Petőfi Népe, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-07 / 186. szám

1976. augusztus 7. • PETŐFI NÉPE 9 3 A nagyobb és nehezebb feladatok megol­dása indokolja, hogy a pártszervezetek foko­zottabban segítsék a gazdasági vezetést az operatív munkában. A tapasztalatok azt bi­zonyítják, hogy ez nem csökkenti az önálló­ságot, nem osztja meg az irányítás és a veze­tés felelősségét. Vonatkozik mindez a mező- gazdasági üzemekre is. Különösen ezekben a hetekben, amikor sok gond jelentkezik, hi­szen az időjárás okozta károk csökkentéséért folyik a harc, illetve azért, hogyan lehetne a veszteségeket pótolni. Ezekkel a gondola- _____________________________________ to kkal kezdtük a beszélgetést Boza Józseffel, a kalocsai já­rási pártbizottság első titká- Beszélgetés a kalocsai járási pártbizottság első titkárával Eredményes törekvés az aszálykárok ellensúlyozására — Nemrég járási pártbizottsá­gi ülésen tekintettük át az első félév gazdálkodási eredményeit. Ebben természetesen tág teret kapott a mezőgazdasági termelés elemzése. A járásban összesen 123 ezer hektár a mezőgazdaságilag művelt terület, ebből 76 ezer a szántó és 24 termelőszövetkeze­tünk van. Ismeretes, hogy az idei eszten­dő nem valami jól kezdődött. A késői kitavaszodás miatt a mező- gazdasági munkák háromhetes késéssel indultak. Az üzemeink­ben ezt jobb munkaszervezéssel, a technikai bázis növelésével és jobb kihasználásával ellensúlyoz­ni tudták. Megfelelően felkészül­tek a nyári betakarításra, sajnos az elégtelen anyag- és alkatrész- ellátás némi gondot okozott egyes helyeken. Június végéig sokat ígérőén, jól fejlődött minden ve- temény. Sajnos a tavaszi fagyok némi kárt okoztak a kertészetek­ben. Járásunkban számottevő a zöldségtermesztés. A nagyüzemi gazdaságok egyötödében a szán­tóterület 20—30 százalékán ter­melnek zöldségféléket. Szeren­csés helyzetben vagyunk az ön­tözést illetően. Mintegy 10 ezer hektáron tudunk mesterséges esőt teremteni. A hartai és a ka­locsai öntözőfürt lehetőséget ad erre. Ezenkívül a Dunából, kü­lönböző csatornákból is tudunk vizet szerezni a szomjazó növé­nyeknek. — Ez azt is jelenti, hogy eb­ben a járásban nem okozott olyan nagy kárt az aszály, mint másutt. Tudomásunk szerint a termelőszövetkezetek igyekeztek kihasználni a lehetőségeket. — Valóban így van, bár egy­két üzemben kicsit későn kapcsol­tak az öntözésre. Némi gondot okozott a munkaerőhiány. A kedvezményes vásárlási akciót kihasználva több közös gazdasá­gunk vásárolt új öntözőberende­zéseket. Ahol lehetett, megszer­vezték az éjjel-nappali öntözést. Nemcsak hétköznap, hanem va­sárnap is működtek a szórófe­jek. Nemrég megérkezett az eső és a járás területén egy hét alatt több mint 140 milliméter csapa­dék hullott. Sajnos nem megfe­lelő eloszlásban. Egyes helyeken a hirtelen lezúduló nagy vízmeny- nyiség károkat okozott. Az aszálykárok pótlására szá­mos intézkedést tettek az üze­mekben. Ahol öntözni lehet, ott másodvetésekkel igyekeznek el­lensúlyozni a terméscsökkenést. Zöldségféléket, takarmányt ültet- I 9 Boza József, a járási pártbi­zottság első titkára: — Az ön­tözhető területeken másodnövé­nyeket vetettek a termelőszö­vetkezetek. nek, illetve ültettek. Zöldbabot, káposztaféléket, uborkát, vala­mint silókukoricát. A szalkszent- mártoni termelőszövetkezetben például eredetileg azt tervezték, hogy csökkentik a juhállományt takarmúnyhiány miatt. A párt- szervezet vezetősége azonban el­lenezte ezt az elképzelést. Újból áttekintették a helyzetet és ta­karmányt vetnek másodnövény­ként, amelyet öntöznek. Hasonló példákat más szövetkezetből is hallottunk. — Jelentős tartalék a kisáruter- melés támogatása is. A kis­üzemek hozzásegítenek a lakos­ság ellátásának javításához. — Ezzel is sokat foglalkoznak a szövetkezetek párt- és gazda­sági vezetői. Járásunkban 22 ezer család áll kapcsolatban a háztáji termelés valamilyen ágával. Zöldségfélékből több mint ezer hektáron termelnek a szükségle­ten felül. Még nem termeltek ilyen mennyiségben és bátrán mondhatjuk, hogy a MEZÖTER- MÉK és a fogyasztási szövetke­zetek, valamint a mezőgazdasági szövetkezetek a lehetőségekhez képest jól segítik és ösztönzik a kisárutermelést. Vitathatatlan, hogy jelentkeznek időnként fe­szültségek, de ezen igyekeznek azonnal segíteni. — Az aszály nem fog gondot okozni az állattenyésztésben? — örömmel tapasztaljuk, hogy valamennyi ágazatban megszűnt az állománycsökkenés. Jelenték­telen mértékű emelkedés van a tehénlétszámban. Nagyobb ütemű a koca- és az anyajuh-állomány növekedése. Ez a ' fejlődés jelen­tősebb építési beruházás nélkül következett bé. Már az előbbiekben szó volt arról, hogy a takarmánytermesz­tésben jelentkező kiesések pótlá­sa részben másodvetéssel törté­nik. Az üzemekben fontos fel­adat, hogy okosan gazdálkodja­nak a meglevő készletekkel. Nemcsak a nagyüzemekben# hanem a kisgazdaságokban is van eredménye az eddig tett in­tézkedéseknek. A kocakihelyezési akció keretében több mint 500 süldőnek került már gazdája. — Az említett gondok ellenére bizakodással találkoztunk a já­rás termelőszövetkezeteiben. Miként lehetne a belső tarta­lékok feltárásával hatékonyab­bá tenni a termelést? — Nekünk is hasonló tapasz­talataink vannak. Jó törekvések­kel találkoztunk elsősorban a szocialista brigádok részéről. Több mint 4600-an tettek válla­lást a nagyobb termelési ered­mények elérésére. Az előző év­hez viszonyítva a brigádok tag­jainak száma mintegy ezerrel emelkedett. Az összes dolgozók negyven százaléka versenyez. Az ez év januárjától életbe lé­pett új gazdasági szabályozók ösztönözték az üzemeket a tar­talékok feltárására. A rendkívü­li időjárás méginkább erre kény­szerítette a mezőgazdasági üze­meket. Bízunk abban, hogy az eddigi intézkedések hatására a mezőgazdasági termelésben ke­letkezett károk ellensúlyozását, pótlását meg tudják oldani. Még sokat lehet tenni, hiszen hátra van az ősziek betakarítása. A kukoricának használt az utóbbi napokban lehullott csapadék, ha­sonlóképpen a 4200 hektáron ve­teti fűszerpaprikának is, amely jáiásunkban igen nagy értéket képvisel — hangoztatta végezetül a járási pártbizottság első titká­ra. K. S. 9 Szépen fejlődik a fajszi Kék Duna Termelőszö­vetkezet liclyrevetett fűszerpaprikája. A gazda­ságban 430 hektáron termesztik a fontos fűszer- növényt, amelyet rendszeresen öntöznek. Képün­kön a berendezést készítik elő. 9 Az öntözési lehetőséget kihasználva másodnö­vényként spenótot is termeszt a fajszi Kék Duna Tsz. Hajdú István traktoros a kertészeti ágaza­tokban igen alkalmas munkaeszközzel, RS—09-es erőgéppel veti a 100 hektár zöldségnövényt. AUSZTRÁLIAI MEGHÍVÁS Iskolások pályázhatnak Az ausztráliai Canberra For­rest egyik kerületének általános iskolája a Kulturális Kapcsola­tok Intézetén keresztül meghívást juttatott el a napokban a magyar általános iskolásoknak. Canber­rában ez év végén a különböző országok általános iskolás tanu­lóinak munkáiból nagyszabású kiállítást rendeznek, az ausztrá­liai kormány támogatásával. A szervezők mintegy 20 ország — köztük hazánk — általános isko­lás tanulóinak pályamunkáit várják. A tanulók kézimunkák­kal, hímzésekkel, horgolásokkal, fa- és más faragásokkal, kerá­mia-munkákkal, cserépedények­kel, iskolájukról és mindennapi életükről készült fotókkal, plaká­tokkal, térképekkel, rajzokkal pályázhatnak. A szervezők külön felhívták a figyelmet a népmű­vészeti munkákra, jó eséllyel szerepelhetnek a kiállításon pél­dául a gyerekek által készített; népviseletbe öltöztetett babák. A vakáció jó alkalom arra; hogy a kiállítás iránt érdeklődők elkészíthessék pályamunkáikat, amelyeket augusztus végéig az Országos Oktatási Tanács titkár­ságára közvetlenül lehet bekül­deni. Az Országos Oktatási Ta­nács az ősz elején zsűrizés után juttatja el a legszebb tárgyakat az ausztráliai Canberrába. (MTI) Háromszázezer forint gazdasági bírság megfizetésére kötelezték az uszódi Egyetértés Termelőszövetkezetet A közelmúltban a Kecskeméti Megyei Bíróság ítéletet hozott abban az ügyben, amelyben a Legfőbb Ügyészség az uszódi Egyetértés Termelőszövetkezet ellen gazdasági bírság kiszabását indítványozta. A bíróság a tár­gyalás során megállapította, hogy az említett termelőszövetkezet 1974. december 1. és 1Ö75. októ­ber 15. között a GANZ Villa­mossági Művek bajai készülék- gyárával, továbbá más állami vállalatokkal és szövetkezetekkel különböző vasipari forgácsoló munkák elvégzésére kötött szer­ződést. Az így elvállalt forgá­csolómunkákat Katona Károly érsekcsanádi, Katona János, Vi- dákovics Károly és Mészáros Imre bajai, továbbá Varga Vince dusnoki, Bergmann Ferenc kalo­csai, Nyúl István. Kara András, Joó József solti lakosok végezték el. A termelőszövetkezet az em­lített személyekkel olyan tartal­mú megállapodást kötött, hogy a megrendelők által leszállított munkadarabokat ők a saját mű­helyükben és gépeiken megmun­kálják, majd a megrendelő vál­lalatok, szövetkezetek részére visszaszállítják. A megállapodás szerint ezeknek a munkáknak a díját a megrendelőkkel a szövet­kezet számolta el olyan mérték­ben, hogy az árbevétel 53 szá­zalékát megtartja magának, 47 százalékút pedig kifizeti a kis­iparosoknak. A termelőszövet­kezet ezzel a módszerrel a már említett időszakban összesen 1 millió 206 ezer forintos árbevé­telt ért el, ebből 270 ezer 126 forint tiszta haszonhoz jutott. Érdekes és tanulságos tapasz­talata az ügynek — amit még a kezdet kezdetén levonhattak I volna az uszódi termelőszövetke­zet vezetői —, hogy Katona Ká­roly, Katona János, Vidákovics Károly és Mészáros Imre koráb­ban á mélykúti Alkotmány Ter­melőszövetkezet alkalmazottai voltak, de a szövetkezet ezt a tevékenységét — miután a Leg­felsőbb Bíróság gazdasági bír­ság megfizetésére kötelezte a mélykúti szövetkezetét — meg­szüntette és ezt követően kerül­tek az említett személyek Úszód­ra, ahol lényegében a korábbi­val azonos tevékenységet foly­tattak. A Legfőbb Ügyészség indítvá­nyában megállapította, hogy az uszódi Egyetértés Tsz és a már említett személyek közötti meg­állapodás nem tekinthető mun­kaviszonynak, hiszen a forgá­csoló tevékenység vállalkozói a kisiparosok voltak, a termelőszö­vetkezet pedig csupán a szám­lák ellenértékének a behajtásá­ról és a pénzügyi lebonyolításról gondoskodott. Mindezekre tekintettel a Kecs­keméti Megyei Bíróság az uszó­di Egyertértés Termelőszövetke­zetet 300 ezer forint gazdasági bírság és kilenc ezer forint il­leték megfizetésére kötelezte. A teljesség kedvéért el kell mon­danunk azt is, hogy a jogellenes tevékenységet a tsz maga szün­tette meg azáltal, hogy 324 ezer forintos költséggel a forgácsolási igények kielégítésére közös mun­kahelyet alakított ki. ahol hat gépen 14—16 embert foglalkoz­tat. akik a korábbi 675 ezer fo­rintos évi termelési érték helyett ebben az évben már közel más­fél milliós termelési értéket pro­dukáltak. Az ítélet még nem jogerős. G. S. Könyvtárépítő matematikusok Nagybaracskán a múlt héten lázas munka kezdődött el a köz­ségi tanács melletti telken. Egy csoport jókedvű fiú és lány le­bontott egy roskadozó öreg épü­letet, és hozzálátott az ide terve­zett könyvtár Alapjainak kiásá- sáhozi. A fővárosból érkezett fiata­lok mindegyike egyetemista, az Eötvös Lóránd Tudományegye­tem Természettudományi Kará­nak matematika szakos hallgatói. — Hogyan kerültek Nagyba- racskára? — kérdezem Székely Lászlótól, a csoport egyik tag­jától. — Az év folyamán a kari KISZ- bizottság könyvgyűjtési akciót szervezett, amibe mindnyájan be­kapcsolódtunk — válaszolja. — Ennek során felmerült az a gon­dolat, hogy ne csak gyűjtsük az elfekvő köteteket, hanem „száll­junk is be” a könyvtárak építé­sébe. A vezetőség levelezésbe kezdett több megyei tanáccsal. Kecskemétről az a válasz érke­zett, hogy Nagybaracskán szíve­sen látnának egy csoportot, a ter­vezett intézmény felépítésére. A vizsgaidőszakban a vezetőség né­hány tagja ide utazott, és meg­állapodott a község képviselőivel arról, hogy fogadnak bennünket. A lányokat az általános iskolá­ban, a fiúkat a községi művelő­dési házban helyezték el. — Meg vannak elégedve a koszttal és a szállással ? — Itt a faluban nincsen sem kollégium, sem szálloda, így kü­lönösebb igényünk nem is lehe­tett. A művelődési ház nagy­termének színpadai a fiúk „háló­szobája”, a lányoké — mindössze négyen vannak — egy osztályte­rem. Napi négyszer étkezünk, bő­ségesen, egyikünk sem panaszko­dik semmire. Turchányi Géza, a csoport ve­zetője elmondja: a község irá­nyítói igen szívélyesen fogadták őket, és adottságaikhoz, lehető­ségeikhez mérten mindent meg­tesznek azért, hogy jól érezzék magukat. — Persze, mi nem nyaralni jöttünk Nagybaracskúra — teszi hozzá nevetve —, hainem dolgoz­ni, legalább is a hangsúly a mun­kán van, s nem a szabad időn. Nem lustálkodhatunk, már csak azért sem, mert a falu vala­mennyi lakosa kíváncsi arra, hogy milyen munkát végzünk. Meg szem előtt is vagyunk, az új könyvtár a község közepén épül. Reggel hattól fél egyig dol­gozunk, s mire befejezzük, bizony elfáradunk egy kissé. A meg­kötött habArcs leütögetése a tég­lákról, a bontás és az újra fel­használható elemek! „kitermelése” nem könnyű feladat. — No, de azért annyira nem fáradunk ki, hogy ne tudnánk asztalitenisz-bAjnokságot ren­dezni, vagy ne járnánk el fürdeni a közeli cdaitomába. Kaptunk fo­cilabdát — használjuk is eleget — sakkot, kártyát, mAgnót, van te­levíziónk; hangulatosak az es­téink. Egynapos városnéző kirán­dulást is terveztünk, úgy tudom, vasárnap Pécsre vagy Bajára lá­togatunk ... A fiatalok megszerették a köz­séget, jól tudják, hogy munkájuk­ra szükség van a könyvtárépület elkészüléséhez, önzetlen felaján­lásukért hálásak a nagybaracs­kaiak. P. M. Már akkor megmondtam, hogy ez nem vezet jóra, midőn a női fürdőruhadivat a „string" — vagyis zsinór — nevű újdonság­gal lepte meg az emberiséget. Brazíliából származik, és miként a Petőfi Népe is beszámolt ró­la, Angliát és Nyugat-Európa jó részét meghódította. A „string” — hogy emlékeztessük az olvasó. kát —, nagyjából nem sokkal több egy spárgánál. Odaát és -lent, Brazíliában még a nők hátsó felén is volt valami kis anyag. Angliában már úgy mó­dosították e fürd6„ruhát", hogy hátul csak a zsinór maradt, amely a ruci elejét megóvja a leeséstől. Szóval gyanítottam én, hogy ebből nem sok jó sül ki. Mert ugye a divat csakugyan sok eset­ben „őrület", s azon a fokon már nem ismernek határt. Most még úgy mondhatjuk, hogy a nők. Napjainkra rádöbbenhettünk, hogy a pőreség-mánia hatalmába kerítette a férfiakat is. De erről később ... Lássuk, hová lyukad­tunk ki a „string”-töl, azaz a zsineg-fürdőizétől, — fokról fok­ra — mostanságig. Nem volt hiábavaló, hogy a „string” óta éberen figyeltem a világsajtót. Tanúja l,ettem a fo­lyamatnak. Először egy francia képviselő fellépésére figyeltem föl. ö követelte felháborodottan a nemzetgyűlés épületével szem­ben levő, a Szajna partján fpk- vő strand bezárását. Kijelentette az interpelláló honatya, hogy nap nap után „kénytelen volt” látni — a strandon melltartó nél­kül napozó fiatal hölgyeket. Eré­lyesen hangoztatta, hogy a szé­gyen árnyékába borított parla­mentben nem tud, s nem is haj­landó dolgozni. Nem képes to­vább elviselni a francia nők morális tekintélyének aláásását. Majd arról értesültem a mi­nap, hogy Róma közelében fél­meztelen fürdőző hölgyek egész csoportja ellen kellett intézked­nie az olasz rendőrségnek. A csupasz keblű nőszemélyek ért­hető feltűnést keltve sétálgattak a strandolok között. Az olasz törvények érteimében 400 ezer liláig terjedő pénzbírsággal, avagy egyhónapi elzárással lehet büntetni a keblüket fitogtató fürdözőket. Átérezzük az ottani rendőrség aggodalmát, hogy ez a sajátságos divat elterjed más olaszországi fürdőhelyeken is. Jogos a szorongás, hiszen egy- re-másra cikáznak a hírek óceá­nokon és földrészeken át, hogy mennyien esnek immár a mez­telenség bűvöletébe. Itt említ­hetjük példának az amerikai egyetemisták streaking-őrületét. A „streaking” során mezítelen egyetemisták rohannak végig a tantermeken, az egyetemek fo­lyosóin, de leginkább a lánykol­légiumok szobáin — a lakók ék­telen sikoltásaitól kisérve. A sztriptíztalálmánynak már „sza­bályai” is születtek. Eszerint a meztelen „csík-elhúzás” résztve­vője csak tornacipőt húzhat, eset. leg a haját kötheti be, de ez min­den „öltözéke”. A futónak vá­ratlan irányból kell felbukkannia, hogy megjelenése villámcsapás­ként érje a „közönséget", majd ugyanolyan sebesen kell eltűn­nie. A Saint Louis-i egyetem di­ákjai bejelentették, hogy meg­alakítják a Meztelen Futók Or­szágos Egyesületét. Már „strea­king” rekord is van; az észak- karolinai egyetemisták tartják, minthogy eme „hőstettben” 150 egyetemi hallgató vett részt. A téboly, említettük, nem is­mer határokat. Legutóbb Japán­ból jött a hír, hogy egy szomba­ton éjjel három fiatalember anyaszült, meztelenül és villám­sebesen cikázott át Tokió nyüzs­gő belvárosán. Hónuk alatt pok­rócot szorongató rendőrök utá­nuk eredtek ugyan, de nem tud­ták nyakoncsipni a pucér ámok- fatókat. Az a feltevés, hogy a három ifjú az új amerikai hó­bortot kívánta népszerűsíteni. Egyre többet olvashatunk a nudizmus hódításáról, s hogy itt is, ott is mind több strand ren­dezkedik be a napimádó csó­rék fogadására. Nemrég látott napvilágot a kimutatás, amely szerint például az NSZK fürdő­helyeinek hatvan százalékát át­alakítják, hogy a ruhás és a ru­hátlan fürdőzés híveit elválasz- szák. Ha a mániát nem sikerül feltartóztatni, úgy lehet, gondos­kodni kell róla, hogy a jövőben a nudisták ne láthassanak át oda, ahol fürdőruhások napoz­nak. No de nem mindenütt kerül­nek a nudisták „uszályába”. A franciaországi St. Tropez-ban régebben a bikiniben fürdőzökre, Brigitte Bardot merész ruhájá­ban tetszelgőkre, majd később a melltartó nélküliekre vadásztak. Most, ahogy a Tat c. lap írja, — meg az ilyen tárgyú film- vígjátékra is emlékezhetünk —, a fürdőruha nélküli hölgyekre specializálják magukat a zsan- dárok. A büntetés ezer frankig terjedhet, és azonnal kell fizet­ni. Ugyancsak Franciaországban civilek is bekapcsolódtak a köz­szemérem védelmébe. Mégmeg igen harciason. Erdeven üdülő­telepen dorongokkal felfegyver­zett parasztok támadtak a stran­dokon napozó nudistákra. Per­sze a mezítelenek szembeszálltak, s az egyórás verekedés után IS személyt kellett kórházba szál­lítani. Ogliastro korzikai városka ta­nácsa némileg „kulturáltabb” módszerhez folyamodott. Elren­delte; mivel a figyelmeztető táb­lák ellenére sok turista fürdik meztelenül a tengerparton, ezen­túl a helyiek lemoshatatlan kék festékkel mázolják be a nudis­tát. Eddig tizenöt svájcit és fran­ciát „ruháztak fel” festékkel. S ki tud már elég okos, elővi­gyázatos lenni? Ugyebár a mont­reali olimpiára mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy el­hanyagolták volna a biztonsági intézkedéseket. És mégis —, a záróünnepség magasztos esemé­nyeit is megzavarta egy háboro­dott pucér alak. Amikor az egész földkerekség odafigyelt. Legna­gyobb büntetése — a törvénye­sen kívül —, talán épppn az, hogy senkit, semmit nem zök­kentett ki. Azért se „nézték meg” közelről a kamerák, nem hagy­ták abba táncukat a lányok, nem beszéltek róla a riporterek, hogy kicsoda-micsoda ... Egy piszkos légy volt, amire pillanatok alatt lecsaptak. Dp most már azért vigyázzunk. A gátlástalanság a legnemesebb ügyet is beszennyezheti. Az életre is veszélyt hozhat. Tóth István Baj van a ruha körül...

Next

/
Thumbnails
Contents