Petőfi Népe, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-29 / 152. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 19*6 Június 29. * Éoltart az üzemi demokrácia? ■ sSssSBMjSSffll Lényegesen fejlődött (1.) Szombati ülését tárgyalta meg a Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság — több téma mellett — azt az összefoglaló jelentést is, amely az üzemi demokrácia fejlesztésének helyzetéről készült tájékozódás tapasztalatait fogja össze. A jelentés alapján közöljük az alábbi cikkeket. A z utóbbi esztendőkben ■**' egyre több ember előtt világosodott meg annak az ideológiai tételnek az igazsága, hogy társadalmi fejlődésünk elengedhetetlen feltétele a szocialista demokrácia továbbfejlesztése, szélesítése. Különösen fontos ez társadalmunk vezető osztálya, a munkásosztály körében. E fontosságot felismerve folytatott tájékozódást a Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság Baja, Kalocsa Kecskemét, Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas város, illetve járás területén 22 ipari, építőipari vállalatnál és három állami gazda- ' Ságban. Személyesen meghallgattak a népi ellenőrök kétszáz munkást. Az összefoglaló jelentésben leírottakat ezek alapján tehát olyan összkép részleteinek is tekinthetjük, mint amelyből általános következtetéseket' vonhatunk le az egész megyére érvényesen, választ kapunk árra á szónoki) de korántsem lényegtelen kérdésre, hogy vajon az üzemi demokrácia törzsgárda tagnak számit-e az üzemekben? Szemléletbeli hibák Az üzemi demokrácia olyan területeken bontakozhat ki eredményesen, ahol a különböző fórumokon a vezetpk és beosztottak mindennapi emberi és munka- kapcsolatában, együttműködésében a társadalmi érdek összhangja dominál. Ügy is fogalmazhatunk, hogy a munkások, a munkásosztály beleszólása az üzem, a vállalat életébe, a társadalmi tulajdonban levő gyárak . vezetésébe, irányításába — politikai igény és szükségszerűség. A munkásoknak politikai joga és kötelessége az üzemi demokrácia gyakorlása. EZ az utóbbi években lényegesen fejlődött. Egyrészt, mert az 1021,1973. sz. Mt. határozat meghatározta az üzemi demokrácia fejlesztésének alapjait, majd az MSZMP XI. kongresszusi határozatára épült 2010/1975. sz. Mt. határozat a továbbfejlesztésről intézkedett. Csakhogy önmagában egy határozat, egy intézkedés vajmi keveset ér a végrehajtás nélkül. Amint a megyei NEB összefoglalója megállapítja, itt bizony hiányosságok vannak, hiszen például az 1010/1973. sz. Mt. határozat megjelenése után az ágazati miniszterek több, mint egy éves késedelemmel rendelkeztek a feladat vállalati végrehajtása iránt. Bács-Kiskunban tovább nehezítette a kibontakozást, hogy több üzem megyén kivüli vállalat gyáregységeként működik, s így tevékenysége — többek között az üzemi demokrácia fejlesztése tekintetében is — függ a nagyvállalat intézkedéseitől. Az utóbb említett minisztertanácsi határozat végrehajtása például ilyen okok miatt több megyei üzemnél napjainkig is késik. Például említhetjük a Kiskunfélegyházán vizsgált négy ipari vállalatot, amely közül kettőnél, az 1973-ban megjelent rendelet után három évre — vagyis napjainkban — jutottak el odáig, hogy az üzemi demokrácia fejlesztésére átfogó, belső szabályozást készítsenek. Az Alföldi Cipőgyár félegyházi gyáregysége a Könnyűipari Minisztérium , irányelveinek megfelelő átfogó intézkedést nem tett, nem szabályozta az, üzemi demokrácia fórumait, ennek végrehajtásához a vállalat központjától segítséget nem kapott, önállóan nem intézkedett. A jó példák között kell viszont említenünk a Villamosszigetelő és Műanyaggyár félegyházi egységét, amelynek központja csak 1975-ben adott ki szabályzatot, de a gyáregység már 1973 októberében önállóan intézkedett, s az elkészített útmutató a minisztertanácsi határozat szellemében fogalmazódva minden kérdésre irányelveket tartalmaz. Szóltunk arról, hogy az elmúlt években az üzemi demokrácia lényegesen fejlődött. Ezzel