Petőfi Népe, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-07 / 107. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1976. május 7. A VÁLLALATI IRÁNYÍTÁS ERŐFORRÁSAI Politizálni minden fórumon Mint a legváratlanabb kérdésre is felkészült diák, ÚRy ült az igazgató és a párttitkár szemközt a párt városi végrehajtó bizottságával. Egész lényükről* a felelősség-^ tudat és a szerénység áradt. Elégedettségféle nem ült ki arcukra akkor sem, amikor a testület elismeréssel nyugtázta beszámolójukat, s útra valóként hozzátette: „továbbra is ilyen korrekt munkát!” Pedig az elvégzett gazdasági és politikai munka, amelyről dr, Gá- tay Ferenc és Mészáros Gyula, az ÉPSZER Vállalat igazgatója, illetve párttitkára beszámolt, méltán kiérdemelte a városi pártvégrehajtóbizottság elismerését. Az például, hogy a nem kevés viszontagságot megért vállalatnál az előző évihez képest tavaly 73 millió forinttal, 35,4 százalékkal növekedett a termelés, az összlét- szám 17,9 százalékos emelkedése mellett. Hogy nemcsak pótolta gazdaságilag az előző évi 7,3 milliós veszteséget, hanem 9,4 millió forint nyereséggel zárta az évet, s végre ismét nyereséget oszthatott dolgozóinak a vállalat. Vagy — aminek jelentős szerepe volt az elért eredményekben —, hogy . hiánytalanul megvalósították a 1 Központi Bizottság 1974 decemberi határozata végrehajtására ■tervezett vállalati intézkedéseket. S tegyük hozzá: még figyelemreméltóbbak az ÉPSZER ‘ovábbi céljai, amelyek eléréséhez a pártvégrehajtóbizottság bizalomteli biztatása szólt. Mindenek előtt a KB múlt év novemberi, s a megyei pártbizottság ez év januári határozata végrehajtására, szigorú gazdálkodási és munkafegyelemre alapozott intézkedési terv. Ennek a több mint 33 millió forint vállalati költségcsökkentéssel számoló takarékossági programnak a teljesítése a biztosíték rá, hogy ■gr az új szabályozó intézkedések gs a tervezett bértömegnövekedés együttesen 18 milliós eredményt csökkentő hatása ellenére 11; — mintegy 11 miljió forint nye-’ reséget érjen el a vállalat. A korábban gyakori elmarasztaló megjegyzésekkel szemben mostanában az építtetők kezdik dicsérőleg emlegetni az ÉPSZER — Nem véletlen, hogy például Kiskőrösön 8 milliót tudtak számlázni, 111 százalékra teljesítették az első negyedévi tervet. S az is jól érzékelteti vállalatunknál a politikai közhangulatot, hogy jelenleg négy folyamodó dolgozó pártba való felvételét készítjük elő — jegyzi meg Mészáros elvtárs. • őszintén, becsülettel — Dolgozni csak együtt lehet! .Ezt az alapelvet kezdettől hangoztattuk' — kapcsolódik a beszélgetésbe az igazgató. — A programunk megvan, a dolgozók közreműködésével készült Biztos, hogy nagy sikerélmény lesz a saját javaslataikat viszontlátni, megvalósítani. A i nyíltságot rendkívül fontosnak tartom. Ahogyan Mészáros elvtárs is említette: őszintén szólni, politizálni minden fórumon, ez nélkülözhetetlen. Ha kimegyünk egy-egy munkahelyre, kö- rénk gyűlnek a munkatársak és* sok mindenről említést tesznek. A megoldásra szorulót, javítani valót, az igazán' jót is felemlegetik. '4tmi magyarázatot kíván, megmagyarázzuk. Őszintén, becsülettel. A viszonzás is ilyen. Nem egy középvezető ■ előhozta például: örülök, hogy nincs olyan sok ülésezés. Az is elégedettséget váltott ki, hogy a múlt év eleji 38,5 százalékos alkalmazotti arányt 21 százalékosra sikerült csökkentenünk. Vagy, a munkásszállás. Saját ügyüknek érzik a dolgozók. A központi munkásszállás mellett jövőre: elkészül a 184 személyes tanulóotthon. Húsz évre átadjuk a 607-es szakmunkásképzőnek; lakóinak 80 százalékát .a vállalat, 20 százalékukat az iskola jelöli. A munkásszállás felszabadul. Felmondhatjuk az utosó bérelt szállást is. Kiskőrösön már átadtuk, Kalocsán most formálódik és KunsZentmiklóson is szeretnénk még az idén méltó szálláshoz juttatni az építőket. Az a lényeg, hogy a mennyiségi változás már érzékelhető. De • Mindkét házat, az ÉPSZER Vállalat építette... ' • És a formálódó további kettő. a minőség, amit el akarunk érni! Ez-hosszabb út... — tűnődik el Gatay Ferenc, § kisvártatva derűsen hozzáteszi: A modell nagyon egyszerű. A foci, vagy a zenekar példáját szoktam előhozni. A csapatmunka jelentőségét, hogy mindenki a magár_ helyén tegye meg a tőle telhetőt. Ha a munkafeltételeket megteremtettek, a célokat és azok összefüggéseit ismerik a csapat . tagjai, nem maradhat el az eredmény. Aztán, mintha vezetéselméleti előadást tartana, úgy belelendült mondanivalója taglalásába az igazgató. És nem maradtak el az érzékeltető példák sem. Ilyenformán : „Az is módszer; ha nincs anyag:_ közlöm az akadályt az építtetővel. De ez a hivatalnoki. A másik, az igazi, hogy .megyünk utána.. Mert kell!” Vagy: „A művezetőnek legalább két hétre, az építésvezetőnek egy-két hónapra, a vállalati vezetőnek azonban legalább egy évre előre kell látnia. A főmérnök elvtársnál ma reggel például már a teljesítésről tárgyaltak ...” A lecsökkent hibajegyzék A vállalat hunyadivárosi munkahelyén, az OTP beruházásában felépített és már lakott két,56 lakásos ház mögött további két ugyanilyen formálódik. A 11-es jelű földszintjén és minden emeletén serénykednek az építők. Ai építőanyag, az ablaktokok stb. katonás rendben sorakoznak a helyszínen. Ezt elismerően meg is jegyzem Balogh Ferenc művezetőnek. — Amennyire csak lehet, vigyázunk a szomszédban lakók nyugalmára. Minden kéznél' van, haladunk, és megvan a pénz is. A most épülő két ház közül az elsőt június 30-ra adjuk át. A* másodikkal úgy igyekszünk november végéig, hogy csak a belső munkák maradjanak, s a télen ■ befejezhessük. Közben megalapoztunk it!) a szomszédban tizenkét saját laká<* is ... Kecskeméten 1980 végéig 126 saját lakást építünk fel! A házak beköltözött lakói vajon elégedettek-e az építők munkájával? —• kérdezem, a fiatal művezető pedig ’ határozottan feleli: — Az ÉPSZER építette mind a kettőt. Az 1974-ben átadott 56 lakásnál 38 oldalas * hibajegyző- könvv készült. A múlt év decemberében átadottnál két és fél oldalas volt a jegyzék. Oda merünk állni mellé, hogy ezt mi csináltuk. Persze, az lesz az igazi, ha egyáltalán nem kell jegyzőkönyvezni. Hiszem, hogy ezt is elérjük! Pcrny Irén ' Vállalatot. Vajon mi a titka ennek a változásnak? — érré kerestem választ dr. Gátay Ferenc igazgatóval és Mészáros Gyula párttitkárral beszélgetve. Elbizakodóttság nélkül — Nincs titka, éppen ez a lényeg: a dolgozók tudják, érzik, hogy a pártvezetőség és a vállalatvezetés egységes álláspontot képvisel. Méghozzá a felsőbb párt- és állami szervek, s az ezek alapján kidolgozott saját határozatok szerint — kezdte a párttitkár. — Tennivalónk bőven volt és van, de mindent megtesz a párt- szervezet, hogy a vállalati vezetés és a felső szervek elképzeléseiről mindenütt azonosan vélekedjenek. Csak így lehet egységes a cselekvés is. Természetesen minden lehetséges fórumon helytál- .lásra kértük a dolgozókat, nem iúába. Az eredmény, amelyet a belső tartalékok hasznosításával elértünk, csak kezdet. Öva intünk az elbizakodottságtól, mert' jól tudjuk, hogy tovább kell javítanunk a szervezettséget, a munka- fegyelmet és napi gyakorlatban érvényesítenünk az- ésszerű takarékosságot. ' A nyolcvan kommunistát számláló pártszervezet vezetőségéről megemlíti Mészáros Gyula, hogy kilenc tagja szerencsés módon, a vállalat különböző terinelöjgy- ségében dolgozik. Mint ahogy a nyolc pártcsoport is vállalati egységként működik nagy aktivitással. A bizalmiak mindenről tájékoztatást kapnak, s adják tovább az információkat csoportjuk tagjainak, akik révén viszont továbbgyűrűzik minden fontosabb értesülés. Így alakul ki a 'jó közhangulat. , A legutóbbi taggyűlésen az idei' feladatokról volt szó. Ezeket vál- lalatszerte ismerik; több mint három hónapon át javaslataikat adhatták és adták á tervhez á dolgozók. A vállalat vezetése pedig beépítette ezeket a ten^e. „A pályát föl kell építenünk” Nem az emberek tájékozatlansága sejthető amögött, ha valaki az utcán, buszmegállóban, vagy boltban az iránt érdeklődik a községben, van-e ifjúsági élet? Azt a választ kapja, hogy „úttörőcsapat van”, de másról nem tudnak. Ebből sejthető, hogy a KISZ- élet szűkölködik olyan eseményekben, amelyek figyelmet keltenének. Tudom, ettől még lehet tartalmas a szervezeti élet, sikeres a politikai nevelőmunka Dunapatajon is, de adni kell arra is, hogy a KISZ-rőI minél többet, minél többen tudjanak. Fontos ez azért is, mert az idei mozgalmi évben Dunapatajon valami új kezdődött. Az első hang: — Patajon nagy dologra vállalkoztak a gyerekek — mondja Lakatos László, a KISZ kalocsai Járási Bizottságának titkára —, nagyon jó lenne, ha megnéznéd őket. Arról van szó, hogy a korábbi években. nem nagyon mozgolódtak, de most történt valami. Elhatározták, hogy a sporté telepen építenek egy teniszpályát az úttörőknek „születésnapra”. A pedagógus alapszervezet kezdeményezte, a községi bizottság elfogadta, s Öt alápszervezet vállalt védnökséget, hogy társadalmi munkában megépítik. Nem nagyon érték a teniszpályákhoz, de azt „tudom, hogy sok munka van vele, mért alapozni kell. nem elég csak elegyengetni a pályát, kifeszíteni a hálót, s már lehet is ütni. No, szépen bontakozik ki az akció. Tudomásom szerint bekapcsolódtak segíteni a helyi üzemek, a szövetkezetek is... A második hang: (Fogarasi Zoltánná tornatanár, a járási KISZ-bizottság tagja) — Miért éppen teniszpályát építünk? Nézzük csak, milyen lehetőségek vannak nálunk a sportolásra? Van az iskolának egy tornaterme, van egy focipálya, mellette egy kézilabdapálya, amely teljesen elhanyagolt, és semmi több. Tudom, sokan úgy vélekednek a teniszről, hogy meglehetősen arisztokratikus sportág, de én állítom, hogy ez előítélet, azért, mert kevés teniszpálya van az egész országban, s így kevesebben is teniszezhetnék. Ez olyan sport, hogy nem kell hozzá csapat, hanem két ember is jól elszórakozhat, mégpedig erre igény van itt is. Eddig csak csapatjátékokra volt lehetőség. Ismeretes a KISZ országos felhívása, hogy több sportpályára van szükség, hát ezt mi összekapcsoltuk az úttörőszpvetség megalakulásának 30. évfordulójával és a születésnapi ajándékkal. Februárban kezdtük él szervezni a pályaépítést. Már ki van ásva áZ alap. Ideszállított a Petőfi Termelőszövetkezet több mint 200 köbméter kohósalakot az alapozáshoz, jön a sóder is, de most az kellene, hogy ne essen szombat és vasárnapokon, és megfoghassuk a munkát, mert nagyon sokat kell dolgozni. Nem szeretnénk, ha azt hinnék a többi alapszervezetek, hogy a pedagógusok majd mindent megcsinálnak. Nem azért mondom, mert a múltkor csak heten jöttek össze dolgozni, de szerintem mindenképpen meg kell építeni t A leendő teniszpálya, amely a fiatalok önbecsülésének jelképe lett. t Az ifjúsági klub mennyezetéről arra a drága szőnyegpadlóra csepeg a viz, amelyre, a klubtagok csak papucsban léphetnek. ezt a pályát önmagunk becsülése miatt is; hogy tényleg képesek ..vagyunk az összefogásra, a közös cselekvésre. Hiszem,'’ hogy ezt mindenki érti, mind a 105 KISZ-tag. Terepszemle közben Kevés olyan község van a Duna—Tisza közén, de még az országban is, ahol a község központjában szép nagy terület található sportpályával. Közvetlen előtte a művelődési ház, balról az iskola — egyszóval ideális környék. De a focipálya is elha- nyagoltabb, mint e helyen illenék, nem szólva a kézilabdapályáról. . Látom odébb a salakhalmokat, s a leendő teniszpályát, mint egy nagy gödröt. Az alapot már kiásták a tanács jóvoltából. Látom azt. is, hogy az utcán fiatalok ke-, rékpároznak ebédről jövet, vagy ebédelni menet, s nem tudom elhinni, hogy nem készül el ez a pálya! Kérdezem is a tanárnőt, hogy a felszerelésre, amit nem lehet társadalmi munkában elkészíteni, van-e az ifjúsági alapból Két évvel ezelőtt három helyi szövetkezet, a Rákóczi, a Petőfi és a Lenin egyesülésével megalakult a tassi Dózsa Tsz, amelynek földterülete így 50Ú0 hektárra növekedett. A koncentráció elősegítette a termelőerők fejlesztését, a kialakult üzemnagyság pedig lehetővé teszi a korszerű termelési eljárások bevezetését, a szakosodást. Megalapozott volt a döntés Az összevonást a földrajzi és a termőhelyi adottságok indokolták. Kovács László elnök így vélekedik erről: — A földek hektáronkénti aranykorona értéke 15 alatt van. Ezt figyelembe vesszük a termelési szerkezet kialakításánál is. Csökkentjük a növények számát és előtérbe helyezzük a gazdaságosan termelhető búzát, kukoricát. Korszerűsítettük a munkaszervezést, a területi irányításról áttértünk, az ágazati rendszerre. A növénytermesztési főágazatba osztottuk a kertészetet és a gyepgazdálkodást is. Ez utóbbit ahogy a fejlődés megköveteli, később átadjuk az állattenyésztési főágazatnak. Előbb azonban rendbehozzuk a több, mint 900 hektáros legelőnket, amiből 300 hektárt már intenzíven művelünk. Az összevonással jelentős meliorációs és táblásítási munka is szükségessé vált, ezt jövőre kezdik meg a szövetkezetben. — A gyep egy részét, ami beékelődik a szántóba, feltörjük — mondja az elnök. Ezzel ugyan csökken a fűtermő terület, de ezt az előbb említett intenzív gyepgazdálkodással ellensúlyozzuk. "A hasznosítása többirányú lesz. Tavaly fejeztük be a szárítóüzemünk építését, így a fűből á legeltetés mellett szénát és lisztet is készítünk. Ha a kísérletek kedvező eredményeket hoznak, a csöves kukoricaszárból is készítünk takarmánylisztet A növénytermesztés árbevételének mintegy negyedét a gabona «adja. — Ennek egy részét takarmányozásra használjuk. Az idén is több, mint ezer hektáron termelünk kalászost, kukoricát pedig 1200 hektáron a bajai rendszerben. Ebből csaknem 160 hektár a hibridkukorica-vetőmag előállító terület. A tervek szerint a jelenlegi 150 helyett jövőre 180 hektáron vetünk cukorrépát. Ehhez már a két betakarító gépsort is beszereztük. Növeljük a zöldborsó- és a para- ' dicsom-területeket is. A termést •a Kecskeméti Konzervgyárnak szállítjuk. A pritamin- paprikára a MEZÖTERMÉK- kel kötöttünk szerződést. A zöldborsó-betakarítást gépesítettük, de a paradicsomot még kézzel szedjük. Az egyesüléskor 750 tehén volt a gazdaságban, három telepen elhelyezve... — Az állattenyésztésben kényszerhelyzetben vagyunk — magyarázza az elnök. — A régi épületeket a jelenlegi formájukban már. nem lehet gazdaságosan kihasználni. Ezért elhatároztuk, hogy építünk egy 900 férőhelyes Agrokomplex rendszerű tehenészeti telepet, ami csaknem ß5 millió forintba kerül. A terveket a szolnoki AGROBER készíti, a kivitelezését, amit két év alatt szeretnénk befejezni, jövőre kezdjük meg. Ha a létesítmény elkészül, a jelenlegi szarvasmarhaállományt is lecseréljük és helyette holstein-friz és magyartarka keresztezéséből származó borjakat vásárolunk. Előre gondoskodunk a szakemberek képzéséről . is. A régi épületeket azonoan ezután sem bontjuk szét. Ott tartjuk a növendékállatokat és a hízómarhákat. A' szövetkezet kis mértékben fejleszti a sertésállományát is. — A jelenlegi 240-es kocalétszámot *300-ra növeljük. A tervidőszak végéig' építünk egy ezer férőhelyes sertéshizlalót, és egy 600 férőhelyes juhhodályt. A juhállományt a jelenlegi 900-ról 2 ezerre» szaporítjuk. Ezt még gazdaságosan eltartja a legelő. A pecsenyebárány jó exportcikk és újabban a gyapjúért is tűrhető árat fizetnek. Az állománynövelést a sertésnél'és a juhnál is saját szapópénz? Megtudom, hogy az ifjú-, sági mozgalom az idén mindössze 5 ezer forintot kapott, míg a futballcsapat 50 ezret, az MHSZ-szervezet pedig .20 ezret. Elcsodálkozom, hogy erre miért csak az ifjúsági alapból költenek, bár jól tudom, fiatalok sportolnak* mindkettőben, s miért döntött: így a tanács és a KlSZ-bi- zottság? Csodálkozásom alábbhagyott, amikor megtudtam,, hogy Dunapatajon is azt a helytelen gyakorlatot folytatták, hogy a KISZ-eseket nem kérdezték meg äz alap felhasználásáról. Az if júsági klubban Lapunk is foglalkozott' annak idején azzal, hogy a művelődési házzal egybeépült fürdő helyiségeit a ■ fiatalok társadalmi munkában klubnak akarták átalakítani, de csak a bontásig jutottak el. A művelődési ház igazgatója most büszkén kalauzolt, högy hieg lehet nézni a klubot, mert igen szép, csak két baj van. Az. egyik az, hogy fűthetetlén, ' a másik pedig az, hogy beázik a teteje. „ Zuhog az eső a faltól-falig üvegablakokon kívül, mennyezetről pedig csöpög a gyönyörű szőnyegpadlóra a víz. Ide különben csak papucsban szabad belépni a klubtagoknak, de ez " a hivatlan esőcseppekre nem vonatkozik. Van színesteleyízió, exkluzív fotelek, s a klubnapló szerint 22 bejelentett tag, akiről nem tudni, hogy KISZ-tagok. vagy sem, S ekkor eszembe jujt a készülő teniszpálya, amelyhez eddig nem volt elég szorgos kéá, s itt ez a. csodálatos klub, amelyhez nincs elég fiatal. Nem tudom magamtól elhessegetni a gondolatot, hogy a kettőt együtt kellene csinálni, s a KISZr ' klub a mozgalmi élet állandó és „főhivatású” színhelye lehetne. A különböző alapszervezetek tagjai ott mindig találhatnának máp alapszervezetbelitf s a teniszpát- lya, meg más hasonló vállalásod teljesítésének sokkal közvetléj- nebb emberi alapja teremtődje meg. Érdemes ezen elgondolkodni. de méginkább tenni, jól ■ kihasználni az adotságokat, s akkor tudnának az emberek sokat beszélni a KISZ-ecekről. Csaté Károly rulatból szeretnénk megvalósítani.' A gazdaság szinte új alapokról indult az egyesülés után. Az idén mintegy 20 millió forintot fordítanak a termelés fejlesztésére. — Az elmúlt esztendőben i sör kát fejlődött a szövetkezet —r fűzi tovább a gondolatot az elnök. — A bruttó jövedelem. 9 millió forinttal növekedett, ami! bői 6 és fél millió volt a szöveti- kezeti nyereség. A melléküzem- ági tevékenységünk nyereségét a mezőgazdasági termelés korszerűsítésére fordítjuk. Többi ségben olyan termékeket állí» tunk elő, ami kapcsolódikrrlaZ alaptevékenységünkhöz. Egyért dűl az országban a mi szavjebí kezetünk gyártja a sertés-önr etetőket a kisgazdaságok részéire. Ezekből a kecskeméti AGRO- KER-nek szállítunk legtöbbet. Az elnök, aki 16 évig voltnfőf- könyvelő három hónapja élső számú vezetője a közös gáz* daságnak. Bízik a. több, ipint 900 termelőszövetkezeti tag odat- adö munkájában, a tassi embéf- rekben, akik a gyenge minőséi- gű földeken »eddig is bizonyjr tották rátermettségüket a^jj^íe gazdálkodásra. *.■ sziH B. Stób Dunapataji hangol
