Petőfi Népe, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-03 / 156. szám
1976. július 3. PETTÖI'I NÉPE • 3 Fejlesztések a könnyűiparban Integrált áramkörök, új házgyári technológia A kutatási eredmények ipari alkalmazása A ruházati ipar rekonstrukciójának első szakasza — amelyre 16 milliárd forintot fordítottak — eredményesen zárult, s a kormány döntése alapján az V. ötéves tervidőszakban 17 milliárd forintos költséggel továbbfejlesztik a kilenc gyártási ágat: a pamut-, a selyem-, a gyapjú-, a kötszövő-, a rövidáru-, a konfekció-, a bőr-cipő és szőrmeipart. A részletesebb tervekről Keserű Jánosné köny- nyűipari miniszter péntek délelőtt a Parlamentben tartott sajtótájékoztatóján elmondotta, hogy a rekonstrukció a továbbiakban főként gépcserék útján valósul meg. öt év alatt 100— 110 millió rubel, valamint 110—120 millió dollár értékű gépet kívánnak beszerezni, amire annál is inkább szükség van, mivel a munkáslétszám további csökkenésével kell számolni, s a magasabb műszaki színvonal hivatott elősegíteni a kieső munkáskezek pótlását. Bár a ruházati ipar a végrehajtott, jobbára részleges rekonstrukció következtében ma már lényegesen többre képes, mint öt évvel ezelőtt, most a komplex fejlesztésre törekedve kell felkészíteni arra, hogy a jelenleginél is magasabb szintű munkával a termelési érték — változatlan áron számítva — öt év alatt 31—32 százalékkal növekedjék és 1980-ban meghaladja a 100 milliárd forintot. A népgazdaság az ötödik ötéves tervidőszakban a nemzeti jövedelem mintegy 3 százalékát fordítja tudományos kutatásokra, ezeknek egy része alapkutatás, eredményei a jövő évtizedekben hasznosíthatók. Más részük azonban már az 1976—80- as évek társadalompolitikai, műszaki, technológiai feladatainak megvalósításához járulnak hozzá. Az iparágak többségében a vállalati tervek megvalósításának egyik feltétele, hogy a kutatóintézetek tudományos eredményeit mielőbb alkalmazzák a gyakorlatban. Az Egyesült Izzó például saját fejlesztő munkáját a Híradástechnikai Ipari Kutató Intézettel egészíti ki, hogy a korszerű elektronikus alkatrészek hazai gyártóbázisát megteremtse. Az Egyesült Izzó az intézettel kötött tudományos megállapodás alapján több mint tíz különféle típusú integrált áramkört fejleszt ki. Közös kutatások eredményeként a gyártás beindulásával nemcsak az integrált áramkör iránti hazai igényeket elégítheti ki az Egyesült Izzó, de lehetővé válik ezeknek az áramkörtípusoknak a cseréje is, más KGST-országokban gyártott alkatrészekkel. A könnyűiparban a textil-és textilruházati ipari rekonstrukció második szakaszának megvalósítása a legfontosabb feladat, ehhez kapcsolódnak az iparágak kutatási programjai is. A Textilipari Kutató Intézet kidolgozta a Szovjetunióból importált nagy teljesítményű SZTB automata szövőgépek fogadásának, adaptálásának módját. Ezek a gépek az intézet és a Budapesti Műszaki Egyetem textil-technológiai tanszékének segítségével több helyen már bekapcsolódtak a termelésbe. egyebek mellett a Pápai Textilgyárban és a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyárban. Az építés ágazatában az ötödik ötéves tervidőszakban a kutatás- fejlesztés során a házgyárak egy részének rekonstrukciójához dolgoz ki az Építéstudományi Intézet korszerűsített technológiákat. Ez különösen jelentős fejlesztési munka, mert az új technológiákkal nagy mennyiségű — betonköbméterenként 50—100 kilogramm — cement takarítható meg. A technológiák széles körű alkalmazásával a megtakarítás 10 000 tonna cementnél is több lehet évente. Jelenleg a budapesti 1-es számú házgyárban készítik elő az új technológia bevezetését. (MTI) Kincsünk az alumínium • A Székesfehérvári Könnyűfémműben befejeződött n szélesszalag- hengermű bővítésének második és a présmü fejlesztésének első üteme. Mintegy egymilliárd forintot fordítottak az új présműcsarnok építésére és számos korszerű, nagy teljesítményű gépsor megvásárlására. Képünkön: az új présmű nagycsarnoka. (MTI) Fotó — Jászai Csaba — KS) Magyarországot a nemzetközi sajtóban gyakran nevezik alumínium-nagyhatalomnak. E jelzőt azzal érdemelte ki, hogy bányáiból évente már csaknem 3 millió tonna bauxitot hoznak felszínre és ez hazánknak a szakmai világrangsorban a 6. helyet biztosítja. Tavaly a ba- uxittermelés egy részét — mintegy 700 ezer tonnát — természetes állapotában exportáltuk. Iparunk hozzávetőleg hasonló mennyiségű — 760 ezer tonna timföldet dolgozott fel, a fennmaradó hányadot elsősorban a magyar—szovjet és a magyar- lengyel szerződések , értelmében értékesítettük. A belföld szűkösebb energiakínálata miatt egyelőre viszonylag kevés, mintegy 70 ezer tonna nyersalumínium készül kohóinkban, viszont — ugyancsak a már említett magyar—szovjet és a magyar—lengyel megállapodások alapján — 150 ezer tonnát tett ki a beérkező és tovább felhasználható tömb- ulumínium. Ennek egy részét ugyancsak külföldön értékesítjük; ez a mennyiség évente általában 85—90 ezer tonnát tesz ki! (A dollárelszámolású magyar bauxit—timföld—alumínium export 1975-ben meghaladta a 108 millió dollárt.) Zárjuk e statisztikai felsorolást az alumínium félgyártmányok adatával: 1975- ben a magyar továbbfelhasználó üzemek már 125 ezer tonna terméket kaptak. Ez az érték a Székesfehérvári Könnyűfémmű bővítésével 1980-ig tovább emelkedik. Ilyenformán 1975 végén az egy főre jutó alumíniumfelhasználás Magyarországon már meghaladta a 13 kilogrammot, s ez több mint a nyugat-európai, ezen belül a közös-piaci átlag. Az idén tovább folytatódik a dinamikus feltárási program. Nyirádon hozzákezdenek az Iza- major II. megnyitásához, míg a deákpusztai új bányát véglegesen 1980-ban kell átadni, jóllehet addig néhány vágata már termel. E két helyről perspektivikusan csaknem 7 millió tonna bauxitra számítanak. Ugyancsak az idén nyitják meg a tüskésmajori bányát, s korszerűsítik Halimba 111-at. Iszkaszentgyörgyön a Bittó II. bánya megnyitásával növelik a földfém-hozamot és 1977- ben Nagyegyházán is megkezdik a bányanyitást. Mindent összevéve 1980-ban Magyarországon — a központi terveknek megfelelően — 3,1— 3,2 millió tonna bauxitot hoznak felszínre, ebből 800 ezer tonna timföld készül. Az 1976-os terv 760 ezer tonna timföldről szól, amelyből a tröszt 450 ezer tonnát exportál, elsősorban a már említett egyezmények keretében a Szovjetunióba és Lengyelországba. A magyar—szovjet megállapodást 1962-ben írták alá a felek. Eszerint 1985^ évi átlagban 300 ezer tonna magyar timföld érkezik az olcsó vízi villamos energiával működő volgográdi aluko- hóba, és onnan e mennyiség fele jön vissza alumíniumtömbök és tüskök formájában. A lengyel—magyar egyezmény 1970 és 1975 között évente 80 ezer tonna magyar timföld-exportot írt elő, cserében 17 500 tonna alumínium importjáért. Magyarországtól Ausztria is vásárol timföldet, 1970-ig évi 25 ezer tonnát, 1971—80 között évente minimálisan 75 ezer tonnát. (A MINERALIMPEX az osztrák VMW- Rauschofen cégnek 1970 és 1980 között összesen 765 ezer tonna timföldet szállít.) Figyelemre méltó kooperációs eredményeket mondhat magáénak a francia Cegedur cég és a MAT, jóllehet e kapcsolatok elsősorban a félkész- é§ késztermékekre vonatkoznak. Az előnyös nemzetközi együttműködésekkel párhuzamosan gyorsan bővülnek és korszerűsödnek a magyar timföldgyárak. Ajkán 1973-ban a régi üzem mellett új gyár épült, ahol évente 240 ezer tonna timföldet állítanak elő; itt a régi gyárral együtt a termelés már eléri a 400 ezer tonnát, a teljes hazai produkció több mint felét. Az alumíniumtermékek feldolgozásának legnagyobb bázisát Székesfehérváron hozták létre. Zömében szovjet és francia import cégekkel 1971-ben szerelték fel az 1500 milliméteres széles- szalagművet, majd a kapacitást 1973-ban bővítették és egy évvel később nagyobbították a présművet is. 1975—76-ban további beruházásokra kerül, illetve került sor. Mindezek után a székesfehérvári nagyüzemben — 1,2 milliméteres vastagságú, 1200 milliméteres szélességű átlagban számolva — évente 71—72 ezer tonna melegen és hidegen hengerelt szalag, huzal, lemez, fólia és más félgyártmány készül. (A présműben az idei bővítés után az évf 25 ezer tonnáról 35 ezer tonnára nő a termelés.) Szóljunk a Magyar Alumíniumipari Tröszt külföldi akcióiról is. Az ÄLUTERV a hazai tim- föld-alumíniumpiari létesítmények tervezésével nagy gyakorlatot és nemzetközi hírnevet szerzett. Az első megbízást a hatvanas évek elején kapta Indiából, egy évi 200 ezer tonna kapacitású timföldgyár tervezésére. A korbai üzembe magyar feldolgozó gépeket is szállítottak. Ezután Románia következett, a tul- ceai 250 ezer tonnás timföldgyár terveinek elkészítésére: 3,5 millió rubeles gépexporttal kiegészítve. Ezt követően Afrika „meghódítása” volt soron. Mali, Malgas, Guinea, Ghana kért és kapott komplett terveket, továbbá Sri Lanka (Ceylon). És az eddigi legnagyobb üzlet: az obrovaci fővállalkozás, Jugoszláviában. Itt egy évi 300 ezer tonnás timföldet gyártó üzemet tervezett és szerelt fel a MAT. A kulcsátadás határideje 1976. július. Az alapszerződés értéke 42 millió dollár. Tervező vállalatunk — alvállalkozóként — részt vesz egy másik jugoszláviai (Zvornikban) timföldgyár kivitelezési munkálataiban. Ezt az évi 600 ezer tonna kapacitású üzemet a Szovjetunió hiteléből építik, a tervdokumentáció jelentékeny részét Magyarország szállítja. A legfrissebb hírek szerint a magyar mérnökgárda által felhalmozott szellemi értékekre, a tervezők gyakorlatára több nyugat-európai ország is igényt tart. Nemrég Budapesten tárgyalt a görög BAUXIT PARNASS és annak amerikai partnere, az NSA- cég delegációja. Görögországban — amerikai finanszírozással — magyar közreműködéssel építenének fel egy összesen 800 tonna kapacitású timföldgyárat Ob- rovác példáját alapul véve, a delegáció reménvtkeltőnek nevezte az üzleti kilátásokat. B. I. G. Július 1-tŐl új KRESZ- szabályok léptek életbe Az év eleje óta érvényes új KRESZ-szel egyidőben változtak a közúti járművek forgalomba helyezésének ós forgalomban tartásának műszaki feltételei js. Lényegesebb változások léptek életbe július 1-én. A rendelet szerint ezentúl minden gépjárművön csak a nemzetközi szabályzattal összhangban megállapított színű és számú világító- és jelzőberendezés lehet, tehát a feleslegeseket le kell szerelni, a hiányzókat pótolni, a nem megfelelőket kicserélni. Csütörtöktől valamennyi újonnan forgalomba állított személygépkocsinál .megkövetelik a két visszapillantó tükröt és a három ponton rögzített biztonsági övét — egy év múlva kötelező lesz használata is. A mezőgazdasági vontatókat is el kell látni a vezető biztonságát szolgáló rögzítő övvel és védőkerettel. Egyelőre csak az újonnan forgalomba helyezett motoros járműveken legalább egy- egy tartalékot kell tartani az első és hátsó helyzetjelzőlámpában, a tompított fényszóróban, a féklámpában és az irányjelző lámpában használt izzókból. Ugyancsak ott kell lenniök a kocsiban az izzólámpa cseréjéhez szükséges szerszámoknak és a járművön alkalmazott biztosítékok minden fajtájából egv-egy tartaléknak. Nem mindenkit érint, de ugvancsak követelménv ezentúl az. hoev a 3500 kilogrammot meghaladó összsúlyú motoros járműveken vagv az ugyanilyen súlyú pótkocsit vontató járműveken legalább két. a kocsi rögzítésére alkalmas kerékkitámasztó éket kell készenlétben tartani. A következő félévben lehet készülődni a rendelkezés újabb feltételeinek megteremtésére, előírásainak végrehajtására. Az érvényes rendelet ugvanis január 1-től minden újonnan forgalomba helyezett gépkocsinál előírja a kiegészítő sárvédő és az ablakmosó berendezés használatát, valamennyi gépkocsin két, és minden motorkerékpáron egy visszapillantó tükröt és a visszajelző lámpákat. Ettől az időponttól már valamennyi járművön csak az úgynevezett európai aszimmetrikus fényszórók, s csak borostyánsárga színű irányjelzők használhatók. A jövő év elejétől a gyermekszállításra alkalmassá tett kerékpárokat el kell látni lábtartóval és kapaszkodóval is. (MTI) Ünnepi napok, hetek avában tart a Bajai Nyár 76. Ismerhetik lapunkból olvasóink a programot. A mezőgazdasági kiállítás a dús bácskai táj kincseiből nyújt ízelítőt. A kamarazenekarok találkozója, az Oltványi gyűjtemény bemutatása tovább öregbíti a város kultúrájának jó hírét. A vízi gyönyörűségek sok érdeklődőt vonzanak. Csinnadratta nélkül az olcsó látványosságokat kerülve köszönti Baja és a bajai járás a vendégeket, tart tükröt az ott élők elé: ezt tudjuk, ezt csináljuk mi. A világért se állítjuk, hogy kihasználnak minden adottságot. Egy viszont bizonyos: a rendezvények, események túlnyomó többsége a vállalt célt szolgálja. Kialakult a Bajai Nyár sajátos arculata, száműzték az esetlegességet. Ez a dolog lényege. Csak olyannal hozakodnak elő, ami segíti a táj jobb megismerését. ösztönzést adhat a további munkához. A fenn az ernyő nincsen kas gondolkodásmód távol áll tőlük. Hitele, háttere van a kiállításoknak, tanácskozásoknak, - kulturális műsoroknak. f dén — legjobb tudomásunk szerint — csak Kecskeméten készülődnek hasonló rendezvény- sorozatra. Értesüléseink szerint szeptember másodikén kezdődnek a Bács-Kiskun megyei Hírős Napok Kecskeméten rendezvényei. Négy napon keresztül láthatják az érdeklődők, hogy hol tart Bács-Kiskun megye mezőgazdasága, elsősorban kertészeti kultúrája. Az eseménysorozatot a megyei tanács irányítja, szövetségben a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal, a megye többi városával, bekapcsolva, mozgósítva az érdekelt intézményeket, gazdaságokat, vállalatokat. Újra fölvonulnak a stadionban Bács-Kiskun népviseleti csoportjai. Egy éve határozták el szervezését: az előkészületek> — ahogyan mondani szokás — jó ütemben haladnak. Mindenekelőtt azért, mert a „mit is akarunk" tisztázásával kezdték. Ügy állították össze az idei programot, hogy az kötődjön az ilyen jellegű hagyományokhoz (Hirös Napok, Szüret az Aranyhomokon), hasznosítsa ezek jó hírét, tapasztalatait, másrészt folytatni, fejleszteni lehessen. A jövőben három évenként tartják a Duna menti Folklór Találkozót. Az illetékesek fölismerték, hogy az eddiginél alaposabb tartalmi előkészítéssel juttatható el ez a rendezvény a hasonló nagyobb külföldi események színvonalára. Már most meghirdették az 1978-as találkozó pályázatait, s töprengenek azon, hogy a látvány gyönyörűsége miként párosulhatna szervesebben tudományos eredményekkel, az idegenforgalom növekedésével, válhatna új művészi sikerek kovászává. A kecskeméti népiénél találko- ** zók szervezői jó példát mutattak a tudósok, népművészek, írók, pedagógusok céltudatos ösz- szefogására, egy árnyaltan kidolgozott. elvi alapokra épülő, művelődéspolitikai céljainkat távlatosan is szolgáló tervezet közet- kezetes, hatékony végrehajtására. Ha kicsit több támogatást kapnak, ragaszkodva a „tiszta forráshoz” bővítik a kört: külföldön is számontartják ezt az eseménysorozatot. 1979-ben Kiskunfélegyháza várja a vendégeket a Kiskun Napok programjával. A helyiek — dicséretes körültekintéssel — a Móra Ferenc centenárium eseményeit állítják az ünnepi napok központjába. Kialakultak a legfőbb országos, esetenként nemzetközi jelentőségű — vagy azzá fejleszthető — rendszeresen visszatérő eseménysorozatok. Az ötletszerűség mind kevesebb teret kap és egyre kevesebbet árthat a jószándékú dilettantizmus. A felkészülési idő hosszabodá- sóval — remélhetően — arányosan növekszik a különféle napok, hetek színvonala, csökken az ön- célúság, az olcsó látványosság veszélye. Érvényesülnie kell ezeknél is a gazdaságosság, a hatékonyság követelményeinek. ("'sak akkor mondhatunk egy- egy nagyobb rendezvénysorozatot sikeresnek, ha kulturális, gazdasági eredményei összhangban vannak a befektetett szellemi energiával, anyagiakkal, az adott lehetőségekkel és az ünnepi napok, hetek során föltárt értékek, kialakult munkakapcsolatok a további fejlődést gyorsítják. H. N. A korszerű állattenyésztésért A Kaszimovi Fafeldolgozó Kombinátban érdekes kezdeményezés született. A kombinát olyan fenyőliszt gyártását kezdte meg a közelmúltban, amely kitűnően hasznosítható az álattenyésztésben mint vitamindús adalékanyag. Az üzem naponta szállítja az értékes termékeket a Rjazanyi terület kolhozaiba és állami gazdaságaiba. (APN—KS) Előbb a kötelesség, aztán a kulcs! „... A 24.’463/1976. III. számú fehívásban foglaltaknak nem teszek eleget mert tudomásom szerint az épületből előttem el- költözöttek sem végeztek lakásukon semmiféle javítási, hiány- pótlási munkákat” — olvasom a • Kecskeméti Városi Tanács igazgatási osztályán jegyzőkönyvezett, aláírással hitelesített nyilatkozatot. Tetszik érteni, ugye? Tapintatosan fogalmaz a szóbanforgó hazánkfia, hiszen nem azt mondta, hogy fütyülök a törvényre, a hatósági felszólításra, hanem ezt: tudomásom szerint mások is ... 'Persze az igazsághoz tartozik, hogy könnyedén elhárítja kötelezettségét az, aki előnyös helyzetben van, nevezetesen a „levetett szennyes” után vadonatúj lakást birtokol. Az történt ugyanis, hogy az illető — akinek magatartása a lakáscserénél eddig alkalmazott gyakorlat megváltoztatására figyelmeztet — hónapokkal ezelőtt az éppenhogy elkészült szalagházba költözhetett a korábbi, leninvárosi kétszobás szövetkezeti lakásából. Ez utóbbira viszont egy kétgyermekes, máig is a széchenyivárosi szövetkezeti garzonlakásban élő munkásember nyert vásárlási jogot. S hogy miért nem költözött be, ha már a szűkös garzon helyett kétszobás szövetkezeti lakáshoz jutott? Erről az érdekeltek — a volt, s az új lakástulajdonos — jelenlétében az alábbiakat rögzítette a május 10-én készült jegyzőkönyvbe a lakásügyi- hatóság képviselője: „A lakásban az alábbi helyreállítandó hiányosságokat állapítom meg: 1. Az egész lakást két soron fehérre kell meszelni. 2. Két szobai és egy konyhai ablakon elsötétítő függöny pótlása. 3. Fürdőszobában a kézizuhanyozó pótlása. 4. Konyhai beépített szekrény kijavítása, egy db fiókcsere. 5. Kétrészes mosogató zománchibás, lecserélendő. 6. Konyhai beépített szekrény felső részének kijavítása, üveg pótlása.. E megállapítások után a lakásügyi hatóság képviselője kötelezettségeire figyelmeztette a lakás addigi tulajdonosát, s kérte: jelöljön meg határidőt, hogy a hiányokat pótolva, mikor adja át beköltözhetően a lakást. Mire az érdekelt: „erről most nem tudott nyilatkozni, majd holnap délelőtt... Aztán holnap helyett egy hét múlva tette a bevezetőül idézett nyilatkozatot, s az elvisel- ten, szutykosan hátra hagyott lakás kulcsát a lakásfenntartó szövetkezet elnökének adta ót. Mit tehet az új tulajdonos, aki 13 százalékkal csökkentetten eredeti, 13 év előtti vételár törlesztését vállalva jutott hozzá a kiutaláshoz? Tapasztalva az előd „fütyülök a kötelességeimre" magatartását, árajánlatot kért a Kecskeméti Lakás- szövetkezetek Társulásától a lakásban elvégzendő munkákról, amelyek költségét 9505 forintban jelölte meg a társulás képviselője. S ha be akar költözni, mit tehet még a kétgyermekes munkásember? Kitakaríthatja az előd szennyesét, helyrehozhatja a rongálásokat, pótolhatja a hiányosságokat — a saját zsebéből. Aztán futhat a pénze után, perelheti a kötelességeit elmulasztót, akit mindez a vadonatúj lakás falai közt úgy tűnik, vajmi kevéssé izgat. Van ennek a — reméljük, hogy egyedi — esetnek nagyon kézenfekvő tanulsága.- Véleményünk szerint előbb a kötelesség elvégzése, aztán a lakáskulcs! Senkit nem lenne szabad lakáscseréhez juttatni addig, amig a leadandó lakás állagáról, a törvényesen előírt követelmények betartásáról meg nem győződött az illetékes hatóság. Perny Irén • Az új tulajdonosnak örökül hagyott szennyes a konyhában ..
