Petőfi Népe, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-08 / 187. szám
íalb. augusztus 8. • PETŐFI NÉPE • 3 A TUDÓS ÁLLAMFÉRFI Emlékezés Molnár Erikre Ügy tartották, hogy a vidéki lét elsorvasztja a szellemi buzgalmat, leszűkíti a látóhatárt. A kisvárost elkerülik az új eszmeáramlatok, az érdektelenség közönye beful- lasztja a többet, mást, frisseb. bet akarók igyekezetét. A vélekedésben sok igazság rejlett. Nagyszerű képességek vesztek el a kisszerű életformában, okos kezdeményezések buktak el a „minek a” szemléleten. Kellő kulturális táplálék híján provincializmusba, sanyarú maradi- ságba süllyedtek jobbra hivatottak. Ezért adassék megkülönböztetett tisztelet a kivételeknek, a körülmények ellenére képességeiket kiteljesítőknek, vakondtúrásnyi magasságokból is messzire látóknak. Csak erős akaratú, választott csillagaihoz következetesen igazodó, a kor fejlődésirányát felismerő ember küzdtheti le a kisi'áros hátrányait. Dr. Molnár Erik kétszeres Kossuth-díjas történész, filozófus, államférfi, ilyen férfi volt. Sorsa a város történetének mélypontján sodorta Kecskemétre. A vad nacionalizmus tobzódott a hivatalos megnyilvánulásokban. s jaj volt annak. aki szót emelt a megkövült, magyarosnak, üdvözítőnek hirdetett konzervativizmus ellen. A Molnár csaladot sem a korbács veszélye, sem a nagyobb szelet kalács reménye nem tántorította el a vállalt útról. Sőt. ahogyan futottak az évek, úgy vált szemléletük egyre szilárdabbá. A tiz esztendeje elhunyt tudós, politikus a tudást, a szorgalmat, a társadalmi igazságot, a testi, szellemi adottságok kifejlesztését megkövetelő családban nőtt föl. Édesapja olvasott, több nyelven beszélő tanár volt. Fiúméban, korábbi lakóhelyükön forradalmi gondolkodású családokkal jártak össze. Ismerőseik közül többen később a nemzetközi munkásmozgalom számontar- tott jelesei közé tartoztak. Az akkori korra, a kecskeméti vezetőkre egyaránt jellemző, hogy mindenáron el akartak' távolítani Molnár tanárt KecskemrftÁdtf ^pályájáról?1"* ikJ*. i < A realitásokra oly érzékeny Molnár Erik. az idős.ebb fiú látta a húszas években, hogy számára pillanatnyilag nincs út a napi politikai tevékenységhez. Az adott viszonyok között másként hirdetheti, terjesztheti a történelmi materializmust: fél-törvényes lapokba, folyóiratokba, külföldön megjelenő újságokba írt cikkekkel, tanulmányokkal harcolt a korszerű nézetek érvényesítéséért. Idejének nagy részét önmaga fejlesztésére fordította. A fontosabb világnyelvek birtokában eredetiben olvasta a klasszikusokat, az érdeklődési körébe tartozó új kiadványokat. Külföldi könyvtárakból hozatta meg az itthon hozzáférhetetlen műveket, Térben és időben szüntelenül tágította látókörét. Az akkori úri életformához tartozó zsúrokra, vacsorákra, vizitekre sajnálta az időt. Tudta, fontosabbra hivatott. A vagyonszerzés sem csábította. A jó polgári megélhetéshez elegendő ügyet vállalt. Csak kisemberek érdekvédelmétől nem zárkózott el sohasem. Számíthattak tudására, taktikai tapasztaltaira a politikai perek vádlottal is. Ő védte 1931-ben a fővárosban a kecskeméti ifjúmunkás-csoportot. a Szovjetunióba .emigrált öccsét. Ajtaja mindig nyitva állt \ fogékony, a társadalmi valóság igaz törvényeire kiváncsi j fiatalabbak előtt. Veres Péter I csak azért karikázott Kecskemétre. hogy vele cserélhessen