Petőfi Népe, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-12 / 138. szám
< V <5* VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX évi. 138. szám Ára: 90 fillér 1976. június 12. szombat Kádár János fogadta Nikola Ljubicsics hadseregtábornokot Kádár János, a Magyar Szocialista Munkápárt Központi Bizottságának első titkára pénteken délelőtt az MSZMP KB székházában fogadta Nikola Ljubicsics hadseregtábornokot, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnökségének tagját, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság honvédelmi miniszterét, aki katonai küldöttség élén baráti látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű találkozón részt _ vett Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke és Czi- nege Lajos vezérezredes, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, honvédelmi miniszter (MTI) AZ ŰJ TANTERVEK ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK JEGYÉBEN Véget ért a tanítás. A diákság felszabadult örömmel látott hozzá a vakáció örömeinek élvezetéhez. A tanulok pihenésének kezdetével azonban a tanítók és tanárok kötelezettségei nem értek véget; a hónap hátralevő heteit ismereteik bővítésének és korszerűsítésnek szentelik. A megyei pedagógus továbbképző intézet által rendezett, illetve a központi országos szervezésű tanfolyamokon több mint ezer szakember vesz részt. Pedagógusok nyári továbbképzése 9 A szakfelügyelők augusztus végi továbbképzésének célja a tanári szemléltető eszközök egységes használati elveinek kidolgozása. Képünkön a Czollner téri iskola diákjai láthatók, akik az orosz nyelvi szaktanterem audio-vizuális berendezéseinek hasznosításával tanulnak. A különféle szakmai továbbképzések, gyakorlati szemináriumok egyhetes időtartamúak és többnyire bentlakásosak. A foglalkozások résztvevői a korszerű pedagógia elvi és gyakorlati kérdéseit dolgozzák fel. A munka során kiemelt jelentőséget kap az évtized végén bevezetésre, kerülő új tantervek ismertetése. A magyar nyelv és irodalom tanárai Soltvadkerten vésznek részt gyakorlati szemináriumon. Az orosz szakosok Hódmezővásárhelyre utaznak, a biológusok harmincas létszámú csoportja pedig Kiskunfélegyházán boviti ismereteit. A napközis nevelők megyei továbbképzését Bajára tervezik. Ugyancsak Kiskunfélegyházán találkoznak — az Úttörő Szövetség rendezésében — az általános iskolák igazgatói és csapatvezetői június végén, ők a mozgalmi élet kérdéseivel foglalkozó előadásokat hallgatnak, és kicserélik véleményüket, tapasztalataikat. A szaktanfolyamok ismeret- anyagának összeállítói az évközi továbbképzések lezárásaként tervezték meg az egyhetes elméleti és gyakorlati programokat. Így megrendezik a családi életre nevelés témakörének feldolgozását, tovább folytatják a tanítók és szaktanárok új matematika- oktatására való felkészítését. Mindkét továbbképzés már az uj tantervi követelményrendszer módszereinek megismertetését és elterjesztését szolgálja. A magnetofonos vezérlésű feladatlapos oktatásban részt vevő alsótagozatos nevelők Kecskeméten találkoznak, a tantestületek pályaválasztási felelősei pedig Kiskunmajsán ismerkednek meg új feladataikkal. Csaknem százan jelentkeztek a Dunavecsére tervezett énektanítók tanfolyamára. Ugyancsak élénk érdeklődés'«mutatkozott a kisegítő iskolák osztályaiban dolgozók“és az általános iskolai diákotthonok nevelői, illetve az iskolai könyvtárosok részére szervezett továbbképzések iránt. Az elkövetkező hetekben több országos rendezvényre is sor kerül Bács-Kiskun megyében. Kecskeméten június 24-én kezdődik a kémiatanárok egyhetes továbbképző tanfolyama és konferenciája, amelyre több mint ötszáz érdeklődőt várnak. Ugyancsak a hírős városban rendezik meg a már hagyományos óvoda- pedagógiai nyári egyetemet és a Kodály-szemináriumot. Baja városa- a Bolyai Társaság vándorgyűlésének résztvevőit látja vendégül. Július a pedagógusok szabadságolásának hónapja, de augusztusban már sokfelé megkezdik a következő tanév előkészületeit. Kétszázötven tanító és matematika szakos tanár vesz részt a következő, ugyancsak az új tanterv követelményeit ismertető szaktanfolyamon. A nyár végén rendezik meg a szakfelügyelők egyhetes oktatástechnikai képzését az iskolákban egyre nagyobb számban található, audio-vizuális szemléltető eszközök használati elveinek egységesítésére. P. M. Több és jobb minőségű termék bel- és külföldre Félév előtti „mérleg” a Szék- és Kárpitosipari Vállalat kecskeméti gyárában A Szék- és Kárpitosipari Vállalat kecskeméti gyára múlt évi eredményei után hazánk felszabadulási évfordulójának tiszteletére ötödször kapt^ meg az élüzem kitüntetést. Vajon hogyan kezdjék ezt'az esztendőt és milyen eredményekkel zárják az elá6 félévet — ezzel a kérdéssel kerestük fel Borsos György igazgatót. — A múlt évihez viszonyítva jelentősen növekedtek feladataink — mondta az igazgató. — Míg tavaly 192 millió forint volt a termelési értékünk, addig ebben az évben el kell érnünk a 217,5 millió forintot. A székgyártás másfélszeresére növekszik. December végéig 93 ezer széket kell átadnunk a megrendelőknek, s ebből 86 ezer külföldre kerül. Az exportunk is jelentősena tavalyi 7 millió helyett 35 millió forintra — növekszik-, s — Milyen „útlevelet”■ kainak • gyár termékei? • Csiszár Lászlóné kárpitos, a Kodály brigád tagja a Turin székek filéslemezét ragasztja. — Ausztria, Anglia, Svédország és Finnország már a régebbi megrendelőink közé tartoznak. Svédországba a székeken kívül 10 ezer esztergályozott asztallábat szállítottunk. Elégedettségüket bizonyítja, hogy ebben az évben kereken 100 ezret rendeltek tőlünk ebből a termékből. Üj megrendelőként jelentkezett egy NSZK-beli cég, 25 ezer Turin típusú széket gyártunk, illetve szállítunk részükre. (Folytatás a 2. oldalonj Biszku Béla vezetésével magyar pártküldöttség utazott Mongóliába Biszku Bélánaik, a Politikai Bizottság tagjánalk, a Központi Bizottság .titkárának vezetésével pénteken elutazott Ulánbátorba a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának küldöttsége, amely részt vesz a Mongol Népi Forradalmi Párt június 14-én kezdődő XVII. kongresszusán. A küldöttség tagja: Borbély Sándor, a Központi Bizottság tagja, a KB osztályvezetője és Kádas István, a Magyar Népköztársaság ulánbátoni nagykövete, aki a mongol fővárosban csatlakozik a küldöttséghez. Az MSZMP küldöttségét a Ferihegyi repülőtéren Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára és dr. Be- recz János, a KB külügyi osztályának vezetője búcsúztatta. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete és Jadamin Sirendev, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (MTI) A továbbtanulás, a pályaválasztás idei „eredményei” 3. oldal A nyári örömök árnyoldalai 3. oldal Montrealra készül a televízió 4« oldal A televízió és a rádió jövő heti műsora 5. oldal ■ Mezőgazdasági termelési rendszerek Bács-Kiskunban Tanácskoztak megyénk országgyűlési képviselői Tegnap a Bácsalmási Állami Gazdaság központi épületében tartotta soron következő tanácskozását az országgyűlési képviselők Bács-Kiskun megyei csoportja. Boza József, a csoport vezetője köszöntötte a megjelenteket, közöttük Horváth Istvánt, a megyei pártbizottság első titkárát, Miklós Jánost, az állami gazdaságok megyei főosztályának vezetőjét, és Farkas Józsefet, a Hazafias Népfront megyei titkárát. Ezután javaslatot tett az ülés napirendjére, amelyet a képviselők elfogadtak, majd megkérte Sendula Tibort, a Bácsalmási Állami Gazdaság igazgatóját, hogy adjon tájékoztatást a gazdaságban folyó munkáról, annak eredményeiről. A gazdaság igazgatójának tájékoztatóját követően dr. Glied Károly, a megyei tanács elnök- helyettese tartott előadást Mező- gazdasági termelési rendszerek Bács-Kiskun megyében címmel. Előadása bevezető részében arról szólott dr. Glied Károly, hogy milyen nagy jelentőségű fejlődésen ment keresztül az ország — s ezen belül a megye — mező- gazdasága a felszabadulás, különösen az 1959—62 közötti szocialista átszervezést követő esztendőkben. — A gyors ütemű gépesítés, a mezőgazdasági géppark tökéletesítése oda hatott, hogy megvalósulhatott a termelés komplex gépesítése, kialakulhattak a termelési rendszerek. Ezek magukba foglalják a biológiai, technikai és szakmai ismereteket, mindezt összhangba hozzák a korszerű termelés-szervezéssel, szaktanácsadás segítségével adaptálják és terjesztik egy-egy termelési egységre. A termelési rendszerekben világszínvonalat képviselő fajtákat, géprendszereket, kemikáliákat alkalmaznak — mondotta többek között az előadó, majd igy folytatta: — A termelési rendszerek bevezetése jelentős hatást gyakorol az üzem belső életére, a szakmai vezetésre, a termelési fegyelemre, a dolgozók szakmai képzettségére és munkakörülményeire. Ugyanakkor az ex- tenzív fajták helyett intenzív, illetve nagy termőképességű fajták lépnek be a termelésbe. A termelési rendszer fogalmán tulajdonképpen azt a korszerű, komplex termelés-technológiai eljárásscrozatot értjük, amelyben biztosítható az élőmunka csökkentése, , a termelékenység növelése, növelhető a termés- mennyiség, javítható a minőség, növelhető az anyagi-műszaki ellátás színvonala, ebből következően a fajlagos költségszint csökkenése mellet növekszik a fajlagos hozamszint. De hozzá tartozik a termelési rendszerek fogalmához az említetteken túl az is, hogy hatékonyan termeszthetők benne a legkorszerűbb, nagy biológiai értékű fajták, s végül az, hogy a termelés korszerű üzem- és munkaszervezéssel fokozható. Elmondta a továbbiakban a megyei tanács elnökhelyettese, hogy a Mezőgazdasági és Élél- mezésügyi Minisztérium Termelési Rendszerek Operatív Bizottsága engedélyezése alapján 1975- ben országosan 20 szántóföldi növénytermelési rendszer, 13 kertészeti rendszer. 11 állattenyésztési rendszer működött, illetve 1976-ban újabb 7 kertészeti rendszer kezdi meg működését. — Megyénk mezőgazdasági termelésében — folytatta előadását dr. Glied Károly — két szántóföldi növénytermelési rendszer működik: a Bajai Kukoricatermesztési Rendszer és a Bácsalmási Napraforgótermelési Rendszer. De számos üzemünk partnergazdasága a Bábolnai Iparszerű Kukoricatérmelési Rendszernek, a Nádudvari Kukorica és Ipari. Növénytermelési Rendszernek és a Szekszárdi Kukoricatermelési Rendszer Együttműködésnek. (Folytatás a 2. oldalon.) Tervezés és önvizsgálat Kétségtelen, a vállalatok számára végső soron meghatározottak a célok és az eszközök, hiszen az ötéves népgazdasági tervnek és a szabályozórendszernek ez a szerepe. Vitathatatlan azonban, hogy az adott keretek mellett meglehetősen nagy a mozgásszabadság a helyi teendők és sorrendjük meghatározásában. Ezzel jól élni azonban csak akkor sikerül, ha mélyrehatói az önvizsgálat, ha megteremti az összhangot a megoldandó feladatok és a rendelkezésre álló emberi, anyagi képességek között. Érdekes tapasztalatokkal szolgálnak a megismert vállalati programok. A korábbinál nagyobb figyelmet fordítottak a tervezők például a kapacitástartalékokra, s a termékszerkezet változására. Ez erény, hiszen — egyetlen esetei kiragadva — bebizonyosodott, a könnyűipar több területén, igy a gyapjú-, a pamut- stb. iparban a termelés- növekedés negyven százaléka beruházások nélkül elérhető. Ugyanakkor a termékszerkezet korszerűsítésében a vál- • lalati elképzelések alig támaszkodnak a kooperáció, a szakosodás nyújtotta előnyökre. Ellentmondás rejlik abban is, hogy a józanabb jövedelempolitika változatlanul mohó beruházási kedvvel társul, azaz amíg a vállalati tevékenység egyik részterepén reális ítéletalkotásra vezetett az önvizsgálat, a másikon nem. S bővíthetjük a figyelmeztető jelek sorát azzal is, amit az élőmunka bőmarkú mérésének, túl nagyvonalú kezelésének nevezhetünk. Olyasfajta illúziót persze nem táplált senki, hogy a vállalatok tökéletes, minden részletükben maximumot nyújtó tervet készítenek. A segítség ugyan nem volt lebecsülhető — így a minisztériumok kijelölték a kiemelten fejlesztendő és a megszüntetendő termékcsoportokat, meghatározták az iparági fő haladási irányokat stb. —, de teljesnek sem tarthatjuk. Az elkerülhetetlennél több bizonytalansági tényezővel kellett tehát a vállalatoknak számolniuk a programok kialakításakor. Ez is hozzájárult a túlzott óvatossághoz, illetve a lehetőségek túlbecsüléséhez, s persze, az szintén, hogy a vállalatok maguk sem próbáltak meg minden homályos részletnek a végére járni, ráhagyatkoztak némely esetben kiötölt becslésekre, licitálásszerű reményekre. Ez utóbbit különösen a beruházási és a belföldi- értékesítési tervszakaszoknál láthattuk. Mit ér az önvizsgálat? Leegyszerűsítés ugyan, de feleljünk azzal, hogy a nehézipari tárca vállalatai tavaly 1,2 milliárd forint megtakarítást értek el, s ennek döntő része a vállalati működés egyes elemeinek kritikus szemügyre vételéből származott. Beszédes bizonyítéka ez annak, hogy vannak tartalékok, s szükséges az önvizsgálat, mivel helyben sem tudják, mire képesek igazán, mire van, s mire teremthető meg az emberi-anyagi háttér. öt évre persze nem lehetséges úgy tervezni, hogy minden apró részlet a helyén legyen, ahogy ezt valaki szellemesen megfogalmazta, nincs- mód a vállalati cselekvés dogmáját megalkotni. Szükség sincs erre. Arra azonban igen, hogy a termelők például fölfigyeljenek a világszerte tapasztalható irányzatra, mely a takarékosság jegyében növeli a termékek megbízhatóságát és tartósságát. Más jellegű esettel előhozakodva: a köny- nyűiparban a következő .tíz, tizenöt évben 350 olyan telephelyet szüntetnek meg, amely alkalmatlan a fejlesztésre. Mégis, ezeknek az egységeknek nem egy jelentéktelen csoportja úgy véli, hogy lényeges beruházásokat kell végrehajtania! Tagadhatatlanul növekedett a készség az önvizsgálatra, az ötéves vállalati tervek ezt tanúsítják. A baj ott van, hogy a program készítői sokszor csupán kapacitásokat, anyag- ellátási, beruházási, s más hasonló, dologi feltételeket mérlegeltek, s magát a szervezetet nem helyezték a figyelem gyújtópontjába. Holott gyakran nem a dologi részben, hanem a szervezetben, annak tökéletlen működésében lelhető meg a gondok forrpsa. Az önvizsgálat e leggyengébb pontja azt sejteti, hogy a legnagyobb teendők, a legnehezebb feladatok ezen a területen találhatók. A termelési, értékesítési, fejlesztési sikerek reménye tehát csak akkor táplálkozhat biztos forrásokból, ha — akár a kész programok további finomítása, részleteik újraelemzése árán is — itt lesz a leggyorsabb a haladás. M. O.