Petőfi Népe, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-12 / 138. szám

< V <5* VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX évi. 138. szám Ára: 90 fillér 1976. június 12. szombat Kádár János fogadta Nikola Ljubicsics hadseregtábornokot Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkápárt Központi Bizottságának első titkára pénteken délelőtt az MSZMP KB székházában fogadta Ni­kola Ljubicsics hadseregtá­bornokot, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége Köz­ponti Bizottsága Elnök­ségének tagját, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság honvédelmi minisz­terét, aki katonai küldöttség élén baráti látogatáson tar­tózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű talál­kozón részt _ vett Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnöke és Czi- nege Lajos vezérezredes, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, honvédelmi mi­niszter (MTI) AZ ŰJ TANTERVEK ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK JEGYÉBEN Véget ért a tanítás. A diákság felszabadult örömmel látott hozzá a vakáció örömeinek élvezetéhez. A tanulok pihenésének kezdeté­vel azonban a tanítók és tanárok kötelezett­ségei nem értek véget; a hónap hátralevő heteit ismereteik bővítésének és korszerűsí­tésnek szentelik. A megyei pedagógus to­vábbképző intézet által rendezett, illetve a központi országos szervezésű tanfolyamokon több mint ezer szakember vesz részt. Pedagógusok nyári továbbképzése 9 A szakfelügyelők augusztus végi továbbképzésének célja a tanári szemléltető eszközök egységes használati elveinek kidolgozása. Ké­pünkön a Czollner téri iskola diákjai láthatók, akik az orosz nyelvi szaktanterem audio-vizuális berendezéseinek hasznosításával ta­nulnak. A különféle szakmai tovább­képzések, gyakorlati szemináriu­mok egyhetes időtartamúak és többnyire bentlakásosak. A fog­lalkozások résztvevői a korsze­rű pedagógia elvi és gyakorlati kérdéseit dolgozzák fel. A mun­ka során kiemelt jelentőséget kap az évtized végén bevezetésre, kerülő új tantervek ismertetése. A magyar nyelv és irodalom tanárai Soltvadkerten vésznek részt gyakorlati szemináriumon. Az orosz szakosok Hódmezővá­sárhelyre utaznak, a biológusok harmincas létszámú csoportja pedig Kiskunfélegyházán boviti ismereteit. A napközis nevelők megyei továbbképzését Bajára tervezik. Ugyancsak Kiskunfélegyházán találkoznak — az Úttörő Szövet­ség rendezésében — az általános iskolák igazgatói és csapatveze­tői június végén, ők a mozgalmi élet kérdéseivel foglalkozó elő­adásokat hallgatnak, és kicseré­lik véleményüket, tapasztalatai­kat. A szaktanfolyamok ismeret- anyagának összeállítói az évközi továbbképzések lezárásaként ter­vezték meg az egyhetes elméle­ti és gyakorlati programokat. Így megrendezik a családi életre nevelés témakörének feldolgozá­sát, tovább folytatják a tanítók és szaktanárok új matematika- oktatására való felkészítését. Mindkét továbbképzés már az uj tantervi követelményrendszer módszereinek megismertetését és elterjesztését szolgálja. A magnetofonos vezérlésű fel­adatlapos oktatásban részt vevő alsótagozatos nevelők Kecskemé­ten találkoznak, a tantestületek pályaválasztási felelősei pedig Kiskunmajsán ismerkednek meg új feladataikkal. Csaknem százan jelentkeztek a Dunavecsére ter­vezett énektanítók tanfolyamára. Ugyancsak élénk érdeklődés'«mu­tatkozott a kisegítő iskolák osz­tályaiban dolgozók“és az általános iskolai diákotthonok nevelői, il­letve az iskolai könyvtárosok részére szervezett továbbképzések iránt. Az elkövetkező hetekben több országos rendezvényre is sor ke­rül Bács-Kiskun megyében. Kecskeméten június 24-én kez­dődik a kémiatanárok egyhetes továbbképző