Petőfi Népe, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-19 / 117. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1976. május 19. Hatékonyság Ráfordítás - hozamarány A szövetkezetek borászatát segítik A tej, a kenyér, a szövet, a költségeti'» szempontjából ugyan- : olyan termék, mint a fémmeg■ munkáló gép, az elektronikus vezérlőberendezés. Közös vonásuk, í hogy előállításuk költségekkel jár, ;• az anyag, a munkabér éppúgy forintokat emészt fel, mint a termék készítését megelőző kutatási tevékenység, a gyártáshoz szükséges energia, s így tovább. A í legutóbbi években a szocialista , iparban a teljes termelési költség 66—67 százalékát tette ki az anyagok értéke. Tételezzük fel, hogy sikerül egy százalékkal : mérsékelni az anyagfelhasználást. Ez pénzben számolva 3,5—4 milliárd forinttal apasztaná a kiadásokat! Jogos a közbevetés, ami az olvasóból kikívánkozik: az lenne a cél, hogy abszolút értelemben csökkenjenek a termelési költsé- gek? Ez is szükséges, bizonyos ('tei ületeken ez az elsődleges, általában viszont az, hogy az úgynevezett fajlagos költségek, tehát a termékegységre jutó ráfordítások kisebbedjenek. A társadalom- biztosítási járulék, az illetményadó és sok más teher, meglehetősen stabil tényezője a költségnek, ám erre hivatkozva senki sem állíthatja, hogy nincs mód 'a kiadások mérséklésére. Ez utób- 3 bira kézenfekvő lehetőségeket kínálnak például a nagy sorozatok. Ilyen esetben ugyanis korszerű — termelékeny — gépeket, berendezéseket működtethetnek, alkalmazhatják az építőszekrényelvet, fokozhatják a dolgozók begyakorlottságát, termékek nagyobb tömegére oszthatják el az ún. áldandó vagy rezsiköltségeket stb. Ez történik a közútijármű-gyár- tásban, s azon belül az autóbusztermelésben. Lényegesen nőtt a késztermék mennyisége _ 1970: 5 983,^1975: 10 696 darab autóbusz —. bővült — tavaly 9065 darab — az export, s eközben a fajlagos ráfordítások csökkentek, holott az áru használati értéke nagyobb ■ lett. Ma az ipar egy hónap alatt termel annyit, mint a felszabadulás előtt egy egész esztendőben, de a mennyiségen túl a másfajta jellemzők szinte összehasonlíthatatlanok. Az alapvetően megváltozott gyártási körülmények, termékek miatt semmiféle alapja nincs az olyasfajta okoskodásnak, hogy mi volt „olcsó” és „drága” Kubában mintegy négyszáz — összesen 160 000 férőhelyes — óvodát építenek a jelenlegi ötéves terv során. Az első óvoda tizenöt évvel ezelőtt épült fel az ameakkor és most, bár vannak, akik szívesen bocsátkoznak ilyesfajta eszmefuttatásba. Ez vezet azután ahhoz, a tévhithez, hogy úgy fejlődne igazán a termelés, ha minden és folyamatosan egyre olcsóbb lenne... A ráfordítás nem abszolút mérce, s ezért az adott gyártási feltételek és a tényleges bevételi eredmények viszonyaként vizsgálható csupán. Ahhoz, hogy a termelő mérsékelje — akár abszolút, akár faj- lagos — költségeit, az értékelemzéstől a normaóra-szükséglet vizsgálatán át az anyaghelyettesítésig, az élőmunkaigényig, mindenfajta módszert és eszközt használnia kell. Az idén a kohó- és gépipar vállalatai 310—320 millió forint értékű energiát kívánnak megtakarítani ún. ener- giakimélő eljárások bevezetésével. az energiafelhasználási normák körének kiterjesztésével. Csupán belemarkoltunk a lehetőségek zsákjába, de a találomra kiemelt esetek is bizonyító erejűek. Holott rejt e zsák az említetteknél nagyobb dolgokat is, így sok más mellett a miniatürizálást. Ez csökkenti a termék anyag- és energiafelhasználási igényét, súlyát —' ami a szállításnál, tárolásnál korántsem mellékes —, beépítési térfogatát — gondoljunk csak a nyomtatott áramkörökre —. s mindezt egycsapásra. öt év alatt hazánkban megkétszereződött az izzólámpagyártás, s ma munkanaponként egymillió darab hagyja el a gyártószalagokat. Gazdaságos terrfték. a ráfordítás és a hozam — akárcsak a fénycsövek esetében — olyan arányú, hogy a kohó- és gépipari tárca legjövedelmezőbb termékeinek sorába tartozik. Holott a termelő nagy összegeket költött kur tatásokra, a gyártóberendezések korszerűsítésére, ám ezzel párhu-> zamosan növekedett a termelékenység. csökkent a fajlagos anyagszükséglet és normaidő, fokozódott a termék használati értéke. Folyamatos elemzés tartja számon a költségeket és a hozamokat, s ez az állandó figyelem ad magyarázatot az eredményekre. Igaz, a termékek nagy többségének gyártási körülményei, értékesítési lehetőségei, s költségei nem hasonlíthatók az izzólámpatermeléshez. A módszer azonban bárhol alkalmazható. Ennek utánzását ugyanis nem tiltja semmiféle: — példánk esetében a Tungsram — védjegy. (KS) rikai kontinens első szocialista államában, s ma már több mint 650 óvodába járhatnak a kubai gyerekek. A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének borászati laboratóriuma van Kiskőrösön. Célja a szövetkezetek segítése, a bonkezelés és technológiai eljárások tökéletesítése, a szükséges vizsgálatok elvégzése. Mint Hontert Gábor, a laboratórium vezetője elmondotta, tevékenységük sokirányú. Jelenleg mintegy 20—22 mező- gazdasági szövetkezettel tartanak kapcsolatot. Ez kiterjed a laboratóriumi vizsgálatokra a szaktanácsadásra, a hordós és palackos borok kezelésére. Esetenként más laboratóriumnak is segítséget nyújtanak vegyszer-, illetve eszközellátásuk javításában. Az elmúlt esztendőben mintegy 700 bormintát vizsgáltak meg és 150 ezer hektoliter bor kezeléséhez adtak javaslatot. A tervek szerint az idén növelik a borvizsgálatok számát. A munkatársak ellenőrzik a termelői borkimérőket is. E tevékenységet hatékonyabbá szeretnék tenni az elkövetkezendő időszakban és ezért ellenőrző A szarvasmarha a mezőgazdaság nehézipara. Ez az ágazat adja a mezőgazdaság termelésének 13— 14 százalékát, az állattenyésztés hozamából pedig mintegy 33 százalékkal részesedik. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy a marhahús egyik legfontosabb exportcikkünk, s nagy szerepe van a külkereskedelem egyensúlyi helyzetének megteremtésében, akkor érthető, hogy miért van napirenden a szarvasmarhaprogram. Ennek megvalósítását a szakirodalom is segíti. A Mezőgazdasági Kiadó gondozásában újabban két mű jelent meg, egyik dr. Udvari László szerkesztésében, amelynek cime: A nyúltenyésztés kézikönyve A nyúltenyésztés nem csupán jövedelemszerzési lehetőséget teremt, hanem egyben hasznos ídő- töltés. Éppen ezért volt szükség egy átfogó kézikönyv megjelentetésére. A szerzői hármas, dr. Holdas Sándor, dr. Csikváry László és Szikora András, több évtizedes hazai és külföldi tapasztalatait gyűjtötte össze ebben a műben. A szép kivitelű, vaskos könyv, ■ amelyet számos fénykép egészít ki, a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában jelent meg. ' A házinyúl tenyésztésének nép- gazdasági jelentősége van. A nyugati országok piacain ma is nő a kereslet a nyúlhús iránt. 1960- ban nyúlexportunk tnintegy 4 vagon volt, 1974-ben már megha• Holló Szeréna laboráns munka közben. csoportot hoznak létre. Oj, hatékonyabb, hosszútávú kapcsolatokat alakítanak ki a borászattal foglalkozó szövetkezetekkel. A korszerű szakmai ismeretek bővítése érdekében a laboratórium együttműködik a borászati kutatóintézettel, az Országos Borminősítő Intézettel és a környező állami gazdaságokkal is. • Technológiai változatok a nagyüzemi szarvasmarhatartásban, a másik pedig a kiadó: Ma újdonság, holnap gyakorlat sorozatában. Ez utóbbiban Hajas Pál és Várkonyi József a szakosított tejtermelést ismerteti. A könyv nemcsak a hazai tejgazdaság legfontosabb tényezőit veszi sorra, hanem tájékoztatást nyújt a világ, de különösen Európa tejtermeléséről. Európában ugyanis a marhahús 90 százalékát tejelő és kettős hasznosítású szarvasmarhákkal termelik. Éppen ezért a tejelő tehenek számának alakulása előre jelzi az adott terület hústermelési helyzetét is. ladta a háromezer vagont. Ezáltal a nyúltenyésztés jelentős állat- tenyésztési- ágazattá alakult át. Ezt bizonyítja az is, hogy ' tavaly hazánkban 760 nyúltenyésztő szakcsoport működött, több, mint 35 ezer taggal. Az anyanyulak száma meghaladja a félmilliót. A Dunántúlon van a legtöbb nyúltenyésztő, de Bács-Kiskun megyében is sokan hódolnak e hasznos szenvedélynek. A fogyasztási szövetkezetek irányítása alatt több nyúltenyésztő szakcsoport működik. Az érdekes és hasznos könyv arra is választ ad, hogyan értékesíthetik a termelők a gereznát, a nyúlprémet. Még négyszáz óvodát építenek Kubában A mezőgazdaság nehézipara Mariska néniék és az „unokák” Ahol a Városföld felé elhúzó vonatok a kecskeméti vadaskerttel futólag találkoznak, a töltéshez közel áll egy kis pad, a vadrezervátum bejáratánál. Ülőkéjén egyik délelőtt három bácsika pihent: pipázgattak, és eres kezüket egy-egy pöffentés után botjukon nyugtatták. Élénken fürkészték a látogatókat. — Jó napot kívánok! — köszöntek előre az ősz öregek, mintegy elébünk sietve az üdvözléssel. — Jó napot, bácsik! — feleltünk. mi is, vadaskerti látogatók, és kezdtünk odafigyelni ismeretlen ismerőseinkre, akik' — mint kiderült — a Kecskeméti Szociális Otthon idős lakói. A pad pedig afféle karzat a számukra, amelyről embereket láthatnak, ismeretlen arcokat vélhetnek ismerősnek ... o □ □ A 12-es szoba egyike a szép, tiszta, világos helyiségeknek, öten lakják: a 78 éves Székely Mária, a 85 esztendős Pici Erzsébet, a t 78 éves özv. Bállá Pálné, a 71 éves Hangodi Juli néni és a hatvan- hatodikat taposó Mészáros Hona. Mariska néni ágya fölött, a falon emléklap: „Sok szeretettel óvónői munkássága elismeréséül”. Alatta pedig: „A Pedagógus Szakszervezet városi bizottsága”. — Igazán jólesett, amikor pár hónapja dr. Búzás János átadta a pedagógusok üdvözletét! — fé- nyesedik meg kissé Mariska néni iszeme. — Örülök, hogy nem felejtések el... Hát hogyan is felejthették volna el Kecskemét legidősebb, egygyermekre terjesztette ki szere- tete védőszárnyát évtizedek során! Meséli, hogy a felszabadulás előtt 130—150 kis csemetére ügyelt naponként egy dajkával. — Mariska néni melyik óvodában kezdte a pályáját? — A Csongrádi útiban, még 1920-ban. A Csongrádi úti óvoda, meg a többi kecskeméti gyermekparadicsom ma, 1976-ban! Ég és föld! Hiszen, ha láthatna csak egyet is a maiak közül. Abban bízom, hogy ezt a kicsinyekre egykor áldozatkészen vigyázó óvó nénit — ezerszám jártak hozzá annak idején gyermekek, mai felnőttek — egyszer talán kedves vendégként fogadják majd valamelyik kecskeméti óvodában. Megérdemelné. Mariska néni 25 éve nyugdíjas. 1967-ben aranydiplomát kapott, 1977-ben jelesebb eseményre készül. Ekkor gyémántdiplomás lesz. Mindemellett jólesik neki a külvilág ■ minden figyelmes megemlékezése, ami mögött szeretetet érez. □ □ □ Bállá néni útja egy kórteremből vezetett ide. Három gyermeke van. Azonkívül 7 unokája és 7 dédunokája. Bizony, elszorul az ember szíve, amikor elmondja, hogy e népes családból csupán egyik unokája és egyik dédunokája szokta meglátogatni. — Az a kis dédunokám, aki be szokott jönni, a kecskeméti Petőfi Sándor Általános Iskolába jár — dicsekszik nem kis örömmel. Hangodi Julianna 30 évig fukodásából. Itt emberül1 bánnak vele. A múltban elég sok gyötrelemben volt része. — ... Képzelje csak, odajön a kocsimhoz egy főhadnagy, és azt mondja: „Hajtson a kiegészítőhöz!” Mit tehettem egyebet, engedelmeskedtem. Ott felrakták az összes paksamétát, meg az írógépeket — és irány a pesti út! Az osztrák határig kellett szállítanom a rakományt A határnál végre elengedett a tiszt. Több mint 200 kilométert bolyongtam visszafelé, persze már kocsi és ló nélkül, míg nagy nehezen haza találtam. Ez volt életem, leghosz- szabb és legrosszabb fuvarja. — Mikor is volt ez, Juli néni? — vetem közbe. — Hát most, 1944-ben ... Most, 1944-ben? ... Nekem fölfoghatatlan időmesszeség. De neki, a gyalázat utolsó ostorcsapása volt ez a határig tartó golgota. Azért is emlékszik rá ilyen élénken. Pici Erzsi néni fodrásznőként teremtette elő hajdanában a kenyérrevalót. Házaló volt. Házakhoz járt fésülni. Harminckét háziban lesték a jöttét a kényelemhez szokott lányok, asszonyok. Ám ő most hiába várja, lesi bármelyiket is az egykori kuncsaftok közül, akiknek a haját csinosította — nem nyílik az ajtó... A kedves öregek, akik idáig szóval tartottak, most elhallgatnak. Csend váltja föl a beszédet. Csend egy kis elmélkedésre... Arra figyelek fel, hogy Mariska néni fehér asztalkájáról valami nagyon halk hang szüremlik a levegőbe: „Kossuth Rádió, Budapest! Pontos időjelzést...” Csavarná feljebb a hangerősítő gombját Marislka néni, de mind hasztalan: szűnni nem akaró recsegés csattan elő a pici hangszóróból. Zárlatos, élvezhetetlen az adás. — Jó lenne, ha valaki megcsinálná! — sóhajt föl Pici Erzsi néni. — Nézzen ide! Hályogos a szemem. Nehezen látok. Tévét nem nézhetek. A többiekkel együtt én is. inkább szívesebben hallgatnék rádiót. Nekünk a rádió jelent a külvilággal állandó kapcsolatot... □ □ □ Ám van és még lesz is egyre erősbödő kapcsolatuk a külvilággal a 12-es szoba lakóinak, és nem csupán a Kossuth-adó jóvoltából, melyet egy rádióhoz értő emberbarát talán hallhatóvá tesz majd. Jó volt hallani, hogy a kecskeméti Petőfi Sándor Általános Iskola Tóth László rajának ötödikes úttörői, a szociális otthon mellettt lakó Kurucz Zsuzsi javaslatára, februártól eljárnak Mariska néniékhez, beszélgetni velük meg pár aprósággal kedveskedni nekik. Ügy hírlik,, a kislányok figyelmességé nem tiszavirág életű. Mintha Mariska néniék késői leszármazottai lennének, jó unokák, dédunokák módján, szives szóval, szeretettel kö- zelédnek az idős emberekhez. Okosan teszik, dicséret illeti őket érte. □ □ □ A vadaskerti vasúti átjárónál, mindjárt a fő sorompó után, egy kisebb gyalogos sorompó áll nyitva, bebocsájtón. Ezen át lehet eljutni a szociális otthonig. Megelégedéssel írhatom ide: a kis Kurucz Zsuzsiék már átjutottak ezen a sorompón... Jó úton járnak! Kohl Antal kori óvónőjét, a 20-as évek ke- . varos volt. Szép emlék? Jó él- \fs számú pályakezdő óvónőinek mény? Csak mióta itt van, azóta egyikét? Aki annyi, de annyi kis-- jut' neki is a társadalom gondosMég jobb együttműködést? Érdekes összegezést készítettek a Bácskai és Duna-melíéki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének szakemberei. Számba vették, hogy a szövetséghez tartozó hatvan közös gazdaság miként kapcsolódik be a különböző termelési rendszerekbe. Huszonegy termelési rendszerrel van kapcsolatuk a gazdaságoknak. A szántóföldi növénytermesztésen belül az őszi búza vetésterületének 17,2, a kukorica 74,2, a napraforgó 84, a cukorrépa 12,5, a szójának pedig 65 százáléka tartozik ilyen kooperációkhoz. A kukorica vetésterületének rendszerekbe való kapcsolása emelkedett a leggyorsabban. Az' elmúlt évhez viszonyítva 10 százalékkal. A legtöbb közös gazdaság a Bajai Kukoricatermesztési Rendszerhez csatlakozott. Űj kezdeményezés az idén, hogy hat termelőszövetkezet 1130 hektár területtel bekapcsolódott a szegedi kendertermesztési rendszerbe, kettő pedig 1200 hektárral a MEZÉLSZÖV nevű együttműködésbe. Egy-egy gazdaság kisebb területtel részt vesz a szolnoki szójatermesztési, valamint a Vetőmagtermeltető Vállalat által kezdeményezett borsótermesztési kooperációban. A körzethez tartozó termelő- szövetkezetek nagyüzemiig művelt szőlőültetvénye kereken 4 ezer hektár. Tizenkét közös gazdaság több mint ezer hektárral vesz részt — a Hosszúhegyi, a Kiskunhalasi, valamint a Kunba- ja-bácsszőlősi Állami Gazdaság által kezdeményezett korszerű termelési technológiában. A kertészeti ágazatban említést érdemel még a fűszerpaprika-, valamint a paradicsomtermesztés. A körzetben 1900 hektáron termesztenek fűszerpaprikát. A terület háromnegyed részén művelik a fűszernövényt a legkorszerűbb technológia szerint. Csatlakoztak a Kalocsa-környéki fű- szerpaprika termesztési rendszerhez. A paradicsomtermesztés fellendítése érdekében egy gazdaság, a soroksári Vörös Október Termelőszövetkezet, egy pedig a TOMATOCOOP által szervezett technológiát fogadta el. A zöldségtermesztésben változatlanul legnagyobb gond a speciális gépek. a korszerű fajták hiányt Az állattenyésztésben még az elején tartunk a modern technológiák bevezetésével. A körzetben a kaposvári főiskola által' kidolgozott tejtermelési rendszerhez csatlakozott kilenc gazdaság, az ügyintéző a vaskúti Bácska Termelőszövetkezet.' Három közös gazdaság tagja a hústermelésre szakosodott szarvasmarha-tenyésztési rendszernek. Az 1SV nevű sertéstenyésztési kooperáció három, a HUNNIAHIBRID baromfitenyésztési technológiái két termelőszövetkezet fogadta el. A korszerű növénytermesztési és állattenyésztési módszerek kiváló eredményeket hoztak már eddig is: Néhány figyelemre méltó tapasztalatra is felhívja azonban a szövetség szakembergárdája a figyelmet. Elsősorban a partnerek közötti együttműködéssel vannak gondok. .Késnek egyes vizsgálatok, például: i tápanyag- szükséglet megállapítása, a levél- analízis, a gyomflóra számbavétele. Előfordul, hogy nincs megfelelő karbantartás, javítás a gépeknél, hiányos az alkatrészellátás. Rendszertelenség tapasztalható a vetőmag, é műtrágya, növényvédő és gyomirtó szer szállításában. A belső ügyintézés többször lassú, évről évre növekszik az adminisztráció. Olyan észrevételek is elhangzanak gyakran, hogy a tudomány eredményeinek felhasználása nem elég gyakran történik. A termelési rendszereket is évente Icórsze- rűsíteni kell. A közös érdekeltség nemcsak a termelé$ben:\harie;m, a forgalmazásban is jelentkezzen — hangoztatják a szakemberek. A fejlesztést■ elősegítené a ’ közös ültetvénytelepítés, a feldolgozó, tároló, szárító üzemek bővítése. A rendszergazdák és a partnerek kapcsolatában a szervezeti kérdések, rendezése során hatékonyabb ellenőrzésre van szükség. A vitás ügyek tisztázását indokolt pontosabban szabályozni. Olyan is előfordul, hogy a technológiai fegyelemsértésekét, mu- locvtásokat a rosszul értelmezett kölcsönösség miatt nem tárják fel. K. S. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Hivatalos személy ellen... Szerencsére nem gyakori eset, hogy az igazolásra felszólított személy tettlegességre ragadtatja magát, s először durva szavakkal, majd ököllel támad a hivatalos személyre, a rendőrre. Ha előfordul — általános a tapasztalat — zömmel olyan emberekkel történik meg, akik előzőleg már felöntöttek a garatra, erősnek érzik magukat, s ilyen állapotban úgy vélik, hogy rájuk nem vonatkoznak a törvények. Az igazoltatásra is főleg azért kerül sor, mert az illető valamely nyilvános helyen botrányt okoz stb. Ez történt Lak Sándor, Kiskunhalas, Csiga utca 5. szám alatti lakossal is. A huszonhét éves fiatalember dolgozni nem szeret. Eddig számos munkahelye volt, mindegyiket otthagyta, az alkalmi napszámokkal keresett összegeket pedig italra költötte. Csak akkor vállalt újabb munkát, ha elfogyott a pénze, de azt is rövid időre. Négyszer volt büntetve. Először tizenkilenc éves korában tiltott határátlépésre irányuló előkészület miatt. Később lopás, majd megrontás vádjával került bíróság'' elé, aztán katonai szolgálata idején ítélték el. Az említetteken kívül további hét esetben folytattak ellene szabálysértési eljárást, főleg a rendőrhatósági felügyelet szabályainak megsértése miatt. Legutóbbi ilyen büntetését — 34 napi elzárást — a múlt év augusztusában kapta. Az év elején, 1976. február 21- én Lak Sándor Kiskunhalason, az úgynevezett Gyulai-féle kocsmába tért be délután fél három körül. Alig másfél óra platt közel másfél liter bort ivott meg tisztán, és súlyosan leittasodott. Miután a pénze elfogyott, s mert az italboltban már nem szolgálták ki, a városközpontban levő mozihoz ment, ahol egy lány- ismerősével akart találkozni. A lány azonban nem volt ott, de többen várakoztak az előadás megkezdésére. Lak Sándor minden szó nélkül oda ment egy ismeretlen férfihoz, aki a képeket nézte, 'és megütötte. Az illető látta, hogy ittas emberrel van dolga, különösebben nem reagált erre. Lak azonban újra megütötte, s a férfi most már kerékpárjával együtt elesett, de támadóját még ekkor sem bántotta. Ebben bizonyára közrejátszott az is, hogy Lak Sándor meglehetősen erőteljes férfi. Az esetet többen látták. Észlelték azt is, hogy az ittas ember a mozinál tartózkodó gyerekeket kezdte . „idomítani”. Egy asszony, aki hatéves kislányával várta az előadás megkezdését, intézkedett, hogy rendőröket hívjanak. Rövidesen a helyszínre érkeztek a rendőrök, akik Lak Sándort igazoltatásra szólították fel. Személyi igazolványa azonban nem volt nála — később kiderült, hogy régen elvesztette — s egy CSÉB-tagsági könyvet nyújtott át. Mivel nem tüdta magát igazolni, a rendőrök közölték vele, hogy előállítják a rendőrőrsre. Erre Lak Sándor durvá, sértő szavakkal válaszoJ^máM. kiszaladt . a mozi' élé^nolttmraSó állásba helyezkedve várta- • * a rendőröket-.. 'Azok ■JsméWneéiog- ták, hogy bekísérjék, de néhány méter után Lájc Sándor a: földre vetette magái' és rugdalózás közben mindkét rendőrt megrúgta. Hugyecz Mihály kiskunhalasi lakos segítségével sikerült csak megbilincselni a vádlottat. De ő még ekkor is a legocsmányabb szavakkal szidalmazta a. rendőröket, akik végül is bevitték az őrsre. A bírósági tárgyaláson Lak Sándor mindent tagadott s ebből eredően bűnösnek sem érezte magát. A tanúk azonban — akik az esetnél a mozi előtt tartózkodtak és mindent láttak — elmondták, hogyan történt az ismeretlen férfi megütése, majd az igazoltatás stb. A bíróság megállapította Lak Sándor bűnösségét hivatalos szerpély elleni erőszak .' bűntettében, - fi amellyel összefüggésben garázdaságot is elkövetett. Ezért egy 'év és hat hónapi fegyházra ítélte, s további négy évre, eltiltotta a közügyekben váló részvételtől. Ugyanakkor kimondta, hogy feltételes szabadlábra nem bocsátható. . Az ítélet kiszabásánál súlyosbító tényezőként vette figyelembe a büntetőtanács Lak Sánd'ornál azt, hogy 12 éves korától folyamatosan és többszörösen szembehelyezkedett a törvényekkel. Hosszú évek óta nagyfokban italozik. Enyhítő körülményként csupán súlyos fokú de- belitása volt értékelhető, amely enyhe fokban korlátozta cselekménye társadalmi veszélyességének felismerésében. Azt, hogy egy gyermeke' is van, a bíróság nem,-iéí$éltóR»ette enyhítő körülményÍ6értti:Sff.!gjre- rek ugyanis' az anya eltartásában él, és a vádlott egyáltalán nem járul hozzá annak neveléséhez. A bíróság ítélete nem jogerős. /
