Petőfi Népe, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-02 / 155. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1976. Július 2. KOMMUNISTÁK A TANÁCSI MUNKÁBAN Fontos a tapasztalatok hasznosítása A megyei tanács kommunistái, a hivatali intézményi apparátus keretein belül működő pártalapszervezetek befejezték a párttagsági könyvek cseréjét megelőző, párttagonkénti személyes beszélgetések sorozatát. Jelenleg a tapasztalatok, a javaslatok, kritikai észrevételek rendszerezése, összegezése és megválaszolása van napirenden. A pártvezetőségek megkülönböztetett gonddal válogatják ki azokat a témákat, amelyekre konkrét intézkedési programokat kell kidolgoznia^ Ugyanakkor egy csokorba gyűjtik azokat a kérdéseket is, amelyeket elintézés végett a felsőbb pártszervekhez kell továbbítaniuk. Ez a munka rendkívül nagy körültekintést is követel a pártvezetőségektől: vigyázniuk kell, hogy egyetlen érdemi javaslat, bíráló vagy éppen dicsérő megjegyzés ne maradjon szó nélkül. Egységben, cselekvőkészen Folyamatosan zajlik tehát a gazdag ismeretanyag feldolgozása, a tapasztalatok hasznosítása. Végső következtetéseket aligha lehet még tenni, de a legalapvetőbb kérdésekre máris választ adhatunk. Az egyik: összességében eredményesen végrehajtottuk a Központi Bizottságnak a tagkönyvcserére vonatkozó feladatrészeit. A beszélgetések eredményesen szolgálták a pártmunka hatékonyságának növekedését, a pártközvélemény középpontjába került a tagság aktivitásának fejlesztése. Tagságunk szinte kivétel nélkül egyetért azzal a követelménnyel, hogy a kommunisták mindegyikének konkrét megbízatás kell, mert csak így lehet eredményesen és hatékonyabban segíteni a párt politikájának érvényesítését. A beszélgetések lebonyolításának időszakában a megyei tanács pártalapszervezeteiben összesen mintegy félszáz új pártmegbízatás „talált gazdára”. A beszélgetések másik nagy haszna, hogy sikerült sokoldalúan megvitatni a párton belüli eszmei, politikai egység szüntelen fejlesztésének szükségességét. Egyértelműbbé lett: a pártegység megléte és állandó erősödése a legalapvetőbb ideológiai, politikai, társadalmi kérdésekben, nem teszi szükségtelenné, hogy a kisebb kérdésekben, a napi feladataink elvégzésében, az egymást követő politikai akciók előkészítésében és lebonyolításában ne igényeljük az egység szüntelen megújítását. Pártszervezeteink belső életének alaptörvényévé kell tenni, hogy a cselekvési egységet folyamatosan és állandóan hozzá igazítsuk a konkrét helyzethez. Ugyancsak megkülönböztetett figyelmet érdemelnek azok az észrevételek, amelyek a pártvezetőségek irányító munkájának javítására, a jobb munkamegosztás kialakítására, valamint a párttagokkal való rendszeresebb egyéni foglalkozás gyakorlatának általánossá tételére irányultak. Sokan szóvá tették, hogy érdemes lenne máskor is a mostanihoz hasonló beszélgetéseket szervezni. Pártunk gyakorlatában nem új dolog a személyenkénti beszélgetések módszere. E lehetőséggel szükség szerint eddig is éltünk és természetesen a jövőben is alkalmazni kell. A jövőben'ezért is alaposabban elő kell készítenünk az éves munkát értékelő beszámoló taggyűléseket. A vezetőségek a beszámoló összeállításához ne csak a pártszervezet legaktívabb tagjaitól kérjenek szóbeli véleményt, hanem a pártcsoportok útján és közvetlenül is lehetőleg valamennyi párttagtól. A párton belüli rendszeres párbeszéd természetes jelenség, jól szolgálja a demokratizmust, az alapszervezeti munka hatékonyságát. Jobb módszerekkel, következetesebben A megyei tanács kommunistái egyetértenek azokkal az intézkedésekkel, amelyek a gazdálkodás feltételeinek javítására, a hanyagság, lazaság, pazarlás megszüntetésére irányulnak. Nem közömbös számunkra, hogy a gazdasági munka pártirányításának elveit, gyakorlati módszereit egységesen helyesen értelmezik-e mindazok, akikre vonatkozik. Sok más terület mellett különös jelentősége van e követelmény maradéktalan érvényesülésének a megyei tanács és intézményei apparátusában is, ahol naponta nem kevesen dolgoznak a gazdasági feladatok gyakorlati végrehajtásán, szervezésén, irányításán és ellenőrzésén. A beszélgetések jelezték: tudatosítanunk kell, hogy pártunk a gazdasági munka irányításában kialakított és bevált munkastílusán nem kíván változtatni. A megyei tanács gazdasági kérdésekkel foglalkozó szakosztályainál dolgozó kommunisták a velük folytatott beszélgetések során megerősítették: továbbra is az a feladat, hogy segítsük a párt tagjait saját maguk és szűkebb környezetük kritikus megítéléséhez. E helyénvaló követelmény teljesítéséhez ugyanakkor javítanunk kell a gazdasági információ és agitáció színvonalát. A gazdasági munkával, a gazdaságpolitika gyakorlati érvényesítésével folyamatosan kell foglalkozniuk a pártalapszervezetek- nek. Kiderült, hogy helyenként nem tulajdonítanak megfelelő figyelmet a gazdasági agitációnak. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy csak akkor lehet eredményre számítani, ha folyamatosan segítik és ellenőrzik a megvalósítás menetét. A következő időszakban nagyon fontos feladatunk, hogy a gazdasági munkában, de a pártmunka más, ugyancsak meghatározó részterületein is, egyre jobb módszerekkel dolgozzunk, egyre következetesebben tevékenykedjünk a központi és a helyi határozatok végrehajtásán, ellenőrzésén. Az apparátusi pártbizottság a közeljövőben megvitatja és jóváhagyja azokat a főként irányítási, szervezési és módszertani javaslatokat, melyek elősegítik a megyei tanács gazdaságpolitikai határozatokat tartalmazó cselekvési programjának maradéktalan végrehajtását. A határozat egyúttal magában foglalja azokat a legfontosabb kérdéseket is, amelyek megvalósítását párttagságunk javasolta a szóban forgó beszélgetések alkalmával. Hatékonyabban irányítani A tagkönyvcserével kapcsolatos beszélgetések tapasztalatai arra intenek, hogy továbbra is napirenden kell tartanunk az irányító pártszervek munkájának javítását, tökéletesítését. Ügyelnünk kell rá, hogy a párt-, az állami, a társadalmi és gazdasági szervek közötti együttműködés és munkamegosztás tökéletes legyen. Arra kell törekednünk, hogy mindenütt egységesen és pontosán értsék a párt politiká- jat. Az eddigieknél hatékonyabban, eredményesebben kell segítenünk a tanácsi apparátust, a hivatali vezetőket és mindenekelőtt a párt. szervezetek és -szervek tisztség- viselőit, hogy a felsőbb párthatározatokból, a helyi politikai állásfoglalásokból eredő állami, tanácsi feladatokat igényesen, a reális érdekeknek megfelelően dolgozzák ki és egyben alkalmazzák is megyénk sajátos viszonyaira. A beszélgetések során szóvá tették: az apparátusi pártbizottság irányító, ellenőrző tevékenységét is bővíteni, fejleszteni szükséges, hogy jobban meg tudjon felelni a sajátos követelményeknek. Az észrevételeket, javaslatokat a végrehajtó bizottság még menetközben értékelte, minősítette és megfelelő határozatot Hozott. Június elsejétől a pártbizottság mellett 12 fős társadalmi pártapparátus kezdte meg tevékenységét. Az apparátus a pártmunka főbb területeinek megfelelően három csoportban működik: pártépítési, agitációs és