Petőfi Népe, 1976. április (31. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-14 / 89. szám

1976. április 14. • PETŐFI NEPE • 3 „ÖLTÖZTETIK” A PLANETÁRIUMOT Munkásfiatalok mondtak verset Felelősséggel, lendülettel 0 Érdekes szakaszához érkezett a Magyar Planetárium építése: meg­kezdték a huszonöt méter átmérőjű kupola „öltöztetését”. Az ezer­kétszáz négyzetméternyi kupolafelűietet rézlemezek borítják majd. (MTI-fotó: Csikós Gábor felvétele — KS) Harmadik alkalommal rendez­ték meg a munkásfiatalok or­szágos v'ersmondó versenyét a napokban. A salgótarjáni sereg­szemle 103 résztvevője közüli ötén Bács-Kiskun képviselték.- A ko­rábbiaknál magasabb szintű ve­télkedőn megyénk eddigi leg­eredményesebb szereplését je­lenti. hogy az elődöntők alapján különdíjat nyert Hegyi Szilvia, a kecskeméti 607. számú Szakmun­kásképző Intézet 16 éves nyom­dásztanulója, és Prohászka Mi­hály, a Dunavecsei Vegyesipari Vállalat műszerésze. Az országos versenyt követően, a költészet napja alkalmából a „Lámpáit” Zománcipari Művek kecskeméti gyára ismét vers­mondásra hívta hétfőn a hírős város üzemeiben dolgozó fiatalo­kat. A nemes vetélkedőn huszon­hármán indultak. Első helyezést Csonka Attila, a Tejipari Szállí­tási, Szolgáltató és Készletező Vállalat kecskeméti kirendeltsé­gének gépkocsiszerelője ért el, aki Salgótarjánban is szerepelt. Ugyancsak fiatalokat érintett a csátaljái esemény. A helyi. Kis Ferénc KISZ-alapszervezet klub­jában a házigazdák mellett vas­kúti és garai lányok, fiúk mu­tatták be versválasztó, értelmező és előadóképességüket 50 néző előtt. A győztes a csátaljai Klemm Mária lett. A klubban megnyílt az Alkotó ifjúság kiál­lítás is, . amelyen fotókkal, fa­faragásokkal és hímzésekkel vesz­nek részt a három község fiatal­jai. Fő az egészség Kitüntetett önkéntes határőr BÁCS-KISKUN megyében — talán elsőként az országban —, jelenleg nyolc főállású üzemor­vos dolgozik a mezőgazdaságban, pontosabban állami gazdaságban. Ez a tapasztalat a tanácskozás szünetében hangzott el, az or­szággyűlés szociális és egészség- ügyi, valamint iparügyi bizottsá­gának együttes ülésén. Kétségtelen, hogy igen jelentős a fejlődés, szerencsésen találkoz­nak a „fenti” és a „lenti” kez­deményezések. Az Egészségügyi Minisztériumnak az a kezdemé­nyezése például, hogy minden megyeszékhelyen — az ipartele­pítés szerkezetének megfelelően — üzemági szakrendeléseket kell létesíteni, ahol foglalkoznak a munkaalkalmassági ' vizsgálatok­kal, az időszakos alkalmassági vizsgálatokkal, a foglalkozási be­tegségek megelőzésével és keze­lésével, a gondozással, a rehabi­litációval. Az első lépések már meg is történtek. Heves, Zala, . Borsod és Vas megyében már működik ilyen szakrendelés, és a minisztérium határozata szerint létre kell hozni a többi megyében is. Az ipari és mezőgazdasági dol­gozókat érintő foglalkozási meg­betegedésekről Budapesten, az Orvostovábbképző Intézetben már meg is tartották az első tovább­képző tanfolyamot, amelyen min­den megyéből két-két orvos vett részt. ÁLTALÁNOS JÖ tapasztalat, hogy a vállalatok közül mind többen készek az áldozatra, mert a vezetők megértették, hogy nem­csak humánus, de fontos gazda­sági kérdés is a dolgozók egész­ségvédelme. A székesfehérvári Videoton gyár például 10 millió forintot és egy átalakítható régi épületet adott új, modern üzem­egészségügyi rendelő létesítésére. Hasonlóan szép és követésre méltó a győri kezdeményezés. Hét győri textilüzem — összesen 13 ezer dolgozója részére — el­határozta, hogy közös érővel üze­mi szakrendelőt épít. Rekordidő alatt, nem egész 12 hónap alatt elkészült a modern, négyemele­tes épület, s bár az akkori me­gyei egészségügyi vezetők né­hány „elgondolással” nehezítet­ték a kérdést, hol vérellátót, hol sportegészségügyi intéze­tet, hol kórházi citológiai rendelést akartak ugyanis oda­telepíteni, sőt egy emeletet el is vettek megyei nemibeteg- gondozónak — a munka mégis elkezdődött. Amellett, hogy a megyének voltak gondjai, sajnos nem értették meg, hogy ez az épület üzemi erőből, üzemi ellá­tás céljára létesült. Jó példák és megoldásra váró gondok egyaránt jelzik üzem- egészségügyünk fejlődésének út- . ját. Egyik fő gond, hogy kevés a főállású, szakképzett üzemor­vos, s a fiatalok ha vállalják is ezt a szép munkát, sokan közü­lük otthagyják a területet még mielőtt bedolgoznák magukat, mielőtt igazán megismernék en­nek a munkának nemcsak a ne­hézségét, hanem a szépségét is. Mert aki valóban megismerte, nehezen szakad el tőle. Az üzem­orvos, aki a beteget látja egész­ségesnek is, talán a legtöbbet te­heti a betegség megelőzéséért és a talpraállt beteg teljes rehabi­litációjáért. REMÉLHETŐ,. hogy az egész­ségügyi kormányzat által terve­zett további intézkedések min­denütt megértésre találnak, s akkor nem Bács-Kiskun megye lesz a ritka példa, ahol már nyolc mezőgazdasági nagyüzem­ben van üzemorvos, hanem . a hálózat továbbfejlesztésével az ország minden dolgozója — egész- * ségügyi törvényünk szellemének megfelelően — azonos, magas szintű ellátásban részesülhet akár a körzeti, akár az üzemi rendelő­ben, vagy a szakrendelésen. S. M. A Belügyminisztérium munkájának önkén­tes segítői I. országos értekezeletén Sári Mik­lós kiskunhalasi lakost, a MÁV jegyvizsgáló­ját a Közbiztonsági Érem arany fokozatával tüntették ki. A magas miniszteri kitüntetés boldog tulajdonosa minap a társadalmi mun­kájáról, az önkéntes határőr szolgálatáról tá­jékoztatott bennünket. — Tizenöt éve dolgozom együtt a határőrökkel a vasúton, s az év elejétől a kiskunhalasi MÁV dolgozói közül szervezett önkén­tes határőrcsoportnak is tagja le­hetek. Korábban a Budapest— Kelebia, tíz éve pedig a Baja- Halas közti vonalon végzem a jegyvizsgálást, Jól ismerem a vo­natokon utazó határvidék lakóit, így gyorsan felismerem az uta­sok között elvegyülő idegeneket. Sőt munka közben a szóváltás­ból következtetni is tudok, hogy az idegenek közül kik utaznak rossz szándékkal a határ felé. Legutóbb például két börtöilla- kót tessékeltem a határőrökhöz. A huszonévesek munkahelyüket önkényesen otthagyták, több hó­napon át csavarogtak az ország­ban, s azon a napon Bácsalmás­ra utaztak. Utazásuk célját azon­ban a járőrnek sem tudták el­fogadhatóan indokolni. — Korábban egy román állam­polgár utazott Kelebiára. Az illető, amikor a menetjegy fel­mutatására szólítottam fel, a ré­szeget próbálta alakítani. A ha­tárőr őrsön beismerte, hogy szök­ni akart. Az önkéntes határőr- csopórt tagjai valamennyien ha­sonlóan cselekszenek, ha nem is részesültek kitüntetésben — sze­rénykedett Miklós bácsi — mert például Gáspár Pál, Faddi Ká­roly, Szabadi László, az önkén­tes határőrcsoport vezetője; Len­gyel István és a többiek is szám­talan bűnözőt lepleztek le a vo­naton. Akik még nem lettek tag­jaj az önkéntes határőr-, vagy rendőrcsorportnak, mint Burá­nyi János, Valter József, Földes Péter, Faddiné, Takács Sándor is rendkívül éberek, s a köz­rendet, közbiztonságot és határ­őrizeti munkát aktívan támogat­ják. Sári Miklós nemcsak a szakmai munkája révén ismeri a határ­vidék lakóit, a határvidék lakói pedig a jegyvizsgálót. Közel húsz évig volt ugyanis' a kiskunhalasi MÁV NB Il-es labdarúgó csapa­tának a kapusa és tíz évig mér­kőzéseket vezetett, meg aztán 15 éve a -MÁV fúvószenekarának is tagja, nagydobos. A városban rendezett nemzeti ünnepen, va­lamint a helyi párt, tanács által szervezett rendezvényeken az ál­tala -iliktált ütemben játsza a 22 tagú zenekar az indulókat. A sokoldalú kalauz évek óta szocialistabrigád-vezető. Lelkiis­meretesen vezeti a brigádnaplót, reálisan igyekszik értékelni a brigádtagok munkáját és maga­tartását. Az általa irányított szo­cialista brigád kétszer zöld, egy­szer bronz koszorús jelvényt ka­pott. Sári Miklós a MÁV Kiváló dolgozója, a többféle társadalmi munkát becsületesen végző ka­lauz március 26-án tehát megér­demelten vette át a belügymi­nisztertől a kitüntetést. Gazsó Béla KÜLFÖLDI VENDÉGMŰVÉSZEK, ÉNEKLŐ IFJÚSÁG NAPJA Tavaszi zenei hetek Kecskeméten Kodály Zoltán szülővárosa az idén immár harmadszor ren­dez tavaszi zenei heteket. Az április 21-től május 10-ig tartó program nagyszabásúnak, színvonalasnak ígérkezik. Az elő­készületek már jó ideje megkezdődtek. A fellépő kórusok vezetői pél­dául öt konzultációs jellegű ösz- szejövetelen beszélték meg az ez­zel 'kapcsolatos szakmai kérdése­ket. Az események színhelye a kecs­keméti megyei művelődési köz­pont lesz, de számos hangver­senyre, zenei ismeretterjesztő előadásra kerül sor majd a város iskoláiban, üzemeiben is a Kecs­kemét Vonósnégyes, a Kecske­méti Fúvósötös, valamint nép­zenei előadók közreműködésével. , A nyitó hangversenyen, április 21-én este a Kecskeméti Városi Vegyeskart Kardos Pál Liszt-di- jas karnagy, a szegedi Bartók Kórust pedig Rozgonyi Éva ve­zényli. A kórushangverseny a két együttes közös fellépésével zárul. ‘Az egyesített kórus' előadásában Kodály Székely keserves és Bach Komm Jesu című műve csendül fel, Kardos Pál vezényletével. A következő nap a kecskeméti szimfonikus zenekar ad hangver­senyt, Kemény Endre vezényleté­vel. Brácsán Lukács Pál Kossuth- díjas kiváló művész és Bársony László, zongorán Kiss Gyula működik közre. A kecskeméti kórusmozgalom impozáns demonstrációja lesz az éneklő ifjúság napjának április 24—25-én, szombaton & vasár­nap sorra kerülő programja. Er­re 35 általános- és középiskolai, szakmunkásképző intézeti és fő­iskolai énekkar jelentette be részvételét. A legjobb általános iskolai kórus elnyeri a városi ta­nács vándordíját, s egyéb díja* kát, jutalmakat is kiosztanak. • Megyénk ifjúkommuni'stái- nak szombaton lezajlott küldött- értekezlete olyan politikai ese­mény volt, amely —!' közvetve, vagy közvetlenül ’— egyaránt érintett minden KISZ-tagot és szövetségen kívüli fiatalt. Az el­múlt öt év mérlege, a Kommu­nista flfjúsági Szövetség VIII. kongresszusa óta Bács-Kiskun megyében végzett munka értéke­lése nem puszta számbavétele volt mindannak, amit a gazda­sági építőmunkában, a politikai és kulturális nevelésben, a ma­gasabb követelményekre alapo­zott szervezeti életben tettek a < fiatalok. Ennél jóval többnek, általánosabb érvényűnek kell te­kinteni a tanácskozást, mert az ott ismertetett eredmények egy­ben a mozgalmi feladatok tükrö­zői is voltak. A beszámoló, az azt ■ kiegészí­tő vitaindító, majd a vita hár­mas egységét, politikai és tartal­mi kapcsolatát elemezve meg­állapíthatjuk, hogy azt az ön­ismeret igénye, a jelen és a jö­vő feladataiért, azok végrehaj­tásáért érzett felelősség, a moz­galmi munka magasabb szintű, lendületesebb folytatásának kol­lektív akarata hatotta át. • Minden KISZ-tagnak tisz­tában kell lennie azzal, hogy céljainkért, terveinkért csak az a fiatal lelkesedhet igazán, aki a közösségért, a társadalomért végzett munka alapján helyesen ítéli meg társait, környezetének tagjait. Ehhez a jövőben még- inkább ismerni kell — egyénnek és közösségnek egyaránt — azo­kat a feladatokat, amelyek kü­lönböző tervekben fogalmazód­nak meg. Ezenkívül tudni kell gzt is, hogy a tervek végrehaj­tásáért egyaránt felelős az égyén és a kollektíva is. Az ötödik ötéves terv célkitű­zéseiben társadalmi igények fo­galmazódnak meg: magasabb életszínvonal, több szabad idő, a művelődés, az általánosabb emberi kiteljesedés lehetőségének igényei, amelyek nemcsak mind­annyiunk érdekét jelentik, ha­nem egyben mindannyiunk szá­mára programot is képednek. A megyei küldöttértekezleten el­hangzott, hogy a mostani terv­időszak valamennyi célkitűzése munkára, cselekvésre serkentő. Éppen ezért tudnunk kell azt, hogy a KISZ-alapszervezetekben mit tehetnek a fiatalok azért, hogy mindenki legjobb tudása szerint vehesse ki részét a fel­adatok elvégzéséből. • Biztatóak a KISZ radarak­ciójának kezdeti eredményei. E2 az akció jó eszköz és módszer lehet olyan gazdasági-politikai feladatok megoldásához, mint a belső tartalékok feltárása, a munka szervezettségének javítá­sa,' a takarékosság, a hatéko­nyabb, eredményesebb gazdál­kodás, a minőség védelme. A KISZ megyei küldöttértekezletén nagy hangsúlyt kapott a felelős­ség, s ezalatt mindenki azt ér­tette, hogy felelősség az egyén, a kollektíva és a- társadalom szintjén a jobb munkáért. Vajon nem társadalmi igény fogalma­zódott-e meg akkor, amikor a radarakcióról szólva úgy foglalt állást az előadó, hogy valamény- nyi KISZ-szervezet sajátítsa el és alkalmazza ezt a módszert?, De igen! Az ifjúsági mozgalomnak po­litikai súlyt, az egyénnek pedig alkotó részvételt továbbra is azok a vonások nyújtanak, amelyek nem rekednek meg a moralizálás, a „mit kellene ten­ni” kérdés felvetésénél, hanem konkrét feladatok, teendők for­májában jelentkeznek és cselek­véssel eredményt érnek el.' • A KISZ megyei küldöttér­tekezlete méltóképpen járult hoz­zá az önismeret elmélyüléséhez, , az alkotás felelősségének meg­ismeréséhez, s mindahhoz, amit úgy foglalhatunk össze: nagyobb lendület. Ehhez a nagyobb len­dülethez jó alapot nyújt az el­múlt öt esztendő munkája, ered­ménye. CS. K. A TERMÉSZETET megtéveszti — A TÖRTÉNÉSZEKNEK TÁMPONTOT NYÚJT Április 29-én: napfogyatkozás Külön díjazzák például a leg­jobb külterületi iskolai kórust, s valamennyi résztvevő együttes pénzjutalmat kap kotta- és könyvvásárlásra. Az Országos Filharmónia ren­dezésében két hangverseny lesz. Április 27-én a szegedi szimfoni­kus zenekart a program szerint írországi vendégkarmester ve­zényli, május 7-én pedig kanadai kamarazenekar lép a kecskeméti hangversenydobogóra. Közben, április 28-án népzenei hangver­senyre hívják meg a megyeszék­hely üzemi dolgozóit A műsort Kálmán Lajos népzenekutató rendezi és vezeti. Május 5-én a Kodály Zoltán Ének-Zenei Álta­lános Iskolá és Gimnázium hang. versenyestjét rendezik meg. A zenei hetek záróhangverse­nyén, május 10-én este ismét a kecskeméti szimfonikus zenekar lép közönség elé. A műsorban Fischer Annie, kétszeres Kos- suth-díjas zongoraművész műkö­dik majd közre. R. M. Április 29-én napfogyatkozás lesz, a Hold Föld körüli pályája során úgy kerül a Nap és a Föld közé, hogy eltakarja a Nap nagy részét. Budapesten délelőtt 10 óra 8 perckor kezdődik a napfogyat­kozás, és 11 óra 40 perckor a napkorong kétharmadát takarja el a Hold, élével lefelé forduló sarló alakúnak látjuk ekkor a Napot Ettől kezdve „növekszik” a Nap és déli 1 óra 13 perctől is­mét teljes egészében látható lesz. A nyugati országrészen néhány perccel előbb, kelet felé később kezdődik és ér véget a ritka ter­mészeti jelenség. A napfogyatkozás „menetrend­jéről” Ponori Thewrewk Aurél, az Uránia Csillagvizsgáló igazga­tója elmondotta, hogy évente 2— 3-szor figyelhető meg Földünk­ről ez a jelenség, Magyarorszá­gon például: tavaly május 11-én láthattuk, igaz akkor a Hold a Napnak alig egyharmadát fedte el. Teljes napfogyatkozás Ma­gyarországon nagyon ritkán for­dul elő, legutóbb 1847-ben volt ■ — Petőfi egyik versében meg is emlékezik róla. A legközelebbi teljes napfogyatkozásra 1999. augusztus 11-ig kell várnunk, de akkor sem sokáig tanulmányoz­ható majd, mert alig két percig tart. Igaz, Budapestről nézve 1961. február 11-én reggel volt már majdnem teljes napfogyatkozás, akkor a napkorong 96 százalékát takarta el a Hold. Az ennek nyo­mán bekövetkezett fénycsökke­nés hatására az állatkert lakói­nak egy része aludni tért, más állatok a vacsorát követelték,, a madarak elültek, s még a növé­nyek egy része is „megtévedt”. A mimóza például az éjszakára ké­szülve összecsukta leveleit. Most a kétharmados napfogyatkozás fénycsökkenésénél is megfigyelik majd, hogyan' reagálnak rá az ál­latok, növények. A napfogyatkozás verőfényes időben szabad- szemmel. is nyo­mon követhető, de nem 'ajánla­tos védőszemüveg nélkül a Napra pillantani, mert ez maradandó szembetegséget idézhet elő. Sö­tét hegesztőszemüvegen, gyertya­láng felett kormozott üveglapon, vagy akár túlexponált filmen ke­resztül azonban szemrevételezhe­tő a Nap fogyatkozása. A napfogyatkozás egyébként támpontul szolgál még a törté- nelemkutatóknák is egyes dátu­mok pontos meghatározásához. A múlt század derekán például még nem tudták egészen pontosan, hogy melyik évben volt a hon­foglalás. A kutatások során azu­tán rábukkantak egy feljegyzés­re, miszerint annak idején Bi­záncban érdekes jelenséget ész­leltek; a Nap éjre fordult, majd ismét láthatóvá vált. A csilla­gászok kiszámították, hogy ez a napfogyatkozás 891-ben volt, és a visszapergetett eseményekből a történészek kikövetkeztették hogy öt évvel később, azaz 896- ban jöttek be elődeink a Kárpát­medencébe. (MTI) A Duna Fotoklub hírei Baján, a József Attila Művelődési Központban működő Duna Fotoklub tagjai eredményesen sze­rep eltpk az elmúlt hónapokban a hazai és külföldi re ndezvényeken. A „Nő tetőtől talpig” című budapesti fotókiállí­táson nyolc szerző képét állították ki. A Somogyi Fotoklub Kaposváron rendezett tárlatot, amelyen a bajai amatőr alkotók negyven fényképével ismer­tették meg a város közönségét. Angliában, Southamptonban, valamint az „Em­ber és fém” című nemzetközi kiállításon hárman képviselték sikeresen a klubot. Otthon, a bajai víz­gazdálkodási főiskolán pedig a közelmúltban Görbe Ferenc rendezett kamarakiállitást. Az eredményekben nagy szerepet játszik a tagság rendszeres képzése, önművelése. Áprilisban az ifjú­sági stúdióban a képi kifejezési eszközök és a mon­danivaló összefüggéséről rendeznek vitát, bemutat­nak több külföldi szakfolyóiratot és képzőművé­szeti kisfilmek vetítésére is sor kerül. A fotoklub a Bajai Nyár 76 rendezvénysorozat programjához kapcsolódva alkotótábort is szervez. 9 Képűnk: .Remete Péter „Kicsi ház”. A trák művészet kiállítása A napokban megnyitották Szó­fiában a trák művészet kiállítá­sát. A Szófiában megtartott 1972- es első nemzetközi trakológiai kongresszus alkalmával már szá­mos trák művészeti alkotást lát­hattak az érdeklődők, most azon. ban további kiállítási tárgyak ke­rültek bemutatásra. A kiállításon szereplő 800 be­mutatott tárgy közül különös ér­deklődésre tart számot öt olyan ezüst ládácska, amelyet a ruszei kerület Borovo nevű falujában leltek, s amely az i. e. 4. évezred elejéről való. A trák művészet ebben a korban érte pl legtelje­sebb felvirágzását. Ugyanebből a korszakból valók a trák művé­szet olyan emlékei, mint például a 6, 169 kg összsúlyú boroskan- csók, valamint egyéb értékes kin­csek. Kiállítanák az i. e. XIV— XII. századból váló egyéb arany­tárgyakat is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents