Petőfi Népe, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-11 / 189. szám

4 • PETŐFI NÉPE 9 1976. augusztus 11. Nemcsak gépesítéssel • Jól ismert gyengéink egyike s nem a jelentéktelenebbek közül való az a hajlam, hogy vagy fe­hérnek, vagy feketének fogadjuk el azt, ami tüzetesebb vizsgáló­dásra a színek sokféle árnyalatát tárja fel. Meglelhetjük-e a végle­tességet abban a szemléletmódban is, mely a vállalati magatartást alakítja például olyan teendőnél, mint a termelékenység növelése. Azt, hogy a gép, a technikai fej­lesztés lényegesen befolyásolja az egy foglalkoztatottra jutó terme­lés alakulását, senki sem vitat­ja. Abban azonban kételkednünk kell. hogy csakis e forrás kínálko­zik hasznosításra. Márpedig a kö­zéptávú vállalati programok egy része erről a felfogásról tanúsko­dik. # Tapasztalati tényként, különö­sebb bizonyítás nélkül is elfogad­hatjuk azt az igazságot, hogy a termelékenységre, ugyan külön­böző mértékben, de minden ki­hatással van. Befolyásolhatja sok egyéb más mellett olyan, apró­nak tűnő mozzanat, mint a mű­hely megvilágítása,, a gépkezelőle a szerelőszalag mellett ülők szé­kének kialakítása, s még inkább a nagyobb súlyú tényezők, az anyag- és szerszámellátás, a be­rendezések logikus elhelyezése, az irányítás színvonala s így tovább. Többször megismételt, s más és más oldalról végrehajtott vizsgá­latok igazolják, hogy a magyar ipar termelékenységi színvonalá­nak viszonylagos elmaradottsága a nemzetközi mezőnyben elsősor­ban nem technikai, hanem irá­nyítási, szervezési okokkal ma­gyarázható. Köznapibban szólva: a rendelkezésre álló gépek és be­rendezések az elértnél kedvezőbb termelékenységet eredményezhet­nének. Azaz, ha haladni akarunk ezen a területen is, márpedig ha­ladnunk kell, a népgazdaság ötö­dik ötéves terve — azzal számol, hogy az ipari termelés növekedé­sének teljes egészét a termelé­kenység javulása fedezi —, ak­kor ne csupán a gépesítésben, az új eszközök megvásárlásában, munkába állításában lássuk a megoldást. Ezzel párhuzamosan, sőt, jó néhány vállalatnál ezt megelőzően elemezni szükséges a már meglevő technika kihaszná­lását, szervezettségét, s minde­nekelőtt azt, hogy az élő munka hatásfoka milyen, s miként ja­vítható. Idén. az év első felében a szo­cialista iparban — élelmiszeripar nélkül — az egy foglalkoztatott­ra jutó termelés több. mint hat százalékkal bővült, s ez nagyjá­ból azonos a tavalyi eredménnyel. Szó sincs tehát arról, hogy most már szüret, beértek az erőfeszí­tések gyümölcsei. Ügy látszik, kényelmesebb ráhagyatkozni a majdani gépi beruházás remé­nyére — aminek pénzügyi fede­zetét először meg kell termelni! —, mint sorra venni a termelő­hely valamennyi részlegét s te­vékenységének részletét. E mó­don a fejtöréstől a sokoldalú vizs­gálódástól tényleg sikerül meg­szabadulni. ám elvesz a lehető­ségek méhében rejlő eredmény is. Túl nagy még mindig azok tá­bora. akik az ..apró munkát"’ néha becsülik, akik elhanyagolják a termelékenység növelésének köz­napibb. kevsbé látványos útjait. Holott néhány jó példa — ám saj­nos. csak szabályt erősítő kivé­telként — beszédesen tanúskodik arról, hogy pusztán a gépek át­rendezésével. az a/nyagtr'vábbítás. az alkatrészellátás megszervezé­sével. központi szerszámüzem ki­alakításával 15—20 százalékos ter­melékenységnövekedés érhető el! S akkor még nem szóltunk olyan pénzügyi ráfordításokról. vagy alig követelő lehetőségekről sem. mint a nagy termelékenységű be­rendezések műszakiszámának ja­vítása, forgácsolás helyett a hi­degalakítás alkalmazása stb. Hosszú a források listája, mert bátran ide sorolhatjuk a teljesít­ményt jól ösztönző, elismerő bé­rezést is, s azt szintén, hogy a munkaidő kihasználásában hatal­masak á tartalékok. • Egy percig sem hisszük azt, hogy a termelékenység növelése nélkülözheti a jelentős gépi. tech­nikai. technológiai fejlesztést, az­az — népgazdasági méretben fo- rintmilliárdok kiadását beruházá­sokra. Erre is szükség van, ám okkal, joggal úkadunk fenn azon. hogy miközben kielégíthetetlen­nek látszik a fejlesztési eszközök iránti éhség, a már rendelkezésre álló fonások kamatoztatása jóval elmárad a lehetségestől. Miközben új és újabb beruházások tervét fontolgatják a vállalatok, elsik­kad az a fontos tény. hogy az egységnyi állóeszközre jutó pro­duktum nem bővül á kívánt mér­tékben. s bár a termelékenység emelkedik, az ütem mértéke ko­rántsem az adottságok határát jelzi. Ennek kitágítását, az a fel­ismerés is sürgesse, hogy a ter- rrtelékefiy/élf 'növelésének • minden módját hasznosítani kell. M. O. GÉPEK MELLETT A szövőnő Zúgnak a gépek, zajukat emberi hang nem kiabálhatja túl. öreg, a laikusnak korszerűtlen szövőgépek, szinte remegnek az erőlködéstől, a munkától. Nyolc szerkezetet kezel egy ember, nyolc zajkeltőt. Az automatákon — akik itt dolgoz­nak azok működését tanulták — a vetélő önmagától vált át. Az ittenieket emberi kéz váltja. A Pamutnyomóipari Vállalat kiskunhalasi telepén vagyunk. melleit, ott laknak. Nővére a gondnokságon, bátyja az erdő- gazdaságnál, húga a HÖDIKÖT- né! dolgozik, illetve tanul. Ha szabad idejük van, moziba mennek. Ha egyedül van. Nagy Tiborné gyakran olvas. Legutóbb — talán két hete — a Légy jó mindhalálig volt so ron. „Annak idején olvastam már, mert kötelező volt, de annyira tetszett, hogy újból ke zembe vettem '. — Miért szeretem a munkám? — kérdez vissza, de nem sokat töpreng a válaszon. Mintha sok­szor eszébe jutott volna már, úgy felel. — Azért szeretem, mert ér­tem, hogy mit csinálok. Tudom miért úgy forog a gép, ahogy. Tudom mit miért kell kezelni. Állok, fáj a lábam. De, egysze­rűen nem lehet megunni. Mint­ha születne valami . . . Nagy Tiborné — májusban volt az eskü­vője — tizen­kilenc éves. Három éve szerezte meg a szakmunkás- bizonyítványt.. Két évig ta­nult érte. egy. a sógorával le­folytatott be­szélgetés ered­ményeként. „Ha úgy gon­dolod. mondta a sógor, itt Halason meg­találhatod a számításodat. Három műszakban dolgozik, 2500—2800 forint körül keres, a normát rendszeresen 100 száza­lékon felül teljesíti, ami műsza­konként 480—490 vetést jelent. A csarnokban száznegyven­nyolc gép dolgozik szakadatlan. Azzal kezdődik a műszak, hogy odamegy ahhoz, aki a gépeken előtte dolgozott és megkérdezi, volt-e valami probléma. Utána a lánchenger ellenőrzése követ­kezik. majd a számláló óra ál­lásának felírása. Kék színű kré­tával kerül oda a teljesítmény kezdetét jelölő szám a gép ol­dalára, műszak végeztével meg­állapítható- megvan-e a norma. A szövőgépek teljesítménye a beállításuktól függ. Nagy Ti­borné — szövőnő társaival együtt — nem nyúlhat ilyen okból hoz­zájuk. ez a partimester dolga. Egy műszakban három partive­zető ügyel a gépekre, fejenként 45 jut rájuk. Ha van idejük, néha elindítják a masinát a szö­vőnő helyett. Annak idején sokan kezdték a tanulást Nagy Tibornéval. Most ujján számolgatja, hányán is maradtak. A műszakban kétszer tartanak pihenőt. Az egyik tízperces. a másik hosszabb. Nagy Tiborné a délutánná beosztást kedveli legjobban. Akkor ugyanis nem kell korán kelnie. Jat'ÍWjééy,.ri- álti’ két 'rőükiakban dolgozik, hathetenként azonos az időbeosztása. A gyáron kívül. Szoba-kony­— Ketten vannak, a többiek elmentek — mondja elbizonyta­lanodva. — Rossz, szakma? — Rossz? Miért lenne az? Ha elRWl'k Vtfj,u!j}<?vá,. ,és.. a(4 mon­dom: szövőnő vagyok, nem néznék rám lekicsinylőén. Dol­gozni kell, ennyi az egész. De mindenhol kell, nekem meg ez hál építettek az. anyósáék háza a szép. B. J. Téesz nélkül létezni nem lehet • Dobos Ferencnél — Mi a sorsa a két megszűnt iskolának? Laezkó Róbert: — Igazság szerint amolyan tanyai kultúr- központtá minősül­hettek volna, de... Ami a község öröme, gondja — az a tanácsé. Ami a tanácsé — egyúttal a népfronté. Ez fejeződik ki az együttmű­ködési megállapodásban, amely mindenütt vezérfonala a közös munkának. Ennek szellemében törődnek a városi népfrontbizottságok is a vonzáskörzetükbe tartozó közsé­gek bizottságaival. Irányítják őket — mint nagyobb testvér a kisebbeket. Dobos Ferencnét, Kiskunfél­egyháza városi népfrontbizottsá­gának titkárát ilyen kis kőr­útjára kísérjük el. Első állomás Pálmonostora — községi tanács. Kocsány János, a falu népfront­elnöke a határban, a téesz ma­jorjában szorgoskodik. Van dolga az aratás dandárjában. — Mint népfrontos úgy is „kéz­nél lesz”, mihelyst feladat szó­lítja. Tapasztalt elvtárs. Nemcsak jön-megy, hanem lát, észrevesz mindent, tudja, mi foglalkoztat­ja az embereket. Ismeri a falu népét, beszélgetés nélkül nem megy el mellettük... Ha szer­vezni kell, meg is mutatkozik ennek minden előnye — jellemzi őt. Laezkó Róbert tanácselnök; akivel a közös feladatokról beszél a városi népfronttitkár. Mostanában sem lesz munka nélkül se tanács, se népfront. Belepillantunk az együttműködési megállapodásba. Külön kitétel a külterületek ellátásáról való gon­doskodás. Van korszerűsíteni való a tanyai bolton. — Ez a többi község tanyai boltjaival is így van — veti köz­be Dobos Ferencné, s hozzáteszi. — A szükségesnél kevesebbet fordít korszerűsítésükre az ÁFÉSZ. Az Aranyhegy településen gond, hogy a kút nem felel meg a követelményeknek. Kivitelezé­si hibák vannak rajta. Kijavítá­sukra felszólítás jött a vízügyi igazgatóságtól. Aztán töltést kell húzni, s körülkeríteni a kutat. Minthogy a település kicsike — 54 család. 200 ember lakja —, a kút kezeléséről, tehát a fenti előírások teljesítéséről, a helyi tanácsnak kell gondoskodnia. Sa­ját pénzből. — Annak idején 300 ezer fo­rintba került a víz előteremtése. Százezret ebből a téesz adott, a többit a tanács .. Most tárgya­lunk a vízművel — jegyzi meg Laezkó Róbert. Fényképek kerülnek elő. A kútról is, amikor még nagy. de­rékszögbe hajlított kifolyócsövön jött a víz. Lesz mód itt is tár­sadalmi . munkára. Könnyítés minden lapát- föld. amit így le­het odébb tenni. Gépelt meghívót olvasunk. A helybeli kisiparosoknak küldték. Egy kis beszélgetésre invitálja őket az