Petőfi Népe, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-11 / 110. szám

1976. május 11. • PETŐFI NÉPE • 3 KÉT KIÁLLÍTÁS NYÍLT KECSKEMÉTEN Krónika - fában Népművészeti gyűjtemény Két szép, gazdag és tanulságos kiállítás nyílt meg egymást köve­tően vasárnap délelőtt Kecskeméten. A Katona József Társaság és a Megyei Művelődési Központ meg­hívására sokan jöttek el, hogy ott legyenek Molnár János népmű­vészeti gyűjteményéhek bemutatásakor. A gazdag anyagnak ponto­sabban mintegy kétharmad része tárul fel a művelődési központ földszinti kamaratermében. Legutóbb 1971 augusztusában Kalocsán kerültek közönség elé az itt látható kerámiák. Most szőttesekkel és újabb tálakkal kancsókkal, bokályokkal egészültek ki az üvegszek­rények. A magyar lakta területek és a szomszédos népek hamisí­tatlan folklórjának, eredeti művészi tárgyainak átmentését és köz­kinccsé tételéi Fehér Ferenc vajdasági író méltatta. 9 ■ Dr. Romany Pál, a megyei párt- és állami vezetők jelenlétében megnyitja id. Szabó latrán faszobrainak kiállítását. • Az első ifjú látogatók a Katona József Múzeum bemutatóján az egyik bányász­témájú kompozíció előtt. (Tóth Sándor felvételei) A Katona József Múzeumban id. Szabó István Kossuth-díjas érdemes művész faszobrai sora­koztak fel. A kiállítás élő szob­rászatiunk egyik jelentős meste­rének utóbbi negyedszázados pá­lyáját szemlélteti, a bányászélet megjelenítésétől kezdve a törté­nelemből és a mezőgazdasági tárgykörből merítő alkotásokig. Megnyitó beszédében dr. Romany Pál mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter hangoztatta, hogy az életmű meghatározó alapanya­ga mindvégig a fa maradt, amely tökéletes összhangot kíván a mű­vésszel és a feldolgozandó témá­val. — Id. Szabó István egyénisége és művészete korunk olyan egye­di 'jelensége, amelyet nem köny- nyü szokásos mércével mérni. A múló-változó divatok nem hagy­tak nyomot rajta. Némely alko­tásának egyszerű természetessé­ge és a megformált előképek nél­küli, a fában kész szobrot lató munkamódszere valahol mélyen az ősi művészettel rokon. A fa mestereként, a képzőművészet eszközeivel önti formába sokszí­nű egyéni világát. Kevés szavú, tömören összefogott munkái a műfaj nagyjainak sorába emelik. Szobrai sokfelé ismertek, Kenyér­osztója például Rómában, a FAQ dísztermében áll. — Erről a pályáról kíván ke­resztmetszetet adni a kecskeméti bemutató. A város és Bács-Kis- kun önmagához hű a kiállítás szíves fogadásával, hiszen régóta támogatja az élő képzőművésze­tet és a hagyományok őrzését. Id. Szabó István alkotásainak sere­géhez mérten ez a mintegy fél­száz mű elenyésző töredék, ám korunk fába vésett krónikájaként is felfogható. A munkában benne feszül az évszázados elnyomott- ság elleni küzdelem drámai ereje, ugyanakkor megtalálható a hét­köznapok szelíd líraisága, és min- denekfelett visszatükröződik az életet fenntartó és újrateremtő mindennapi kétkezi munka is­merete, tisztelete — fejezte be be­szédét dr. Romány Pál. Mindkét kiállítás értő és hatá­sos, a cél érdekében könyvsze-. melvényeket és fotókat is felvo­nultató rendezése Sümegi György művészettörténészt, a Katona Jó­zsef Múzeum munkatársát di­cséri. H. F. Kiváló munkásőrök, parancsnokok tanácskozása A múlt hét végén kezdődött meg a munkásőrség egységeinél a kiváló munkásőrök és parancsno­kok tanácskozása. Május 7-én Kalocsán, 8-án pedig Baján be­szélték meg a munkásőrség jelen­legi helyzetét ítélték meg saját tevékenységüket és cserélték ki munkatapasztalataikat. Kalocsán Szvorény János, a városi pártbi­zottság első titkára. Baján pedig Szabó Imre, a járási pártbizott­ság első titkára vett részt a meg­beszélésen. A kiváló munkás­őrök és parancsnokok utaltak a munkásőrök felelősségére, és azoknak a lehetőségeknek a fel­tárására, amelyek tovább erősítik a testület társadalmi jellegét. Mindkét értekezleten megválasz­tották azokat a küldötteket, akik az év második felében a munkás­őrök kiváló fórumán beszélik meg a teendőket. Újabb munkaverseny indult A B ÁCS ÉP szocialista brigádjai az idei és az ötéves terv teljesítéséért A múlt hét végén tartották meg a Bács megyei Állami Épí­tőipari Vállalat szocialistabri- gád-vezetőinek első félévi ta­nácskozását. A résztvevők nagy figyelemmel hallgatták Dörner Henrik igazgató IV. ötéves ter­vet értékelő, valamint az új tervidőszak feladatairól tájékoz­tató beszámolóját. Az 1971—1975. közötti időszakban elért terme­lési eredményeinket — mondot­ta az igazgató — fémjelzi, hogy vállalatunk elnyerte a Minisz­tertanács és a SZOT elnökség Vörös Zászlóját. Büszkék va­gyunk arra is, hogy a BÁCSÉP egyik brigádja, a Kossuth mű­köves szocialista brigád, tulaj­donosa lett a Magyar Népköz- társaság Kiváló Brigádja cím­nek. A kitüntetésekhez méltó mun­kát kívánunk végezni az elkö­vetkező ötéves tervidőszakban is — hangsúlyozta Dörner Hen­rik. — A legfontosabb munkák közül a vállalat vezetője, a solti Kossuth-adó idei üzembe helye­zését. a Kiskunhalasi Kötöttáru- gyár befejezésének egy évvel va­ló megrövidítését, az új megyei kórház és a bajai húskombinát építését emelte ki. Az V. ötéves tervben 6,8 milliárd forint ér­tékű építési-szerelési munka vár a BÁCSÉP dolgozóira, ami 56.1 százalékkal több, mint amennyit az előző tervidőszakban végez­tek. Az ipari termelésből kétmil­liárd forint értéket irányoztak elő, ami csaknem négyszerese a IV. ötéves tervben teljesítettnek. Az elmúlt öt évben 5750 lakást építettek, most 9900 átadása vár rájuk 1980-ig. A vállalat terme­lési ütemének növekedése több mint kétszerese az országos át­lagnak. — Hogy mindezt teljesíteni tudjuk, — mutatott rá az igaz­gató —. ahhoz alapvetően fon­tos a dolgozók aktív közremű­ködése. Igen lényeges ezér.t a szocialista brigádmozgalom és általában a munkaverseny-moz- galom minőségi és mennyiségi továbbfej lesztése. Az üzemszervezés a vállalat felső-« és középvezetőinek, a munkaszervezés döntő része pe­dig a művezetőknek és a bri­gádvezetőknek a feladata. Ép­pen ezért jelentős előbbrelépésre van szükség a művezetők, a bri­gádvezetők felkészültsége, a munkafegyelem további javítása terén. A népgazdaság — ezen belül a vállalat — fejlődése is megkö­veteli, hogy mind korszerűbb és bonyolultabb technológiákkal dolgozzunk. Ha erre nem készül­nénk fel idejében, — mondotta Dörner Henrik ' —. vállalatunk­nál a gazdasági visszaesés óha­tatlanul bekövetkezne. Dolgo­zóink szakmai műveltségének növelése ezért lényeges feladat, ami azonban csak megfelelő szintű általános műveltségre épülhet fel. Arra kérem tehát a szocialista brigádokat, hogy a jövőben méginkább szocialista módon éljenek, dolgozzanak, ta­nuljanak, s ily módon segítsék elő vállalatunk újabb munkasi­kereit, az előttünk álló célkitű­zések megvalósítását. A beszámolót élénk vita kö­vette, amelynek keretében a vállalat három brigádja — a Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja címmel kitüntetett Kos­suth műköves, a Május 1. arany­koszorús vasbetonszerelő és a kiváló címet viselő November 7. ács-állványozó szocialista brigád — ismertette az idei tervfelada­tok és az V. ötéves terv végre­hajtására kidolgozott verseny­vállalását. Mindhárom brigád vállalta, hogy a tervidőszakban rájuk bí­zott termelési feladatokat a technológiai fegyelem és a mi­nőségi követelmények pontos be­tartásával hajtják végre. idei tervüket pedig a munkaidő-alap­pal való gondos gazdálkodással november 30-ig teljesítik. Anyag- takarékosság vonatkozásában a November 7. brigád az importból származó fenyőfűrészáru és zsa­luzó táblák norma szerinti fel­használási lehetőségeit 100 szá­zalékkal növeli, a Május 1. bri­gád pedig az anyaghulladékot to­vábbi fél százalékkal csökkenti, s részt vesz a Dolgozz Hibátla­nul mozgalomban. Az oktatási, művelődési cél­kitűzések területén a brigád- felajánlások között szerepel, hogy az általános iskola 8. osztályát még el nem végzett tagjaik be­fejezik tanulmányaikat. Ezzel szakmai továbbképzésüket is megalapozzák. A Kossuth brigád fiatal tagjai szakmunkás-bizo­nyítványt szereznek, négyen pe­dig politikai műveltségük növe­lésére kérik a marxista—leninis­ta középiskolába való felvételü­ket. A másik két brigád egy-egy tagja elvégzi az építőipari szak- középiskolát, a többiek munkás­akadémiai és politikai képzésbe kapcsolódnak be. Többen műve­zetőképző tanfolyamra járnak majd. A három brigád a tervidőszak minden esztendejében részt vál­lal a társadalmi munkában, s a vállalat által rendezett minden kommunista szombaton teljes létszámban dolgozik. Ezé’- h’ "' a megye gyermekintézményeinek fejlesztésére ajánlják fel. A K-- suth brigád évente személyen­ként 40 óra, a November 7. bri­gád 30 óra. a Máius 1. brigád 20 óra társadalmi -munkát ajánlott fel. A tanácskozás résztvevői nagy tetszéssel fogadták a három szo­cialista brigád versenyvállalását. Elhatározták, hogy ezekről rész­letesen tájékoztatják brigádjuk tagjait, rövid időn belül kidol­gozzák saját idei és öt évre szóló felajánlásaikat. N. O. KÉPERNYŐ Háborús témák Mozisoktól színházi szervezők­től tudom, hogy a háborús fil­mek, előadások irjint csökken az érdeklődés. Egyesek szerint^ ha az emberek meghallják, hogy a műalkotás harci cselekményeket idéz: otthon maradnak. A köny- nyű szórakozást, a kikapcsoló­dást ígérő műsorokat részesítik előnyben. Természetünkből fakad, hogy a rosszról igyekszünk mielőbb el­feledkezni. Csak így élhetünk, hi­szen nem cipelhetjük örökké ma­gunkkal a bánatok, bajok, ször­nyűségek keresztjeit. A történel­mi tapasztalatok mégis azt kö­vetelik, hogy mementóként újra és újra mutassuk föl: hová vezet az emberi vakság, aljasság, mi­lyen szenvedéseket zúdíthat ránk a tudatlanság. Tehát a tévének is dolga, hogy fenntartsa a mártí­rok, a hősök, az áldozatok emlé­két: a folytatás ne tapossa a teg­napok katasztrófákba torkolló ös­vényeit. Sokszorozott felelősséggel, mű­vészi érzékenységgel szólhatnak csak napjainkban művészek, tu­dósok a háborúról. Ogy, miként dz Emlékezések és találkozások dokumentumfilm alkotói tették. A Szovjet Televízió kisfilmje az utóbbi hónapok legszebb, legna­gyobb élményei közé sorolható. Mindkét jelzőt gonddal választot­tam. Az alkotók ugyanis nemcsak a háborúnak: a harcokban szö­vődött barátságoknak, emberi kapcsolatoknak, a harcunkat megharcoltuk, a „megcseleked- tük, amit kívánt a haza” és az' emberiség, felemelő érzéseknek is kifejezést adtak. Egy szót sem szóltak a moszk­vai Nagyszínház előtt a Győze­lem napján hagyományosan, ta­lálkozó volt frontkatonák, (mégis tucatnyi tragédiát, - hőstettet ol­vastunk ki a szemekből, baráz­dált arcokból. Egyetlen szólamot sem hallottunk, de nyilvánvaló­vá vált, hogy a nép minden réte­ge részt vett a náci hadigépezet elpusztításában. Oszbajuszos bá­csikat, jellegzetes értelmiségi'ar­cokat, elérzékenyülő nagymamá­kat láttunk, de közben azokra gondoltunk, akik nem lehetnek sem most, sem a jövőben május második vasárnapján a nagyszín­ház előtt. Nagyszerűen érzékeltette a ren­dező, hogy nem mindenkijük adatott meg a rá találás, a vi­szontlátás öröme. A tömegből időnként kiemelt, vissza-vissza- játszott férfi végül is nem tud­ta senkinek átadni a kezében szo­rongatott kis csomagot. Így lehet, így kell beszélni, szólni a harcokról, hogy az em­beriség számára a béke ne csak „tünde fény” legyen. A felelősségre hivatkozott a Fél penny című tévéjáték is. Haj- dufy Miklós A vád tanúja óta gyakorta alkalmazott, elkoptatott külsőségekkel, a bírósági tárgya­lás körülményeit hangsúlyozó képsorokkal próbálta a történet dokumentumjellegét érzékeltetni. Egyik-másik művész már meg­szokott típust formált, szerepe egyénítése helyett. A Rádióújság­ban jelzett tényszerűséget, rideg puritanizmust hiányoltuk. A Fél penny műsornak nem volt rossz, de eredeti célját csak részben tel­jesítette. H. N. A kongresszusról jelentjük... Nehéz szavakkal oisszaadni, mennyi színe, mekkora sodrása, milyen felemelő hangulata van a: ifjúkoimnunisták nagy ta­nácskozásának. Aki benne él, azt viszik, repítik magukkal a ko­ra reggeltől késő estig zajló esemé­nyek. Miután az otthoniak főleg arra kiváncsiak, hogy mivel töl­tik napjaikat „a/ mi gyerekeink” lássuk milyen a harmincegy Báci-Kiskun megyei küldött kongresszusi közérzete. Kezdjük talán a sorrendet, a a megérkezéssel: i „Olyan volt, mint az álom” — áll meg a sü­tővas Ivicz Ilona, a Bajai Taní­tóképző Intézet másodéves hall­gatójának a kezében. Czimber Erzsi, a Bajai Állami Gazdaság KISZ-bizottságának titkára ag­gódó pillantásokat vet a tükör­be. így sohasem készülnek el a frizurával, pedig egy ifjúsági kongresszuson a megjelenés is fontos. Azután egymás szavába vágva, egyszerre beszélnek. Di­csérik a volános KISZ-eseket, „Képzeld, még ide is elkísértek bennünket, ajándékot adtak / a küldötteknek és nagyon kedve­sek. voltak". A Szabadság Szálló mindegyik szobájában üdvözlőkártya és egy szelet csokoládé várta a fiatalo­kat. Ica arról áradozik, / hogy az utóbbi napokban csupa mo­solygó, kedves emberrel talál­koztak. És ez így megy napról napra. Amerre csak elhalad a fiatalo­kat szállító buszkaraván, megáll­nak a járókelők és barátságosan integetnek. Nemcsak az ifjúság, hanem az egész főváros nagy eseménye a KISZ-kongresszus. „Amit itt kapunk, az apró fi­gyelmességektől kezdve a ko­moly megbecsülésig, — jállapí- tották meg a megyei csapat tagjai — az -mind arra vall, hogy szeretnek bennünket; elismerik az ifjúságot, hiszen a kedvesség nem kizárólag nekünk szól, ha­nem rajtunk keresztül minden fiatalnak." — Elmondhatatlan, hogy mit éreztünk — mesélik kipirult arccal — amikor először vonul­tunk be a kongresszusi tanács­kozóterembe. Gyönyörű és felejt­hetetlen volt. ahogy egyszerre szólalt meg a dal valamennyi torokból. Akkor éreztük először, azt, hogy együtt milyen erő van a fiatalokban. Csányi Anikó megyei úttörő­elnöknek az tetszett, hogy a küldöttek nem egyöntetű sö­tét ruhába öltöztek, ettől már külsejében is színes, fiatalos lett a kongresszus. „Olyan ünnepélyes és mégis magával ragadó az egész”. Pillanatok alatt szövőd­nek barátságok és egyre több dolgot tudunk meg egymásról. Ettől látókörünk is szélesedik. Egész másként értékeljük pél­dául a paksi atomerőművet, mi­után egy olyan fiatal beszélt ró­la, aki maga is részese ennek a nagy munkának." Dr. Maróthy László előadói be­széde is azzal tett rá nagy ha­tást, hogy „nekünk, rólunk be­szélt, a mi nyelvünkön". Béla József, a tompái Vegyesipari Szövetkezet dolgozója, mindany- nyiuk véleményét fogalmazta meg: „Határtalan öröm és büsz­keség fogott el, amikor Kádár János elvtárs elfoglalta helyét az elnökségben. Alig akartam el­hinni, hogy valóban közöttünk van. Ahogy beszélt, az ember úgy érezte, most rögtön tennie kell valamit. Olyan volt, mintha az apa beszélgetne a fiaival. Ügy mutatott irányt, hogy észre sem vettük: na most útbaigazí­tottak bennünket, de állítom, hogy mindenki megjegyezte a szavait." Megyénk küldötteire valóság­gal záporoznak aß élmények. Szombat este meglátogatta őket Horváth István, a megyei párt- bizottság első titkára, együtt va­csoráztak, majd elbeszélgettek; neki is elmesélték az élményei­ket. Vasárnap este, amikor együtt sportolt a kongresszus, a megyék közti vetélkedésben fiataljaink harmadikak lettek. Harsogott a nóta, leghangosabban a láncsze­rűen összekapaszkodó, „százlábú­ként” bevonuló mieink daloltak. Az est egyéni ünnepeltje Szalma Zsuzsi, a bajai Tóth Kálmán Gimnázium és Vízügyi Szakkö­zépiskola végzős növendéke volt, aki a legtöbb pontot gyűjtötte a csapatnak. Czégány Erzsébet, a bácsalmási Finomposztó Vállalat­tól, büszkén újságolta, hogy Jó- nyerrel ping-pongozott — meg­verni ugyan nem tudta. — Az eddigiek alapján nyu­godtan kijelenthetem, hogy a fiatalok nagyon jól érzik magu­kat, a kongresszus mondanivaló­ja. munkastílusa a mi küldött­csoportunk tetszését is kivívta. Élményt jelent valamennyiünk­nek részt venni ezen a tanács­kozáson, amely tartalmában és külsőségeiben 'is méltó a Kom­munista Ifjúsági Szövetséghez — mondta Németh Ferenc. Tegnap különböző szekcióülé­seken vettek részt a fiatalok, ahol arra is mód nyílt, hogy el­mondják tapasztalataikat saját munkaterületük eredményeiről, gondjairól. Ma délelőtt várha­tóan szót kap Nagy Jutka, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság dolgozója. - Mióta ez köztudottá vált, az egész csoport csak neki szurkol. „ Ebből is látszik, hogy a sok szép élmény mellé kijut az iz­galomból is. Vadas Zsuzsa ►Lenin város ^—Csillebérc) Veresegyháza \JÍ /Rákospalota *• ^£fö^CrRákoscsaba Á itorbágye^ífe&ÍBUDAPEST A Cs*.P?1 TapioszeieS sd^J?®l*ía,ás2tetek • J •Cegléd/ ^ Nagykőrös ( unbaracs • „ • * jÜibog Kecskemet* aLa'klMel, Izsáké Helvécia'v eTabdi ^^SkMok fcBalatonboglér eLengyettóti Nemesnádudvar • Sk8*«f!»»**Mál*hU»* Mc.* (• Villány. © KISZ-védnökség e KISZ központi táborok : É| Sz Százhalombatta [ Erőmű és köolajtmomito Az elmúlt öt évben az ifjúsági szövetség eredményesen vett részt az MSZMP politikájának megvalósításában, a szocialista társadalom építésében. A KISZ több mint háromnegyed milliós tagsága min­dennapos munkájával, tevékenységével vesz részt hazánk gazda­sági erősítésében, társadalmi felemelésében. A KISZ védnökségével megvalósuló kiemelt nagyberuházásokon, valamint a jármű-, szá­mítástechnikai és húsprogramban, fásítási mozgalomban stb. 150 ezer fiatal tevékenykedik. Az elmúlt 10 évben 50 beruházást és építést tá­mogatott a KISZ. Fontos, mezőgazdaságot segítő szerep vár a fia­talokra a nyári növényápoló és termésbetakarító munkákban is. 1975-ben az ipari üzemekben dolgozó munkásifjúság 34,1 °/o-a szo- cialistabrigád-tag' volt, évente kb. 6000 fiatal szerzi meg a szakma ifjú mestere címet. A múlt évben a KISZ által támogatott közép- iskolás tanulmányi versenyben 19 500 fiatal vett részt, az egyeteme­ken működő 521 tudományos diákkörben 15 000 egyetemista tevé­kenykedett. 40 000 tanuló versenyzett a „szakma kiváló tanulója” cím elnyeréséért. Az „Alkotó Ifjúság” pályázatán kb. 30 000 fiatal vett részt. __ Térképünk az 1976. évi ifjúsági építőtáborokat, valamint a KISZ ál­tal támogatott egyedi nagyberuházásokat tünteti fel. — TERRA —I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents