Petőfi Népe, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-23 / 121. szám

I i I , | jgp 1976. május 23. • PETŐFI NÉPE • 3 A szövetkezetek VIII. kongresszusára készülnek A Kiskőrös és Vidéke ÁFÉSZ a IV. ötéves terv időszaka alatt árbevételét 56 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalmát pedig 59 százalékkal növelte, ami magasabb az országos át­lagnál. Mindezt a lehetőségekhez legjobban igazodó hálózat- fejlesztéssel és korszerűsítéssel érte el. Az elmúlt öt esztendőben he­lyezték üzembe a kaskarityúi áruházat, a csengődi és a páhi gázcseretelepet és melegkonyhás Vendéglőt, a tabdi felvásárlóhe­lyet, az akasztói vegyesboltot. Az új kiskereskedelmi létesítmények alapterülete eléri áz . 1200 négy­zetmétert. Az ÁFÉSZ öt év alatt 28 millió forintot, fordított a fej­lesztésekre és 9 milliót az üzletek karbantartására. Ezzel kulturál­tabbá vált a kiszolgálás a bol­tokban. Az elmúlt esztendő kiemelkedő volt. a szövetkezet életében. Az összes árbevételi tervét 1974-hez viszonyítva csaknem 23 millió fo­rinttal, a fórgalmát pedig 55,7 millió forinttal növelte. Ez. utób­bi összességében i meghaladta a 400 millió forintot. A kedvezőtlen időjárás és más okok miatt tavaly kevesebb árut tudott felvásárolni a szövetkezet. A zöldség-gyümölcs átvétel szin­te csak a háztáji kosaras felvá­sárlásra korlátozódott és jelen­tős mértékben csökken a vegyes cikkek köre is: így a szövetkezet a múlt évi több, mint 400 ez$r forinttal szemben csak 60 ezer forint értékír árut vett át a kis­termelőktől. i A Kiskőrös és Vidéke ÁFÉSZ készül a fogyasztási szövetkeze­tek VIII. kongresszusára, amely­nek tiszteletéré a szocialista bri­gádok már elkészítették akció- programjukat. Vállalták, hogy tovább növelik a munka haté­konyságát,' törekednek az éssze­rű takarékosságra, segítik a kis­termelők szakcsoportokba való tömörülését. így Várható,v hogy a felvásárlás az elkövetkező idő­szakban eredményesebb lesz és a szövetkezet minden vonatko­zásban teljesíteni tudja majd idei tervét. NAPKÖZBEN Kísérlet Járt utat járatlanért el ne hagyj. Csak azért véltem szük­ségesnek befejezni a közmon­dást, hogy az ifjú, bölcsességek­ben még járatlan nemzedék se érezze magát kirekesztve a köz­napi tudat eme ősrégi megnyil­vánulásából. j Rögtön ezután vi­szont azt is lei kell jelentenem, hogy ha viszont a teoretikus tu­dat, a tudományos kutatás és kí­sérlet komolyan venné a' fenti intelmet, talán még ma is a fák lombjai között lenne komfort nélküli garzonlakásunk. íme, m&r ki is rajzolódik előt­tünk egy alapvető konfliktus, amely sok-sok legendát szült már a kísérletezők és az őket meg nem értő,, csökönyösen maradi egyéb eníberek összeütközéséről. De .ßzt már mi olvassuk, az utó­kor, aki természetesen megérti a valamikori nyugtalan lelkűeket. S ha valaki azt hinné, hogy az utókor okul az elődök dicstelen balfogásaiból, hogy a kísérletezők sorsa, fogadtatása ma csupa öröm és virágcsokor, az téved. □ □ □ Kaktuszkert az izsáki homokon Mondok egy példát. Itt van az új lakótelepek ese-. te. Kezdődik azzal, hogy meg­épülnek a házak, azután beköl­töznek a lakók, majd jóval ké­sőbb kezd eltünedezni a házak közül a tengernyi szemét, a gö­dör, a vaskos betondarab, és más. De addig is: járni kell kö­zöttük. A közakarat, a célszerű­ség kialakít a dzsungelben egy utacskát. Azon lehet legközelebb elérni a buszt, onnan lehet kez­deni a rétát, s mivel sokan jár­nak rajta — vagyis mindenki \ azon jár — egészen kellemes útacska születik. Igen ám, de jönnek a buldóze­rek, friss földdel telik a parlag. Most mi lesz? Semmi különös — két nap múlva megint ugyanott a kis út nyoma. □ □ □ • Az, izsáki „Sárfeh^r" Tsz üvegjlázában -áz idei tavaszon már 2000 pcjmpázilu; Némelyik fajta 100—110 virágot is bont törzsén. A mexikói, a bolíviai, chilei kaktuszok és az afrikai növé­nyek magot is hoznak az izsáki homokon, így a kaktuszkert ál­landóan gyarápszik. (MTI-fotó — KS.) A gyárban maradnak A jövő hónapban vizsgáznak a végzős szakmunkástanulók. Az utolsó tanévben hetenként már csak kétszer mentek isko­lába, a többi napon a gyárakban, üzemekben dolgoztak. Egy- egy szocialista brigádba osztották be őket, így arra is lehető­ségük volt, hogy a kollektívát, az idősebb és fiatalabb szak­munkásokat megismerjék. A tapasztalatok szerint a szak­munkástanulók többsége azt a munkahelyet választja, ahol szakmájának gyakorlati részét tanulta. És ekkor a mindennapi embe­rek még mit sem sejtenek a ter­vező ember szándékairól. A meglepetés nem sokáig várat ma­gára: egyszercsak — úgy tíz­tizenöt méterrel arrébb — meg­születik az ÜT. És megszületik az első tanulság is. Mivelhogy Az egyik, hogy az Üt nem esik -nem használják. Két ok miatt, útba, a másik, hogy a betonla­pocskák között bő ujjnyi héza­gok vannak. Bár állítólag a gyer­mekek élvezik, mikor a kiskere- kű. összecsukható kocsit anyuká­juk végigzötyögteli az átkelőn, de az anyukák ezzel meg is elég­szenek. Kísérletnek ennyi elég. (Megjegyzem, hogy az anyukák elég keveset kísérleteznek.) És visszatérnek a régi útra, mert az már sima, □ □ □ Harc ez, mindenki láthatja. Harc a tudatformálásért. A ma­kacs megrögzöttség elleni küz-t delem. Csakazértse ugyanoda az utat, ahol már megszokták, ahol kényelmes, vagy bármi más, hét­köznapi fejjel ésszerű lenne. És nem simára! Mit nem! Bár érték kudarcok is a ter­vezőt hasonló esetben, egy másik lakótelepen. A megrögzöttek ad­dig taposták a kerülőút helyett a rövidébbet, mígnem járda szü­letett ott. Nem mondom, nem le­hetett könnyű elhatározás, mert hát minden új út pénzbe kerül — de melyik kísérlet nem kerül pénzbe. Csak arra sajnálhatja a pénzt az ember, amelyiknek — végül is — semmi értelme nincs. Most izgatottan várom, hogy ez a kísérlet miképpen zárul. Nyil- vár^.az őszi sár majd rákénysze­ríti az embereket az ŰT-ra, de — a siker érdekében —, addig se ártana a többi részt elkeríteni. Mert ha nem megy szép szó­val .Igaz? L. A. A Fémmunkás Vállalat kecs­keméti gyárában elsősorban szer- - kézetlakatos és hegesztő szak­munkásokat képeznek. A hegesz­tők tanulmányi ideje két év, a szerkezetlakatosok három év után kapják kezükbe a szakmun­kás bizonyítványt. Mint azt Nyúl Sándor, a fiatalok oktatója elmondta, vizsga után a szak­munkástanulók közül ' sokan a gyárban maradnak dolgozni. Az utolsó tanévben egyébként mór szakmunkásként alkalmazzák őket, ami azt jelenti, hogy nem ösztöndíjat, hanem teljesítmé­nyükért fizetést kapnak. A szor­galmasabb diákok 1400—1500 fo­rintot keresnek havonta. — Másodéves hegesztő tanuló vagyok, a jövő hónapban kapom meg a szakmunkás bizonyítványt, feltéve, ha sikerülnek a vizsgá­im — magyarázta Bálint László, aki Kunszállásról jár be naponta dolgozni Kecskemétre. — Ha­vonta általában 1500 forintot vi­szek hazaT De már kezdő szak-' munkásként körülbelül 3 ezer forintot keresek majd. Jelenleg , a Pintér brigádban dolgozom, az Uszty-Ilimszk-i vasszerkezeteket hegesztjülc. Pontos, jó minőségű munkát kell végeznünk, ugyanis ha nem megfelelően hegesztjük össze a vaselemeket, a tajgai nagy hőingadozós miatt könnyen megrepedhet a szerkezet. Szere­tem, amit. csinálok, továbbra is itt, ebben a szocialista brigádban akarok dolgozni. Dakó Tibor másodéves hegesztő szakmunkástanuló a kecskeméti Jókai Általános Iskolába járt. Nyolcadik osztályos volt, amikor egy üzemlátogatás alkalmával megnézték a Fémmunkás Vál- ' lalat kecskeméti gyárának csar­nokait, műhelyeit. Megtetszett neki a hegesztés, s elhatározta, ' hogy ezt a szakmát választja. O is szocialista brigádban dolgozik, havonta 1400—1500 forintot ke­res, mint szakmunkástanuló. A kecskeméti gyárat választja első munkahelyéül. ■ — Sajnos, nem fizetést, ha­nem havi 190 forint ösztöndíjat . kapok — mondta Peszmet István harmadéves szerkezetlakatos ta­nuló. Félévkor elektromosságból megbuktam, s ennek ez a kö­vetkezménye. Év végén igyek­szem kijavítani a rossz jegyet. Ha sikerül, s megkapom a szakmun­kás bizonyítványt, itt maradok a gyárban. Amint számoltam, kö­rülbelül 3 ezer forintot keresek majd. A bátyám is itt dolgozik. Hegesztő szakmunkás. Három év­vel ezelőtt egyébként ő ajánlotta nekem a szerkezetlakatos szak­mát. Nem bántam meg, hogy ezt választottam... Szomjú Gyula harmadéves szerkezetlakatos szakmunkásta­nuló szintén az ösztöndíjasok „táborába” tartozik. Félévkor jobban meg kellett volna tanul­nia az anyagismeretet... — Szocialista brigádban dolgo­zom, jelenleg az^Uszty-Ilimszk-i csarnokokhoz tetőszerkezeteket készítünk — mondta. — A he­gesztéseket köszörülöm. Kissé változatosabb is lehetne a mun­kám. Szeretném, ha időnként más szocialista brigádhoz kerül­nék, s így több munkafolyamat­tal is megismerkedhetnék. Vizs­ga után egyébként én is itt ma­radok a gyárban. Többen Nyár- lőrincről ingázunk. Reggelenként a vállalat autóbusza jön értünk. Évente 15—20 fiatal jelentkezik szerkezetlakatos, illetve hegesztő tanulónak. Ez kevés, többre len­ne szükség. Ahogy mondani szo­kás, nem tartoznak * a divatos szakmák közé. De azok, akik kö­zelebbről megismerik a hegesz­tést, vagy a lakatosmunkát, ha­marosan megszeretik, s nem bán­ják meg választásukat. T. L. ^jjVILÁGTÉMÁK” A KRlMI TESTVÉRMEGYÉbM ^ Artek - az úttörők nemzetközi köztársasága I. Világtémák a testvérmegyében? Világ­témák a napfényes Krímből! Történelem- könyvek lapjairól, irodalmi művekből és a jelenkori világpolitikát nyomonkísérő hírek­ből egyaránt ismerős ez a fekete-tengeri fél­sziget, ahol tavaly már csaknem 7 millió ven­dég fordult meg. A Szovjetunió krími területe és a Bács- Kiskun immár 15 éve testvérmegyéi kap­csolatot tart fenn. S így rögtön érzékelhe­tőbb az is, hogy mire utal a cím. Sok mindenről írhatnánk, amit bármelyik lap olvasói érdeklő­déssel fogadnának a csaknem egy- harmad magyarországnyi nagy­ságú félszigetről, a nemzetközi csúcstalálkozók helyszínéről. Ha csupán a krími terület dé­li partvidékén maradunk, föltét­lenül „nagy téma” lenne a vilá­gon mindenütt például a legen­dás Szevasztopol, az 1853—56-os keleti háború, majd a II. világ­háború hős városa. A lezajlott csatajeleneteket élethűen bemu­tató panoráma hamarább készült el, mint a hasonló moszkvai kör­kép. Vagy a világhírű fürdőhely, Jalta, ahol 2700 személyes új Intourist-szálloda építése közele­dik a befejezéshez, s több han­gulatos vendéglátóhelyet rendez­nek be. Ez történt a Hispaniola nevű, partra vontatott hajóval is, amely több színes szélesvásznú és kalandos tévéfílmben töltött be kulcsszerepet, mígnem másfél éve hangulatos éttermet alakí­tottak ki a fedélzetén; a kapitá­nyi kabinba pedig egy bár költö­zött minden szükséges kellékével egyetemben. A világ számos pontján emle­getik a Jaltához- közeli Livágyi- ját és Oreandát, amelyek messze földön híresek a gyönyörű üdü­lőkről, hatalmas öreg parkjaik­ról és a történelmi szerepükről. 1974 júliusától ’— ekkor nyi­tották meg a jelenlegi múzeu­mot a korábbi szanatórium épü­letében — vendégek csoportjai tekinthetik meg egymást követ­ve a livágyijai kastély úgyneve-. zett fehér termét ugyanabban az állapotban, mint amikor helyszí­nül szolgált a szovjet, amerikai és angliai kormányfők hétnapos jaltai konferenciájához, ahol ren­dezték az 1944 utáni európai helyzetet. Vagy ki ne emlegetné — aki egyszer is látta — a sok­arcú Fekete-tengert, amelyet a régi görögök vendégszerető ten­gernek neveztek? A déli partvidék sokféleségét jellemzi, hogy a lakói egyaránt kutatják a jtenger és a. világűr titkait, s az óceánjáró tankhajók egy r^sze is itt készül. Az ide látogatók, meghívott vendégek és turisták között külön becsben állnak a legfiatalabbak, a pioní­rok. Egy elnyúlt mackó alakjára emlékeztet a végtelenbe tűnő kék vízhez lehajló Medvehegy, amelytől az ősi Genuezszkoj erőd romjáig, a Gurzuf nevű falucska határáig húzódik az Ártek össz- szövetségi és nemzetközi úttörő­tábor. Tavaly csaknem ezer, 10—14 éves külföldi tanuló nyaralt együtt a hasonló korú szovjet pajtásokkal olyan környezetben, amelyről minden joggal kijelent­• Jelvénycsere a pionír-tábor lakói és a vendégségbe érkezett Bács-Kiskun megyei úttörővézetők között. (Folytatjuk.) 0 Az Arteknek szinte jelképévé váltak a közeli, tengervízből ' kiálló iker-sziklák. rredöfaO sjfGszzéfft risza Vasziljevna Kuprianova, az‘ intézmény pártbizottságának tit­kára, miközben körös-körül ebéd­hez sorakoznak. — Ezek közül öt időszakosan, a nyári szezon­ban működik, a többi pedig egész éven át, és iskolák is tartoznak hozzájuk. Esztendőnként nem kevesebb, mint 27 ezer gyerek pihen és tanul nálunk. Tavaly például — a Szovjetunió vala­mennyi köztársasága mellett — 63 külföldi országból láttuk ven­dégül a fiatalokat Igen változa­tos programot állítunk össze a számukra, amely hegyi kirándu­lásokat, tengerparti utazásokat, üzem- és gazdaságlátogatásokat tartalmaz, s rendszeresek a ne­ves írókkal, űrhajósokkal terve­zett találkozók is. Jelenleg a pio­nírok nyáron sorra kerülő össz- szövetségi találkozójára készü­lünk, amelynek az Artek ad otthont Helyére került a_15 méter magas Lenin-emlékmű, az előtte levő téren nagygyűléseket tartunk, s múzeumot is beren­dezünk Lenin gyermekkoráról. Larisza Vasziljevna színes j bo­rítójú könyvet, friss kiadású fo­tóalbumot mutat. A címe: Artek, az úttörőköztársaság. A beveze­tő részből idézi: az Artekot a ré­gi értelemben vett királyi rangra emeli természeti környezete, a gyermekeket szolgáló gazdagsá­ga. Olyan királyság ez, ahol nin­csenek uralkodók és alattvalók. Immár több mint fél évszázad telt el azóta, hogy 1925 június 16-án megjelent a pionírok első csoportja. Azóta valóságos úttö­rőköztársasággá vált a tábor. Igen, a szovjet gyermekek és külföldi társaik nemzetközi köz­társaságává — tehetnénk hozza kiegészítésül a testvéri Bács-Kis- kunból, ahonnan mindig szíve­sen látott vendégekként érkez­nek ide a jutalomüdülésüket töl­tő megyei úttörők, valamint a tapasztalatcsere-látogatásra meg­hívott pedagógusok. Délután két óra. Csend ül a táborra. Nem némaság, szeren­csére ettől nem kell tartani. Csak csend. Ahhoz hasonló, amilyent a kora reggeli, ködszárító pir- ■ kadatban vagy késő este lehet érezni, ahol tudja az ember, hogy néhány kilométeres körzet­ben több ezer gyerekfej szende- reg-szuszog a párnáján. Az ebéd után eljött az alvásidő. Áthatóan légies, mégis valami testes álla­pot. Innen-onnan madárfütty vibrál. Föl-lebukó sirályok pász­táznak a levegőben. A ciprusfák lengő csúcsai mintha integetné­nek a tengerről nekilóduló friss szélben. Halász Ferene hető, hogy egyedülálló a világon. A különböző pavilonokat, háló­termeket összekötő utak szegé­lyein karcsú ciprusfák csúcsai hajlonganak a tengeri szélben, a teraszos kőépületeket kerékpá­rozó vagy íjat feszítő fiúk és lá­nyok mozaik-képei díszítik stílu­sosan. A part kövein fel-felerő­södve morajlik a nyughatatlan víz, távolabb fehér sirályokat hintáztatnak lágyan a hullámok, s a szemhatárnál a végtelenbe simul a zöldes-kék víztükör. A vendégek és a házigazdák úgy­nevezett nemzeti napokon is­mertetik meg egymással dalai­kat, táncaikat és sajátos népszo­kásaikat. — Az Artek területén összesen tíz úttörőtábor helyezkedik el — mondja tájékoztatásképpen La­• Látogatóban a Bács-Kiskun megyei úttörővezető pedagógusok. Háttérben a víztükörhöz lehajló Medvehegy. 9 Az alsó képen: a barátság emlékműve. (Fotó: Tóth Sándor.)

Next

/
Thumbnails
Contents