Petőfi Népe, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-24 / 148. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1976. június 24. Áru és szabvány A zöldség-gyümölcs minőségével, valamint ezek áraival kapcsolatban sok kifogás merült fel az utóbbi időben. Egyes esetekben sajnos, nem is alaptalanul. Bár a felsőbb szervek egyértelműen kidolgozták a zöldségre- gyümölcsre vonatkozó szabványokat, ezeket nem mindig tartják be. Pedig ezek a minőség egységes megítélését és az ebből következő árképzést hivatottak szolgálni a fogyasztó érdekében. Igaz, az előírásokhoz való* merev ragaszkodás tovább nehezítené a jelenleg amúgy sem megoldatlan zöldség, és gyümölcsellátást. Ez viszont nem jogosítja fel a kereskedelmi vállalatokat arra, hogy gyengébb mi-\ nőségű áruikat is első osztályúként értékesítsék. A megyei Elelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet vezetőjének. Horváth Györgynek a tájékoztatása szerint: — Ellenőrzéseink során sokszor tapasztaltuk a fogyasztók megkárosítását. Er. re csak néhány példát. A szabvány egyértelműen előírja, hogy égy csomóba tíz retket kell kötni, ahelyett azonban a primőrszezon kezdetén néhol hatot tettek. Az is előfordult, hogy nem. tüntették fel az áru minőségét és a többnapos, fonnyadt zöldséget elsőosztályúként árusították az üzletekben. Az ügyben felkerestük az érdekelt kereskedelmi vállalatok vezetőit is. A MEZÖTERMÉK igazgatója, Laczkó Tibor, a következőket válaszolta kérdésünkre: — A múlt esztendő hasonló Időszakához viszonyítva magasabbak a zöldségárak, de ugyanakkor mi is többet fizetünk az áruért, mint tavaly. Hogy mi ennek az oka? A termelő gazdaságok egyszerűen nem adják olcsóbban. A zöldség és gyümölcs ugyanis a szabadáras termékek közé tartozik. Így olyan árut is kénytelenek vagyunk forgalomba hozni a fogyasztók ellátása érdekében, amelyek ' ugyan nem felelnek meg a szabvány előírásainak, de egyébként egészségesek. Ezeket természetesen sohasem értékeljük fel, az viszont ^előfordulhat " esetenként, hogy egyes boltokban fonnyadt árut is értékesítenek. Ha ilyesmit észreveszünk, az üzletvezetőket felelősségre vonjuk. A Bács-Kiskun megyei Élelmiszer Kereskedelmi Vállalatnál Sohajda Ferenc igazgató tájékoztatott. —I A termelési kedv csökkenő, se, a kedvezőtlen időjárás hatására az árak jóval magasabbak a kelleténél. Ez ellen küzdünk, sajnos kevés sikerrel.. Viszont ha azt akarjuk, hogy az üzleteinkben legyen primőrt akkor kénytelenek vagyunk a termelő által kért árat megfizetni, mert egyébként elviszi máshová az áruját. Ilyen körülmények között szinte lehetetlen • a szabvány előírásait betartani, mégis törekszünk arra, hogy minél jobb áru kerüljön az üzleteinkbe,, mert a tetszetős, jó termék még soha nem fonnyadt a nyakunkra. Az ügy tehát bonyolult. Látszólag a hatósági szerv és a kereskedelmi vállalatok nézetkülönbségéről van szó. A gyökerek mélyebbre nyúlnak. A magasabb árak alakulásában közrejátszik az idei kedvezőtlen időjárás. Ezenkívül a munkaerőhiány, a termelési költségek növekedése és a zöldségtermesztésre alkalmas gépek hiánya, aminek egyenes következménye a termelési kedv csökkenése. Ezen kell mihamarabb változtatni és akkor talán több és e>Hb minőségű, primőr lesz a/ ó/.lotekben is. B. Z. Tallózás üzemi lapokban A kiválóak élén Kecskeméten — ez a címe a Lampart Zo- máncipari Művek üzemi újságjában május 25-én napvilágot látott egyik riportnak. Szerzője a Felszabadulás szocialista brigádot mutatja be, amelyik a Vállalat kiváló brigádja címet elnyert 12 kollektíva közül első helyen végzett a kecskeméti gyári versenyben. A közösség sikereiről Virágh József brigád vezető beszél: a tervüket 109 százalékra teljesítették, a selejtet csökkentették 2,2 százalékkal, egy újításukat alkalmazták a termelésben, ezenkívül megtakarítottak 280 ezer forint értékű anyagot. A gépi öntödében dolgozó brigád kivette részét tavaly a társadalmi munkából is. Tagjai érdeklődnek a közélet iránt, van köztük egy tanácstag is. A Férfi Fehérneműgyár Fákon Hírlapjának június 7-i kiadása első oldalán arról tudósít, hogy a vállalat .áz idén 19 százalékkal növeli tőkés exportját. A harmadik oldal Űj termék, új feladatok című információjából meg- tudhi, hogy a nyugati export élő-- állításában a kalocsai gyár „B” üzemének dolgozói is részt vésznek. Színes női ruhákat^ gyárta-' nak kivitelre; új termékként, s ez — mint a cikkből kiderül —; az első napokban a teljesítmény visszaesését okozta. A munkaigényes áru készítésére való áttérés^ különösen a szabászaton okozott sok gondot. A megfelelő meny- nyiségű és minőségű szabvány beszerzése után emelkedni ke’z-’ dett a teljesítmény, azonban az átlagos vállalati normaidőt még nem sikerült elérni. A cél érdekében bevezetik majd Kalocsán is az úgynevezett csomagos megmunkálást, s emelik a művezetők, a szabászok és a varrónők szakképzettségének szín vonalát. Az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat üzemi újságjának júniusi szamában több megyei .vonatkozású cikket is találni. Az IBV-telex rovat egyebek közt arról ad hírt. hogy a vállalat kiskőrösi gyárában az üzemi könyvtár szervezésében munkás-színpad kezdte meg működését. Az üzemi lap képéket közöl a kecskeméti KGST-kiállí- tásról. amelyen a vállalat termékeit mutatták be. Egv rövid írás arról tudósít, hogy a Sok- szorosítógép-gvár dolgozói .; egy emberként segítettek. amikor egyik beteg munkatársuk gyógyulásához véradókra volt szükség. Az Építési és Szerelőipari Vállalat Híradójának legújabb száma — mely a napokban kerül ki a nyomdából —, arról tájékoztat többek között, hogy a vállalat dolgozói gyors ütemben építik a lajosmizsei hétközi diákotthont. Az építkezés létesítmény- felelőse, Balogh András elmond- ja, hogy a kollégium elkészül a myárpn. s ebben nagy szerepet játszik a KISZ-védnökség is. A? Ismerkedés a Zó ja brigáddal című riport egy ezüstkoszorús kollektívái mutat be. Tagjai valamennyien tiszántúliak. Csé- páról járnak a vállalathoz' dolgozni. Mit csinál az építésvezető és helyettese. Üj gépeken dolgoznak, Asszonyok az ÉPSZER-nél. Politikai oktatás. A vállalati irányítás erőforrásai, Munkaver seny az V. ötéves terv teljesítéséért — ezek a további címek jelzik', hogy az ÉPSZER dolgozói találnak majd őket érdeklő olvasnivalót üzemi újságjukban. A. T. S. Sorsok, utak közé ágyazva Ismerek idős, falusi embereket, akik ötven esztendeig ki sem mozdultak a községükből, most pedig a gyerekeik,, unokáik autóján ámuldozva utazgatják be az országot. A falvakat a városokkal összekötő rendszeres autóbuszjáratok, a sokasodó személygépkocsik, motorkerékpárok ma már nélkülözhetetlen velejárói, úgyis mondhatnánk érzékeny mérőműszerei az életmódban bekövetkezett hatalmas vgl- tozásoknak. Fut a sok jármű, minden irányban, s rajta utazik a sok ember, ki erre, ki arra, kit merre szólít a kötelesség, vagy a, kíváncsiság. > Utazik, vándorol szinte az egész ország. Napról napra nagyobb, élénkebb a forgalom, hol van már az az idő, amikor az eső, a sár, vagy a hirtelen lezúduló hó falvak százait tette megközelíthetetlenné, zárta el a külvilágtól? Utak épültek és épülnek mindenfelé, ami pedig a jövőt illeti, reménykeltőén bontakoznak ki a tájból a már -elkészült, illetve most " formálódó • autópályák. A Betonútépítő Vállalat az elmúlt öt esztendőben mintegy öt- milliárd forintnyi értékkel gyarapította az ország vagyohát, s kiemelkedő eredményeik elismeréseként nemrég a Minisztertanács és a SZOT elnökségének vörös zászlaját is elnyerték. A magas kitüntetés arra kötelezi őket, hogy. a következő esztendőkben is becsülettel helytálljanak. A feladatok nagyok. A vállalat vezetői elmondták, hogy a tervidőszakban több mint 5 milliárd forintot költenek autópályák építésére. Másfél milliárdot tesz ki a vasútépítés, keréken egymilliár- dot az utak korszerűsítése. Nyolc-' száz millióra rúg a Ferihegyi repülőtér átépítési munkája, de ,kiveszik részüket a fővárosi metró, a paksi atomerőmű, a dunaújvárosi konvertere*, acélmű és a hullámpapírgyár építéséből is. Mindezek népgazdaságilag fontos, kiemelt beruházások. Igen magas minőségi, szakmai követelményeket állítanák a vállalat kollektívája elé. Sikeres megva- íósításut.jaiípp,, is ..ojjíjijír. ,hpgy a?. új. korszerű' útépítési << technika ..nyelvét”: milyen tökéletesen"be-- szélik majd azok az emberek, i akiknek pár éve még az volt a dolguk, hogy keményén markolják a lapátot, ma pedig minden a tudásukon. szakképzettségükön múlik. Az útépítők különös és rendkívül erős anyagból gyúrt emberek. A folytonos vándorlás, a családtól való hosszú távoliét, az időjárás szeszélyeitől meg nem kiméit munkahelyi klíma zord-' sága edzette őket izmossá és üsszetartóvá. Egyenes a tartásuk, egyenes a beszédük. Szélcserzett. napégette arcukon a derekasan elvégzett munka becsületes nyugalma. Persze, vannak közöttük olyanok is, akikre maguk sem büszkék, de a viharvert baráber- életmód velejárója az is, hogy a javából embert farag, a gyönge jellemet pedig összeroppantja. Erről beszélgetünk, a ferihegyi főépítésvezetőség II. Rákóczi Ferencről elnevezett szocialista brigádjának tagjaival. Olyan erős munka- és emberi közösség az övék. hogy méltán érdemelték ki a vállalat kiváló szocialista brigádja címet. Kényesek a becsületükre. Megnézik, kit vesznek be magúk közé, de csak az megy el tőlük, akit vállálati érdekből irányítanak máshová. így is elég i gyakran cserélődnek. Kevés a gépész és mindig oda viszik őket, ahol szükség van a tudásukra. — Jó. stabil csapat — dicséri őket Szántai Lajos, gazdasági- egység-vezető. — Kifogástalan a szakmái felkészültségük, minden kezdeményezés tőlük indul ki. Az idén 89 millió forintnyi megbízatást kaptunk, éhben ők is benne vannak. A munkálatok 80 százaléka gépekhez kötődik, ezekért pedjg a brigád felel. Tizenöt milliós értékű géppark van rájuk bízva. A munka véste/ki rajtuk azokat az egyéni és közösségi vonásokat, amelyekkel még nem mindenki dicsekedhet. A munka, amelynek a jelentősége, a tartalma is más lett azzal, hogy a • Ugrina János hegesztő alig várja, hogy a lajosmizseieknek is megmutassa, mit tudnak az útépítők! formája és a minősége megváltozott. Most "is az méri meg a betonosokat, amit és ahogyan létrehoznak, de nagy különbség ám, hogy mivel? Lapáttal, a puszta testi erejükkel, vagy az eszükkel, a gépek erőjét haszno• Az ősi módszerek után valósággal forradalmi helyzetet teremtett a betonkeverőgépek ét? más nagy teljesítményű berendezések megjelenése. (Fotó: Kotróczó István.) siló műszaki kultúrájukkal? A gépesítés új helyzetet teremtett az útépítésben - és <i. megváltozott munkakörülmények előbb-utóbb megváltoztatják az emberek létezési formáit is. Ebben a brigádban még csak egy fiatalembernek van érettségije, de mindenkinek van tanult szakmája. A továbbtanulási kedv, vállalaton belül, náluk a legnagyobb. Tavaly hatan végezték el az építőgép-szerelő szakiskolát. Érdekli őket a munkájuk. Mindenre készek azért, hogy kivárják a Ferihegyi repülőtér régóta tervezett 2-es kifutópályájának a megépítését. Évek óta átmeneti időszakban élnek, semmilyen aprómunkát nem utasítanak vissza azért, hogy maradhassanak, tartani tudják a törzsgárdát és a célgépeket a nagy műre. — Ezt már kiböjtÖljük — ígéri Ugrina János hegesztő —, hiszen ezen az építkezésen rajta lesz az ország szeme. Egyébként ez a specialitásunk. A repülőtér- építés. Ugrina János lajosmizsei. Ott él a családja, onnét jött az útépítőkhöz 17 esztendeje. — Egy/ falumbeli< *>ubeszélt -rá, nem bántam meg. Ennél a vállalatnál lettem általános hegesztő/ Utána Rudabányán voltam gépész és. KISZ-titkár. A