Petőfi Népe, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-20 / 170. szám
19-tí. .július 20. • PETŐFI NÉPE • 5 Az egyenletes fejlődés, a hatékonyabb együttműködés érdekében Beszélgetés Takács Kálmánnal, az Országos Közművelődési Tanács titkárával Alig két év telt el a közművelődési párthatározat megszületése óta, s — a sok gond mellett — máris több területen szembetűnő változások tanúi lehetünk. E változásokban jelentős szerepe van a közművelődésben érdekelt különböző szervek közötti elvi összhang és gyakorlati együttműködés javulásának is. A közművelődés egyenletes fejlődése, a határozatban kitűzött célok elérése további erőfeszítéseket, a jelenleginél is színvonalasabb irányító, szervező, összehangoló és ellenőrző munkát kíván. Ezekről a kérdésekről — elsősorban a hatékonyabb együttműködés érdekében tett országos erőfeszítésekről — beszélgettünk Takács Kálmánnal, az Országos Közművelődési Tanács titkárával. NYELVŐR Tornázunk vagy tornászunk? — Mint tudjuk, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának közművelődési határozata megerősítette a közművelődés sokszektorúságát és jelentősen ki is szélesítette magát a fogalmat — kezdte Takács Kálmán. — Mindem még inkább indokolja, hogy az érdekeltek egységes koncepció alapján, ésszerű m unke megosztással és tervszerű együttműködéssel dolgozzalak. A Minisztertanács a köz- művelődési tevélcenvség irányításának összehangolására, ellenőrzésére, hatékonyságának fejlesztésé1 e * »74 őszén létrehozta az Országos Közművelődési Tanácsot. Eddigi, másfél éves tevékenysége során természetesen csak kezdeti lépéseket tehetett a tanács. Teljes plénuma ez ideig öt alkalommal ült össze, és tizenegy napirendi pontot tárgyalt. Az elnökség pedig tizenkét ülésen harminckét előterjesztést vitatott meg és hozott e témákban döntéseket. I — Kérem, mondjon néhány ilyen témát, példának. — A megvitatott előterjesztések között, voltak a közművelődés egészét, illetve több szerv közművelődési tevékenységét érintők, mint például a közművelődési törvény és végrehajtási jogszabályának tervezete, vagy a közművelődés távlati fejlesztési tervének irányelvei, De napirendre kerültek a közművelődés-politika egyes szakterületeken történő megvalósulását értékelő, illetve néhány szerv gyakorlati közművelődési tevékenységének összehangolását célzó lémák Is. Például az amatőr művészeti mozgalom helyzetének értékelése és továbbfejlesztési programja, a termelő tárcák beszámoltatása a hozzájuk tartozó dolgozók művelődési lehetőségeiről és köz- művelődési terveikről, a rádió és a televízió távlati közművelődési terve és így tovább. I — A Tanács fórumain szereplő témák közül mire hívná fel elsősorban a figyelmet? — Nehéz a választás, de feltétlenül fontosnak tartom, hogy mielőbb megismerjék a közművelődés távlati fejlesztési tervének irányelveit. Az Irányelveket a Kulturális Minisztérium és az Országos Tervhivatal dolgozta ki, s a Tanács ülése után jóváhagyta a Minisztertanács is. Az Irányelvek, amellett, hogy a párthatározat) alapján összefoglalja a közművelődéspolitika távlati, elvi célkitűzéseit, iránymutatást ad ahhoz, miként kell fejleszteni a közművelődés feltételeit, intézményrendszerét. — Az Irányelvek a többi között tartalmazza a kulturális ellátás modelljét. A teljes szöveg tanulmányozására az érdekelteknek hamarosan lehetőségük lesz. Arra kérem, addig is szóljon a modell lényegesebb kérdéseiről. — A kulturális Intézmények egymásra épülő, településtípusonkénti, hatókörében és funkciójában differenciált rendszerét nevezzük a kulturális ellátás modelljének. miként azt az Irányelvek meghatározza. Az egyes ellátási szintek egymásra épülve, egymás munkáját kiegészítve gondoskodnak az ország lakosságának kulturális ellátásáról. A modell egységesen orientálja a különböző típusú települések, illetve a különféle intézményiek