Petőfi Népe, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-16 / 141. szám

1976. Június 16. • PETŐFI NÉPE • 3 NYOLC ZENEKAR, HAT ŐSBEMUTATÓ Jól szerepeltek , ' a bajaiak és a kecskemétiek a kamarazenekari feszt i válón Szombaton és vasárnap Veszprémben immár hatodik al­kalommal szervezték meg az országos kamarazenekari fesz­tivált. A rendezvény az utóbbi évekre az amatőr kamara- zenekarok legfontosabb országos fórumává nőtte ki magát, s egyre inkább a modern hazai művek bemutatásának egyik eseményévé válik. A rendezőség ez alkalommal is nyolc zeneszerzőt kért fel, hogy a részt vevő együttesek számára müvet komponáljon, s ezekből hat ősbemutatóként hangzott el Veszprémben. A fesztivál munkáját rangos zsűri is segítette, amelynek az elnöke Farkas Ferenc Kossuth-díjas zeneszerző volt. A há­rom fesztiválhangversenyre ráadásként következett a gála­est, amelyen a legjobbak léptek fel. első napón közön- a Bajai Kamaraze­Rögtön az ség elé állt nekar Bolberitz Tamás vezény­letével. Amit előadtak,*1, az a közönség és a . szakemberek egy­öntetű helyeslésével találkozott, s Farkas Ferenc* zsürielnök ér­tékelésében kiemelte az óriási fejlődést, amit az együttes a két évvel ezelőtti veszprémi szerepléséhez képest produkált. Már az első szám. Torelli e-moll versenyművének előadása remek ötletet hordozott, némi -..mágya- rilással". cimbalom felhasználá­sával szólaltatták meg az alko­tást. s Szakoly Ágnes nagyszerű játéka méltó volt Tőreikhez. Ha­sonló elismerést váltottak ki Bach d-riioll. két hegedűre írott versenyművével. A szólókat Do­bos Márta és Radványi Géza ját­szotta, s különösen Dobos nagy­szerű stílhű 1 játéka szerzett sok örömet a hallgatóknak. Az egész előadás feltűnt atmoszíératerem- tő erejével, lendületével. ősbemutatóként adták elő a bajaiak Kocsár Miklós üt tétel klarinétra és vonószenekarra cí- 'mü kompozícióját. Bonyolult, nehéz mű igen jó előadása — így lehet összefoglalni a pro­dukciót. Igaz. a jó előadás egyik, biztosítéka az első számú magyar klarinétos Kovács Béla volt. aki­nek a legvirtuózabb részek sem okoztak gondot. A rémek bajai együttes csak egyetlen kérdő­jelet támasztott. A fővárosi szó­listák felkérése, bevonása va­jon hogyan teszi lehetővé, hogy ezek a művek otthon, a saját közegükben éljenek és hassanak? Másnap lépett fel a Kecskemé- ti Kamarazenekar, s program­juk különleges színfoltja volt a fesztiválnak. Első számként ma­gyarországi bemutató keretében Kosa György Kakasszó című, Vass István szövegére írott mű­vét adták elő. Többen' vitatták, hogy ez valóban kecskeméti pro­dukció volt-e, hiszen a város fúvósötöse mellett a Zeneakadé­mia Kamarakórusa és Bende Zsolt működött közre, s dirigens­ként is a nagyszerű fővárosi karnagy. Párkai István szerepelt. Az bizonyos, hogy nagyszerű muzsikát hallottunk. Bibliai té­mára sokszínű, különleges hang­vételű zene, siratóének-szerű be­tétekkel, s a mának szóló tar­talmat hordozó szöveggel: „min­dig kilép az emberfia a kő alól”. A Kemény Endre vezényleté­vel kiálló kamarazenekar Mozart Serenata Notturna című művét és Martinit Negyedik divertimen- tóját adta elő. Különösen az utóbbiról hangzott el sok elis­merő szó, hisz a modern kom­pozíciókhoz átvezető mű nagyon illett az egész rendezvény jelle­géhez. Igazi XX. századi diver­timento, nagy előadói gonddal kidolgozva. Palotás József és Mérést Ignác nagyszerű szóló­jával — így lehetne összefoglal­ni az értékeket. A fesztivált hétfőn alapos szakmai értékelés követte. A rendezvénysorozat ' összességében jól szolgálta mind a zenekarok művészi fejlődését, mind az elő­adóművészetet, s egyúttal jelen­tős közönségnevelő hatása volt. Ez remélhetőleg nem ért véget, hiszen a rádió valamennyi kon­certet rögzített, s előbb-utóbb az egész zenekedvelő közönség íté­lete elé bocsátja. Czingráber János Botanikus kert a sivatagban Sevcsenko városban, mely szin­te a Kaszpi-tenger vidékének si- . vatagos földjéből nőtt ki, hama­rosan virágba borulnak a trópusi növények. Botanikus kertet léte­sítenek itt, nagy arborétummal, melegházi gazdasággal, rózsa­kerttel, számos laboratóriummal és a növénygyűjtemények mú­zeumával. A botanikus kertbe Földünk növényvilágának számos képvi­selőjét telepítik be. A füvészkert munkatársai Mangislak, Nyugat- Kazahszlán és más sztyeppéi körzetek beültetésének tanulmá­nyozásával és ezek tudományos alapjainak kidolgozásával foglal­koznak. APN Űtkereszteződés AZ ÉLET FELADTA AZ ŰJABB LECKÉT Tervidőszakról tervidő­szakra ezrével épülnek a la­kóházak a megyeszékhelyen. A számszerű adatokat alig győzzük fejben tartani, ezért is inkább „városnegyedek­ben” gondolkodunk. Hogy megépült például Leninváros és hányadik ütemnél tartanak Széchenyiváros megalkotói. Minél töbh lakás — városrész épül, annál inkább fiatalodik Kecskemét. És szépül is. A' gyarapodással, növekedéssel párhuzamosan azonban vé­nülnek, gyengülnek is a házak, utcák. Természetszerűleg a rég megvolt épületek, lakások állaga romlik elsősorban. S annál szemmelláthatóbban, minél inkább késlekedünk fenn­tartásukkal, karbantartásukkal, javításukkal. Mert érezhető: a házakat nemcsak felépítenünk kell, hanem gondoskodni is . róluk, hogy minél tovább tartsanak, erősek, szépek marad­janak. Lakáskarbantartás a megyeszékhelyen E tekintetben bizony jócskán vannak redők a fiatalodó Kecs­kemét utcáin, városrészeiben. A derűs új negyedeken tűi jelen­tős számban találunk mosolyta- lan. elaggott, felújításra, javí­tásra alaposan megérett házakat. Bizony az épület- és lakáskar- ' bantartással nem . valami jól állunk Kecskeméten. S nem azért, mert „készakarva” ha­nyagoltuk. mulasztottuk, ezt el évek során, hanem éppen a fia­talításnak kedvezve inkább. Hogy minél több új lakóház le­gyen, s gyarapodjanak az épü­letszintek, mert ezzel is lakás- számot nyerünk. S a másik* vonallal, a karbantartással eközben elmaradtunk. Arra már kevesebb tellett erőnkből. Hogy a helyzeten e téren is tempósabban változtassunk; a városvezetés fokozottabban irá­nyítja figyelmét a tennivalókra. Májusban például az MSZMP Kecskeméti Városi Bizottsága előtt szerepelt napirenden a la­kossági szolgáltatások tárgyköre s benne kellő súllyal az, épület­es lakáskarbantartás helyzete a megyeszékhelyen. A témakör előadója dr. Mező Mihály álta­lános elnökhelyettes volt. Ennek ürügyén is tőle kértünk tájékoz­tatást a fontos kérdésekről. Mező elvtárs bevezetésként ar­ra a közismert tényre emlékez­tetett, hogy az építőipari kapaci-' tás gondjai már a IV. ötéves terv során fokozódóan kezdtek mu­tatkozni. Ennek lett a következ­ménye, hogy nem fejeződött be Kecskeméten a 200 lakásos gar­zonház építése, nem készült el a nyugdíjasok háza — 39 lakás — s nem tudták befejezni 175 óvodai férőhely építését sem. Adós maradt az építőipar a széchenyivárosi szolgáltatási épületcsoporttal, ahol pedig ci­pész, üveges, fodrász, elektro­mos gépjavítás műhelyei, vala­mint szalonmosoda — várják helyüket. S míg el nem felejt­jük: ,a szalagházban sem kész még a szalonmosoda. Kapacitáshiány miatt elsősor­ban. Méginkább megvoltak és az egész IVi. ötéves tervidőszakon végigvonultak a kapacitásgondok az épületfelújitás, lakáskarban­tartás vonatkozásában. Ennek „nyomait” ugyancsak észlelhette a lakosság az Üjkollégium mun­kálatainak állásából, vagy a vá­rosi tanácsháza hosszú ideje tar­tó tatarozásából. Emiatt marad felhasználatlan 3—4 millió, forint abból a pénzből, amit az állami lakóházak felújítására irányoz­tak elő. Érthetően — a város vezető szervei — a párt- és tanácsi ve­zetés — igyekeznek minél pon­tosabban felmérni a helyzetet, a lehetőségeket. Hogy tehát milyen mérvű igényekre milyen mérté­kű építőipari kapacitás vehető számításba, s milyen intézkedé­sekre van szükség. Ebben az ér­telemben elvégezték már az egyeztetést az építőipari vállala­tokkal. szervezetekkel — ÉP- SZER-rel, Épületkarbantartó és Szolgáltatóipari Szövetkezettel, a tsz-ek építő szervezeteivel. In­gatlankezelő Vállalattal — mon­dotta el dr. Mező Mihály. Ami ennek alapján ismeretes. Kecskeméten 3 közületek — in­tézmények, iskolák, egészség- ügyi, gazdasági szervek 1 egyéb középületek felújítási és kar­bantartási kapacitásigénye kö­rülbelül 200 millió forint érté­kű munka az V. ötéves tervidő­szakra. Az erők számbavétele­kor kitűnt, hogy ebből a fela­dattömegből 60—80 millió forint körüli értékű munkára nincs1 kapacitás, nincs ..gazda". Az Ingatlankezelő Vállalat fejlesztette kivitelező részlegét a IV. ötéves terv során is. Ál­lami támogatást is kapott, új te­lephelyet épített, ahol szervezet­tebben tud fel- és előkészülni a javítási munkákra. Gépkocsit ál­lított be, hogy még gyorsabbá tegye a karbantartási szolgálta­tást. De így sem képes egyma­ga az állami lakóépületek teljes felújítására, a karbantartási tennivalók elvégzésére. Az IKV- nak jelenleg 526 épületben 4346 Jégeső-elhárítás Június középétől — a kilövő­állomások teljes felépítése után — Baranyában elkezdi munká­ját a rakétás jégesö-elhárító rendszer, és megkezdődik a kísérleti védekezés. A pécsi, a mohácsi és a siklósi járások­ban működő tizenegy Kilövő­állomás munkáját a Tenkes hegyi meteorológiai rádióloká­tor irányítja. Képünkön: a ki­lövőállomások egyike Kisbud- mér térségében. (MTI-fotó: Bajkor József—KS) • Életveszélyesen közlekedünk. A gyalogosok az autósokat szid­ják. az autósok a gyalogosokat. Az öregek riadtan menekülnek át a zebrán, az autók sikoltva fé­keznek a piros lámpáknál. Az a társadalmi feszültség szerencsére, már kezd bennünk oldódni, hogy aki autóban ül, páholyból nézi a világot, a sebesség megkülönböz­teti, kiemeli az egyszerű gya­loglók közül, társadalmilag is el­sőbbséget ad neki. A motorizá­ció hazai elterjedésének ezt a gyerekbetegségét kinőttük. Tud­juk, hogy ma már nem elérhetet­len az autó, új, vagy használt kocsit egyaránt hozzáférhető pén­zen lehet vásárolni. A társadalmi feszültség fékjének felengedése viszont valahogy szabadjára hagyta a motort: autósokban, gyalogosokban is. Sokszor úgy megyünk el egymás mellett, egy­más előtt, hogy nem is veszünk tudomást egymásról, csak amikor már dühöngésre van okunk. Hiába a KRESZ mindenkire kö­telező szabályzata, ha a saját fe­jünk szerint értelmezzük, és nem • vagyunk hajlandók tudomásul venni, hogy nemcsak magunkra kell vigyáznunk. A riasztó bal­eseti statisztikában az a legfel­tűnőbb, hogy nem riaszt bennün­ket. Tudomásul vesszük, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, hogy egyre több az erő­szakosságunkból származó sérü­lés. Az újságokban keresztülfut­juk a baleseti híreket, sietve to­vábblapozunk. Elhárítjuk ma­gunktól a mások baját, létezünk a saját pillanatainkban. • Ahogy az újsághírekben át­siklunk a körülmények felett, úgy az életben is. A baleseti statisz­tikák ugyanis sokféle szemszög­ből elemezhetők, de a legtöbb szakszerű fejtegetés mögött az emberi magatartásunk rugóira bukkanunk. Akkor is erről van szó, ha azt mondjuk, túl gyorsan borított el bennünket a motori­záció, még nincs elég közlekedési kultúránk; akkor is ha útjaink állapotát, a szerelő-javító szol­gáltatások színvonalát bíráljuk. Csakhogy nem a közlekedési kul­túránkról. hanem egyáltalán — a kultúránkról van szó. Arról, hogy képesek vagyunk-e közös­ségben élni? Van-e bennünk any- nyi áttekintő képesség, amennyire közel sem csupán egy útkereszte­ződésben van szükség, hanem egy, még az autópályánál is el- sőrendűbb útvonalon: a társada­lomban ... Az erőszakos előzőket, a piros lámpánál sikoltva fékezőket, az egész héten gyalogosan közlekedő vasárnapi autósok magamutogató merészségét látva, tulajdonkép­pen ugyanarra kell gondolnunk, mint az előttük kiszámíthatatla­nul cikázó, a szabályokat semmi­be vevő gyalogosok láttán. A sza­bályok megtartásával egymást becsülnénk meg, mégis semmibe vesszük egymást. Miért? Miért nem gondol egyik ember a má­sikra? Miért nem tudja az egyik és a másik, hogy almikor a má­sikra gondol, magát is védi? In­dokolt a többszöri ismétlés,, a többszöri kérdés. Mert az autó- sok-gyalogosok kölcsönös figyel­metlensége nemcsak az úttest és a járda voltaképpen könnyen megkülönböztethető viszonylatá­ban érvényes. • Az életben is életveszélyesen közlekedünk. Ez is van akkora baj, mint az utcai, országúti gon­datlanság. Sérültjeinek száma sem kevesebb. De míg a közleke­dési karambolok láthatók, meg­állapíthatók, számonkérhelők, ha­tóságilag kideríthetők, a minden­napok mellék- vagy főútvonalain szabálytalankodók büntetlenek maradnak. Nem vonhatók bünte­tőjogi, szabálysértési eljárás alá a munkatársi és egyéb kapcsola­tok — egymás között, a beosztot­takkal, a fölöttesekkel —, a hi­vatalokban az ügyintéző és az ügyfél között, a boltban, az autó­buszon, és bárhol, ahová csak lépünk, s ahol lépten-nyomon figyelmen kívül hagyjuk egymást. Nem szólva a magánélet, a csalá­di élet útkereszteződéseiről, ami­kor adott esetben, a tiltó lámpát magunkban kellene kigyújtanunk. Mégis, azt sem vesszük észre, ha már ott ég előttünk. • Pedig az úttest és a járda /öszetartozik. Egyik sem létezik a másik nélkül Akár itt, akár ott csak magunkra vagyunk tekintet­tel — magunkat veszélyeztetjük. V. E. lakás folyamatos karbantartásá­ról. felújításáról, javításáról kell gondoskodnia. A IV. ötéves terv­idő alatt 350 lakást újítottak fel, 730 lakásba pedig földgáztüze­lést vezettek be. Hogy a város­ban itt is, ott is „új ruhába öl­töztettek” lakóházakat, arról akár a Rákóczi úton. a Katona József téren, Móricz Zsigmond utcában, akár másutt is meg­győződhettek a kecskemétiek. Mindezek ellenére sem meg­nyugtató a helyzet. Az imént is­mertetett adatokon túl még egyet említsünk: napjainkban 450—500 olyan állapotú lakás van a városban, amelyeket már nem is lehet gazdaságosan fel­újítani. Zömmel földszintes há­zakról van szó. és az értékük felét jóval meghaladó összeget kellene megjavításukra, helyre­hozásukra fordítani. Tavaly 26,5 millió forintot költött a vállalat lakóházak ja­vítására. A munkák valamivel több mint felét tudta elvégez­ni az IKV, a többit idegen ki­vitelező. így is — amint azt a telévízió HÉT műsorának egyik utóbbi adásából is megtudhatlak a nézők — közel 4 millió forint maradt felhasználatlanul. A közös megbeszélés alkalmá­val- minden érdekelt kölcsönö­sen tájékozódott a tennivalók­ról. gondokról, illetve a rendel­kezésre álló kapacitásról. Céltu­datos megállapodások történlek acélból, hogy a szóba jöhető építőipari szervezetek jminden- képpen igyekeznek bővíteni le­hetőségeiket erre a lakossági szolgáltatásra. Közeljövőben náluk érdeklő­dünk, milyen fejlesztési, szer­vezési módszerekkel, eszközök­kel segítenek megteremteni a lakúskarbantartási kapacitás bő­vítését.-th -n HARMADSZOR IS: MÜKERTVÁROS Gondok, közérdekű javaslatok Málnás Mária óvónő, a kecs- kemét-műkertvárosi óvoda veze­tője, a Hazafias Népfront kerü­leti bizottságának titkára felállt az összegyűlt aktivisták előtt, belenézett jegyzeteibe, és javas­latot tétt. — Mai összejövetelünkre meg­hívtuk a Bács-Kiskun megyei Gyógyszertári Központ, a KÖ­JÁL, és a Kecskeméti Városi Tanács V. B. egészségügyi osztá­lyának képviselőjét. A gyógy­szertári központ igazgatónője képviselteti is magát, a többi szerv1 a meghívásra azt vála­szolta, hogy éppen most más el­foglaltságuk van. Négy téma kö­ré csoportosítsuk, javaslom, a megbeszélésünk tárgyát: gyógy­szertár, bölcsőde, egészségügyi ellátás, szabad idő hasznos és kellemes eltöltése. A javaslatot elfogadták. □ □ □ Még mielőtt bárki is azt hin­né, hogy valamiféle titkos gyű­lésről olvashat jegyzőkönyv-hi­telességű beszámolót,, áruljuk el: a műkertvárosi lakótelep aktivis­táinak szokásos összejövete­léről tudósítunk. A városrész három tanácstagja, a kerületi népfrontbizottság és a lakásszö­vetkezet képviselői időről-időre összülnek, és megvitatják szű- kebb környezetük megoldásra váró feladatait; javaslatokat tesz. nek egy-egy probléma mihama­rabbi megoldására; egyszóval: szívükön viselik a helynek, ahol laknak minden ügyét-baját. Márpedig a Műkertvárosban bő­ven akad probléma; lapunkban rövid idő leforgása alatt kétszer A DELTA ÚJ SZÁMÁBÓL A, zsebszámológépek térhódítá­sa. megállíthatatlan, s legújabb sikereikről, a szerkezet „szívét” jelentő mikroprocesszorokról részletes beszámolót közöl a Delta magazin új száma. Cikket közöl a legbonyolultabb forgal­mi csomópontok műszaki-forgal­mi szabályozásáról, építészeti megoldásairól, a világűrben leg­újabban kutatott „forró fekete lvukak"-ról, Somogyvár régésze­ti feltárásáról, új típusú „cethal”- csarnokok építéséről, a dinoszau­ruszok eltűnésének titkáról, a híradástechnikai műholdak mű­ködéséről és a kőbaltás ősembe­rek utáni laboratóriumi kutatá­sokról. Ismerteti a szovjet—ma­gyar részecskefizikai kutatások egyik érdekgs fejezetét és be­számol magyar kutatók ered­ményeiről az agy idegrendsze­rének új módszerű vizsgálatáról. Sok információ, hír, ötlet, talál­mány és újdonság, a népszerű Delta-lexikop és száznál több, javarészt színes, látványos kép egészíti k: a lap most megjelent új számát. (KS) is foglalkoztunk az itt lakók gondjaival. □ □ □ A gyógyszerhiány égető gond az ötezer lakosú városrész­ben, hiszen erőteljesen növek­szik a GYES-en levő asszonyok száma, és a városiasodó jelleg miatt a külterületeken élők kö­zül is sokan csak a Műkertvá­rosig jönnek be Kecskemétre; főként Városföldről, és a nyár­lőrinci tanyavilágból. A gyer­mekorvosi rendelőben a dok­tornő által felírt recepteket a kismamák nem tudják kiválta­ni : még a legegyszerűbb alap­gyógyszerek sem találhatók meg, kénytelenek bebuszozni a vá­rosközpontba, majd vissza a gyerekhez, és ha nem gyári ké­szítményt rendelt az orvos, a medicina elkészülte után ismét járműre szállni. A gyógyszertári központ kép­viselőjének ajánlata a gondokat csak enyhítené, de nem szüntet­né meg.- Lehetőség lenne arra, hogy — helyiség megléte esetén — a gyári készítményekért nem kellene a távolba utazni. A gyermekek számára rendelt or­vosságok java része azonban ma­gisztrális gyógyszer: kanalas, vagy 'éppen por, kúp. A lakók hajlottak arra, hogy a közeljö­vőben átadandó szolgáltatóház­ban adnának helyet egy patiká­nak, mondván „nagyobb szüksé­günk van erre, mint egy GEL- KA-szervizre”. Az a javaslat is elhangzott, hogy a felépülő la­kások egyikét jelöljék ki gyógy­szertárnak, a költség kisebb len­ne, mintha külön gyógyszertá­rat építenének. A döntést persze a városi ta­nács illetékes osztályának kell kimondania, még akkor is, ha a fejlesztési tervekben nem esik szó patikaépítésről. (A Műkert­város — egymaga — • valóban nem éri el azt a létszámot, ami a gyógyszertárhoz kell: hatezer lakos, de ha beleszámítjuk a vonzási körzetét, és ezt meg kell tennünk a valóság ismere­tében, akkor bőven megvan a létszám.) □ □ D A bölcsőde is most kellene, nem öt év múlva. A Házgyár­ban egyelőre kevés műkertváro­si dolgozik, de számuk — a közeli munkalehetőség, vonzó kereset miatt — várhatóan emelkedni fog. Nem lenne a la­kók szerint kidobott pénz az építés, az igények „elöregedésé­vel” átalakítható volna — pél­dául • — óvodává. A vita következő része bárme­lyik lakótelepre jellemző lehet­ne. Egyesek semmibe véve a kö­zösségi élet íratlan és írott sza- - bályait galambokat tenyésztenek Xantennatöréseket előidézve), mások az erkélyen tyúkokat tar­tanak, ismét mások a garázst disznóhizlalásra használják. Jó- páran új fajta dologgal hívták fel magukra a figyelmet: az épü­letek hátsó részén levő gazos részt kezdték megművelni; pél­dájukat sokan már követik is. □ □ □ Szervezett szúnyogirtást, in­gyen Műkertet! Ezzel a két óhajjal lehetne összefoglalni a továbbiakban elhangzottakat. Előbbire az óvodák környékén lakók, és az óvoda miatt lenne szükség (és előírás is van rá). Április közepétől a Legelte, eh Bizottság a Műkert egy jelentős részét lezárta, aki oda be akar menni — márpedig a környé­ken lakók másutt nemigen lel­nek sétára alkalmas helyet — annak fizetnie kell: gyermekek­nek egy, felnőtteknek három forintot. Az igazság az, mondták a lakók, hogy ők szívesen men­nének sétálni a Műkertbe, de a véletlen szeszélye és a Legelteté­si Bizottság az ő tudtuk nélküli intézkedése (még a tanácstago­kat sem értesítették!) az egye­düli szép környéket zárta el, csak ott vannak árnyas fák, par­kok, másutt pedig mindenütt: szemétkupacok tornyosulnak. Véleményük szerint nem lehet kívánni senkitől se, hogy kora­esti sétájukat a poros István ki- ' rály körúton tegye meg, mikor az egészséges, ózondús levegő­jű kert is a közelben van. De kinek van négy forintja naponta — csak a sétáért? □ □ □ A jelenlevők megbízták a ta­nácstagokat, a népfront képvi­selőit és a lakásszövetkezet el­nökét, hogy kéréseikkel, javas­lataikkal keressék meg a városi tanács illetékes osztályait, te­remtsenek kapcsolatot a közeli üzemek vezetőivel, hogy gyü­mölcsöző, mindenki hasznára . váló kapcsolat alakuljon ki. B. J. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents