Petőfi Népe, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-08 / 160. szám

19-6. július 8. • PETŐFI NÉPE • 3 „Madárkás” a szőlő Hatodszorra permeteznek az Alföldön Épül a vásárcsarnok A szocialista gazdasági * integráció útján Többszörös károsodás után „ma- •dárkásan" fejlődnek a szőlőfür­tök az ország legjelentősebb bor­termő vidékén, Bács-Kiskunban. A téli éá a tavaszi hónapokban fagykár érte a kiterjedt ültetvé­nyeket s a megmaradt fürtök rosszul termékenvültek virágzás­kor. Így minden eddiginél ke­vesebb hozammal számolnak a szőlőtermelők. Az erőteljesen fejlődő vesszők és a megmaradt bornak való in­A naptól szikrázó fülöpházi ho­mokbuckákon. a Kiskunsági Nemzeti Parkban virít a napró­zsa. A nitrogénmentes, szélhord- ta száraz homokbuckák növénye Közép-Európában egyedül csak itt díszük már. s a tűző napra bontja ki sárga virágát. A mor­fológiailag érdekes területen, ahol még háborítatlanul „mozog" a A kecskeméti Fémipari Szövet­kezetben Kara Sándor termelési osztályvezetőtől arról érdeklőd­tünk, hogyan sikerült az első fel­év. — A vártnál jobban — hang­zott a válasz. — Éves tervünk 173 millió forint, s az év első fe­lében már elértünk ebből az ösz- szegból 90' milliót. Bízunk ab­ban. hogy az ev második leié­ben is legalább ennyit teljesítünk. Ez természetesen azt is jelénti, hogy jelentős túlteljesilessel zár­juk az évet. — Minek köszönhetőek a jó eredmények ? — Elsősorban annak, hogy a korábbi évektől eltérően igen jó az alapanyag-ellátásunk. Jól ala­kult a termékösszetétel, es gyárt mányaink iránt növekszik az ér­deklődés. Régi termékünk példa ul a fólia-vázszerkezet és a ha­zai megrendeléseken túl cseh­szlovákiai igényeket is ki kell elégítenünk. Erre az evre 13,2 millió forintos megrendelést kap tunk a baráti államból, és az év első felében 8 millió . forint ér­tékűvel el is készültünk. Elismerést érdemel az öntö­dénk, 20 millió forintos éves ter­vükből az év első hat hónapjá­ban 11 millión felül teljesítettek. Itt pedig nem könnvű a munka, Ranódy László poétikus han­gulatú Móricz-adaptációja. az Ár­vácska képviseli a magyar film- művészetet a csütörtökön kezdő­dő karlovy vary-i nemzetközi filmfesztiválon. A hazánkban már nagy kritikai és közönségsikert elkönyvelt mű vetítése július Iá­én lesz, amelyen a rendezőn kí­vül részt vesz Sára Sándor, az alkotás operatőrje, Czinkóczi Zsu­zsa, a most felfedezett gyermek- színész, valamint a film néhány más szereplője. A fesztivál rendezői meghívták tenzív védelmet igényel. Jelenleg hatodszorra, permeteznek a he­likopterek, s a szárazság ellenére állandó ügyeletet tartanak a pe- ronoszpóra-jelzöállomások. A me­legben „sütkérező-’ szőlősök is meghálálnák már a csapadékot, az aszály megcsappantotta az al­talaj vízkészletét, ahonnan a mé­lyebbre gyökerezők táplálkoznak. Ä Hosszúhegyi Állami Gazdaság­ban öntözéssel pótolják a csapa­dékot a szőlősökben. homok, ritka növénytársulást vé­denek. amely a homokpuszták keletkezésekor maradt fenn. Az itteni flóra őrzi a sívó homok­világ vadvirágait: az illatos ho­moki szegfűt, a kékvirágú sza­rnál kenyeret. az arvalányhajat. s a lankásabb részeken kúszó se- revényluzt és a vadon burjánzó borókásokat. 45—50 fokos hőségben kell helvt- £ Untok. A esöhuzo részleg dol­gozói l>() milliós tervükből .40.7 millióval elkészültek. Sikerük van az általunk gyár­tott háztartási létráknak. Ez ko­rábban hiánycikk volt. s a ter­vek szerint az év végéig 10 ezret adtunk volna át a kereskedelem­nek. Junius végéig 5200 létra ké­a cannes-i filmfesztivál legjobb női alakításának díjazottját. Tő ráesik. Marit, s a Déryné hol van? című film rendezőjét. Maár Gyu­lát is. A karlovy vary-i fesztivál két­fős jubileumhoz érkezeit: három évtizeddel ezelőtt rendezi A elő­ször Marianske Laz.ne.ban a z, elődjének tekint hető találkozót,, s immár húsz. éve annak, hogy először vetélkedtek a haladó szel­lemű kiváló alkotások Karlovy Varyban. A rangos eseménysorozaton a — Elég gyorsan halad, igaz-e? — jegyzi meg egyetértést várón a csarnoképítést szemrevételezni mellettem megálló kalapos, fel­túrt ingujjú, férfi, Bólintásomra így fűzi tovább a szót: — Köll is ez, mert most majd’ úgy van, hogy egymás tyúksze­mén jár, aki elad és aki vesz... Lehet, hogy tán’ még az idén be­fejezik? szült el, de az igényeket látva tudjuk, hogy legalább 17 ezret kell gyártanunk az év végéig. Végül, de nem utolsósorban so­kat köszönhetünk a szocialista brigádmozgalomnak. Szövetkeze­tünkben jelenleg 21 kollektíva vesz részt a nemes vetélkedés­ben, s vállalásaik teljesítésével járulnak hozzá eredményeink nö­veléséhez, O. L. nimieoreTiKUsoK, szakírók es új­ságírók, továbbá a filmproduce­rek is lehetőséget kapnak, hogy verseriyen kívüli vetítéseken, s az azt . követő eszmecseréken vi­tassák meg: a film. mint művé­szet. milyen módon szolgálhat­ja leghatékonyabban a haladást, s a békéért folytatott harcot. A fesztiválon a művészet nagyságai­ból. hires egyéniségeiből álló nemzetközi zsűri a Kristálygló­busz elnevezésű nagydíjon kívül számos értékes elismerés sorsáról dönt. A terv szerint a jövő év végé­ig átadják rendeltetésének a kecskeméti vásárcsarnokot a 3Á- ÉV dolgozói. A létesítmény mé­reteiről hadd mondjuk el: a 4950 négyzetméter alapterületű csar­nokban együttesen 1200 négyzet­méternyi területet foglalnak el az. üzletek, a szabad eladótér pe­dig meghaladja az 1800 négyzet- métert. (Tóth Sándor felvétele.) Cipőgyártás számítógéppel Az egyetemi számítóközpont az oktatással és kutatással kapcsola­tos munkáin, valamint önálló ok- latás-gazdaságossági tuodományos kutatásain kívül megbízásos fel­adatokat is vállal a gépberende­zések teljesebb kihasználására. Egyik il yen. gazdaságpolitikailag értékes munkájuk a martfűi Tisza Cipőgyár részére végzett U tokai- kuláciő. A cipögyáriak minden negyed­év végén a hagyományos módon állítják össze a termelésre vonat­kozó legfontosabb adatokat, a nélkülözhetetlen, naigy mennyi­ségű számolást, igénylő munkát azonban i\iár a számítógépekre bízzák. Az üzem így a korábbi nál mintegy tízszerte több és pon­tosabb adathoz jut. rövidebb időn belül. Ugyanennyi adathoz a ha­gyományos, módon újabb 15—20 utókalkulátorra lenne szükség. Az adatok ismeretében a gyár­ban megkereshetik azokat az összetevőket, amelyek nyomán a termék nyereségessé válhat. Martfűn minden cipőfajtáról utókalkulációs munkalapot állí­tanak ki. A munkalapok a többi között tartalmazzák a cipő meg­nevezését. típusszámút., a lábbelik előállítási költségeit, a nyers­anyag nevét, a bel- és külföldi értékesítési adatokat, a technoló­gia módját az eladott cipők mennyiségét a visszáru nagysá­got. A gyárban jelenleg 1500 munkalapot használnak, külön munkalapja van a gyártott 1200 féle lábbelinek, és a 300 gumi léi készterméknek. Az utókalku­lációs munkalapot további ada­tokkal már a számítógép látja el. Az egyetemi számítóközpont hatodik éve segíti a Tisza Cipő­gyár utókaJkulációját — közmeg­elégedésre A tudományt, a tech­nikát a, termelés szolgálatába kell állítani — ezt ismerték fel Mart­fűn. jó időben. • A KGST XXX. ülésszaka a testvéri szocialista országok gaz­dasági integrációs folyamatának ötesztendei eredményeit össze­gezheti. miután a legutóbbi 5 év egyben a Komplex Program vég­rehajtásának első szakasza is volt. A KGST-országok összesített nemzeti jövedelme öl év alatt 36 százalékkal nőtt'. Háromszorta gyorsabban, mint például ugyan­ebben az időszakban a közös pia­ci országoké. A KGST-államok- ban tavaly az ipari össztermelés 45 százalékkal volt magasabb, mint 1970-ben. A mezőgazdasági termelés 14 százalékkal haladta meg az előző öl év átlagát. A növekedés fő forrása a hatékony­ság javulása volt : például az ipa­ri termelés növekedésének 80 szá­zaléka a munkatermelékenység emelkedéséből származott A legnagyobb, az egész világ előtt a legvonzóbb siker pedig az, hogy a szocialista gazdasági kö­zösségen belül a legutóbbi 2 3 évben is töretlen maradt a fejlő­dés. abban az időszakban is tehát, amikor a világ más részein, a leg­fejlettebb tőkés államokban is megtorpant a fejlődés. Ezekben az eredményekben szorosan összefonódik az egyes or­szágok saját nemzeti erőfeszítése és az. együttműködésből származó anyagi, szellemi erő. A tagálla­mok népgazdaságai az integrációs folyamait ban egyre több szállal kötődnek egymáshoz, egyre-több nagyobb és kisebb fejlesztési, ter­melési programban számíthatnak egymás közreműködésére. Mind­ez. hosszú távon nagy biztonságot teremt a gazdaságok korszerűsíté­séhez, az életszínvonal további növekedésének megalapozásához valamennyi tagországban. • A termelési kooperációk, a gyártmány szakosítási megállapo­dások gyors ütemben bővülő köre például a legkedvezőbb teltéte­leket teremti meg a nagysoroza­Munkába fogták a rovarokat, felhasz.nálják a modern kémiát a kecskeméti görögdinnye-nem sítők. A Zöldségtermesztési Kuta­tó Intézetben, ahol évek óta si­keresen foglal koz.nak a szántó­földi gyümölcs fajtafelújításával. az idén is több száz keresztezés­ből várnak új tulajdonságokkal rendelkező hibrideket. Cél az in­tenzív termesztésre alkalmasabb, vékony héjú, élénkpiros húsú. ko­rai érésű fajták előállítása. Kö­vetelmény az új fajtákkal szem­ben a rezisztens tulajdonság is, s ennek örökítésére használják keresztező partnerként a beteg­ségre ellenálló takarmánytököt. Az intézetben ismét kutatási téma lett a korábbi évek iy?niesí- téseként. előállított magnélküli görögdinnye. A különleges tulaj­donságokkal rendelkező dinnye előállítását, amelynek gyümölcsé­ben nem képződik mag, a költ­séges szaporítóanyag-termelés mi­tok gyártásához, biztos piacot nyújtva az együttműködésbe be­vont termékek számára es ezzel mindenütt), a legkorszerűbb tech­nikai, technológiai megoldások alkalmazására nyílik mod. Az együttműködés fejleszté­séért kifejtett korábbi erőíeszíté- sek és az integrációs programok egyre több, gazdagabb eredmé­nyét élvezhetik a tagországok. Mélyreható minőségig változás fo­lyamatában vagyunk, amit mi sem jellemez jobban. minthogy ma már. egy-egy ágazat fejlesz­tése. egy-egy termékcsoport elő­állítása, egyes nyersanyagok elő­teremtése nem egyetlen nemzet ügye, hanem a közösségen belüli feladattá vált: kettő, három, vágy valamennyi tagország ügyévé. • Közös ügy például a petrol­kémiai ágazat kiépítése — Ma­gyarország é.4 a Szovjetunió, Csehszlovákiai és az NDK között. Vagy: a korszerű számítástechni­kai ipar kibontakoztatása a tag­országok többségének részvételé­vel. Az. autóipari együttműködés már a teljes értékű fejlesztési és termelési integráció jegyeit mutat­ja, annak valamennyi, kölcsönös előnyével. Az összefogás az az­beszt-,) a cellulóz-, a foszforkiter­melés bővítésére, a földgáz transzkontinentális szállítására, ugyancsak a minőségi változást jelzi az együttműködés meneté­ben. Azt. hogy az együttműkö­dés rég túllépett már az. egysze­rű. a hagyományos árucserén, a külkereskedelmi kapcsolatokon, hogy ezek a kapcsolatok nern esetlegesek, egyszeriek, rövid táv­ra szólóak), s nemcsak egy-egy területen mutatkoznak, hanem az anyagi termelés valamennyi szektorát átfogják. Jelzik tehát a haladást a teljes értékű gazdasági együttműködés, az integráció irá­nyába — a Komplex Program menetrendje szerint). G. F„ att hagyták télbe. Üzemi termesz­téséhez ugyanis minden alkalom­mal. két. törzs kombinációjával, újra elő kell állítani a hibrid­vetőmagot. Ez úgy történik, hogy az anyatövekről eltávolítják a hímvirágokat — amit korábban kézzel végeztek — s az apanö­vényekről juttatják el a termé­kenyítő port a kasztrált indák nőivarú virágaira. Az idén ezt vegyszerrel végzik, a beporzást pedig a rovarokra bízzák. Így a mag előállítása lényegében ol­csóbb, s köztermesztésbe kerül­het a dinnyekülönlegesség. A nemesítéssel egyidőben a gö- rödinnye komplex termesztésé­nek technológiáját is kidolgozzák a kecskeméti kutatók. Együtt­működve a termelő gazdaságok­kal. Abony határában, 130 hek­táron gépesített ültetéssel, rend­szerben termesztik a dinnyét az idén. V. E. Virít a naprózsa, a homokbuckák virága Jól sikerült az első félév • Csöhcgypzést végez gépével, húzás előtt. Szabó István, a csőhúzó- műhely Kossuth brigádjának tagja. (Opauszky László felvétele.) Ma kezdődik a filmfesztivál Karlovy Varyban Ismét kutatási téma a mag nélküli görögdinnye Hivatkozók A hivatkozók sokan vannak. Itt és most csak arra vállalkozom, hogy magatartásuk közös jegyeit felvázoljam, meg arra — mert szeretném, ha a k'edves olvasók jól értenék: kik is a hivatkozók —, hogy néhány jellegezetes tí­pusukat felvillantsam. Mi a közös a hivatkozókban? Természetesen az. hogy hivatkoz­nak. Hogy cselekvésük indíté­kaiért is, következményeiért más­ra (más személyekre, vagy kény­szerű körülményekre) hárítják a felelősséget. Hogy széttárják a karjukat, s aztán kifelé mutat­nak vele: vagy fölfelé, vagy lefe­lé, vagy hátra, vagy előre, soha­sem középpontjába annak a körnek, amely saját személyisé­güket határolja. Hogy tehát: nem vállalják önmagukat. Milyen típusaik vannak? Ma­gamnak, házi használatra kettőt választottam ki a sok közül: az álszentet és a cinikust. Milyen az álszent hivatkozó? Az álszent együttérez azzal, aki­nek bajt okozott. Az álszent együtt szenved a szenvedőkkel. Még a könnyei is hullanak, s mielőtt kifelé mutatna, néhányat a saját mellére is ver a kezével, látványosan, de enyhén, hogy ne fájjon. Az álszentnek a szive szakad meg attól, hogy részegen összeverte a családját, s oly vád­lón mutat a borosüvegre, mintha az kényszeritette volna: nézzen a fenekére. Az álszent könnyez­ve hivatkozik azokra, akiket ösz- szevert, ha becsap, elárul, meg­lop valakit, s mindezt számunké- rik rajta: nekem családom van, kérem. Az álszent csupa meg­ható dologra hivatkozik: beteg az édesanyja, akit ápolnia kell, ezért nincs ideje arra, hogy munkahelyén két szalmaszálat keresztbe tegyen. Nehéz gyerek­korára, amely feljogosítja, hogy saját gyermekei életét is elront­sa. Vagy az emberiségre. Az em­beriség a legszentebb dolog, rá aztán igazán lehet hivatkozni, akkor is, ha ellene vétkezünk, akkor is, ha csak az emberies­ség ellen. De tehet hivatkozni az írott tízparancsolatra, ha megsér­tettük az íratlan parancsokat. Lehet ugyanezt megfordítani is. Lehet erkölcsi normává — tehát hivatkozási alappá — avatni sa­ját erkölcstelenségünket, és is­tenre hivatkozva máglyán eléget­ni azt. akiről fennen állítjuk, hogy ugyanezen isten földi kép­mása: az embert. Az^ álszent hivatkozó rendkívül találékony. És ami nagyon hoz­zátartozik jellemrajzához: önámí­tó is. Hajlamos arra, hogy el­higgye saját hivatkozásait, mert ö löldi fölmentést kíván, szüksé­ge van tehát a hitre, hogy amit hivatkozásul kitalált, az létezik is. önszuggesztiós erőfeszítései szinte beleoldják az álszent hi­vatkozót saját hivatkozásai tár­gyába, így veszíti el teljesen ön­magát, s még akkor sem találja még. amikor jót cselekedett, lé­hát büszkén hivatkozhatna en- személyére is: már csak egy misztifikált borosüveget talál, egy fantom-édesanyát, és családot, egy szeszélyes hatalommá képzelgett emberiséget, istent. Az úlszent hivatkozó tehát vallást, teremt, mert minden vallás akár tételes, akár nem — az ember önfeladása és átkölcsönzése egy elidegenült hatalommá növesztett tárgyba- személybe-fogalomba. Van ezért valami tragikus is (néha tragiko­mikus is) ebben a típusban; né­mely képviselőitől rokonszenvün- keí is alig tudjuk megtagadni. És milyen a cinikus hivatko­zó? Az bizonyos, hogy benne semmi tragikus nincs, s hogy rokonszenvünket a típus bárme­lyik képviselőjétől könnyű meg- tagadnunk. A cinikus hivatkozó tudja, hogy hivatkozásai üresek, s önmagát egy pillanatig sem igyekszik meggyőzni az ellenke­zőjéről. A cinikus hivatkozó nem ver a mellére, nincsenek köny- nyei, nem hisz abban, amit mond (noha meggyőzően mond­ja), és nem alapít vallást, hiszen ő sem vállalja ugyan magút, dp fel nem oldja hivatkozása tár­gyában. Csak elbújik mögötte. A cinikus hivatkozó nem végzi el a dolgát és elbújik az „objektív nehézségek” mögé. Lusta felemel­ni a kagylót, vagy csak felnyúlni a polcra és elbújik a „hiánycikk’ nevű találmány mögé. Nincs ked­ve segíteni rajtunk, ezért elbú­jik „a szabály, az szabály” for­mulája mögé. Embertelenül bá­nik velünk, de ha panaszko­dunk, fölfelé mutogat: ő csak utasítást hajtott végre. Figyel­metlenül hajtja végre az utasí­tást. vagy túlbuzgón, hogy elő­nyöket szerezzen, de megkövete­li, hogy másokra haragudjunk ezért — „rájuk”, „azokra” „ott’. Ö eszköz, egy eszköznek pedig nincs felelőssége, különösen er­kölcsi felelőssége nincs. Elhall­gatja az. igazságot, lehazudja a csillagokat, az. égről, lágereket ter­vez. ártatlanokat ítél el. gázkam­rát kezel, „paeifikál”. Mit akar­hatunk tőle? Mindent parancsra tesz. Ezért nem is számít rokon- szén vünk re. Hogy melyik típus a veszedel­mesebb. az. ál.szent hivatkozóké, vagy a cinikus hivatkozóké? Nem szabad különbségtevő választ ad­nunk. Egyenlő haraggal kell el­utasítanunk őket, és egyenlő erő­vel kell védekeznünk mindkét magatartásváltozat ellen, hisz nemcsak kívülről fenyegetnek bennünket. A kísértés, hogy hi­vatkozzunk. állandóan ott ólálko­dik körülöttünk. Mert hivatkoz­ni könnyű. És sokkal nehezebb a világ előtt, megállnunk úgy, hogy karunkkal ne kifelé mutassunk, hanem befelé, középpontjába annak a körnek, amely saját személyiségünket határolja. Pe­dig csak ez a magatartás tisztes­séges: vállalni önmagunkat. Faragó Vilmos Uj hanglemezek Érdekes, színvonalas komolyze­nei felvételekkel gazdagodott a hanglemezpiac. Beethoven Vll. A-dúr szimfóniáját — amely 1813-ban Beethoven szerzői est­jén, az. ő dirigálásával csendült fel először —r ezúttal a Magyar Állami hangversenyzenekar szó­laltatja meg Ferencsik János vezényletével Fischer Adám kar­mester első hanglemezfelvételén két . Haydn-szimíónia és két Brahms-kompozíció is lemezre került. Antonio Vivaldi négy miséjét a Szekeres Ferenc vezé­nyelte Budapesti Madrigálkórus interpretálja. A zeneszerzők nemzetközi tri­bünjének elmúlt évi versenyét nyerte meg Durkó Zsolt Halotti beszéd című oratóriuma. A most megjelent felvételen — amelyen Fülöp Attila és Ütő Endre énekel — Lehel György vezényli a Ma­gyar Rádió és Televízió szimfo­nikus zenekarát. Az egyre ked­veltebbekké váló prózalemezek újdonsága A LaWnovits Zoltán Ady-tolmácsolásait tartalmazó fel­vétel, amely 40 verset, illetve írásrészletet tartalmaz.

Next

/
Thumbnails
Contents