Petőfi Népe, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-02 / 155. szám

1976. július 2. • PETŐFI NÉPE • 5

Ünnepi hetek Szegeden

A SZABADTÉRI ÉS KÖRNYÉKE

A szegedi . Dóm tér aszfaltján több kiterített díszlettábla szárad, a többin épp dolgoznak. Ezt szó szerint kell érteni, mert miután a keretet s a vázat összeszögelik jókora vödrökben kikeverik a festéket, a díszletfestők a vásznakon lépkedve, körülbelül egy méteres nyél végére erősített szivacsdarabbal színeznek. Alakulnak Áz ember tragédiája és a Nabucco cselekményének helyszínei. A színpadi tér formáit, vonalait és színeit makettek, rajzok mutatják.

55 rendezvény — hasonló rangban

A Tisza-parti kollégiumokból már hazaköltöztek az egyetemisták és főiskolások, miután így vagy úgy túljutottak a vizsgaidő- szakon. A helyüket most azok foglalják el, egy-egy napra, akik a felvételi bizottságok előtt bizonyítják rátermettségüket. Majd az ünnepi hetek látogatói érkeznek meg ugyanezekbe a kollégiumokba, diákotthonokba, a szállodákba, a kempingtáborokba és a fizetővendég-szolgálat szobáiba. Éjszakánként legalább ötezer vendégnek van helye Szegeden.

Az eseménysorozat valójában már meg is kezdődött a dél-alföldi tárlat megnyitásával a Horváth Mihály utcai képtárban, s az újszegedi szabadtéri színpadon lezajlott a könnyűzenei esték nyitánya. Ezek az úgynevezett kísérőprogramok — összesen 55 rendezvény — egyenrangú társaivá szeretnének válni Szeged igazi nyári csodájának, a Dóm tér színházi játékainak. A rendezők nem kevés erőfeszítést tesznek, hogy valóban így legyen.

Tényleg, önmagában is izgalmas látványt ígér július 23-tól a Centenáriumi Szegedi Ipari Vásár amely az idén a szokásosnál hosszabb ideig tart nyitva, s amelyhez tudományos konferencia is kapcsolódik. Az eddiginél nagyob áruválasztékkal jelentkezik a 250 hazai és 77 jugoszláv kiállító vállalat. A Tisza parti város vendégei júliusban és augusztusban megtekinthetik egyebek közt Kass János grafikai, Koszta Rozália festészeti, Kiss Sándor és Kalmár Márton szobrászati, valamint Lantos Ferenc térplasztikai kiállítását. Az „állandó” programba iparművészeti és építészeti, zenetörténeti, la- vkásljejr^nde?ésiJKÍnumizmatikei és könyvbemutatók tartoznak. Gaz- köUítteciót vonultat jmajdtsíel a Fotóklubok XII. Szegedi Szalonja.

A Dóm épületében július 19-én kezdődnek az orgona-hangversenyek Baráti István estjével, akit a holland Theo Saris és Lantos István követ. A koncerteken közreműködik Antal Lívia és a Szegedi kamarakórus, a tanárképző főiskola női kara, illetve Szőke- falvi Nagy Katalin. A tanácsháza udvarán a Szegedi Kamarazenekar ad hangversenyt Pál Tamás vezényletével és Garai György hegedűművész közreműködésével, majd a Szekeres Ferenc vezette Budapesti Madrigál Kórus lép közönség elé Farkas Györgyi cimbalomművésszel. A könnyűzenei esteken a Skorpió és az Omega együttes ad műsort. Érdekesnek ígérkezik a kiskundorozsmai szélmalomnál rendezendő augusztus 20-i népzenei találko# Összeállítják az oldalfaldíszletet a Nabucco című Verdi- operához. (Acs S. Sándor felvétele)

zó, amelyre parasztkórusokat, pávaköröket, citerazenekarokat és falusi táncegyütteseket hívtak meg.

A szakszervezeti együttesek háromnapos minősítő versenyén 12 csoport vesz részt július 16—

18-án. A gálaestnek az újszegedi szabadtéri színpad ad otthont. A korábbinál nagyobb érdeklődés előzi meg az ifjúsági napok július 30. és augusztus 1. közti rendezvényeit. A karnevál, utcabál és a szórakoztató műsorok sora fiatalosan egészíti ki a szabadtéri játékokat és a többi programot. S legalábbis az eddigiek azt példázzák, hogy az ifjúsági napok vendégei később felnőttként visz- szatérnek a fajsúlyosabb rendezvényekre. Minden jel szerint emlékezetesek lesznek a sport- események is, amelyeket az Eu- rópa-szerte számontartott nemzetközi maratoni verseny vezet be július 24-én.

A tudományos programok közül sok szakembert vonz a XIII. Pedagógiai Nyári Egyetem július 15-e és 24-e között, illetve az ötödik alkalommal sorra kerülő művelődéselméleti tanácskozás július 26-tól augusztus 4-ig.

Színház a Dóm téren

Már egy hónap sincs hátra ah- ;‘iföz, '«hogy megkezdődjenek” a szegedi nyár régi hírnevét adó "s'2'abádtért játékok. Horváth Mihály ügyvezető igazgató elmondta, hogy az idei program összeállításakor elsősorban a széles rétegeket érintő közművelődési célokat tartották szem előtt, a felújított fesztivál csaknem két évtizedes hagyományait figyelembe véve igyekeznek emelni a színvonalat az esténként összesereglő hatezer néző előtt.

A műsorterv a színpadi műfajok sokrétűségét tükrözi. Változatlanul öt bemutatóra kerül sor, a korábbiakhoz képest eggyel több. 16 előadásban.

Elsőnek Madách drámája, Az ember tragédiája elevenedik meg a Dóm téri színpadon július 24-én, majd 3I-én és augusztus 7-én. Ezúttal Szinetár Miklóst kérték fel a rendezésre, s a főszerepeket fiatal művészek szeA filmhíradó rangja, szerepe

Egyidőben a filmhíradó volt az egyetlen Beszélgetés Bokor Lászlóval mozgóképes” kapcsolatunk a világgal. Sokáig egyeduralkodói helyet foglalt el a mozijárók életében.

Neki köszönhettük, hogy jelen lehettünk az újjáépülő ország minden fontos eseményén, s tudomást szerezhettünk más népek sorsának aggasztó, vagy örvendetes fordulatairól. Aztán megjelent a televízió és elkezdődtek a találgatások, hogy vajon a napi hírekről frissen infoi-máló tévéhíradó, meghúzza-e a lélekharangot, az események után egyhetes késéssel ballagó mozihíradó fölött?

Az üzenet

(6.) ö csak állt mellettük, közöttük, s bár határtalan büszkeséget érzett, hogy ilyen kemény az ő lánya (sosem hitte volna, soha ilyennek nem látta még), egyúttal a szíve is összeszorult. Éppen a keménység miatt. Mintha előre megérezte volna, hogy elveszíti a nagylányát. Örökre. Most már majdnem biztos, hogy örökre. Ezek itt ausztrálok, s tizenkét évig gyűjtöttek az útra ...

Ernő meg sem szólalt egész idő alatt. Egyszerűen nem szólalhatott meg. Vannak ilyen helyzetek. Klári pedig beszélt tovább. Hogy semmi embernek tartja, aki egy olajozott gépezet segítségével, szinte egyetlen mozdulat és gondolat nélkül végzi munkáját. Illetve nem is végez Semmit, csak van. ÁH az oltóláncban, de nem nyúl a vödörhöz, messziről észre Sem venni, amnyi az egész, hogy ez előtte levőnek egy kicsit nagyobbat kell nyújtózkodnia, hogy a mögötte levőnek átadhassa a vödröt. „Csak” ennyi az egész. Ha Miskánalc azt mondja, javítsa meg ezt vagy azt a zárat, csapot, fogja a szerszámait, s megjavítja, egyedül, szinegyedül. Biztosain. Lehet hallani kintről, egy másik szobából a reszelést,

kopácsolást, s a Blitz-fogó harapását. Biztos benne az ember, hogy megjavítja Nem nagy dolog, de valahol a világon egy ajtót újra rendesen be lehet zárni, és ki lehet nyitni. A csap nem fog csöpögni. Biztosra lehet venni. Halálbiztosra. De nemcsak ezt. Amii.t mond, mindent. Ami rajta múlik. Ha azt mondja, negyed hét előtt öt perccel ott lesz a mozi bal oldali bejáratánál, hát ott lesz. Nem jön közbe semmi. Nem áll meg az órája. Nem kap defektet a busz. Nincs „képzeld kivel találkoztam össze”, semmi nem jön közbe. Negyed hét előtt öt perccel ott lesz a mozi bal oldali bejáratánál. Nem a jobb oldalinál, nem megy ki a fejéből...

Nem emelte fel a hangját, csak gyorsabban beszélt, mint szokott. Sokat gondolkodhatott már ezeken a dolgokon. Felhúzta a zsilipet, g Ernő fulladozott, még arra sem volt ideje és ereje, hogy belekapaszkodjon valafmibe.

És Klári csak mondta tovább: — Egyszer megmászott egy pók. Nem feltevés, láttam, pici, ronda vörös pók volt, agyon is csaptam. Megmutattam kocsonya barátodnak a hólyagokat a karom belső

mélyesítik meg: Ádámot Hegedűs Géza, Évát Bánsági Ildikó, Lucifert pedig Lukács Sándor játsz- sza. Míg a Tragédia hagyományos darabja a szabadtéri játékoknak, Verdi Nabuccója először kerül itt színre július 25-én, liléivé 30-án és augusztus 1-én. A fesztivál vezetőségének régóta dédelgetett tervei közé tartozott az opera bemutatása, amelyet Békés András rendez, a karmester Oberfrank Géza, s három vendégművész is fellép: a bolgár Szlojan Popöv és Stefan Elenkov, valamint az odesszai Ninel Tka- csenkó.

A tavalyi nagy közönségsiker után ismétlik meg — sokan nem kaptak rá jegyet — Erkel három- felvonásos operáját, a Bánk bánt Vámos László rendezésében, Pál Tamás vezényletével augusztus 4-én, 6-án és 8-án. Négy alkalommal — augusztus 13-án, 15- én, 17-én és 20-án — Szegedre érkezik a Cigánybáró. Strauss népszerű daljátékának főbb szerepeit Palcsó Sándor, Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet és Melis György énekli. A sort a negyedszázados jubileumát ünneplő Magyar Állami Népi Együttes Ecseri lakodalmasa zárja augusztus 14-én, 19-én és 21-én. A Kecskeméten és másutt már bemutatott műsorukhoz képest újabb résszel bővül az összeállításuk amely, jnagy^szági nemzetiségi — szerb, roman es sváb — táncokból, áll t t■

Különvonatta] és -autóbusszal

A 16 előadásból tíz mór telt háznak számít. Eddig több mint 70 ezer jegy kelt el elővételben. Mintegy 50 ezer látogató csoportosan érkezik.

A megyék közül legtöbb, 5700 vendéget Bács-Kiskunból hoz a külön vonat és a 115 különautó- busz. S biztató hír azok számára, akik a programot követően Szegeden szeretnének éjszakázni: a belépőjegyek árusítását az idén jobban összhangba hozzák a szálláshelyek lehetőségeivel.

Halász Ferenc

A kezdeti jelek, a műfaj csendes haldoklására utaltak. Pár éve azonban érezhetően csökkent a későnjövők száma, amiből a gyakorlott mozisok arra következtettek, hogy a nézőket nemcsak a „nagyfilm”, hanem a híradó műsora is érdekli. Tehát a mozilátogatók ismét felfedezték a híradót, ami tulajdonképpen már csak nevében emlékeztet az elődjére.

— Örülök, hogy egyetért ezzel a törekvéssel, — jegyzi meg Bokor László, a Híradó- és Doku- mentumfilm-stúdió új vezetője. — A filmhíradót sok kritika érte és éri, s ez nem minden esetben serkentő hatású. Márpedig valamennyi munkatársamról nyugodt lélekkel állíthatom, hogy egyetlen cél lebeg előttük: érdekes, változatos és színvonalas eszközökkel megteremteni a híradó népszerűségét és létjogosultságát.

Ennek a szüksége, nyilván a tévés konkurrenciával áll összefüggésben?

— A tévét már nem nevezném konkurrenciának, bár kétségkívül a jelenléte, hatalmas információáradata váltja ki a híradók körüli vitákat világszerte. Másutt hasonló, vagy még rosszabb volt a helyzet, mint nálunk. A Chase-Manhattan Bank igazgatótanácsa, amikor az érdeklődés lanyhulásáról értesült, beszüntette a Telenews mozhír- adó támogatását. Ezt mi nem engedhetjük meg magunknak, nálunk a lakosság széles körű tájékoztatása és tudatformálása fontos politikai feladat, következésképpen a híradó sem szűnhet meg, csak szükséges a megújítása.

A látottak alapján nyugodt lélekkel hozzátehetem, hogy ez megtörtént. Ami — gondolom — nem Äirja ki a további kísérletezést, a már kialakult forma finomítását, gazdagítását?

>'.C3ít8'jSte‘ természetes, A -tévé feladta a leckét, hogy kitaláljuk a híradó mai formáját, amivel túléli a krízist és ez, reméljük — sikerült. A mostani híradót egy képes politikai hetilaphoz hasonlítanám, ami kapcsolódik a tévéhíradó napilap jellegéhez. Nekünk nem azt kell ismételnünk, amit a nézők frissen láthatnak a képernyőn, inkább a magazinszerkesztési törekvéseket kell a magunkévá tennünk. Felesleges például arról tudósítani, hogy kik látogatnak hazánkba? Helyette, mi bemutatjuk azt az országot, ahonnét a vezető államférfi. vagy politikus érkezett, ezáltal a közönség az ismétlés helyett egy más regiszteren, még szélesebb bázisról informálódik, hogy miért jelentős számunkra egy-egy hivatalos, vagy baráti látogatás.

A mozilátogatók körében nagyon népszerűek a híradó műsoridejét szinte teljesen kitöltő.

ériekeit. Négy évig voltam külföldön, s kint szerzett politikai tapasztalataim, valamint a történelem iránti érdeklődésem is hasznosíthatók a stúdió irányításában. Szeretnék érvényt szerezni Lenin mondásának, hogy a filmriporter „felvevőgéppel felszerelt bolsevik újságíró.” Ez ma is érvényes. Nekünk meg kell látni a világból azt, ami igényt tarthat a közérdeklődésre. Igazi filmes szemmel, ugyanakkor szocialista tartalmú közéleti elkötelezettséggel kell kiragadnunk, ábrázolnunk és értelmeznünk azokat a jelenségeket, amelyek a társadalmi előrehaladást szolgálják.

Megvannak ehhez az anyagi eszközeik is?

— Sajnos, ezek nem a legjobbak. Felszerelésünk java része elavult, korszerűtlen. Színes kapacitásunkból mindössze évi egy híradóra futja. Tavaly felszabadulásunk 30. évfordulójára készült színes híradó, idén az olimpiai összeállításunk kerül színesben a nézők elé. De talán öt év múlva már az egész híradó áttérhet a színesre.

Á felszabadult Magyarországon 1945. május elsején vetítették az első filmhíradót. Vagyis a Magyar Filmhíradó idén lépett a 31. évébe. Gazdag archívumának fakuló szalagjait tegnapjaink fényeit és árnyait, békés ünnepeit és felkavaró, viharait őrzik. És ha a híradó munkatársai ma már más formában, új utakon járva tevékenykednek is, de változatlan lelkesedéssel folytatják felelősségteljes munkájukat. Arról tudósítanak, ami ma foglalkoztat bennünket. A témától függően színesen, vagy drámai, illetve szatirikus megközelítésben, de mindig tömören, tényszerűen és elkötelezetten. Ezzel magyarázható, hogy a filmhíradó már ismét népszerű és senki sem kíván róla lemaradni...

Vadas Zsuzsa

AZ EGYESÜLTÁLLAMOK JUBILEUMA (1.)

telén. Azt mondta, a legpará- nyibb habozás nélkül: hormonális zavarok. Nem mintha ember nein tévedhetne. Akárki. Mindenki. De nem így. Habozás nélkül. így csak azok tévednek, akik semmit sem tudnak. És tudják is magukról, hogy semmit nem tudnak. Nálam rendben van, én láttam a kis vörös pókot. De nem mindig ilyen egyszerű a dolog. Szóval... na, de mindegy. Én nem tudom, nem értek a mérnöki dolgokhoz, de nem tudnék nyugodtan aludni abban a házban, amit te terveztél. Bár a magatokfajtát megmentik a jó kőművesek és a nővérek. Olyanok, akik dolgoztak már igazi mérnökök és orvosok mellett...

Ez már sok volt, Ernő kizökkent egyébként mindig sima modorából. Üvöltött: — Elég! Most kiugrott a kisasszony igazi jelleme. Elég! Ha nem nézném, hogy nő vagy...

— Azért csak nézd inkább, jó? Megkérnélek! — szólalt meg az ajtófélfának dülleszkedő Gyuszi. Már régóta ott állt, egyikőjük sem vette észre.

Megfogta Irénke karját.

— Kedvesem, kérdezze meg, mit üzent.

Üzen, üzenni... Irénke lázasan kutatott emlékezetében, közben Joli kívánságára megkérdezte; mi a legszembetűnőbb különbség az. itteni és az ottani élet között.

ján hatalomra került államfő elnököl. És küzd azért, hogy a bi- centenáriumot követő 4 évben immár a választók többségének akaratából gyakorolhassa a fehér házi főhatalmat.

Ügy tűnik, hogy ez a kínos-keserves alkotmán.vjogi-tötíénelmi precedens, és általában mindaz, ami az utóbbi 10—15 év során Amerikában és Amerikával történt, kitörölhetetlenül rányomta bélyegét a csillagos-sávos lobogót lengető minden rendű és rangú amerikai életére és gondolkodására, önmagáról és hazájáról alkotott elképzeléseire.

Ha csupán a Fehér Ház legutóbbi lakóinak névsorát tekintjük, ez már önmagában is elgondolkoztató: John F. Kennedyt 1963-ban meggyilkolták, utóda, Lyndon B. Johnson, az amerikai társadalom mély meghasonlásá- val kísért öldöklő vietnami háborúja miatt meg sem kísérelhette, hogy újra jelöltesse magát, az ő utódát, Richard Nixont pedig a Watergate-ügy politikai-korrupciós szennyáradata kényszerűét te lemondásra.

A politikai gyilkosságok sorozata, a vietnami háború, a Wa- tergate-botrány, a kormányzati és üzleti világban mindenre és mindenkire kiterjedő megvesztegetés és megvesztegethetőség feltáru- lása, a Központi Hínszerző Hivatal, a CIA, a Szövetségi Nyomozó Iroda, az FBI és az adóhivatal hazai és külföldi „piszkos trükk- jeinek” lelepleződése, a nagyvárosok erkölcsi és anyagi csődje, a fékezhetetlen bűnözési hullám — mindez hozzájárult a romantikusan hazafias amerikaiak legszebb, legféltettebb illúzióinak megrendüléséhez. A legfájdalmasabb talán, az, amire az utóbbi négy évtized legsúlyosabb inflációjával párosuló gazdasági hanyatlás döbbentette rá őket: Amerika többé már nem „a korlátlan lehetőségek hazája”.

A lelkes, felsőfokú jelzők, amelyekkel a választási hadjáratát vívó hivatalos Washington a 200 éve elindított Amerikai Vállalkozást illeti, sok amerikai fülében egyre üresebben konganak. S a világ számkivetettjeit és szabadgondolkodóit valaha az Űj Világba vonzó Amerikai Álom mindinkább önmaga lidérces ellentétébe csap át az Unió harmadik évszázadának küszöbén.

Köves Judit

(Folytatjuk.)

egyetlen, am rontos KozeroeKu témát körüljáró belpolitikai riportok. Élénk visszhangja volt egyebek között annak a kritikus hangvételű riportnak is, amelyben a kaposvári művelődési ház amatőr színjátszói, azt kutatták a tanulóifjúság körében, hogy mit tudnak József Attiláról? A jövőben sem szándékoznak letérni erről az útról?

— Már csak azért sem, mert a híradó és dokumentumfilm-stú- dió közös és* egy olyan tehetséges, jó alkotó gárda van együtt, hogy kár lenne kiaknázatlanul hagyni a képességeiket. Ez a veszély egyébként, senkit sem fenyeget. Büszkék vagyunk rá, hogy a filmszakma sok elismert mestere, — egyebek között Illés György, Máriássy Félix, Révész György, Gertler Viktor — indult el valaha a mi stúdiónkból és a mostani fiatalokkal ugyanez a helyzet. Nálunk forgat filmet Szabó István, Budapesti álmok — címmel, Huszárik Zoltán a temetők és a halálkultusz nyomába eredt, Vilt Pál az esküvők, temetések hagyományait nyomozta és sorolhatnám.

ön elsősorban újságíróként, filmrendezőként, történészként szerzett nevet és rangot a szakmában. A stúdióvezetés nem akadályozza .saját, alkotói munkájában?

— Egy éve, hogy nem foglalkozom önálló filmkészítéssel. Megbízatásom lenne, de nem tartom etikusnak. Egyébként is, mint vezető évi 52 híradóban és 20 dokumentumfilmben vagyok

Bicentenárium és elnökválasztás

— Különbség? — Foster nem tudta, hamarjában mit mondjon. A feleségéhez hajolt. Az asz- szony készen volt a válasszal.

— Ö, különbség. Sok.

— Mégis.

— Hát például, valahogy közvetlenebbek az emberek itt. — Mosolyogva hozzátette: — Értsük meg egymást: nem udvariassab- bak, közvetlenebbek. Ez utóbbi több, szerintem.

Irénke fordította, az üzen, üzenni csak nem jutott eszébe.

Tavaly Klári beszámolt róla, hogy végre kezdenek egyenesbe jönni. Miskának] sikerült egyik textilgyárban elhelyezkednie a szakmájában, s ő egy autótipiai klisékészítő vállalatnál könyvelő. Sajnos, még mindig nem tudja a nyelvet eléggé ahhoz, hogy a diplomája nosztrifikáltatására gondolhatna, de erről nem mond le, ő nem az egyetemi végzettség miatt szerezte az oklevelét. Ha tíz évig kell tanfolyamra járnia, aktkor sem mond le róla, hogy valaha még tainíthasson. És: „A vállalatnál nagyon rendesek, jóbarátságban vagyok mindenkivel. (Persze ez alatt ne értsetek otthoni értelemben vett barátságot.)” Igen, most értette meg tulajdonképpen ennek a zárójeles megjegyzésnek az igazi értelmét. Pontosan emlékezett a zárójelre, mindenre, sokszor elolvasta Klári leveleit.

(Folytatjuk)

Zászlodi.s/be öltözik az amerikai főváros, hatalmas dísztribün! emelnek a Lincoln-emlékmű lépcsőjén és óriási szabadtéri színházzá varázsolják a Washington- emlékmű környékét. Tíz- és százezrek özönlenek a hatalmas ország minden részéből Washingtonba. Kiállítások és történelmi élőképek várják őket. Megtekinthetik a „vöröskabátosok” — az angol királyi hadsereg — fölött győzedelmeskedő amerikai forradalmi egységek döntő összecsapásainak hiteles (természetesen korabeli kosztümökben előadott) újrajátszását. Meghallgathatják a tömeggyűlések magas rangú szónokait és gyönyörködhetnek a csodálatosan gazdag, színpompás tűzijátékokban.

Július 4., az angol koronától elszakadt 13 amerikai gyarmat önállóságát, az Amerikai Egyesült Államok megalakulását deklaráló Függetlenségi Nyilatkozat aláírásának évfordulója — a legnagyobb nemzeti ünnep. Nemcsak a főváros, hanem a egész ország túláradó hazafias lelkesedéssel ünnepel ezen a napon. Ünnepli Amerikát — önmagát.

A „hazafias pikniket” — amint cinikus amerikai újságírók az előző években fémjelezték a kormányzat napi politikai szükségleteivel önkényesen átszőtt július

4-i központi ünnepségeket — minden esztendőben megrendezik.

De az idei bicentenáriymi év — más. Nem csupán azért, mert az amerikai függetlenség kikiáltásának 200. évfordulója számvetésre, a forradalmi múlt humanista, demokratikus történelmi hagyományainak és a jelen valóságának összevetésére készteti Amerikát, hanem azért is, mert a két évszázados alkotmány értelmében — amely szerint az Unió négy évig hivatalban maradó mindenkori elnökét minden szökőév novemberének első hétfőjét követő első kedden kell megválasztani —, ez a bicentenáriumi év történetesen elnökválasztási év is az Egyesült Államokban.

Méghozzá az amerikai történelemben példa nélkül álló elnök- választási év. Hiszen a függetlenség 198. évfordulója után alig 36 nappal „szégyenben és gyalázatban” lemondani kényszerült az Egyesült Államok 37. elnöke, Richard Nixon, és helyét a magas posztra soha meg nem választott Gerald Ford foglalta el 38. elnökként. így a 200. évforduló ünnepségein — a szinte vallásosan tisztelt Alapító Atyák szándékaival ellentétben — kinevezés út-