Petőfi Népe, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-19 / 117. szám

1976. május 19. • PETŐFI NÉPE • 6 DIÁKKÁ LETT TANÁROK KÖZÖTT Kodály-módszer - térhódítása Ausztráliában M 3 A kecskeméti Kodály Zoltán 'Zenepedagógiai intézet munkatár­sai az intézmény célkitűzéseinek ,és íeladatalnak megfelelően kül­földön is . kiveszik részüket a magyar zenei nevelés elveinek és gyakorlatának terjesztéséből. Az utóbbi időben külföldön rendezett tanfolyamok közül kiemelkedett az ausztráliai Kodály Társaság által rendezett nagy szabású to­vábbképzés, amelyet a nyári szün­időben — a nálunk szokásos tanév közepén — tartottak meg több városban. E távoli országban kollégáival együtt Nemes Klára, a kecske­méti Intézet adjunktusa képvisél- te hazánk, zenepedagógusait. A következőkben ausztráliai élmé­nyeire emlékező Írását közöljük. Az ausztráliai Kodály Társaság meghívására dr. Kokas Klára és Szabó Helga kolléganőimmel az év elején három hetet töltöttünk a távoli országban, ahol előadáso­kat tartottunk a magyar zenei nevelés eredményeiről és mód­szereiről. Az első, egyhetes tanfolyam színhelye a Sidney,-tői körülbelül 4<>0 kilométerre lévő Bathurst •városa volt. Az egyetem által ren­dezett továbbképzésen az ország ■ minden vidékének képviseleté­ben mintegy százhatvan általános iskolai, gimnáziumi és egyetemi ének-zenetanár gyűlt össze. Ki­sebb csoportokban napi 4—5 órá­ban tanultak szolfézst és mód­szertant, kórusfoglalkozásokon vettek részt, és a zenei képzés különböző területeivel foglalkozó előadásokat hallgattak. A nyári szünidőben ismét diák­ká változott tanárok szorgalmas és lelkes tanítványoknak bizo­nyultak. A néha 35 fokos káni­kulában is teljes energiával dol­goztak. Az első hét programjá­nak különös jelentőseget adott, hogy a vezető zenei szakemberek mellett az ország oktatásügyének irányítói közül is többen jelen voltak. Ausztráliai utunk második he­tében Sidney-ben • folytattam munkámat, ahol a hallgatóság változatlanul nagy figyelemmel kiérte a magyar zenepedagógia gyakorlatát és módszereit ismer­tető előadásokat. Az utolsó héten ugyancsak e gyönyörű tengerparti városban dolgoztunk. Itt több mint három­száz tanárral foglalkoztunk, akik közül jó néhányan már évék óta alkalmazzák Kodály Zoltán mód­szereit. Igazi örömmel* tapasztal­tuk áldozatkész és eredményes munkájukat, nem jelentéktelen sikereiket, amelyeket a hat—ki­lenc éves gyermekek zenei neve­lésében értek el. Érdekes volt meg­figyelni iskolalátogatásaink al­kalmával, hogy a szép énekórá­kat nem szaktanárok, hanem ma­guk az osztálytanítók vezetik, akik a tanév közben is rendsze­resen részt vesznek a Kodály Társaság továbbképzésein. A Kodály Zoltán nevét viselő ausztráliai társaság igazgatónője előtt nem ismeretlen hazánk, sőt megyénk sem. Deanna Hoermann a tavaly Kecskeméten megalakult nemzetközi Kodály Társaságnak is választott elnöke. O az auszt­ráliai zenei nevelési reform fő mozgatója. Most személyesen is meggyőződhettünk nagyszerű szervezőképességéről, amelynek eredményeképpen a mi háromhe­tes oktató munkánk is gyümöl­csöző volt. A magyar zenei ne­velés iránt nemcsak a szakem­berek, hanem a sajtó, a rádió és a televízió is élénk • érdeklődést mutatott. Örömmel tapasztaltuk, hogy Ausztráliában is felismerték: a zenei nevelés nélkülözhetetlen része az ember sokoldalú és ál­talános képzésének. Tanítani mentünk a távoli országba, ugyanakkor mindhárman nagyon sokat tapasztaltunk az eltelt hetek alatt. Nemes Klára # Nemes Klára bemutató foglalkozást tart az ausztráliai gyerekeknek. „Tettekkel tényező” A Nyugat mélykúti szerkesztője A kiteljesedő szocialista kultúra magához vonzza a múlt valamennyi értékét. A tudo­mányos és művészeti közvélemény figyelem­mel, gyarapodásunkból fakadt örömmel tárja föl, fogadja be — például — a polgári radi­kalizmus jeleseit, a magyar ugart felvilágo­sult eszmékkel termékenyítő haladó művé­szeket. Bács-Kiskun területéről szár­mazik vagy ehhez is kötődik a magyar progresszió sok kitűnő­sége. Sajnálatos, hogy a hely- történet és a honismereti buzga­lom napjainkban is meglehetősen egyoldalúan értelmezi megyénk­ben a haladó hagyományok kö­rét. és elhanyagolja az első vi­lágháborút követő forradalmak előzményeinek feltárását, elem­zését. A jelképpé fényesedett Nyugat két erős pillére is szűkebb ha­zánkból indult. Ignotus kecske­méti. Mélykúton született, gyere- keskedett Fenyő Miksa. A Feljegyzések és levelek a Nyugatról című akadémiai kiad­vány megjelenése váltotta ki belőlem a fenti gondolatokat. A lényegében Fenyő Miksa vissza­emlékezéseit, levelezését tartal­mazó kötet is mutatja irodalom­FHNYŐ MIKSA: • Kaffka Margit, Fenyő Miksa és Balázs Béla (A Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményé­ből.) szervező munkásságának hatalmas méreteit. Ady többször köszönte jó barátságát”. 1910. március 16- án Párizsból ekként üdvözölte: „Bocsásd meg nekem azt, hogy téged tartalak a legbeszámítha- tóbb, s a legjobb embernek a ban­dából”, tudniillik a Nyugat szer­kesztői közül. Máskor „aránylag legeslegmegbízhatóbb embernek” nevezi. Bizalommal, barátsággal fordult hozzá Barta Lajos, Ba­lázs Béla, Csáth Géza. Ignotussal -szoros munkatársi kapcsolatok kötötték össze. Kaffka Margit hozzá fordult kétségeivel, gond­jaival. Szép Ernő is örömmel nyugtázta a szerkesztői kötelezett­ségen túlmenő figyelmét. Kicsinyítenénk érdemeit, ha csak a Figyelő és a Nyugat ala­pításában, kiadásában vállalt szerepére utalnánk. Művelt, jó ösztönű, pompásan tájékozódó kritikusként is sokat tett a közízlés fejlesztéséért, a helyes értékrend kialakításáért. Vezér Erzsébet szerint kritikái Mélykút: a világ közepe Nem gondolom, hogy bárki is tud falunk létezéséről, hacsak nem az én himnuszaimból, aki ott életem legboldogabb éveit töl­töttem. Olyan meghatottsággal írom le ezt a szót Mélykút, talán Siennát írnám így, ha véletlenül ott születtem volna. ... A Bácska északi szögletében fekszik — a halas-rigyicai va­sútvonal mentén, Jánoshalma és Bácsalmás között, amit már azért is megemlítek, mert hátha az én religiozus ragaszkodásom valakit arra csábít, hogy elnézzen oda. Táji szépségeivel nem merném csalogatni. Pedig tó is volt a fa­lu közepén, mi legalább is tónak neveztük, ha befagyott, korcso­lyáztunk is rajta. Később az elöl­járóság kegyetlen józansággal megállapította, hogy nem tó ez, hanem pocsolya és feltöltette. A katolikus templom qgy hu-, mokdombon épült. Mi templom- hegynek mondattuk, se ^Néhány akácfa parkosította és nyári es­téken a vakációra hazatért diák- ifjúság. tanítók, tanítónők ott gyűltek össze, hogy egy-egy halk szóval, gesztussal adózzanak ár­tatlanul Erosnak, a papiaktól nem kellett tartaniok, kissé mesz- szebb volt, a templom háta mö­gött. Diszkrétek voltak, a község nem vette szájukra őket; a szi­gorú és igen respektált jegyzőhöz, Lajthay Benjáminhoz sem jutott el a híre, mert aligha tűrte volna na — a minek is nevezzem eze­ket a harmadik tea leöblítésű bacchanáliákat?. Muszáj ezekről még egyetmást elmondanom, Wfß-'' Bt­Ű I u. • Rippl-Ronai Fenyő-portréja. ,J csíííagos enfteííeím. ^i<pí‘éj, fartoz­b&V&nsz srl rrscTvgö rrisnari .lenéi ...A lányok, ma is látom őket, ahogy összefogódzva fölvonul­nak, száz szoknyában, a legfelső nehéz selyem volt, — virágos mintájú lübötykében, színes fej­kendővel —, dehogy tudok ennél pontosabb leírást adni... A fér­fiak kékposztó ünnepi öltözetben, vagy igénytelenebb fekete ebe- laszt (everlasting) ruhában: a . legények selyem, vagy brokát mellénnyel (mándli, lajbi) pak- fong gombsorral — szívesen em­lékezem erre, nagyon szép volt. Tó és hegy, más topográfiai nevezetesség nem volt a faluban. Széles utcák akácfákkal és eper­fákkal szegélyezve, homok és por vastagon, őszidőben vagy hó­olvadáskor feneketlen sár — nem emlékszem, hogy ez valaha is za­vart volna. Télen kiscsizmát vi­seltem, suszternagybátyám nagy műgonddal csinálta és én ha­mar megtanultam, hogy kell lá­bam fejét kapcába burkolni. Nem volt ez olyan egyszerű dolog. Hogy azután valaki így ragasz­kodjon falujához és ne jusson eszébe még felnőtt korában sem, hogy kitanulja szociális és gpz- dasági adottságait, szárai, hogy falukutató legyen, hát az bizony szégyen. Pedig milyen irigység gél állapítottam meg, hogy ab­ban a vékonyka földrajzfüzetben, amit a harmadik elemiben olvas­tak Jánoshalmáról (akkor még Jankovác), meg van írva, hogy „jeges almáiról hires”, ellenben Mélykútról semmi, sem a tó, sem- a 1BVS . . ... A a mienl^&oÍfeajw8^öd0tfaMsn1iűro- mig életem bolondos álom-útjai­nak szép kikötője, ahová a vaká­cióba mindig boldogan tértem haza. Álmodozó gyerek voltam, . s igazán szépeket álmodni, csak Mélykúton, a szülői házban lehe­tett. Az, hogy én egy lakóházban születtem, melyet Rédli báróéi­tól vettünk bérbe, ezt csak anyámtól tudtam, én már csak a sárga, meszelt, náddal fedett házunkra emlékszem, melynek három oldala nyílt az utcára, aj­taja a műhelyből s a ház előtt egy pad volt, előtte egy ecet­fa..: „nem az elemzés mélységével tűnnek ki, hanem a bennük meg­nyilvánuló kvalitásérzék bizton­ságával. az ítélet pontosságával, mondhatni tévedhetetlenségé­vel”. Ma is • csodálható bátor­sággal döntögette a nép-nemzeti irodalom valódi jelentőségüknél nagyobbra fölfújt bálványait, a homályból „emelt ki” korábban itthon ismeretlen nagyságokat. Szépírói erényeit főként emlé- kező írásaiban csillogtatta. 85 éves korában megkapta Róma város nagydíját olaszországi bo­lyongásainak felidézéséért; Éle­tének kilencedik évtizedéhez kö­zeledve kezdte meg művelődés- történeti szempontból is figyelem­re méltó önéletrajzának írását. Csak az első fejezetek készültek el. Munkásságának kutatója. Ve­zér Erzsébet úgy véli, hogy a Mélykút: a világ közepe fejezet egyike legszebb írásainak. A Fenyő családra kevesen em­lékeznek a faluban, vagy az on­nan elszármazottak közül. Bara­bás János, a kecskeméti Táncsics Kollégium igazgatója „pozitív embernek” mondta Miksa édes­apját. a szorgalmas szabómestert. Barabásék a közelükben laktak, és a pedagógus apja öt esztendeig a falusi iparosnál dolgozott. A mester is húzta az igát, hogy mind a gyermekét kitaníthassa. Törekvő, a társadalmi érvénye­sülésért ebben-abban megalkuvó fia első nyomtatásban megjelent írása is Mélykúttal kapcsolatos. A Magyar Nyelvőr 1901-es- évfolya­mában a bácskai községben is­mert ruhaneveket közölte. Be­mutatta a ducit (vattás felöltő), a kacabajt (erős posztóból készi­, t^t,, télikabát), a trityit (főkö­.ettAhtóá*rií.r-aö •-lévéarráltsíános iskola honismereti szakköre keresi, gyűjti az irodal­mi megújulást szorgalmazó Fe­nyő Miksával kapcsolatos emlé­keket. Rendkívül gazdag írói pá­lyájának sok mozzanata mara­dandó érték: feledtetik közéleti tevékenységének vargabetűit, té­vedéseit. A Nyugat hajdani szerkesztője egy márványtáblát is megérde­melne. Életrajzírója szerint „Olyan korban volt tettekkel té­nyező, melyben a XX. századj magyar progresszió a felnőtté válás nehéz útját megjárta.” Heltai Nándor A tudomány egyre inkább ré­sze életünknek, eredményeit köz­vetlenül vagy közvetve egyre töb­ben élvezhetik. Sokszor hallunk a tudomány jelentős eredményei­ről, de kevesebbet azokról, akik művelik: a tudósokról. De hogyan lesz vagy lehet va­laki tudós? Sokkal régebben úgy képzelték el a tudós alakját, hogy a világtól elzárva ül a könyv­tárában vagy a laboratóriumá­ban, és éppen „felfedez”, mások pedig a tudóst tartják a szóra­kozottság szimbólumának. Egyik kép sem igaz: igazi hús-vér em­berek a tudósok is, közöttünk járnak, figyelik az élet minden­napi problémáit, és nem szóra- kozotlabbak az átlagos embernél. De rengeteget dolgoznak, egy-egy izgalmas kísérlet idején egybefo­lyik a nappaluk az égjelükkel. És ahhoz, hogy tudósokká le­gyenek, rengeteget kell tanulni­uk, vizsgázniuk, dolgozniuk. Ónálló munkájukat tartalmazó i értekezésüket pedig a Magyar Tudományos Akadémia Tudomá­nyos Minősítő Bizottsága (röviden: TMB) előtt kell megvédeniük. A fokozat elérésének módja Tudományos fokozatból ha­zánkban csupán kettő van: a tudományok kandidátusa és dok­tora fokozat. . Ezek elérésének módjáról és a magyar tudóskép­zés helyzetéről Tóth Béla főosz­tályvezető, a Tudományos Minő- 1 sítő Bizottság titkárságának ve­zetője adott tájékoztatást: — Általánosságban elmondhat­juk, hogy a tudományos fokozat .'élérésének alapfeltétele az egye­temi végzettség. Az egyetem,el­végzése után egyetemi tanszékén vagy tudományos intézetekben gyakornokként vagy tudományos Tudósok és utánpótlásuk segédmúnkatársként dolgozó fia­talok számára a legkönnyebb a tudományos fokozatot megszerez­ni, munkájuk ugyanis a tudomá­nyos kutatással állandó kapcso­latban van. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a gyakorlati életben, a termelésben dolgozó értelmiségiek is megpályázhassák a tudományos fokozatokat. Egyéb­ként az egyetemi „kisdoktori” cím nélkül is lehet valaki tudós, ha munkája olyan természetű, kutatási eredményei kiemelkedő- ek. Aspiráns és védő A tudományos fokozat meg­szerzésének két útja van. Az egyik — az aspirantúra. Az as­piráns, a tudósjelölt még nem fokozat, csak állapot. Az aspiráns ösztöndíjasként, módszeresen ké­szül tudományos fokozata elnye­résére, az aspiránsvezető tudós se­gítségével. Szakmai, legalább két idegen nyelvi és filozófiai vizs­gákat követelünk meg, mielőtt valakit értekezése megvédésére bocsátunk. Azonban nemcsak as­piránsként pályázhatja meg va­laki a tudományos fokozatokat: a gyakorlatból, a kérdéses témában folytatott előrehaladott kutató­munka eredményeként nemcsak értekezést, hanem könyvet, je­lentős műszaki alkotást vagy tel­jes életművet is elfogadunk a fokozat eléréséhez szükséges nyilvános védés tárgyául. A speciális kandidátusi vizs­gák (szakmai, nyelvi és filozófiai) letétele után a védés tárgyát ké­pező • értekezést vagy egyéb mű­vet két bíráló — úgynevezett op­ponens — kapja meg, akik az adott szakág elismert tudósai. Ha ők javasolják a kandidátusi cím megadását, akkor az érteke­zés az Akadémia könyvtárába ke­rül, ahol megtekinthető, bárki hozzáférhet. Ez azért szükséges, mert a Népszabadságban ismer­tetett időpontban és helyszínen lezajló védésen a héttagú bírá­lóbizottságon kívül bárkinek jo­ga van megjelenni, és véleményt, bírálatot mondani a jelölt művé­ről, vitába is szállhat azzal. Ha a jelölt a védés során meg­védi álláspontját, akkor fogadja el a bíráló bizottság, és minősíti a Tudományos Minősítő Bizott­ság kandidátussá. Általában a védések 1—5 százaléka sikerte­len, leszavazzák, az opponens nem fogadja el, vagy a jelölt visszalép. Ilyenkor egy év után újra próbálkozhat ugyanbból a témából — és ha akkor sem jár sikerrel, többé nincs lehetősége tudományos fokozat elnyerésére. Ennek oka: ha egy életmű, vagy hosszú kutatómunka kétszer is alkalmatlannak bizonyul a tu­dományos fokozathoz — nem Va­lószínű, hogy harmadszor alkal­mas lenne... Nem elég fiatalok Néhány számadat a magyar tu­dósképzés helyzetéről: 1975 végén 4578 kandidátust és 775 tudomá­nyok doktorát tartottunk nyilván. Ezek a címek megszerzésük után V ’„életfogytig” érvényesek, újra védeni nem kell. A számok is bi­zonyítják, hogy a kandidátusi fokozat elérése után csak minden hetedik tudós „lép tovább". Az utóbbi időben átlagosan évi 350 jelölt szerez tudományos fo­kozatot. Ebből aspirantúrát csak 150-en végeznek, tehát sokan egyenesen a kutatóintézetből, üzemi laboratóriumból nyújtják be értekezésüket. Itt jegyzem meg: találmánnyal nem lehet pá- h ázni! Ez „csak” ötlet, a foko­zat viszont hosszú tudományos kutatómunka eredménye. Aspi- rantúrára különben 35 éves korig lehet jelentkezni, és nemcsak itthon, de külföldön is készülhet az aspiráns. A KGST-országok- ban sok magyar tudósjelölt ta­nul, dolgozik, csak a Szovjetunió­ban nyolcvanan. Ugyanakkor ná­lunk is sok a külföldi tudósjelölt, 1975 végén, az aspirantúra négy évfolyamán 290 külföldi hallga­tónk volt. A doktori fokozatot a kandi­dátusi fokozat megszerzése után három évvel lehet megpályázni. Ennek ellenére előfordult már, hogy negyvenéves korban elér­ték, többen is. A Magyar Tudo­mányos Akadémia azután a tu­dományok doktorai közül választ­ja levelező tagjait, és a levelező tagok válhatnak később rendes taggá. Azonban az akadémikusi cím sem tudományos fokozat, jól­lehet annál magasabb megbecsü­lést élvez. Befejezésül egy gondunkról: nem elég fiatalok a jelentkezők. Igaz, elvileg már 25 éves kortól lehetne pályázni, mégis sokan igen későn nyújtják csak be ér­tekezésüket, pedig a nemzetközi tapasztalat bizonyítja: a legpro­duktívabb életkor a tudósoknál a 35—40 év közötti. Reméljük, hogy a jövőben „fiatalodik” a magyar tudósok gárdája is — fejezte be a tájékoztatást a TMB titkárság- vezetője. Szatmári Jenő István AZ ÓCEÁN TITKA FANTASZTIKUS KÉPREGÉNY IRTA : Szigethy András — RAJZ: Greskovits L Mir Gondol, Kik érkeztek-a parancsnoki rmxer AZONNAL ___ É AJ VESZEM/ Át ! A központi tanács elnöke R/sl tábornokot ÉS HANOID PROFESSZORT DÍzTA MEG A KyTATÁS t/tZGTwrél/Sl. A TITOKZATOS ZÓNÁBAN VESZTEGLŐ UAOÖN EGYKE FESZÜLTEBB LEE A HANGULAT. Aki m§g egyszer a haláimárom}zSsrS^ Beszól, AZT KATONAI K/EEOeZeSSEL fiús. HELYBEN és NT ÓMBAN.' ,-Megérteír ék ?/ " A fcoßOKAie REPÜLŐGÉP-ANYAHAJÓ E LA/EP tele Ne de w fedélzetén Az ÉLEDŐ VIHAR SZELE SÖPÖRT VÉGIG

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents