Petőfi Népe, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-23 / 147. szám
1976. június 23. • PETŐFI NÉPE • 3 Jó vagy rossz? Néhány szó a zöldségellátásról 9 Kovács József né a MEZOTER. MEk 10. számú kecskeméti boltjának helyettes vezetője pultra rakja a frissen érkezett sárgarépát és petrezselymet. (Tóth Sándor felvétele.) Hogy Bács-Kiskun megyében jó, vagy rossz a korai zöldségellátás, az attól függ, mihez viszonyítjuk. Hál az elmúlt esztendő hasonló időszakát vesszük figyelembe, akkor most gyengébb. Ilyen egyértelműen azonban nem lehet levonni a következtetést. A ME- ZÖTÉRMÉK Vállalat ugyanis tavaly alig 330 vagon zöldséget bocsátott áruba május végéig, az idén pedig több, mint 370-et, ami annak az eredménye, hogy egyes terni'ékekből többet tudtak felvásárolni, mint egy évvel korábbam Azóta viszont nőtt a fogyasztás, a termelési kedv pedig nem emelkedett kellő mértékben. Így ,a, községek egy részében is hozzá kell járulni a vállalatnak az ellátáshoz, ahol azelőtt a lakosság saját maga termelte meg a zöldség- és gyümölcsszükségletét. Részben ez is oka, hogy egyes primőrökből hiány van. aminek egyenes velejárója a magasabb fogyasztói ár. Ifa a frisszöldség-ellátást részleteiben nézzük, akkor korai káposztafélékből 43, zöldborsóból 12, karalábéból 11, retekből 170, salátából 30, sóskából 17, parajból 15, egyéb zöldségfélékből 32 cseresznyéből 20, szamócából 23 vagonnal került.a MEZÖTERMÉK Vállalat üzleteibe. A gazdaságokban és a háztájiban megkezdték a meggy szedését, s a termelők kínálják már az újburgonyát, amiből naponta csaknem 1 vagonnal vásárol fel a MEZÖTERMÉK. Lehet, hogy a féléves vásárlási tervét nem tudja teljesíteni a vállalat, de vezetői mindent megtesznek, hogy a hiány ne okozzon ellátási nehézségeket. Még a tavalyi burgonyából is mintegy 10 vagonnal tartanak raktáron, amelynek 3.80-ért adják kilóját. Igaz, a piacon ennél jóval magasabb a burgonya ára eléri a 10—12 forintot is, és ez spekulációra ad alkalmat. Ennek elkerülésére a fogyasztók csak korlátozott mennyiségű krumplit vásárolhatnak. A korábbi időszakkal ellentétben javult a sárgarépa, a petrezselyem- és a zöldhagyma- felhozatal. Összességében ha nem is gondtalan, de megoldott a koraizöld- ség-ellátás a mégyében, amiben nagy szerepe van a MEZÖTER- mék Vállalatnak. Tévés fórum az Olimpiáról Akárcsak korábban, a mexikói és a müncheni olimpia előtt, az idei montreáli verseny előtt is fórum-adást rendez a televízió. Pénteken 21.30 órakor a magyar sport és a világ sportjának ismerői foglalnak helyet a kamerák előtt, hogy választ adjanak a telefonon beérkezett kérdésekre, illetve a korábban címükre érkezett levelekre. A televízió 2-es stúdiójában jelen lesz Páder János, az olimpiai bizottság titkára, valamint számos olimpiai sportág vezetője. Közöttük találjuk Papp Lászlót, Széchy Tamást, HorvátíT Istvánt, Gyarmati Dezsőt, Fejes Zoltánt és másokat. Ugyancsak az érdeklődők rendelkezésére áll dr. Árky Nándor főorvos, a Sportkórház igazgatója is, aki többek között jó ismerője az olimpikonok táplálkozási szabályainak, az akklimatizálódás feltételeinek, nem utolsósorban pedig a dopping-vizsgálatoknak. Természetesen feleletet kapnak azok is, akik azután érdeklődnek: mit, mikor közvetít Montreálból a televízió. A tévé-fórum egyik újdonsága, hogy a 2-es stúdióban párhuzamosan kapcsolják a tatai edzőtábort is, ahol az olimpiai sportágak éppen ott tartózkodó vezetői, sportolói állnak a közönség rendelkezésére. Többek között Kaludi Mihály, Gurics György, dr. Nagy Jenőné, Orvos András nyilatkozik arról, mi várható férfi kézilabdában, birkózásban, női tornában, súlyemelésben. A pénteki olimpiai fórum telefonszámait az aznapi tévé-híradó első kiadása előtt közlik. (MTI) Védekezzünk a borsót MEGGYSZÜRET szennyező kártevők ellen A megye jelentősebb termesztési körzeteiben 10—12 napos késede- deiemmel kezdődött a zödborsó betakarítása. A termés zökkenőmentes konzervipari átvételének egyik feltétele a szabványban előírt ide- genan.vag-mentesség. Bizonyára hosszú ideig emlékezetes marad a szakemberek előtt az 1975-ben betakarított borsó bagolylepke-lárva szennyezettsége miatt előállott helyzet. Hogy az idén ne kelljen hasonló gonddal szembenézni, a növényvédelmi szolgálat termelőüzemekkel és a konzerviparral szorosan együttműködve egy sor intézkedést tett a borsótáblák bagolylepke-lárva fertőzöttségének időbeni felismerésére, a kártevők elleni védekezés előkészítésére. ."[A termőterületek teljes és' állandó jelegű megfigyelése, az előrejelzési lehetőségek teljes körű kihasználása az előző évinél lényegesen több információt adott a termést szennyező hernyókról. A bagolylepkék rajzásának adataiból és a borsótáblák szemléinek eredményeiből az a következtetés vonható le, hogy a tavalyihoz csaknem azonos számú hernvó jelenlétével kell számolni. A hernvók jelenleg 1—2 centi nagyságúak, a védekezés hatékonysága szempontjából ez a legjobb. Ez a hernyónagyság általában betakarítási szezon középsőd harmadában aratásra kerülő táblákon fordulhat elő. A védekezés szükségességének eldöntése és időpontjának meghatározása a zöldborsó-vetöterület vizsgálati eredményeire* támaszkodva az üzemi szakemberek fontos feladata. A hernyókártevők elleni védekezésre a borsó betakarításának időpontjától függően többféle növényvédőszer is felhasználható. Van az Ultracid 40 WP (0,1 %, 28 nap várakozási idő), a Dimec- ron (0,1 %, 21 nap várakozási idő), a Wofatox Sp 30 (0,4 %, 14 nap várakozási idő), valamint a Phosdrin (0.2 %, 5 nap várakozási idő). E készítmények közül a hernyók megjelenésének idejétől nagyságától és a borsó betakarításának időpontjától függően szükséges választani. A * földi gépes védekezésnél hektáronként 500 liter víz használata ajánlatos. A fenti készítmények a Phosdrin kivételével helikopterrel is kijuttathatok. A hérnyókártevők ellen felhasználható szerek erősen mérgezőek. Alkalmazásuk során messzemenően be kell tartani az óvórendszabályokat, különösen a várakozási időket. Külön felhívjuk a szakemberek figyelmét a virágzó növények kezelésének szabályaira. Bács-Kiskun megyei Növényvédő Állomás, Tass Befejeződött az 1526-os tömegsírok feltárása a mohácsi csatatéren 9 Szedés után közvetlenül a Bajai Hütőházba szállítják a meggyet a Hosszúhegyi Állami Gazdaságból, ahol a gazdaság dolgozói mellett az ifjúsági táborba érkezett budapesti fiatalok is segédkeznek. (Szabó Ferenc felvétele.) 9 Politika és tudomány kapcsolatáról írva könnyen, áldozatai lehetünk annak a tévedésnek, mintha a közvélemény szemében két magasztosnak tűnő dolgot kapcsolnánk össze, amelyek aztán így egymás fölerősített fényében ragyognak. Azt még inkább képesek vagyunk elfogadni, hogy minden politikai lépés logikus okfejtéssel is igazolható. De ez már határozottan új jelenség — és ezért erre érdemes figyelni —, hogy a tudományba vetett hit korántsem rendíthetetlen a közvélemény szemében. Az atombombától a DDT-ig a tudomány már igen sok olyan eredményt mutatott föl, amelyek konkrét politikai fölhasználása nemcsak a fölhasználás mikéntjét, hanem egyesek szemében a tudomány világmegváltó megítélését is kérdésessé tették. Az ügy azonban annál szövevényesebb. A politika általánosságán belül az ágazati politikák intézményesen különböznek, ami a tudományos kutatással való együttműködésben is differenciáltabb szemléletet igényel. 