együtt erősödött a dolgozók szocialista közgondolkodása, fokozódott aktivitásuk, mégis a demokrácia gyakorlásának egysé-\ ges, átfogó rendszerében több hiányosság tapasztalható. Ezek a hiányosságok egy-egy területen alapvetően szemléletbeli hibákból erednek. Nem ismerik fel a feladat jelentőségét és sokszor csak látszatmegoldásokhoz folyamodnak. Tegyük hozzá: nem csak megyei szinten. A demokrácia fórumai Az üzemi demokrácia fejlesztése és szélesítése érdekében hozott határozatok egységes értelmezését nem követte mindenütt a következetes végrehajtás. A Bács-Kiskun megyei NEB tájékozódásba bevont 25 vállalatnak csak mintegy fele vizsgálta átfogóan az üzemi demokrácia vállalati rendszerét,' megnyilvánulási formáit és azok működését, s ennek alapján készítette el szabályzatát. E szabályzatok többsége teljes körben rendelkezik a szabályozott, fórumok működéséről, ! a működés feltételeiről és a dolgozóknak a fórumokon gyakorolt különböző jogairól. Persze itt is vannak kivételek: a Kismotor- és Gépgyár 5. sz. bajai gyárában például a központ irányításával megfelelő belső szabályzatot készítettek az üzemi demokrácia továbbfejlesztésére, s szabályozták a gyáregység különböző szintű üzemi négyszögeinek működését is. A Bajai Sütőipari Vállalatnál viszont a jogszabályi feladatoknak sem tettek eleget. Igaz, hogy a feladat megoldása a vállalat jellege miatt nehéz, de ez nem in- 1 dokolja a végrehajtási késedelmet. Elengedhetetlen az üzemi demokrácia érvényesüléséhez a vállalati belső irányítási, elszámolási és információs rendszer korszerűsítése. A vállalatok ennek a feladatnak és igénynek csak részben tettek eleget, de . több üzem nem vizsgálta meg belső szervezetét, s nem intézkedett annak fejlesztéséről. Néhány vizsgált üzemben az elkészített új szabályzat sem felel meg a követelményeknek, mert nem vették figyelembe az üzemi demokrácia fejlesztésére hozott határozatokat, illetve az ágazati miniszteri irányelvet. Az elmondottakból már következtetni lehet arra, hogy a szabályozásban megnyilvánuló hiányosságok a fórumok működésében is éreztetik hatásukat. Ilyen „hatás” tapasztalható az Április 4. Gépipari Művek Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyárában. Az átfogó működési szabályzatot a vállalat központja csak 1976 márciusában készítette el. De még ennek is kirívó hibája, hogy nem szabályozza az üzemi demokráciá fórumainak feladatát, hatáskörét és működését. A szabályozott részek közül viszont a termelési tanácskozásra vonatkozó meghatározás pedig egyenesen jogsértő: semmilyen kérdésben nem biztosit döntési jogot ennek a fórumnak! Pedig éppen a termelési tanácskozás az üzemi demokrácia gyakorlásának legjelentősebb, mert legtöbb dolgozót érintő, átfogó fóruma. Működésére a legtöbb vállalat nagy gondot fordít, még azok is, ahol egyébként az üzemi demokrácia fejlesztése terén nem teljeskörűen hajtották végre a feladatokat. Ilyen közegben tehát a Vegyipari gépgyár példáját sajnálatos kivételnek tekinthetjük. A termelési tanácskozáson kívül azonban nem elhanyagolható fontossággal bír az igazgatói tanács, a munkaértekezlet, a szo- cialistabrigád-vezetők és brigádok tanácskozása — mint az üzemi demokrácia további fórumai. Gál Sándor (Folytatjuk) Szívgyógyász- Kutatási feladatok központ a zöldségtermesztésben 9 Június 30-án befejeződik az az Országos Kardiológiai Intézet új székházának építése. A tízemeletes épület technológiai szerelése után, előreláthatóan az év végén, megkezdődhet a gyógyító munka. (MTI-fotó — Soós Lajos — KS) Januártól a zöldségkutatás központja a kecskeméti Zöldségtermesztési Kutatóintézet lett. Így a korábbi gyakorlattal szemben országban is egy intézmény irányítja a nemesítést. Ennek a tervidőszak végére valószínű meg lesz az eredménye. Korszerű konyhakerti növények állnak majd a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére. Az alapot ehhez a negyedik ötéves terv kutatásai adják, amelyek bebizonyították, hogy a zöldségnövények jelentős része gépesíthető. Ilyen a zöldborsó, bab, hagyma, fűszerpaprika, uborka stb. Ezen a téren azonban még sok feladat vár a kutatókra. Egyelőre csak azok a gazdaságok foglalkoznak a zöldség- termesztéssel, ahol még van elegendő munkaerő, mert kedvezőtlen időjárás esetén sokszor a betakarító gép mellett is kézzel kell leszedni a termést. Ma már a fűszerpaprika teljes gépesítése sincs messze. A megfelelő nöyényvédő szerek hiánya miatt viszont még ennek a növénynek a termesztése is jelentős kézimunkaerőt igényel. Az elmúlt tervidőszakban sok energiát fordítottak a zöldség- termesztés gépesítésének hatékonyabbá tételére a kutatók. A gazdaságok több értékes eszközt vásároltak külföldről drága pénzért. A' 'kísérleti eredmények biztatóak, de a zöldségnövények betakarításánál még jó ideig csak kisegítő szerepet tölthetnek be az eszközök. A termés teljes gépi betakarításának feltételeit ugyanis még egy-két mezőgazdasági üzemben teremtették meg. Ennek több oka van. Készben, hogy kevés a gépi szedésre alkalmas zöldség. Például ha a paradicsomot a kombájnnal takarítják be, 30—40 százalékot is eléri a veszteség, amely így gazdaságtalanná teszi a növény termesztését. Hasonló gondok vannak az uborkával is. Bár az elmúlt tervidőszak alatt ennek a növénynek is kidolgozlak a technológiáját, termesztését egy gazdaságon belül, mégis a kézi munkaerő határozza meg. Ez érvényes az étkezési paprikára is, amelynek nemesítését korábban elhanyagolták. A kutatók szeretnék behozni .a lemaradást, ami legalább 4—5 évet vesz igénybe. A kezdeti eredmények biztatóak, így remélhető, hogy sikerül majd kinemesíteni olyan papri- kafajtákat, amelyek ellenállnak a betegségeknek és nagy termő- képességűek. A kutatóknak tehát bőven van feladatuk az új tervidőszakban. Részben rajtuk is múlik, hogy 1980-ra miként alakul a lakosság zöldségellátása. B. 7.., Halászat - fénnyel Földünk lakosságának élelme-' zésében rendkívül nagy szerepe van a tengeri halnak. Statisztikai adatok szerint az elmúlt évtizedben évenként 55—60 millió tonna halat fogtak a halászok a különböző tengerekben, óceánokban. A FAO (az ENSZ élelmezéssel és mezőgazdasággal foglalkozó világszervezete) táv- prognózisa az 1975—1980-ás években 100—150 ' millió- tonna tengeri hal kitermelését látja lehetségesnek. A tengeri halászok évszázadok óta jól tudják, hogy azokon a részeken a leggazdagabb a halzsákmány, ahol a különféle tenger- áramlatok találkoznak egymással. Egy ilyen „ütközőpont’’ található a Csendes-óceán északi részén is, ahol a Kuro-shio-áramlás a Ku- ril-áramlattal érintkezik. A S/ov• Lámpafcnycs „bevetésre" induló öblében. jetunióhoz tartozó Kuril-szigetek halászai ősszel nagy zsákmányra tesznek szert. Ekkor vonul a Csendes-óceánnak e részén az ízletes húsú hal, a szajra, amelyet holdfénymentes éjszakákon fénynyel csalogatnak a halászhálókhoz. A fénnyel való halászatnak halászhajók a Kuril-szigetek egyik nagy hagyományai vannak. Van ahol kis lámpások ezreivel, másutt több ezer wattos fényszórókkal világítják meg a tenger felszínét, mire a halak tömegesen odasereglenek. Egy-egy reflektor — egyetlen éjszaka — 200—250 mázsa halat is a hálók közelébe vonzhat. Vállalataink és a szociálpolitikai tervezés A sajt - göcseji • A Zalaegerszegi Tejipari Vállalat közkedvelt terméke a „Göcsejsajt”. A zalai sajtkülönlegesség termelés évről évre növekedik; az idén mintegy ezer tonnát készí}-' tenek — így szól a jelentés. De bogy eijut-e mindenüvé az országba, arról nem kaptunk bírt (MTI-fotó — KS) Röntgenszűrő hajó Norvégia földrajzi adottságai következtében célszerűvé vált egy hajói röntgenszűrő vizsgálatok elvégzésére berendezni. A nemrégiben üzembe helyezett hajó bejárta az ország Hosszú és igen tagolt tengerpartját és elvégzi a tengerparti halásztelepülések lakosságának szűrővizsgálatát. Ugyancsak ily módon bonyolítják le a partvidék sokezernyi szigetecskéjén elszórtán élők vizsgálatát is. Sokan állítják — és nem minden alap nélkül —, hogy -a szocializmusban lényégét tekintve minden tervezés „szociális tervezés”, hiszen célja és centruma a dolgozó ember. Mégis fel kell figyelnünk tervezésünknek arra az ágára, amely a 70-es években terjedt el a szocialista országokban. Ez a tervezési ág annyira új, |hogy egységes elnevezése sem alakult még ki. Nevezik „szociális tervezésnek” (főként a Szovjetunióban) lényegében ennek magyar fordítása — de sok szempontból más tartalommal —. a „társadalmi tervezés" elnevezés, ugyanakkor vállalataink leginkább „szociálpolitikai tervezés” néven ismerik és alkalmazzák. Ha nagyon röviden foglaljuk össze tartalmát, azt kell mondanunk a gazdasági tevékenység társadalmi vetületének, hatásainak tervezését jelenti. Az egyes elnevezések különbségei éppen abban rejlenek, hogy a terv a társadalmi viszonyok milyen tág körét öleli fel (népgazdasági, ágazati, területi, üzemi, vállalati). ' A vállalati szociálpolitika tervezése a dolgozókról történő gondoskodást, a közösség emberi viJ szonyainak a fejlesztését szolgáló célokat és eszközrendszert öleli fel. Ennek érdekében a szociális terv már ma is betölt bizonyos „integratív” funkciót, azaz Ösz- szegez és egyesít egy sor tervet és tevékenységet, amelyek a vállalat gazdasági . tevékenységére épülve, azzal összefüggésben, a szociális fejlesztésre vonatkoznak. / Melyek tartoznak ide konkrétan: amelyek a nők helyzetének javítására, az ifjúsági törvény végrehajtására, a munkások helyzetének javítására, a közművelődés vállalati feladataira vonatkoznak; amelyek a munkaerő-, valamint a bér- és jövedelemgazdálkodás szociálpolitikai vonatkozásait, különösképpen az alacsony alapbérek emelésének mértékét, a- gazdasági hatékonyság7 ból eredő munkaerő-átcsoportosítások szociális feltételeit tartalmazzák; a szakmai képzés —továbbképzés programja. A munkavédelemmel és a munkakörülmények fejlesztésével kapcsolatos intézkedési tervek (idetartozik: , az öltöző-mosdó, munkahelyek világítása, lég-, hő- kondícionálása, és a munkavédőruha, védőfelszerelés stb. fel- adatcsopoptja). Ugyanakkor a vállalati szociális terv felöleli az üzemegészségügyi intézkedési tervet; a munkahelyi emberi viszonyok fejlesztésével, a közösségi neveléssel, mozgalmi aktivitással kapcsolatos . tevékenységek programját: a vállalati szociális ellátások, juttatások, kedvezmények tervét. Természetesen ma még nem állíthatjuk, hogy a szociális terv egésze ugyanolyan részletességgel, ugyanolyan minőségi színvo- nalon kimunkált a különböző vállalatoknál. Általában jellemző, hogy a munkavégzéssel közvetlenül Összefüggő szociális ellátás terve (pl. egyenruha, védőruha, öltöző-mosdó, munkásszállás stb.) jól kidolgozott és a munkavégzéssel nem közvetlenül' összefüggő szociális ellátás terve (pl. lakásépítési támogatás, gyermek- intézmények, üdültetés, sport stb.) is tükrözi, hogy a vállalatok mindinkább felismerik ezen juttatások szerepét a dolgozók magatartásában, jó közérzetük és munkateljesítményük biztosításában. Ugyanakkor a társadalmi szociálpolitikai feladatok (pl. nők és fiatalok, nagycsaládosok kiemelt kezelése) vállalati alkalmazása még sokszor csak formálisan valósul meg; a munkahelyi, emberi viszonyok fejlesztésének terve pedig úgyszólván még ismeretlen vállalataink számára. Mindezek alapján hogyan vázolhatjuk fel a fejlődés irányát? A jövőben — az' anyagi igények kielégítettségének függvényében — előtérbe kerülnek a humán szükségletek, azaz a társadalmi elismerésre,, a jó munkahelyi viszonyokra, a továbbtanulásra, az előmeneteli perspektívára stb. vonatkozó igények. Ez hatással lesz a szociális tervezésre is, s új követelményeket támaszt a tervezés adatbázisával szemben. Megnő az érdeklődés olyan adatok iránt, amelyek ma még csak töredékesen állnak rendelkezésre vállalatainknál vagy éppen ismerétlenek, mint pl. a dolgozók lakáshelyzete, munkahelyi, személyi aspirációi' (törekvései) stb. A teljes komplexitásban felépülő szociális terv magába integrálja majd a vállalati munkaügyi és szociálpolitikai tervezés ma még legtöbbször széttagolt részfeladatait, s ezzel új szintre emelkedhet a vállalati tervezés egésze: a ma még széttagolt, egymással csak laza kapcsolatban levő tervek helyére két komplex terv lép, amelyek fő mutatóik tekintetében pontosan összehangoltak, — a termelési terv és a szociális terv. E két terv kifejeződése lesz annak a ténynek, hogy minden vállalat gazdasági és társadalmi egység, s e két vonatkozásuk nem szakítható el egymástól. A szociális tervezés napról napra formálódik gyakorlatában/ már ma is kitapinthatók ezek a tendenciák, s egyre inkább meghatározókká válnak a vállalati tervezésben. Munkánk, közérzetünk, egész életmódunk természetes, szocialista elemeként. Szirmai Péter Tsz a nyugdíjasokért A munkában megfáradt, idős emberekkel való törődés szép gyakorlatára hívja fel a figyelmet Varga József. Leveléből, s az annak nyomán szerzett kiegészítő információból a következőket tudjuk meg: A háromezer hektáron gazdálkodó lakiteleki 'Szikra Termelő- szövetkezetnek jelenleg több mint háromszáz nyugdíjas és járadékos tagja van, akik nincsenek sorsukra hagyva. Bizonyítja ezt, hogy megannyi támogatásban részesülnek. Például a háztáji földjeiket a gazdaság gépei művelik rendszeresen, kedvezményesen kapnak vetőmagot, növényvédő szereket, segítenek nekik termésük betakarításában, ingyenesen vehetik igénybe a fuvarozó járműveket, s ugyancsak díjtalanul juthatnak a szükségleteiknek megfelelő tűzifához. _ Ám az erkölcsi megbecsülésüket illetpen sem panaszkodhatnak. Hiszen gyakorta kopogtatnak otthonaikban a vezetők vagy a tagok, és érdeklődnek hogyléJ. n.-né. Kiskörös: Temetési segély — a társadalombiztosítási törvény szerint — az olyan személy után jár, aki a biztosítás tartama alatt, vagy a megszűnését kővető 180 napon bellii hunyt el. A segély összege nyolcszáz torint, mely az éltemettetőt illeti meg. K. J., Kecskemét: Nincs oka aggodalomra, Fortuna kegyeire ugyanis gyakorta számíthat, .hiszen negyedévenként kerül sor a gépkocsinyere- mény-betétkönyvek sorsolására. * Az erre vonatkozó gyorslista lapunkban is rendszeresen megjelenik. Hogy az érdekeltek tájékozódását megkönnyítsük, mi csak a Bács-Kiskun megyében váltott betétkönyvek kihúzott számait közöljük. tűkről. Aztán az évenként megrendezendő öregek napja is igen gazdag programot kínál számukra: ilyenkor tájékozódhatnak részletesen a tsz-közösség életéről, az eredményekről, a gondokról, a tervekről, melyekhez maguk is hozzászólnak okosan, hasznosan, majd a fehér asztaloknál szokásos „teendőkre” — evésre, ivásra, kedélyes beszélgetésre, da- lolgátájra stb. — kerül sor. „A rólunk való gondoskodást szívből köszönjük a szövetkezet egész tagságának és a vezetőknek!" — fejezi be a sokak nevében fogalmazott sorait nyugdíjas olvasónk. örömmel adjuk közre szocialista társadalmunk humanitását tükröző lakiteleki példát, amely követést érdemlő. S meggyőződésünk, hpgy a napi ügyeik-bajaik elintézéséhez, orvoslásához mostanság még a szerkesztőségünk közbenjárását, segítségét kérő szak- és termelőszövetkezeti nyugdíjasok, illetve járadékosok egyszer — "talán nem is sokára — olyasmiről is beszámolnak, mint amit a Varga Józsi bácsi levele tartalmaz. Lovász Ferenc, Baja: Érdeklődésé- re közöljük, az a fiatal házaspár, aki tanácsi értékesitésű, másnéven szövetkezeti lakást kíván vásárolni, a szociálpolitikai kedvezménnyel — pl. két gyermek után összesen 60 ezer forinttal — csökkentett eladási ár 21 százalékát előtörlesztésként köteles megfizetni. A többi összeget az Országos Takarékpénztár előlegezi meg, mélyet évi 1 százalékos kamattal kell visszafizetni. E törlesztés ideje, 35 esztendő. Másik kérdésére válaszolván tájékoztatjuk, az említett otthonokkal egyidejűleg létesített és értékesített garázsok árát készpénzben kell a vevőnek kiegyenlítenie. SZERKESZTŐI ÜZENETEK • SZERKESZTŐI ÜZENETEK