tanfolyama és kon­ferenciája, amelyre több mint ötszáz érdeklődőt várnak. Ugyan­csak a hírős városban rendezik meg a már hagyományos óvoda- pedagógiai nyári egyetemet és a Kodály-szemináriumot. Baja vá­rosa- a Bolyai Társaság vándor­gyűlésének résztvevőit látja ven­dégül. Július a pedagógusok szabad­ságolásának hónapja, de augusz­tusban már sokfelé megkezdik a következő tanév előkészületeit. Kétszázötven tanító és matemati­ka szakos tanár vesz részt a kö­vetkező, ugyancsak az új tan­terv követelményeit ismertető szaktanfolyamon. A nyár végén rendezik meg a szakfelügyelők egyhetes oktatástechnikai képzé­sét az iskolákban egyre nagyobb számban található, audio-vizuá­lis szemléltető eszközök haszná­lati elveinek egységesítésére. P. M. Több és jobb minőségű termék bel- és külföldre Félév előtti „mérleg” a Szék- és Kárpitosipari Vállalat kecskeméti gyárában A Szék- és Kárpitosipari Vállalat kecske­méti gyára múlt évi eredményei után ha­zánk felszabadulási évfordulójának tisztele­tére ötödször kapt^ meg az élüzem kitünte­tést. Vajon hogyan kezdjék ezt'az esztendőt és milyen eredményekkel zárják az elá6 fél­évet — ezzel a kérdéssel kerestük fel Bor­sos György igazgatót. — A múlt évihez viszonyítva jelentősen növekedtek felada­taink — mondta az igazgató. — Míg tavaly 192 millió forint volt a termelési értékünk, addig ebben az évben el kell érnünk a 217,5 millió forintot. A székgyár­tás másfélszeresére növekszik. December végéig 93 ezer széket kell átadnunk a megrendelőknek, s ebből 86 ezer külföldre kerül. Az exportunk is jelentősena tavalyi 7 millió helyett 35 millió forintra — növekszik-, s — Milyen „útlevelet”■ kainak • gyár termékei? • Csiszár Lászlóné kárpitos, a Kodály brigád tagja a Turin székek filéslemezét ragasztja. — Ausztria, Anglia, Svédország és Finnország már a régebbi megrendelőink közé tartoznak. Svédországba a székeken kívül 10 ezer esztergályozott asztallá­bat szállítottunk. Elégedettségüket bizonyítja, hogy ebben az évben kereken 100 ezret rendeltek tő­lünk ebből a termékből. Üj meg­rendelőként jelentkezett egy NSZK-beli cég, 25 ezer Turin tí­pusú széket gyártunk, illetve szállítunk részükre. (Folytatás a 2. oldalonj Biszku Béla vezetésével magyar pártküldöttség utazott Mongóliába Biszku Bélánaik, a Politikai Bi­zottság tagjánalk, a Központi Bi­zottság .titkárának vezetésével pénteken elutazott Ulánbátorba a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának küldöttsé­ge, amely részt vesz a Mongol Népi Forradalmi Párt június 14-én kezdődő XVII. kongresszu­sán. A küldöttség tagja: Borbély Sándor, a Központi Bizottság tag­ja, a KB osztályvezetője és Ká­das István, a Magyar Népköztár­saság ulánbátoni nagykövete, aki a mongol fővárosban csatlakozik a küldöttséghez. Az MSZMP küldöttségét a Feri­hegyi repülőtéren Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára és dr. Be- recz János, a KB külügyi osztá­lyának vezetője búcsúztatta. Je­len volt V. J. Pavlov, a Szov­jetunió budapesti nagyköve­te és Jadamin Sirendev, a Mon­gol Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügy­vivője. (MTI) A továbbtanulás, a pályaválasztás idei „eredményei” 3. oldal A nyári örömök árnyoldalai 3. oldal Montrealra készül a televízió 4« oldal A televízió és a rádió jövő heti műsora 5. oldal ■ Mezőgazdasági termelési rendszerek Bács-Kiskunban Tanácskoztak megyénk országgyűlési képviselői Tegnap a Bácsalmási Állami Gazdaság központi épületében tartotta soron következő tanács­kozását az országgyűlési képvi­selők Bács-Kiskun megyei cso­portja. Boza József, a csoport vezetője köszöntötte a megjelen­teket, közöttük Horváth Istvánt, a megyei pártbizottság első tit­kárát, Miklós Jánost, az állami gazdaságok megyei főosztályá­nak vezetőjét, és Farkas Józsefet, a Hazafias Népfront megyei tit­kárát. Ezután javaslatot tett az ülés napirendjére, amelyet a képviselők elfogadtak, majd meg­kérte Sendula Tibort, a Bácsal­mási Állami Gazdaság igazgató­ját, hogy adjon tájékoztatást a gazdaságban folyó munkáról, annak eredményeiről. A gazdaság igazgatójának tá­jékoztatóját követően dr. Glied Károly, a megyei tanács elnök- helyettese tartott előadást Mező- gazdasági termelési rendszerek Bács-Kiskun megyében címmel. Előadása bevezető részében ar­ról szólott dr. Glied Károly, hogy milyen nagy jelentőségű fejlődé­sen ment keresztül az ország — s ezen belül a megye — mező- gazdasága a felszabadulás, kü­lönösen az 1959—62 közötti szo­cialista átszervezést követő esz­tendőkben. — A gyors ütemű gépesítés, a mezőgazdasági géppark tökélete­sítése oda hatott, hogy megvaló­sulhatott a termelés komplex gé­pesítése, kialakulhattak a ter­melési rendszerek. Ezek maguk­ba foglalják a biológiai, techni­kai és szakmai ismereteket, mindezt összhangba hozzák a korszerű termelés-szervezéssel, szaktanácsadás segítségével adap­tálják és terjesztik egy-egy ter­melési egységre. A termelési rendszerekben világszínvonalat képviselő fajtákat, géprendszere­ket, kemikáliákat alkalmaznak — mondotta többek között az elő­adó, majd igy folytatta: — A termelési rendszerek be­vezetése jelentős hatást gyako­rol az üzem belső életére, a szakmai vezetésre, a termelési fegyelemre, a dolgozók szakmai képzettségére és munkakörül­ményeire. Ugyanakkor az ex- tenzív fajták helyett intenzív, illetve nagy termőképességű faj­ták lépnek be a termelésbe. A termelési rendszer fogalmán tu­lajdonképpen azt a korszerű, komplex termelés-technológiai eljárásscrozatot értjük, amely­ben biztosítható az élőmunka csökkentése, , a termelékenység növelése, növelhető a termés- mennyiség, javítható a minőség, növelhető az anyagi-műszaki el­látás színvonala, ebből követke­zően a fajlagos költségszint csök­kenése mellet növekszik a faj­lagos hozamszint. De hozzá tar­tozik a termelési rendszerek fo­galmához az említetteken túl az is, hogy hatékonyan termeszthe­tők benne a legkorszerűbb, nagy biológiai értékű fajták, s végül az, hogy a termelés korszerű üzem- és munkaszervezéssel fo­kozható. Elmondta a továbbiakban a megyei tanács elnökhelyettese, hogy a Mezőgazdasági és Élél- mezésügyi Minisztérium Terme­lési Rendszerek Operatív Bizott­sága engedélyezése alapján 1975- ben országosan 20 szántóföldi nö­vénytermelési rendszer, 13 kerté­szeti rendszer. 11 állattenyészté­si rendszer működött, illetve 1976-ban újabb 7 kertészeti rendszer kezdi meg működését. — Megyénk mezőgazdasági ter­melésében — folytatta előadását dr. Glied Károly — két szántó­földi növénytermelési rendszer működik: a Bajai Kukoricater­mesztési Rendszer és a Bácsal­mási Napraforgótermelési Rend­szer. De számos üzemünk part­nergazdasága a Bábolnai Iparsze­rű Kukoricatérmelési Rendszer­nek, a Nádudvari Kukorica és Ipari. Növénytermelési Rendszer­nek és a Szekszárdi Kukorica­termelési Rendszer Együttmű­ködésnek. (Folytatás a 2. oldalon.) Tervezés és önvizsgálat Kétségtelen, a vállalatok számára végső soron meg­határozottak a célok és az eszközök, hiszen az ötéves népgazdasági tervnek és a szabályozórendszernek ez a szerepe. Vitathatatlan azon­ban, hogy az adott keretek mellett meglehetősen nagy a mozgásszabadság a helyi te­endők és sorrendjük megha­tározásában. Ezzel jól élni azonban csak akkor sikerül, ha mélyrehatói az önvizsgá­lat, ha megteremti az össz­hangot a megoldandó fel­adatok és a rendelkezésre ál­ló emberi, anyagi képességek között. Érdekes tapasztalatokkal szolgálnak a megismert válla­lati programok. A korábbi­nál nagyobb figyelmet fordí­tottak a tervezők például a kapacitástartalékokra, s a ter­mékszerkezet változására. Ez erény, hiszen — egyetlen ese­tei kiragadva — bebizonyoso­dott, a könnyűipar több te­rületén, igy a gyapjú-, a pa­mut- stb. iparban a termelés- növekedés negyven százaléka beruházások nélkül elérhető. Ugyanakkor a termékszerke­zet korszerűsítésében a vál- • lalati elképzelések alig tá­maszkodnak a kooperáció, a szakosodás nyújtotta előnyök­re. Ellentmondás rejlik abban is, hogy a józanabb jövede­lempolitika változatlanul mo­hó beruházási kedvvel társul, azaz amíg a vállalati tevé­kenység egyik részterepén reá­lis ítéletalkotásra vezetett az önvizsgálat, a másikon nem. S bővíthetjük a figyelmeztető jelek sorát azzal is, amit az élőmunka bőmarkú mérésé­nek, túl nagyvonalú kezelé­sének nevezhetünk. Olyasfajta illúziót persze nem táplált senki, hogy a vál­lalatok tökéletes, minden rész­letükben maximumot nyújtó tervet készítenek. A segítség ugyan nem volt lebecsülhető — így a minisztériumok ki­jelölték a kiemelten fejlesz­tendő és a megszüntetendő termékcsoportokat, meghatá­rozták az iparági fő haladási irányokat stb. —, de teljes­nek sem tarthatjuk. Az el­kerülhetetlennél több bizony­talansági tényezővel kellett tehát a vállalatoknak számol­niuk a programok kialakítá­sakor. Ez is hozzájárult a túl­zott óvatossághoz, illetve a le­hetőségek túlbecsüléséhez, s persze, az szintén, hogy a vállalatok maguk sem próbál­tak meg minden homályos részletnek a végére járni, rá­hagyatkoztak némely esetben kiötölt becslésekre, licitálás­szerű reményekre. Ez utóbbit különösen a beruházási és a belföldi- értékesítési tervsza­kaszoknál láthattuk. Mit ér az önvizsgálat? Le­egyszerűsítés ugyan, de felel­jünk azzal, hogy a nehézipari tárca vállalatai tavaly 1,2 mil­liárd forint megtakarítást ér­tek el, s ennek döntő része a vállalati működés egyes ele­meinek kritikus szemügyre vételéből származott. Beszé­des bizonyítéka ez annak, hogy vannak tartalékok, s szükséges az önvizsgálat, mi­vel helyben sem tudják, mire képesek igazán, mire van, s mire teremthető meg az em­beri-anyagi háttér. öt évre persze nem lehet­séges úgy tervezni, hogy min­den apró részlet a helyén le­gyen, ahogy ezt valaki szelle­mesen megfogalmazta, nincs- mód a vállalati cselekvés dogmáját megalkotni. Szükség sincs erre. Arra azonban igen, hogy a termelők például föl­figyeljenek a világszerte ta­pasztalható irányzatra, mely a takarékosság jegyében növeli a termékek megbízhatóságát és tartósságát. Más jellegű esettel előhozakodva: a köny- nyűiparban a következő .tíz, tizenöt évben 350 olyan te­lephelyet szüntetnek meg, amely alkalmatlan a fejlesz­tésre. Mégis, ezeknek az egy­ségeknek nem egy jelentékte­len csoportja úgy véli, hogy lényeges beruházásokat kell végrehajtania! Tagadhatatlanul növekedett a készség az önvizsgálatra, az ötéves vállalati tervek ezt ta­núsítják. A baj ott van, hogy a program készítői sokszor csupán kapacitásokat, anyag- ellátási, beruházási, s más hasonló, dologi feltételeket mérlegeltek, s magát a szer­vezetet nem helyezték a fi­gyelem gyújtópontjába. Hol­ott gyakran nem a dologi részben, hanem a szervezet­ben, annak tökéletlen műkö­désében lelhető meg a gondok forrpsa. Az önvizsgálat e leggyen­gébb pontja azt sejteti, hogy a legnagyobb teendők, a leg­nehezebb feladatok ezen a te­rületen találhatók. A terme­lési, értékesítési, fejlesztési sikerek reménye tehát csak akkor táplálkozhat biztos for­rásokból, ha — akár a kész programok további finomítá­sa, részleteik újraelemzése árán is — itt lesz a leggyor­sabb a haladás. M. O.

Next

/
Thumbnails
Contents