Petőfi Népe, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-23 / 121. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1976. május 23.V ,4 MA UM OH VALÓSAKKAL ZUHAN A MÓLYBE ! - - £2 RENDHAGYÓ ÓS/KEM vesiSl 10 ~A MAMNONT EUÁTVK uJ>' Ä A LEGÚJABB Sugárvetókkbl . l nem MearumrAto'Hcat f**\ fegyvert 1 iW VIGYENEK Bv rífc“7\, magúkkal AZONNAL HATÁSTALANÍT­SÁK A EEG YUEREKEt! ezenöTszÁz Mérem mélység - BEN, A MAMMON LEGÉNYSÉGE eddig isMeme tlen, NAsmíRn TÁBORHOZ, temje aj JOBB BELÁTÁSRA, HISZEN EDDIG MlHBEAl TRAGIKUS SZOLÉN csét- LENSÉG A FEGYVERREL ellátóit gépekkel fordult elé. e+öMtör PILLANT MEG f PROFESSZOR, EGY hatalmas vuXofri GOMB A TEMPER ALATT j SOK MÉG A TARTALÉK Szeretik Nemesnádudvart Munkát és otthont talál a lakosság a községben A megye 38 szakszövetkezete az elmúlt esztendőben is eredményesen gazdálkodott. A három évvel ezelőtt kezdő­dött hatékonyabb irányító és segítő munka eredményes volt. A központi párt- és állami szervek határozatai nyomán egy sor változás történt. Bevezették a tagok járadékrendszerét, elengedték az 1968 előtt felvett beruházási hiteleket, külön fejlesztési támogatásban részesítették a szövetkezeteket. Az árkiegészítéses támogatás a tagság által termelt áruk jelen­tős körét érinti. í Nehezítik a gazdálkodást Az állami támogatások hatásá­ba és a belső tartalékok feltárása nyomán egyenletesebbé, üteme­sebbé vált a, fejlődés. Az elmúlt esztendei eredmények alapján a megye hét szakszövetkezete ér­demelte ki a kiváló címet. Szük­séges megjegyezni azonban, hogy a termelési színvonal javulása csak néhány ágazatban jelentke­zik. A szőlőtermesztésben például sikerült az átlagot meghaladó ho­zamokat elérni, s a termés fel­dolgozásának nagyobb részét megoldani. A szakszövetkezetekben to­vábbra is nehezítik a közös gaz­dálkodást a kis táblaméretek, a heterogén talajadottságok. Eddig a közösen művelt földterület ará­nya meghaladja az összterülethez •viszonyítva, az 55 százalékot. Ez az arány növekedni fog a követ­kező években. 5 A szakszövetkezetek segítik a tagok kezelésében levő földek megművelését,' az árutermelés nö­velését. Itt speciális gondok is je­lentkeznek. Többek között az •egyik az. hogy még mindig jelen­tős területen termelnek gabona­féléket a szétszórt parcellákon, amelyek betakarítása sok gond­dal jár még a nagyüzemi gépek­kel is. A soltszentimrei Ezerjó Szakszövetkezetben tavaly áruter­melésből származó árbevétel csak­nem 40 millió forint volt. Az akasztói Béke Szakszövetkezet a tagsági gazdaságoknak 115 va­gon takarmánytápot adott önkölt­ségi áron. A tagok tavaly a közös közvetítésével így 3400 sertést ad­atok közfogyasztásra»is■ .....összességében tekintve azonban . k ülönböző — főleg külső okok miatt — a tagok áruértékesítése 15 százalékkal csökkent az elmúlt évben. Gondok jelentkeztek a tag­sági gazdálkodás szervezésében, a termékek felvásárlásában. Ese­tenként az adótételek megállapí­tásában is túlzásokat tapasztal­tunk. Jó példák A legfőbb feladat a termelés növelése. A szakszövetkezetek gazdálkodásának javítása — a kedvezőtlen adottságú mezőgazda- sági üzemek komplex - fejlesztési programjának megfelelően — el­sőrendű fontosságú. A területek közős művelésbe vonása fontos feltétele az előrehaladásnak. Így eredményesebben hasznosíthatjuk nemzeti kincsünket: a termőföl­det. A szakszövetkezetek tervei szerint a nagyüzemi művelésű földek aránya az V. ötéves terv végére meghaladja a 70 százalé­kot. A közösbe vonást táblásítás- nak kell követnie. A tagok ter­melésének folyamatosságát föld­cserékkel. takarmányok juttatá­sával lehet fenntartani. A keceli Szőlőfürt Szakszövetkezetben jó példát láthatunk a táblásításra. A közösbe vont szántóterüle­ten magasabbak a termések, ku­koricából például 10 mázsával haladta meg a háztáji hozamokat a. közös tábláról letört mennyi­ség A területek nagyüzemi mű-, velését sürgetik a tagok részéről egyre inkább jelentkező önkéntes földfelajánlások. Tapasztalható a szakosításra j való törekvés, az együttműködési ' formák kialakítása. A kiskunmaj- sfli Jonathan Szakszövetkezet pél­dául a Közép-magyarországi Pin­cegazdasággal kötött megállapo­dást közős szőlőtelepítésre és a termés együttes feldolgozására. H> ss/Mbb távon szükség van még ipari kiegészítő tevékenység meg­szel vezésere is. Ez utóobinak azonban ' célszerűbben kellene kapcsolódni a megye iparához. Jó eredményt mutat fel a lajosmi- zsei Kossuth Szakszövetkezet, amelynek müanyagüzeme évről évre több jövedelmet hoz. A termelést segítik a gyakorlat­ban bevált különféle megállapo­dások, amelyeket a közös gazda­ság köt a tagokkal A kaskantyúi Horn .kgyöngye Szakszövetkezet csaknem 100 hektár hagyomá­nyos szőlőt művel ilyen módon. Ez olyan szervezett forma, amely nyugdíjéveket szerez a gazdák­nak. ugyanakkor biztos áruterme­lést teremt a szövetkezetnek. Lé­nyege, hogy a területet a közösbe viszik a tagok és így is művelik. A munkamegállapodásos rendszer elterjesztését a Pénzügyminiszté­rium külön is támogatja. Jó példák vannak a tagság ma­gánerőből — közös területen nagyüzemi módon — történő sző­lőtelepítésére is. A soltvadkerti szakszövetkezetekben már több éves ilyen ültetvények vannak amelyek termésére nagy szükség van. Rendezésre vár A további fejlődésre csak úgy lehet számítani, ha az állami tá­mogatás rendszere megmarad. Gyorsítaná a háztáji árutermelés növelését, ha még több. termékre — így a zöldségre és a gyümölcs­re is — kiterjedne az árkiegészí­tés. A földek köZös művelésbe vo- *J hasának alapvető feltétele, hogy; a nagyüzemi művelő eszközök .rendelkezésre álljanak, ehhez szükséges ai korábbi ilyen címen folyósított támogatások fenntar­tása. Az üzemfejlesztési támo­gatások is változatlanul indokol­tak. A szakszövetkezeti tagság nö­vekvő mértékben vesz részt a. kö­zös munkában. Végső cél, hogy a szövetkezetben dolgozók vala­mennyien tagok legyenek. Ezt el­sősorban a munkafeltételek meg­teremtésével, a földtulajdon ren­dezésével lehet megoldani. Cél­szerűnek tartjuk termelési szak­csoport, k szervezését, amelyre jó példát mutatnak a fogyasztási és a termelőszövetkezetek. Ezek szervezésével a nem mezőgazda- sági főfoglalkozású tagok is job­ban bekapcsolódnának a terme­lésbe. Hasznos lenne, ha a szövetke­zeti alkalmazottak minél oagyobb mértékben belépnének a közösbe. Ezzel egyúttal jogot nyernének az irányításban való fokozottabb részvételre. A társadalombiztosítás előnyeit mintegy ezer idős tag még nem élvezi a szakszövetkezetekben. A járadékrendszer életbelépésekor ugyanis anyagi helyzetük vagy egyéb okok miatt a járadékmeg­váltás alól mentesítést kértek. Ez is megoldásra vár még. Remél­jük, hogy rövidesen megnyugtató módon rendeződik a tagként dol­gozó kismamák gondja is és ré­szesülhetnek „ gyermekgondozási segélyben. Bízunk a szakszövetkezetek to­vábbi fejlődésében, A jobb ered­ményekhez azonban még jobban fel kell tárni ja belső tartaléko­kat. A párt- és állami vezetés eh­hez minden segítséget megad. Gál Gyula, a megyei