Petőfi Népe, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-23 / 147. szám
4 • PETŐFI NÉPÉ • 1976. Június 23. I Befejezni nem lehet Környezetvédelem Baján Szennyvíz, korom, szemét • Tételezzük lel, csupán nyelvbotlás volt a főmérnök bejelentése a vállalati tanácskozáson arról, hogy „végrehajtottuk az üzem- és munkaszervezési határozatokat”. Ha nyelvbotlás is, bár bujkál bennünk a kétkedés ördöge, érdemes a meditációra. Mert napjainkban többször hallani, bár nem szó szerinti, de hasonló vélekedéseket. Hol sóhajjal, ezen is túl vagyunk, hol büszkeséggel, lám, ez is kitelt tőlünk. A helyi elégedettség rózsaszín ködét eloszlatja az a tény, hogy irányító szerveik kötelezték a vállalatokat: ötödik ötéves tervükkel párhuzamosan dolgozzanak ki intézkedési tervet az üzem- és munkaszervezés javítására. Ez arra mutat, korántsem fejezték be a termelőegységek azt, ami — befejezhetetlen. Négy és fél esztendeje, 1971. decemberében hozott határozatot a pórt Központi Bizottsága az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésének szükségességéről, s ezt az útmutatást követte a Minisztertanács 1003-as határozata. A teendők fontosságát igazolja, hogy azóta a Központi Bizottság is, a kormány is több ízben áttekintette az elért eredményeket, s a további feladatokat. Természetesen, sok minden történt a tárcák, az iparcsoportok és iparágak, a vállalatok berkein belül ez idő alatt, ám tény: különösebb elégedettségre nincs okunk. A haladás lassúbb a reméltnél, s a lehetségesnél, az eredetileg megszabott szerény célokat sem érték el ,sok helyen, s míg általában szervezgetnek, ilyen meg amolyan papír-elképzelésekkel bíbelődnek, a napi valóság keveset változik. Vannak jó alapokat kínáló szervezési irányelvek, ismertek a korszerű munkaszervezési rendszerek, most már módszertani forrásokban sincs hiány. Mégis, lelassul a dolgok futása ott, ahol az érdekeltség és a kényszerűség mezsgyéje húzódik, mert eddig egyiket sem érezték különösebben ösztökélőnek a vállalatok. Olyannyira nem, hogy gyakran azokból al-'-'+nttak szervezési csoportot, akik korábbi beosztásukban gyengén dolgoztak; csupán esetleges kapcsolatokat teremtettek a szervezési intézetekkel; nem sok figyelmet fordítottak a követelményrendszerek kidolgozására, s ÍP” tovább. Azaz haladtak ugyan előre, de egyenetlenül, átgondoltság nélkül, az összhangot nélkülözve. • Sajnos, nem szabályt erősítő kivétel, hogy a termelőhelyeken divatot, látszatlépésekkel is megelégedő kampányt véltek fölfedezni a központi törekvések mögött, s úgy gondolkoztak: majd valahogy átvészelik a szervezés időszakát, mivel minden csoda három napig tart. Az okoskodók- ra, ahogy rendszerint, most is alaposán rácáfolt a gyakorlat. Bebizonyosodott, hog-y az üzeni- és munkaszervezés nem a sok feladat egyike, hanem' foglalata minden más további teendőnek. Nélküle vajmi keveset ér a műszakilag korszerű, de a szervezetlenség miatt drágán és késedelmesen előállított termék, az értékesítési terv, melyet betartani az ismétlődő anyag- és szerszámellátási zavarok miatt nem lehet. • Az ilyen és hasonló figyelmeztető jelek, tények az értőbbeket, a kedvező és kedvezőtlen hatásokra érzékenyebbeket arra indították, hogy ha késve is, de elővegyék a szervezés ügyét, képet alkossanak teendőikről. Ennek köszönhetően születtek azután nem lebecsülhető eredmények, óm a „derékhad” keveset mozdult előre. A veszteségidők csökkentése, a korszerű berendezések kihasználtságának növelése, a korszerű berendezések kihasználtságának növelése, a termelékenység fokozása, beruházások esetén a kivitelezési idő mérséklése, mindaz, gmi a szervezési tennivalók élén áll. a derékhadban levőknél úgy hangzott, mint vándornak a távoli harangszó; éppen csak elért a fülükig. Valamit persze csináltak ők is, áthelyeztek néhánv gépet, tökéletesítették az üzemrészek világítását. Munkába állítottak öt villástargoncát: hitték, szerveznek. E buzgalmuk közepette hibátlanul ismételgették -z idevonatkozó párt- és kormány- határozatokat, csak éonen nem értették, alkalmazták azokat. E kezdeti, s kezdetleges módszerek jellemezte időszakon úgv-ahogy már túljutottunk, de a teendők égetőbbek, mint amilwo gvorsak a továbbvivő vállalati lépések. 9 Le kell számolni azzal a tévhittel, hogy a szervezés befejezhető, s az elvégzett feladatok közé sorolható bármikor, a szervezés állandóan megújuló teendő, mert tárgya folytonosan változik. Nincs tehát minden esetre alkalmas — bármilyen helyzetre ráhúzható — szervezés, mert éppen a konkrétságban, az egv-eav célra hangoltságban van lényege. A szervezés módszerei, technikái azonban általánosíthatók, megtanulhatók, átvehetők. Az erre való hajlamot kell most erősíteni, s persze, nemcsak ösztökélő szavakkal, hanem a szigorúbb számonkéréssel általában, s a kötelezően készített -intézkedési tervek' végrehajtásának tételes ellenőrzésével; Mert igaz, a szervezés hogyanja a vállalat önállóságának keretein belül maradó feladat. Az azonban, hogy egyáltalán szervez-e egy-egy termelőhely, s mit ér el vele — eléri-e azt, ami módjában áll — már azok elszámoltatási joga, akikre a társadalom rábízta ide tartozó érdekei képviseletét. M. O. Hazánkban törvényerejű rendelet írja elő áz ipari vállalatok-, nak, hogy mennyi lehet az a szennyező anyagi, amelyet kifolyó vízzel, vagy égéstermékkel a szabadba engedhetnek. Milliókra rúg az a szennyvízbírság, amelyet egy-egy nagyobb vállalat évente fizet. A napokban készült egy jelentés a város környezetvédelmének feladatairól, amely amellett, hogy rávilágít a meglevő ártalmaikra, megjelöli azok megszüntetésének, vagy csökkentésének tennivalóit. A környezetvédelem —1 mint a jelentés is hangsúlyozza — nemcsak védekezés, hanem főként megelőző, tervszerű, arányos kőr- nyezetkialakítást jelent. Baján a talajszennyeződés' egyik oka a szennyvizek korszerűtlen elvezetése. Ezek 3 százalékát közüzemi csatornákba, 3 százalékát az elhagyott ásott kutakba, 15 százalékát gödörbe, árokba vezetik, vagy a felszíne kiöntik, míg 75 százalékát többé-kevésbé jó kiképzésű szikkasztókba irányítják. Mivel azonban ezek házanként igen közel esnek egymáshoz, már ebből a szempontból is rossznak minősülnek. Ennek alapján elmondhatjuk, hogy ✓Baján a szennyvíz fertőzi a talajt és a talajvizet. A városban több helyen, mint például a józsefvárosi templom mögöttiJakő^ telepen, vagy a Bokodi 'ííti lakótelep egyes részein terül el a keletkezett szennyvíz. A városban megoldhatatlan a csapadékvíz elvezetése is. Sok helyen törmeléket, szemetet sodor magával a lezúduló csa40 millió palack • A Szabad- egyházi Szeszipari Vállalat nagykanizsai üzemében 1976-ban már negyvenmillió üveg Coca-Colát fognak palackozni. Az egyre . , .népszerűbb .. üdítő ....italból P est és Komárom megye kivételével az egész Dunántúlt ellátják. (MTI-fotó — Fehér József — KS.) padék, s ez a közutakon terül szét. E meglevő és még tovább sorolható szennyeződési gócok ellenére az ivóvíz minőségének javítása, a hálózatfejlesztés, a vas- talanító megépítése jó1 úton halad. A levegő szennyeződése — bár sok tennivalót hagy maga után — nem olyan jelentős Baján, mint a talajszennyeződés. Mivel azonban a földgáz Bajára történő bevezetése bizonytalan időre elhúzódott, szükséges néhány olyan intézkedés, amely addig is csökkenti a széntüzelésű gyárak, középületek füst, korom kibocsátását, de nem utolsósorban a gépkocsik káros kipufogógázait. Az új városlrendezési terv az Ipartelepítésnél figyelémbe vette azok várható szennyező hatását, s ezért a városközponttól távolabb jelölte ki azok .helyét n kielégítő viszont a váró.-- elszállítása és a Bokor éttelep gondozása. A \. éttel feLtöltött részeli . ..del való lefödéséről nem gv.idoskodnak, ami a környék lakóinak jogos panaszát váltja ki. összegezve: Baján legnagyobb gond a talajszennyeződés, de sok a tennivaló a szennyvíz elvezetésével kapcsolatban is. A levegőszennyeződés főleg a fűtési idényben kifogásolható, de az illetékes szakemberek keresik a lehetőséget és megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy a környezet- védelem Baján Is a lehető legnagyobb mértékben szolgálja az élővilágot. Szállítást gyorsító rakodókocsi Rakodó kocsikísérő munkásokat a mai munkaerőhiányos világban lassacskán már igazgatói fizetésért sem kapnak a vállalatok. Kiváltképp, ha reggeltől estig nehéz 35—40 kilogramm gyümölccsel, burgonyával telt ládákat, zsákokat kell kézzel az autókra fel- és lerakni. Amikor már a forintok varázsa sem segít — de a munkát mégis el kell végezni —, segítenek az újítók. Kár, hogy sok helyen csak a végszükségben fordulnak hozzájuk. Ez a képünkön látható fölöttébb szellemes rakodógép is így született, valahol a Nyírségben, innen a neve is: nyírségi rakodókocsi. Egyetlen ember, méghozzá figyelemreméltó fizikai munka nélkül három-öt perc alatt menetkészre pakol gyümölcsös-, vagy zöldségesládákkal egy tehergépkocsit, vagy' traktoros vontatót. Ehhez csak annyi szükséges, hogy a szállítmányokat előzőleg elektromos, vagy Dieseltargoncákkal szabályosan összerakják. - , A képen látható rakodókocsit kiselejtezett, régi RS—09-es kis- traktor felhasználásával, a De- rekegyházi Állami Gazdaság gépműhelyében készítették. A váz- szerkezetre oszlopszerűen négy darab olajműködtetésű, hidraulikus munkahengert szerkesztettek, amelyekhez a képen látható módon vízszintesen tartókat erősítettek. Ezek az olajnyomás hatására süllyednek, vagy emelkednek a kívánt magasságba. A szállítmány alá keresztben méretre szabott vasrudakat tolnak a rakodólapok résein át. E rudakon és a keresztgerendákon keresztül adja át erejét a traktor motorja és emeli fel a jármű platójára a szállítmányt. A kisteljesítményű, mindössze 15 lóerős traktor egyszerre 96, al• A rakodás mozzanatai. mával teli rakott ládát képes kocsira emelni, amelynek összsúlya több mint 30 mázsa. Elvileg azonban nagyobb teljesítményű traktorral sokkal nagyobb, nehezebb szállítmányok is percek alatt felhelyezhetők a vontatókra, vagy leemelhetők arról. Kezeléséhez csupán bizonyos gyakorlatra van szükség. Az állami gazdaság nagymágocsi rakodóterén a nagy almaszüreti szezonban a gépész reggeltől estig egyedül kezelte a gépet, fogadta a gyorsan, egymás után érkező tehergépjárműveket. További értéke az újításnak, hogy segítségével számos rakodó targonca munkája is megtakarítható, hiszen azokra már nincs szükség a rakodótéren. Olyan munkahelyeken dolgozhatnak, ahová méreteinél fogva — például a bozótSűrűségű almafák közé — a rakodógép behajtani nem tud. Cs. J. Kamcsatkai gejzírek Kamcsatka déli részén, a Pau- zsetka folyó völgyében, gejzírek törnek az ég felé, forró víz szökell a magasba, vízpára homá- lyosítja el az eget. Óránként közel 3500 tonna forró vizet lövellnek a források a Pauzsetka folyóba. A talaj hőmérséklete sok helyen még. egy me: eres mélységben is eléri a száz fokot. A hegyekben a kialudt vulkánok közelében. a föld alatti hő hatására óránként 100 tonna vízgőz, keletkezik. A korlátlan mértékben rendelkezésre álló meleg víz és gőz adta a tudósoknak azt az ötletet, hogy itt létesítsék a Szovjetunió első geotermikus erőművét, melynek teljesítménye ma már eléri az 5000 kilowattot. A tudósok állandó figyelemmel kísérik a kísérleti ipari erőművet. Vizsgálják a vízben és a gőzben levő szennyező anyagok hatását a gépegységek alkatrészein, számbaveszík a hőforrás energiatartalékait, felderítő fúrásokat folytatnak. (APN—KS) Univerzális jéggyalu A gorkiji Műszaki Egyetemen a jég, a hó és a fagyott talaj megmunkálásának kérdéseivel foglalkozó kísérleti te' intézet működik. Az intő ^elmúltban különleges ető gépet indított útnál kisark 23 állomására! p néhány óra alatt sima, egyenletes felületet készít a havas tájon. Egy traktorra olyan berendezést erősítettek, amely képes a hótorlaszok átvágására, a jég megfúrására, a repedések vízzel való feltöltésére. Ezt a gépet bulldózerként és emelődaruként is használhatják a sarkkutatók. (BUDAPRESS—APN) Azóta tisztább ä levegő Számtalanszor megírták már hogy környezetünk védelme mindjárt ott kezdődik, ahol közvetlen élettevékenységünk folyik. Tehát, ahol lakunk, amerre járunk, s ahol időnk igen jeléntős részét töltjük el — legközérde- kűbb cselekvéssel — a munkahelyen. Környezetvédelem a gyárudvar tisztán- és rendben tartása, az ott társadalmi munkával kialakított parkok, virágágyások, cserje-, vagy akár fasorok gondozása, megóvása, szépítése. Környezetünk, még közelebbről saját magunk — ember- és munkatársaink védelme az is, ha a termelési folyamatok során keletkező szemetet, értéktelen és Szennyes hulladékot nem úgy gyűjtjük, tartjuk, „tároljuk” az üzem valamelyik szögletében, hogy a bomló-romló anyagok bűze rontsa, fertőzze a levegőt. Amit mindaddig vagyunk kénytelenek belélegezni, amíg le nem tesszük a szerszámot, hogy meneküljünk munkahelyünknek még a környékéről is. Ahol ilyen mérvű a légszennyezés, aligha lehet elvárni, hogy valaha is megszeressék az emberek munkahelyüket, illetve annak a szó szoros értelmében vett légkörét. Nem ebben a végletes, szélsőséges formában, de minden esetre hosszú idők óta panasz^ okot adóan kezelték a BOV kiskunhalasi gyárában a termelés természetével együttjáró szemét, szenny, semmire sem való hulladék «elkülönítését, szigetelését. (Pásztor Zoltán felvétele) Ezen a helyzeten változtattak a konténeres szemét — hulladék — tárolás és tartás bevezetésével. Két tartályt rendszeresítettek, melyekbe, „felváltva” . gypmk, töltik, rakják a bomlékony szemetet, s azt szigetelő ponyvával is lefödik. Mikor az egyik tartály megtelik, szemetestől elszállítják ürítésre, s helyére az üreset teszik. Ez esetben a környezetvédelem egyenlő a higiéniával. (t) KENDŐZETLENÜL: Helyjegy! Ne becsüljük le a szervezést, ne tegyünk olyan kijelentéseket, hogy csupán szervezés kérdése az egész. Mert kiderülhet, hogy bizony a szevezés komoly dolog, hiba lebecsülni jelentőségét, mert alaposan megbosszulhatja magát. A MÁV nemrégiben új gyorsvonatot indított Budapest—Szeged „viszonylatában” Napsugár expressz elnevezéssel. A szép nevű ■ járműre csakis akkor‘-szállhat fel az utas, ha helyjeggyel' is rendelkezik. A helyjégy tehát kötelező. Sajnos, azonban ezeknek a jegyeknek az elosztása nem éppen a legtökéletesebb a MÁV berkeiben, ahol talán nem tanulmányozták elég mélyen a szervezési kézikönyvet, vagy azzal a számítógéppel lehet valami baj, amely ezéket a jegyeket elosztja. Azon most ne vitatkozzunk, hogy egy ilyen kis országban, ahol maximum egy napot utazik az ember — beleértve a várakozásokat, átszállásokat is — szükség van-e ilyen helyjegyesdire? Nyugodjunk bele a MÁV döntésébe, hogy szükség van. De akkor ne így csináljuk! Mert például nem az egyetlen eset, amely június 16-án a Napsugáron történt. Egy fiatalember Kiskunfélegyházán megváltotta a jegyet az expresszre, s mellé a 9850 számú, II. osztályra szóló 8-as kocsira érvényes és az 56-os ülés elfoglalására jogosító helyjegyet. Nyugodtan leül, vonat indul. Következő állomás Kecskemét. Itt két nyugdíjas is váltott jegyet és helyjegyet a Napsugárra. A nyugdíjas férfi találta meg hamarabb az őt megillető helyet: 8420-as számú, II. osztály 8-as kocsi, 56-os ülés. Ellenben ott a Félegyházán felszállt fiatalember ült. Kölcsönösen megmutatták egymásnak az érvényes jegyeket és jól nevettek. De csak .azért, mert még volt hely a fülkében, 9 az idős ember is leülhetett. Alig halad a vonat néhány száz métert, amikor egy asszony nyit be a fülkébe. Körülnéz és kezében a jeggyel, rászól a fiatalemberre: — Bocsánat, ön az éri helyemen ül. Tessék nézni a helyjegyemet: 5897, II. osztály, 8-as kocsi, 56-os ülés. Még június 11-én váltottam az. IBUSZ-nál Kecskeméten, hogy "Biztosán meglegyéh a hely. mert beteg vagyok, gyógyfürdőre utazom. Cegléden kell átszállni, s úgy jutok Hajdúszoboszlóra! — Kérem, bocsánat, de az enyém is ide szól! — hangzott a fiatalember udvarias válasza, majd közbeszólt a korábbi nyugdíjas férfi is. Mindhárman jót nevettek, mert még volt hely a fülkében, s így az idős asszony is le tudott ülni — noha szabálytalanul. Tegyük föl azonban, hogy nincs több hely a fülkében és nem három jóindulatú ember , akad ösz- sze, hanem három makacs, jogaihoz körömszakadtóig ragaszkodó utas. Akkor ki tesz igazságot és hogyan? S ki fizeti meg a nyugdíjas asszonynak azt1 a tíz forintot, amit a kecskeméti IBUSZ- nál joggal felszámoltak telexhasználat címén, mert telexen „biztosították” neki a június 16-ra szóló jegy mellé a helyjegyet, ami mellesleg önmagában is hat forintba kerül? Szóval bonyolult dolog a szervezés, nem szabad lebecsülni, viszont csak olyanok csinálják, akik értenek is hozzá. Mert úgy látszik, hogy a MAV-nál - még nem megy símán ez a munka? — dorgál -y TJ Egyszemélyi felelősség FOGALMAK — KÖZELRŐL Gazdaságpolitikai kislexikon Az egyszemélyi felelősség vezetési elv. Az egyszemélyi felelősséggel felruházott vezető, igazgató egyénileg, belátása szerint dönt — az érvényes rendeletek figyelembevételével —, a reá bízott intézmény ügyeiben és rna- ga viseli a felelősséget, amely fegyelmi, anyagi és büntetőjogi. A vezető — noha minden kérdésben egymaga dönt, s döntéseiért, az általa vezetett intézmény működéséért egyedül, személyében felelős — döntéshozatal előtt köteles meghallgatni a jogszabályok és társadalmi normák szerint tanácsadásra jogosultakat, helyetteseit, az igazgató tanácsot, a társadalmi szervezeteket, a dolgozókat. Az egyszerhélyi felelősség elve megköveteli a vezető által adott utasítások fegyelmezett végrehajtását. Az egyszemélyi felelős vezető egyes feladatait és hatásköreit átruházhatja a helyétte- seire és az egyes egységek vezetőire. Az egyszemélyi felelős vezető hatáskörének decentralizálása nem csorbítja felelősségének terjedelmét, amelyet a jogszabály tételesen is meghatároz, Az egyszemélyi felelős vezetés elvét nemcsak a gazdaságban, a vállalatoknál alkalmazzuk, hanem az államigazgatás intézményeinél is. Az egyszemélyi, felelős vezetőt a vállalat, intézmény felügyeleti főhatósága — a miniszterek, miniszterhelyettesek — nevezi ki és menti fel.
