Petőfi Népe, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-07 / 107. szám

1976. május 7. • PETŐFI NÉPE • 3 BESZÉLGETÉS A KONGRESSZUSI KÜLDÖTTEKKEL Lelkesedni és lelkesíteni 1 Bbttal ütheti a nyomát, aki beje- lérítés nélkül kíván találkozni Dob- r'oVizki Miklóssal. A kiskunfél­egyházi Vörös Csillag Termelő- szövetkezei fiatal agronómusa és KISZ-titkára, igazi j „száguldó s^eryező”. Munkahelyén, a ker­tészetben, mindig ott tűnik fel iürgy motorján, ahol a szezon­munkák dandárja van, vagyis ^alá(taéréstől a gyümölcsszedésig, tehát kora tavasztól késő őszig, ki sem látszik a szakmai munká­ból. Pedig mellette egy sereg fontos poszton is derekasan helyt áll. Tagja a KISZ Báos-Kískun megyei Bizottságának, a tsz párt- vezétőségének, Kiskunfélegyháza városi ifjúsági bizottságának és már' izgatottan készül a KISZ IX. a kongresszusára, amelyen ő is részt vehet. , — Nem is akartam elhinni, hogy engem is beválasztottak a küldöttek közé — mondja, ki tudja már háhyadszor, mert a megyei küldöttgyűlés óta itthon ís minduntalan megállítják a fia­talok. „Mesélj, hogyan volt, tény­leg a mi gazdaságunkból is megy egy gyerek a kongresszusra?” — faggatják büszkén és hitetlenül, ő pedig annak örül, hogy lám, ez is a szervezetük tekintélyét bizonyítja. — Önbizalmat ad a gyerekek­nek is, ha azt látják, hogy el­ismernek bennünket És erre most már rászolgáltak. Néhány éve még nagyon gyengén mentek a dolgok, a terület szétszórt, a fiatalok zöme külterületen él, nehezen lehet összerángatni a társaságot. Azután az egyéni fel­adatvállalások rendszerének a bevezetése nagy lökést adott a szervezeti munkának. Sorra ko­pogtattak az érdeklődők, vagy ha nem, hát mi vittünk egy kis életet hozzájuk. Pár év alatt ötvenről nyolcvanra nőtt a tag­létszám, újból két alapszerveze­tet alakíthattunk és a múlt év­ben elnyertük a KISZ KB/ dicsé­rő oklevelét. Ide tartozik még, hogy Dob- i'ovszki Miklóst pedig aranyko- s/.orús KISZ-jelvénnyel tüntet­ték ki. Az ilyen pillanatok azért szé­pek, mert ilyenkor érzi azt. az ember, hogy érdemes jól dolgoz­ni. Érdemes többet vállalni. En­gem sem az elfoglaltság, sem a mozgás nem fáraszt. Sőt, néha úgy érzem, hogy gyorsítani kel­lene a tempón, hiszen még olyan keveset végeztünk el. Jó, hogy a KISZ már él, tevékenykedik. Tavaly 170 mázsa hulladékot gyűjtöttünk, vetélkedőket szer­veztünk a külterületi általános iskolák úttörőinek, FIN Kupa vándorserleget is alapítottunk a város sportszerető fiataljainak, társadalmi munkára sem lasszó­val kell fogni az ifjúságot. De vajon eleget munkálkodunk-e azon, hogy emberileg, magatar­tásunkban, életmódunkban is megfeleljünk a szocialista elvek­nek? .Ha szót kapna, erről beszélne legszívesebben a kongresszuson. Arra is kíváncsi, hogy a többiek hol tartanak? Tele van lelkese­déssel. És szeretné úgy irányí­tani a fiatalokat, hogy közös cél­jaikért együtt tudjanak lelkesed- jii... V. Zs. A KISZ kongresszusáról jelenti a rádió és a televízió • Helyszíni közvetítések, össze­foglalók, ünnepi műsorok szere­pelnek a KISZ IX. kongresszu­sához kapcsolódva a rádió és a televízió műsortervében. Május 7-én a rádióban a hang­szóró rövid tudósításokban tájé­koztatja a hallgatóságot a kong­resszus vidéki küldötteinek meg­érkezéséről, arról, hogy „ki mit hoz”, a kongresszusra, és nem utolsósorban arról is, ki mit vái á kommunista fiatalok legmaga­sabb fórumának tanácskozásától. Május • 8-án, akárcsak a. kong­resszus folyamán valamennyi adásnapon, a rádió híradásai,, a krónikaműsorok folyamatosan irtformálják a közvéleményt a tanácskozás munkálatairól. Ezen á napon a Déli Krónikában a megyék küldöttei szólalnak meg, s Ugyancsak a KISZ-kongresszus Véndégeié a mikrofon néhány percre a 168 órában is. Tudósí­tást sugároznak az „Alkotó ifjú­ság” című kiállításról, amelyet felkeresnek a kongresszus kül­döttei, és a stúdióból átkapcsol­nak Moszkvába is, ahol ezen a napon nemzetközi kiállítás nyí­lik.} Esté 18.45-től 19.30-ig a IX. KISZ-kongresszus nyitó percei­nek atmoszféráját idézik fel. A televízióban ezen a napon 18.20- kor' Tanácskozik a KISZ IX. kongresszusa címmel adnak 40 perces áttekintést. M Vasárnap, május 9-én a rádió­ban- A kongresszusról jelentjük címmel 18.45-től 19.30-ig számol­nak be a munkatársak a kong­resszusi üdvözlésekről, felszólalá­ i sokról. Este a Petőfi-adón 20.10- től 22.00-ig „Sportol a kongresz- szus” címmel sugározzák a Belé­pés nemcsak tornacipőben című műsor különkiadását. A tévében délelőtt 11.10-kor jelentkezik fil­mes összefoglaló, este pedig 21.15- kor számolnak be ismét a tévé munkatársai a IX. kongresszus aznapi eseményeiről. Május 10-én, hétfőn A kong­resszusról jelentjük adása 17 órától 18 óráig jelentkezik, be­számolva a tanácskozásról, an­nak hazai és külföldi visszhang­járól, a kongresszust köszöntő kulturális eseményekről. A tele­vízió a rendkívüli adásnapon 17.30-kor Fiatalokról mindenki­nek címmel ad zenés összeállítást, majd 20.05-kor 50 perces átte­kintést a IX. kongresszus mun­kájáról. 20.55-kor „Tavasz van, gyönyörű ..., címmel ünnepi gá­laműsort közvetítenek a Madách Színházból. Május 11-én kétszer is közöl összefoglalót a KISZ-kongresszus aznapi munkájáról a rádió. Első­ízben 17.55-től 18.30-ig, majd 21.05-től 22 óráig. Ebben ripor­tok, összefoglalók mellett az elő­ző napi gálaműsor részletei is felhangzanak, valamint a város­ligeti majálison szórakozó fiata­lok közül is megszólalnak néhá- nyan. A televízióban 19.05-kor a KISZ IX. kongresszusát köszöntő úttörők tűnnek fel a képernyőn, majd 21.05-kor közvetítenek á választásról, a tanácskozás ünne­pélyes bezárásáról. Vízre bocsátották a Balaton 4. kompját 9 A Magyar Hajó- és Darugyár balatonfüredi gyáregységében vízre bocsátották a Balaton 4. kompját, amely a főidény ele. jétől Tihany—Szántód között közlekedik. (MTI-fotó — Biszt- ray Károly felv. — KS.) Új gyógyital A krivoj-rogi üdítőitalgyár Ukrán virágcsokor néven új gyógyitalt hozott forgalomba. Készítéséhez olyan gyógynövé­nyeket használtak fel, mint a kakukkfű, a Hársfavirág, a kes­keny levelű olaj fűz. Az ital nem­csak gyógyító hatásával, hanem kellemes izével is kitűnik. Kettős katonai előképzés az MHSZ-nél i Sok minden jár egy tizennyolc éves fiú fejében, s csak elvétve gondol arra, hogy előbb-utóbb tel­jesíteni kell a haza iránti köte­lességet. Más .szóval, be kell vo­nulni katonának. Az első ilyen „rádöbbentést” a katonai össze­írás jelenti, ahol a bevonulókkal foglalkozó tisztek nagyon alapo­san// és részletesen ismertetik a fiatalokkal, hogy a 24 hónapos j^átopai szolgálatot milyen ala­kulatnál tölthetik el, s nyilván pda „sorozzák be” a fiúkat, aho­vá, éppen kedvük, vagy szaktudá­sok, képesítésük, s természetesen 05j; igények kívánják. A hadse­regben eltöltött két esztendő lumpban nem elegendő a legmo­dernebb haditechnika megisme­réséhez és elsajátításához, ezért a,vfl9rköteles fiatalokat a Magyar Hflpvédelmi Szövetség különböző jümtólyamain előképezik. Katán József, a Földgép Válla­lat 400-as számú főépítésvezetősé­gének autó-villamossági szerelő­je "fj- év februárjában kissé szo- rorígva lépte át a megyei hadki- egészítő és területvédelmi pa­rancsnokság küszöbét. Titkon-.egy tervet délelgetett, szeretett vol- ridsK gépkocsivezetői jogosítványt szerezni, de ezzel előhozakodni ebben az egyenruhás „társaság­ban” alig volt mersze. Nagy volt a:i meglepődése, amikor megkér­dezek, ki szeretrfe megtanulni gépkocsit vezetni, mert annak le­hetőséget teremtenek az MHSZ- nél a hivatásos gépjárművezetői engedély megszerzésére, sőt spe­ciális kiképzésen vehetnek részt. Kalán József az elsők között je­lentkezett, s egy hónap múlva már meg is kapta az értesítést. Csodálkozott, amikor az érte­kezleten közölték vele, elsőként nem a gépjárművezetést kell el­sajátítania, hanem 45 órás köny- nyűbúvár képzést kapnak. Meg is magyarázták, miért van erre szükség, ök, vagyis Kalán József és társai a hadseregben harcko­csi-, vagy harcjárművezetők lesz­nek, s ehhez szükséges a vízi ki­képzés. Ez nem hogy megingatta volna elhatározását, de még job­ban kedvet érzett a tanfolyamon való részvételhez. -. — Nem volt hiábavaló ez a tanfolyam — mondta Kalán Jó­zsef — mert jobban tudok úszni, ki merném menteni a fuldoklót, s megtanultam bánni az önmen­tőkészülékkel. Ezek a készülékek rendkívül megbízhatóak. Sokat hallottunk a tanfolyamon a vízi átkelésről, annak veszélyeiről. Sokszor kipróbáltuk, mit jelent bezárva lenni egy vízzel elárasz­tott medencében, s onnan a leve­gőre feljutni. Nagy nyugalomra, fegyelemre, higgadtságra van ilyenkor szükség. A fiú nem is titkolja, már most többet tud a Hadseregről, mint azok, akik nem vettek részt ilyen tanfolyamon. Szívesen vállalta a kiképzést, a fegyelmet, a nehéz­ségeket, hiszen kész szakember­ként kezdi meg katonai szolgá­latát. — Kényelmesebb lenne katonai szolgálatom ideje alatt egy szere­lőműhelyben, a szakmámban dol­gozni, de a két tanfolyammal — a búvárral és a gépkocsivezető­vel — gazdagabb lettem, megis­mertem a búvártechnikát, közle­kedési szabályokat Tudom, hogy a hadseregben számítanak rám, s ezért komolyan kell foglalkoznom az előképzéssel, az ismeretek megszerzésével. Kalán József tulajdonképpen — ezt maga is kimondta — az ere­deti szakmája mellé még kettőt szerzett ö is jól járt, s termé­szetesen a hadsereg is, ahol kél évig kiválóan tudja hasznosítani az MHSZ-nél tanultakat. Gémes Gábor Kétszáz éve született Berzsenyi Dániel Miközben ezeket a sorokat írom, kéziratai hevernek aszta­lomon. Egy készülő emlékkiál­lításhoz nézegetem őket, verse­ket, leveleket s még több iratot gazdaságának hétköznapjairól. Jobbágynévsorok, , bérelszámolá­sok, adóslevelek vannak a ke­zemben, jó részük a költő hét-* köznapi gondjairól beszél. Olva­sásuk közben egyre jobban ér­tem, hogy megpróbált menekül­ni ’ közülük a költészet, vagy ahogy ő szerette mondani, a kép­zelődések országába: „Vesződöm, mint Te, széllel, esővel, hideggel; hol a levegő­ben fellengek, hol a porban izza­dok, és igazi helyemet sem itt, sem ott nem találom. A sok eső most Neked okozott károkat, tavai pedig nekem csaknem minden gabonámat elrothasztot­ta, és ötszáz kedves selyem bir­kámat megölte. De csak ilyen a világ! Siessünk, Barátom, a Kép­zelődések országába! nincs ott sem dér, sem zápor, ott minden­kor megtaláljuk mindazt» ami valaha lelkeinket fesztté, ott Te az enyim vagy." — írja Nikláról Kazinczy nak. Menekülése sohasem lehetett, teljes: még rá volt szorulva gaz­daságára, de a földesúri életfor­ma már nem boldogította. Élete végéig különben is hol így, hol úgy húzta magához a kor „ma­gyar nyomorúsága”. Napóleon és Metternich korának politikai ájultsága, az értéktelenedő pénz, vagy .hogy ismét szavait idéz­zük, a „mezei szorgalom” aka­dályai, mai szóval a mezőgazda­ság elavult módszerei, amelyek­ről különben a parasztsorsra az akkori időkben ritka megértés­sel kitekintő tanulmányt írt. Eb­ben is, egyéb írásai javában is gyakran kitört a földesúr világá­ból, és különösen pályájának deT rekán, amint ez különben min­den tankönyvben olvasható, a felvilágosodás eszméinek adott hangot. Kevésbé szerencsés órái­ban viszont jámborság és közép­szer rezignált életfilozófiájának helyességéről próbálta meggyőz­ni magát, igaz. hogy ez csak alig-alig sikerült neki. Szavai­nak közönséges értelmét meg­hazudtoló képei még akkor is ä kicsinyes környezetéből való el­vágyódásáról vallanak!, amikor néhány, nem mindig eléggé ér­tett versében a lehorgonyzottság- gal való megelégedést akarta megénekelni. Például az ilyen sorokban: Essem a Grönland örökös havára, Essem a forró szerecsen homokra: Ott meleg kebled fedez, oh Camoena, Itt hűves ernyőd. (Osztályrészem) Ez a messzire és sokfelé kite­kintő, mondhatnánk úgy is, di­namikus látásmód jellemzi, ami­kor kora vajúdó Európájáról és vajúdásra váró Magyarországáról beszél, többek közt az alábbi, később a muzsikus Kodály Zol­tán képzeletét megmozgató stró­fákban: Forr a világ bús tengere, oh magyar! Ádáz Erynnis lelke uralkodik, S a föld lakóit vérbe mártott. Tőre dühös viadalra készti. Egy nap lerontá Prusszia trónuszát. A bálti partot, s Adria öbleit Vér festi, s a Cordillerákat S Haemusokat zivatar borítja. Fegyvert kiáltnak Baktra vidékei, A Dardanellák bércei dörgenek, A népek érckorláti dőlnek. S a zabolák, s kötelek szakadnak. (A magyarokhoz) Messzire tekintő kitárulásai azonban rendszerint tettre kész hazaszeretetre buzdító szavakba torkolltak, így az előbb említett versének közismert befejező so­raiban is. Jó néhány ilyen sorát már megszületésüktől kezdve nemzedékek idézték s jó részük ma is eleven érvényességgel hat. Magunkénak érezzük azt a sze- retetet is, amellyel szülőföldje, a dunántúli táj képeit még akkor Is fel tudja idézni, amikor ép­penséggel Horatiusról beszél. Nyugtalan lelkivilágáról szin­tén' dinamikus ellentétpárokkal tett vallomást. Azt hiszem, kevés magyar költő írta le hozzá hv sonló szevedéllyel azt a szót, hogy szerető. De máskor is, szin­te minden sorában, a lefojtott és kitörni akaró életenergiák küz­dését s a küzdés fáradtságát kí­sérő csendes, férfias mélabú je­lenlétét érezzük. Ez utóbbinak egyébként a leghitelesebb ma­gyar kifejezői közé tartozik. Arról is szólnunk kell még, hiszen költőre emlékezünk, hogy irodalmunk eredeti nyelvterem­tő, stílusteremtő tehetségei közé tartozik. Ma is frissen ható szép­ségeit azonban nem annyira a mostanában újból divatos neo­klasszikus megjelölést ráerősza­koló filológusok, mint inkább modern költők, köztük Füst Mi­lán, Illyés Gyula, Kassák és a nyelvteremtő zsenijének egy szép tanulmánnyal is hódoló fiatal Radnóti érezték meg és haszno-/ sították a maguk számára. De új utakat kereső fiatal költőink szintén tanulhatnak nyelvterem­tő merészségétől, amelyet nem kis mértékben annak köszönhe­tett, hogy kedves versformái, az antik versformák alkalmazása á szokatlanság erejével ható asz- szociációkhoz segítette hozzá. Az is érdekes, s ma szintén frissen, ha tetszik modernül ható tulaj­donsága, hogy sorai nem első­sorban festőiségükkel, hanem pusztán nyelvi alakjuk terme-: szetével s az igék, a főnevek, a jelzők különleges kapcsolásával ragadnak meg bennünket. Mégis akadhatnak ‘olyanok, akiket talán elriaszt, hogy sok benne a ma már alig ismert mi­tológiai kép és a költő korának nem mindig közismert esemé­nyeire, személyeire' való utalás. Arra biztatom az olvasót, ne za­vartassa meg magát velük, s fi­gyelmét inkább szép nyelvére, erőteljesen zengő muzsikájára irányítsa. Ha ezt teszi, még ak­kor is jól megérti verseinek lé­nyegét, ha egy-egy szó jelentése esetleg homályban marad előtte. Megemlékezésem végére érve ismét rápillantok egyik kézirat­tára. Lovait sorolja fel rajta, tie zenhét lovát, köztük egy „tüor dér fekete kancát” és több szép pejt. Talán épp közöttük jutott eszébe a „nyihogó paripák szö­késének” az az erőteljes képe. Ezt, mint bizonyára sokan emlé­keznek rá, A magyarokhoz c. versében idézte fel. De az a „vé­res, tajtékos, pányvás mén” 4í az ő világának képe lehetett volna, amelyet a már más költői nyelven beszélő, de magyarságai­nak gondjaiban mégis késői rp-' kona, Ady Endre az avult köte­leket elszakítani akaró magyar lelkek szimbólumává tett meg. B. D. A Budapesti Nemzetközi Vásárra készülnek Alig néhány hét múlva meg­nyitja kapuit a Budapesti Nem­zetközi Vásár, s megkezdődik a hazai és külföldi ipar nagy se­regszemléje.' Az Újpesti Gép­elemgyár számos termékkel sze­repel a vásáron, s a napokban arról érdeklődtünk Gulyás Ti­bortól, a kecskeméti telep veze­tőjétől,' mivel járulnak hozzá ők a várható sikerhez. — Egyszeres és a kettős mű­ködésű munkahengerekkel, va­lamint teleszkópos munkahenge­rekkel veszünk részt a vásáron — mondta a telepvezető. Termékeink iránt egyre nagyobb a kereslet, s különösen örülünk annak, hogy a svéd Volvo-cég- gel sikerült kiépíteni az állandó kapcsolatot. Alig négy éve gyár­tunk részükre hidraulikus mun­kahengereket, amelyeket az álta­luk gyártott útgépek és mező­gazdasági gépek szervo-kormá- nyaiba építenek be. A svéd meg­rendelő elégedettségét bizonyít­ja, hogy a közelmúltban kibő­vítette az idei igényét közel két­millió forinttal, s így az év vé­géig mintegy 14 millió forintért 6 . ezer munkahengert szállítunk részükre. Megnövekedett feladatainkat már nehezen tudnánk teljesíteni a mostani, egyre szűkebb mun­katerületen. Nem utolsósorban ezért egy 12 millió forintos be­ruházás indul a napokban. EáS 1200 négyzetméter alapterüleSI műhelycsarnok épül fel telepün­kön, a tervek szerint december végéig, s ez majd lehetőséget teremt termelésünk további fej­lesztésére is. O. L. ;­• Csukás Ferenc lakatos, a szereMe csoportvezető­je nyomáspróbát végez egy svéd megrendelésre készült munkahengeren. Ezt a terméket is be­mutatják a nemzetközi vásáron. (Szilágyi Mihály felvételei.) 9 A kiállításra kerülő munkahengerek egy része már gondosan ládákba csomagolva várja az el­szállítást. Felvételünkön Haraszti István és Haj­nal Márton fémszalaggal biztosítják az egyik ládát. A RÁDIÓ MELLETT Könyvpárbaj A rádióban és a televízióban megszaporodott különböző rendű és rangú , vetélkedők között a Szakszervezetek Országos Taná­csa és a Magyar Rádió által a szocialista brigádok részére szer­vezett irodalmi vetélkedősorozat a műfaj egyik legjobban szer­kesztett válfaja. Szerda este a Kossuth-rádióban a negyedik elő­döntői „összecsapásának” közve­títését hallhattuk. A bajai Alsó- dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság Kandó Kálmán szocialista bri­gádja a Budapesti Húsipari Vál­lalat 2. üzemének Bartók Béláról elnevezett munkaközösségével mérte össze az irodalomban és a társművészetekben való jártassá­gát. A műsor legnagyobb érdeme — amint ezt Koszorús Ferenc, a Vas­utasok Szakszervezetének főtitká­ra, a zsűri elnöke is kifejtette — a tartalmas és hangulatos idő­töltés volt. A rádióhallgatók maguk is meg­győződhettek arról, hogy ez a ki­jelentés nem csupán udvariassági „gesztusként” hangzott el. A két, a bajai és a pesti stúdióban ösz- szegyűlt versenyzők és a közön­ség Rapcsányi László céltudatos műsorvezetésével jó értelemben vett könnyű, szórakoztató vetél­kedő résztvevője volt. A 75 perces műsor elsősorban nem azt kívánta eldönteni, hogy a versenyző szocialista brigádok tagjai vajon mennyire mélyednek el a szakkönyvekben, a folyóira­tokban és lexikonokban, és a zsű­ri sem 'törekedett a versenyzés izgalmának kiélezésére a vála­szok mértéken felüli pontosításá­val A ' stúdióba tehetséges elő-' adókat hívtak meg (Tínftár Éva, Szabó Kálmán és Szersén Gyula), akik sok szép verset és prózai mű részletét elevenítették meg. Különösen emelte az est érdekes­ségét az olyan vendég megszólal­tatása, mint Sánta Ferenc író, akihez kérdéseket is intézhettek a könyvpárbaj versenyzői. Művek-előadók-alkotók és a közönség újszerű találkozójának lehettünk fültanúi egy és negyed­órán át. A vetélkedőt' ötpontos kü­lönbséggel a bajáiak nyerték meg P. M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents