Petőfi Népe, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-12 / 111. szám

4 9 PETŐFI NÉPE • 1976. május 12. NEHÉZ ELSŐ NEGYEDÉV UTÁN Üjra sínen a Ganz bajai gyára Hármas haszon A megye két termelőszövetkezeti területi szövetségének szervezésében nemrég Kiskunfélegyházán a Gyapjú-, és Tex- tilnyersanyagforgaími .Vállalat kirendeltségén tanácskozást tartottak. Az eszmecserén részt vettek a juh tény ész tő me­zőgazdasági szövetkezetek vezetői, az Országos Állattenyész­tési Felügyelőség, valamint a felvásárló vállalat képviselői is. Alaposan megvitatták az ágazat fejlesztésének lehetősé­geit. Az V. ötéves terv időszaka alatt az országban 15 szá­zalékkal kívánják növelni a juhállományt. A vágójuh-te- nyésztést 30, az exportot pedig 40 százalékkal fejlesztik az elképzelések szerint. Ennek érdekében sokat kell tenni. Ala­csony a tenyésztési színvonal, nincsenek a korszerű, olcsó juhhodályok építésére megfelelő tervek, nem aknázzák ki a gépesítés lehetőségeit az üzemekben. Exportlehetőségek Az állam igyekszik segítséget adni a fejlesztéshez. Támoga­tást kapnak azok a gazdaságok, amelyek növelik az állományt. Tudnunk kell, hogy az export- lehetőségek ebben az - ágazatban szinte korlátlanok. Keresik az élőbárányt, de a húst is a nem­zetközi piacokon. Ha nem lé­pünk előre, félő/ hogy elveszít­jük külföldi partnereinket áru­hiány miatt. . Növekszik a ké­résiét a gyapjú iránt is.• A fel­vásárlási árat kilogrammonkénti átlagosan 20 forinttal /• emelték. Minőségi kívánalmak * azonban szigorúak. Ha a tenyésztők nem fordítanak elég gondot a gyapjú kezelésére, kevesebbet kapnak érte. Miért szükséges aláhúzni en­nek a kiskunfélegyházi tanács­kozásnak a jelentőségét? Isme­retes, hogy az utóbbi években a juhtenyésztést az ország szá­mos gazdaságában felszámolták. 1968-tól 1973-ig több, mint egy­millióval csökkent a darabszám, az anyaállomány pedig 224 ezer­rel. Az ágazatot elsősorban a kisebb tenyészetekben, illetve azokban a gazdaságokban szá­molták fel, ahol a jövedelmező­ség alacsony volt és a termelési értékben is jelentéktelen sze­repet töltött be. A megye szövetkezeteiben a statisztikai adatok érdekes szá­mokat mutatnak. Tavaly az elő­ző évhez viszonyítva tovább, mintegy 6 százalékkal csökkent az összes állomány. A Kiskun­sági Termelőszövetkezetek ■ Te­rületi Szövetségének körzetében azonban emelkedés,, tapasztalha­tó. A juhok száma mintegy 7 százalékkal nőtt. Megjegyzendő, hogy ebben a körzetben számos gazdaságban régi hagyományai vannak a juhászatnak. Az igaz, hogy ez az emelkedés nem sokat jelent, hiszen a lehetőségek sokkal nagyobbak, másrészt a létszámnövekedés nem pótolja a régebbi csökkenéseket. Társulás A megyében már működik egy juhászati társulás, amely­nek nyolc termelőszövetkezet a tagja. A harkakötönyi Egyesülés kezdeményezte. Tavaly a társu­lás szövetkezeteiben az anyajuh­állomány 3,5 százalékkal emel­kedett, a szaporodási arány pe­dig ,2,4 százalékkal. Viszont nem fordítanak elég gondot az állat­egészségügyi szabályok betartá­sára, emiatt az anyaállomány pusztulásának aránya nőtt. Nagy ingadozást mutat a szövetkeze­tekben az I kilogramm súly­gyarapodáshoz feletetett abrak­mennyiség, valamint az anyag- költség. .A mutatók között hús- kilogrammonként 15 forint kü­lönbség is jelentkezik, t Általános feladatok: a szak­mai fegyelem betartása, a gon­dosabb takarmányozás, a jobb rét- 'és- legelőgazdálkodás és nem utolsósorban a juhászok továbbképzése. • Mindezeket ázon a tanácsko­záson állapították meg, ahol a társulás eddigi eredményeit vi­tatták meg. A Kiskunhalason tartott megbeszélés fő célja ezen túlmenően az volt, hogy hatá­rozottabb lépéseket kell tegye­nek a juhtenyésztés fejlesztésé­re, és kibővítsék a társulást. Máris újabb termelőszövetkeze­tek jelentették be együttműkö­dési szándékukat. Sőt elfogad­ták azt a javaslatot, hogy a kö­zösség ügyintézője a Gyapjú- és Textilnyersanyagforgalmi Vállalat legyen. Az . ágazat fej­lesztésének elősegítésére a te­rületi szövetség külön munka­társat foglalkoztat. Korszerűsítés A társulásban résztvevő gaz­daságok mintegy 13—14 ezer anyajuhot tártanak. Várható, hogy a fejlesztés a következő időszakban meggyorsul', ehhez azonban meg kell teremteni a feltételeket.' Szemléletváltozásra van szükség. Legtöbb gazdaság­ban még ma sem becsülik elég­gé a juhászatot. A gazdasági ösztönzőkkel is gondok vannak, mert az export-lehetőségek miatt inkább a bárányértékesítésre tö­rekedtek, és nem folyt tudatos tenyésztői - munka az anyaállo­mány növelésére, minőségi javí­tására, Enélkül pedig nincs szaporulat A szakosítás megköveteli, hogy a juhtenyésztést is korszerűsít­sék, mert csak így számíthatnak magasabb hozamokra, ami gaz­daságosabbá is teheti ezt az ed­dig elhanyagolt ágazatot. A ju­hászat hármas hasznot hozhat. Nemcsak a bárány és a húsex­port lehetőségei korlátlanok, ha­nem nő a gyapjú iránti keres­let, jól értékesíthető a tej- és a tejtermék is. K. S. Nem volt zökkenőmentes az évkezdet Baja • város néhány üzemében. Különösen a Ganz Villamossági Művek Készülék- gyárában fékezték' a termelést különböző nehézségek és belső okok. Főként januárban é£ februárban voltak a Ganz-osök kritikus helyzetben. Százmillió forintos negyedévi termelési ter­vükből ugyanis az esztendő első havában mindössze hét, a má­sodikban, 19,2 milliót teljesítet­tek. Márciusban viszont- magára talált a gyár kollektívája és 60 millió forint termelési értéket hozott létre. A fantasztikusnak ható teljesítmény azonban csak arra volt .elegendő, hogy 13,8 szá­zalékra csökkentsék a 100 mil­liós . előirányzattól való lemara­dást. ­Az üzemek többségében álta. Iában vannak év eleji -gondok, megrendelés-, vagy anyaghiány­ból, új termékekre való átállás­ból adódóan. Á bajai Ganz eddig sok munkasikert elkönyvelő dől-, gozóitól és ' vezetőitől (tavaly is például 386 millió helyett 422 millió forintra teljesítették éves tervüket) ilyen mértékű hát­rányba kerülés azonban várat­lan esemény volt. Vajon mi ’ okozta ezt? — erre kértem vá­laszt a gyár munkájának egyik legilletékesebb irányítójától, Ne­mes János termelési' főmérnök­től. — Műszaki szemmel nézve is, a lemaradás okai két csoportra oszthatók. Külső és belső ténye­zőkre. Hozzá kell azonban ten­nem, hogy ezek kölcsönhatásban — is Voltak egymással. Nézzük elő­ször a külső okokat. A januárban életbelépett új szabályzókból' fakadóan — hogy a vállalati ered­mény ne csökkenjen — egy sor termelékenységet fokozó intézke­désre volt szükség. Mire azonban az új normákat kidolgoztuk, a gyártásban levő termékekre már nem lehetett azokat alkalmazni. Ily módon hatásuk csak április 1-e után kezdett érezhetővé vál­ni. Egyébként a gyár szakszerve­zeti tanácsa által elfogadott nor- marendezés igen komoly mérté­kű — 80 ezer órával csökkenti az idén a különböző termékek gyártására adott időt. Kapacitásunk bővítésére az el­múlt év novemberében átvettük a csátaljai MEZŐGÉP üzemet, ahol eddig durva vasszerkezeti munkát végeztek, . alaposan el­használódott gépekkel. Az új te­lép finomabb munkák elvégzésé­re alkalmas gépekkel való fel­szerelése a műhelyek, szociális létesítmények kialakítása, a dol­gozók átképzése, s itt az NDK részére készülő váltó-hajtómű gyártásának elindítása is az első negyedévben történt. Ehhez szá­mos, produktív munkát végző szakmunkásunkat is igénybe kel­lett vennünk, s ez is jelentős erőket vont ki az első negyedév­ben a termelésből. Természetesen ezek az erőfeszítéseink nem hiá­bavalók, mert a csátaljai üzem a második félévben már jelentős erővel mozdítja elő majd éves terveink' teljesítését. Hátráltatott bennünket az év első három hónapjában az is, hogy csaknem tízmillió forint ér­tékű, megrendelt, termelékeny gép nem érkezett meg gyárunk­• Csatai László esztergályos a DAM típusú mozdony elektro­mos csatlakozó alkatrészét munkálja meg. (Szilágyi Mihály felvételei) ba, és ezek tervezett előnyét sem élvezhettük. Tízmillió forint ter­melési érték azért esett ki, mert a vasútbiztosító berendezésekhez, illetve a nagy érzékenységű vá­gányjelfogók gyártásához szüksé­ges — mással nem pótolható — francia import anyagot már csak a második negyedévben kaptuk meg. Hasonlóan jártunk a nyu­gatnémet fényjelzőlámpák üve­geivel, sőt a hazai anyagból ké­szült relékhez szükséges poten- -ciométerekkel is. Ami az első negyedévi lemara­dás tisztán gyáron belüli okait il­leti, ezek felszámolása sem köny- nyű feladat. Bár kirívó munka­fegyelem-sértések nem fordultak elő nálunk az utóbbi években — mondotta a termelési főmérnök —, mégis egy sor intézkedés szü­letett. igázgatói utasítás formájá­ban. Egy nap igazolatlan hiány­zásért 30, két napért 60 százalé­kos, három nap esetében pedig teljes nyereségrészesedés-megvo­nással sújtják a munkahelyüktől távol maradó dolgozókat. Na­gyobb gondot fordítunk a mun­kakezdés és a munkavégzés blokkolására is. Műszaki fejlesztéssel 70 ezer munkaóra-megtakarítást terve­zünk az idén. Ennek alapja: az új eszközök, gépek, berendezé­sek, a korszerűbb technológiai eljárások és az újítások áltál1 nyújtott lehetőségek gyors és megfelelő kihasználása. Április 1 óta egyébként közvetlenül hoz­zám tartoznak az újítások, hogy mint termelési főmérnök, jobban gazdálkodhassam» a ^termelésben való hasznosításukkal. Műszáki­akból álló bizotságot hoztunk lét­re az újítások gyors elbírálására és bevezetésére. A szocialista brigádmozgalom­nak nálunk mély gyökerei van­nak. Mégsem lehetünk teljesen elégedettek. Nyolc szocialista bri­gádunk pályázta meg a Vállalat kiváló brigádja címet, de egyik sem kapta meg, mert nem felel­tek meg a követelményeknek. Nem teljesen őket okoljuk azon­ban, mert hiba volt a vezetés­ben is. Szakszervezeti bizottsá­gunk ezért pályázatot írt ki a „Kiváló művezető” és a „Kiváló osztályvezető” cím elnyerésére. Ezt az anyagiakban és erkölcsi­ekben is nagy megbecsülést ho­zó címet azok a középvezetők pá­lyázhatják meg, akik magas szín­9 Megkezdték az új' termékek gyártását is. juhász Mihály szerelő a MÁV megrendelésé­re az Integra Domino 70 állo­másrendelkező asztalt szereli. 9 A műhelyekben nagy lendü­lettel . folyik már a termelés. Király Andrásné felvonóvezér­lő-állvány vezetékeinek bekö­tését végzi. ten tesznek eleget a szocialista munkaverseny segítésében és irá­nyításában rájuk háruló felada­toknak. A párt- é£ a gazdasági vezetés egyöntetű véleménye, hogy ily módon a munkaverseny mozgalom jobb feltételek között fejlődhet tovább. Végül még egy intézkedésről szeretnék számot adni. Rövide­sen új profilokat vesz át gyárunk. Megkezdjük a jugoszláv motor­vonatok berendezéseinek, az áramszedőknek, a nagyfeszült­ségű szakaszolóknak stb-knek .gyártását, aminek megbízható megindítása is feladataink közé tartozik. Ezért a létszámstop el­lenére a meglevő adminisztratív létszámlehetőségen belül terme­léselőkészítési csoportot szervez­tünk. Magasabb szintre kerül a termelésf folyamatok végrehajtá­sának ellenőrzése, és intézkedés történt a diszpécserszolgálat mun­kájának pontosabbá, szervezetteb­bé tételére. Feladataink nagyok,* hiszen idei tervünk (480 millió) csaknem 100 millió forinttal nagyobb, mint az elmúlt évi volt. Az első negyed­évi lemaradásunk ellenére (s eb­ben márciusi és áprilisi eredmé­nyeink is megerősítenek) bizto­sak vagyunk abban, hogy amiben elmaradtunk, pótoljuk és hiány­talanul teljesítjük idei termelési előirányzatainkat — mondotta beszélgetésünk végén a termelési főmérnök. Nagy Ottó CIKKÜNK NYOMÁN Kiderült az igazság Csőszi László Kecskemét, Alsó-, széktó 37. szám alatti lakos és hat társa írta alá a levelet, mely­nek alapján még a tavalyi esz­tendő elején jelent meg lapunk­ban a Határút-módosítás című cikk. Ebben kifogásoltuk, hogy a panaszkodó tanyaiak által hasz­nált és a saját költségükön több­ször korszerűsített — az 54-es műútról leágazó és Alsószéktöt Ballószögtől’ elválasztó — dűlő- utat az egyik szomszéd módsze- résen teszi tönkre. Sőt, jelentős szakaszát felszántotta — azzal a meglevő földingatlanát egészítét- te ki —, majd a közlekedőket kárpótolva a helyi Alföld Szak- szövetkezet művelése alatt álló táblából „szakított” ki hasonló nagyságú területet, ami esős idő­ben a jármű- és gyalogosforga­lomra egyaránt alkalmatlan. A közérdeket sértő önkényeskedés­sel kapcsolatban az illetékesek sürgős intézkedését kértük. Az azóta történtekről csak a közelmúltban értesültünk. Szabó János, Kecskemét, Alsószéktó 36. szám alatti lakos, vagyis az elma­rasztalt szomszéd jóvoltából.- Az illető földhivatali, tanácsi, rend­őrségi stb. iratokkal igazolta, hol és hogyan foglalkoztak a problé­mával. Az alapos vizsgálatok ki­derítették, a bejelentők jogtala­nul vádaskodtak. S minthogy ben­nünket is megtévesztettek, így kö­telességünk mostaz ügyre vo­natkozó hatósági megállapítások és intézkedések nyomán — a közvéleményt is tájékoztatni ar­ról, mi az igazság a „Határút- módosítás” körül. A forgalom zavarainak elkerü­lésére a térségben működő Al­föld Szakszövetkezet gépjármű­vei módosították a dűlő eredeti nyomvonalát úgy, hogy azt a par­tosabb területrésszel bővítették ki. Ezt az útkorrekciót minősítet­ték a panaszosok a szövetkezet­ben megbecsült tagként dolgozó Szabó János és családja törvény­telen földfoglalásának. Az emi­att keletkezett ellenségeskedés •hónapokon át adott munkát a megelőzőekben említett hatósá­goknak, közöttük aZ igazságügyi szerveknek, melyek végül megál­lapították: nevezett nem követett el birtokháborítást a szövetkezet sérelmére. Még annyit: az eset— mely jól bizonyítja, hogy a harag rossz ta­nácsadó, ; pozitív eredménnyel végződött. A városi tanács ugyan­is kiegyenesítette, salakkal, .kővel, sóderrel borította be az alsószék- tói dűlőt, amely most már szá­raz és csapadékos időben is egy­formán zavartalan közlekedést tesz lehetővé. Yelkei Árpád Uráli drágakövek Felújították a drágakövek bá­nyászatát a murzinszki lelőhe­lyek körül, amelyeket három év­százada tártak fel. Szovjet geoló­gusok a mélyebben fekvő rétegek­ben végeztek kutatásokat és 120 —150 méter mélyen drágakő-ré­tegeket találtak. Az értékes kö­vek tervszerű kitermelése meg­kezdődött. PRIZMÁK - FÉKCSÖVEK - REFLEKTOROK A gépjárművek műszaki vizsgáinak tapasztalatai A múlt év őszétől vált rendszeressé a X. számú Autójavító Vállalat kecskeméti üzemegységének bejárata előtt szomba­tonként és vasárnaponként várakozó gépkocsik sora. Az auiók a háromévenként rendszeresített műszaki vizsga letételére várnak. A vizsgáztatás eddigi tapasztalatairól Csontos Attilá­val, az üzemegység vezetőjével és Bondor Mihály műszaki vizsgabiztossal beszélgettünk. A közlekedésbiztonsági előírások szigorításával évről év­re emelkednek a műszaki vizsgák követelményei. Ugyan­akkor növekszik az autók száma. Általános érdek tehát, hogy a felülvizsgálatot minél olajozottabban, zökkenők nél­kül szervezzék meg. Bondor Mihály elmondta, hogy eddig 1500 .személygépkocsi idő­szakos viszgáztatását végezték el a kecskeméti AFIT-nál. Ezek­nek körülbelül 20 százaléka „bukott meg” az ellenőrzésen, illetve kapott ideiglenes haladé­kot a felmerült műszaki problé­mák elhárítására. — Melyek a legjellemzőbb akadályai a forgalmi engedély érvényesítésének? — kérdeztük. — Sok autótulajdonos nem Is gondolja, hogy az érzékszervek­kel ellenőrizhető berendezések közül is milyen - soknak meghi­básodása jelenthet problémát a vizsgákon — válaszolta. — A műszaki bizottság már jól is­meri az egyes kocsitípusok leg­gyakoribb hibalehetőségeit. A prizmák, a fényszórók állapotá­ról minden átlagember meggyő­ződhet, de számos olyan hiba­forrás is adódik, amelyet csak műszerekkel észlelhetünk. — A közlekedésbiztonsági egyik fontos követelménye a lát­hatóság — folytatja a beszélge­tést Csontos Attila. — A priz­mák, lámpabúrák, fakultsága mellett sokan megfeledkeznek a fényszóróbetétek, más néven az úgynevezett *. parabolatükör szemmel talán nem is látható megköpásáról. A Skodák hátsó fényvisszaverő prizmája, a Wartburgok hátsó lámpaarmatú- rája, a Zsigulik első fényszórói is hajlamosak az elhasználódás­ra. Jól ismerjük már az egyéb berendezések típushibáit is. A Zsigulinál ' a gumiból készülő fékcsövek, a Polski Fiatok kézi­fékjei, a Wartburgoknál ;a kiko­pott. fékerő-határoló követkéz» tében a vizsgabiztosok gyakran leveszik a rendszámtáblát az autókról. A vizsgák és a résztvevők Néhány évvel korábban még elő­előfordult, hogy ellentétlek lámad­tak a vizsgáztatók és a kocsitulaj­donosok között. Ezek oka első­sorban a személyes, a sok szub­jektív eleirunel telített ellenőrzés volt. A \ korszerűen felszerelt műhelyekben azonban elfogu­latlan műszerek végzik a gépko­csik legfontosabb berendezései­nek ellenőrzését — az ezek ál­tal kimutatott adatokat senki nem vonhatja kétségbe. A kecskeméti AFIT üzemegy­ségben a fényszóróbeállítást és a fékhatást is műszerrel ellenőr- . zik. Az utóbbi különösen hasz­nos, hiszen a kocsikat nem kell „nyúzópróbának” alávetni, hogy az úttesten látható féknyomok alapján állapítsák meg a fékek hatásosságát. Ez a berendezés jelentősen kíméli a gépkocsit és függetleníti a kapott eredményt a fékpedálra lépő, és sokszor ideges autótulajdonostól. Ugyan­akkor havas, illetve esős időben is lehetővé teszi az objektív vizsgálatot. A közeljövőben a kötelezően előírt, környezetvédelmi Szem­pontból rendkívül fontos kipu­fogógáz összetételét éllenőrző berendezést is használatba ve­szik. A műszerezettség következté­ben jelentősen meggyorsult a vizsgák üteme. Napról-napra 50—50 autó kap újabb, három évre szóló műszaki „bizonyít­ványt”. A tapasztalatok szerint a tulajdonosok nem vitáznak, belátják az észlelt hibákat. So­kan azt az előnyt is kihasznál­ják, hogy egy-egy hibás alkat­részt, égőt az AFIT raktárából megvásárolva még a vizsga idő­tartama alatt kicserélhetnek — és így nem kell megismételniük a teljes ellenőrzést. Űj szolgáltatás Az AFIT feladata mindenek­előtt a lakosság igényeinek ki­elégítése. A műszaki vizsgákon felmerült gyakorlati problémák megoldására, valamint az ezzel kapcsolatos előzetes beszerzések és átvizsgáltatások igényeinek kielégítésére szervezték meg Kecskeméten a gépkocsik vizs­gáztatására való felkészítést — Mi indokolta a „kulcsát- adásos” szolgáltatás bevezeté­sét? — kérdeztük Csontos Attilától. — A korszerű gépkocsik egyre inkább csak egyedi szerszámok­kal, speciális szaktudással ké­szíthetők fel a' műszaki vizsgák követelményeire — válaszolta. 9 Munkában a műszaki vizsga- biztosok: a forgalmi engedély adatainak ellenőrzése. (Tóth Sándor felvétele) — A Skodák lényegében külön­böznek a Trabantoktól vagy a Zsiguliktól. A kisipari szerelők ezért sokszor legjobb tudásuk és akaratuk ellenére sem képesek elhárítani egy-egy hibát — egy­szerűen annál az oknál fogva, hogy nem rendelkeznek azok­kal a műszerekkel, célszerszá­mokkal, szakleírásokkal, amelyet az egyes típusok igényelnek. Az AFIT-szolgáltatás lényege, hogy megkíméli a tulajdonosokat az alkatrész-beszerzések időrabló utánjárásától és a vizsgáztatás esetleges „kockázataitól”. Ez a szolgáltatásunk az egyik leg­népszerűbb, hiszen a tulajdono­soknak nincs más dolguk, mint behozni autójukat. Az előzetes szemlét követően felkészítjük és levizsgáztatjuk a gépkocsit és ki-ki átveheti az érvényesített forgalmi engedélyt Előfordul, hogy a régebbi típusú autóknak esetleg hosszabb ideig kell vá­rakozniuk az elkészülésre, hi­szen az alkatrész-utánpótlás ezeknél nehézkesebb. Gyakor­latilag azonban minden autó­típust levizsgáztatunk. A gépkocsik száma évről évre növekszik hazánkban. A balese­tek csökkentésében fontos szere­pet játszik a kocsik műszaki, állapota. Az időszaki vizsgák1 szigorú fegyelme és a jobban szervezett előzetes felkészítés minden autótulajdonos érdéke. P. M.

Next

/
Thumbnails
Contents