pártbizottság politikai munkatársa A nemesnadudvari házak egy részét dombra építették. Az itte­ni emberek úgy mondják: van egv fenti, meg egy lenti falujuk. A kettő között körülbelül 30—35 méter a szintkülönbség. Régeb­ben, amikor még Nádudvar volt a község neve, másképpen is meg lehetett különböztetni a falu eme két részét. A dombon a szegé • nyebbek, lent a templom körül pedig a tehetősebb parasztok él­tek. A települést elsősorban néme­tek lakják. Az 1700-as évek dere­kán több bajor családot, telepítet­tek e környék községeibe, első­sorban Hajósra, Érsekcsanádra, Nádudvarra Pontosabban a Du­na melletti Nádudvarra. Az or­szágban sokáig két ilyen nevű község volt. JSzért' amikor a tele­pülésekről törzskönyveket készí­tettek, 1 Nádudvar nemes előne­vet kapott, állítólag azért, mert a XV. században Mátyás király egyik nemesének ajándékozta ezt a vidéket. Érdekes, hogy a hajósi, érsek- csanádi, nemesnádudvari németek annyira eltérő tájszólással beszél­nek, hogy szinte meg sem értik egymást. Nagy szorgalmuk, igye­kezetük ellenére a nádudvari né­met parasztok évszázadokon ke­resztül szegények maradtak. Há­zaikat. a termést hol árvíz, hol tűzvész pusztította el. Az 1850-es tűzvész után például az egész fa­lut újjá kellett építeni. Fejlődik, gazdagodik a község A felszabadulás után Szlová­kiából 160, Jugoszláviából 150 ma­gyar család költözött Nemesnád- udvarca. A zárkózott természetű német parasztok nem szívesen fo­gadták a magyar „vendégeket”. Az akkori ellentétekről ma már esetleg néhány idősebb ember tudna beszélni. Gulyás József ta­nácselnök sem ismeri azoknak az éveknek a történetét, amikor a faluban például külön utcákban éltek a magyarok, külön a néme­tek. Mindez régen elmúlt. Közös há- , zasságok jöttek létre,.;^felnőtt egy új generáció, § 1 ej^á 1 már épp olyan joJb:b^?»i>;náúÉ&$qq< rul, mint németül. Évente utca- hossznyi új családi házak épül­nek, fejlődik, gazdagodik a köz-' ség. — A IV. ötéves tervidőszakban kétmillió 927 ezer forintunk volt a község fejlesztésére — magya­rázta Gulyás József tanácselnök — 1972-ben orvoslakás és két szolgálati lakás épült. A követke­ző évben hidroglóbuszra költöttük a fejlesztési alap egy részét. Fél­millió forintba került a belvízel­vezető csatornák kikövezése, rendbehozása. A következő évek­ben másfél kilométernyi járdát, i három és fél kilométernyi vízve­• Évente 10—15 család költözik új házba Nemes­nádudvaron. ( Harmati Sándornc betanított munkás a gycrckágy keretére tűző pisztollyal erősíti fel r, huzatot. I Szauder Anna a központi is­kola 8, b. osztályának tanu«| lója az országos tanulmányi versenyen német nyelvből első helyezést ért el. (Szilágyi Mihály felvételei.) lesét tervezzük, s lerakjuk a sportpálya melletti öltöző alapját. Mindezt szeretnénk megvalósíta­ni, noha az idei beruházásokra csupán 550 ezer forintunk van. Tervük szerint jövőre egyebek közölt újabb járdát, sportöltözőt, buszvárót és vízvezetéket építe­nek. 1979—80-ban 830 ezer forint lesz a fejlesztési alapjuk. Két el­gondolásuk van, vagy egészség­házat,. vagy pedig kéttantermes iskolát építenek. Mindkettőre nagy szükség lenne. Ha erről mégkérdezném az orvosnő, s az iskolaigazgató véleményét, jogos elfogultságuk ellenére sem tud­nák bizonyára eldönteni a kér­dést. zetéket alakítottunk ki. A IV. öt­éves tervben elértük, hogy min­den utcában, minden házban van villany. Nemesnádudvar minden köz­épületén kétnyelvű felirat talál­ható. Több helyütt láttam ezt a feliratot: Grundschule. A