Petőfi Népe, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-12 / 111. szám

1976. május 12. • PETÖfI NÉPE • 3 A TANÁCSI MUNKA FÓRUMA A társadalmi tevékenység szervezéséről A községpolitika ezer ágában' sohasem lehet okos az ember. Ami 4tt lehetőség, máshol talán nem az, ami ma fontos számunk­ra,' holnap nem bizonyosan az. Ahány falu, annyi módszer, any- nyi kezdeményezés. Másolni nem a konkrét munkát, hanem az ál­talánosítható tapasztalatokat le­het csupán. Arról; hogy mit csi­nálunk Tiszakécské.i, talán nem érdemes írni, ám azt, hogy mi­ként kell, vagy kellene a fejlesz­tés politikáját szervezni, irányíta­ni, azt a saját okulásunkra is ér­demes átgondolni. A társadalmi munka szervezé­sére két okból sem szabad saj­nálnunk a fáradságot: egyrészt olyan forrás, amelyet mással nem lehet pótolni. Tervciklusokkal hozhat előre létesítményeket, hozhat lényeges változásokat az emberek életkörülményeiben, fel­gyorsíthatja a településfejlesztési folyamatokat. Más szempontból a társadalmi munka a közéleti ak­tivitás gyakorló iskolája, a szo­cialista hazafiság bizonyítása. A gazda gondosságával A településfejlesztés gyakorla­tában a társadalmi munka sok esetben fontosabb szerepet tölt­het be, mint a pénz, a különböző keretek, hiszen pótolni képes pénzeszközöket; és ha belegon­dolunk, mennyivel gazdagabb fej­lesztési tényező minden más esz­köznél! Az ilyen formában, ilyen segítséggel megvalósított célokat az emberek sokszorosan többnek érzik, mint amelyek ' létrehozását külső szemlélőként, kritikusként nézik csupán, még ha sokszor szerényebb is annál. Az is tény, hogy a társadalmi munka kereté­ben a közösség nem tűri ípeg egy pillanatig sem az oktalan pazar­lást. Az így létrehozott objektu­mokra a közvélemény a gazda gondosságával vigyáz, fokozottan számontartja működésének, szol­gáltatásainak színvonalát. Tapasztalatom szerint a társa­dalom mozgósításában, a részvé- telv.mgrt^kében. ,, nehezen tudjuk Elkerülni g ciklikusságot. Néha .szinte» elemi „erővel nyílik meg a lehetőség a szervezés előtt (köz­művek, szolgáltatások, gyermek- intézmények fejlesztése stb.), más­kor rövidebb, vagy hosszabb pan­gás' időszaka várja — elsősorban az irányító szervektől — az újabb jó ötlet, a lelkesítő cél felkarolá­sát. A társadalmi munka szervezése érdekeltségi feltételeket követel: egyrészt valamilyen kisebb kö­zösség érdekeltségét a nagyobb közösség terveinek megvalósulá­sában, másrészt az egyénét a kö­zösség terveiben. Az érdekeltség felismerésének foka emberenként eltérő. Van, aki úgy hajlandó se­gíteni, ha azonnal és saját kör­nyezetében látja az eredményt. Mások messzebbre látnak, és ak­kor is tenni készek, ha szűkebb vagy tágabb hazájuk becséről, hírnevéről van szó. Az ember ho­rizontja a társadalmi részvétel gyakorlatában is tágul. Azt hiszem, hogy az igazán jól szervezhető, tartalmas társadalmi munka olyan, amelyben az egyén és közösség anyagi, erkölcsi ér­dekeltsége minden résztvevő szá­mára világosan felismerhető. (Er­kölcsi érdekeltségen azt értem, amikor érzelmi igények kielégí­tése valósul meg: segíteni máso­kon, a sokgyermekes munkatár­son, a magára maradt emberen, azon az intézményen, amelyben a mások gyermekei vannak stb.) Az erkölcsi igény kielégítése egy­re fontosabbá válik, mint a szo­cialista társadalom fejlődésének fontos mutatója. Amikor társa­dalmi munkát tervezünk, szerve­zünk, építsünk bátran mindkét érdekeltségre. A siker feltételei A szervezés két irányból indul­hat: az irányító szervek elhatá­rozása alapján és spontán módon. A megvalósítás előtt, a tervek ki­dolgozásánál alapvető feltétel: igen sok vélemény, javaslat kiké­rése, meghallgatása, melyek kö- zqtt megtalálhatjuk az igazi jó ötletet, elgondolást. A sok-sok ja­vaslat, kérés és követelés között nem a hangerő, hanem a realitás a döntő tényező. A sikeres szervezés feltétele az érintettek részletes tájékoztatása, melynek során az irányító szer­vek vagy a résztvevőkkel, vagy a résztvevőket mozgósító szemé­lyekkel világosan megértetik a célt, kikérik véleményüket és kölcsönös tájékoztatás után el­nyerik egyetértésüket, támogatá­sukat. Nagyon fontos, hogy a résztve­vők kedvét ne vegyük el szerve­zetlenséggel, a feltételek biztosí­tásának elmulasztásával. Egy ko­moly társadalmi munkaakció fel­ér egy településfejlesztési „forra­dalommal”. Ezt pedig illik a ve­zérkarnak tisztességesen előkészí­teni, számolni a lehetőségekkel, biztosítani a siker, a győzelem feltételeit. A. szervezés természetesen kez­dődhet különösebb előkészítés nélkül is, amelyre az irányító szerveknek azonnal reflektálniok kell, akkor is, ha a megvalósítás feltételei még nincsenek meg. A jó kezdeményezést azonnal segí­teni, bátorítani kell. Bár a jó ötlet értékelésére nincs előírás a társadalmi munka nyil­vántartásában, eszmei értéke mégis jelentős. Ennek örömét ne vegyük el senkitől. A siker füzé­nél mindenkinek biztosítanunk kell az őt megillető helyet. Be­csüljük meg a résztvevőket, s a munka befejezésekor ne sajnál­junk időt fordítani a köszönő szóra, a figyelmességre, az érté­kelésre. Minden társadalmi mun­kának van anyagi és erkölcsi ér­téke. Az erkölcsi érték a javas- lattevőt és a résztvevőket illeti. hiszen elsősorban ezért segítettek.’ Az anyagi érték a közösségé, a társadalomé. Forintba átszámít­va ez kerül a tanácsi nyilvántar­tásokba. Az irányító szervek a lakossági fórumokkal . való egyeztetés és összhang alapján minden közép- lejáratú tervciklusra készítsenek társadalmimunka-tervet, konkré­tan. feladatonként, szervenként és területenként. Ugyanakkor le­gyenek érzékenyek a spontán ja­vaslatokra is. Együttműködéssel Tanácsunknál az a szokás, hogy a helyi pártbizottság felhatalma­zása alapján minden szervvel öt­éves együttműködési szerződést kötünk, amelyben rögzítésre kerül a két fél, tehát a kisebb és a nagyobb közösség joga és köte­lessége egyaránt. Maga a szerző­déskötés igen fontos aktus, a kü­lönböző szervek testületéi hagy­ják jóvá, teszik komollyá a vál­lalásokat. A tiszakécskei tanácsnak igen sok szocialista brigáddal, iskolai osztállyal, KISZ-szervezettel van szerződése. Ezeknek gazdag tar­talmuk van, nagy társadalmi erők maradnának kiaknázatlanul az állandó együttműködési készség, s a kellő figyelem hiányában. Alig van olyan esztendő, amikor az élő, társadalmi hozzájárulásra vonatkozó szerződések száma száz alatt marad. Az öt évre kö­tött keretszerződéseket évente fel­újítjuk, végrehajtását nyilváno­san értékeljük. Olyan közhangulat megterem­tésére törekszünk, hogy nagyobb megbecsülést kapjon az a vezető­ség, amelyik túllát az üzem ke­rítésén, érzi a termelés „hátor­szága” kiépítésének, az emberek­ről való gondoskodásnak a fon­tosságát. Minden szerv — a ta­nács is — tisztességesen tartsa «meg vállalásait, ez a legdöntőbb alapelv. A társadalmi munka nyilván­tartási rendjében arra kell töre­kedni, hogy valósítsuk meg a kollektívák szigorú önértékelését. Higyjük el, hogy ha valaki ön­zetlenül tenni képes másokért, akkor igényes az önértékelésben is. Ahol a felmérés ilyen formá­jára technikai okokból nincs le­hetőség, ott szakértő társadalmi erőkkel és a tanács bizottságai­val kell a felméréseket elkészít­tetni. A felmérések összesítése, feldolgozása a tanács műszaki. és gazdálkodási apparátusának fel­adata. A zárszámadási tanácsülés beszámolójában pedig a jelentő­ségének megfelelően illik foglal­kozni a társadalmi munkával, megköszönni a legkisebb segítsé­get is mindenkinek, aki a tanács terveinek segítése által a közös­ségért önzetlenül cselekedett. Miskó István Tiszakécske nagyközség tanácselnöke KIK LESZNEK A LAKÓI az ifjúsági garzonháznak? Tanulás huszárosán A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátban 15 szakmát sajátít­hatnak el a tanulni vágyó fiata­lok. Az üzemi iskolában a helyi termelési szakágaknak megfelelő oktatás folyik. A háromévi ta­nulmányi időből két év elméleti, egy év pedig szakmai gyakorlat. Az üzemi iskolások teljesen in­gyenes ellátásban részesülnek. Ké­pünkön: a lótenyésztő és sportlo­vas tagozat hallgatói bemutatóra készülnek. fMTI-foto — Hadas János — KS) Már csaknem kész, mondhatni, hogy az építők az utolsó simítá­sokat végzik a kecskeméti ifjú­sági garzonházon. A nyár folya­mán, várhatóan júniusban átad­ják rendeltetésének a 210 laká­sos, tetszetős épületet a Széche- nyivárosban. Nem véletlen tehát, hogy lakásgondjuk megoldásában érdekelt fiatalok körében javában folyik a találgatás: vajon kik lesznek a beköltözők, a garzon­ház első szerencsés lakói. Egye­sek azt is tudni vélik, hogy nincs már esélyük, mert az elosztás megtörtént. Nos, hadd bocsássuk előre: semmi nincs még eldöntve, a bérlőkijelölésre ezután kerül sor. Hogy ’kik és milyen feltételek alapján nevezhetnek be, miként történik a lakások elosztása, er­ről kérdeztük a napokban dr. Madarász Lászlót, a városi tanács igazgatási osztályvezetőjét és Ér­sek Györgyöt, a KISZ városi bi­zottságának titkárát. Az igazgatási osztály vezetőjé­től elöljáróban megtudtuk: a fia­tal házasok átmeneti otthonául szolgáló 210 lakásos épületben 50 lakás munkásszállás jelleggel mű­ködik majd. Közülük 30 garzon lakói a Katona József Színház fiatal művészei közül, húszé pe­dig a megyei, illetve a városi ta­nács ifjú szakemberei közül ke­rülnek ki. A fennmaradó 160 la­kás az ingatlankezelő vállalat ke­zelésében fiatal házasok átmene­ti otthonául — tehát nem bérla­kásként — szolgál a lakásgond­juk végleges megoldásáig. A szerződés feltételei Ezek után hallgassuk meg Ma­darász Lászlót, az igényjogosult­ság, s a garzonházba való bene­vezés feltételeiről. — Mint az épület elnevezése — fiatal házasok átmeneti otthona — is utal rá, az első feltétel, hogy a benevezők 30 éven aluli fiatal házasok . legyenek, akiknek leg­feljebb egy gyermekük van a be­költözéskor. További feltétele: a házasfelek egyike meghatározat­lan időre szóló munkaviszonnyal rendelkezzen a városban; legyen érvényes lakásigényük a tanács­nál; ne essenek telek- és ingat­lanszerzési korlátozás alá; fogad­ják el az elhelyezés feltételeit, ideértve a házirendet is (az er­ről szóló szerződést az IKV-vel kötik majd meg); rendelkezzenek munkáltatói és KlSZ-alapszerve- zeti javaslattal» Anyagi feltétele a benevezés­nek, hogy ifjúsági takarékbetét­tel rendelkezzék a folyamodó, és a beköltözéstől számolva vállal­jon havi 800 forint betétet. Emel­lett szükséges, hogy az OTP-nél saját nevére 15 ezer forintot he­lyezzen letétbe. E feltételek fejé­ben a városi tanács vállalja, hogy az átmeneti otthon lakóit öt éven belül végleges lakáshoz juttatja. Egyébként a garzonla- kásók használati díja várhatóan havi 200—220 forint lesz. A társadalmi lakásbizottság és a KISZ-szervezetek Fontos megemlíteni még, hogy a városi tanács jelenleg mintegy 6500 lakásigényt tart nyilván. Az 1976. május 31-ig benyújtott ér­vényes igénylések közül válogat­juk ki azoknak a folyamodvá­nyát, akik megfelelnek az előbb ismertetett feltételeknek. Az így kiemelt kérelmek alapján a tár­sadalmi lakásbizottság összállit- ja a névjegyzéktervezetet, ame­lyet további véleményezésre meg­kap a KISZ városi bizottsága — mondotta végül Madarász László, s máris Érsek György, a KISZ városi bizottságának titkára vet­te át a szót: — Szeretném előrebocsátani: a megyeszékhely fiataljai mindig is kivették részüket a társadalmi célok megvalósításából. Ezek egyike az ifjúsági garzonház lét­rehozásának kezdeményezése és a megvalósításában való közremű­ködés. A BÁÉV fiataljai, az SZTV kollektívája, vagy az Ápri­lis 4. Gépipari Művek ifjú dolgo­zói jogos büszkeséggel mondhat­ják: ott voltunk a garzonház szü­letésének bölcsőjénél!... Hamarosan beköltözhetnek az első lakók. Elmondhatjuk tehát, hogy a városi tanáccsal közös erőfeszítés nem volt hiábavaló: sok fiatal házas jut megfelelő otthonhoz azzal a biztos tudat­tal, hogy öt éven belül igényjo- gosultságának megfelelő végleges lakást kaphat. Kezdeményezésünknek nagy és jó visszhangja volt. Kár, hogy a kijelölésekkel és elosztással kap­csolatosan alaptalan hírek terjed­tek el. Szükségesnek tartjuk el­mondani. hogy a KISZ városi bi­zottsága — minthogy erre nincs. is jogosultsága — nem oszt la­kást. Ellenben külön erre a célra *■ munkacsoportot hozunk létre;: amely a városi tanácshoz beér­kező és általunk törvényességi és igényjogosultsági oldalról meg- vizsgált listát véleményezi: egyet­ért, vagy vétót emel' majd. Milyen szempontok alapján?’ Mi az akció indításakor á lakás- helyzet javítása mellett a KISZ demokratizmusának erősítésére is; gondoltunk. Azt kívánjuk elérne hogy valamennyi KlSZ-alapszer- vezet véleményezze a I^ISZ-tagok és a KISZ-en kívüli fiatalok la­káskérelmét. Ennek során, az igényjogosultság méllett termé-L szetesen vegye figyelembe azt a munkát, amelyet a folyamodó a közösségért tett és tesz. Hadd hangsúlyozzam, hogy mi az így-, véleményezett és rangsorolt jegy-» zék alapján élünk a városi ta­nácsnál egyetértési, vagy vétózásl jogunkkal. Hova folyamodjanak? Szeretném felhívni az érdekelt^ fiatalok figyelmét arra, hogy fojjj lyamodványukkal a területileg il­letékes KISZ-alapszervezethez forduljanak, s kérjék annak ál-, lásfoglalását. Tudjuk, hogy sok fiatal házasí pályázik g garzonházba való, be-J költözésfé. Áát azonban meg keTF érteni, hogy 210 lakásba csak 21(P család költözhet be. Mi ezt az’ épületet a fiatalok lakásgondján-' nak enyhítésére terveztük, ennek megfelelően a közösség formálá­sát is célul tűztük. Ennek érde-J kében létrehozunk az épületben! egy klubot is, amelyben, reméljük hasznosan, sikeresen töltik majd el szabad idejüket a beköltözők-.-? Végül megemlítem, hogy a je-, lenlegi ötéves tervben újabb if-, júsági garzonház építését kezde­ményeztük. Hisszük, hogy a nyár folyamán beköltöző kétszáztiz boldog fiatal családot az elkövet­kező időben még többen követik majd hasonló örömmel — fejezte be mondanivalóját a KISZ váro4 si bizottságának titkára. P. 1. \ Szezonkezdet A Szelidi-tó környéke csen­des; nem veri még fel az üdü­lők nyáron megszokott zSi­valya; s bái a hőmérő huszon­három fokot mutat, csak egyetlen ember — helyi lakos — úszkál a vízben. A parton még semmi sem mutat arra, hogy két hét múlva kezdődik a szezon. Az üzletek többségében az eladók rendezge­tik a készletet, takarítanak; a magánárudakban festenek — vár­ják a KÖJÁL látogatását. Az úszástól kimerülteknek pár lépést kell csak megtenni, hogy elérjék Berger Jánosné lángossü- tödéjét. Kávét, palacsintát, sült- kolbászt vehetnek,, a „nagy” sze­zonban pedig grillcsirkével is el­verhetik éhségüket. Hiába magas a vízállás, ami általában vonzza az üdülőket, kirándulókat, már két vasárnap majdnem hiába várta a vásárlókat Bergerné. A szemben levő élelmiszerbolt, italárusító zárva van. Vasárnap, május 9-én nyitott Takács Gergelyné, akit üzletében éppen festés, takarítás közben ta­láltunk. Palacsintát, lángost, időn­ként kolbászt és üdítő italokat árusítanak. — Primőrünk is lesz — vála­szolják kérdésünkre a szolgálta­tóház élelmiszerboltjában —, pa­radicsom, paprika, természetesen hűtőpultban tároljuk. — Végh Istr ván boltvezető körülvezet az üz­letben. — A polcokon az üdülés szinte minden kelléke, megköny- nyítője látható: sprayk, mosópo­rok, napolajak, társasjátékok, fo­tóscikkek sora­koznak katonás rendben. Készétel-kon- zerveket, tész­tákat, szá­razsüteményeket árulnak egy másik polcon, jelenleg 140 ezer forint értékű az árukészlet. Az üdítő italok sorát a Solt—Har- ta és Vidéke ÁFÉSZ által gyár­tót Unicola egészíti ki, olcsósága különösen a gyerekek számára tette vonzóvá. A férfiak hetente 250 láda sört vásárolhatnak összesen a 18. szá­mú vegyesboltban, ez még csak az első negyedévre vonatkozik, júliustól többet szállítanak a „sö­rösök”. Hetente két mázsa tölte­lékárut kap a bolt, a kényes élel­miszereket több mint 500 liternyi hűtőtérben tárolják. A Solt—Harta és Vidéke ÁFÉSZ vegyesboltja mellett a húsüzlet várja a vásárlókat, aki­ket Budai István fog kiszolgálni. A kenyérboltba a Kalocsai Sü­tőipari Vállalat szállítja nyitás után a friss árut, a! szolgáltató­házbeli fodrászok a Dunapataji Vegyesipari Ktsz alkalmazottai, ők is csak június elsején állnak a szépülni vágyók rendelkezésére A környékben számos telefonon hívhatják a rászorulók a mentő­ket, tűzoltókat, vagy a rendőr­séget. A Szelidi-tó hőfoka már meg­közelíti a nyáron megszokottat — mondják a helybeliek — s nem a vizen múlik a szezonkez­det — az már „készen áll” a nya­ralók fogadására. B. J. előtt DUNAPATAJ, SZELIDI-TÓ Hogyan lesz valakiből könnyűbúvár? Szitás Jóska harmadéves kár- pito&ipari tanuló a múlt év de­cemberében a kecskeméti fedett uszodában „lötyögött”, s összeis­merkedett néhány fiúval. Tizen­nyolc éves korban gyorsan szö­vődnek a barátságok, s a „have­rok”, amikor Jóskát úszni lát­ták, megkérdezték tőle: Nem akarsz búvár lenni? Jóskának tetszett az ötlet, már csak azért is, mert korábban a televízióban végignézte a Tenger titkai soro­zatot. s bújta a búvárokról szóló könyveket. Gyorsan ráállt az ajánlatra, de akkor még nem tudta, mit vállalt. — Jelentkeztem a Kecskeméti MHSZ Kinizsi Sportegyesület ed­zőjénél, aki végignézett rajtam, s azt mondta: „Vállalod?” Bó­lintottam rá, s megkezdődött a munka. Kemény napok, hetek következtek, hiszen naponta há­romezer métert kellett úsznom gyorsúszásban, s néhány hét után kétezer métert uszonnyal. Sok mindenről le kellett mondanom, köztük a moziról, s más szóra­kozásról, de az edzések helyet­tesítették. Márciusban katonai összeírásra kellett mennem, ahol részletesen elmagyarázták, több lehetőségem is van, hogy milyen alakulatnál szolgálhatok. Köztük szerepelt a műszaki felderítő is, amelyhez könnyűbúvár képesítés kell. Mondani sem kell, ide je­lentkeztem. Egy hónap sem telt el,' amikor Szitás Jóskának az MHSZ Kecskeméti Kinizsi Könnyűbú­vár klub titkára így szólt: — Részt veszel a 80 órás mű­szaki felderítő könnyűbúvár tan­folyamon, s ha bevonulsz a had­seregbe, ilyen beosztásba kerülsz. Remélem, nem hozol szégyent a fejemre? A 80 óra gyorsan eltelt, 'hiszen a 24 óra gyakorlati foglalkozás minden perce ezernyi izgalmat kínált. Meg kellett tanulni a merülést, a sűrített levegővel telt palack kezelését, s ezernyi apró fogást, amely a szárazföl­dön elhanyagolható, azonban a. víz alatt az életet jelenti. S ezc még nem volt elég, mert a többi, időben megismerkedett a terep*? tan. a műszaki, a merülési sza-j^ bályzattal, a lövészet alapelemei* vei. a búváregészségüggyel, az önmentéssel, s természetesen a marxizmus—leninizmus alapjai­val. A vizsga jól sikerült, s Szi­tás Jóska megszerezte a könnyű­búvár képesítést. — A jó műszaki felderítőnék, ezt megtanultuk a foglalkozáso­kon. nemcsak a víz alatti vilá­got kell szeretnie, jól ismernie, de mindenhez értenie kell. Mire gondolok? A harckocsi vezetés­re, a víz alatti tárgyak megtalá­lására, a tájékozódásra, akna­felszedésre és -telepítésre, mű­szaki zárak eltávolítására és sorolhatnám tovább. Ez több mint sport, ez már majdnem hi­vatás. Én nagyon megszerettem a búvárkodást, s nagyon várom; hogy részt vehessek egy tájoló- versenyen, bizonyítva, hogy nem hiába tanítottak meg ezekre a tudományokra. Szitás József édesapja honvéd­tiszt, édesanyja a BRG brigádve­zetője, öten vannak testvérek, s egyedül ö vállalta ezt a nem éppen könnyű, sok veszéllyel já­ró katonai foglalkozást. Jóképű, izmos fiú. tele lelkesedéssel, s bizonyára a hadseregben éppen- ú©? megállja a helyét a műsza­ki felderitőknél. mint most az* MHSZ-ben könnyűbúvárként. Gémes Gábor X

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents