről tudtunk. Szerencsére — ha küzdelmek árán is —, állításaikat nagyüzemek tábláin és kiskertekben is teljes mértékben igazolni tudták. Sajnos, a hagyománytisztelet, olykor a szakmai rátartiság mindeddig gátat emelt a szenzációs új módszer széles körű és gyors elterjedése elé. Végül is ez év tavaszán az illetékes hivatalos szerv hozzájárult ahhoz, hogy a szabadalmat egyéni gyümölcstermelők egyénenként megvásárolhassák, hasznosításra. Ára háromszáz forint. A feltalálók a találmány propagálását a Hazafias Népfront Kertbarátság Háza Pártoló Körére bízták. Egyben felajánlották, hogy a személyektől beérkező 300 forintok felét átutalják takarmányozásra is használtak belőle. Ilyen körülmények között tehát félrevezették a felvásárlót azzal hogy már a tárolási szerződés megkötésekor az értékesítésre lekötött terményből komoly mennyiség hiányzott. Vagyis mindez annak a következménye, hogy a tsz vezetői 1975-ben tervezett kukoricából olyan meny- nyiség eladására kötöttek szerződést, amelynek egy részével maga a tsz nem is rendelkezett. Amint említettük, a közös gazdaság a 630 vagon kukorica ellenértékét a vállalattól 1975. december 31-ig megkapta. Az 1975. évi zárszámadási mérlegben ilyen alapon nyereséget képeztek olyan árbevétel után, aminek az árufedezete a tsz-nél nem volt meg, hiszen a múlt év decemberének végén a tárolásra lekötött és a felvásárló tulajdonát képező kukoricából több, mint másfél millió kilogramm hiányzott. Ennek „ellensúlyozására” a vádlottak 1976-ban a hiányt megközelítő mennyiségű kukoricát vásároltak. A hiányt és az annak eltüntetésére fordított összeget azonban nem vezették át a könyveken, s így meghamisítva a ‘mérleget, abban 4 millió 556 ezer forint nyereséget tüntettek föl, a valóságos 3 millió 335 ezer forint he. lyett. A magasabb nyereséget kimutató mérleget és a kiegészítő részesedés kifizetését a tévedésbe ejtett közgyűlés megszavazta, s ennek következtében a tsz vezetői és tagjai között a megengedettnél 631 ezer 860 forinttal több kiegészítő részesedést osztottak szét. A bíróság megállapította, hogy Bállá István, Grosity Márton és Barna Gergely -a herceg- szántói Lenin Termelőszövetkezetnek 631 ezer 860 forint kárt okoztak. KÖZBEN a termelőszövetkezet vezetői rájöttek, hogy túllőttek a célon, s hogy a terven felüli értékesítésből keletkezett hiányt pótolni tudják — vagyis a tagoknak is kiosszák, ami jár és takarmányozásra is legyen elegendő — más tsz-ektől vásároltak tengea Pomázon társadalmi összefogással felépülő Kertbarátság Háza építésére, a Hazafias Népfront Országos Tanácsánál kezelt egyszámlára. A jelentkezők szerződést írnak alá. Ennek és a 300 forintnak a beérkezése után a Pártoló Kör postán elküldi a szabadalmi leírást a kiegészítő ismeretekkel együtt. Ezzel minden jelentkező a Pártoló Kör alapító tagjává válik. A tagság fenntartásáról a későbbiekben ki-ki maga dönt. A tagok részt vehetnek a Pártoló Kör által szervezett előadásokon és bemutatókon, hozzájuthatnak a később megjelenő szakmai újdonságokhoz is. A vártnál nagyobb érdeklődést bizonyítja (részben a Képes Újság cikksorozatának hatására), hogy a Pártoló Kör tagjainak száma néhány hónap alatt 2500 főre emelkedett. Az elmúlt hetekben több helyről kértek gyakorlati bemutatót. Ezek száma a jövőben várhatóan nőni fog, hiszen az új módszert mind több ember látni is akarja. Mivel pedig az őszibarackfák „átállításának”, gyógymetszésének ideje közeledik, a termelők és a népgazdaság közös érdeke, hogy minél többen szerezzenek tudomást a szabadalomról. A cím, ahonnan szerződést kérni lehet: Kertbarátság Háza Pártoló Köre 2013 Pomáz, Postafiók 32. Kulin Imre rit, de hozzányúltak a rájuk bízott, a felvásárló megbízásából tárolt terményhez is. Utasítást adtak a raktárosoknak, hogy. a tárolt kukoricából adjanak a tagoknak és abból etessék az állatokat is. A gabonafelvásárló bajai üzemegységtől azonban 1976 februárjában ellenőrzést kaptak. Kiderült, hogy alaposan megdézsmálták a vállalat tulajdonát, s összesen több, mint hárommillió forint kárt okoztak a felvásárlónak. Igaz, ezt teljes egészében megtérítették úgy, hogy más szövetkezetektől vásároltak tengerit. De ez sem ment simán, hiszen 1975 őszén mázsánként 253 forintot kaptak, viszont amikor 1976 tavaszán ők vetettek, akkor már csak 294 forintért kaptak egy mázsát. A különbség közel félmillió forint. AMINT említettük, a Bajai Járásbíróság Ítéletet hirdetett az ügyben. Bállá Istvánt halmazati büntetésként kétévi szabadság- vesztésre ítélte és 30 ezer forint pénzbüntetéssel sújtotta. Grosity Márton és Barna Gergely ugyancsak két-két évi szabadságvesztést kapott és fejenként 25 ezer forint pénzbüntetést. A bíróság azonban a szabadságvesztés végrehajtását Bállá Istvánnál ötévi próbaidőre, két társánál pedig 4—4 évi próbaidőre feltételesen felfüggesztette. Az ügyész az ítélet ellen súlyosbításért jelentett be fellebbezést. A bíróság a hercegszántói Lenin Termelőszövetkezetet kárának megtérítése érdekében a törvény egyéb útjára utasította. G. S. Ismét a háztáji tejfelvásárlás Tavaly több, mint egymillió hektoliter tejet gyűjtöttek össze a megyében, az idén pedig még ennél is mintegy 5—6 százalékkal többre számítanak. Csak a kecskeméti tejüzem körzetéhez tartozó 3300 tanyáról mintegy egymillió-kétszázezer liter tejet vettek át a fogatosok a nyáron. Az átvétel viszont a korábbi (•vekhez hasonlóan az idén sem volt zökkenőmentes. Lapunk hasábjain is többstór foglalkoztunk ezzel. Az illetékesek maguk is tudomást vettek róla, sőt keresik a lehetőségét, hogy minél kevesebb legyen a tejátvétellel kapcsolatos huzavona. Ennek megszüntetésére rendezték meg nemrégiben Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában azt az ankétot ia, amelynek célja a háztáji tejfelvásárlás javítása volt. Miről is volt szó tulajdonképpen? Köztudott, hogy Bács-Kiskun megyében sok a tanya, meg az is, hogy ezeken több ezer szarvasmarhát tartanak. A kormányintézkedések hatására nőtt a tenyésztői kedv is. de vannak visszahúzó erők. Például itt van a tejértékesités. A mennyiségi átvétellel ugyan nincs különösebb gond, mert a tejipar mindent felvásárol, a minősítéssel azonban már igen. Előfordult, hogy a tejgyűjtő kocsis összecserélte az egyik kistermelő által átadott tejmennyiséget a másikéval. Aztán a savfokát sem állapította meg mindig egyértelműen. Nem áll példa nélkül az olyan eset sem, amikor a panaszok kivizsgálására hivatott bizottság, láttán a termelői öntötte ki tejét. Nem nehéz kitalálni, mi okból. Így aztán ember legyen a talpán, aki eldönti hogy az - egy kannába két-három termelő által ösz- szeöntögetett tejből kié volt a savanyú, vagy ki vizezte föl, mert sajnos, ilyen is előfordult. De azt sem lehet megállapítani pontosan, hogy melyik tej volt nagyobb zsírtartalmú, illetve alacsonyabb. összegezve: a nehézségek szinte megoldhatatlannak tűnnek, mert a visszaéléseket rendkívül nehéz megakadályozni, leleplezni. Szükséges tehát, hogy a helyi mező- gazdasági üzemek is fokozzák az ellenőrzést, érezzék saját feladatuknak is a tejfelvásárlást. Megoldás lenne az is, ha a tanyavilágban több tejgyűjtő állomást építenének. Így a kistermelők személyesen tudnák beszállítani tejüket, ami jelenleg, a sokszor 10—15 kilométerre fekvő átvevőhelyre szinte lehetetlen. Erre viszont a tejiparnak nincs pénze. Járható út lenne az is, hogy a tejminta vételekor a kistermelő' egy ellenmintát kérne, amit a tejátvevő helyen lepecsételnének és azt reklamáció esetén a vita eldöntésére beküldenék a megyei Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézethez. Igaz. ez kissé lassú megoldás, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, mivel nem kisebb ügyről van szó, mint a mindennapi tejünkről. Így pedig már megéri. B. Z. • Balra: harmadéves őszibarackfa hagyományos metszéssel: tizennégy darab gyümölcs volt a fán, ennek egy- harmada lehullott. A másik képen: Hegedűs Antal által gyógymetszéssel kezelt harmadéves őszlbarack- fa: az Idén 304 gyümölcséből 120 darabot ritkítással leszedtek. A fiatal fa 184 darab életerős barackot érlelt. Lombja erős, fertőzésmentes, színe haragoszöld, vlzhajtás nem alakult ki a fán, felkopaszodás nincsen.
