Petőfi Népe, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-10 / 136. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Edward Gierek megbeszélései Szovjet-indiai tárgyalások A tárgyalásokon szovjet részről részt vett Leonyid Brezs- nyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, Nyikolaj Pod- gornij, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke, Andrej Gro- miko külügyminiszter, indiai részről pedig Indira Gandhi miniszterelnök, Jesvantrao Csáván külügyminiszter, Shankar Ghos tervezésügyi államminiszter, Inder Gudzsral, India moszkvai nagykövete. Indira Gandhi szerdán látogatást tett a Lenin-mauzóleumban, s ott koszorút helyezett el. Az indiai miniszterelnök megkoszorúzta az Ismeretlen Katona sírját is a Kreml falánál. (TASZSZ) Határidőre elkészül az új megyei kórház Az elmúlt év tavaszán rakták le Kecskeméten az' új, 680 ágyas megyei kórház alapkövét. A lakosság azóta is nagy érdeklődéssel figyeli az építkezés menetét. Látványos munkát még nem lát, hiszen az alapozásnál tartanak, s ezért sokan teszik fel a kérdést: egyáltalán építik-e már ezt a fontos egészségügyi létesítményt? Sőt, olyan hangok is hallatszanak, hogy máris jelentős a lemaradás. Szerkesztőségünk ezért a legilletékesebb helyeken érdeklődött, hogyan is halad valójában az építkezés? A válaszokat az alábbiakban közöljük. Dr. Jancsó Tamás, a megyei kórház főigazgató-helyettese: — A kivitelezési szerződés szerint 1980-ban kell elkészülnie az új megyei kórháznak. Rendkívül nagy szükség van erre, mert a betegellátás kiszélesítése részünkről enélkül megoldhatatlan. A jelenlegi kórház konyhája és mosodája már nagyon elhasználódott, s megnehezíti a kultúrált betegellátást. Ezért az új létesítmény e részlegeinek átadását 1978-ra kértük. Értesüléseink szerint egyébként több tízmillió forintos lemaradás van a kórház építésénél. Dr. Vajtai István, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője: — A megyeszékhely és körzetének egészségügyi ellátása szempontjából — a várható igények növekedését figyelembe véve — elengedhetetlenül fontos, hogy az új kórházat 1980-ban a gyógyítás szolgálatába állíthassuk. Ezért minden követ megmozgatunk. Így került sor többek között a szocialista szerződésnek megkötésére is a MÉDI- COR-ral, miszerint 116 millió forint értékű orvosi berendezést és felszerelést a megadott határidőre leszállítanak. Ennek azonban feltétele az építési határidők betartása, mert felszerelésük csakis így lehetséges. Tudomásom szerint azonban a tervezett építési ütehtben jelenleg lemaradás tapasztalható. Szigeti Péter, a megyei tanács tervosztályának vezetője: . —- A beruházás előkészítése 1871 óta folyik. A 716 millió forintos előirányzatból 1975 végéig 80 millió forintot használtak fel. A meglevő 636 millió forintból 456 millió a kivitelező — a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat — rendelkezésére álL Az Országos Tervhivatallal pénzügyi bontást készítettünk éves ütemezés szerint. Ily módon az idén 109 millió forint értéket kellene a kivitelezőnek beépítenie. A BÁCSÉP-re ez a bontás nem kötelező, csak a végső határidő betartása. Véleményem szerint azonban ha a vállalat egyik évben túlzottan elmarad az építési ütemtől, azt a következő évben már nem tudja pótolni. Éppen ezért a Bács-Kiskun megyei Beruházási Vállalat a BACSÉP-hez írt levelében kifejezte aggályait amiátt, hogy máris féléves lemaradás tapasztalható. Ez a tény számunkra sem megnyugtató, bár emiatt még nem látom veszélyben a végső határidőt. Kanyó Miklós, a BÁCSÉP műszaki igazgatóhelyettese: — Ami a megyei kórház építését illeti, kétségtelenül vannak gondjaink. Igaz az is, hogy az idei ütemből mintegy 20 millió forintos lemaradás előfordulhat. A végső határidőt azonban mindenképpen betartjuk. Miért vannak gondjaink? Itt Kecskeméten is rendkívül megnövekedtek az építési igények, s ezek olyan dinamikusan emelkednek, hogy nem is tudjuk valamennyit vállalni. Sorolni kell hát építési kapacitásunkat. A megyei kórház , alapozása azért okozott -problémát, s vagyunk késésben, mert két ilyen célra megvásárolt gépünket nem szállították le. Ezért a Szegedi DÉLÉP Vállalattal . szerződtünk a munka elvégzésére. Az építkezés azonban folyik, ha még nem is olyan látványos módon, hiszen jelenleg még az építőanyag a föld alá kerül. A magam részéről természetesnek tartom a határidővel kapcsolatos aggályokat. Pillanatnyilag számunkra sem megnyugtató. hogy két alvállalkozónk —az ORSZAK és a CSŐSZER Vállalat — kapacitáshiányra hivatkozva semmiféle munkát nem (Folytatás a 2. oldalon.) AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 136. szám Ára: 90 fOlér 1976. június 10. csütörtök az NSZK vezetőivel Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára nyugatnémetországi látogatásának második napján a hamburgi kikötőt tekintette meg. Szerdán délben repülőgépen Bonnba utazott, ahol a lengyel nagykövetségen ebéden látja vendégül Willy Brandt-ot, a Német Szociáldemokrata Párt elnökét. Délután Walter Scheel szövetségi elnökkel találkozott, majd újabb megbeszélést tartott Helmut Schmidt szövetségi kancellárral. Este Helmut Kohl CDU- elnökkel tartott eszmecserét, utána Schmidt kancellár adott vacsorát Gierek tiszteletére. 0 A hivatalos látogatásra az NSZK-ba érkezett Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára feleségével együtt virágot helyez el egy volt koncentrációs tábor emlékfalánál Hamburg közelében. Szerdán a Kremlben folytatódtak a szovjet—indiai tárgyalások. Tovább folytatták a politikai, gazdasági, műszaki-tudományos, kulturális és más területeken fennálló kétoldalú szovjet—indiai kapcsolatok megvitatását. A felek megállapították, hogy a szovjet—indiai kapcsolatok további elmélyítésének kedvező feltételei vannak. A nemzetközi problémák megvitatása során a felek megerősítették eltökéltségüket, hogy elősegítik az enyhülési folyamat, az államok közötti együttműködés és kölcsönös megértés fejlesztését, többek között az ázsiai földrészen. A megbeszéléseket baráti, szívélyes légkör jellemzi. AZ ÉRETTSÉGI „MÁSODIK FELVONÁSA” Megkezdődtek a szóbeli vizsgák Schmidt és Gierek első kedd esti véleménycseréje — mint közölték — „igen jó légkörben” zajlott le, és éjfélig tartott. Részleteket nem hoztak még nyilvánosságra. A szűk körű vacsorán nyugatnémet részről csupán néhány vezető politikus vett részt: Genscher külügyminiszter, Weh- ner és Mischnick SPD és FDP frakcióelnökök, Willy Brandt SPD-elnök és Klose hamburgi polgármester. (Folytatás a 2. oldalon.) 0 A képen: Alekszej Koszigin miniszterelnök, Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Nyikolaj Podgornij, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke és Andrej Gromiko külügyminiszter; (a kamerának háttal) Indira Gandhi miniszterelnök és Jesvantrao Csáván külügyminiszter. (Telefoto — TASZSZ — MTI — KS) szakközépiskolában négy'''nappali és négy levelezés osztály tanulói kezdték meg érettségi beszámolójukat. Elsőnek a kötelező magyar nyelv és irodalom, majd a tervezés szaktárgya került sorra. Az eredményes nappali tagozatosok számviteli-gazdálkodási, igazgatási-ügyviteli, illetve pénzügyi ágazatban kapnak képesítést. A levelező hallgatók közül két osztály tagjai négyéves közgazdasági szakközépiskolai tanulmányaikról számolnak be. A másik kettő diáksága pedig csak a szaktantárgyakból vizsgázik, ők ugyanis már gimnáziumi érettségit tettek, és mo9t csupán az elsajátított szakmai ismeretekről adnak számot. A szakközépiskolában „rendhagyó” történelem érettségi beszámolót is rendeznek. Azok a diákok, akik óvónői, tanítói, vagy jogi pályára készülnek, középiskolai tanulmányaik befejezése után, a rendelkezéseknek megfelelően az érettségi bizonyítványba történelemből is megszerezhetik a továbbtanuláshoz szükséges érdemjegyet. Országszerte befejeződött a tanév. A gyerekek kirajzottak az intézményekből, csupán a középiskolák végzős diáksága nem örülhet még a vakációnak. A tegnap délelőtt megkezdődött szóbeli érettségi vizsgák ugyanis még sokukat nem kis erőpróba elé állítja. Kecskeméten, a közgazdasági 0 A IV. A osztályos Bilki Éva magyar irodalmi tudásáról ad számot az érettségi vizsgabizottság tagjai előtt. Hét és fél milliárd forint mezőgazdasági beruházásokra Az elmúlt tervidőszakban Rács-Kiskun egye mezőgazdasági üzemeiben a tervezett aknem 6 és fél milliárd forinttal szemben íbb, mint 7 milliárd forintot költöttek épü- t-, gép- és egyéb beruházásokra. Az összeg 1,4 százalékkal haladja meg az előirányzotIA bácsbokodi Aranykalász szakosított sertéstelepe. Kommunista pedagógusok Hogy az elején kezdjük: a III. ötéves tervben megkezdett építkezések egy része is 1971-ben vagy azután került átadásra. Így a IV. ötéves tervidőszak első két évében nyolc új tehenészeti és hét sertéshizlaló telepen kezdték meg a termelést a gazdaságok. Gépvásárlásra költötték a legtöbbet a megye mezőgazdasági üzemei. A tervezett egy milliárd 783 millió forint helyett 2 milliárd 937 millió forintot. Ez érthető, hiszen a termelési rendszerek térhódításával a korszerű termesztési eljárások bevezetésével egyre több és nagyobb teljesítményű gépekre van szükség a gazdaságokban. Épületberuházásokra is többet költöttek a tervezettnél. Az egyéb kategóriába tartozó zöldség- és gyümölcstelepítésekre viszont csak alig több, mint 700 millió forintot fordítottak a tervezett 1 milliárd 206 ,millió forinttal szemben. Az összesített adatokból kitűnik, hogy a beruházások 38 százalékát az állami gazdaságokban, 62 százalékát pedig a szövetkezetekben valósították meg. Ez utóbbiakban az épületek értéke 3 milliárdról csaknem 5 milliárd forintra nőtt. A IV. ötéves terv időszaka alatt összesen 17 szakosított sertéstelep, 16 tehenészeti telep és egy 4200 férőhelyes bárányhizlaló került átadásra. Ez utóbbi Harkakötönyben. A felsoroltakon kívül elkészült még 51 terményszárító, 18 terménytároló, 35 bortároló, 7 szőlőfeldolgozó, 19 csibenevelő. A fűthető fóliatelep viszont csak 5 hektárral nőtt, ami lehetett volna több is, mivel köztudott, hogy Bács- Kiskun megyében is gondok vannak a primőrellátással. Sajnos, sok helyen az új, szakosított telepeket sem használják ki kellőképpen. A gazdaságok egy része későn gondoskodott az istállók és ólak feltöltéséről és nem alkalmazták megfelelően az előírt tenyésztési technológiákat sem. Emiatt nemcsak mezőgazdasági üzemek károsodtak, hanem a népgazdaság is. Az új ötéves terv előirányzatai között ezért elsősorban a már meglevő termelőberendezések jobb kihasználása szerepel. Az új tervidőszakban is jelentős összeget, mintegy 7 és fél milliárd forintot fordítanak mező- gázdasági beruházásokra a megyében. Szőlőt 5 ezer hektáron telepítenek és újabb szarvasmarhatartó telepek épülnek. Legjelentősebb lesz a tassi Dózsa Termelőszövetkezet 9Ö0 férőhelyes tehenészeti telepe és 1980-ig átadják a bácskai húskombinátot is. Hogy az új tervidőszak elképzeléseiből mi valósul meg, az nagyrészt a gazdaságokon múlik. B. Z. Az ifjúság felnövekvő nemzedékeinek oktatása és képzése a tanintézetek elsőrendű feladata. A tanulók ismereteinek bővítése mellett ugyanakkor az óvodák, iskolák, és egyetemek pedagógusai mind nagyobb szerepet vállalnak a fiatalok személyiségének formálásában is. A gyermekek többsége ugyanis több időt tölt el tanári, nevelői felügyelet alatt, mint amennyit otthon, a családi körben tartózkodik. A pedagógusok a társadalom szüntelen és élénk figyelmének homlokterében végzik felelősségteljes munkájukat. Az MSZMP oktatás- politikai határozata és az ezt követő állami intézkedések nemcsak élénkítőleg hatottak az iskolaügy egészére, de pontosan meghatározták a tantestületek növekvő feladatait is. Az intézmények sokrétű, céltudatos munkájában a legnagyobb szerep a pedagógus-pártalapszerveze- tek tagjaira hárul. A kommunista nevelők számaránya Bács-Kiskun mé- gyében az utóbbi években egyenletesen növekedett. Ezzel együtt jelentős mértékben gyarapodtak az önálló iskolai alapszervezetek is. Míg 1970-ben hatvankilenc, a múlt év végén már több mint száz pedagógus-pártszervezet vett részt az intézmények belső életének irányításában. A tantestületekben dolgozó párttagok aránya megyénkben meghaladja a huszonöt százalékot. A tervszerű pártépités eredményeként vált szükségessé a tanintézeti alapszervezetek önállósulása. A kommunista pedagógusok feladatai, munkájuk sajátos jellege, problémái ugyanis igen sok tekintetben különböznek az élet más területein dolgozó párttagokétól. Ezért fontos, hogy lehetőség szerint az iskolához tartozó, elsősorban a közoktatás kérdései iránt elkötelezett szervezetekben tevékenykedjenek. A fejlődés eredményeként ma már kisebbségben vannak azok a tanárok, tanítók, akik községi, vagy termelőszövetkezeti pártszervezetek tagjai. Az iskolák pedagógus-alap- szervezetei gyorsan túljutottak az önállósulás kezdeti nehézségein, és hamar megtalálták helyüket és szerepüket az intézmények életében. Ugyanez mondható el a tanintézetek vezetéséről is; az igazgatók mind több helyen igénylik a kommunista nevelők közösségének véleményét, állásfoglalását a különböző személyi, szervezeti és oktatáspolitikai kérdésekben. Általánossá vált a beszámoltatás rendszere, az alapszervezetek időről időre megvitatják a legfontosabb kérdéseket. Az oktatás- és ifjúság- politikai párthatározatok helyzete, az ezekből következő feladatok, az intézeti demokratizmus kérdései és az oktatónevelő munka konkrét, helyi tennivalói — a családi élet- j re nevelés, a tankötelezettségi \ törvény, a fizikai dolgozók gyermekeinek támogatása, vagy a. íjjúság neveltségi szintjének alakulása — a taggyűlések rendszeresen visszajmái. Az elemzéseket, | beszámolókat átgondolt hatá- rozaiok követik, és a tagság a végrehajtás rendszeres ellenőrzéséről sem feledkezik meg. A pedagógus-alapszerveze- tek tehát igen jól, hatásos módon képesek irányítani, befolyásolni a tanintézetek tartalmi munkáját. Ugyanakkor jelentős szerepet játszanak a kedvező munkahelyi | légkör és a tantestületi de- j mokrácia kialakításában, a pályakezdő fiatalok beilleszkedésében, a pedagógusok eszmei-politikai és világnézeti fejlődésének irányításában. Megnövekedett a kom- j munista nevelőknek a társadalmi életben betöltött köz- i életi szerepe is. Az oktatás általános szín- i vonalának emelkedése föl- I tétlenül az iskolai nevelötes- \ fületek közös, célttidatos munkáját dicséri. A tanintézmények előtt álló, egyre növekvő feladatok fokozott követelmények elé állítják a pedagógus-pártszervezetek tagjait is. Sokrétű tennivalóikat az elkövetkezőkben az évtized végén bevezetésre kerülő tantervek előkészületi munkájával kell kiegészíteniük, hiszen óz iskolák legtu- datosabb nevelői, a kommunista pedagógusok tehetnek a legtöbbet az oktatásügy átfogó reformjának általános sikéréért. P. M.
