Petőfi Népe, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-20 / 170. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1976. július 20. • Néhány hónapja egy egészen kis őrségi faluban jártam, a tanácselnökkel volt dolgom, aki beszélgetés közben egyre sűrűbben pillantgatott órájára, Aztán kifakadt. Most éppen egy tűzrendészen bizottsági ülésre várták, ahol ott lesz a tsz-elnök, az is- , koláigazgató és még jó néhány i vezető. Aztán egy állategészségügyi értekezlet lesz, ahol nagyjából ugyanazok lesznek jelen. Az előterjesztések pedig ott lapulnak degeszre tömött aktatáskájában, de őszintén megmondja: még belepillantani se volt ideje. Jó, ha elolvassa azokat, 1 amelyeket alá kell írnia és felfelé küldenie. Azon a héten egyébként a kilencedik bizottsági ülés lesz, amelyen részt vesz. Hát így állunk valahogy a köz- igazgatásban, s így a vállalati gazdálkodás területén, így szinte mindenütt, ahol őrölnek a hivatalok malmai, és végtermékük, a papír folyamban áramlik felfelé és lefelé. Időnként vannak nagyobb csapolások, mint például a tanácstörvény megszületése, és a közigazgatási munka átszervezése után. Elzárnak jó néhány eret, de aztán eltelik néhány hónap, néhány év, és ismét szinte ott vagyunk a papíráradattal, ahol azelőtt. Tv-ben látjuk és rádióban is hallgatjuk, hogy olykor legegyszerűbbnek látszó ügyekben, mint például néhány száz forintos szociális segély kiutalásában, milyen bonyolult előírások vannak, s kérdőívek szám- , tálán rovatát kell kitöltenie' az amúgy is nehezen eligazodó idős embernek, amíg érdemi intézkedésre sor kerülhet. • Mindezeket a bürokrácia 'megátalkodott konoksága és vas- fejűsége teremtené? Régen tudjuk, hogy igen is, meg nem is. Van konokság is és vasfej űség — pontosabban szólva egy rossz hivatali magatartásra hangoltság, többnyire az egyéntől függően — ez sem lebecsülendő dolog. Am valóban vannak más, komoly, objektív okok, amelyek szívós felderítése, kiküszöbölése, megváltoztatása sokkal-sokkal nehezebb, mint a körülményeskedő tisztviselőt gyorsasága, egyszerűségre és jó belátásra bírni. Egész adatszolgáltatási és nyilvántartási rendszerünk korszerűsítésre szorul, mind technikai értelemben, mind pedig a követelményrendszer tekintetében. A velük összefüggő jogszabályok, előírások is egyszerűsítést kívánnak, s aki tudja, hogy itt mi mindenről van szó, azt is érti: ez egyáltalán nem csekély dolog! S csak ezekkel összefüggésben lehet és kell nagyon kitartó munkával ..'változtatni az igazgatási-hivatali munka szemléletén. Méltatlan és igazságtalan dolog tehát lebürokratázni olyan derék közhivatali vagy gazdasági : adminisztrációban dolgozó embert, . akit érvényes utasítások és előírások köteleznek ilyen és ilyen i, adatszolgáltatásra. A bürokrata ott kezdődik, ahol ,az ember érzéketlenné lesz mindenféle embe- i ri viszonylattal szemben, s ha lehet, még körülményeskedő módon csavar is egyet az ügymeneten: mert irtózik az egyszerűtől. • Ami pedig az adatszolgáltatás csökkentését illeti, arra ugyan bő lehetőség nyílik számos helyen, viszont a modern gazdasági és igazgatási apparáö tusok is természetszerűen egyre több és pontosabb adatot követelnek, hogy megalapozott döntést hozhassanak. Technikai értelemben ezt csak a számítógép- rendszerek, központi elektronikus adattárolók, ddatbankok oldják meg kívánatos módon, ügyviteli értelemben, pedig az ilyen eljárásoknak megfelelő egyszerűsített, gyors ügyintézések. Mindenki tudja, hogy ez jórészt anyagi kérdési, és a fejlesztés máris sok éves késésben van a követelmé- i nyéktől. Ha viszont azokra a lehető-1' ségekre és tartalékokra gondolunk, amelyek mindenütt, a saját területünkön mutatkoznak, akkor feltétel nélkül állíthatjuk: kevesebb papírral is lehet! Rövidebben és egyszerűbben, lényeg- retöröbben is lehet. • Most, az adminisztratív létszámzárlat) minden nehézségével és problémájával nagyon is fel- ,színre hozta és éles megvilágításba helyezte az igazgatás, az adminisztráció, a nyilvántartás, és adatszolgáltatás eljárásbeli és technikai-technológiai gyengéit. Oktalanság lenne, ha nem vonnánk le mindenütt a szükséges tanulságokat, ha nem ismernénk fel, hogy merő fecsegés magas termelékenységű munkáról beszelni, ott, attól meddő, időfecsérelő, lassú és körülményes az az adminisztrációs-igazgatási szektor, amely egymással összeköti, informálja, utasítja és szabályozza a termelőfolyamatokat, vagy az állampolgárt, mint egyént is ekként szolgálja. R. L. A VÁLLA rossz példával találkozni. Az egykori Mezőgép Vállalat például 10 év alatt tíz tanműhelyt létesített. Ez azt jelentette, hogy mihelyt kialakultak a termekben a kedvező munkafeltételek, ott nyomban termelésre rendezkedtek be, s a tanulókat ismét egy új, alkalmatlan helyiségbe költöztették. — A másik nehézségünk abból adódik, — tette hozzá Galántai János —, hogy egyes vállalatok nem is rendelkeznek azokkal a termelői berendezésekkel, gépekkel, amelyeket meg kellene a fiataloknak Ismerniük gyakorlati munkájuk során. Ez általános probléma. Az alapszakmák rendszerének elterjedésével ugyanis az elméleti képzés területe szélesedett, kiterjedt. — a vállalati profilírozás viszont beszűkítette a gyakorlat lehetőségeit. Az oktatáspolitikai határozatoknak megfelelően Baján Is egységes szakmunkásképzésről beszélhetünk. Ez azt jelenti, hogy a szakmai műveltség mellett Igen nagy gondot fordítanak a tanulók általános műveltségének növelésére. Ez a nem Is új követelmény viszont nem minden esetben talál megértésre, sőt. nem egy üzemben hangzik el ellenvetés: minek tanulnak a szakmunkás- tanulók annyi történelmet, irodalmat. matematikát? Míg ez az elmaradott szemlélet meg nem változik, addig bizony az Iskolának nem kevés erőfeszítést kell tenni a közismereti tárgyak fontosságának érvényesítéséért. — A felsorolt nehézségek ellenére azonban azt kell mondanom, hogy a gyakorlati képzés préblémái évről évre enyhülnek és a fejlődés kedvező — mondja az Igazgató. — Egyre több szocialista szeződést kötünk az üzemekkel és kapcsolataink is gazdagodnak. Egészséges jelenség például az egyes vállalatok közötti tanulócsere — ez elsősorban szakmai sokoldalúságukat növeli. Beiskolázási gondjaink nincsenek és remélem jövőre sem lesznek. Fő szempontunk természetesen a város és környéke szakmunkásszükségletének szolgálata. Javítanunk kell a pályaválasztási munkán, amin elsősorban azt értjük, hogy el kell mélyítenünk a fiatalokban jövendő szakmájuk iránti vonzódásukat. Mi úgy értelmezzük, hogy a tanulók a nálunk töltött 3 év alatt szereznek meg olyan értékes elméleti és gyakorlati ismeretanyagot, amelyet később sokrétűen tudnak hasznosítani. Ezért nem feledkezünk meg a világnézeti nevelés követelményeiről sem. Diákjaink kedvelik a színházi és hangversenyelőadásokat, sok látogatója van az intézet hétezer kötetes könyvtárának és a közismereti tárgyak tanulmányi átlagait sem kell szégyelniük. Pavlovits Miklós • Pillanatkép a varrodában. • Hegesztési gyakorlat a tanműhelyben. lentkeznek a már negyedik éve működő esti szakközépiskolába, ahol a napi munka mellett lehetőség nyílik az érettségi bizonyítvány megszerzésére. A szakmák gyakorlati követelményeit a fiatalok többsége az intézet új tanműhelyében sajátítja el. Jelentős arányban foglalkoztatnak diákokat vállalatok is, de még mindig nem kevés az úgynevezett szórvány oktatásban részesülők száma sem, akik magánkisiparosoknál, szövetkezetekben töltenek el hetente három napot. Ez utóbbi csoport okozza a tantestület számára a legtöbb problémát. Rendkívül nehéz ugyanis ellenőrizni, hogy a női szabóknál, fodrászoknál, kozmetikusoknál dolgozó fiatalok az oktatási előírásoknak megfelelő képzést kaphatnak-e mestereiktől. Az is előfordul, hogy olykor Inasként kezelik a tanulókat, és nem tartják be a kötelező munkaidőt. Az iskola a rendelkezések betartására tett erőfeszítéseit a KIOSZ sem mindig támogatja. A vállalatok és az iskola Az igazgató véleménye szerint a diákok előírásos képzése, csak az iskolai tanműhelyben lehetséges. A vállalatnál dolgozók már nem minden esetben részesülnek megfelelő oktatásban. Arról van szó tulajdonképpen, hogy az üzemek érdekei látszólag szemben állnak az Iskoláéval. Egyik-másik gyár a pillanatnyi hasznot tartja fontosabbnak, és ezért sokszor olyan feladatokkal bízzák meg a tanulókat, amelyek csupán a termelést segítik, de ismereteiket nem gyarapítják. Megesik, hogy selejtet javítanak és a tanulmányaikhoz szükséges gyakorlati problémákkal keveset találkoznak. Csak egy-két üzem vezetősége látja be, hogy valóságos érdeke azt kívánja, minél sokoldalúbban képezzék ki a jövendő szakmunkásokat. Szerencsére egyre kevesebb A 609-es Szakmunkásképző Intézet Baja és a környező települések ipara, illetvet szolgáltató ipara szakmunkás utánpótlásának központja. Az intézményben 23 alapszakmára képezik ki a fiatalokat, ami annyit jelent, hogy a diákok mintegy 38-^-40 különböző ágazatban kapnak végbizonyítványt. Az oktatás feltételei az eltelt negyedszázad alatt gyökeresen megváltoztak. Az egykori öreg épület kilenc osztályterme tíz, korszerű tanteremmel bővült, könyvtár, szertárak, ebédlő, valamint modern tanműhelyek szolgálják a tanulók elméleti és gyakorlati tudásának gyarapodását. Társadalmi mozgásformák Galántai János igazgatóval az intézmény sokrétű feladatairól beszélgetünk. Elmondja, hogy a tanulók létszáma 1200. Közülük több mint kilencszázan fiatal fizikai dolgozók gyermekei, nagyrészük paraszti származású. Igen sokan hátrányos környezetből érkeznek az iskolába. Nem egy családban az a régi szemlélet uralkodik, hogy jobb híján jó lesz a gyerek ipari tanulónak. Ezért a választott pályák iránt a diákok nem mindig éreznek elég elhivatottságot, kötődést, olykorolykor képességeik sem egyeznek a szakmai kívánalmakkal. Az is •megesik, hogy egyáltalán nem, vagy csak rosszul ismerik jövendő mesterségüket. — Intézményünk bizonyos értelemben a környék társadalmi mozgásformáinak megtestesítője is — magyarázza Galántai János. — A mezőgazdasági foglalkozású lakosok gyermekei Itt, a mi osztálytermeinkben kezdik meg az ipari szakmák, technológiai eljárások elméleti és gyakorlati elsajátítását. A paraszti szemlélet családi hagyományait nekünk kell átformálnunk. Ez természetesen nemcsak azt jelenti, hogy a diákok eltávolodnak megszokott környezetüktől: az állattenyésztéstől, növénytermeléstől, a föld megművelésétől és bonyolult munkafogásokat ismernek meg. Tanulmányaik során egyúttal a munkásosztály soraiba való beilleszkedésük Is végbemegy. Átalakul világképük és megkezdődik osztályöntudatuk kialakulása. Ez az átmenet, mondhatnánk szemléletváltozás, egyáltalán nem könnyű. Sok fiatal útja rögös, problémákkal terhes. Az a hat- van-hetven diák, aki évente abbahagyja tanulmányait, jórészt nem képességek hiányában kényszerül munkavállalásra. A kimaradások valódi okát legtöbbször családi konfliktusokban lehet felfedezni. Pedig igen sok tehetséges fiatal kezdi pályáját szakmunkástanulóként. Az iskola negyedszázados fennállása alkalmával kiderült, hogy meglepően sok egyetemet végzett, ma már vezető beosztásban dolgozó szakember tanult nálunk. Az egykori diákok között többek között állatorvost, jogászt, tanárt, osztályvezetőt és sok üzemmérnököt fedeztünk Iß 1. • Az új tanműhely sokirányú gyakorlati képzésre ad lehetőséget. Elméleti és gyakorlati képzés A bajai szakmunkásképző intézetben 38 főfoglalkozású pedagógus tanítja az elméleti tárgyakat, 45 szakoktató pedig a gyakorlati ismeretek elsajátításában működik közre. Az intézmény központi épületében levő 10 tanterem megfelel a korszerű oktatás követelményeinek, ezekben — mint mondják — a „kréta és tábla pedagógiát" felváltotta a modern szemléltetésen alapuló oktatás. A termek szakrendszerűek, azaz a fő tárgyakat mindig ugyanabban a helyiségben tanítják. A pedagógusok jól felszerelt szertárakban készítik elő az órák szemléltető anyagát, eszközeit, sőt öt tanteremben már modern, beépített tanári vezérlő asztal működteti a berendezések nagy részét. A színvonalas pedagógiai mun. ka hatására mind több fiatalban ébred föl a tanulás iránti vágy. A szakmunkásbizonyítvány megszerzése után egyre többen je- • • A másodévesek az. .esztergapaddal ismerkednek. Orvosi hírmozaik A sebészek bűvészkése A lézersugarak felhasználása a sebészetben előreláthatóan néhány éven belül már nem lesz ritkaság. •' A lézersugarak előnye az elektromos szikével szemben az, hogy a lézer és a testszövet között nincs szükség közvetlen érintkezésre. A lézersugár ezenkívül bizonyos szöveteket, pl. a vérereket felheviti és a vért olvadásra in. gcrli. Az ily módon mesterségesen létrehozott véralvadások megköny- nyithetik az erős vérellátású szervek, például a máj vagy a vese operálását — a trombózis előállításával ugyanis vértelenség érhető el. s a műtét a funkcionális szövet viszonylagos megóvásával mehet végbe. Áram irányítja a csontnövekedést Csonttöréseknél a jövőben az elektromos áram sokat segít majd a gyógyulásban —, mondotta Werner Kraus, müncheni mérnök a müncheni orvoskongresz- szuson. A szövet gyógyulási folyamata elektromosság segítségével irányítható lesz. A csontok az őket körülvevő mágneses mezőben a kívánt mértékben megnövekednek. Mellékhatásként az első napokban húzó fájdalmat és néha megnövekedett alvásigényt említettek. A mágneses mező hatására a sebek is gyorsabban gyógyulnak. Alapos vizsgálatok után arra az eredményre jutottak, hogy nagy energiájú mágneses mezők közreműködhetnek a kötőszövet seb- gyógyulási folyamataiban. A't elszakadt iáegtörzsek varratmentes egyesítése és az idejátültetések is zavaró hegképződés léikül gyógyultak. Megjelent a rákenciklopédia F. F. Buker irányítása alatt a Plenum Bublishing Corporate.-, megkezdte a teljes egészében a rákos megbetegedésekkel foglalkozó enciklopédia kiadását. A mű első négy kötete máris kapható a könyvkereskedésekben. 1. Kémiai és fizikai rákkeltő hatás; 2. Vírusos eredetű rákos megbetegedés; 3. Biológia és sejt. burjánzás; 4. Sejthártya, immunológia és összehasonlító patológia. Az ötödik, a betegség terápiájával foglalkozó kötet előkészületben van. Űj kenyér • A Ferencvárosi Malomba már érkeznek a Budapest környéki tsz-ekből a búzaszállítmányok. Naponta 15—20 vagonra való terményt hoznak a traktorok és teherautók. A malom minőségellenőrző laboratóriumában megkezdték az új búza vizsgálatát, amelynek sikértartalma magas, hektolitersúlya átlagban 1—2 százalékkal több. mint az elmúlt évben. A laboratóriumban megsütötték az első kenyeret az idei búzából. Képünkön: Koppány Gáborné, a MEO laboratórium vezetője, az új búza hektolitersúlyát méri. Élvonalbeli gyógyítók Családjáról példásan gondoskodó ismerősöm dicsekedve emlegeti, hogy bizony, ha annak idején nem magánorvossal kezelteti kislányát, gyermeke ma már valószínűleg nincs az élők sorában. Mint mondotta, az orvos lelkiis- meretességének és a hatásos penicillin-adagolásnak volt köszönhető, hogy gyermeke túljutott a veszélyen; olyannyira, hogy ma már felnőtt nő, anya. a hajdanvolt kislánynak már kislánya van. Hároméves. Es ha beteg a kicsi — hurut, torokgyulladás elég gyakori ilyen korban —. őt is maszek alapon kezelteti a mama. Apjától tudja, hogy ez sokkal biztosabb. Az édesapa kislányával egyidő- ben, sajnos „felnőtt” egy gyökeret, sőt már szakállat is eresztett szemlélet, amely az intézményes gyógyítást okkal, vagy ok nélkül sok esetben elmarasztalja, míg a magánkezelést mint egyedül üdvözítőt tünteti fel. Jóllehet több ma a betegf?), a vizsgálatra jelentkező a rendelőintézetekben és a körzeti rendelőkben, helyenként a várakozás is feszültté teheti a sorra kerülők türelmét. Egyvalamiről mégsem szabad megfeledkezni: az orvos a magán- és az intézeti rendelőben is — orvos. Orvos. Akit esküje kötelez a beteg ember gyógyítására. Talán a magánrendelőben olykor több kedves szó jut egy-egy betegre, a valamikori házi doktor bácsi megnyerő modora is fölidézhető emlékkép még, de a jelennél maradva nézzünk csak szét állami gyógyintézeteinkben! A 33 fokos hőség ellenére sem került ki a kórházak falára a tábla: kánikula miatt zárva. A kecskeméti SZTK- ban sem szünetel a munka. Orvosok és asszisztensek osztoznak a napi gyógyítómunkában, némelyek a szabadságukat töltő munkatársaik posztján is helytállva. Hát még a laboratóriumban! Ezer és ezer kis kémcső tartalmának felelős elemzése ró nem csekély munkát a lombikok és a mikroszkópok fölé hajló egészségügyi dolgozókra. Vagy említsem dr. Kovalcsik Istvánt, a gyermek- és bőrgyógyász szakorvost, aki szintén Kecskeméten, a Táncsics Mihály utcai körzeti rendelőben végez derekas munkát a beteg gyermekek gyógyításáért? Vagy visszakanyarodva az SZTK-ba, hadd utaljak Baltás doktornőre, aki mint fogász évek során sok-sok embernek adta vissza a rágóképességét, végtelen gondossággal és türelemmel, a legjobb tudása szerint. Folytathatnám a sort. Még so- kakkal egészülhetne ki, akik nálunk a szocialista intézményes gyógyítás különféle területein munkálkodnak eredménnyel, teljes tudásukkal és személyiségükkel. Fáradtsággal nem törődve, az óramutatónak az idő múlását jelző tovahaladására se mindig oda. figyelve látják el betegeiket. Élvonalbeliek ők az egészségügy területén. SZTK-alapon gyógyítók — ahogy a köznyelv kifejezi társadalmunk gondoskodását minden tagja iránt. E néhány ténnyel — melyről fentebb szó esett — úgy gondo. lom, érdemes számot vetni. Es érdemes megbecsüléssel adóznunk a gyógyítás, az egészségügy több száz, ezer, „SZTK-alapon álló” — és helytálló! — közkatonái iránt. Azt hiszem, célszerű ennyit hozzáfűzni családjáról példásan gondoskodó ismerősöm fejtegetéséhez. Ennyivel tartozunk az igazságnak. Kohl Antal í Szakmunkásképzés Baján —=