9 Nagy összefüggésekben biztonsággal állíthatjuk, hogy a politika nem azonos a tudománynyal (bár ugyanakkor van politikai tudomány is), de a politika és a tudomány között szükség- szerű valamilyen együttműködés, ami aztán kölcsönös felelősséget is föltételez. A politikai és a kutató munka eltérő minőségű és felelősségű munkák, de az eltérések a közös egymásrautaltságon belül értendőik. Tovább színezi e kapcsolatrendszert az ossz. politika és az ágazati politikák összetettsége. Az úgynevezett összpolitika fogalma ebben az összefüggésben a szintetizáló és vezérlő, általános állampolitikára vonatkozik. Ez az a szint, ahol valamely ideológiai koncepció kereteiben, azok által meghatározottan a stratégiai súlyú céltételezések kialakulnak. A mi esetünkben ez a magyar szocialista társadalom fejlesztése. Ehhez viszonyítva az úgynevezett ágazati politikák vi. szonylagos különállásukban — többnyire miniszteriális szervezetekben —s államigazgatási értelmű munkamegosztást jelentenek, és éppen ezeknek a sajátos politikai folyamatoknak az ösz- szefüggéseiben testesül meg az a bizonyos összpolitika. Ilyen ágazati politikák, mint ismeretes, az iparpolitika, vagy az oktatás- politika, az agrárpolitika, vagy a szociálpolitika. Az összpolitika egyik feladata éppen a politikai és a tudományos alternatívák egymásra találásának biztosítása, nem utolsó, sorban az ágazati politikák konkrét ügyeiben hasznosítható optimális döntések érdekében. Ehhez természetesen már eleve „a tudományosságra nyitott” szemléletre van szükség. Az összpoli- tikai folyamatok irányítói saját tevékenységükben így, mint a tudományos kutatások megrendelői lépnek fel. Azon kívül persze, hogy fölkészültségüknek elengedhetetlen része a politikai •tudományokban való jártasság. 9 Az általános politika szintjén főként a különböző társadalomtudományok eredményei értékesíthetők, amelyeket politikára összpontosított szemlélettel, a marxista—leninista politikai tudomány képes leginkább közvetíteni. A társadalomtudományok közvetlenül politikára irányuló elméleti alternatívái közül, a politikai vezetés szükségszerű megkötöttségeinek és elméleti fölkészültségének függvényében választhat valamilyen elképzelést a politikai tervezés segítségéül. Ilyen esetként fogható föl például, amikor a politikai vezetés az ipari és agrárgazdaság arányosításának kérdésében, annak minden társadalompolitikai következményével együtf elkötelezi magát a leghelyesebbnek tartott variáció mellett. Mivel az „abszolút” igazságra a tudomány is legfeljebb csak törekszik, köny- nyen elképzelhető, hogy mily nagy fölkészültség kívántatik meg a politikustól magának a döntés tárgyának szövevényessége miatt, és milyen nagy a felelőssége, a döntés általános társadalmi hatásait illetően. 9 Az összpolitikához képest az ágazati politikai döntések hatása és a felelősség súlya viszonylag kisebb. Bár helyesebb talán azt mondani, hogy más fajta. Mert igaz az, hogy az ágazati politikai folyamatok az összpolitika által megszabott kereteken belül csak egy részterületre vonatkoznak, de előre fölmérendő hatásuk nem kevésbé szövevényes. Valamely oktatáspolitikai döntés hosszú távon a társadalom szinte minden területén befolyásoló jelentőségűvé válhat. Mindenesetre a tudománnyal való itt más jellegű: sokkal speciálisabb elméleti alternatívák mérlegelésére van szükség. Az országos település- fejlesztési politika — mint tudjuk —, önmagában is sokágú kérdéscsoport, de a döntéseknél mégis elegendő néhány szaktudományra korlátozni az érdeklődést. A sajátos kérdések miatt viszont jóval mélyebb, részletesebb áttekintés igényeltetik a vonatkozó szaktudományokban az ágazati politikát folytatóktól. 9 De mitől marad politika a bankügy, vagy a lakásügy? Miért nem tudományos értelemben vett szakemberek irányítják csak a nehézipart, vagy a kereskedelmet? Egy elvont ésszerűség szempontjából ez indokoltnak tűnne. De ha személyükben a közlekedés kérdéseinek tudósai egyben közlekedésügyi politikánk irányi, tói is, elsődlegesen mégis politikusok. Alapvető feladatuk nem a különböző elméleti javaslatok igazságának eldöntése, ami azoknak a demokratikus megbízásoknak tesz eleget, amelyektől az általános politikai programok meghatározódnak. A toronyházak gazdaságossági, statikai, esztétikai és életmódbeli problematikája például tudományos kutatások tárgya, de ettől nem függetleníthető az építésügy. Ugyanakkor, mint ágazati politika, a megbízók-érdekeltek társadalmi és regionális érdekeiből fakadó kiegyenlítő kielégítése értelmében, az építésügy lényegében politikai természetű folyamat. 9 Ha ideális lenne is minden ágazati politika és a vonatkozó tudományok együttműködése, az ágazatok viszonylagos elkülönültsége miatt még mindig megoldandó elméleti és politikai föladat az összműködés kérdése. Azaz mindenképpen az összpoli- tikai törekvések a természetes meghatározók. A tudomány és a politika általános összefüggéséből ígv a súlypont mindenkor általános politikánk tudományra vonatkozó nyitottsága, ami a mindennapi kényszerűségek közepette megóvhat a voluntarisz- tikus, vagy csak rövid távon praktikus döntésektől. A politika tudományosságát kívánni, vagy eseti jeleggel igazolni a könnyebb feladat A szocialista fejlődés emberi perspektívájában megvalósítani: valódi politikai tett G. Cs. A mohácsi csatatéren, Sátorhely köwíében befejeződött az 1526- os tömegsírok feltárása és a régészeti munka befejeztével — az eredeti tervnek megfelelően — visszahantolták őket. A sírokban a török elleni honvédő ütközet. magyar hősei nyugszanak. A temetkezőhelyre földmunkák során bukkantak a téli-tavaszi hónapokban. itt épül ugyanis ' a történelmi emlékhely, amelyet a „mohácsi vész” 450. évfordulója alkalmából a hősök tiszteletére emelnek. Maráz Borbála régésznek, a pécsi Janus Pannonius Múzeum osztályvezetőjének irányításával két hónapig, dolgoztak a szakemberek a tömegsírok feltárásán. A kitakart csonthalmokat — kegyeleti okokból — nem bolygatták meg. Valamennyit dokumentálták: lerajzolták és lefényképezték, s rögzítették az adataikat. Ezt követően finom sárga Homokkal töltötték fel a gödröket, ily módon jól beágyazták a csontokat és elejét vették a további pusztulásuknak. A 3-as és a 4-es számú tömegsír szabályszerűen megásott — téglalap alakú — temetőhely, az 5-ös számú viszont szabálytalan alakú, feltehetően sáncárok vagy ágyúállás lehetett eredetileg. A három sírban együttesen 800—900 hősi halált halt magyar katona pihen. A sátorhelyi tömegsírok , Papp László feltevését támogatják, miszerint a magyar sereg szekér- tábora állhatott ezen a helyen s' a tábor védelmében elesett harcosok nyugszanak itt. Bizonyos, hogy elkeseredett csata és iszonyú öldöklés folyt, hiszen alig másfél ezer négyzetméternyi területen fekszik az öt tömegsír. A történelmi hagyomány szerint az augusztus 29-én lezajlott ütközet magyar, halottait a siklósi nagyasszony, Perényiné Kanizsai Dorottya temettette el a jobbágyaival. A tömegsírok mindegyike sietős munka képét mutatta. Ennek egyrészt az,'lehetett az oka, hogy a környéken még török martalócok portyáztak, másrészt az, hogy a nyárvégi nagy melegben oszlásnak indultak a hullák, és embertelen munkát jelentett az összehordásuk, elföldelésük. Egyetlen tetemet sem helyeztek szabályosan a sírokba, ezér't alakultak ki a döbbenetes látyányt nyújtó kusza csonthalmok. A sietség miatt nem is ástak mély gödröket, így a tetemek három-hat rétegben fekszenek egymás felett. A, török fosztogatása következtében igen szegényes a tárgyi lelet, főleg fém ruhakapcsok, övcsatok és veretek kerültek napvilágra. A sátorhelyi tömegsírokét méltó módon megjelölik, s ezek állnak majd a történelmi emlékpark középpontjában. (MTI) — Nem jár a hal! — Sóhajt föl a - horgász, miközben órák hosszat hiába vár egyetlen kapásra. Ilyenkor, ha még bírja türelemmel, más, jobb helyet kefes, ahol esetleg több szerencséje lesz, mert a halak — jobban járnak ... A haljárás azonban nemcsak a horgásznak okozhat gondot, bosz- szúságot okozhat a háziasszonyoknak is. Gyakran előfordul ugyanis, hogy az üzletekben sem jár a hal... S ha éppen van is áru, kicsi a választék. Ponty, amur, busa még csak akad, de „Hol van a^hal, mely dicső vtplt és remek!” — kérdezzük Vörös- martyval, miközben hiába keresünk harcsát, süllőt, netán ke- csegét. Tagadhatatlan tény, hogy a haljárással baj van. Pedig a hal — tudós szakemberek véleménye szerint — nemcsak finom, de módfelett ’ egészséges étel is., Annál figyelemreméltóbb az a megállapítás, amely a‘ MÉM közelmúltban tartott sajtótájékoztatóján hangzott el, amikor dr. Tóth Sándor főosztályvezető, a többi közötF'kijelentette, hogy a halhús-fogyasztás európai ranglistáján a magyar nép az utolsó helyen áll. Jobb hal-járást! Mi lehet ennek a magyarázata? Talán nem kedvelnék a halat? Aligha. Igaz. hogy vannak, akik nem kedvelik — ízlés dolga —, de az ok' aligha ebbgn a körülményben rejlik. A „vizen Járó” emberek, vagyis a halászok, pákászok, csikászok zsákmánya mindig is kelendő portéka volt. Többségünk ma is jó étvággyal fogyasztaná a töltött csukát, a fogast vajban, esetleg gombával, vagy éppen a tejfeles kecsege-paprikást, netán a roston sült pisztrángot. De nem fogyasztja el. miután ezek a csemegeszámba menő halételek nálunk régen kimentek a divatból. Pisztrángot nem eszünk, mert nem jutunk hozzá. Maradt a ponty, mint például a Rozsda- ■ temetőben Hábetlerék asztalán, az örökös rántott ponty-szelet, és hébe-hóba a halászlé. Nyilvánvaló, hogy nemcsak a fogyasztók ízlésével, de a haltermeléssel is baj van. Ezért fogadtuk örömmel Tóth Sándor további bejelentéseit, amelyek szerint az ötéves tervben olyany- nyira kívánjuk fokozni a haltermelést, hogy a jelenlegi egy fogyasztóra jutó 2,8 kilogrammot 3,6 kilogrammra növelhessük. Ennek érdekében, államunk 200 milliós támogatásával a tógazdaságokat és a halfeldolgozó ipart is korszerűsítjük. Jelentős beruházással fejlesztik a gyomai, a tatái. a fonyódi halfeldolgozó üzemeket, valamint a Hortobágyi Halgazdaságot, így növelve á félkész és konyhakész termékek mennyiségét és arányát. Fokozni kívánják a tógazdaságok termelését, öt—hatezer hektárnyi tófelületet korszerűsítenek, és mintegy kétezer hektáron új tavakat építenek. A legfontosabb feladat azonban — mondotta a főosztályvezető —, hogy meglevő tavaink hozamát növelj ük.Tarthatatlan állapot, hogy míg némelv gazdaságban hektáronként tizenöt mázsát. más gazdaságokban csupán öt mázsa halat halásznak le ugyanakkora területről. Beszámolt a főosztályvezető arról is, hogy a borsodi sebes vizű patakokba, valamint a mályi és a nyéki tóba egymillió sebes, valamint szivárványos pisztrángot telepítene^. Pisztrángot? Jól hatottuk! De ki tudná megmondani, hogy milyen íze is lehet a pisztrángnak! A pisztrángot ugyanis alig ismerjük, viszont egvi'e többen ismerik és kedvelik a norvég eredetű tengeri halakat és készítményeket: a Dorsh-filét, a lazacfiiét, a halkrémlevest.« sőt még — rákot is. Szeretnénk remélni, hegy a Frionor áruk serkentőleg hatnak a hazai halkonzerv-, és mélyhűtőiparra is ... S ha majd a kereskedelem több halat tud kínálni a fogyasztónak, jelentősen csökkenthetjük a drágábo, s az egészségre is ártalmasabb sertéshús túlzott és egyoldalú fogyasztását Az említett tájékoztatóban végül is csupa rokonszenves bejelentés hangzott el. E jó híreknek azonban majd csak akkor tudunk igazán örvendezni, amikor a megnövekedétt halmennyiséggel és választékkal — netán még a pisztránggal is — majd az üzletekben is találkozunk. M. A. ■ • ' • . . '■■fi,--: ' Politika és tudomány