eszmét. Nagy reményeket fűzött Donáth Györgyhöz, kiben a jövő egy kiváló marxista filozófusát sejtette. Irodája. lakása kisugárzó szellemi központ volt. Halála tizedik évfordulóján intézmények hirdetik nevét, szobrok őrzik emlékét. E rövid cikkben nem vállalkozhattunk hatalmas életművének akár vázlatos ismertetésére. Könyvei, tanulmányai széles körben hatnak államférfiúi tevékenysége felszabadulás utáni történelmünk fontos része. Lám, vidékről is kortársként szólhat a dolgokba, aki korszerű módszerekkel, tudományos világnézettel kutatja, figyeli a valóságot. Dr. Molnár Erik azok közé tartozott, akik nemcsak figyelték, hanem befolyásolták. alakították a társadalmi folyamatokat. Példájának és hivatali ténykedésé- tíekj mozgalmi munkásságának is köszönhető, hogy a mai vidéki értelmiség kedvezőbb körülmények, feltételek között dolgozhat, mint annak idején az ügyvéd-politikus. H. N. MEGYEI KIÁLLÍTÁS KISKUNM A JSÁN Fafaragótábor egy héten át Szép hagyományt alapoznak Bács-Kiskunban a fafaragótáborok. Kiskunmajsán — ez alkalommal másodízben — egyhetes táborozásra jönnek össze a használati tárgyak, díszítőelemek és szobrok ősi anyaga, a fa megmunkálásának mesterei és mesterjelöltjei a megye minden részéből: egyebek között Kecskemétről, Matkóról, Bácsalmásról. Anyagot a Kiskunhalasi Állalmi Gazdaságtól kapnak. A szakmai fejlődést több átfogó elődás segiti elő. A részvevők találkoznak Bálint Sándor és Lü- Gábor neves néprajzkutatókkal, Zelnik Józseffel, a fiatal népi iparművészek stúdiójának vezetőjével, Sümegi György művészettörténésszel, a Kolinda együttes népdalműsort mutat be. Az idő nagyobb részét természetesen az alkotó munka teszi ki, és sokféle alkalom kínálkozik a tapasztalatcserékre, kölcsönös véleménynyilvánításra is. Az alkotó táborozást a Bács- Kiskun megyei fafaragók kiállítása vezeti be ma délelőtt Kiskunmajsán. Az ünnepélyes megnyitó 11 órakor kezdődik az Ifjú Gárda Művélődési Központban. A házigazdák mellett a megyei művelődési központ és a megyei tanács ködösen készítette elő a bemutatkozást. Egy kivételével valamennyi, huszonkét pályázó munkáit elfogadta a zsűri, A bíráló bizottság több mint kétszáz pályamű közül válogatott. A közönség használati tárgyakkal és faragott gyermekjátékokkal, valamint önálló képzőművészeti tárgyakkal ismerkedhet meg a tárlaton. Akárcsak a tábor fenntartására, a kiállítás pártfogói szerepére is többen vállalkoztak. Díjakat ajánlott fel, illetve vásárlási igényét jelentette be a KISZ Bács- Kiskun megyei Bizottságává megyei művelődési központ, a kis- kunmajsai nagyközségi tanács, a MÉSZÖV, a bácskai és kiskunsági termelőszövetkezetek területei szövetsége, a Kiskunsági Nemzeti Park és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa. KEVESEBB A TERMÉS, JOBB A MINŐSÉG Augusztus végén indul Szolnokon a cukorgyártás A Szolnoki Cukorgyár körzeté, ben az elmúlt hetek csapadékos t időjárása kedvezően hatott a .cukorrépa fejlődésére. A legutóbbi becslések szerint a gyár körzetéhez tartozó hat megyében 70 ezer vagon répa felvásárlásra számítanak. Ez a mennyiség .ugyan kevesebb a tavalyinál, a „répa cukortartalma azonban jóival magasabb, mint 1975-ben és ,.»z azt megelőző esztendőkben volt. A közelgő kampányra jó ütemben hálád a cukorgyár felkészülése, ezzel egyidőben tovább folytatódik a gyár rekonstrukciója. A 40 millió forintos költséggel épült takarmánygyártó üzemen kívül az idei őszön már munkába áll a kő- és gazfelfogó berendezés, valamint a két új kazán is. Két hét múlva a még hátralevő kisebb javítások elvégzése után mechanikus próbáknak vetik alá a berendezéseket. Főpróba lesz ez, az augusztus végi indulás, a cukorgyártási kampány megkezdése előtt (MTI). Több mint másfél hónap van még hátra a szüret megkezdéséig, de a kiskőrösi járásban már megkezdődtek az előkészületek. Nem lehet ezen csodálkozni, hiszen a kiskőrösi járás adja a megye szőlőtermelésének mintegy egyharma- dát, vörösborból pedig az össztermésnek a felét. Ezért kerestük fel dr. Papp jézát, a melyei tanács kiskőrösi járási hivatalának 2lnökét, s arra kértük, tájékoztassa olvasóinkat a várható terméseredményekről, a feldolgozó kapacitásról és a tárolótér befogadóképességéről. — A járás szőlőterülete — kezdte dr. Papp Géza —, 18 ezer hektár, ebből a termőterület 13 ezer 300 hektár. Az előzetes felméréseink szerint az átlagtermés 32 mázsa hektáronként, ez a tavalyi hozamnak csupán a fele. Sajnos a szőlők rosszul teleltek, s a kora tavaszi fagyok is je- jelentős károkat okoztak. Kas- kantyún például mínusz 7 fokot is mértek, s ott csupán 25 mázsás hektáronkénti átlagtermésre számítanak, Bócsán az arány még rosszabb, ott 24, Inv rehegyen pedig csupán 14 mázsa lesz hektáronként a szőlő átlaghozama. Ezek csak a becsült és várható termésátlagok, ezek természetesen az időjárás függvényében még változhatnak. A szüret rendkívül nehéz, munkaigényes elfoglaltságot jelent, különösen a szakszövetkezetekben és g termelőszövetkezetekben. Mire számíthatnak a szüret időszakában? — Az állami gazdaságban 3—4 szőlőszüretelő kombájn végzi ezt az igen nehéz munkát. Azokban a közös gazdaságokban — s ezek száma ma már nyolcra tehető —, melyek csatlakoztak az állami gazdaság szőlőtermesztési rendszeréhez, szintén kombájnok végzik a szüretet. A többi közös gazdaságban azonban a kézi munkaerő, a hagyományos szüret lesz a jellemző. Ennek ellenére hosszabb időt nem vesz igénybe az idei szüret, mint a tavalyi, már ésak az átlagtermések miatt sem. Szeretném elmondani, hogy a közös gazdaságok, az állami gazdaság feldolgozó kapacitása jónak mondható, hiszen ezek jó közepes termés feldolgozására alkalmasak. Az állami gazdaságban óránként 400 mázsát feldolgozó gépsor működik majd, de hasonló berendezések vannak Soltvndkerten a szakszövetkezet borkombinátjában, illetve Kecelen, Soltszentimrén, Csengődön és Tabdiban. Az üzemekben mindenütt készülnek a szüretre, javítják, karbantartják a gépeket, tisztítják a tárolóedényeket, a hordókat. j Szüret idején legtöbbször a tárolótérrel voltak nehézségek, vajon most mi a helyzet? — A- kiskőrösi járásban mintegy 300 ezer hektoliter tárolótér áll rendelkezésre, s ugyanennyi hordó található a kistermelőknél, a háztáji gazdaságokban. A pincegazdaságoknál Csengődön, Soít- vad kerten, Kiskőrösön," Kecelen ezen kívül még 200 ezer hektoliternyi mustot tudnak elhelyezni. Szerencsés helyzetben vagyunk, mert Soltvadkerten épül ■a szakszövetkezetek közös bor- kombinátja, amelynek már a tárolótere elkészült, üzemképes a feldolgozó vonal, s az utolsó simításokat végzik a palackozónál. Ezen a berendezésen — amely az év végére üzembe áll — óránként, 3 ezer palackot töltenek meg. Szükséges is ez, hiszen az országban egyedülállóan Kiskörösön alkalmazzák a vörösborkészítő eljárást. Ennek az a lényege, hogv nem a törkölyön érlelik a mustot, hanem a színanyagot melegítéssel nyerik ki. s így hamarabb kerülhet palackozásra — fejezte be nyilatkozatát dr. Papp Géza, a megyei tanács kiskőrösi járási hivatalának elnöke. Gémes Gábor A KSH MEGYEI IGAZGATÓSÁGA JELENTI (Folytatás az 1. oldalról) A létszámzárlatot elrendelő intézkedések gondot okoztak azokon a munkahelyeken, ahol magas volt a nyugdíjkorhatárt elÉletkörülmények A megye lakosságának munkabér és egyéb bérjellegű személyi jövedelem címén mintegy 2 százalékkal több készpénzbevétele volt, mint az előző év első felében. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagbér-színvonalára az előző évinél mérsékeltebb emelkedés a jellemző. Legnagyobb mértékben — 7 százalékkal — növekedtek a bérek a közlekedésben, míg a többi ágazatban 4—5 százalékkal. Tovább emelkedett a iakosság pénzbeli társadalmi juttatása. Az év első negyedében a folyósított nyugdíjak összege a megyében 25 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az SZTK egyéb címen történő kifizetései az első félévben 13 százalékkal emelkedtek. Az utóbbinak nagyobb részét a családi pótlék képezi, amely 20 százalékkal haladta meg a tavalyi szintet. A gyermekgondozási segélyben részesülők átlagos havi létszáma 14 százalékkal, a részükre kifizetett összeg 10 százalékkal nőtt, ami arra utal; hogy sokan második-harmadik gyerekkel maradnak otthon. Bács-Kiskunban jelenleg mintegy 13 ezren veszik igénybe a szociális juttatásnak ezt a formáját. Emellett havonta átlagosan 2300 anya részesül terhességi-gyermekágyi segélyben. A nyugdíjon kívüli társadalmi juttatások kifizetésének közel 30 százalékát a táppénz képezte, ami az első félévben 4 százalékkal volt több mint egy évvel korábban. Ugyanakkor a táppénzes napok száma csaknem 3 százalékkal csökkent. A reáljövedelem növekedését az árszínvonal emelkedése mérsékelte. A kiskereskedelmi árindex az első öt hónapban országosan 104 százalék volt, az idénycikkeké pedig 129 százalék. A megyében az idényáras cik- ’ kék árindexe az első félévben 127 százalék volt, ezen belül a bolti 117, a piaci pedig 141 százalék. A burgonya, a zöldség- és gyümölcsfélék alacsony kínálata okozta ezt az arányt, ugyanis az idényszerűen mozgó árakat folyamatosan magasan tartotta. A korai és primőr zöldségfélék átlagára a második negyedév minden hónapjában meghaladta az egy évvel korábbit. A megye kiskereskedelme a félév folyamán 5 és fél milliárd forint forgalmat bonyolított le, 8 százalékkal többet az elmúlt év azonos időszakáénál. A megye szocialista bolti kiskereskedelmében a készlet gyorsabb ütemben bővült, mint az eladási forgalom. Iparcikkekből azonban a választék összetétele nem minden esetben igazodott a kereslethez. Az idegenforgalom az első félérők aránya: például a tanácsoknál. Az államigazgatási szerveknél a létszámgondot tovább fokozza a hatáskörök és feladatok megnövekedése. évben 2,5 százalékkal volt kevesebb, mint az elmúlt év első hat hónapjában, összesen 37 ezer vendég szállt meg Bács-Kiskunban, közülük 6 és fél ezer külföldi. Lakásépítés, közlekedés A megye lakásállománya — az építést és a szanálást egyaránt figyelembe véve — fél év alatt 850-nel gyarapodott. Hat hónap alatt 1160 lakás készült el. Az átadott lakásokból 617-et az állami és szövetkezeti építőipar kivitelezett. A szanálások folyamán elsősorban a régi, rossz minőségű, vagy életveszélyes lakásokat számolták fel. Az új lakásoknak a korábbi évekénél nagyobb hányada épült a községekben. Az elkészült 1160 lakás mintegy fele másfél, illetve kétszobás, több mint egyharmu- da ennél nagyobb méretű. Ugyanakkor a garzonházak építésével emejkedett az egyszobás lakások aránya. A személyszállítást 268 autóbusszal végezte a Volán Vállalat. 24 millió utast szállított el, ami jelentősen meghaladja a korábbi évek utasforgalmát, összességében javultak az utazási körülmények az új autóbuszok beállításával. A forgalomnak jóval több mint a felét a helyi járatok bonyolították le. A városi közlekedést ezenkívül 42 taxi segítette, amelyeket 6 hónap alatt 216 ezren vettek igénybe. A teherszállításhoz jelenleg 641 tehergépkocsi áll rendelkezésre, míg 1973 9 Épül a SZL'V még az idén átadásra kerülő számítás-technikai központja Kecskeméten. Egészségügy A félév végén a lakosság egészségügyi ellátását 944 orvos végezte Bács-Kiskun megyében, 25-tel több mint egy évvel korábban. A körzeti orvosi hálózat egy gyermekorvosi körzettel bővült. Az engedélyezett 242 felnőtt és gyermekorvosi körzetnek 8 százaléka azonban — orvoshiány miatt — továbbra is betöltetlen. 1976 első felében a megye dolgozói több mint 38 ezerrel kevesebb napot töltöttek táppénzes állományban, mint egy évvel azelőtt. A táppénz miatti munkanapkiesés az előző évi 5.5-ről 5,2 százalékra csökkent. Figyelemre méltó a javulás a szállítási és hírközlési ágazatban, valamint a könnyűipari üzemekben, ahol az üzemi balesetek száma 5 százalékkal csökkent. A legsúlyosabb üzemi balesetek a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban fordultak elő. Oktatás, művelődésügy A jelenlegi tanévben 6 és fél ■ ezren — a tavalyinál 5 százalékkal kevesebben — fejezték be az • Májusban adták át rendeltetésének a megye egyik jelentős beruházását a szabadszállási öntözőfürtöt. Felvételünkön a létesítmény szivattyúállomása látható. általános iskola 8 osztályát. Ennek oka, hogy az 1961—1962-es évben igen alacsony volt az élve- születési arány. Növekedett a továbbtanulásra jelentkezők száma. Közel hatezren folytatják tanulmányaikat. A várakozásnak megfelelően csökkent a gimnáziumi oktatás iránti érdeklődés; ugyanakkor fokozódott a szakközépiskolák és a szakmunkásképző intézetek népszerűsége. A továbbtanuló ifjúság több mint felé szakmunkás- képzőkbe, 25 százaléka szakközépiskolákba,- mintegy 20 százaléka gimnáziumba jelentkezett. Az év első hat hónapjában 4 százalékkal emelkedett a mozilátogatók száma. Az eredményes közművelődéspolitika hatására fokozódott a művészmozik, filmklubok iránti érdeklődés. A Kecskeméti Katona József Színház több tájelőadást rendezett, mint a korábbi években. A megyeszékhely kulturális életében — gazdag programjával — mind nagyobb szerepet tölt be a megyei művelődési központ. IliiilMMilBlliiiilillttliiMllpMili első felében csak 600 volt a te hei gépjármüvek száma. Hat hónap alatt 22 millió tonna áru szállítottak közúton rendeltetés helyére. Az átlagos szállítási távolság a korábbi 17-ről 19 kilométerre nőtt. s javult a gépkocsik kihasználása is.