Petőfi Népe, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-02 / 155. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1976. Július 2. KOMMUNISTÁK A TANÁCSI MUNKÁBAN Fontos a tapasztalatok hasznosítása A megyei tanács kommunistái, a hivatali intézményi apparátus keretein belül működő pártalapszervezetek befejezték a párttagsági könyvek cseréjét megelőző, párttagonkénti személyes beszél­getések sorozatát. Jelenleg a tapasztalatok, a javaslatok, kri­tikai észrevételek rendszerezése, összegezése és megválaszo­lása van napirenden. A pártvezetőségek megkülön­böztetett gonddal válogatják ki azokat a témákat, amelyekre konkrét intézkedési programokat kell kidolgoznia^ Ugyanakkor egy csokorba gyűjtik azokat a kérdéseket is, amelyeket elinté­zés végett a felsőbb pártszervek­hez kell továbbítaniuk. Ez a munka rendkívül nagy körülte­kintést is követel a pártvezetősé­gektől: vigyázniuk kell, hogy egyetlen érdemi javaslat, bíráló vagy éppen dicsérő megjegyzés ne maradjon szó nélkül. Egységben, cselekvőkészen Folyamatosan zajlik tehát a gazdag ismeretanyag feldolgozá­sa, a tapasztalatok hasznosítása. Végső következtetéseket aligha lehet még tenni, de a legalapve­tőbb kérdésekre máris választ adhatunk. Az egyik: összességé­ben eredményesen végrehajtot­tuk a Központi Bizottságnak a tagkönyvcserére vonatkozó fel­adatrészeit. A beszélgetések eredményesen szolgálták a pártmunka hatékony­ságának növekedését, a pártköz­vélemény középpontjába került a tagság aktivitásának fejlesztése. Tagságunk szinte kivétel nélkül egyetért azzal a követelménnyel, hogy a kommunisták mindegyiké­nek konkrét megbízatás kell, mert csak így lehet eredménye­sen és hatékonyabban segíteni a párt politikájának érvényesítését. A beszélgetések lebonyolításának időszakában a megyei tanács pártalapszervezeteiben összesen mintegy félszáz új pártmegbíza­tás „talált gazdára”. A beszélgetések másik nagy haszna, hogy sikerült sokoldalú­an megvitatni a párton belüli eszmei, politikai egység szüntelen fejlesztésének szükségességét. Egyértelműbbé lett: a pártegy­ség megléte és állandó erősödése a legalapvetőbb ideológiai, politi­kai, társadalmi kérdésekben, nem teszi szükségtelenné, hogy a ki­sebb kérdésekben, a napi felada­taink elvégzésében, az egymást követő politikai akciók előkészí­tésében és lebonyolításában ne igényeljük az egység szüntelen megújítását. Pártszervezeteink belső életének alaptörvényévé kell tenni, hogy a cselekvési egy­séget folyamatosan és állandóan hozzá igazítsuk a konkrét hely­zethez. Ugyancsak megkülönböztetett figyelmet érdemelnek azok az észrevételek, amelyek a pártve­zetőségek irányító munkájának javítására, a jobb munkamegosz­tás kialakítására, valamint a párttagokkal való rendszeresebb egyéni foglalkozás gyakorlatának általánossá tételére irányultak. Sokan szóvá tették, hogy érde­mes lenne máskor is a mostanihoz hasonló beszélgetéseket szervez­ni. Pártunk gyakorlatában nem új dolog a személyenkénti be­szélgetések módszere. E lehető­séggel szükség szerint eddig is éltünk és természetesen a jövő­ben is alkalmazni kell. A jövőben'ezért is alaposabban elő kell készítenünk az éves mun­kát értékelő beszámoló taggyű­léseket. A vezetőségek a beszá­moló összeállításához ne csak a pártszervezet legaktívabb tagjai­tól kérjenek szóbeli véleményt, hanem a pártcsoportok útján és közvetlenül is lehetőleg vala­mennyi párttagtól. A párton be­lüli rendszeres párbeszéd termé­szetes jelenség, jól szolgálja a de­mokratizmust, az alapszervezeti munka hatékonyságát. Jobb módszerekkel, következetesebben A megyei tanács kommunistái egyetértenek azokkal