Petőfi Népe, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-24 / 148. szám

1976. június 24. • PETŐFI NÉPE • 3

Műszakonként 300-500 mázsa zöldborsó a kiskunfélegyházi Lenin Tsz-ből

Hatszázhatvan hektáron vetetlek zöldborsót az idén a kiskunfélegyházi Egyesült Lenin Tsz- ben' A kaszálást 18-án, pénteken — a tavaszi rossz. Időjárás miatt két hetes késéssel — kezdték, s azóta már napi kétszer 12 órás műszakban teljes sebességre kapcsolt a betakarítorendszer. Kint a táblákon két kombájn vágja megállás nélkül a szárat, majd egynapos fonnyasztás után a Csányi úti központi telephelyen felállított kilenc NBC-típusú, nagy teljesítményű automata

A Habselyem Kötqrttárugyár 3-as számú kecskeméti gyáregységében készül a szovjet exportra kerülő ruhák jelentős hányada. Ezért a vállalat vezetői úgy döntöttek, hogy ide telepítik a központi exportraktárát, amelynek átadásával egyidőben megszüntetik a budapesti tárolót. Az építkezés megkezdődött. A dunaújvárosi 26. s'z. Állami Építőipari Vállalat dolgozói végzik az 1400 négyzetméter alapterületű csarnok könnyűszerkezeteinek

Információs számítóközpontot helyeztek üzembe az örmény Köztársaság egészségügyi rendszerében. A központból a köztársaság egészségügyi szolgálatának szervezeti felépítésére vonatkozó bármely adat megkapható — kezdve az alkalmazott munkaerő számától és megoszlásától egészen a

borsófejtő gép választja ki a szemeket. A cséplést követően, három órán belül már a kecskeméti konzervgyár feldolgozószalagjaira kerül a műszakonkénti 300—500 rnázsa friss zöldborsó. Bár még csak az elején tartanak, kedvező — egy hektárról mintegy '30—35 mázsás — hozamra számítanak a tsz vezetői.

Az üzemszerű \ termelés mellett összesen 23 kísérleti fájtával is foglakoznak a szövetkezetben. Hétfőn egy összehasonlító értekezletre került sor az Endre makezet különösen gazdaságos, mert nem igényel festést, mivel horganyzott vasból készült. Az elemek közti területet a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet Szólik János brigádja betonozza. A munkákat ősszel fejezik be.

A területen az exportraktáron kívül üzemcsarnok is helyet kap. A raktár jövőre, áz üzemcsarnok pedig 1978 végére készül el.

sürgős kórházbaszállitás lehetőségéig. A korszerű számítógépekkel felszerelt központot ti>'"’-> mint 300 egészségügyi intézmény veheti igénybe — feldolgoztatva vele saját adatait vagy éppen megkapva a számára szükséges egyéb információt.

APN — KS

jorban, ahol a konzervipar szakemberein kívül megjelentek a kecskeméti gyár felvásárlási körzetébe tartozó gazdaságok képviselői is. Ezúttal hat kísérleti borsófajta termesztési mutatóit, tulajdonságait — szemnagyság, zsengeség, termésmennyiség, gépi betakarithatóság stb. — összegezték és értékelték a házigazdák, majd a borsóföldön és a cséplőberendezéseknél helyszíni szakmai bemutatóval fejeződött be a tapasztalatcsere-átadás.

K. F.

MAI KRÓNIKA

Patikában

Legyen tél, vagy nyár, influenza-járványos, vagy napkúrás időszak — forgalom szempontjából a patikában mintha egyre menne. Naponta elhaladok mellette, de nem emlékszem rá, hogy valaha is unatkozni láttam volna a gyógyszerészeket.

Gyógyszerfogyasztó, s állítom: gyógyszert pazarló nemzet vagyunk. Fogyasztójuk a pirulákat ha kell, íratjuk a receptet, mégha nem okvetlenül szükséges, s esszük a nyugtatót akkor is, amikor — teszem azt — egy kiadós esti séta sokkal óó hatásosabb gyógyirt jelentene.

Ennek a gyógyszerkedve- lö természetünknek kéz- . zelfogható okai vannak. Az például, hogy állampolgári járandóságunk az egészség- ügyi ellátás igénybevétele és az, hogy olcsó a gyógyszer. Már ami az egyéni pénztárcánkat illeti. Azt hittem, hogy erről mindenkinek azonos a véleménye. Tegnap azonban a patika pénztáránál a következőknek voltam szem- és fülta- núja:

Csinos hölgy nyújtja óí_ -ti beamsótt"receptetr A derűs arcú pénztáros asszony § blokkol és közli:

— Tizenegy forint. har- . mine fillér.

— Jaj. hát olyan drága?! Azt hittem, nem kerül lobbe négy forintnál... — és kinyitja tenyerét, amelyen két rézérme lapul.

Eltűnődtem az eseten. Vajon nem az elkényezte- tettség az oka, hogy Neki a tényleges ar 15 százaléka is sok? Ha mar bőkezűen bánunk . is vele. ingyen azért ne kii'ánjuk a gyógyszert. —y —n

Őszibarack

júniusban

A Március 15. Tsz háztáji agro- nómusa, Kaldenecker Andi;ás Hernádon fűtött fóliasátor alatt termeli a földiepret és az őszibarackot. Az előbbiből 800 négyzet- méter sátor alatt négyzetméterenként egy kiló kiváló minőségű epret termelt. Június eleje óta pedig több száz fáján folyamatosan érik az őszibarack. Kezdeményezése csak kísérlet, különösen az őszibarack-termelésnél. (MTI- fotó — Fehérváry Ferenc — KS)

A Fáklya írja...

A Fáklya 14. száma a címlapon adja hírül, hogy a nyáron, augusztus Végje felé Magyarországon vendéfiszerepel a 70 fős rigai balettegyüttes, a Lett Szocialista Szovjet Köztársaság akadémiai opera- és bálettszínhá- zának társulata. Nem ismeretlenek hazánkban: 1968-ban Szegeden. az ünnepi játékokon nagy sikerrel mutatkoztak be a Haty- tyúk tavával.

Érdekes cikkek kalauzolnak el Vilniuszba és Bakuba, ahol választ kaphat az olvasó arra: mit jelent, ha a város szereti az embert és az ember is szereti a várost.

A lap munkatársa megkérdezte. Vszeyölod. Szofinszkijt, a ■ szovjet •'küjügyminisztéttum saj- ,Jt őősztáiy ámik ‘ ‘'vezetőjét; “ ftiní lyen lehetőségeik ~ vannak a Szovjetunióban a nyugati újságíróknak arra. hogy a helsinki záróokmány szellemében végezzék mun-, kájukat. vagyis, miként segíti a szovjet állam ennek a megegyezésnek a valóra váltását. A Szovjetunióban jelenleg 180 sajtó- ügvnökség képviseletében több mint 250 külföldi újságíró tartózkodik.

Egy másik interjúban Szem- jon Grosszu. a Moldovai KP Központi Bizottságának titkára ad választ arra. hogy milyen eredményei vannak napjainkban a -spéciálizáeiónak és a koncentrációnak a moldvai mezőgazdaságban. Hagyományos Fáklya-fotó, keresztrejtvény, orosz nyelvlecke és filmismertető zárja a számot.

Űj exportraktár, üzemcsarnok

összeállítását. A DV-könnyűszer• A Szólik János brigád tagjai már betonoznak. (T. S.)

Tájékoztat a gép

A tanácsház hangulata

A környezet hat az ember- **• re. Egy iskola, hivatal, gyár folyosói, falai sejtetik a munka minőségét. A közlemények elhelyezésének, kifüggesztésének a módjáról következtethetünk az ottani dolgozók szépérzékére, rendszeretetére. Az eligazító feladatok minősége sokat elmond az intézményben uralkodó szellemről. Általában a munka is jól halad, ott, ahol adnak a környezetre, nem tűrik d rendetlenséget.

A megállapítások hatványozottan érvényesek a tanácsépületekre, hiszen egy közösség folytonosságát és — közvetve — a nép hatalmát testesítik meg. őrzik egy város, egy falu múltjának legszebb mozzanatait, utalnak az élő folytonosságra. Helyet adnak az általunk választott emberek által irányított hivataloknak. Naponta sokan megfordulnak falaik között és az ott látottak befolyásolják ízlésüket.

A Vendégek, a külföldi turisták általánosítják az épületben szerzett tapasztalataikat. Rossz véleményt alakítanak ki, ha a műemlekpaföta udvara a befejezett felújítás után hónapokkal is koszos, ha csiricsári plakátokat, tablókat tűrnek meg a falakon, ha a földszinten ronda üzletportál csúfoskodik.

I ut pénz a tanácsházak kar- ** bantartására. csinosítására. Az épületek „állaga” kielégítő. Festetnek, amikor szükséges, kicserélik a bútorokat, ha szükségét érzik. (Olykor gyakrabban, előbb a kívánatosnál.)

Többet tehetőének az illő légkör kialakításáért, az esztétikus, a hely jellegét kifejező környezel megteremtéséért.

Kis törődés, figyelem, következetesség sokat javíthatnak az adott állapotokon. A magyartalan, pongyola tájékoztatók kicserélése, kijavítása egy fillérbe sem

kerül. Az adott épületek stílusától idegen tárgyak, hirdetések, az ottíelejtődött, régen lejárt közlemények eltávolítása sem kíván nagy fáradságot.

Nyilvánvaló: a folyosók, előterek díszítése, a szükséges útmutatók elhelyezése nem az egyes szakosztályok dolga: egységes szemléletet, stílust kíván.

Az egyik falusi tanácsházán jól mutattak az azonos méretű, egyforma keretekben kifüggesztett, a község új létesítményeit bemutató fényképek.

S

ikeresek a megyei tanácsházán szervezett alkalmi kiállítások. Másutt a nagyközség ősiségét, történetét idéző metszetek díszítik a falakat.

A kecskeméti tanács történelmi emlékkerengőt tervez. A Juhász István városi főmérnöktől származó elgondolás szerint időrendi sorrendben mutatnák be a megyeszékhely jeleseit. A városba érkező idegenek és az ügyeiket intéző helybeliek megismerkednének a hatszáz.éves város nagyjáival, s közvetve haladó hagyományaival.

A városrendezési és fejlesztési bizottság támogatja a javaslatot. A tanács vezetői is a megvalósítás lehetőségeit keresik.

Augusztusban fotóriporter kollégámmal végigjárunk sok tanácsházát. Feljegyezzük, megörökítjük a dicsérendőt, de nem titkoljuk el a kőrútról tudósító cikkben az esetleges kedvezőtlen tapasztalatokat sem.

ibSp yilvánvaló, bogy a kecske- ' méti emlékkerengő kialakítása évekig tart — csak kezdjék el mielőbb —, de itt is, másutt is talál azonnali tennivalót a csinositási szándék.

A tanácsház állapota a lakosság kulturáltságának, a közízlésnek egyik mérője. Közügy, ha úgy tetszik, politikai kérdés.

Heltai Nándor

KNEB-vizsgálat

az üzemanyagok felhasználásáról

A folyékony üzemanyagok takarékos felhasználásával kapcsolatban a Központi Népi Ellenőrzési, Bizottság .ayfllfi megyére .,és a fővárosra kiterjedően .felmérést végez. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a <tazdálkodó egységek a közúti gépjárművek, az építőipari, a mezőgazdasági erő- és munkagépek hajtó-, és kenőanyagának 'felhasználásánál hogyan érvényesítik a takarékos gazdálkodás és a társadalmi tulajdon védelmének szempontjait.

Hasonló témában már 1973-ban vizsgálatot folytatott a népi ellenőrzés, de akkor csak a közúti gépjárműpark üzemanyag-felhasználásával foglalkozott.

A mostani vizsgálat szélesebb körű, mert az ipari, az építőipari, a mezőgazdasági és a közlekedési népgazdasági ágak gazdálkodó egységeire egyaránt kiterjed. A mezőgazdaság fokozott gépesítésével kapcsolatban ezt az is indokolja. hogy egymagában az

összes gázolajnak csaknem 41Q százalékát, a kenőolajnak pedig kis híján felét használja fel. v.i:a felmérés: a folyékony üzemanyagokkal itörténő gazdálkodás szervezetének és rendjének kialakításán túl kiterjed arra is, ho«*v az elszámolások alapját jelentő teljesítmények vezetésével, igazolásával, ellenőrzésével megfelelően foglalkoznak-e, a kötelezően előirt üzemanyagfogvasztási és egyéb normák betartását milyen rendszeresen ellenőrzik, elemzik. Azt is megnézik, hoev az esetleges túlfogyasztások milyen okokra vezethetők vissza, s a normán felüli fogyasztás megszüntetésére milyen intézkedéseket hoznak. Kiterjed a vizsgálat arra is, hogv az elhasználódott kenőolajok — a fáradtolaj — hasznosítását hogyan oldják meg, milyen tényezők akadályozzák a fokozottabb összegyűjtést és a magasabb értékű hasznosítási mód szélesebb körű elterjedését.

Egy életre keltett kisleány

Tud-e az úszómester menteni ? — Hol van segélyhely ?

Ezt is az asszonyokra fogják?!

Vasárnap a kegekdombi strandfürdőben az egyik medencébe majdnem belefulladt egy kislány. Az áléit gyermeket eszméletlenségéből egy életmentésben gyakorlott nő, s egy férfi adta vissza az életnek. A kétezres tömeg felháborodása szinte leírhatatlan volt, ugyanis az emberek joggal kifogásolták, hogy egy ilyen nagy látogatottságú nyilvános strandfürdőben nincs szakképzett életmentő, úszómester.

Y

A strandokra vonatkozó egészségügyi jogszabályok kötelezően előírják, hogy minden medencére. Szakképzett úszómester vigyázzon, aki nemcsak hogy úszni tud, de Ismerje a vízből mentés valamennyi szabályát. S ez még nem elég, ugyanis a kimentett' embert — mint jelen esetiben ezt a kislányt — gyors elsősegélyben kell részesíteni, életre kell kelteni. Ezen kívül valamennyi nyilvános fürdőnél, strandnál előírás, hogy segélyhely legyen kijelölve, ahol a könnyebb sérüléseket, zúzódás, horzsolás, vágás — ellátják, . illetőleg súlyosabb sérülés eseté-- ben a mentő kiérkezéséig elsősegélyt nyújtsanak.

Érdemes lenné az > erre illetékeseknek — a városi, illetve községi tanácsok egészségügyi osztályainak, felügyelőinek — megvizsgálni, hogy a strandokon, uszodákban jelen vannak-e ezek a feltételek. Megvan-e a segélyhely, rendelkezik-e a szükségest felszerelésekkel, az elsősegélyhez szükséges kötszerrel, s olyan szakképesítésű elsősegélynyújtóval. aki ezeket a sérüléseket megnyugtató módon el tudja- látni.

Biztosak vagyunk abban, hogy az úszómester vizsgáját is feltételekhez kötik, ám abban már nagy a bizonytalanságunk, hogy a strandokon, fürdőkben, uszodákban alkalmazott „úszómesterek” rendelkeznek-e a követelményeknek megfelelő képzettséggel. E sorok írója a tanú rá, hogy nem egy nyilvános strandon a fehér ruhában ^tündöklő úszómester csupán a, sípjával hívja fel magára a figyelmet, de ha vízbe kerülne, őt is ki kellene menteni. Nyilvánvalóan szükséges tehát az úszómesterek szakmai képzettségének, tudásának ellenőrzése, amely szintén városi, illetőleg községi tanácsi feladat.

Mindezeket azért tettük szóvá, mert vasárnap majdnem tragédiát okozott Tiszakécske—Kerekdombon az elerrii egészségügyi követelmények hiánya. Hallatszott ott olyanfajta megjegyzés is, hogy a két nagy úszómedencéhez nem tudnak külön-külön úszómestert hlkalmazni, mert nincs rá keret. Véleményünk szerint inkább a keretek megteremtésének lehetőségét kell szorgalmazni, , a szabályok betartását megkövetelni, minthogy gyer- mektragédink történjenek kétezer ember szemeláttára.

Gémes Gábor

Ha Erzsébet angol királynő helyében lennék. a> legközelebbi lord-avatáskor nemes bosszút áll- nék az asszonyok megragaimazá- sáért. Mindenekelőtt' az elébem térdeplő ' közlekedésrendészeti szakértőn. Amikor az ipse felmagasztosult érzések közepette vár-- ja. hogy vállára ereszkedjék a lorddá-ütést végző kard. hirtelen lapjára fordítanám a pengét. Puff! — odasóznék neki arra\ a párnás testrészére, ahol éppen akkor fészkelt az ö — és kollégái agya. midőn a nőkre nem éppen hízelgő következtetésre jutottak.

Nem átallják a szégyentelenek az asszonyokra hárítani a balesetek bizonyos hányadáért a felelősséget. Az a brit baleset- elhárítási rendőrségi szakemberek véleménye, hogy kevesebb közlekedési baleset történne, ha az asszonyok nem zsörtölődnének annyit a férjükkel.

Fő ideológusuk,. Ken Barell szakértő szerint az asszonyok hdzsártoskodása növeli a volánhoz ülő férj agresszivitását, de- koncentrált, — 1figyelmetlen — vagy kíméletlen vezetést vált ki belőle. Szinte a hittérítők szemforgatásával figyelmezteti a szakértő az asszonyokat, fiogy különösen reggel, munkába indulásnál legyenek kedvesek és figyelmesek férjükkel.

Még csak ez hiányzott szegény elnyomott angol asszonyoknak! Akik — különösen munkába menet — hasonlóak más népek asz- szonyaihoz. Gondosak, figyelmesek. s el nem mulasztják nevelni férjüket, mig azok ki nem teszik \lábukat a küszöbön.

Hál a liázsártoskodás az, ha az a természetéből is bánatos képű angol lady már a fölkelés utáni percekben elkezdi báva férjének eligazítását? Imigyen- fonnán.

.— Dzsimrtii. igyekezz mielőbb a fürdőszobába, mert még mi is szeretnénk megmosdani, mielőtt elmegyünk hazulról. Mindig úgy lefoglalod, mintha egyedül te lennél a családban.

Férj dörmögve be. öt perc múlva'ki. A törülközőt az ajtóból dobja vissza, mert jövet közben itatta le képéről az arcszeszt. Azzal is lerövidítve a- bent eltöltött időti Nője mártírorcával vár már — vállápal a szekrénynek tá maszkodva.

— Dzsimmi, azt tudod, ugye, hogy fél órája pipiskodünk már idekint. A gyerek át is szaladt a szomszédba; nem bírta ki.

— Jó, jó, — nektek mindig pont olyankor kell, amikor .én vagyok bent... Na miért nem rohansz befelé?

— Nagyon jól tudod, hogy a nők akár égy napig vissza képesek tartani... Ne veszekedj korán reggel, jó? Egyébként ezerszer megmondtam már, hogy ha olyan hangosan húzod le a vizet, felébreszted a gyereket. Annak

a fiatal szervezetnek pár perccel több alvás is sokat számit.

— Tegnap halkan húztam le, akkor meg azon vitatkoztál velem, hogy mindig neked kell utáltam lehúzni. •

Asszony be, és máris.

— Megint cigarettahamu a kövön...

— Mit csináljak? Leesett.

— Aztán széttapossuk, s hordjuk be a szőnyegre. — Kikukkant az ajtórésen. — Nézd meg, máris meglátszik minden lábad nyoma.

Férj enyhén vicsorogva.

— Igen, mert csak nekem pan „minden lábam nyoma” a családban. Ti a levegőben jártok.

— Még letagadnád?! Kinek van 1 akkora tramplija? ... Mert ha még te takarítanál.

A gyerek vigyorogva toppan kettejük közé.

— A szomszédiknál is foglalt a budi.

Asszony — drámaian lendül vissza a szobába. Szemét férjre hányja.

— Dzsimmi, ez a te müved! Es ha véletlenül megpattan valami a gyerekben?

Gyerek — diadallal.

— Ne félj anyu, már elintéztük. A konyhai vízcsapnál.

— Tűk? Kik azok a tűk?

— Szemet is áthivtam. Olyan érdekes volt, egyszerre ketten is tudtuk. Csak nehezen értük fel a kagylót.

— Dzsimmi, — ez a kőlybk a te nevelésed.

Betűnik a fürdőszobába. Férj szemöldöke magasba vonva. Állva kapkodja be a reggelit. Nője sebbel-lobbal penderíti.

— Vigyázz, szét ne taposd azt a morzsát!

— Vigyázok.

— Csak azt tudnám, hogy esett ki még a szádból is?

— Hát ezt honnan veszed? j

— Innen is látszik, hogy kakaós. Márpedig ... •'

Férj; — a mártiromság most az ő arcára ül ki.

— Na ebből nekem elegem volt. — Zajosan koccan a tálcán a kakaóspohár.

Viharos mozdulatokkal öltözik.

— Sziasztok! — morog már ajtócsukás közben.

Gondos feleség — utána.

— A sliccedet gombold be.

— Hhhü!

Ez már a lépcsőn tör ki belőle.

Mikor kis Strabanc kocsijába vágja magát, egész valója csupa összpontosítás. Fogcsikorgatva lő ki az utcára, csak úgy sikong a fék, midőn 45 fokban kikerüli a túlsó járdát, és mikor a saroknál átsialad a piroson, meleget érez a szíve táján. Hálasóhaj szakad föl belőle.

— Milyen jó is, hogy otthonról teljes szellemi frisseségben bocsát el az asszony.

... És akkor jön az a süket angol szakértő, hogy igy az asszonyok, meg úgy az asszonyok há- zsártoskodása.

Tóth István