propaganda, gazdaságpolitikai-módszertani reszortfeladatok ellátásában. A társadalmi pártapparátus sokrétű munkát végez a jövőben. Talán a legfontosabb valamennyi közül az a tevékenység, amit a pártélet folyamatossá tétele érdekében végeznek:, naponta közvetítik a feladatokat, az információkat a választott testület és az alapszervezet között és közreműködnek a megyei pártbizottság által irányított munkamegosztás és koordináció zökkenő- mentes működésében. Mindenekelőtt azt segítik elő, hogy a megyei tanács apparátusa minél gyorsabban és megfelelő színvonalon tudjon bekapcsolódni a megyére vonatkozó helyi politikai döntések gyakorlati megvalósításába. Mozgalmi jelleg, közösségi élet Sok szó esett alapszervezeteinkben a pártélet mozgalmi jellegének erősítéséről, fejlesztéséről. Párttagságunk egyetért e törekvésekkel és kész arra, hogy elősegítse a mozgalmi, politikai jelleg még általánosabbá tételét. Segítenünk kell az alapszervezeteket, a mozgalmi jelleg egységes értelmezésében. Tudatosítanunk kell, hogy a pártélet, a pártmunka sajátosságából következik, hogy a pártszervezet politikai és egyben mozgalmi jellegű is. A pártélet mozgalmi jellegének erősödésével a sajátos tanácsi, hivatali körülmények között is jobban felszínre kerülhetnek a problémák, a gondok, demokratikusabb légkörben lehet intézni az ügyeket, erősödnek a kritikai-önkritikái elemek, többen és rendszeresebben bekapcsolódhatnak a pártszervezeten belüli döntések előzetes elbírálásába, végleges elfogadásába. A mozgalmi jelleg fejlesztésének szükségességét nagyon sokan a párton belüli közösségi élet hiányával magyarázták. Szeretnének gyakrabban összejönni, politizálni, beszélgetni, közösen művelődni, kötetlenebb formában is. Mindez valószínűleg szélesebb körben is helytálló észrevétel, ezért gondolkodnunk kell rajta, miként lehetne a meglevő pártszékházakat jobban felhasználni a közösségi élet elősegítésére. A megyei tanácsnál és intézményeinél dolgozó kommunisták munkájáról, törekvéseikről, a tagkönyvcserét megelőző beszélgetések tapasztalatairól szólva az a legfontosabb feladat, hogy a tapasztalatokat ''^'hasznosítsák. - Ezzel lehet leginkább megvalósítani a XI. kongresszus határozatában is megjelölt célt, a politikai munka hatékonyságának, a párt vezető, irányító tevékenységének a fejlesztését. Szabó Attila VT emcsak vezetőink, hanem ^ maguk a szocialista brigádok is túl vannak terhelve feladatokkal. Példás családi életet várnak tőlük — ám ugyanakkor mindenütt és mindenben benne kell lenniük. Reálisabb és adottságaikhoz, lehetőségeikhez, körülményeikhez árnyalatosab- ban igazodó követelményeket kell támasztani velük szemben. Meglehet, sokak fülének „szentségtörésként” hangzik az előbbi kijelentés. Meghökkenéssel vegyes gondolat ébredhet bennük: „Hogyan, jól hallottuk, nem káprázott a szemünk? Ki merészel fogadat- lan prókátor módjára „sírni”, panaszkodni éppen a szocialista brigádok nevében? Azokat a közösségeket állítja ilyen megvilágításba, amelyekre mint az új típusú, szocialista embert formáló kollektívákra mindig példaként hivatkozunk.” Azokban támadhat ilyen heves ellenzés a bevezetőben megpendített felvetéssel szemben, akik maguk is hordoznak tudat alatt bizonyos mérvű lelkifurdalást: „Csakugyan, nem túlságosan sokat kívánunk mi esetenként a szocialista brigádoktól?” S akkor végigfut bennük — bennünk, mi mindenben építünk a szocialista brigádokra. Lemaradtunk a termelési tervteljesítéssel; rántsuk csak össze a szocialista brigádokat — vezetőket. Mutassanak példát, s akkor mindannyiunkat kihúznak a sárból... Belső átcsoportosítások szükségesek; segítsenek megszervezni a szocbrigádok ... Takarékoskodjunk anyaggal, energiával, idővel; mutassák meg, hogy megy ez legjobban, a szocbrigádok!... Dolgozz hibátlanul, emeld a minőség színvonalát; rajta, szocbrigádok!... Három műszak kellene, s mindjárt gazdaságosan használjuk ki a modern gépeket; kezdeményezzenek a szocbrigádok... Üj technológiáért kiált minden; szedjék össze eszüket a szocbrigádok ... p’s ők — ténylegesen szocia•*-J lista emberek módján — eleget is tesznek adott szavuknak, amire már a megtisztelő szocialista címért való sorompóba álláskor írásos kötelezettséget vállaltak. A vállalások, felajánlások termeléssel kapcsolatos pontjaiban. Dolgoztak és dolgoznak — csakugyan szocialista módon. rTtigyánekkorlegjobtf igyekezetükkel álltak és állnak mindjobban helyt a tanuiásíá! ’Trányuló feladatvállalások valóra váltásáért. Hiszen a társadalom, a fejlődés diktálta szükségszerűség legalább annyira ösztökéli őket, mint ők — saját magukat. Hogy szakmai képzettség dolgában lépést tartsanak a követelményekkel. Hogy elvégezzék a nyolc általánost, mert az alapok megszerzése nélkül csak kering, kering az ember addig elért szerény tudása kerítése között. Nem képes megtalálni a haladás, a kitörés, feljebb emelkedés kapuját. Ha meg a bázis-műveltség megvan, a magasabbra jutás vágyának beteljesüléséhez kell ugyancsak magasabb iskolázott- sági grádus. Középfokú műveltség szakmában és általános tájéIsmerjünk határt kozottságban ... Feljebb, csak feljebb. Erre is „ezer felől” buzdítják a szocialista brigádokat. Szintén sikeresen, mert ők eleve olyan emberek, akik szeretnék, ha minél több irányban és minél mélyebben bontakoztathatnák ki a bennük rejlő képességeket, tehetséges — mindannyiunk, s egyben önmaguk javára. Náluk a „mindannyiunk javára” a vezető elv. Nem afféle aszkétikus „lemondásból”, hanem mert gyakorlati tapasztalatok — a munkásélet jellege — tanították meg őket arra, hogy egyéni számításaikat is így találják meg legjobban. S az iskolázottsági várakozások mellett majdhogynem mindenki „nevelni” igyekszik őket. miként töltsék él kulturáltabban szabad idejüket. Amiben egyik tábor az olvasó mozgalomban való részvételre hívja, várja, szólítja őket, a másik meg arra figyelmezteti tapintatosan, hogy a világért se felejtsen el színházba járni, ki- mit-tudok-ért élni és halni, aztán meg a haza megismerése sem hiányozhat szocialista ember élettevékenységéből. No de, ha azt akarja, hogy speciális ismeretei gazdagodjanak, a munkásakadémiákon megszerzett tudást feltétlenül bővíteni, színesíteni kívántos TIT-előadásokon való részvétellel. ^e is folytassuk, hiszen eny- nyíre együvé halmozva a kritériumokat, szocialista brigádokkal szemben támasztott, illetve tőlük elvárt igényeket, igényességet — úgy tűnhet, hogy felnagyításról van szó. Pedig most következik még a szocialista emberség megnyilvánulásának, az azzá érésnek az előbbieknél semmivel sem „jelentéktelenebb” cselekvésköre; éljen is szocialista módon, aki méltóvá .y.áloí, a^cíjttj#. n A i szocialista, brigádokrt e távén ,„jS ^J^j'epfelfvql^, ^i*í§fe?n bizonyítanak. - Hogy az- - az • igaz „mesterség”, ha az ember másokért él. Mert csak akkor várhat, kaphat másoktól valamit, ha ő is adott. „Visszakapni” azt lehet, amit adtunk másaknak. így épültek már a szó szoros értelmében város-méretet kitevőén családi házak, a szocialistabrigád-tagok kalákájából, egymást kisegítéséből. Így nem kell kétségbeesnie váratlan bajában a brigádtagnak, mert ott vannak mögötte a többiek — ha kell anyagi támogatással; ha úgy hozza a sor, és arra van szükség, kölcsi támasztékkal, szigoruknak talpraállító erejével. Azonkívül úgyszólván társadalmilag intézményesedett igény és gyakorlat, hogy a társadalmi munka „kimeríthetetlen” forrásai a szocialista brigádok. Ha akad ■ is olyan kérés, aminek teljesítését más senki sem vállalja — a szocbri- gádokhóz bizton fordulhatnak. Elannyira, hogy itt-ott már-már a jóízlésről is megfeledkeztek. Ezért is vetődik fel úgy a kérdés, hogy miként a gazdasági élet minden területén tervszerűséget követelünk, ugyanez vonatkozzék a társadalmi munkára is. Bács-Kiskun megye évek óta országos első volt a társadalmi munkában. Olyan tartalék ez életünkben, amelyet a jövőben is felhasználhatunk. Ehhez azonban az szükséges, hogy minden brigád előre tudja, mit vár tőlük az üzem, a város. S időszerű már arra is figyelni, hogy ne mindig ugyanazokra a szocialista brigádokra támaszkodjanak. Osszák meg jobban a terheket, hiszen azok úgy is kötelezettségeken felüliek. l^igyázzunk a társadalmi ’ munka iránti kívánalmak tisztaságára! — Így fogalmazta meg valaki az SZMT egyik elnökségi ülésén. Míg a másik felszólaló ilyen irányban sürgetett változtatást —: Terjesszük ki a tenniakarást! Tehát ne csak a szocialista brigádok, ne évről évre ugyanazok a személyek fáradozzanak a közösségért, társadalomért végzett túlmunkával. Hogy ne mindenütt elsősorban fizikai munkásokkal végeztessenek társadalmi munkát, hanem alkalmazotti, értelmiségi rétegek is vegyenek részt abban ... Hogy például a szocialista brigádok tagjainak is — akiket eddig nem egyszer már ad illendőség határán túl vettek igénybe — legyen módjuk példás családi életre. Amibe azért az is beletartozik, hogy például gyermekeikre, asszonyukra is annyi idejük jusson, mint másnak; az „átlagembereknek”. lennek az írásnak első so- «k> íJrfJtrai, tehát‘‘J;amelyek r'?z Utánuk következő* gondolatokat I‘elindították, ^szakszervezeti tisztségviselők tanfolyamát'' ‘ értékelő jelentésből valók. Zömmel újonnan megválasztott — alapszervezetekbe, SZMT-be, megyei bizottságokba beválasztott munkás-tisztségviselők tették szóvét foglalkozásaikon. Tóth István A növények fejlődésének serkentése - vegyszerekkel A növényélettani és kémiai ismeretek mélyülésével mind tökéletesebb technikai feltételek között, egyre hatékonyabbá válnak a növények fejlődésszabályozásá- va) kapcsolatos törekvések. Márpedig minél jobban befolyásolhatjuk a növények fejlődését, annál eredményesebb lehet a termesztésük. Kémiai metszés Kémiai metszésnek is nevezik a hagyományos metszéshez hasonló hatású, de kémiai úton, vagyis vegyszerekkel megoldott növekedésszabályozást. Az erre alkalmas, egyre nagyobb számú anyagok kémiailag nagyon változatos szerkezetűek. A növényekben kifejtett hatásmódjukat vizsgálva viszont a többségüknél már megállapították, hogy a növények nukleinsavképződésót befolyásolják, és ezáltal fejtik ki növekedésszabályozó, illetve -irányító hatásukat, a számtalan növényi hormonhoz hasonlóan. Ezért, és mivel mesterségesen előállíthatok, a szintetikus hormonok — növekedésszabályozó anyagok — csoportjába) tartoznak. Közülük a törpésítő hatású szereket a gabonafélék szárdőlésének gátlásán kívül a gyümölcs- termő növények egy részénél és több dísznövénynél is eredményesen lehet alkalmazni. Attól függően, hogy a növény milyen fejlettségi állapotában, és hányszor adagolják a törpésítő vegyszert, csaknem tetszés szerinti méretű növények nevelhetők. A fejlődésszabályozás olyan típusát is sikerült már vegyszerekkel elérni, amelynél a kezelés — áltálában zsírsav-észterekkel — az oldalrügyeket károsította^ a kifejlett szár és a levelek, valamint a hajtáscsúcs viszont rendszerint sértetlen maradt. Utána csak egyetlen hajtás, illetve virág fejlődik ki a hajtástengelyen, anélkül, hogy rendszeresen eltávolítanák az oldalhajtásokat és mellékbimbókat, s ez nagyon sok kézimunka-megtakarítást jelenthet. Gyökérerősítő tabletták A növények növekedésére ható anyagok azonban nemcsak a föld feletti hajtásrészek, hanem a gyökerek fejlődését is befolyásolhatják. Mégpedig annyira hatékonyan, hogy számtalan olyan növénynél, 'illetve növényrésznél is elérhető a megfelelő alkalmazásukkal a továbbfejlődést biztosító gyökerek kialakulása, amelyekről korábban azt tartották, képtelenek meggyökeresedni. Azoknál a növényeknél viszont, amelyek egyébként is jó gyökérképző, a gyökeresedés ideje és az ez alatt óhatatlanul bekövetkező pusztulás mértéke csökkenthető nagyon, jelentősen, akár ötven százalékkal is, amikor már gyökeres növények újabb gyökereinek kifejlődését kell elősegíteni, mint többek között a nagy, koronás fák és esetleg egyéb idős növények átültetésekor. Ezek a szerek készülhetnek tabletta, vagy por alakban, amelyekből vízben oldva állítható elő megfelelő törménységű oldat a kezelésekhez. Lehetnek tal- kumporrdl, szpjaliszttel, esetleg más anyaggal kevert porkészítmények is, amelyeket nem kell vízben oldani, hanem közvetlenül belemárthatók a kezelést kívánó növényrészek. Gyümölcsritkító permetezés Különösen a gyümölcsükért, vagy magvaikért termesztett növényeknél lehet előnyös a növekedésszabályozó anyagoknak a termésképzésre gyakorolt hatása. Taft Az időben végzeit gyümölcsritkító permetezés megalapozhatja a kedvező méretű gyümölcsök kifejlődését. ft A törpésítő hatású kezelés eredményeként a krizantémum kis cserepes virágként is értékesíthető. láltak közöttük ugyanis olyanokat, amelyek viszonylag nagyon kis töménységben a virágzás után a növényekre kipermetezve, a terméskezdemények egy részének lehullását idézik elő. Ennek magyarázatát abban látják a kutatók, hogy a növények által termelt növekedésszabályozó anyagokkal telített embriójú terméskezdeménybe jutva, a kipermetezett növekedésszabályozó vegyszer annyira megnövelheti ezeknek az anyagoknak a mennyiségét, hogy ebben a töménységben azok már gátolják a fejlődést, és emiatt a terméskezdemény lehullik. Így a költséges és üzemi méretekben szinte megoldhatatlan kézi ritkítás nélkül is kialakulhat a terméskezdemények és a levelek száma között olyan arány, ami a termés tökéletes kifejlődéséhez a legkedvezőbb. A termésritkításon kívül sokszor éppen ellenkezőleg, a ter- méshullást kell meggátolni. Sok növény ugyanis hajlamos a még tökéletesen ki nem fejlődött és a már beérett terméseinek hirtelen, gyors lehullatására, ami az egész évi termés elvesztésével is járhat. Minden esetben^ alkalmazhatók a hullás'gátlására is'ugyanazok a szerek, amelyek a korábbi időszakban a termésritkításra használhatók, csak más töménységben. Ez az ellentmondás azzal magyarázható, hogy a kifejlett terméseknél már csak az elválasztóréteg képződését képesek meggátolni, mivel ekkor a növekedést befolyásoló anyagokmeny- nyiségét károsan nagy mértékűre növelő hatásuk már nem érvényesül. Azt viszont sohasem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a növekedésszabályzó vegyszerek valamennyi hatása elsősorban a töménységtől függ, de többek között még az időjárás, a kezelés időpontja és a kezelt növény tulajdonságai is befolyásolják. K. lm.