az intéz­kedésekkel, amelyek a gazdálko­dás feltételeinek javítására, a ha­nyagság, lazaság, pazarlás meg­szüntetésére irányulnak. Nem kö­zömbös számunkra, hogy a gaz­dasági munka pártirányításának elveit, gyakorlati módszereit egységesen helyesen értelmezik-e mindazok, akikre vonatkozik. Sok más terület mellett különös jelentősége van e követelmény maradéktalan érvényesülésének a megyei tanács és intézményei ap­parátusában is, ahol naponta nem kevesen dolgoznak a gazda­sági feladatok gyakorlati végre­hajtásán, szervezésén, irányítá­sán és ellenőrzésén. A beszélgeté­sek jelezték: tudatosítanunk kell, hogy pártunk a gazdasági munka irányításában kialakított és bevált munkastílusán nem kí­ván változtatni. A megyei tanács gazdasági kér­désekkel foglalkozó szakosztályai­nál dolgozó kommunisták a ve­lük folytatott beszélgetések során megerősítették: továbbra is az a feladat, hogy segítsük a párt tagjait saját maguk és szűkebb környezetük kritikus megítélésé­hez. E helyénvaló követelmény teljesítéséhez ugyanakkor javí­tanunk kell a gazdasági informá­ció és agitáció színvonalát. A gazdasági munkával, a gaz­daságpolitika gyakorlati érvénye­sítésével folyamatosan kell fog­lalkozniuk a pártalapszervezetek- nek. Kiderült, hogy helyenként nem tulajdonítanak megfelelő fi­gyelmet a gazdasági agitációnak. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy csak akkor lehet ered­ményre számítani, ha folyamato­san segítik és ellenőrzik a meg­valósítás menetét. A következő időszakban nagyon fontos feladatunk, hogy a gazda­sági munkában, de a pártmunka más, ugyancsak meghatározó részterületein is, egyre jobb mód­szerekkel dolgozzunk, egyre kö­vetkezetesebben tevékenykedjünk a központi és a helyi határoza­tok végrehajtásán, ellenőrzésén. Az apparátusi pártbizottság a közeljövőben megvitatja és jóvá­hagyja azokat a főként irányítá­si, szervezési és módszertani ja­vaslatokat, melyek elősegítik a megyei tanács gazdaságpolitikai határozatokat tartalmazó cselek­vési programjának maradéktalan végrehajtását. A határozat egyút­tal magában foglalja azokat a legfontosabb kérdéseket is, ame­lyek megvalósítását párttagsá­gunk javasolta a szóban forgó beszélgetések alkalmával. Hatékonyabban irányítani A tagkönyvcserével kapcsola­tos beszélgetések tapasztalatai ar­ra intenek, hogy továbbra is na­pirenden kell tartanunk az irá­nyító pártszervek munkájának javítását, tökéletesítését. Ügyel­nünk kell rá, hogy a párt-, az állami, a társadalmi és gazdasá­gi szervek közötti együttműkö­dés és munkamegosztás tökéletes legyen. Arra kell törekednünk, hogy mindenütt egységesen és pontosán értsék a párt politiká- jat. Az eddigieknél hatékonyabban, eredményesebben kell segítenünk a tanácsi apparátust, a hivatali vezetőket és mindenekelőtt a párt. szervezetek és -szervek tisztség- viselőit, hogy a felsőbb pártha­tározatokból, a helyi politikai állásfoglalásokból eredő állami, ta­nácsi feladatokat igényesen, a reális érdekeknek megfelelően dolgozzák ki és egyben alkal­mazzák is megyénk sajátos vi­szonyaira. A beszélgetések során szóvá tet­ték: az apparátusi pártbizottság irányító, ellenőrző tevékenységét is bővíteni, fejleszteni szükséges, hogy jobban meg tudjon felelni a sajátos követelményeknek. Az észrevételeket, javaslatokat a vég­rehajtó bizottság még menetköz­ben értékelte, minősítette és megfelelő határozatot Hozott. Jú­nius elsejétől a pártbizottság mel­lett 12 fős társadalmi pártappa­rátus kezdte meg tevékenységét. Az apparátus a pártmunka főbb területeinek megfelelően három csoportban működik: pártépítési, agitációs és propaganda, gazda­ságpolitikai-módszertani reszort­feladatok ellátásában. A társadalmi pártapparátus sokrétű munkát végez a jövőben. Talán a legfontosabb valamennyi közül az a tevékenység, amit a pártélet folyamatossá tétele ér­dekében végeznek:, naponta köz­vetítik a feladatokat, az infor­mációkat a választott testület és az alapszervezet között és közre­működnek a megyei pártbizott­ság által irányított munkameg­osztás és koordináció zökkenő- mentes működésében. Mindenek­előtt azt segítik elő, hogy a me­gyei tanács apparátusa minél gyorsabban és megfelelő színvo­nalon tudjon bekapcsolódni a megyére vonatkozó helyi politi­kai döntések gyakorlati megva­lósításába. Mozgalmi jelleg, közösségi élet Sok szó esett alapszervezete­inkben a pártélet mozgalmi jel­legének erősítéséről, fejlesztésé­ről. Párttagságunk egyetért e tö­rekvésekkel és kész arra, hogy elősegítse a mozgalmi, politikai jelleg még általánosabbá tételét. Segítenünk kell az alapszerveze­teket, a mozgalmi jelleg egysé­ges értelmezésében. Tudatosíta­nunk kell, hogy a pártélet, a pártmunka sajátosságából kö­vetkezik, hogy a pártszervezet politikai és egyben mozgalmi jel­legű is. A pártélet mozgalmi jellegének erősödésével a sajátos tanácsi, hivatali körülmények között is jobban felszínre kerülhetnek a problémák, a gondok, demokrati­kusabb légkörben lehet intézni az ügyeket, erősödnek a kriti­kai-önkritikái elemek, többen és rendszeresebben bekapcsolódhat­nak a pártszervezeten belüli dön­tések előzetes elbírálásába, vég­leges elfogadásába. A mozgalmi jelleg fejlesztésé­nek szükségességét nagyon so­kan a párton belüli közösségi élet hiányával magyarázták. Szeret­nének gyakrabban összejönni, po­litizálni, beszélgetni, közösen művelődni, kötetlenebb formá­ban is. Mindez valószínűleg szé­lesebb körben is helytálló ész­revétel, ezért gondolkodnunk kell rajta, miként lehetne a meglevő pártszékházakat jobban felhasz­nálni a közösségi élet elősegíté­sére. A megyei tanácsnál és intézményeinél dolgozó kom­munisták munkájáról, törek­véseikről, a tagkönyvcserét megelőző beszélgetések ta­pasztalatairól szólva az a leg­fontosabb feladat, hogy a ta­pasztalatokat ''^'hasznosítsák. - Ezzel lehet leginkább megva­lósítani a XI. kongresszus határozatában is megjelölt célt, a politikai munka haté­konyságának, a párt vezető, irányító tevékenységének a fejlesztését. Szabó Attila VT emcsak vezetőink, hanem ^ maguk a szocialista brigá­dok is túl vannak terhelve feladatokkal. Példás családi éle­tet várnak tőlük — ám ugyan­akkor mindenütt és mindenben benne kell lenniük. Reálisabb és adottságaikhoz, lehetőségeikhez, körülményeikhez árnyalatosab- ban igazodó követelményeket kell támasztani velük szemben. Meglehet, sokak fülének „szent­ségtörésként” hangzik az előbbi kijelen­tés. Meghök­kenéssel ve­gyes gondolat ébredhet ben­nük: „Hogyan, jól hallottuk, nem káprázott a szemünk? Ki merészel fogadat- lan prókátor módjára „sírni”, pa­naszkodni éppen a szocialista brigádok nevében? Azokat a kö­zösségeket állítja ilyen megvilá­gításba, amelyekre mint az új tí­pusú, szocialista embert formáló kollektívákra mindig példaként hivatkozunk.” Azokban támadhat ilyen heves ellenzés a bevezetőben megpen­dített felvetéssel szemben, akik maguk is hordoznak tudat alatt bizonyos mérvű lelkifurdalást: „Csakugyan, nem túlságosan so­kat kívánunk mi esetenként a szocialista brigádoktól?” S akkor végigfut bennük — bennünk, mi mindenben építünk a szocialista brigádokra. Lemaradtunk a termelési terv­teljesítéssel; rántsuk csak össze a szocialista brigádokat — veze­tőket. Mutassanak példát, s ak­kor mindannyiunkat kihúznak a sárból... Belső átcsoportosítások szükségesek; segítsenek megszer­vezni a szocbrigádok ... Takaré­koskodjunk anyaggal, energiá­val, idővel; mutassák meg, hogy megy ez legjobban, a szocbrigá­dok!... Dolgozz hibátlanul, emeld a minőség színvonalát; raj­ta, szocbrigádok!... Három mű­szak kellene, s mindjárt gazda­ságosan használjuk ki a modern gépeket; kezdeményezzenek a szocbrigádok... Üj technológiá­ért kiált minden; szedjék össze eszüket a szocbrigádok ... p’s ők — ténylegesen szocia­•*-J lista emberek módján — eleget is tesznek adott szavuk­nak, amire már a megtisztelő szocialista címért való sorompó­ba álláskor írásos kötelezettsé­get vállaltak. A vállalások, fel­ajánlások termeléssel kapcsola­tos pontjaiban. Dolgoztak és dol­goznak — csakugyan szocialista módon. rTtigyánekkorlegjobtf igyekeze­tükkel álltak és állnak mindjob­ban helyt a tanuiásíá! ’Trányuló feladatvállalások valóra váltásá­ért. Hiszen a társadalom, a fej­lődés diktálta szükségszerűség legalább annyira ösztökéli őket, mint ők — saját magukat. Hogy szakmai képzettség dolgában lé­pést tartsanak a követelmények­kel. Hogy elvégezzék a nyolc ál­talánost, mert az alapok meg­szerzése nélkül csak kering, ke­ring az ember addig elért sze­rény tudása kerítése között. Nem képes megtalálni a haladás, a kitörés, feljebb emelkedés kapu­ját. Ha meg a bázis-műveltség megvan, a magasabbra jutás vá­gyának beteljesüléséhez kell ugyancsak magasabb iskolázott- sági grádus. Középfokú művelt­ség szakmában és általános tájé­Ismerjünk határt kozottságban ... Feljebb, csak feljebb. Erre is „ezer felől” buzdítják a szocialista brigádokat. Szintén sikeresen, mert ők eleve olyan emberek, akik szeretnék, ha mi­nél több irányban és minél mé­lyebben bontakoztathatnák ki a bennük rejlő képességeket, te­hetséges — mindannyiunk, s egy­ben önmaguk javára. Náluk a „mindannyiunk javára” a vezető elv. Nem afféle aszkétikus „le­mondásból”, hanem mert gyakor­lati tapasztalatok — a munkás­élet jellege — tanították meg őket arra, hogy egyéni számítá­saikat is így találják meg leg­jobban. S az iskolázottsági várakozások mellett majdhogynem mindenki „nevelni” igyekszik őket. miként töltsék él kulturáltabban szabad idejüket. Amiben egyik tábor az olvasó mozgalomban való rész­vételre hívja, várja, szólítja őket, a másik meg arra figyelmezteti tapintatosan, hogy a világért se felejtsen el színházba járni, ki- mit-tudok-ért élni és halni, az­tán meg a haza megismerése sem hiányozhat szocialista em­ber élettevékenységéből. No de, ha azt akarja, hogy speciális is­meretei gazdagodjanak, a mun­kásakadémiákon megszerzett tu­dást feltétlenül bővíteni, színesí­teni kívántos TIT-előadásokon való részvétellel. ^e is folytassuk, hiszen eny- nyíre együvé halmozva a kritériumokat, szocialista brigá­dokkal szemben támasztott, illet­ve tőlük elvárt igényeket, igé­nyességet — úgy tűnhet, hogy felnagyításról van szó. Pedig most következik még a szocialista emberség megnyilvá­nulásának, az azzá érésnek az előbbieknél semmivel sem „je­lentéktelenebb” cselekvésköre; él­jen is szocialista módon, aki méltóvá .y.áloí, a^cíjttj#. n A i szocialista, brigádokrt e távén ,„jS ^J^j'epfelfvql^, ^i*í§fe?n bizonyítanak. - Hogy az- - az • igaz „mesterség”, ha az ember máso­kért él. Mert csak akkor vár­hat, kaphat másoktól valamit, ha ő is adott. „Visszakapni” azt le­het, amit adtunk másaknak. így épültek már a szó szoros értelmében város-méretet kite­vőén családi házak, a szocialista­brigád-tagok kalákájából, egy­mást kisegítéséből. Így nem kell kétségbeesnie váratlan bajában a brigádtagnak, mert ott vannak mögötte a többiek — ha kell anyagi támogatással; ha úgy hoz­za a sor, és arra van szükség, kölcsi támasztékkal, szigoruknak talpraállító erejével. Azonkívül úgyszólván társadal­milag intézményesedett igény és gyakorlat, hogy a társadalmi munka „kime­ríthetetlen” forrásai a szo­cialista brigá­dok. Ha akad ■ is olyan kérés, aminek tel­jesítését más senki sem vállalja — a szocbri- gádokhóz bizton fordulhatnak. Elannyira, hogy itt-ott már-már a jóízlésről is megfeledkeztek. Ezért is vetődik fel úgy a kérdés, hogy miként a gazdasági élet minden területén tervszerű­séget követelünk, ugyanez vonat­kozzék a társadalmi munkára is. Bács-Kiskun megye évek óta or­szágos első volt a társadalmi munkában. Olyan tartalék ez éle­tünkben, amelyet a jövőben is felhasználhatunk. Ehhez azonban az szükséges, hogy minden bri­gád előre tudja, mit vár tőlük az üzem, a város. S időszerű már arra is figyelni, hogy ne mindig ugyanazokra a szocialista bri­gádokra támaszkodjanak. Osszák meg jobban a terheket, hiszen azok úgy is kötelezettségeken felüliek. l^igyázzunk a társadalmi ’ munka iránti kívánalmak tisztaságára! — Így fogalmazta meg valaki az SZMT egyik el­nökségi ülésén. Míg a másik fel­szólaló ilyen irányban sürgetett változtatást —: Terjesszük ki a tenniakarást! Tehát ne csak a szocialista bri­gádok, ne évről évre ugyanazok a személyek fáradozzanak a közösségért, társadalomért vég­zett túlmunkával. Hogy ne min­denütt elsősorban fizikai munká­sokkal végeztessenek társadalmi munkát, hanem alkalmazotti, ér­telmiségi rétegek is vegyenek részt abban ... Hogy például a szocialista brigádok tagjainak is — akiket eddig nem egyszer már ad illendőség határán túl vettek igénybe — legyen módjuk példás családi életre. Amibe azért az is beletartozik, hogy például gyer­mekeikre, asszonyukra is annyi idejük jusson, mint másnak; az „átlagembereknek”. lennek az írásnak első so- «k> íJrfJtrai, tehát‘‘J;amelyek r'?z Utánuk következő* gondolatokat I‘elindították, ^szakszervezeti tisztségviselők tanfolyamát'' ‘ ér­tékelő jelentésből valók. Zöm­mel újonnan megválasztott — alapszervezetekbe, SZMT-be, me­gyei bizottságokba beválasztott munkás-tisztségviselők tették szó­vét foglalkozásaikon. Tóth István A növények fejlődésének serkentése - vegyszerekkel A növényélettani és kémiai is­meretek mélyülésével mind töké­letesebb technikai feltételek kö­zött, egyre hatékonyabbá válnak a növények fejlődésszabályozásá- va) kapcsolatos törekvések. Már­pedig minél jobban befolyásol­hatjuk a növények fejlődését, an­nál eredményesebb lehet a ter­mesztésük. Kémiai metszés Kémiai metszésnek is nevezik a hagyományos metszéshez hason­ló hatású, de kémiai úton, vagyis vegyszerekkel megoldott növe­kedésszabályozást. Az erre alkal­mas, egyre nagyobb számú anya­gok kémiailag nagyon változatos szerkezetűek. A növényekben ki­fejtett hatásmódjukat vizsgálva viszont a többségüknél már meg­állapították, hogy a növények nukleinsavképződésót befolyásol­ják, és ezáltal fejtik ki növeke­désszabályozó, illetve -irányító hatásukat, a számtalan növényi hormonhoz hasonlóan. Ezért, és mivel mesterségesen előállíthatok, a szintetikus hormonok — növe­kedésszabályozó anyagok — cso­portjába) tartoznak. Közülük a törpésítő hatású sze­reket a gabonafélék szárdőlésé­nek gátlásán kívül a gyümölcs- termő növények egy részénél és több dísznövénynél is eredmé­nyesen lehet alkalmazni. Attól függően, hogy a növény milyen fejlettségi állapotában, és hány­szor adagolják a törpésítő vegy­szert, csaknem tetszés szerinti méretű növények nevelhetők. A fejlődésszabályozás olyan tí­pusát is sikerült már vegyszerek­kel elérni, amelynél a kezelés — áltálában zsírsav-észterekkel — az oldalrügyeket károsította^ a ki­fejlett szár és a levelek, valamint a hajtáscsúcs viszont rendszerint sértetlen maradt. Utána csak egyetlen hajtás, illetve virág fej­lődik ki a hajtástengelyen, anél­kül, hogy rendszeresen eltávolí­tanák az oldalhajtásokat és mel­lékbimbókat, s ez nagyon sok kézimunka-megtakarítást jelent­het. Gyökérerősítő tabletták A növények növekedésére ha­tó anyagok azonban nemcsak a föld feletti hajtásrészek, hanem a gyökerek fejlődését is befolyá­solhatják. Mégpedig annyira haté­konyan, hogy számtalan olyan növénynél, 'illetve növényrész­nél is elérhető a megfelelő alkal­mazásukkal a továbbfejlődést biz­tosító gyökerek kialakulása, amelyekről korábban azt tartot­ták, képtelenek meggyökeresed­ni. Azoknál a növényeknél vi­szont, amelyek egyébként is jó gyökérképző, a gyökeresedés ide­je és az ez alatt óhatatlanul be­következő pusztulás mértéke csökkenthető nagyon, jelentősen, akár ötven százalékkal is, ami­kor már gyökeres növények újabb gyökereinek kifejlődését kell elősegíteni, mint többek kö­zött a nagy, koronás fák és eset­leg egyéb idős növények átülte­tésekor. Ezek a szerek készülhet­nek tabletta, vagy por alakban, amelyekből vízben oldva állítha­tó elő megfelelő törménységű ol­dat a kezelésekhez. Lehetnek tal- kumporrdl, szpjaliszttel, esetleg más anyaggal kevert porkészít­mények is, amelyeket nem kell vízben oldani, hanem közvetle­nül belemárthatók a kezelést kí­vánó növényrészek. Gyümölcsritkító permetezés Különösen a gyümölcsükért, vagy magvaikért termesztett növé­nyeknél lehet előnyös a növeke­désszabályozó anyagoknak a ter­mésképzésre gyakorolt hatása. Ta­ft Az időben végzeit gyümölcs­ritkító permetezés megalapoz­hatja a kedvező méretű gyümölcsök kifejlődését. ft A törpésítő hatású kezelés eredményeként a krizantémum kis cserepes virágként is érté­kesíthető. láltak közöttük ugyanis olyano­kat, amelyek viszonylag nagyon kis töménységben a virágzás után a növényekre kipermetezve, a terméskezdemények egy részének lehullását idézik elő. Ennek ma­gyarázatát abban látják a kuta­tók, hogy a növények által ter­melt növekedésszabályozó anya­gokkal telített embriójú termés­kezdeménybe jutva, a kiperme­tezett növekedésszabályozó vegy­szer annyira megnövelheti ezek­nek az anyagoknak a mennyiségét, hogy ebben a töménységben azok már gátolják a fejlődést, és emiatt a terméskezdemény lehullik. Így a költséges és üzemi méretekben szinte megoldhatatlan kézi ritkí­tás nélkül is kialakulhat a ter­méskezdemények és a levelek száma között olyan arány, ami a termés tökéletes kifejlődéséhez a legkedvezőbb. A termésritkításon kívül sok­szor éppen ellenkezőleg, a ter- méshullást kell meggátolni. Sok növény ugyanis hajlamos a még tökéletesen ki nem fejlődött és a már beérett terméseinek hirtelen, gyors lehullatására, ami az egész évi termés elvesztésével is jár­hat. Minden esetben^ alkalmazha­tók a hullás'gátlására is'ugyan­azok a szerek, amelyek a korábbi időszakban a termésritkításra használhatók, csak más tömény­ségben. Ez az ellentmondás azzal magyarázható, hogy a kifejlett terméseknél már csak az elvá­lasztóréteg képződését képesek meggátolni, mivel ekkor a növe­kedést befolyásoló anyagokmeny- nyiségét károsan nagy mértékű­re növelő hatásuk már nem ér­vényesül. Azt viszont sohasem szabad fi­gyelmen kívül hagyni, hogy a növekedésszabályzó vegyszerek valamennyi hatása elsősorban a töménységtől függ, de többek kö­zött még az időjárás, a kezelés időpontja és a kezelt növény tu­lajdonságai is befolyásolják. K. lm.

Next

/
Thumbnails
Contents