kubikosok eleinte bizalmatlanul fogadtak, de amikor látták, hogy társadalmi munkában megmarkolom a lapátot, szó nélkül követték a példát. Az" M—7-esen lettem pártvezetőségi tag. Ott kaptam miniszteri dicséretet. Négy éve átkerültem Ferihegyre, most itt is bent vagyok a pártvezetőségben. Szeretném, ha innét mennék már nyugdíjba is, ha megérjük... Tavaly ősszel öthónapos pártiskolára küldték. Azzal búcsúzott a brigádtól, hogy nem hoz szégyent rájuk. Betartotta az ígéretét. A tanulást annyira megkedvelte, hogy az idén jelentkezett a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemre is. Meggyőződéssel vallja, hogy az embert nem a pénz- boldogítja, hanem a kifogástalanul végzett munka és a tudás. Ez a felismerés még erősebb szálakkal fűzi a munkahelyéhez és a társaihoz. A család nem hiányzik? — Eleinte furcsa volt, most már megszoktam, hogy csak hétvégeken találkozunk. Ügy érzem, ha a gyerekek azt látják, hogy az apjuk rendes, tisztességes ember. akkor nem fontos a mindennapi egyiittlét. Csak szavakkal. példabeszédekkel nem lehet nevelni, a példa a fontos, amit mutatunk. És ami engem illet, a gyerekeimtől sem követelek mást, csak amit magamtól. Azt csinálják, amihez kedvük van, de azt aztán becsülettel. Egyelőre még' tanulnak, aztán majd eldöntik, hogy mit akarnak kezdeni az életükkel? A legtöbb embert egyetlen, állandó helyhez köti a munkája. Az útépítőket az egész országhoz. Szombatonként szétsZalad- nak a térképen, minden tájra, megyébe jut belőlük. "Otthon aztán sajátos földrajzórákat tartanak a családjuknak. Elmesélik, merre jártak, mit végezlek/ hová vittek utat, vasutat, változást? Laskai Imre párttitkár nagy szerelme a keleti főcsatorna. Büszkén mondja, hogy „ez is a mi munkánk gyümölcse, a mi termékünk. Ennek is része; van abban, hogy a társadalmi fejlődésünk idáig jutott”. Az endrődi Harnos Imre, gépkezelő élete Szolnokon találkozott össze p betonnal. Tíz éve. Ahányszor a ceglédi vonalon utazik, mindig eszébe ^Jut, hogy iiá’sírtékét' még mí^^zjUytpttuk és . mar ^szaladunk’ is rajta”. A jászárokszállási Bakos János, 25' éve dolgozik a vállalatnál. — Építettem mindent, repülőteret. vasutat.' végig ott voltam —7-esen és sorolhatnám. A ntai fiatalok már el sem hiszik, hogy mit álltunk ki az első időkben. Se szállás, se autóbusz nem volt, csillés kocsival jártunk a tanyákra. Sokunk számára marad emlékezetes a Csécs-mo- csár, vagy a Darvas-puszta. Most már jó dolgom van, nagy teljesítményű dózeren dolgozom és nagyon örülök, hogy ilyen kiváló társaságba kerülhettem. | A lajosmizsei Ugrina János már alig várja, hogy hozzáfogjanak az E—5-ös korszerűsítéséhez. Ebben a tervidőszakban ez is sorra kerül és akkor majd oda vonul fel a brigád. Ugrina Jánosnak ez azért „szívügye”, mert az út a szülőfaluját is érinti és ezen keresztül egy kicsit saját- kezűleg írhatja be magát La- josmi-zse történetébe. Ezért szeretik annyira a mesterségüket. Életvonaluk együtt fut az országban szerteágazó utakkal és ezek akkor is beszélnek majd helyettük, amikor nevük, alakjuk, nevetésük megfakul a miiló időben ... Vadas Zsuzsa Növényvédő szerek toxikológiai vizsgálata Európában elsőként növényvédőszerek toxikológiai vizsgálataira rendezkedett be a Nehézvegyipari Kutató Intézet: erre a célra toxikológiai osztályt és ezen belül négy laboratóriumi csoportot hoztak létre. A korszerű laboratóriumokat több országból származó modern, nagy teljesítményű műszerekkel rendezték be. Az osztály vezetője dr. Thuránszky Károly, aki nagy tapasztalatokat szerzett a gyógyszeriparban és kutatásban a toxikológiai munkához is. Vele beszélgettünk a'most induló nagyszabású tudományos tevékenységről. — Mire ad lehetőséget a koncentrált toxikológiai kutatás? — Itt egy helyen orvosok, vegyészek, állatorvosok, 'biológusok, gyógyszerészek és számítástechnikai szakemberek végzik azokat a széles körű vizsgálatokat, amelyekre egy helyen koncentrálva egész Európában nincsen példa. Még a gyógyszeripar és a külföldi nagyvállalkozók is több tudományos intézetet bíztak meg vizsgálataikkal és részeredményekből mozalkszerűen állították össze a teljes képet. A központi munka gyorsabb, megbízhatóbb, összehangoltabb tevékenységre ad lehetőséget. Megvizsgáljuk itt a növényvédő szerek hatását a sejtekre, szövetekre, szervekre és az egész szervezetre. Elemezzük miként hat ezek funkciójára, felderítjük a mérgek hatásmechanizmusát éá áz eredmények alapján, az'emberi szervezetre való következtéssel, javaslatot teszünk- majd az. óvórendszabályok bevezetésére. — Szükséges a.növényvédő szerek ilyen métyreható elemzése? — Feltétlenül szükséges az alapos, mindenre kiterjedő vizsgálat. A gyógyszerekkel összehasonlítva például elmondhatjuk, hogy Iá gyógyítóanyagokat, nagyon in- 'dokolt esetben, meghatározott ideig, jól képzett szakemberek adagolják. Ugyanakkor a növényvédő szereket óriási mennyiségben, meghatározatlan < ideig, gyakran alig képzett emberek használják fel. Mindezek a tényezők sok veszélyt rejtenek magukban. A DDT felhalmozódásának problémája ma már ismert és egyértelműen figyelmeztet arra, hogy egy-.egy növényvédő szer bevezetéséről esik szerteágazó információk alapján lehet dönteni. Előfordul ugyanis, hogy nemcsak közvetlen hatásával kell számolni, hanem a növényvédő, szer károsíthatja a kromoszómákat is, s ezáltal elváltozást okozhat az utódokon. Ugyanakkor károsíthat más sejteket is. Befolyásolhatja azok működését, módosíthatja az enzimek vagy úgynevezett átvivő anyagok termelődését, megváltoztathatja az egész szervezet immunrendszerét Ahhoz, hogy a szervek működésében bekövetkező esetleges zavarokat megérthessük, le . kell menni egészen a sejt j szintjéig, majd pedig «flemezni kell az egyes funkcionális központok, az idegrendszer, a szív. a légzés működését is. Természetesen mindehhez jól felkészült szakemberekre és. korszerű műszerekre van szükség. A műszerék többségét már beszereztük, számos közülük néhány óra alatt egy egész megyei kórházi laboratóriumi apparátus munkápu képes elvégezni., — Milyen modellekkel dolgoznak a toxikológusok? — A széles körű "tudományos vizsgálatokhoz a „sokat tudó” műszerek mellett- természetesen többféle kísérleti alanyra van szükség. Egyáltalán nem mindegy, hogy melyik állaton, mely szervek funkcióját vizsgáljuk. A mérgek hatása ugyanis eltérő, éppen ie/i 11 ugyanazt a szert .4 állat szervezetében is figyelem/ mel kísérjük. A tüdő-rendellenességek például leginkább a tengeri malacoknál mutathatók ki, éppen úgy, mint az allergiás mérgezések. Az utóbbit például helytelen lenne a macskákon vizsgálni. hiszen ez az állat még arra . a dózisra sem allergiás, amelyre\ az ember: A vérkeringési rendellenességeket a kínai hörcsögöknél elemezzük, ugyanez az állat hajlamos leginkább a kromoszóma-változásra is. Ugyancsak yérkerinftési vizsgálatokra használjuk fel az indiai törpe/ disznót. Mindez azt is bizonyítja, hogy a kutatásokhoz. Ígéri népes állatház.at kell fenntartani. Évente állagban' 5 000 .állaton végezzük el az összetett vizsgálatokat. :— Mit jeleni a magyar nö- véhyvédöszer-iparban az .“nők munkája? — A komplex nüvényVédősz.er- toxikológiai vizsgálatok megvalósítása 'jelentős előrelépést- hoz. a hazai növény vedőszer-kutatásban cs.gyártásában is. Ritélkiil nehezen .valósulhatna, megi a teljesen új növényvédőszer-molekulák előállítása. alkalmazása, valamint a már ismert hatóanyagok újabb variációinak előállítása is. A, toxikológiai osztály egyébként része a Veszprémi. Ndhézvegyipari Kutató intézet nagyszabású fejlesztési programjának. amely megvalósít fisával ez az intézet^ a hazai -növényvédősz.er-kulatás jól felszerelt, és felkészült tudományos bázisa lesz. Barta Éva I V u 'Ó• A lapátok helyébe gépek léptek...