tanács­háza melletti, s a napközi ottho­nos általános iskola régi, elavult. Tantermei szüljek. Bővítésére, fel­újításra egyelőre nincs pénz. A tíz évvel ezelőtt épült 8 tanter­mes központi iskola tanulói sem lehetnek teljesen elégedettek. Nincs tornaterem A több mint 250 diák a téli hónapokban a fo­lyosókon, vagy a tantermekben tornázik. — Megoldatlan problémánk ez, ugyanis a tornaterem kialakítá­sához ; a fejlesztési alappal 5—6 ‘évig wgy kellene takarékoskodni, ’ hogy semmi másra nem költünk pénzt — mondja a tanácselnök. — Ez pedig lehetetlen, hiszen a kommunális fejlesztéssel is na­gyon sok tennivalónk van még. Ez természetesen mind pénzbe kerül. A községnek jelenleg két kút adja a vizet. A lakosság meg­felelő vízellátásához feltétlenül szükséges egy harmadik kút is. A fúráshoz még az idén hozzákez­dünk. Kedvező számunkra, hogy a beruházás összegének felét, mintegy 200 ezer -forintot a Dél- Bács-Kiskun megyei Vízmű Vál­lalat fizeti majd. A Petőfi utcá­ban egy kilométernyi járda épí­Egészségház, iskola is kellene Kishegyi Simon, a központi is­kola igazgatója megmutatta a szép, tágas tantermeket, amelyek­ben kabinetszerű oktatás folyik. A diákok külön-külön termekben tanulják a kémiát, illetve fizikát, a biológiát, az oroszt, a németet és az éneket. A magyar kabinet­ben van az ifjúsági könyvtár. A diákok az úttörőszobában® nézik az iskolatelevízió adásait. A má­sik két iskolában rosszabb körül­mények között tanulnak a fiata­lok. Az új iskola rajtuk segítene... Az éppen felújítás alatt álló ta­nácsháza egyik részében kapott helyet az orvosi rendelő. A szűk szobában körülnézve meg lehet érteni, milyen nagy szükség len­ne egy egészségházra. A legutóbb bi falugyűlésen, melyen az V. öt éves terv főbb célkitűzéseit be­szélték meg a nemesnádudvariak, még nem tudtak közös nevezőre jutni De abban megegyezett a véleményük, hogy társadalmi munkájukkal segítik majd az új létesítmények kialakítását. A nyá­ri hónapokat kivéve akár szom­bat—vasárnaponként is dolgoz­nak. A 2637 lélekszámú község lakosainak jelentős része a Kos­suth Termelőszövetkezetben és a Hosszúhegyi Állami Gazdaság ke­rületeiben mezőgazdasági mun­kát végez. A nyári napokon a férfiak, asszonyok csak késő es­te érnek haza. Gyerekágyak, heverők A Bajai LAKBÉR Ipari Szövet­kezet kihelyezett telepén 80 be.- tanított munkás dolgozik. Évente 20—21 millió forint értékű gye­rekágyat, héverőt, széket, kisfo- telt készítenek. A tervek szerint a jövőben bővítik a telepet, ezál­tal 2—*3 millió for ingái több lesz a termelési értékük.! Egy idő óta nem csökken Ne­mesnádudvar lakosainak száma. Ritka eset, ha egy-egy család el­költözik. Az viszont annál gyako­ribb, hogy a fiatal házasok meg­kérik rokonaikat, barátaikat, is­merőseiket, segítsenek a családi ház építésénél, öt év alatt 142 családi ház épült a faluban. Je­lenleg mindössze öten, hatan in­gáznak Bajára, a keresőképes la­kosság 99 százaléka a községben dolgozik. Szeretik Nemesnádud­vart, közösen fejlesztik, gazdagít­ják. Tárnái László Szovjet búzafajták külföldön A szovjet növénynemesítő szakemberek által kitermesztett új búzafajtákat az egész világ ismeri. Egy sor kedvező tulaj­donsággal rendelkeznek, ezért külföldi búzanemesítők is gyak­ran használják fel ezeket újabb fajták előállításához. Bulgáriában a szovjet Bezosz- tája—I és a magyar Fleischmann keresztezésével Jubilej néven új búzafajtái hoztak létre. Jól bírja a fagyot és 5 nappal korábban •érik be a Bulgáriában elterjedt fajtáknál. A növény száma 80 centiméter magas. A kísérleti táblákon hektáronként 70,6 má­zsás termést takarítottak be. A Bezosztája—I és a szintén szov­jet Szkoroszpelka—12, valamint olasz és argentin fajták keresz­tezésével állították elő a szá­razságot és a fagyot egyaránt bíró búzát. A Magyar Tudományos Akadé­mia Martonvásári Mezőgazdasági Kutató intézetében termesztették ki a korán érő Martonvásári—4- et, amely szovjet „szülőktől” — a Bezosztaja—I-től és a Miro- novszkaja—808-tól származik. —^ Amikor estére kelve, 41 év és 208 nap múltán, nem kellett megszorítanom az ébresztő csen­gőrugóját, valahogy úgy éreztem magam, mint az állomáson ha­gyott utas. Engem, akinek egy­szerű pályaőr apám segített el­jutni a váltók világába, most „letett” 1 a MÁV. 1932—1974. A szolgálat kezdete és vége ... Szilveszter előtt egy nappal, 1974 december 30-án megvolt a búcsúztatás is. Fehér asztal mel­lett. „Pihenjen, Tóni bácsi, él­vezze a nyugdíját!” — mondták akkor sokan. Pihenni. No ment is az egy darabig. Nem panaszkodhattam: 2400 forintot hozott) havonta a pénzes postás. De különben, be­csültek engem a vasútnál, itt a kecskeméti állomáson, azelőtt is. Négyszer kaptam „Kiváló dolgo­zó” oklevelet. Törzsgárdajelvé- nyem is van. Kétezer forintot adtak vele... Szóval, megkaptam én anyagiakban, ami járt. De pihenni?... Kicsi a család. Anyuval, már­mint a féleségemmel, kettesben vagyunk odahaza. Fiam, me­nyem, unokám van még... és velük nagyjából be is zárul a mi kis családi körünk, ott, a Le­ni nvárosban. Csak hát a vasutasok nagy családja hiányzott ám nagyon! Békétlenkedtem. Amikor egy es­te a tévé mutatta a kecskeméti MEZÖTERMÉK Vállalat iparvá­gányát, rajta a kitárt ajtajú hű­tős kocsikkal, felkiáltottam: „Nézd csak. Anyu, rakodnak! Ott fordul a targonca ... Látod ? Ilyen hűtővagonokat menesztet­tem én is iparvágány-raktárnok koromban, amikor még ott szol­gáltam”. Pihenni? Hát lehet itt pihen­ni? ... Hírül vettem, hogy a vasúti- kereskedelmi dolgozóknak sem lehet több a havi munkaideje 210 óránál. A nagyobb forgalmú szolgálati helyeken ezért úgyne­vezett közbeváltókra van szük­ség. Akik szabadság, betegség esetén is helyettesíteni tudnak. Kérdezték: Vállalom-e? Vállaltam. Havi 70 óra szolgálat, úgy kalkuláltam, egy nyugdíjasnak nem a világ. Egy vérbeli vasutas jó közérzetének kell is ennyi munka. Hatvanhárom évemmel elég jól bírom- De mit szóljon Mikesi Károly bácsi, a 80. éven túl, meg Lukács Laci bácsi és Csabai Imre bácsi, akik hűen a vasúthoz, hárman bábáskodnak együtt a Barnevál nemzetközi szállítmányainak indításánál. A mostani munkámat ismerem és szeretem. Ott folytatom, ahol a nyugdíjazás előtt abbahagytam. Átadom a kocsikat. Megnézek mindent. K öcsizárak, rendben? A bárcákat pontosan kitöltöt- tem-e? Az áruirányítót tájékoz­tatom: hova, mit raktunk. Este pedig, amikor már elcsendesül az iparvágány, telefonálok a forgal­mi szolgálattevőnek: Küldheti a mozdonyt, készen vagyunk! 22 óra. Ekkor ép már ágyban vagyok. Az állomás előtti va­gonsoron ilyenkoy ránt egy na­gyot a gyorstehervonat Diesel­mozdonya, hogy percekkel ké­sőbb már zöld fény mellett Ka­tonatelep felé roboghasson. Ismerem a jó vónat zaját. A jól összeállított vonatét, örülök, ha jókor, biztonságban célba ér. v Ha Budapestről és a határról azt félének: minden rendben, nin­csen késés. Elmondta: Papdl Antal nyugdíjas vezető főellenőr Feljegyezte: Kohl Antal Pihenjen, Tóni bácsi!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents