Petőfi Népe, 1976. július (31. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-02 / 155. szám

1976. Július 2. • PETŐFI NÉPE 9 I Információ = pénz A statisztikai felmérések, va­lamint más fontos adatgyűjtések immáron elválaszthatatlanul hoz­zátartoznak a gazdálkodáshoz. A napi élethez is. mert hiszen ah­hoz. hogy reális tervek készül­hessenek. elengedhetetlenül szükséges a reális kiindulópont az olyan adat. amely folyama­tokra. állapotokra, igényekre vá­laszol. Aligha kétséges: korunk­ban — az intenzív fejlődéstől diktálva —. ezért nő hihetetlen gyors ütemben az információ jelentősége, s vele együtt az in­formációéhség. Természetesen ennek következ­ménye az adatgyűjtés divatja is. Pontosabban az a törekvés, hogy akinek a munkája, feladata va­lamiképpen igényli az informá­ciót — s egyáltalán van-e olyan munka amely nem igényli? — mindent megtesz a több és több adatért. Nem kevés esetben az indokoltnál, a szükségesnél és megengedhetőnél jóval többért. Hazánkban rendeletek, jogszabá­lyok keretéi között zajlik e te­vékenység is: ám ezeket gyakran megszegik. Az adatkérésre es adatgyűjtésre felhatalmazott szerveken túl st* szeri, se szama az ..önkénteseknek" akik ilyen- olyan kérdéseik megválaszolását intézményesítik — statisztikai felmérést végeznek. adatokat kérnek. □ □ □ Nemrég egyik erre illetékes szervünk — stílszerűen — lel­mérte az adatgyűjtés es szolgai­tatás helyzetét. Éltből a vizsga­latból kiderül. hogy — bár némi javulás tapasztalható a ta­vasszal végrehajtott egyszerűsí­tések hatására, amelyet például a Munkaügyi, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Minisztertanács Tanácsi Hiva­tala hajtott végre — változatla­nul túlzott mértékű az. adatgyűj­tés. Túl u jogosulatlan informá­ciókérők tekintélyes hányadán — feltűnt, hogy még mindig nincs kellő összhang az. egyes tárcák, valamint a Központi Sta­tisztikai Hivatal hivatalos és szakszerű felmérései között. Nemegyszer előfordul, hogy pár­huzamosan többen is ugyanazt Kérdezgetik a vállalattól, intéz- WW^Tör^r^r^íftés teimg mel lett", hogy a már elvégzett fel­mérések adatait újból bekérik a fölöttesek. A szakmai vizsgálat feltárta azokat az. eseteket is. ..melyekben egyesek hivatali ha­talmukat. fölérendeltségüket, vagy személyes presztízsüket használtak ki. hogy a nekik szükséges vizsgálatokat beosztott­jaik (vállalatok, intézmények) el­végezzék. De persze az is kide­rült, hogy az önkéntes adatszol­gáltatási kötelezettséget sem tartják mindenütt be maradék­talanul —. egyszóval, igen össze­tett a kép. Egy azonban bizo­nyos. a helyzet egyáltalán nem megnyugtató, s nem járul hozzá az adminisztráció hőn áhított egyszerűsítéséhez, a munkaerő­vel való takarékossághoz, a pa­píráradat mérsékléséhez. □ □ □ De mit lehet tenni? Mert n helyzet — ezt hangsúlyozni sem kell! — arra inti az. illetékeseket, hogy mielőbb megtalálják a szük­ségtelen adatgyűjtés betegségé­nek gyógymódját. A minap a Központi Statisztikai Hivatal is foglalkozott e témnéal. s elké­szült jelentéséből kiviláglik a megoldás lehetősége, módja. Kl- sősorban a legilletékesebbek, a KSH. valamint az ágázáti ható­ságok. a minisztériumok ebbeli tevékenységét kell tovább jani­vá összehangolni. Működik pél­dául a statisztikai koordinációs bizottság, amelynek megvan a lehetősége az. átfedések kiszűré­sére. az adatkérések egyszerűsí­tésére. Jövőben munkájukat ha­tásos és ésszerű új szabályok is segítik. Ám pusztán ezekre hagyat­kozni nem elég: a szemlélet megváltoztatására van szükség, arra. hogy mindenütt ahol csak igény van az új információkra, adatokra — a leggondosabban mérlegeljenek, takarékosan gaz­dálkodjanak a vizsgálatokkal, felmérésekkel. Másként fogal­mazva: akik kérik, elrendelik az adatszolgáltatást, számoljanak a reális adottságokkal. Tekintsék annak az új információt, mint ami — egyre dráguló termék — tehát — pénzbe kerül. Méghoz­zá egyre többe ... Aranyponty-ünnep, folklór a bajai víziszínpadon Igazi nyári este fogadta a vi- ziszínpad nézőterén gyülekező mintegy hatezer érdeklődőt ked­den este. Amikor a hangszóró­kon felcsendüli a hidászok dala. imbolygó lampion fények jelezték a Petöfi-szigeti híd alatt, hogy közelegnek az Aranyponty-ün­nepséget megnyitó csónakok. A felvonulást zúgó tapssal fogadta a közönség. A víziszínpadra ha­lászok léptek ki rudat tartva, amelyen ■— hatalmas búzakoszo- ru közepén — it kilós élő ponty függött. A reflektorok fényében csak­hamar megjelentek a Budapest Táncegyüttes magyaros népvise­letbe öltözött tagjai, akik ropo­gós csárdással kezdték az égisz estét betöltő műsorukat. A prog­ramot kitünően egészítette ki a zenekar két önálló szama, ame­lyek közül különösen a „Magyar fantázia” aratott nagy sikert. Másnap este ugyancsak szép számú közönséget vonzott a ví- ziszínpadhoz a Szekszárdi Népi Együttes, amely a Tolnai szvit­jével mutatkozott be. Nem volt hiány tréfás táncszámokban sem. sőt az utánpótlás korosztá­lya is fellépett. Szabó Ferenc 9 A Bajai Nyár ‘76 műsorán, a víziszínpad közönségének egy része • I.ampionos csónakfelvonulással kezdődött az Aranyponty-ünnep­• A Budapest Táncegyüttes férfitáncosai. ÉPÍTŐK KISKUNHALASON Sokoldalú tevékenység, szilárd munkafegyelem A Kiskunhalasi Építőipari Vállalatot 1967- ben hozták létre azzal a céllal, hogy a vá­rosban és környékén kivitelezői tevékenysé­get folytasson, egyengetve a fejlődés útját.' Az első esztendőben mindössze 28 millió fo­rint értékű munkát végeztek el dolgozói, de tavaly már — túlteljesítve a tervet is — 154 millió forintos termelést értek el. Ugyancsak a múlt évben a Kiskunhalason felépített 31 és a Félegyházán 38 lakással munkájuk mi­nőségére második helyezést érdemeltek ki az OTP megyei igazgatóságától. A vállalat eredményes tevékenységét az utóbbi években miniszteri dicséretek és kiváló címek egész sorával ismerték el. • A Kiskun- halasi Építőipari Vállalat Félegyházán 42 lakást épít fi az idén. Képünkön a félkész épület látható. Nemzetközi szövetkezeti nap Országszerte vasárnap ünnepük a nemzetközi szövetkezeti napot. Erre az alkalomra — sorrendben az 54-re — a Szövetkezetek Nem­zetközi Szövetsége már korábban felhívást adott ki. amihez csatla­kozott az Országos Szövetkezeti Tanács elnöksége is. Király István főmérnök úgy vélekedik, hogy a vállalat meg­erősödésében, sikereiben a mun­kafegyelem megszilárdításának volt döntő szerepe. Továbbá an­nak, hogy — egyébként szerény — fejlesztési alapjukat évről év­re szinte kizárólag termelő be­ruházásokra, főként kisgépekre költötték. Az utóbbi időben érez­tette hatását a vállalat eredmé­nyeiben a szocialista munkaver­seny is, aminek szélesedése még nem lezárt folyamat: az idén 12 százalékkal nőtt a szocialista cí­mért, vagy annak megőrzéséért serénykedő brigádok létszáma. A kollektívák tavaly 750 ezer forint értékű társadalmi munkával 75 férőhelyes óvodává alakítottak a városban egy régi fürdőt. Ezért a tanácstól 25 bölcsődei, illetve óvodai helyet kaptak a megle­vőkhöz, s így náluk gyermekel­helyezési gondok nincsenek. A sikerekben, abban, hogy ütőképes gárda alakult ki a ha­lasi építőipari vállalatnál, szere­pet játszott a helyes káderpoli­tika is: a mostani irányító kol­lektíva zömmel saját nevelésű szakemberekből tevődik össze. A munkásutánpótlás fő forrása a szakmunkástanuló-képzés, ebben az évben összesen 227 ipari ta­nulója van a vállalatnak. Lét­számgondjai még a mostani mun­kaerőínséges időszakban sincse­nek a cégnek. Sőt, az évente vég­ző fiatal szakmunkások egy ré­széről lemondhatnak más válla­latok javára. Ez azonban — mint Király István főmérnök elmond­ta — kényszerű nagyvonalúság. Véleményük szerint a továbbfej­lődés megkívánná a létszám gya­rapítását. Számottevő létszámnö­velésre azonban a bértömeggaz­dálkodás kihatásai, vagyis a je­lenlegi bérszínvonal tartása miatt nem szánhatja rá magát a vállalat. A kiút a termelékeny­ség nagyobb mértékű fokozását elősegítő gépesítés lenne, ugyanis a négyszeresére nőtt vállalat meglevő eszközállománya nem tesz lehetővé további ütemes fej­lődést. A szükséges technikai fej­lesztéshez azonban a saját erő kevés, külső támogatásra lenne szükség. A Kiskunhalasi Építőipari Vál­lalat úgynevezett vertikális pro­filt alakított ki, az alapozástól a szak- és szerelőipari munkáig mindent maga végez el a léte­sítményeken. Szak- és szerelő- ipari kapacitásából kooperációra is futja a Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalatokkal és másokkal. Közepes nagyság­rendű építkezésekre vállalkozik, s azokat hagyományos módszer­rel végzi el. Az idén Kiskunha­lason 33, Kiskunfélegyházán pe­dig 54 lakást hoznak tető alá. Az utóbbiak közül 12-t saját dolgo­zók részére, vállalati segítséggel építenek fel. Az idén többek közt befejezték már Halason a járási rendőr-főkapitányság épületének felújítását, a kórháznál átadták a nővérszállást és a külső köz­műveket. Jelenleg a Ganz-MÁ- VAG helyi gyáregységének étter­met és konyhát, a Baromfifel­dolgozó Vállalat gyárának szoci­ális épületet, Kiskunfélegyházán pedig egyebek mellett szolgálta­tóházat építenek. Az utóbbi mun­ka és a halasi felsővárosi iskola bővítése várhatóan határidő előtt elkészül. A vállalat dolgozói to­vább folytatják a halasi kórház rekonstrukcióját is. Az V. ötéves tervidőszakban 500-nál több lakást épít fel a Kiskunhalasi Építőipari Vállalat, annak függvényében, hogy fej­lesztési elképzeléseiből mennyit sikerül megvalósítania. A. T. S. Külkereskedelmi sajtótájékoztató — Külgazdasági kapcsolataink alapvető bázisa a szocialista or­szágok. mindenekelőtt a Szovjet­unió, de bővíteni akarjuk kap­csolatainkat a nem szocialista or­szágokkal is — mondotta csütör­töki sajtótájékoztatóján Török István külkereskedelmi minisz­terhelyettes. 1970 és 75 között megkétszereződött külkereskedel­mi forgalmunk a fejlett tőkés or­szágokkal, jóllehet 1975-ben a forgalom 1974-hez képest vissza­esett. A további esztendőkben azonban várhatóan ismét növek­szik. A miniszterhelyettes arról is szólt, hogy a nyugati országok­ban a külkereskedelem liberali* zációs folyamata megtorpant, ezért fokozottan harcolunk a diszkriminációk felszámolásáért. A továbbiakban arról is szólt, hogy a tőkés országokkal folyta­tott külkereskedelem fejlesztésé­ben jelentős szerepük van az ipa­ri kooperációknak. Jelenleg 226 ilyen megállapodás van érvény­ben vállalataink között, s az ilyen fajta együttműködés körét tovább akarjuk bővíteni. (MTI) MAI JEGYZET F armer A nadrágról van szó. Statisz­tika készült nemrég ennek a ru­hadarabnak üstökösszerű pálya­futásáról. Állítólag 125 év alatt egymilliárd darabot adtak el belőle, legalábbis a Lewis-ből. Azért számítanak éppen ennyi időt. mert akkor vándorolt ki a nadrág alkotója Bajorországból Amerikába, és 100 évig a derék aranyásóknak és a marhapászto­roknak (más szóval a coxvboyok- nak) adogatta el. A második vi­lágháború után azonban a nyu­gati fiatalság — mégpedig a jó­módú családok gyermekeiből ala­kult csoportok — hirtelen felkap­ták. Ezzel akartak tiltakozni a Hazánkban ez idő szerint 4500 szövetkezetben 3,8 millió szövet­kezeti tag tevékenykedik, a fel­nőtt lakosság mintegy 40 száza­léka. A mezőgazdasági termelés kétharmadát termelőszövetkeze­tek állítják elő. Az általános fo­gyasztási szövetkezetek a kiske­reskedelmi forgalom egyharma­Sárosi Sándorné miniszterhe­lyettes vezetésével nemrégiben könnyűipari tárgyalások voltak a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban. A delegációval azóta hazatért szakember^ meg­állapították, hogy tovább bővül­tek a magyar—jugoszláv bér­szülők pénzhajhászó, üresen csil­logó életmódja ellen. És elkezd­ték viselni ezt az egyszerű mun­kaöltözetet. Mert az volt. Mi farmernek nevezzük de születése helyén. Amerikában jeans a ne­ve. ami onnan származik, hogy nemcsak a cowboyok, hanem a genuai tengerészek is viseltek ilyen vitorlavászon-nadrágot, és az angolosított geanes szóból ala­kult ki a jeans. Ma már azonban igen csekély a tengerészek és a cowboyok százalékaránya a farmernadrágot viselők tömegében. És a társadal­mi tiltakozás jellege is meg­szűnt. Igaz, ma is jórészt fiata­lok hordják az említett statiszti­ka szerint jobbára a 15 és a 39 év közöttiek vásárolják a „kék csodát”, amely gyártóinak valóban csoda sokat hoz. Ügy tűnik, hogy a piac lassan- lassan telítődik, de a farmernad­rág gyártói még látnak új le­dét szei’vezik, s együttesen se­gítik a háztáji, a kisegítő és egyéb kisgazdaságok lehetőségei­nek minél jobb kiaknázását A lakásszövetkezetek félmillió em­ber számára nyújtanak otthont, a takarékszövetkezetek szolgálta­tásait több mint egymillióan veszik igénybe. numka-konstrukciók, s a jövőre nézve különös figyelmet érdemel a bútoriparban kialakulóban levő gyártási kooperáció. Ha az ártár­gyalások is eredményesen zárul­nak, közösen előállított termékek jelennek meg a magyar és a ju­goszláv kereskedelemben. helöségeket: a 39 éven felüliek közöt is elterjedhet. És terjed is. Miért ne! Talán nincsenek, öreg farmerek? Nálunk egyidőben jobbára csak öreg farmerek, azaz tétsz-tagok voltak egyes szövet­kezetekben. Igenám, de ha a fiatalok meg­látják. hogy a farmernadrág el­terjedt az idősebb korosztályok körében, megsértődnek, méltat- tannak tartják majd, hpgy ők is ugyanazt viseljék. És egyszer csak azon vesszük észre magun­kat, hogy valami más foglalko­zási ág nadrágját választják ki maguknak, mondjuk a vadászét viagy a hentesét vagy a balettán- cosét. Eljön az idő. hogy amikor az idősebbek téglával lesúrolt far­mernadrágban végig parádéznak a Váci utcán, a fiatalok lebigy- gyesztett ajakkal fordulnak utá­nuk és azt mondják: cikis. T. 1. Könnyűipari tárgyalások Jugoszláviával

Next

/
Thumbnails
Contents