Petőfi Népe, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-27 / 176. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 176. szára Ára: 90 fillér 1976. július 27. kedd Az egyszerűen nyomott meghívó a COMPACK, a DÉLKER és a Csongrád— Bács megyei fűszert vállalat közös kiállítására invitál: az import élelmiszerek bemutatójára. A meleg hétfő délelőttön Kecskeméten, a megyei művelődési központ előcsarnokában hűvös ugyan a levegő, ám a hangszórókból sejtelmes, hangulatos zene szól. Olyan muzsika, ami szinte csábítja az embert, olyant, aminek hallatán könnyebben csúszik a narancslé, és szinte érződik a frissen főtt kávé jellegzetes illata. A polcokon ehhez a hangulathoz, érzethez kitűnően illő árucikkek sorakoznak. Apróság az egész, mégis, ilyen kis dolgokkal lehet rögtön megnyerni a vásárlót. Mi az, amit bemutatnak a vállalatok? Banán-, narancs-, marcipánporok szépen csomagolt halmai; bébiételek, jugoszláv tészták kupacai; a Kiváló áruk fóruma címmel díjazott kínai gom- bafejkonzerv és. a lengyel INKA kávé, mutatványpéldányai; a bolgár konzervipart reprezentáló gyümölcsbefőttek katonás sorai látszanak. De megakad a szem a halkészítmények sokaságán, az édesszájúnk örömmel fedezhetik fel a tejcsokoládék, lengyel cukorkák tucatjait, és a dohányzóknak is kínál kellemes meglepetéseket az egyik tárló. Tovább- -menvén a holland kakaó, a LIP- TON és az Aranykanna tea ízléses dobozain pihenhet meg a tekintet. A fűszerek valóságos ízszimfóniát idéznek: borókabogyó, szegfűbors, koriander, mazsola bújik meg a tasakokban. A vod- kakedvelöknek a Lengyelországból származó fajtákait ajánlják, díszdobozban is ... — Import árucikkek nélkül nem képzelhető el az élelmiszer- ellátás — mondotta bevezetőben Jankó Imre, a Csongrád—Bács megyei FÜSZÉRT igazgatója Ezután a két vállalat érdemeire terelődik a szó. A DÉLKER importált először szeszmentes üdítőket hazánkba, és feladata még a déligyümölcs-ellátás is. Tavaly 170 milliós forgalmat bonyolított le a FÜSZÉRT-tel, ezen belül duplájára nőtt az eladott banán mennyisége. A COMPACK- tól a teák, kávék származnak, e két termékből 350 millió forintnál is több értékű fogy majd 1980-ig. Az első félév mérlege: 116 százalékos tervteljesítés. Fennakadás nem lesz — hangzik az ígéret — a három vállalat között öt évre szóló együttműködési és szállítási szerződés van hatályban. B. J. € Tegnap Kecskeméten a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság, a Magyar Köz- gazdasági Társaság, a Gépipari Tudományos Egyesület, a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület és az Építőipari Tudományos Egyesület együttes rendezésében megnyílt a II. Vállalati Pénzügyi Konferencia. Az ország különböző részéből mintegy hatszáz vállalatigazgató, szövetkezeti elnök, főkönyvelő, pénzügyi szakember gyűlt össze a megyei művelődési központ színháztermében. • Dr. Gajdócsi István, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnöke megnyitja a II. vállalati pénzügyi konferenciát. Badacsonyi György pénzügyminisztériumi főosztályvezető-helyettes köszöntötte a résztvevőket. A konferenciát dr. Gajdócsi István, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnöke nyitotta meg. Megállapította, hogy a kétnapos tanácskozás felöleli majd gazdasági építőmunkánk időszerű köz- gazdasági kérdéseit. A résztvevők feladata alkotó módon feltárni és elemezni azokat a gondokat, amelyek meghatározók jelenlegi gazdasági életünkben. A tőkés piacon bekövetkezett változások kedvezőtlenül érintették népgazdaságunkat. Reális követelmény tehát a külső tényezők hatásának tudományos mérlegelése s az ehhez való alkalmazkodás javítása, ugyanakkor a legfőbb teendő a belső erőforrások mozgósítása, illetve kiaknázása. A népgazdaság valamennyi ágában — területileg pedig minden megyében, üzemben, szövetkezetben — cselekvésre, hatékony intézkedések megtételére van szükség. Meggyőződésem, hoigy mindehhez a konferencia előadásai, korreferátumai s a vitában részt vevők gyümölcsözően hozzájárulnak. Nagy hiányt pótol ez a konferencia azzal, — hangsúlyozta megnyitó beszédében a megyei tanács elnöke —, hogy helyt ad ■az egyes népgazdasági ágak fejlesztési politikáját és a beruházások helyzetét érintő témaköröknek. A programnak ez a része olvan területeket érint, ahol az elmúlt években keveset léptünk előre. Ezután Gajdócsi István, Bács- Kiskun megye sajátos helyzetéről szólott. Itt a vállalatok és szövetkezetek — mondotta — a népgazdaság hasonló gazdálkodó szerveivel azonos társadalmi és gazdasági körülmények között dolgoznak. A megye gazdasági struktúrája, üzemeinek átlagos nagysága, termelési szerkezetük, fejlesztési forrásaik szűkössége, technikai felszereltségük alacsony szintje miatt azonban nálunk még erőteljesebben érezhetők a külső és belső tényezők hátrányos hatásai. Legfőbb tennivalóink közé tartozik, hogy a megváltozott körülményekhez igazítsuk gazdaságpolitikánkat. Rangsorolva erőforrásainkat, arra törekszünk, hogy a népgazdaság érdekeit szolgálva a megye V. ötéves tervének célkitűzéseit minél magasabb szinten valósítsuk meg. Éppen ezért a vendéglátó házigazda és a rendező tisztségén túl mi is hasznosnak tartjuk a konferencia szakmai programját, s igyekszünk az elhangzottakat a helyi gazdasági irányítás keretein belül alkalmazni. A megnyitó beszéd elhangzása után Pulai Miklós, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese, Pénzügyi és hitelpolitikánk az V. ötéves terv időszakában címmel tartott előadást. — A jövedelmezőség, a hatékonyság, a hitel a jelenlegi tanácskozás fő témája — mondotta bevezetőjében az előadó. — A iö- vedelmezőség és hatékonyság már a legutóbbi tervidőszakban különös hangsúlyt kapott, fokozását azonban a nemzetközi piaci viszonyok most még szükségszerűbbé teszik. Ettől függ ugyanis társadalompolitikai céljaink megvalósítása, ez a feltétele a gazdasági egyensúly megteremtésének, az életszínvonal emelésének. Minden vállalatnak, szövetkezetnek megvan a hatékonysági jövedelmezőségi jellemzője, s amikor annak javításáról beszélünk az alatt elsősorban a korábbi szint emelését értjük. Ez azonban mégsem elegendő, hasonlítani kell más vállalatok, szövetkezetek, valamint mas országok hasonló típusú gazdálkodó szerveinek adataihoz is. Az utóbbi, a külföldi cserearányok romlása miatt fontos számunkra. A hatékonyabb, jövedelmezőbb gazdálkodás elsősorban a vállalatvezetés szintjén hozott döntéseken múlik. Ezt sokféle eszközzel lehet javítani, amelyek hatása azonban nem lehet ellentétes a népgazdasági hatékonysággal szemben támasztott követelményekkel. Az előadó ezután hosszasan elemezte a szabályozók, valamint a termelői és fogyasztói árrendszer alkalmazásának eredményességét, s megállapította, hogy azok a vállalatok hosszab- távú érdekeit szolgálják. Ezt igazolja, hogy a gazdálkodó egységek beruházási kedve növekedett, s a hitelkérelmek jelenleg meghaladják a rendelkezésre álló központi hitelkeretet. A hatékonyság és jövedelmezőség javítása egyébként nemcsak beruházás kérdése. A meglevő munkaerő, álló- és forgóeszközök jobb kihasználása, a szervezésben rejlő tartalékok, a gyártmánystruktúra korszerűsítése és még sok más eszköz áll rendelkezésre a vállalati gazdálkodás javítására. Ezekhez az esetek többségében nincs szükség beruházásra, az viszont gyakran előfordul, hogy a forgóalapot kell bővíteni. Ezért a hitelezés rendszerében lehetőség nyílik ilyen jellegű hosszabb lejáratú hitel felvételére. A Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese előadásának második részében azzal foglalkozott, hogy az V. ötéves terv időszakában a pénzügyi és hitel- politika hogyan szolgálja majd a vállalati hatékonyságot és jövedelmezőséget. Végül reményét fejezte ki, hogy a kecskeméti tanácskozás is hozzájárul a vállalatok és pénzügyi szervek együttműködésének javításához, s megtalálják a finanszírozás és hitelezés terén is a hatékonyabb megoldásokat. A konferencia résztvevői a plenáris ülésen elhangzott előadás után négy szekcióban folytatták tanácskozásaikat. A konferencia ma folytatja munkáját. N. O. • A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja. (Tóth Sándor felvételei) Első a kenyér A felvásárlótelepek forgalma jelzi: gyorsul a betakarítás üteme, naponta növekszik az átadott termény mennyisége, telnek a magtárak. Pirosló búzahegyek tornyosulnak a kombájnszérűkön. A szakemberek szerint kitűnő a termés minősége. A búza hektoliter- • súlya, sikértartalma, terülé- kenysége ú legkényesebb igényeknek is megfelel. És a hozamokra sem lehet panasz. A párt Központi Bizottságának 1976. július 21-i üléséről kiadott közlemény megállapítja: „A kedvezőtlen, aszályos időjárás ellenére gabonafélékből viszonylag jó termés várható az ország kenyere biztosítva van." Azok, akik a búzatáblákon dolgoznak, jól tudják: most minden szem gabonára kétszeresen szükség van. Az idei nyár időjárása ugyanis hátrányosan befolyásolta más növénytermesztési ágazatok terméskilátásait. Hangsúlyozottan fontos tehát a gondos munka a betakarítás idején, hiszen az egész ország érdeke, hogy mielőbb biztos fedél alá kerüljön, ami már megtermett. Országosan a búza felét sikerült eddig betakarítani, de a másik fele még lábon áll. Több mint 600 ezer hektár termés a szabad ég alatt, a kalászokban várja a kombájnokat, s az üzemek feladata, hogy valamennyi terményt mielőbb biztonságba helyezzék. Különösen nagy jelentősége van most a szervezettségnek a gyorsaságnak és a gondosságnak a munkában. Eddig kedvezett az időjárás az aratóknak. Az idén nem dőlt meg a búza, nem gazosak a gabonatáblák, a nagy melegben könnyen kicsépelhető a kalászokból a szem. Minden jel arra mutat azonban, hogy változik, csapadékosra fordul az időjárás. Egy-kétnapos, csendes eső nem is ártana a még lábon álló gabonának, viszont aranyat érne a kapásoknak, a zöldségféléknek, a réteknek, a lucernásoknak. De ha tartós változás következik be az időjárásban, akkor a hosszan tartó esőzés már veszélyeztetheti a kint levő gabonát. Alapvető követelmény tehát, hogy továbbra is szervezetten haladjon a betakarítás, a gazdaságok az aratás vége felé se engedjenek a pontosságból, a gyors ütemből, a minőségi követelményből. Csak az teremthet biztonságot és megnyugvást ezekben a napokban, ha minél előbb raktárba kerül a kenyérnek való. Sok a részvevője az aratásnak. Természetesen a kombáj- nosok, a szállítóbrigádok, a szalmale húzók, a bálázók a betakarítás főszereplői. Munkájuk sikere nem kis részben attól függ, hogy milyen fokon szervezték meg az üzemek vezetői a betakarítás menetét, milyen a gépek kiszolgálása, hogyan gondoskodnak a gépek mellett dolgozó emberekről az üzemben. Vannak azonban a gabona betakarításának más résztvevői is. Azok, akiknek feladata az aratáshoz nélkülözhetetlen anyagok, alkatrészek gyors előteremtése, a meghibásodott gépek kijavítása. Eddig ezek a vállalatok jól vizsgáztak, nem volt számottevő fennakadás a munkában. Ahogy viszont telnek a napok, a gépek tartós üzemeltetése nyomán gyakoribbak lesznek az üzemzavarok. A következő napokban tehát még nagyobb szükség lesz ezeknek a vállalatoknak a gyors, lelkiismeretes munkájára. Az aratáshoz közvetlenül kapcsolódik a termény átvétele, tárolása és minőségének megóvása. A gabonaipar 23 ezres dolgozójától is függ, hogy milyen ütemben haladhatnak a kombájnok, mert csak akkor ér vissza a betakarítógépekhez idejében a szállítójármű, ha zökkenőmentes a termény átvétele nem állnak a teherautók, pótkocsik hosszú ideig a felvásárlótelepen. Kedvezőnek tekinthető, hogy az idén, legtöbb helyen minden eddiginél összehangoltabb az aratók és a felvásárlótelepek munkája. Gyors és szervezett a gabonaátadás, -átvétel. De arra is gondolni kell, hogy hamar megtelnek a magtárak, a betakarítás végefelé helyenként gondot okozhat a termés elhelyezése. Nagy szükség lesz tehát a következő napokban a betakarítás befejező időszakában is a gabonaipar vállalatainak és a mezőgazdasági üzemeknek szoros együttműködésére a tárolás feladatainak megoldásában is. A felvásárolt gabona egy részét ugyanis a mezőgazdasági üzemek tárolják az idén csaknem egymillió tonna gabona bértárolására kötöttek szerződést a tsz-ek és az állami gazdaságok. Ez sokat enyhít a tárolási gondokon. És a közös érdeket figyelembevéve, minden bizonnyal többet is vállalnak, ha úgy adódik, hogy a gabonaipar raktárkapacitása kevésnek bizonyul a felvásárolt termés elhelyezésére. Nálunk régtől fogva úgy tartják: ha kenyér van, akkor minden van. Tisztelet és megbecsülés övezi hát azokat, akik az embertelen forrósággal dacolva a kenyérnek való gondos betakarításáért fáradoznak. A munkaerő-gazdálkodásról tárgyalt a SZOT elnöksége A SZOT elnöksége hétfőn ülést tartott, amelyen a munkaerő-gazdálkodással kapcsolatos szak- szervezeti feladatokról tárgyalt Felhívta a szakszervezeti szerveket, hogy sajátos eszközeikkel segítsék a munkaerő-gazdálkodás javításával kapcsolatos legutóbbi kormányhatározat végrehajtását. Nyújtsanak támogatást ahhoz, hogy a gazdaságtalan termelés megszüntetése, a termékszerkezet változása és a hatékonyabb munkaerő-gazdálkodás nyomán felszabaduló dolgozókat tervszerűen és szervezetten irányítsák ét új munkaterületekre, különösen nagy gonddal és körültekintéssel foglalkozzanak a más területre, más munkakörbe áthelyezett dolgozók emberi problémáival, s ellenőrizzék a törvényesség betartását. Nyújtsanak hathatós segítséget ahhoz, hogy a szervezetten átirányított dolgozók — a lehetőségekhez mérten — ne kerüljenek hátrányosabb helyzetbe, mint előző munkahelyükön voltak. A munkakör változtatása indokolttá teheti, a szakmai ismeretek kiegészítését, vagy új szakma elsajátítását, amihez szintén elengedhetetlen a szakszervezetek támogatása. (MTI) Élénk idegenforgalom a hét végén A hétvégi időjárás „átrendezte a turistaforgalom képét: amíg a korábbi napokban többnyire a strandok, a Balaton vize és a folyópartok jelentették a fő idegenforgalmi vonzerőt, addig most megoszlott az érdeklődés a fürdés és a különféle kulturális programok között. Harmincezemél több turista vett részt vasárnap Hajdúszoboszlón az idegenforgalmi hét megnyitóján. Szegedre, az ünnepi hetek rendezvényei több mint 35 000 vendéget vonzottak a hét végén. A látogatók egy része különbuszokkai érkezett Székesfehérvárról. Zalaegerszegről, Miskolcról és más városokból, de Bulgáriából, az NDK-ból és Jugoszláviából is. A Balaton környékén nemcsak, a tornyosuló felhők, de a viharveszélyt jelző rakéták is elbátortalanították a fürdőzéstől a mintegy négyszázezer üdülővendéget, ehelyett sokan a kirándulást választották. A Beloiannisz és a többi nagyhajó zsúfolásig megtelt, a kisebb hajók az erős szél miatt ki sem merészkedtek a nyílt vízre. A nyaralótelepek kul- túrprogramjai közül a legtöbb vendéget Tihanyban, a múzeum- kerti hangverseny vonzott á !i||||pMM| Vállalati pénzügyi konferencia Kecskeméten Ö /. .A'