hosszú- és középtávú fejlesztési tervének kidolgozását. Valóban csak példákat mondhatok itt. meg sem közelítve az irányelvek teljességét. A központi intézmények körében például a tömeg- közlekedési eszközök fejlesztése az elsődleges feladat. Cél. hogy a rádió főműsorai az ország egész területén Jól vehetők legyenek. Ugyanígy a, televízió műsorainak vételi lehetőségeit is — mindkét csatornán — kielégítően meg kell teremteni egész Magyarországon. — Általában és röviden megfogalmazva. m| a középfokú. Illetve az alapfokú ellátási Intézményrendszer feladata? — A középfokú ellátás intézményrendszere az adót: település könyvtári, művelődési otthoni, múzeumi és filmszínházi ellátása mellett folyamatosan közművelődési szolgáltatásokát nyújt a vonzáskörzetbe tartozó helyi művelődési intézményeknek, segiti munkájukat szakmailag és módszertanilag. Az aktív helyi tevékenység megteremtése tehat a>; elsődleges ebben az intézmény- rendszerben, s a vonzáskörzet kiszolgálása a másodlagos cél. Az alapfokú intézmények fejlesztésének fő szempontja szerint biztosítani kell az egyenlőbb oktatási és művelődési feltételeket, a művelődés folyamatossiágát.. Ez legjobban a gazdaságosan építhető és működtethető, komplex — iskola, művelődési otthon, könyvtár, filmszínház, sporttelep és egyéb — intézmények létesítésével és összehangolt tevékenységével érhető el. Mint ahogy a komplex intézmények biztosítják leginkább az oktatás és a művelődés egymásra épülését is a gyakorlatban. — Tudomásom szerint az Országos Közművelődési Tanács elnöksége már több alkalommal foglalkozott a Közművelődési Alaphoz érkezett igények elbírálásával is. Hogyan lehetne összefoglalni az ezzel kapcsolatos, eddigi tapasztalatokat? — Nem árt például ismét elmondani, hogy a Közművelődési alap fele beruházásokra, fele a művelődési tevékenység korszerű formáinak támogatására adható. Eddig a beruházások tárni' gátasára érkezett több igény. Mi zonyos fokig érthető és ma gyurázható, hiszen n múlt esz tömlőben az új ötéves terv elő készületei folytak, mindenütt cin 1érbe került az intézményfejlesztés. A tanácsok és más szervek a most indult ötéves terv időszakára több mint háromszázhatvan millió forint támogatást kértek. Az alapnak ennél jóval kisebb a lehetősége a beruházások támogatására. Nehéz tehát dönteni, s ez is egyik oka annak, hogy a beruházások támogatására érkező igények elbírálása elhúzódik, öt évre. összesen százötven millió forintot tud -az alap biztosítani erre a célra. De ugyanekkora a közművelődési tevékenység támogatására fordítható rész. Ám erre jóval kevesebb igény érkezeit. ami arra enged következtetni. hogy több helyen ..elfelejtették": a beruházásokon kívül másra is kérhetnek támogatást, A kérdések sorolását, a feladatok részletezését természetesen sokáig folytathatnánk. A célunk csak az volt. hogy néhány példa segítségével ismételten arra a sokrétű, fontos. tervszerűséget, szervezeti és intézményi együttműködést — ugyanakkor sok helyi ötletet és egyéni leleményességet is — igénylő munkára irányítsuk a figyelmet, amelyet köz- művelődésünk eddig egyenletes fejlődésének további biztosítása, növelése megkíván. Sirálysziget a Szikes tavon A Kiskunsági Nemzeti Park fülöpszállási szikes tavaiban levő szigeteken több ezres telepekben költenek a dankasirályok. A „Kelemenszék’’ nevű tó kis szigetén keltek ki az első dankasirály- fiókák. (MTI-fotó — Karáth Imre — KS) Bizonyára akadnak s/.űkebb hazánkban is olyanok, akik emlékeznek még a három évvel ezelőtt napvilágot látott „Sámándo- bok. szóljatok” című antológiára. Ebben a szép kiállítású vaskos kötetben Szibéria őslakosságának népköltészetéből kaptunk bőséges ízelítőt. A hakaszok, tuvák, jaku- tok. nunajok, nyenyecek, csukások, osztjákok. vogulok és más, nálunk kevésbé ismert népek hallattak magukról a könyvben. Nos. e népek sorát gazdagítja a ma már csupán néhány százezerre tehető, távoli burját népcsoport is. S az Európa Könyvkiadó jóvoltából most e nép egyik hősénekét olvashatjuk, „Irenszej” címmel. A műfajról csak annyit, hogy az ide sorolható — néha sokezer sorból álló — művek még a nemzetiségi társadalom keretei között születtek, s bennük az akkori viszonyok számos tanújele megtalálható. Az emberi élet nagy és sokféle küzdelme eleveAmióta a tévé elkezdte az esti tornát, amelyet idősebbek is elkezdhetnek (de nem tűnik ki, hogy befejezhetik-e), bemondóink hol tornázásra, hol torná- szásra buzdítanak. Tehát melyik nyelvi alak a jó: tornázzunk vagy tornásszunk. A kérdés régi, már a Nyelvművelő levelek c. kiadvány is foglalkozik a tornázik — tornászik és a gondolkodik — gondolkozik alakpárral. Érdemes lesz ezekkel a párhuzamos alakpárokkal foglalkozni, mert fontos nyelvi szabályt állapíthatunk meg. A kettős alakok, a szóhasada- sok olyan régiek, mint maga a nyelv. Kezdetben az alakváltozatokat egyformán használták, de mivel időben többnyire újabb jelentéseik is keletkeztek, a két szó elkülönült, külön szóvá lett. így pl. a bozóíos-ból szóhasadással elkülönült bozontos egyaránt jelentette a sűrű bokros területet, de idővel keltkezett egy borzas, kuszáit, bozontos jelentés is. A széthasadt szó két alakja külön szóvá lett, a bozótos a sűrű bok- i os helyet jelenti, a bozontos^ pedig a borzas, kuszáit, dús szőrzetet. Még hasonló jelentésű szavak is elkülönültek a használatban. Főbenjáró bűnről beszélünk, ha pedig ártatlanok vagyunk, emelt /övei állhatunk az emberek elé. A hét kezdete is hétfő, a hétnek a feje. Régen a vezetőket jóembereknek nevezték (ma tréfásan fejeseknek). Ha a fejünk fáj, egyaránt beszélhetünk főfájásról vagy fejfájásról, és ugyanígy főkötőről vagy fejkötőről. A kisgyermek azonban-a fejét üti meg, ha elesik, nem pedig a főjét. A példák alapján is a fő ősibb eleme nyelvünknek, mint a fej. A lej a birtokos személyragos fenedik meg e hősének olvasói előtt, tele csodás, babonás, kísérteties elemekkel. Az „Irenszej" című népi alkotást a század első éveiben gyűjtötték. Az utolsó, aki fejében, emlékezetében őrizte, Mansud Emegejev burját férfi volt, az ehirit-bulagat törzsből. Fekve énekelte, zenekíséret nélkül, behunyt szemmel a „szivárvány szikrázó színével” megfestett sorokat. A mű rövid cselekménye a következő: Irenszejt gonosz felesége a gyilkos sárkány áldozatává teszi, s bosszút áll a hős fiú Hanhan Szogtó. Majd a leleményes és bátor fiú hosszú harcok árán tűnyeri méltó jutalmát, a nagy kán leányát, Nalkan Taj- zsát. A hőséneket Lőrincz L. László fordította zamatos, szépen csengő magyar nyelvre. A sorok eleje rímel, illetve alliterál a hosszú költeményben, az elejétől a végéig. Ez könnyíti és élvezetesebbé jem, fejed stb. alakból való elvonás eredménye. Később ez utóbbiból sok új származék keletkezett (fejetlen, fejtető, fejezet. fejhang, fejhallgató, fejvesztés, fejmosás). De térjünk rá a címre: melyik helyes a két alakváltozat közül, tehát esténként tornázzunk vagy tornásszunk? Én tornázni szoktam. A nyelvművelés ugyan ilyen esetben mindkét változatot helyesnek ismeri el, de az én nyelvérzékem szerint tornásszanak azok. akik sportként űzik a tornát. vagy versenyeken tornagyakorlatokat végeznek. Átvitt értelemben is ez utóbbi a helyes. Aki ügyeskedve feltör valahova, az feltornássza magát. De aki tornával küzdi fel magát, arra azt mondhatjuk (tréfásan, esetleg idézőjelben), hogy „feltornászta' magát. Hasonlóan elgondolkodtat a gondolkozik és gondolkodik szópár is. Melyik a helyes? Általában mind a kettő, fel is cserélhetjük őket. Egyaránt mondható: Józanul gondolkozik vagy gondolkodik. Vagy: Gondolkodtam, esetleg: gondolkoztam azon, amit irtai. Azon gondolkozom (gondolkodom), mit válaszoljak. De a szaknyelv (a filozófia és a lélektan) a gondolkodik alakot tartja jobbnak. (Platón, a nagy gondolkodó. Az ember gondolkodó lény. Az emberi gondolkodás története.) Az idézett példákból azt a szabályt vonhatjuk le, hogy a nyelvben még a szóhasadással keletkezett alakpárok sem azonos je- lentésűek. Használatuk elkülönül és így a pontosabb, finomabb jc- lentésárnyalatok kifejezésére lesznek alkalmasak. teszi az olvasást és az emlékezetben való megőrzést. A „bamba bivaly borjúja", meg az „ördög- adta öregember", a „két kis .árva. kéz a kézben" és a hasonló sorok valósággal „fülbemászó" muzsikát jelentenek az olvasónak. Az ismeretlen. név nélküli szerző, aki a „régi szép időket" énekli meg, érett ahhoz, hogyan lehet sokáig fogvatartani a hallgatók figyelmét. A hétköznapi élet látható bizonyságai (kumisz, puszta, kóbor lovak, jávorszarvasok stb.) mellett sárkányok, varázslók, táltosok és démonok népesítik be a kötet lapjait. Szélfútta sziklán végtelen tajgán. háborgó tengeren, kietlen pusztaságon, vad erdőn folyik a harc. küzdelem, megpróbáltatás, hogy a hős elnyerhesse jutalmát. A könyvet Czinke Ferenc illusztrálta, akinek nemrégiben megyénk közönsége is láthatta egy kiállítás keretében a műveit. Varga Mihály Kiss István A SZIVÁRVÁNY SZIKRÁZÓ SZÍNÉVEL Egy szibériai hősénekről AI ontecuccoli idomittatta Kecskeméten lovát, két évszázada Fajszon a János, illetve az Erzsébet volt a legnépszerűbb. Dél-Pest megyében e század elején a lakosságnak több mint a fele tanyán, pusztán vagy falun lakott. Batlay Károly alapította a mostani megyeszékhely negyedik patikáját, 1768-as összeírás szerint a kereső cigányok elsősorban a kovács mesterséget, az üstfoltozást, a hegedűlést kedvelték. Szabadszállás épületei a múltban inkább szükségletre, mint fényűzésre készültek. Forrásfeldolgozó tanulmányok Bács-Kiskun megye múltjából I. A most megjelenő Bács-Kis- kun megye múltjából I. kötetből válogattam a fenti adalékokat a könyv sokszínűségének, a feldolgozott témák jellegének az érzékeltetésére. A címet követő sorszám és az előszó azt a reményünket táplálja, hogy rendszeresen — évenként? kétévenként? — közkinccsé válhatnak iróasztalfiókban porosodó, vagy éppen a megjelenés lehetőségének ösztönzésére készülő tanulmányok. Ügy igaz, ahogy a bevezetőben olvasható: elődeink lettéiről, küzdelmeiről még túlságosan sokat borít a raktárak homálya, pora. Múltunk jobb megismertetését segíti a magyar fordításban közzéadott Bél Mátyás írás. A tudós szerző feltehetően 1730- ban járta be a Duna—Tisza köze középső részét és a következő esztendőben írta meg azt a dolgozatát, amely Illyés Bálint és Szőts Rudolf olvasmányos, az eredeti mű hangulatát is érzékeltető fordításban, A kunok és a jászok, avagy filiszteusok kerületei címmel került a kötetbe. Kecskemét méneseit mutatja be Rusvay Kálmán, nagy szorgalommal feltárt adatokkal. A hivatalos iratok 300 esztendeje említették először a városi ménest. A gazdák, más néven a cimboraság ménesei mellett négy hosszabb-rövidebb időszakban volt céltudatosan válogatott lóállománya a polgári-paraszti közösségnek. A nyugalmazott állatorvos írása érdekes, hasznos olvasmány. Részletesen tájékoztat a ménesek minőségéről, nagyságáról, a tartás szokásairól, a csikósok tudományáról stb. Az adott gazdasági-társadalmi háttér felvázolásával segítette a jobb megértést. Csupán az kifogásolható, hogy néhány feltevést — például a tatárjárás során elpusztult községek határának „idecsatolását" — elnagyolva és igazolt tényként, közöl. Módszertanilag is kiválóan végezte el Bárth János az 1762-es íajszi lélekösszeírás elemzését, tanulságainak összegezését.» A történeti és statisztikai irodalom újabb értékes közlejnény- nvel gyarapodott a fontos, forrásértékű összeírás publikálásával. Ugyanez mondható el Romsics Ignác két dolgozatáról. A történeti Dél-Pest megye foglalkozásszerkezeti viszonyai a XX. század elején adatai, indokolt következtetései nélkül többé nem foglalkozhatunk e táj újabbkori történelmével. Romsics Ignác megállapításai teljes mértékben igazolják az eddigi publikációkban jóval kevesebb adattal bizonyított képletet. „A térség társadalmának jellegadó sajátos- s;’gai: a közép és gazdagparaszt- ság viszonylagos erőssége, az önálló kisiparosok nagy száma és magas aránya, a nagyipari munkásság hiánya.” Mintaszerű forrás-feldolgozás az a tanulmány is, amely az 3919. áprilisi tanácsválasztásokat elemzi. Érdeme, hogy a számadatok között, összefüggéseket keres és elemzéseinek tanulságait jól csoportosítja. A fennmaradt dokumentumok azt tanúsítják. hogy a Duna—Tisza közi falvak Jakói a kívántnál kisebb mértékben vetlek részt a Tanácsköztársaság idején tartott választáson. A politikailag fejlettebb városlakók és a nagyobb községekben élők sokkal aktívabbak voltak. A választásra jogosultak az oi szágos átlagnál rosszabb arányban szavaztak. A Duna—Tisza közi városok tanácstagjainak egynegyede volt agrárproletár. A birtokos parasztság és az értelmiség képviselete 10—10 százalékos. Megjegyzendő, hogy nagyon sok pedagógust tiszteltek meg tanácstagi megbízatással. A falusi tanácstagok döntő többsége a mezőgazdaságban dolgozott. A nincstelen agrárproletárok, a törpebirtokosok és a birtokos parasztság arányai nagyjából megegyeznek. Indokoltnak érezzük Mészáros László dolgozatának közlését. Az 1768-as cigányösszeírás adatait értékeli. A jegyzékbe vett városokban, falvakban és pusztákon az „újmagyarok” számaránya csupán 1,2 százaléknyi. Elgondolkoztatnak, sok mindent. megmagyaráznak a cigányok gazdasági, társadalmi viszonyairól közölt tények, fejtegetések. A volt Szentlélek gyógyszertár történetéről irt Lórúnd Nándor nagy ügybuzgalommal. Némi rövidítés erősítette volna e sok értékes adatot tartalmazó dolgozatot. Selmeczi Kovács Attila Az olaj ősnövény kultúra kialakulása az Alföldön című gazdaságtörténeti dolgozatával szerepel az, értékes kötetben. A helytörténeti kutatás új fó- í urna megfelel az előzetes várakozásnak. A tanulmányok későbbi monográfiák alapjainak, részdolgozatainak is tekinthetők. A kötet színvonala feltehetően a szerkesztői igényességnek is tulajdonítható. Egységes elvek érvényesültek általában a jegyzetek, utalások elhelyezésében, a témák kezelésében. A jövőben nemcsak kéznél levő anyaggal kellene gazdálkodnia. Előzetes felkérésekre készített dolgozatokkal egységesebb lehet, s lesz is bizonyára a következő kiadvány. Arra gondolunk, hogy egy-egy kort, települést. mozgalmat több oldalról is bemutathatnának. Ne legyünk telhetetlenek, kezdetnek kitűnő teljesítmény a Bács-Kiskun megye múltjából I. című kiadvány. Heltal Nándor Tudományos könyvújdonságok Számos tudományos könyvújdonság hagyja el a nyomdát a harmadik negyedévben. Az Akadémiai Kiadó augusztustól jelenteti meg a Magyar Tudományos Akadémia néprajzi kutatócsoportjának évkönyvét, amelynek Or- tutay Gyula a főszerkesztője. Az évkönyv folklór-kutatás legújabb eredményeiről számol be. Juhász Géza, a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem 1968-ban elhunyt professzora Csokonai költészetére és életére vonatkozó kutatásait tartalmazza a Csokonai-tanulmányok című kötet. Rövidesen megjelenik a Korunk tudománya-sorozat legújabb kötete. „Molekula-óriások biofizikája” címmel. A szerző, Damjano- vich Sándor a gyorsan fejlődő biológiai tudományok speciális, mégis általános érdeklődésre igényt tartó fejezeteit tekinti át. A Kortársaink-sorozatban jelenik meg Laczkó András tanulmánya Takáts Gyuláról. A Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozó költőt méltatói sokszor „somogyi”, „dunántúli”, „pannon” költőnek nevezték. Laczkó András igazolja, hogy a hagyományokhoz és a kortársakhoz való viszony nem a látszatazonosságból. hanem a művek valódiságából fakad. (MTI)
