Petőfi Népe, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-10 / 188. szám
* • PETŐFI NÉPE • 1976. augusztus JO. » KISKÖZSÉGEK A MEGYEBEN » KISKÖZSÉGEK A MEGYFRÉN~ri A csupa park Csikéria Ma már csak a kiszáradt meder látható. Hajdanán, amikor még csordogált benne a víz, Csík- érnek mondták a helybeliek. Magukat meg, erre célozva, csik- érieknek, később, módosítva; csi- kériaiaknak. Méghozzá két település viselte ugyanezt a titulust; az egyik az Alsó-, a másik meg Felső- volt. Előbbi Szabadkához tartozott, utóbbi különálló volt. 1921, Trianon, határszerződés- — ezt követte furfang, birtokos-érdek. Azóta kanyargós errefelé az ország határa. Volt egy nagygazda, bizonyos Balázs-Piri János, az ő birtoka alapján állapították meg hol legyen beljebb, hol kin- tebb az ország széle. l92i-ben önálló község, 1926-han 2200 lakosú lett és csak: Csikéria. Azóta is az. Ha megírnák Báics-Kiskun megye legújabbkori történetének tankönyvét, az első oldalra kerülne a neve. Egy fontos, elfelejt- hetetlen, a megye legeslegújabb történelmének legelső napját jelölő dátummal. 1944. október 12. Csikéria felszabadításának napja, a megye felszabadításának egyik első eseménye. Csikéria, ezerkilencszázhetven- hat nyarán. összterülete 2575 hektár, ebből 1956 hektáron a helyi Üj Élet Termelőszövetkezet gazdálkodik, 150 hektár pedig a Kunbajai Állami Gazdaságé. 1970-ben 1458-an laktak a közcégben, közülük 348-an az általános, 31-en a középiskolát végezték el, s tizenötüknek volt felsőfokú végzettséget igazoló diplomája. Tavaly már csak 1300 volt a lélekszám. A 432 tsz-tag közül 124 öregségi járadékos, összesen pedig a lakosság egyötöde nyugdíjas. Majdnem minden második ember külterületen él, az ő élet- körülményeiket javítja a Jó ütemben haladó villamosítás. Ha a Bukti-sort is bekötik a hálózatba, a gondok lényegében megszűnnek; már ami az áramot illeti. Aki végigmegy Csikérián, valami kirívó furcsaságot tapasztal; olyat, amit más községben nemigen lát. Mintha egy csup.a lugas, csupa park bulváron haladna. Árnyas fák szegélyezik az utat kétoldalt, a házak előtt virágok pompáznak, és az embernek az az érzése, hogy minden: park. Megkérdezem a tanácselnököt, Vizin Gergelyt. Magától értetődő mosollyal válaszol: — Lényegében két év társadalmi munka eredménye ez. 1974- ben csak a Petőfi utca volt parkosítva, aztán tavaly a Vörös Hadsereg, a Rákóczi és a Táncsics következett. Az elvünk: minden ház elé virágot! Még valamit felfedezhet a kíváncsi szem. A falu határában; az Üj Élet Termelőszövetkezet irodaházával átellenben víztorony magasodik. , • Vizin Gergely. — Ez a község IV. ötéves tervidőszakra szóló legnagyobb beruházása volt. A hálózat hossza 8200 méter, 235 házba van bekötve a víz; kiegészíti még 18 tűzcsap és 5 közkút.. A földmunkák kilencven százaléka készült társadalmi összefogással. Tavalyi eredményük alapján a megyei községfejlesztési versenyben első helyezést értünk el. öt év alatt — tudom meg — 1500 négyzetméternyi járdát építettek. Gyakorlatilag a teljes belterületen száraz lábbal lehet sétálni; latyakos, sáros Időben is. Helytálló lenne az a megállapítás, hogy Csikéria olyan község, ami majdnem város. Ha idegen érkezne a községbe; — folytassuk tovább a felfedező sétát — megállapíthatná, hogy a boltokban minden olyan kapható, amire szükségük lehet a helybelieknek. Viszont nincs hol megjavíttatni az elromlott televíziót; rádiót, mosógépet. Egy pillantás, meg egy felvilágosítás meggyőzhetné az idegent arról, hogy a Bácsalmási Vegyesipari Ktsz cégtáblája az asszonyok munkahelyének bejárata felett függ. Ha összetalálkozna a i fif'iui «I* • A bácsalmási ÁFÉSZ tavaly megnyitott önkiszolgálóboltjában szinte minden kaphatót (Méhes! Éva felvételei.) • Az elmúlt ötéves terv legnagyobb csikériai beruházása volt a víztorony. tanácselnökkel; bizonyára megtudná azt is, hogy lehetne jobb is az asszonyoknak. Arról van szó, hogy a pénz megvan az általános iskola napközissé tételére, de nincs keret a szükséges állásokra. A megyei tanács segítsége kellene... Ha van napközi, van kire bízni délután a gyerekeket, s nyugodtan mehetnek dolgozni. Vannak jellegzetesen csikériai nevek, Simity, Pertics, Kluncsics és Balázs-Piri. A község majd mindegyik lakója érti, beszéli a délszláv nyelvet, kettős feliratok láthatók mindenütt. A nemzetiségi oktatás fakultatív, a beiratkozó tanulók kétharmada jelentkezik rá. Egy általános iskola van a községben, a tanítás összevont. Hat tanár sikeres munkáját bizonyltja az, hogy minden beiratkozott elvégzi a nyolc általánost, és minden végzős továbbtanul. A tanácselnökhöz fordulok. — Mi az, ami a csikétiaiakra jellemző? Vizin Gergely Csikérián született, a községi tanácsot 15 éve elnökli. Ismer mindenkit, mindent — a szokásokat is, persze. — Mi a jellemző? A hatványozott vendégszeretet. Másutt, ha valakinek van egy fél barackja, akkor a vendégnek a felét adja, a másik felét maga eszi meg. Itt az egészet kapná a vendég. Mindenből a jobbat, a szebbet... Csikéria — ez is. Ballal József Tervszerűen építik a Seregélyesi utat Kiskörös, megyénk legfiatalabb városa, e rangjának elnyerése óta nagyarányú településfejlesztési program megvalósulásának a színhelye. Bővül az energia- és közműhálózat is, építik a járdákat, az utakat. Ez utóbbiak sorában talán legszélesebb körű érdeklődés a Seregélyesi út portalanítását kíséri. Dulai János olvasónk is ez ügyben ragadott tollat nemrégen. Részint az ő kérdéseire adunk választ, részint a többi környékbelit tájékoztatjuk, amikor röviden beszámolunk a fontos kommunális beruházással kapcsolatos teendőkről, tervekről. A körülbelül hét kilométernyi Seregélyesi út a legsűrűbben lakott külterületi körzeteket, vagyis Feketehalmot, Alsó-, Közép- és Felsőcebét köti össze a várossal. Csaknem háromszáz család lakik a kiterjedt tanyavilágban. Ezek az emberek — köztük az iskoláskorúak — nap mint nap jártak, s járnak a kiskőrösi belterületen levő munkahelyekre, oktatási intézményekbe, boltokba, hivatalokba stb. és a földes út miatt enyhén szólva nem kényelmesebb a közlekedésük, akár gépkocsit; motort vagy kerékpárt használnak. Ám ez a helyzet rövidesen megváltozik... Rohoska Györgytől, a Kiskőrösi Városi Tanács V. B. műszaki osztálya vezetőjétől tudjuk, hogy az út kiépítésének munkái az ütemtervnek megfelelően haladnak. A kivitelezésben a KPM is közreműködik. Bár a kellő meny- nyiségű anyagok, a speciális gépek és szakemberek állandóan rendelkezésre állnak, de a hatalmas méretű munkálatoknál szükség lesz a lakosság társadalmi segítségére is. Minderről időben értesítik majd a környékbelieket. Végül annyit: ha minden az előzetes számítások szerint történik, az aszfalttal borított Seregélyesi utat, melynek kiépítési költsége megközelíti a 20 millió forintot, még ez év végén átadják rendeltetésének! VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Mészárusítás — az igények szerint A Sajtóposta rovatban tettük szóvá, hogy a soltvadkerti TÜ- ZÉP-telepen nem vásárolhatott pár kilónyi meszet az egyik helyi olvasónk — aki melléképületét akarta fertőtleníteni —, mert az eladók olyannyira bagatellnek minősítették a mennyiséget, hogy azzal foglalkozni sem voltak hajlandók. A történtek visszássága kapcsán kérdeztük meg: a nagyközségben csak a nagy tételű mészárusítás a gazdaságos, vagy talán a telep dolgozóinak kissé kényelmetlen kimérniük a néhány kilogramm porhanyós anyagot? A közöltekre levélben válaszolt az illetékes, a Soltvadkert és Vidéke Általános Fogyasztási és SZERKESZTŐI ÜZENETEK Antal László, Kiskunfélegyháza: Mint Ismeretes, a KRESZ a közutak használatával kapcsolatosan Is tartalmaz kötelező előírásokat. Ezek értelmében tilos az úttesten, Illetve annak közvetlen közelében olyan tárgyat, s egyéb anyagot elhelyezni, vagy bármilyen folyadékot kiönteni, amely veszélyeztetheti a közlekedés biztonságát, zavartalanságát. Másik fontos kitétel: földútról szilárd burkolatú útvonalra ráhajtani csapadékos Időben csak akkor szabad, ha a Jármüvet előzőleg megtisztították a sártól. Való Igaz, e rendelkezések betartása hiányos, Így hát egyetértünk véleményével, miszerint Indokolt gyakoribbá tenni az utak igénybevételének hatósági ellenőrzését, a szabálysértőket pedig — akik lényegében a társadalmi tulajdon ellen vétenek — felelősségre kell vonni. Bojtal János, Kaskantyú: A szerkesztőségünkhöz eljuttatott és sajnos hiányos tartalmú levelére csak általánosságban, a teljesség Igénye nélkül reagálhatunk. Elsőként Íme az alapvető tudnivaló: a társadalombiztosítási szervek az általuk nyilvántartott munkahelyi alkalmazásokat szinte automatikusan veszik figyelembe a nyugdíjazáshoz szükséges szolgálati Idő megállapításánál. Az, aki nem volt ilyképpen biztosított, munkakönyvi bejegyzéssel, egykorú okirattal, vagy éjjyéb, de hitelt érdemÉrtékesítő Szövetkezet belső ellenőre, Rimóczi Endre, aki többi között arról informált: bár a vizsgálat nem tudta bizonyítani az eset megtörténtét, vagy annak ellenkező voltát, de ettől függelenül hasznos volt a bíráló cikk, amely ráirányította a figyelmet a fogyasztói érdekvédelem e fontos területére, ahol van még mit tennie a kereskedelemnek. A továbbiakban kiderül a sorokból, a TÜZÉP-telepen általános gyakorlat, hogy az Igényeik szerint kaphatnak meszet a vevők. Közöttük voltak olyanok, kik húsz kiló meszet, mások pedig egyszerre ötven mázsányit vittek haza július első hetében. SZERKESZTŐI ÜZENETEK lő módon — például tanúk segítségével — bizonyíthatja, hogy dolgozott. A szolgálati Időt Illetően azonban van korlátozó tényező Is, nevezetesen, hogy a munkaviszony egyhuzamban történő, s öt évnél hosz- szabb megszakítása kizárja a munkában töltött korábbi ldö beszámításának lehetőségét. Ez utóbbira csak akkor kerülhet sor, ha a megszakítás után Ismét öt esztendőt töltött munkaviszonyban az érintett személy. Nem vonakozlk ezen Jogszabály arra, aki a. megszakítás előtt megszerezte a nyugdíjjogosultságához szükséges szolgálati Időt, a tíz évet, s a következő öt esztendőn belül betöltötte az öregségi nyugdíjra Jogot adó életkort, vagy megrokkant és ezen állapota nem változik a nyugdíj igényléséig. Nos, ennyiben kívántunk válaszolni érdeklődésére. Végezetül javasoljuk: az öregségi nyugdíj megállapítása Iránti Írásos kérelmét nyújtsa be a megyei társadalombiztosítási Igazgatósághoz, s ha a szolgálati Időre vonatkozó határozatával nem ért egyet, Jogorvoslatért forduljon a Járásbírósághoz I összeállította: Veiket Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: T2-516. IDŐS IPAROSOK MŰHELYÉBEN Gerber Ferenc nap múltán leszedik, s olyan sima a bundánakvaló, mintha vasalták volna. A sapkatőkére a négy cikkből összeállított női és férfifejfedők kerülnek, vizes kefével kezelik, egy huszonnégy óra elteltével leveszik róla, kirázzák, s áll a szőr. Külön szerszám szolgálja a szegek kiszedését, a rámára a cang- lival feszítik a prémet, az ékalakú strekkfával pedig a vlsz- száját dörzsölik — puhítás céljából. Az összegubancolódott szőrszálakat rézből készült fésűvel egyengetik szabályosra, a drótkefével pedig az lrhabun- dák, velúrkabátok külsejét boj- szolják fel. A nádpálcának ütés gyarázhatók, s tán még — különösen szakember fülében —, sután hangzanak. A szűcsgép például hasonlatos a háziasszonyi varrógéphez. Két, egymással szembe forgó tányérja közt kell két ujjal, eregetni — érzéssel — a bőrcsíkokat, hurkolt öltéssel rögziti össze mindahányat. S rakoncátlan, már-már lelkülettél bíró masina, amire példa, hogy az igazi mester már megérzi, ha más használta a szerkezetet előtte. A rámázó asztalon nincsen ráma, mégis rámázásra használta- tlk. A mintát rárajzolják lapjára, s a hasonlóképpen kivágott szőrméket pontosan ráféktetve rászegezik, még nedvesen. Egy Volt egyszer egy család. A nagyapától az unokáig minden tagja szűcsként kereste a kenyerét. Német iparosok voltak, ami a magyar mestertől azért különbözik, mert ők inkább finomabb munkákat vállaltak, perzsa-, pézsma-, hörcsögbunda került ki kezük alól. Ennek a családnak egyik tagját, aki már 1928-ban tanulni kezdte a mesterséget, Gerber Ferencnek hívták. Szűcstehetségére jellemző, hogy nem volt még tizenöt éves, amikor felszabadult, aranyérmet kapott kezemunkájáért a tanonckiálli- táson. Mint a bőrös szakmák szerszámai általában, a szűcsök segítségei is germán elnevezésűek, magyarul csak — esetleg — maa feladata, ezzel porolják ki a szőrmét. * önálló egyéniségek — szabadjon így nevezni őket — a különféle szőrmék, mindegyik csakis egyféle módon varrható—illeszthető össze. A panofixbundák háromszög alakú cikcakkokból, a presianc hideg ellen védők pedig hullámtaréj formájú darabokból készíttetnek. A rókák, farkasak, s más vadállatok tímár által lomposan hagyott bőrei a kasirungon nyerik vissza eredeti formájukat. Válasz egy fel sem tett kérdésre: miért drága a pézsmabunda... ? Maga a prém is sokba kerül, s a hatvanöt darabot, amennyi elég egy kabáthoz fantasztikusan vékony csíkokra kell hasítani, a csakis szűcsök által használt késsel. Ami egyébként jobban hasonlít a holdkaréjra, mint kenyérvágó eszközre. A félcentis szeletkéket aztán szemrontó, idegességet okozó babra- munkával kell összevarrni. Régebben — hajh! — maga készítette ki a vadak bundáját Gerber Ferenc, bekötött füzetében titokzatosnak tűnő receptek sugalmazták az arra a prémre érvényes metódust. Az alapelv szerint kétféle szőrmecsiná- lást külöböztetnek meg a szakmabéliek. Az egyik a timsós-vit- riolos. Bizonyos arányban összekeverik a két alkotórészt, s ezzel kenegetik a rókakoma levetett bundáját. Ha viszont a csá- vás megdolgozás mellett szól a mesteri döntés, más lesz az eredmény. Nemcsak a tapintásban leledzik a különbség, hanem a használhatósági időben is. A bőr — mondja Gerber Ferenc —, úgy lélegzik, akár az ember. A csávás módszer megőrzi a pórusokat, a timsós összehúzza azokat. Intelemféle szőrmebunda-tu- lajdonosoknak. Nem spriccekkel, újságpapír ólomnyomaival kell védeni büszkeségüket, hanem — levegővel. Kéthatvonta kell árnyékos helyen megszellőztetni a kabátot, utána jól kirázni, a molyok undorral kerülik majd el. * Az újságíró — eredendően — kíváncsi ember. Firtatja hát, vajon hány féle szőrme létezik a földön. Mire az idős iparos elnéz a gép fölött, s úgy dünnyö- gi: — Hát... Annyi prémes állat van a világon, hogy nem is ismerem mindet. A legdrágább, mivel dolgoztam, a coboly volt. Meghatározhatatlan értékű. A nercbunda 140 ezer forint, a coboly ? Olyan... egyszóval... nagyon sokba kerül. Gerber Ferenc szűcs neve — fogalom, erre a sokat szidott posta is jó példa. Ha az üdvözlő kártyán csak a neve szerepel, akkor is megkapja azt. Miért lett márka a név? Ha csak any- nyit mondunk, hogy két év múlva félévszázada lesz, hogy megkezdte szűcsi pályafutását, már azzal is eleget közlünk. S akkor még szót sem ejtettünk a keze alól kikerülő munkákról. Amik pedig maguk helyett — Gerber Ferenc dicséretére — tudósítják megtekintőiket: ez igen! B. J. Fekete-tengeri expedíció A várnai tengerkutató és ocea- nológiai intézet a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Sir- sov nevét viselő oceanológiai intézetével együttműködve végzi a tengerfenék tudományos vizsgálatát. Úszó laboratóriumot bocsátottak a szovjet kutatók a bolgár szakemberek rendelkezésére. A 45 napos közös expedíció során a tengerfenékről 200 talajmintát vettek, amelyek lehetővé teszik a talapzat ásványi és kémiai ösz- szetételének megállapítását, a partvidék geológiai történetének megismerését. A fekete-tengeri bolgár partvidék és a kontinentális talapzat igen alkalmas különböző iparfejlesztési, halászati és egészségügyi elgondolás megvalósítására. A 378 kilométer hosszúságú partvidék terdszszerűen lejt. Szélessége változó: Kaliakra-foknál például 50, az Emine-fokmál 36, Bur- gatsz környékén 72 kilométer, másutt a 40 és 80 kilométer között változik. A tengeri talapzat 10 500 négyzetkilométernyi területet foglal el. A Fekete-tengerben élő 1300 halfajtából 800 megtalálható a bulgáriai partvidéken, ez kitűnő feltételeket teremt ahhoz, hogy a korszerű halászati, halfeldolgozó és konzervgyártó létesítmények láncolata alakulhasson ki. A partvidék „gazdasági zónájához” kell számítani a turisztikai ipart is, a gyógyászati célokra felhasználható iszapot, at gyógyforrásokat. Hiába volt szakmája mestere Gerber Ferenc a harmincas érában, boldog lehetett, ha évente két-három hónapot dolgozott. S mit! Kőművesek keze alá adogatta a téglát, keverte a maltert. Még örülhetett is, hívsen ugyané időszakban ügyvédek seperték utcák összegyülemlétt piszkát. Aztán — s itt közhelyszerű állapotrajz-féle sorakozhatna fel, amely mindenkire jellemző, aki a negyvenes évek elején férfi volt, és egészséges a harcra. Ahányszor fújt a szél, annyiszor hívták be katonának, 1936-tól 1945-ig. Megjárta rossz szívével a frontot is, de végül hazakeveredett, s azóta Kecskeméten