elnök. Számukra is lenne társadalmi munka, bizonyára szí­vesen segítenek. — Biztosan vállalnak —. mint ahogy nálunk is, Félegyházán — erősíti meg Dobos Ferencné. — Országos kezdeményezésük ez. az OKISZ javaslatára. Valóban azt várják, a tanács mondja meg, mit kér tőlük. Pálmonostorán, a két tanyai is­kola körzetesítése következtében, bővíteni kell az iskolát. Egy tan­termet korábban tornahelyiség­nek vettek igénybe — arra is szükség volt —, így most már azt pótolni kell új tanteremmel. Eb­be is bekapcsolódhatnak a kis­iparosok. Csak úgy, mint a kul- túrház felújításába, s annak ud­varán a szabadtéri színpad tető­vel való ellátásába. Lesz alkalma besegíteni a la­kosságnak is. — Mi a sorsa a két megszűnt iskolának? — érdeklődik a városi népfronttitkár. Az elnök. — Igazság szerint amolyan ta­nyai kultúrközponttá minősülhet­tek volna, de... Lassan elnépte­lenednek azok a részek, behúzód­nak az emberek; kinek marad­nának ezek a kultúrgócok? Érté­kesítésük célszerű. Az egyikei, a Lenin-iskolát átveszi a téesz.. A pedagóguslakásból szolgálati la­kás. a tanteremből magtár lesz. — És a másikkal. a Szegedi útival mi a terv? — Ez még csakugyan elképze­lés ... Ha a téesz elvégezné az iskolabővítést — ellenszolgálta­tásként megkaphatná. — Így nem veszne kárba a költség, amit az. iskolavillamosí- tásra költöttek, külterületen. — Amibe 200 ezer forinttal ugrott be a termelőszövetkezet is — egészíts ki Laezkó Róbert. Dobos Ferencné ezt a fonalat követi tovább. — Eddig is többször felemlí­tette a termelőszövetkezetet. A Keleti Fény Téesz hogyan segíti a község problémáinak megoldá­sát? A tanácselnöknek nem kell so­kat töprengenie, menten sorolja. — A demográfiai hullám — örömünkre — minket is elért. Az óvodabővítést a téesz épitőbri- gádja végezte — nagyon jutá­nyosán. Városi ember nem is sejti talán, milyen nagy köny- nyebbség az falun, hogy nem kellett kivitelező után futkosni; és mentesültünk ilyesmitől is, mint felvonulási költség ... Ami­kor — még az iskolakörzetesítés előtt — autóbusz-fordulót készí­tetlek. a hozzávaló követ a kis­teleki vasútállomásról kellett ideszállilani. Kellett volna. Va­sárnap szaladgáltunk fuvaréit. Végre kivonultak a volánosok, de vissza is fordultak: akkora köve­ket nem rakosgat a markoló ... Szóltunk Takács Ferenc téesz-el- nöknek. ök egy szóra behordták a követ... A járdaépítéshez is a szövetkezet kocsijai szállították az anyagot... Az utakat is ők javítják. Persze ... Dobos Ferencné mosolyogva folytatja. — ... ahogy a falugyűlésen ke­délyesen közbeszólt egy téesz-tag — végeredményben azok csinál­ják meg az utakat, akiknek a gépei tönkreteszik. Az elnök ismét átveszi a szól. — A körzetesítés óta harminc­harmincöt gyerek jár be a falu­ba iskolába. A napközisek ét­keztetését is segítette a szövet­kezet. És hogy a tanyavillamosí­tást se felejtsük ki: 700 tanyából mintegy fele villanyt kapott már. Családonként 4—4 ezer forinttal járult hozzá a téesz. Megvolt a 30 százalékos megyei tanácsi kedvezmény, s a fennmaradó költséget állták a tanyaiak ... Téesz nélkül — megmondom őszintén — létezni nem lehet. Tóth István Az életmentő művese A veseműködésükben súlyosan károsodott betegek régebben menthetetlenek-voltak: a vérük­ben felhalmozódott méreganyagot a vese nem tudta kiválasztani és emiatt rövidebb-hosszabb idő múlva beállt a halál. Ma az ilyen betegeken már segít egy ötletes gép. a művese, amelyen átfolyva a beteg vére. megtisztul. Az első művesét 1913-ban szerkesztették, de az olyan, amely klinikai fel- használásra is alkalmas, csak 1946-ban készült el. A beteg vérkeringését rákap­csolják a művesére, és a vér át- áramlik a készüléken. A készü­lékben celofánhártyából készült csövön vagy lemezeken áramlik át a vér. A celoíánhártya pó­rusai nem engedik át a nagyobb molekulájú anyagokat pl. a fe­hérjéket. de átengedik az ureát, kreatinint. foszfátokat, szulfáto­kat, szervetlen sókat. A művesekezelés 4—8 óráig tart, ezalatt megtisztul a vér, és a vese regenerálódik, lehetővé téve a spontán -kiválasztást. Na­gyon súlyos, megfordíthatatlan vesekárosodás esetében a 2—4 naponként végzett művesekezelés segítségével évekig munkaképes állapotban tartható a beteg. A kezelés történhet erre a célra ki­alakított műveseosztályon, já­róbeteg-ambulancián. de akár a belog otthonában is. 9 Képünkön tmívcsckezelés látható az egyik NDK-beli klinikán. A legbiztonságosabb autókerék A világhírű Dunlop-cég konstruktőrei olyan . .bizton-,, sági autpkere­H.<#et,... fejlpsz-,, tettek ki, amelynek a gu­miköpenye hir­telen levegő­veszteség fellé­pése után sem lordul le a tárcsáról. A kí­sérletek során a 80 km/óra sebességgel ha­ladó gépkocsi még leeresztett gumival is jó­kora távolsá­got megtehe­tett, méghozzá az autó irányítását a biztonsági határok között fenntartó oldal­vezető erők mellett. A gumikö­peny olyan erős. de mégis meg­felelően rugalmas szerkezetű, hogy belső túlnyomás nélkül is hordani tudja a reá eső terhelést. A tárcsáról való lefordulását a megfelelően magas perem akadá­lyozza meg. E peremet — a ké­pen látható ábrának megfelelően — csavarokkal illesztik fel a gu­miköpeny felhelyezése után. A „Dcnovo” nevű biztonsági kereket nyugodtan tekinthetjük világraszóló találmánynak, hiszen e problémát eddig még senkinek sem sikerült megoldani. Pedig az országutakon száguldó gépkocsik hirtelen defektjei sok emberélet­be kerülnek szerte a világon. A végzetes balesetek többnyire csu­pán az első abroncsok defektje esetén következnek be. így elég­séges azokat ellátni „Denovo"- kerekekkel. Porszívó szerelvény A kanadai Montreal város , ki­terjedt földalatti vasú t-hálózatá­nak alagúttisztitására porszívó szerelvényt konstruáltak a szak­emberek. A szerelyényt alkotó három kocsi közül a középső szip­pantja fel hatalmas ventillátora segítségével a vágányok között összegyűlt port és szemetet, majd a két szélső tartálykocsiba to­vábbítja. miután a nagyobb da­rabokat leválasztja belőle. E dur­va hulladék egyszerű módon ki­emelhető, kiüríthető tartályba hull. A tartálykocsikban szállító- szalagos rendszer osztja el egyen­letesen az oda betóduló hulladé­kot. A három kocsit két darab neoprénből készült harmonika- cső köti össze egymással. A porszívó szerelvény 26 kilo­méternyi alagút megtisztítását végzi el havonta, miközben mint­egy 450 kilogramm port és hul­ladékot gyűjt össze. Korábban sok gondot okozott a metrótársaság­nak az alagutak rendszeres tisz­títása, hiszgn kézi erővel vagy félautomatiküs módon csupán az éjszakai órákban végezhették a munkát, akkor is különleges biz­tonsági óvintézkedések között. ■ i ■

Next

/
Thumbnails
Contents