Petőfi Népe, 1976. június (31. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-16 / 141. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1976. június 16.

Szervezett munkaközvetítés

Számokban Tmérhető

A mezőgazdaság korszerűsödésével mindjobban előtérbe ® A soltvadkerii Szőlőskert Szakszövetkezet borkombinálja. kerül az üzem- és munkaszervezés új formáinak kialakítása.

A szövetkezetek egyesülésével ennek megteremtődtek a feltételei is, de a szakszövetkezetek többségében nem javult kellőképpen az üzemszervezés. Általánosítani azonban mégsem lehet, mert vannak jó kezdeményezések. Példa erre a soltvadkerti Szőlőskert Szakszövetkezet, amely mai formáSzakszövetkezettel való egye® A híitötarolóban száz vagon almát tud elhelyezni a szövetkezet.

(Szávay István felvételei)

Reggel, kinyitom a postaládámat, s megszokott mozdulattal emelem ki az újság mellett a különféle vállalatok színes hívogató leveleit. Menjek az X gyárba, csaik öt percre van, kiemelt fizetés, napi kétszeri étkezés és kuglipálya áll a dolgozók rendelkezésére. Jelentkezzem Y-nál, a „munkásszervezéssel megbízott főelőadónál, aki minden szükséges kérdésben felvilágosít kilépésemhez és jelentkezésemhez”, ha netán úgy döntenék: munkahelyemül az újonnan megnyílt vegyeskereskedést . választom. Dolgozni hívnak a metróhoz, az OVIT-hoz és ki tudja még hány ezer helyre a televízióban, az újságban — feltüntetve a munkást kereső vállalat valamennyi vonzó túlajdonságát. Hiába, nagy a munkaerőhiány, s ennélfogva nagy az álláskínálat is. Emiatt a színes levelek halmaza, s az egymásra licitáló hirdetésáradat, s talán az a fokozott mozgás is, ami a munkaerőfronton tapasztalható.

Fokozott mozgás, labilitás, amely más tényézőkkel együtt (a gyermekgondozási segélyen levők gyarapodó száma, elöregedés stb.) nagyon kedvezőtlenül hat az ország munkaerőhelyzetére. Pontosabban egyes iparágakra, ahol hovatovább milliárdos kárt okoz a kezelő nélkül megbénuló gépek kiesése a' termelésből, az újonnan /beszerzett nagy értékű berendezések alig több mint egy- müszakos kihasználása — kihasz-. náltsága. S nem kevésbé az, hogy a munkaerőmozgás nem igazodik a népgazdaságilag indokolt és kedvező irányokhoz, hanem. öntörvényű lett. gyakorta nem óda megy dolgozni a munkás, az alkalmazott, a segédmunkás, a tanuló, ahol a legnagyobb szükség lenne ni, ahol a legnagyobb hatékonysággal dolgozhatna — hanem ahol pillanatnyilag számára a legnagyobb fizetést felajánlják. El kell ismerni, ma még, sajnos, sokhelyütt nincs szoros oksági összefüggés a népgazdaságilag leghatékonyabb munkahelyek és az ftt kapható fizetés között. Az ideális összhang megteremtésén fáradozunk, ám eközben indokolt az anyagiakon kívül más módon is hatni' a munkaerőmozgásra.

Miként lehetséges ez? Például olyan rendelkezéssel, mint amely 19?6. július 1-én hatályba lép. A munkaügyi miniszter, egyetértésben valamennyi illetékessel, rendeletet adott ki a munkaerő kötelező közvetítéséről, s szervezetten történő elhelyezéséről és toborzásáról. Ez a rendelkezés minden munkáltatóra kötelező lesz. Lényege: elősegíteni á népgazdaság munkaerő-szükségletének tervszerűbb kielégítését, a munkára jelentkezők elhelyezését — a társadalom, a népgazdaság elsőrendű érdekei szerint.

Érdemes felidézni a rendelkezés néhány fő szabályát. Például, hogy a kötelező munkaközvetítést a vállalatok és a munkára jelentkezők egyaránt igénybe vehetik; a vállalat a munkára közvetített dolgozót — ha a munkakör ellátásához valamilyen oknál fogva nem felel meg — nem köteles alkalmazni. De a dolgozó sem kötelezhető a munkaközvetítés során felajánlott munkakör elfogadására. A munkaerő-közvetítést a fővárosi, a megyei és a városi tanácsók illetékes szervéi végzik. — nekik kell bejelenteni a munkaerőigényeket. Fontos előírás, hogy kötelező munkaközvetítést rendelhet el a tanács az adotti terület egyes vállalataira, például ha a gazdálkodás racionalizálása, a termékszerkezet megváltoztatása érdekében a dolgozók szervezett elhelyezéséről kell gondoskodni.

Érdekes és nagyon időszerű az oly sok vihart kavart toborzás, „munkásszérvezés” szabályozása is. Erre engedélyt kell kérni a tanácstól, s e tevékenységet, csak munkaviszonyban nem állók között folytathatja az erre feljogosított vállalat főállású munkaügyi képviselője. Ilyen módszerrel egyébként beruházások, különösen a gyorsításra kijelölt és az exportkapacitások bővítésére szolgáló fejlesztésekhez lehet munkavállalókat keresni.

Az új rendelet hangfogót tesz a vállalatok, intézmények állás- hirdetéseire is: ezentúl nem lehet szórólappal, csáblevelekkel, falragaszokkal munkaerőt csábítani. Az álláshirdetésnek július 1-től mellőzni kell minden sallangot, kizárólag a munkakör megnevezését tartalmazhatja, illetőleg a munkarendről, s az esetleges munkásszállásról adhat felvilágosítást — ám a bérezésre, kedvezményekre, juttatásokra nem terjedhet ki. Sőt: az új rendelet már alkalmazza a munkaerő-csábítás fogalmát — az ebben Vétkezőket szabálysértési, vagy fegyelmi eljárás keretében kívánja büntetni. k m, Gy.

jában a Kossuth és a Rákóczi sülés után, 1974-ben jött létre

— Tulajdonképpen ez tette lehetővé az új vezetési módszer bevezetését — mondja Tasnádi Vilmos főágazatvezető. — A terület 4 ezer hektár fölé emelkedett, amiből több, mint ezer hektárt művelünk közösen. Így a területi irányításról áttértünk a korszerűbb ágazati rendszerre.

— Mit jelent ez?

— Két fő ágazatot alakítottunk ki, a termelésit és a kereskedelmit. Az előzőhöz négy ágazatot soroltunk, a szőlőt és gyümölcsöt együtt, a növénytermesztést, az állattenyésztést és a háztájit. A szőlő- gyümölcs ágazatot, mivel az ültetvények szétszórtan helyezkednek el, még üzemegységekre bontottuk. Ezek élén az üzemegységvezetők állnak, akiknek a beosztottaik a brigádvezetők.

A kereskedelmi főágazathoz tartozik a szőlő feldolgozása, a borértékesítésig, a gyümölcs hűtőházi tárolása és értékesítése, a raktárak, a műtrágya és növényvédő szerek beszerzése, sőt a beruházások tervezése és kivitelezése is. Ez utóbbit á kereskedelmi főágazatvezető a főkönyvelővel együtt látja el.

— Milyen eredményei vannak az óij'~irányítás‘bevezetésének?

— Számokban mérhető. A pontosabb, jobb munkának meglett az eredménye. Míg 1974-ben az egyesülés évében egy hektáron csak 135 mázsa alma termett, tavaly már 170, és 9 mázsával szüreteltünk több szőlőt egy hektáron, mint egy évvel korábban. A szövetkezet bruttó árbevétele

1974-hez viszonyítva mintegy 10 százalékkal nőtt.

— Milyen beruházásokat terveznek ?

— Még az egyesülés évében megkezdtük egy borpalackozó építését a helyi Jóreménység Szakszövetkezettel közösen. Az üzemet, amelyben évente mintegy 80 ezer hektoliter bort lehet majd palackozni, jövőre adjak át az építők. A berendezése teljesen automatizált lesz, a gépek az NDK-ból érkeznek. A palackozáson kívül a szőlőfeldolgozást is együtt végezzük a társszövetkezettel. Az elmúlt esztendőben egy szovjet típusú szőlőprést vásároltunk, amit az idén egy újabb követ.

Valószínű azonban, hogy nem lesznek kihasználva az őszön, mert a becslések szerint mintegy 60 százalékos fagykár van a szőlőültetvényekben. Előfordulhat,

hogy a bortárolók sem telnek meg, pedig tavaly 5 ezer hektoliterrel bővítettük a tárolókapacitást, az idén pedig 3 ezer hektoliterré! kívánjuk növelni. Terveinkben szerepel még műtrágyaraktár építésén kívül egy szeszfőzde létrehozása is.

— Szőlőtelepítés?

— Azt is tervezünk. A vesszőket úgy ültetjük él, hogy a táblák alkalmasak legyenek gépi szüretelésre is. Célunk a bortermelési üzemág teljes kialakítása, a termésátlagok további növelése.

A soltvadkerti Szőlőskert Szak- szövetkezetben korszerűsítették az irányítást, amivel növelték a termelés hatékonyságát. A módszer bevált, de nem végleges. ' Ahogy a fejlődés "megköveteli, a szakszövetkezet vezetősége úgy formgljá tovább a munka-. és üzemszervezést.

B Z.

IDŐS IPAROSOK MŰHELYÉBEN

A papucskészítő

Háborús rokkant volt Győrfi Ferenc ’ apja, kilencvenszázalékos. Emiatt hiába forgatott a fejében olyan terveket a fiú. hogy hentes vagy borbély lesz — nyolcán voltak gyerekek és kellett a kenyér. Papucsos lett ő is, tanulta a mesterséget. Négy évig azért a képzőbe is járt. festményeit érmekkel díjazták, aztán meg folyamőrként szolgált. 1933-ban meghalt az apja, kiváltotta hát az ipart, majd a háború következett — légvédelmi tüzérként „egyszer erre, egyszer arra” vitték a csapattal. Közben megnősült 1940-ben Győrfi Ferenc. Három gyermekük a második világégés korszakában jött világra. Folytatni kellett a munkát a front után. A festőiskolát választotta, de onnan az ötvenes évek elején eltanácsolták. Konyhájában, szobájában ma is ott függenek festményei — portrék, tájképek, másolatok. Az egyik sarokban nyolcvanbasszusos, négyváltós Weltmeister tangóharmonika lapul — bálák, mulatságok, névnapok vigasságának csiholó- ja.

Régen biciklire tették az árut. elkerekeztek a községekbe, ahol vásárokat tartanak, f Az „idők kezdetén” pedig kétkerekű kordén fuvaroztak. Ma már másképp van minden, egyedül a papucs- készítés „technológiája” ugyanaz. A régifajta papucsoké, persze.

□ □ □

Még a szerszámok is a mesterség örökkévalóságát mutatják: együtt öregednek az iparossal; némelyikük egyidős vele: hatvannyolc éves, de korosabb is akad.

A kalapács (közhely) szegbeve- résre, a musta a talp simítására való, rézből készül. Árból kétfajta használatos, a görbét varráskor, az egyenest szegeléskor vették kézbe. A fonalat régmúlt időkben is egy kunkori Végű, gömbbel is ellátott, vasból öntött „készülékkel” sodorták, külön „speciális” neve nincs is. A íafütyülő a valódi papucsos szerszám. bár hozzá hasonlatost a kulacskészítők is használnak, rózsafából gyártják. A „házi-jármű” széleit nem kenik be szurokkal, mint a cipész a cipőét, hanem ezzel az alkalmatossággal . csiszolják fényesre. A fakés pedig a' talp fényének előbújtatására alkalmas: miután bevizezték, addig kellett dörzsölni, amíg magukat nem látták visszanézni a bőr tükréből. A bjcske nem azonos a bicskával, bár éle tán még erősebb. A kakastaréjra emlékeztető vágóeszközzel a talpat és felsőrészt szabták ki. Ezt a kerekítővei igazították 1 formára — az eszköz nyél nélküli fém-él. A munkaaszalt ahol szerszámaikat, félkész és kész termékeiket tárolták, tőkének nevezték.

□ 1 1

Ezen a tőkén elsőnek kiszabták a papucsok fejét, aztán a talpát. A bőrbe aztán a visszáján rik- szet vágtak — vékony árkocskát a fonálnak — s összevarrták. Ki- foidították a következő művelet során a papucsot, simították, vártak. Miután beállították a sarokrámát, körülvarrták. Az igazi papucsokat láncszemes öltéssel. Mielőtt azt hinnénk, hogy a papucskészítés minden csínját ismerjük. elárulandó, hogy több fontos művelet még csak ezután kerül sorra. Először is körül kell fütyülni (de nem ám csücsörített szájjal) a széleit, majd ki kell fényesíteni — az előbbiekben részletezett módon, fakéssél — a talpat. A felszalagozással díszt nyert a női lábak díszé, de bojtot is használtak erre a célra.

Régebben a forgatós papucsok kedveltebbek voltak mint mai világunkban, mindkét lábra egyformán jól pászoltak. A franciapapucs már féllábas (bal és jobb) készül a feje selyemből, bársonyból, lakkbőrbőt és magas sarkú.

Lapos a sarka a forgatós papucsoknak, amelyek között találhatók kapnisok is, ez nehezebben megy tönkre, mert elől bársony helyett néhány négyzetcen- timéternyi bőr védi a lábat és a papucsot.

Az aratópapucs fordított bőrből készül, az illeszkedő részek rögzítésére szeget használták — nevéhez méltóan valóban az aratók egyik megszokott lábbelije volt.

Az anyaggal bánni kell: meg persze a szerszámmal is. Ha Győrfi Ferenc kezén nem is lehelne megszámlálni az oltok vágta bütyköket, ha néha fel is kell állnia pihenni, azért csak <jizt mondogatja, hogy nincs jobb a papucsosságnál.

□ . || Ég

Kecskeméten, a Móricz Zsig- mond utcai sarokház udvarán van a műhelye, lakása. Az udvarban lakók reggelente, mikor dolgozni mennek, már dolgozni látják Győrfi Ferencet; nyaranta meg hajnali négynél tovább nem bírja az ágyban, megy a műhelybe, dolgozni. Pedig a mája már rakoncátlankodik mostanában.

— Mondom mór néhány éve, hogy beadom az ipart. Aztán nem bírom megtenni, mert mit is csinálnék ölbe tett kézzel, én azt. nem tudnám elviselni. Itt vannak a festményeim, már gondolkozom azon, hogy ha mégis nyugdíjba meneszteni magamat, akkor berendezek egy műtermet. Azért elfárad az ember, különösen. ha már nem fiatal. Hatvannyolc éves vagyok.

— Kimondottan papucsos ...? Hát úgy ötven éve hatot tudnék összeszámlálni a kezemen. Any- nyi volt. Ma? Egyedül vagyok Kecskeméten. Vannak, akik csinálnak papucsokat, de, hogy is mondjam, hiába írok én levelet, attól még nem vagyok író. Szóval hiába csinálnak mások is papucsokat, attól még nem papu- csosok. Különbség ez, kérem, nekem elhiheti, tudom, mert hiszen az apóm is ezzel foglalkozott. Érti ugye?

Ballal József

A MENETLEVELEKKEL IS BAJ VAN

Gépjármű-ellenőrzésen Baján

Baja nemcsak vasúti, hanem közúti közlekedési csomópont is, s különösen munkanapokon jelentős a város átmenő forgalma. Teher- és személygépkocsik, motorkerékpárok ejtik útba a várost. Egyrészt a Dunántúlra igyekeznek, másrészt Szeged felé tartanak. Igen nagy a megyeszékhely felé irányuló forgalom is. A megyei rendőr-főkapitányság bajai közlekedésrendészeti alosztályának járőrei sűrűn ellenőrzik a járműveket, vezetőiket, s egy ilyenre kaptunk meghívást. Kalmár Miklós rendőr főtörzsőrmesterrel és Hunyadi ^József rendőr szakaszvezetővel indultunk, s jegyeztük fel a szabálytalankodó járművezetőket, a hibás járműveket.

A bajai kórház • előtt állították meg az FI 67-20 forgalmi rendszámú - kistehergépkocsit, amelyet Oros Ferenc vezetett. Az Alföldi, TÜZÉP Vállalat kisteher- gépkocsija nemcsak esztétikailag volt kifogásolható állapotban, de műszakilag is. A kormányössze- kötő rúd gömbcsapszegei lógtak, s az egyik gumiabroncs sem volt jó állapotban. A gépkocsivezető ígérte. ' azonnal a műhelybe viszi a járművet.

Ugyanitt állították meg Kiing Mátyás, Vaskút, Kossuth utca 22. szám alatt lakó motorkerékpárost is. A motorkerékpár ugyan műszakilag rendben volt, de a rárakodott sár, piszok miatt a rendszám nem volt olvasható, ötven forintos helyszíni bírságolással figyelmeztették Kiing Mátyást járművének elhanyagolt állapotára.

Az ellenőrzést már messziről észrevette Marosán Zsigmond. Baja, Tóth Kálmán u. 30. szám alatt lakó boltvezető, s ezért segédmotoros kerékpárjával egy kicsit távolabb megállt. Nem kerülte el ez a rendőrök figyelmét, s Hunyadi József rendőr szakaszvezető odasétált hozzá. Marosán Zsigmondnál nemcsak a vezetői engedély nem volt, személyazonosságát sem tudta igazolni. Kezében még mindig ott tartotta a motor feltámasztó- jáfc s tulajdonképpen nem szabályosan közlekedett, hiszen a segédmotornál mind a két kézre szükség van. öt feljelentették.

A tehergépkocsik menetokmányaival általánosságban baj van. ugyanis a járművezetők ezt „elfelejtik” kitölteni, rendesen vezetni. Tivola Péter, a 9. sz. VOLÁN YB 18-92 forgalmi rendszámú tehergépkocsival reggel nyolc óra 35 perctől 11 óráig

11 kilométert tett meg, de ez a menetlevélen nem szerepelt. Amikor megkérdezték tőle, most hova tart, nem tudta megmondani. Lehet, >' hogy feketefuvarban volt? Feltehető, hogy a

( Alkoholszondával ellenőrzik az egyik segédmotor-kerékpár vezetőjét.

menetirányító a menetlevélről — amelyre a rendőr ráírta észrevételeit ezt majd kideríti.

A másik tehergépkocsi szintén a 9. sz. Volán kötelékébe tartozott, amelyet Tarjányi Ferenc. Kiskunfélegyháza. Széchenyi u. 27. szám alatti lakos vezetett. Nála is a menetlevéllel volt baj, s ezért 50 forint helyszíni bírságot fizetett. Lehet, hogy e büntetés felélénkíti a korábban tanultakat, mármint a menetlevél vezetésének szabályait.

A Gabonafelvásárló & Feldolgozó Vállalat pótkocsis tehergépkocsiján ült Hebők Mihály, Bácsalmás. Újváros 9. sz. alatti lakos. A menetlevélen alig volt

néhány bejegyzés, de érdekes módon a kilométeróra állását feltüntették, annak ellenére, hogy a kilométeróra rossz volt. Visz- szás helyzet, ugyanis a gépkocsivezető csak hozzávetőlegessen számíthatja ki a megtett kilométereket, s eközben alkalma nyílik arra', hogy ezt elfelejtse.

Szinte az egész városon keresztül követtük az YE 55-29 forgalmi. rendszámú billenős kocsit. Folyt a rakfelületéről áz apróra őrölt kohósalak, de nemcsak ez volt a 'hiba. A 9. sz. Volán gépkocsivezetője. Kovács Ferenc, túllépte a megengedett sebességet és két esetben is szabálytalanul előzött' Amikor az útozennyezés- re figyelmeztették, elmondta, a műhelyben nem javítják meg

( Miről árulkodik a menetlevél?

rendesen a billenő zárószerkezetét', s ezért folyik a közútra az apróra őrölt salak. Kovácsot természetesen feljelentették.

A néhány órás ellenőrzés' eredményes volt, hiszen olyan szabálytalanságokat derített és torólt meg a helyszínen a rendőrjárőr, amely veszélyeztette a közlekedés biztonságát. Következtetésként azonban el kell mondanunk, hogy az adott vállalatoknál nagyobb gondot . kellene fordítani a gépjárművek műszaki, technikai biztonságára, esztétikai állapotára, s oktatni kellene al gépkocsivezetőket a menetlevél helyes és pontos kitől tésére.

Gémes Gábor